Petőfi Népe, 1981. május (36. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-31 / 126. szám

1981. május 31. • PETŐFI NEPE • 3 Kádár János felszólalása öt év alatt 200 ezer fiatal család költözött új lakásba. Mindemel­lett jogos igény, hogy javuljon a helyzet, s üdvözlöm a KISZ- nek azt a szándékát, hogy maga is próbál kezdeményezni. Nem ismerem annyira a mai ifjúság gondolkodását, mint maguk a fia­talok. De annak idején szóba sem kerülhetett, hogy mindjárt két­szobás, összkomfortos lakásban induljon a családalapító fiatalem­ber élete. Akkor az volt a fiatal vágya — talán még most is az — hogy akármilyen kicsiny, de sa­ját otthona legyen, ahová mint fiatal házas hazamehet. Ezt kell nekünk mindenekelőtt -elősegíte­ni többféle módon és formábah, mert ez jogos igény. De ezeket a jogos igényeket is helyesen kell értelmezni. ' Elhi­szem, hogy egy fiatalember ön­álló komfortos lakást szeretne, autóra és külföldi utazásra vá­gyik. Ezek jogos igényei lehetnek egy fiatalembernek, de ne felejt­sék, hogy ezt így egycsapásra egyetlen társadalom sem tudja megadni. Lehetetlenség, hogy mi egy fiatalembernek húsz vagy huszonegy éves korára, garantál­juk a lakást, a gépkocsit, a kül­földi utazásokat; Nem mondhat­juk neki: „ülj be testvér a kész­be, éljen a szocializmus”. Ez így nem megy, ezért neki is kell va­lamit tennie. A jogos igényeket számon tart­juk, és azok teljesítésére törek­szünk. Ezért dolgozik a párt, a kormányzat és a társadalom is. Egészében véve — azt hiszem — ifjúságunk helyzeté, jelene el­fogadható, jövője szép és biztos. Ifjúságunk erkölcsi, politikai állapota megfelelő. A fiatal kor­osztályok óriási többsége tanul, dolgozik. Részt vesznek a szocia­lista munkaversenyben és bri­gádmozgalomban, önkéntes épí­tőtáborokban. Itt már szóba hoz­ták a védnökségeket, amelyek na­gyon fontos segítői a szocializmus építésének. Megemlítem Pak- sot, bár sok más példa is van a jó vállalásokra. Pasztuhov elvtárs is szólt arról, hogy fiataljaink Uszty-Ilimszkbén és az orenburgi vezeték építésében is becsületet szereztek a magyar névnek. Sőt van olyan tapasztalat, hogy a ma­gyarok külföldön jobban igyekez­nek és a nemzet becsületére töb­bet adnak, mint itthon. A világ­ban sokfelé dolgoznak magyar munkások, és általában dicsérik a munkájukat. De jó lenne, ha itt­hon is mindenütt ugyanezt te­hetnénk! Eleget tesznek a fiatalok hon­védelmi kötelezettségeiknek is. És ez nagyon fontos, mert meg­felelő színvonalon kell tartani ha­zánk és a szocialista országok vé­delmi erejét. Nem engedhetjük meg, hogy a kapitalisták fölénybe kerüljenek és a maguk akaratát erőszakolják rá az emberiségre. A népek már tudják, hogy mit várhatnak a kapitalizmustól és az imperializ­mustól. Mindent meg kell ten­nünk és meg is teszünk a megfe­lelő színvonalú honvédelemért. A fiatalokat is ilyen szellemben kell nevelnünk. Minél erősebb védel­mi képességünk, annál inkái'’ elejét vehetjük az imperialisták mindenféle vérmes reményeinek és kalandor akcióinak. Ez is a béke szolgálata és védelme! y Mindent összevetve én a sze­rény megfogalmazás híve va­gyok: az ifjúság általános helyze­te, anyagi, erkölcsi és politikai állapota jobb még lehet, rosszabb ne legyen soha! A KISZ feladatai között az el­ső helyre teszem az eszmei-poli­tikai nevelést, tudományos világ­nézetünk, a marxizmus—leniniz- mus terjesztését és a párt politi­kájának megvalósítását. Sok vi­ta volt annak idején a pártban is arról, hogy mikor erős a párt, és milyen szerepe van ebben a taglétszámnak. Mi úgy véljük, hogy a párt ereje valamely terü­leten — bár nem teljesen függet­len a taglétszámtól — elsősorban ott mutatkozik meg, ahol politi­kája érvényesül. Ez bizonyos értelemben az ifjúsági munkára is érvénye^, vagyis a KISZ a maga jó munkájával is elősegítheti, hogy a párt politikája minden kérdésben és mindenhol megfe­lelően érvényesüljön. Ennek ér­dekében elveink, rendszerünk, eszméink mellett ki kell állni. A KISZ-kongresszus elé ter­jesztett jelentés és az elnöki meg­nyitó is említést tétt arról, hogy a tanácskozást megelőzően he­lyenként éles, élénk viták vol­tak. Itt hozom szóba azt a 1e- i lenséget, hogy a párt politikáié­nak helyeslése, a széles körű egyetértés nyomán a felnőttek egy része elszokott a vitától, at­tól, hogy szembeszálljon a zava­ros nézettel, rámutasson az igaz­ságra. A felnőttek és a fiatalok hatá­rozott kiállására van szükség, a helytelen nézetekkel vitatkozni és velük szemben érvelni kell. Ezek között található olyan, ami a nyugati világból származik, tőlük idegen, sőt esetenként ellenséges. A fiatalokat külö­nösképpen segíteni kell abban, hogy ismerjék fel az ellenséges, antikommunista, antiszocialista nézeteket. Hiszen .előfordulhat, hogy valamely nézet ellenséges tartalmát az a fiatal sem ismeri fel, aki azt terjeszti, hát még az, aki hallja. Meg kell tanulni szi­lárdan kiállni és vitatkozni, érvel­ni és meggyőzni. A tanulás, a munka, a honvé­delem, a művelődés, a sport nem­csak a társadalomnak, hanem el­sősorban magának a fiatalnak az érdeke. Hallani olyan esetről, hogy a tizenéves gyerek kijelenti az apjának, nem tanulok neked tovább. Az ilyen fiatalnak meg kell magyarázni, hogy végső so­ron nem az apjának, nem a párt­nak, nem a KJSZ-nek, hanem el­sősorban saját magának tanul. S nemcsak a társadalomnak, hanem önmagának is dolgozik, saját jö­vőjét is építi. Ugyanígy a honvé­delmi kötelezettség becsületes tel­jesítésével saját életét és jövőjét is védelmezi. Az eszmei, erkölcsi nevelésben nagy szerepe van a családnak, az iskolának, a társadalom­nak, amibe természetesen bele­értem a pártot, és a KISZ-t is. Amikor az ember világra jön, nem több, mint egy ter­mészeti lény. Ahhoz, hogy em­berré váljon, hogy az emberi ma­gatartási normákat megtanulja, a társadalom hatása szükséges. Az első, aki neveli, tanítja, a szülő; a második a tanító és a tanár; a harmadik a KISZ, a párt, a fel­nőtt társadalom, az idősebb nem­zedék. Az embereket szocialista öntudatra, hazafiságra és interna­cionalizmusra, a munka megbe­csülésére, politikai és erkölcsi igényességre. bátorságra kell nevelni. A fiatal ebben az érte­lemben legyen „idealista” és har­coljon az eszmék tiszta érvénye­süléséért. Később rá fog jönni, hogy ez nehéz dolog, sokat kell érte küzdeni. A nevelésben nagy a példa ere­je. Mert ha valaki nem úgy él és nem úgy cselekszik, ahogy azt hirdeti, akkor szavának nincs hi. tele. S rendkívül fontos nevelési módszer, hogy a fiataloknak fela­datokat adjunk, s bízzunk ben­nük. Ha a fiatalemberben ambí­ció van, arra építeni lehet, mert többre képes, mint az előző nem­zedék. Már az indulásnál na­gyobb az alapműveltsége, több az ismerete, a tárgyi tudása. Méltó nemzedék áll az idősebbek helyére A KISZ X- kongresszusának eredményes, jó munkát kívánok. Ügy gondolom, hogy miként a párt XII. kongresszusa, az or­szággyűlési és tanácsi választások, majd a szakszervezeti és a nép­frontkongresszus, akként a KISZ K. kongresszusa is bizonyítja bel­ső helyzetünk szilárdságát, ifjúsá­gunk tettre készségét és újabb lendületet ad a szocialista építés­hez. Amit eddig itt láttam és hallót, tam, az biztató. A pártszervezetek eddig is segítették és a jövőben is is segíteni fogják a KISZ munkáját. Államunk, az egész társadalom is támogatja a KISZ nemes célki­tűzéseit. Az idősebb gerenációnak nagy öröm, hogy méltó nemzedék állt, s áll a helyére. Az MSZMP Központi Bizottsá­ga nevében kijelenthetem, s gon­dolom, Lázár elvtárs is egyetért vele — hogy a KISZ a jövőben is biztosan számíthat a pártra és a kormányra a magyar ifjúság nemes céljainak valóra váltásá­ban. Azt kérem a Kommunista Ifjúsági Szövetség tisztségviselői­től, KISZ-tagjaitól, valamennyi fiataltól, hogy dolgozzanak becsü­lettel, s bízzanak abban, hogy a szocializmus és a béke győzni fog. A magyar nép ennek jegyében él és dolgozik, s ifjúságunknak is ezek az eszmék teremtik meg a boldog életet. (MTI) Délután plenáris üléssel folytatta munkáját a kongresszus. A tanács­kozáson jelen volt Losonczi Pál. az Elnöki Tanács elnöke' és Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagjai. Az elnöklő Pál László bejelentette: ifjúsági és fel­nőtt dolgozó kollektívák, tanulóközösségek táviratok százaiban kíván, tak eredményes munkát a küldötteknek. Mi több: sok helyütt vállal­tak a kongresszus tiszteletére kommunista műszakot, amelynek ellen, értékéből egyebek között, ifjúsági lakásalapot létesítenek. Ezt követően folytatódott a kongresszusi dokumentumok fölött a vi­ta. (MTI) «w>! Véget ért a mongol pártkongresszus Az ulánbátori ' kormánypalota nagy tanácstermében szombaton délelőtt ünnepélyes záróüléssel befejezte munkáját a Mongol Népi Forradalmi Párt XVIII. kongresszusa. A kongresszus egyhangúlag fel­hívást fogadott el, amely szabad­ságot követel mindazoknak, aki­ket az imperialista világban a békéért, a szabadságért és a ha­Olasz kormányalakító tárgyalások Simó Endre, az MTI tudósítója jelenti: Forlani olasz miniszterelnök hétfőn kezdi el konzultációit az új olasz kormány megalakításáról. A politikai botrány által kiéle­zett kormányválság megoldása nem tűnik közelinek — vélik ró­mai politikai megfigyelők. A szocialista párt vezető köreiben értésre adták, hogy egyáltalán nem ragaszkodnak Forlanihoz, sőt, ellenkezőleg, azt szeretnék, ha nem kereszténydemokrata politi­kus alakítana kormányt. (MTI) ladásért vívott harcuk miatt be­börtönöztek. A kongresszus teljes egészében elfogadta a központi bizottság Ce- denbal által előterjesztett beszá­molóját. Másik határozatában a tanácskozás elfogadta a hetedik ötéves terv javaslatát azzal, hogy az egyes évi terveket végleges ki­dolgozásúk előtt minden esetben össznépi vitára kell bocsátani. ŰJ-DELHI Meggyilkolták Ziaúr Rahmant, Banglades elnökét. A merénylet­re európai idő szerint szombatra virradó éjjel Chittagong kikötő­városban. eddig ismeretlen körül­mények között került sor. Az 1936-ban született Ziaur Rahman hivatásos katonaként kezdte pályafutását. A tisztiisko­la elvégzése után csapatszolgála­tot teljesített, majd 1970-ben Chittagongban ezredparancsnok­ká nevezték ki. 1971-ben később ő olvasta fel a rádióban a Bang­lades függetlenségét meghirdető nyilatkozatot. A fiatal független ország soro­zatos belső hatalmi harcai során 1975-ben meggyilkolták Mudzsi­Egyhangúlag elfogadták a köz­ponti ellenőrző bizottság jelenté­sét, majd ismertették a pénte­ki zárt ülésen tartott választások eredményét. Az. újonnan megválasztott köz­ponti bizottság első ülésén főtit­kárává választotta Jumzsagijn Cedenbalt (aki eddig a KB első titkára volt). (MTI) búr Rahmant, Banglades első el­nökét. Ziaur a következő időszak­ban háromtagú katonai admir nisztratív tanács tagjaként vett részt az ország vezetésében. 1977 áprilisában lett az ország elnöke, tisztségében népszavazás is meg­erősítette. Az országban 1978-ban megalakult nemzeti párt elnöki tisztét is ő töltötte be. Az első hivatalos közlemények szerint „hitetlenek” követték el a gyilkosságot. A merénylet után Abdusz Szat- tar, az ország legfelsőbb bírósá­gának elnöke vette át ideiglene­sen az államfői tisztet. Az ország­ban negyvennapos nemzeti gyászt rendeltek el. (MTI) Baráti látogatás KÁDÁR JÁNOS-nak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottsága első titkárának meghívására LÁZÁR MOJSZOV, a Jugoszláv Kommunisták Szö­vetsége Központi Bizottsága el­nökségének elnöke a JKSZ kül­döttsége élén a közeli napokban baráti látogatást tesz Magyaror­szágon. * LÁZÁR GYÖRGY-nek, a Ma­gyar Népköztársaság Miniszter- tanácsa elnökének meghívására június 1-én hétfőn baráti látoga­tásra hazánkba érkezik LUBO- MIR STROUGAL, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság szövetsé­gi kormányának elnöke. (MTI) Maijai József hazaérkezett Moszkvából Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, aki a szovjet kormány meghívására hivatalos látogatást tett a Szovjetunióban, szombaton hazaérkezett Moszk­vából, ahol tárgyalásokat folyta­tott a két ország közötti gazdasági együttműködéssel összefüggő és a KGST tevékenységét érintő kérdésekről. (MTI) Elnökgyilkosság Bangladesben HETI VILÁGHÍRADÓ AZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA: HÉTFŐ: Csehszlovák—osztrák kormányfői megbeszélések Bécsben. — Választások Cipruson. — Mitterrand—Marchais találkozó Párizs­ban. KEDD: A kormánykoalíció kudarca a hollandiai választásokon. — Megkezdi tanácskozásait, a mongol pártkongresszus. — Husszein Jordánia királya Moszkvába érkezik. — Visszatér a földre a Szal- jut—6. legénysége. SZERDA: Az olajárak befagyasztásáról határoz az OPEC. — Honecker Japánba látogat. — Lemond az olasz kormány a P—2-es botrány következtében. — Lengyelországban a romló közbiztonságról tár­gyalnak, súlyos provokáció egy szovjet hősi emlékmű ellen. CSÜTÖRTÖK: Todor Zsivkov Görögországban. — A Kambodzsai For­radalmi Néppárt kongresszusa. — Bejelentik egy újabb Szadat— Begin találkozó hírét. PÉNTEK: Wyszynski, lengyel katolikus egyházfő, halála. — Heves tiltakozások Japánban a Midway, amerikai nukleáris hadihajó Iá. togatása ellen. — Izraeli partraszállás Bejrút közelében. — Habib amerikai külügyminiszter-helyettes visszaérkezik Washingtonba. SZOMBAT: Londonba ér a brit munkanélküliek tüntető menete. — A nyugatnémet kommunisták kongresszusa Hannoverben. — A vá­lasztási kampány finise Franciaországban. A hét három Mi a jelentősége a jordániai uralkodó moszkvai látogatásának? Szíria, palesztin. dél-jemeni, kuvaiti es líbiai politikusok után a héten újabb magas rangú, kö­zel-keleti vendég érkezett Moszk­vába: Husszein, jordániai király. Látogatását — amelyet különbö­ző okok miatt háromszor halasz­tották el korábban -- különös fi­gyelem kísérte. Jordánia kétség­kívül sajátos helyet foglal el az arab színképben: politikai vona­lát kedvező és kedvezőtlen ténye­zők összefonódása jelzi. Az 1967-es, harmadik háború óta maga is sokat szenved az iz­raeli területhódítástól, visszauta­sította a Camp David-i alkut, 9 Nehéz helyzetbe került a spa. nyol kormány a barcelonai ter­rorakció miatt. Képünkön: Calvo Sotelo miniszterelnöknek a par­lamentben az ellenzék heves tá­madásaival kellett szembenéznie. kérdése amelyben fontos szerepet szántak volna" Amman-nak, de nem ré­szese a Szilárdság Frontjának a bensőséges kapcsolatokát tart fenn az arab jobboldallal. Lakos, ságának többsége a palesztin eredetű, de ez nem egy belső konfliktushoz vezetett (lásd a vé­res fekete szeptembert) s a jor­dániai-palesztin viszony nem men­tes a hullámzásoktól. Az elmúlt hónapokban ugyan több ízben támadt feszültség Jordánia és Szíria között, ám az Arab Liga néhány nappal ezelőtt tartott ta­nácskozásán Amman is elítélte a Libanon ellen izraeli támadá­sokat. Az amerikai sajtóban pe­dig mind több szó esik a „jordá­niai kártyáról” amelyet Begin bu­kása esetén (s erre sor kerülhet a június 30-i izraeli választások nyomán) tartalék megoldásként tarthatnának fenn az általános, igazságos békerendezés kikerülé­sére. A moszkvai tárgyalásoktól aligha lehetett volna azt várni, hogy minden részletben teljes nézetazonosság alakul ki, két vo­natkozásban, azonban jelentős egyetértés jött létre. Jordánia — a centrumban vagy attól talán egy kevéssel jobbra álló arab or­szágok közül elsőként — elfogad­ta az egyetemes közel-keleti bé­kekonferenciára előterjesztett szovjet kezdeményezést és síkra- szállt a PFSZ teljes jogú részvé­tele mellett. Ezt a javaslatot Leo- nyid Brezsnyev ismertette a XXVI. kongresszuson majd időszerűségét hangsúlyozva, nyomatékkai szólt róla Tbilisziben elhangzott, beszé­dében. A jordániai állásfoglalás előse­gítheti azt az ésszerű törekvést, hogy a zsákutcába torkolló kü­lönbéke-próbálkozások helyett végre visszatérhessenek a járható főútvonalra, amelyet az általános rendezés jelent. Miért nem csökken a libanoni feszültség? A szovjet—jordániai csúcstalál­kozóval egyidőben is folytatódtak • Visszaérkeztek a Földre a Szaljut—6 lakói. Képünkön: Vlagyimir Kovaljonok (jobbra) és Viktor Szavinih, aki 75 napot töltött az űrállo­más fedélzetén. A a libanoni harcok. Légitámadá­sok, partraszállások, egyre növek­vő számú áldozattal, súlyosbodó károkkal. Az amerikai elnök kö­zel-keleti különmegbízottja, az egyébként libanoni származású Habib közben visszatért Washing­tonba s erősen kérdéses mikor utazik ismét a helyszínre. Reagan ugyan arról nyilatkozott, hogy az amerikai diplomata „csodával ha­táros módon” elodázta a háborút, csakhogy ez a háború gyakorla­tilag folyik. Ha úgy teszik „rész­letre” Libanon földjén a baloldali­hazafias erők és a palesztinek valamint az izraeli kommandók és a pártfogásukba vett jobbol­dali szakadárok között. A nagy hírveréssel beharango­zott amerikai „békemisszió” ugyanis nem a_ valódi békét akar­ja megvalósítani, hanem az Egyesült Államok számára olyan kényes egyensúlyi helyzetet pró­bálja megőrizni. Közismert Wa­shington elkötelezettsége Izrael iránt, ezért nem is lehetett szó közvetítésről, amint Damaszkusz- ban, és az arab világban han­goztatták: Habib csupán az izra­eli követeléseket továbbította egyoldalúan Szíriának. Az ame­rikaiak azonban azzal is tisztá­ban vannak: ha Szíriát izraeli támadás éri, akkor az egész arab világ felsorakozik támogatására — nyíltan senki sem vonhatja ki magát e szolidaritási felzárkózás­ból, legfeljebb Egyiptom lehet kivétel. Az izrael-ellenesség foko­zódása viszont óhatatlanul ame- rika-ellenességet is jelenthet. Ezért kezdődött a tojástánc. Az amerikaiaknak nem érdeke, hogy a Közel-Keleten valóban rende­ződjenek az ügyek: a békekonfe­renciára tett szovjet indítványt is visszautasították. Ugyanakkor szeretnék elkerülni, hogy például egy kiélezett helyzet, például egy izraeli—szíriai háborús konflik­tus kínos választás elé állítsa őket, hiszen Washington egy­szerre kíván befolyással lenni Izraelre, valamint az arab álla­mokra, legalábbis a középtől jobb­ra elhelyezkedőkre. Az amerikai sajtójelentések ezért tartják va­lószínűnek, hogy a színfalak mö­gött az amerikaiak igyekeztek visszatartani a Begin-kormányt egy végsőkig vitt Szíria-ellenes lépéstől, viszont változatlanul nem nehezményezik a „kis há­borút” Libanonban. Amelynek ve­szélyei azonban továbbra is sú­lyosak, ha valahol, a Közel-Ke­leten igazán kockázatos a tűzzel játszani. Mindenesetre senki sem vár „csodákat” Washingtontól, annál kevésbé, mert a csodák közmon­dásosan is rövidéletűek. Viszont jó lenne a felelősségteljes maga­tartás az igazi kibontakozás ér­dekében. Milyen politikai mozgások történtek Európában? Sokrétű és mozgalmas ezekben a napokban az európai politikai színtér. Választásokra került sor Cipruson, ahol a kommunista Akel kapta a legtöbb szavazatot, de a 35 tagú parlamentben ugyanúgy 12 mandátuma van, mint az erő­re kapott jobboldalnak. Kényes tárgyalások várhatók. miután Kiprianu elnök pártja csu­pán a harmadik helyre került... Hosszas alkudozások elébe néz Hollandia: a választásokon meg­bukott a kormánykoalíció, de visszaestek a szociáldemokraták is, patt-helyzet alakult ki. Pozitív jel, hogy az eurorakéták mellett leginkább kiálló liberálisok külö­nösen sok szavazattól estek el. Kormányválságba torkollott Olaszországban a P—2-es titkos társaság botránya, Franciaország­ban pedig a szakértők veszik na­gyító alá az egyes választókerü­leteket, ezek az előzetes pártközi megegyezések sokban befolyásol­hatják a júniusban megválasz­tásra kerülő új parlament össze­tételét. Spanyolországban a barcelonai túszügy utórejtelmeivel van el­foglalva, a hivatalos nyilatkozatok ellenére sok minden maradt ho- mányban. Nagy-Britanniára az észak-ír válság, valamint a nagy­arányú munkanélküli-tüntetés nyomja rá bélyegét. Nyugat- Európa tehát számos bizonytalan- sági tényezővel terhes, de gondok másutt is akadnak — elég utalni a Varsóból érkező hírekre, ame­lyek a héten a romló közbizton­ságról, az igen nehéz gazdasági helyzetről, valamint felelőtlen elemek provokációiról szóltak. A kelet-nyugati kapcsolatok krónikájában osztrák—csehszlo­vák kormányfői és bolgár—görög államfői találkozót jegyezhettek fel. S kontinensünkről továbblép­ve: lényeges mozzanat Honecker tokiói látogatása. A helyzet ösz- szetettségére mutat azonban, hogy a Pravda kénytelen volt határo­zott bírálatban részesíteni az NSZK kancellárját — Washington pedig egyáltalán nem szerepel a kelet—nyugat diplomáciai ese­ménynaptárban. Legfeljebb ne­gatív értelemben: a héten elhang­zott elnöki kül- és had ügyminisz­teri nyilatkozatok hidegháborús hangokat hallattak... Réti Ervin

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents