Petőfi Népe, 1981. május (36. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-26 / 121. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1981. május 26. SZOCIALISTA EGYÜTTMŰKÖDÉS ' KÉTSZERESÉRE NŐTT A FOGÁS A HORGÁSZVIZEKEtV Kapcsolatok a fejlődő országokkal • Horgászpadok a csalánosi erdőben. «S Jobb együttműködésre van szükség a halászok és horgászok között Kedvezmény a mozgássérülteknek A szocialista országok elősegítik a mozambiki nemzetgazdaság állami szektorának (fejlődését, amely a népgazdaság legerősebb láncszeme lett. Csupán 1979-ben 10 százalékkal bővült a tüzelőanyag-termelés, ezen belül majdnem megkétszereződött a kőszéntermelés. nőtt a színesfém-kon- centrátumok, a cement, a cukor, a gyapot termelése. E termékek egy részét exportálja a Mozambiki Népi Köztársaság a számára szükséges áruk szállítása ellenében. 1978—80-iban Mozamibik a Szovjetunióba például több mint 2 millió rubel értékű szí- nesfém-koncentrátumot ' szállított. Az 1980 novemberében Moszkvában lezajlott magas szintű szovjet—mozambiki tárgyalások során a felek megállapodtak abban, hogy folytatják a mozambiki gazdaság legfontosabb ágazatainak fejlesztésében megvalósuló együttműködést, egyebek között együttműködnek az ásványkincslelőhelyek kiaknázásában, a mezőgazdaság és a halászat fejlesztésében. Megállapodtak arról is, hogy a Szovjetunió segítséget nyújt a fiatal köztársaságnak a nemzeti szakemberképzéshez. A szocialista gazdasági integráció komplex programjának a megvalósítása során a KGST-or- szágok bővítik az ázsiai, afrikai és latin-amerikai államokkal folytatott együttműködésük területét, valamint a hosszú távú A szovjet ipar égboltján az Atommas, amely a rosztovi területen, Volgodonszkban található, a legnagyobb csillag. Nemcsak a Szovjetunióban, hanem az egész világon az egyetlen olyan gyár, amely az atomerőmüvek összes berendezéskomplexumának előállítására szakosodott. Hat hónappal a határidő előtt, az SZKP XXVI. kongresszusának tiszteletére elkészült az Atommas márkával ellátott első atomreaktor burka. Eredményesen kiállta a teszteket és egy Dél-Ukrajnában épülő atomerőműhöz szállítják. Az SZKP a volgodonszki gyárhoz kapcsolja azoknak a stratégiai feladatoknak a teljesítését, amelyek az ország tüzelőanyag- és energiamérlege szerkezetének javítására és az atomenergiaszektor kiemelt fejlesztésére irányulnak, amint ezt Leonyid Brezsnyev beszámolója is hangsúlyozta az SZKP XXVI. kongresszusán. Ebben az ötéves tervidőszakban — hangsúlyozták a kongresszuson — az atomerőművek összteljesítményét 24—25 millió kilowattal kell növelni. Az atomenergia-gazdaság első ízben fog gyorsabban fejlődni, mint a hő- és a vízierőművek építése. Az atomerőművek építésében a prioritást együttműködési célprogramok előirányozzák a fejlődő államok részvételét az integrációs intézkedésekben, ha ezek számunkra is előnyösek. Ezek a programok nagy lehetőségeket nyújtanak a szilárd üzleti kapcsolatok kiépítésére, a munkamegosztás és a termelési struktúrák kölcsönös kiegészíthetősége, a korszerűbb gazdasági és tudományos-műszaki együttműködési formák alkalmazása alapján. Nigéria Magyarország egyik legjelentősebb gazdasági partnere Afrikában. A Nigériába irányuló magyar exportban a gépipari termékek dominálnak. 1979. ben a gépipar hányada a teljes exportban 70 százalékot ért el. Főképp kórházi és gyógyintéz- rnényi, valamint élelmiszeripari berendezéseket szállítottak. A Metrimpex magyar külkereskedelmi vállalat például két szerződést kötött nigériai partnereivel. Az egyik értelmében 25 millió dollár értékű felsőoktatási berendezést, a másik keretében pedig több mint 10 millió dollár értékű oktatási berendezést szállít az afrikai országba. Az elmúlt év végén a Technoimpex, a Metrimpex és a Gépexport magyar külkereskedelmi vállalatok megállapodtak több nigériai céggel, hogy tantermeket, főképp tanműhelyeket exportálnak. Az ügylet értéke 6 millió dollár. A magyar szakemberek a hazai berendezések és műszerek alkalmazásával az egymillió kW-os reaktorokkal működő energiablokkal kapják. A volgodonszki gyár most éppen ilyen reaktorokat állít elő. Az Atommas gyár futószalagjairól az atomreaktorok úgy fognak lekerülni, mint a tengerjáró hajók a sólyáról. Őszintén szólva a ,/futószalag” szó használata az Atommassal összefüggésben meglehetősen konvencionális. Hiszen nem szokásos üzemről van szó, amelynek kapuit — mondjuk — minden percben elhagyja egy csillogó 'autó. Az Atommas évente 8 „darabot” állít elő; mindössze 8 berendezést, mindazonáltal mindegyikük kereken ezer tonnát nyom. Nyolc reaktort, de mindegyik teljesítménye akkora, j mint az uszty-ííimszki két vízi-" erőműé. Ennek ellenére a futószalag jegyei is megtalálhatók: a műveletek egymásutánisága, a részegységek egységesítése és a zárt ciklus. A technológiai lánc egyetlen vonalat képez. Végérvényes elkészülte után a volgodonszki gyár nemcsak a főberendezéseket fogja gyártani, hanem segédberendezéseket is előállít majd: hőcserélőket, biológiai védőrendszereket, radioaktív hulladékokat szállító gépeket, és sok más terméket. Az Atommast úgy tervezték meg, mint a komp114 oktatóhelyiséget adnak át. A szállítások az idén kezdődnek. 1979-ben a kohászati létesítményeket építő magyar vállalat megállapodást irt alá, amelynek keretében évi 35 ezer tonna kapacitású acélöntő üzemet épít Nigériában. A megállapodás értéke 6,4 millió dollár. Fontos megállapodás az is, amelynek keretében a magyar vállalatok összesen 32 millió dollár értékben malmokat építenek 1979-ben a KGST-országok több mint 100 hosszú lejáratú gazdasági és műszaki együttműködési megállapodást kötöttek a fejlődő világ 39 államával. Jelenleg ezekben az államokban a KGST-tag- országok közreműködésével közel 1400 Iparvállalatot és más nép- gazdasági létesítményt építenek, több mint háromezret pedig már üzembe helyeztek. Sok esetben ezek az új létesítmények a korszerű nemzetgazdaság magvát adják. > Az elmúlt év végén az NDK és Nicaragua hosszú távú gazdasági, ipari és tudományos-műszaki együttműködési megállapodást írt alá a következő évekre. Az NDK a jövőben gépipari, ezen belül gépjárműipari termékeket, híradástechnikai eszközöket, oktatási és kórházi berendezéseket, építőgépeket és vegyipari termékeket fog szállítani partnerének. (APN—MTI) lett atomerőművi .berendezések szállítóját. A részegységeket és az alkatrészeket Volgodonszkból nem egyedileg, hanem kompletten szállítják. Ez kétségkívül előnyöket hoz az ütemet és a minőséget tekintve. Az atomenergetikai berendezések gyártásának nemzetközi tendenciája azonban — és ez szilárd, tartós tendencia — a nemzetközi munkamegosztás. A szocialista világ globálisan és dinamikusan vesz részt ebben a folyamatban, s ebben hasznosítja a tervgazdaságban rejlő előnyöket, és a szocialista integráció gyakorlatában kipróbált formák egész tarkaságát.s Napjainkban- az. atomenergetikai berendezések gyártásában való további előrelépés a szocialista államközösség 'közös ügyévé vált. Äz atomenergetikai berendezések gyártása sokoldalú kooperációs megállapodáson alapul. Ez a KGST történetében, sóit a világgazdaságiban, a legnagyobb méretű megállapodás, amely a termelés volumenére és a kölcsönös szállításokra terjed ki több milliárd rubel értékben. Nyolc szocialista állam legjobb gyárai szoros és kölcsönösen előnyös kooperációra tértek át. (APN— ADN—MTI) J. Sa. A MOHOSZ Bács-Kiskun megyei Intéző Bizottsága a közelmúltban tartotta Kecskeméten a több mint tizenötezer fős horgásztábor küldöttközgyűlését. A tanácskozáson Magony Imre, az IB elnöke köszöntötte a küldötteket és a vendégeket. A közgyűlés munkabizottságainak megválasztása után Selmeci Ernő, az 1B titkára fűzött szóbeli kiegészítést a korábban kiadott írásos beszámolóhoz. Egyebek között elmondta, hogy az eltelt ötéves ciklusban az országos átlagnál is nagyobb arányban nőtt a horgászok száma Bács-Kiskun- ban. 1981 első negyedévében már több mint tízezren váltottak horgászengedélyt, s ez ezer fővel több, mint az elmúlt év azonos időszakában volt. A horgászlétszám emelkedésével összhangban nem növekedett a horgászható vízterületek nagysága. Tehát a meglévő vízterületeket kell jobban hasznosítani. Ezt a vízkezelő egyesületek szinte kivétel nélkül meg is teszik. Ebben az évben már több mint ezer hektár tartozik horgászkezelésbe. A paksi és bajai htsz-ek- től átvett vizekért több mint egymillió forintot fizetett a MOHOSZ. A megye, horgászható vízterületének így is még csak egy-1 ötödé van horgászkezelésben. A horgászzsákmány hetven százaléka mégis onnan származik. A fogás ugyanis az eltelt négy év alatt az egyesületi és IB-kezelésű vizeken több mint a kétszeresére nőtt. Az egy főre eső fogási átlag 20 kg, amely horgászcsaládokra számítva mintegy ötvenezer főt jelent, vagyis személyenként 5 kg halat. Eszerint a megye lakosságának közel tíz százaléka az átlagos halhúsfogyasztás kétszeresét eszi. S ez már közellátási szempontiból is figyelmet érdemel. A küldöttközgyűlésen tizenhárom egyesület képviselője és hét vendég szólalt fel. Ezekből a beszédekből ragadtunk ki néhányat: Víg)i János (Kkfh., Kiskunság): — Három és fél hektáron gazdálkodunk, háromszáznegyvenen vagyunk. Sajnos, nem férünk el a vízparton. A horgászaink többsége kénytelen vándorútra indulni. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy 180 ezer forint értékű jegyet vettünk át távoli vizekről. Szabó Sándor (Nagybaracska): — Mi azt tartjuk a legörvendete- sebbnek, hogy a horgászvizek aránya szépen gyarapodott. A mi területünkön több a víz, mint a szárazföld, de sajnos nekünk víz mégsem jutott. Kétszázötvenen vagyunk az egyesületben, s nem mondtunk le arról a reményünkről, hogy egyszer saját vizünk lesz! Azt javasoljuk az IB-nek, hogy a jelenlegi kettősség; saját horgászvíz és a közös vizen megtűrt horgász gyakorlatát a békesség, a közelítés váltsa fel, ez legyen a jövő feladata. Gyüre Tibor (Kecskemét, Zalka HE): — Több mint ezer fős tagságunk van a megyeszékhelyen. Kivétel nélkül ötven-hatvan kilométereket vagyunk kénytelenek*- vándorolni.' A legközelebbi' víz, a szép természeti környezetben lévő szikrai holtág, de ott nem lehet halat fogni. Fogási eredményünk a megyei átlag felét alig éri el. Ha a htsz rendesen telepítené, oda járnánk a legszívesebben, mert tagjaink között sok a kispénzű nyugdíjas, a gyermekhorgász. A kérésünk az: telepítsenek vagy legyen horgász- kezelésű a szikrai holtág. Zsikla Zoltán, a Soltvadkert— Kiskőrös Sport HE elnöke méltán kapott elismerést felszólalásáért: — Nem tudunk meghatottság nélkül elmenni a mozgássérültek ügye mellett. Azt javaslom a küldötteknek, hogy mi, vízkezelők, ajánljunk fel tíz-tíz jegyet a legjobban rászorulóknak, a magún!- módján tegyük közüggyé a mozgássérültek segítését. Dr. Sárközi István (Bajai Sport HE): — A tájvédelmi körzetből való kizárásunkat még nem „emésztettük” meg. Nem értjük, ott ahol haló szat folyhat, miért nem lehel horgászni? Szakács József (Szánk): — Tízhektáros jól halasztott vizünk van, horgásztanyá- vaL Gazdag a környék állat- és madárvilága, a közelünkben van Bugac, szívesen látjuk a vándor- horgászokat. A napijegyet minden mozgássérültnek ingyenesen biztosítjuk. A közgyűlésen felszólalt Borbély László, a bajai Űj Elet Htsz és Kádár Mihály, a tiszaalpári Virágzó Htsz elnöke is. Mindketten elmondták, hogy milyen értékben mennyit telepítenek, mi. ként tesznek eleget a megye halellátásának. A htsz-ek és a horgászok közötti nézetkülönbség sajnos ettől még nem sokat változott, de a közgyűlésen való részvételük, együttműködési szándékuk feltétlenül jelentős előrehaladás. Az érdekek közösek; mindenki több halat szeretne ' Meggyőződésünk, hogy 'jGtprg^álni kellene ebben a kérdésben, annál is inkább, mert megoldást csak közös megegyezés hozhat. A tanácskozás résztvevői szavazatukkal is megerősítették, hogy a mozgássérültek kedvezményes napijegyet kapnak az egész megyében. Végül pedig megválasztották az IB tagjait és azt a nyolc 'küldöttet, aki a MOHOSZ júniusi közgyűlésén képviseli majd a tizenötezer főnyi Bács- Kiskun megyei horgásztábort. Banczlk István Az Atommas futószalagon gyártja a reaktorokat Országos negyedik Néhány héttel ezelőtt nagy volt az izgalom a bajai Finomposztó Vállalat fonó szakmunkás tanulói között. Izgultak Maráz Emma másodéves tanulótársukért. A kislány a 8. általános elvégzése után bolti eladó szeretett volna lenni. Jelentkezett Baján a Bányai Júlia kereskedelmi szakközépiskolában, de közölték, hogy túljelentkezés miatt nem vehetik fel. Még egy évet nem akart várni, jelentkezett a Finomposztó Vállalatnál. Amikor megmutatták neki az üzemet — mint mondja — egy kissé csalódott: rengeteg gép, nagy zaj. Aztán mégis úgy döntött, hogy marad. Azóta már sokszor elmondta, hogy nem bánta ■ meg. Egyrészt rend- kívül*jó, türelmes gyakorlati szakoktatóra akadt. Ercsényiné személyében. 4,1 volt az év végi bizonyítványa most a második év első felében már 4,4-re javított. Mint jó tanuló és kitűnő gyakorlati érzékkel rendelkező kislány részt vehetett a szakmunkástanulók országos versenyén. A házi versenyen január 14-én az első helyet szerezte meg. Az országos versenyt május 11- től 13-ig tartották. Kilenc iskola 45 tanulója mérte össze elméleti és gyakorlati tudását, 21 fonó és 24 szövő szakmunkástanuló. Az első nap: kétszer négy órás gyakorlati felmérés előfonoda és gyűrűs fonógépeken. Ebben a versenyszámban 95 százalékot kellett teljesíteni, s erre száz pontot lehetett szerezni. Maráz Emma az első gépen 128 százalékot, a gyűrűs fonógépen pedig 138 százalékot ért el, ami még a zsűri tagjait is elkápráztatta. Ezután következett az elméleti verseny, tesztlapokon. Itt ötven pont volt a maximum. Maráz Emma sajnos csak 27-et ért el, s így a gyakorlati felkészülése hiába kiváló, összesítve a 4. helyre volt elegendő. A harmadik helyezéstől mindössze egyetlen pont választotta el a bajai kislányt. Negyedik helyezéséhez így is szivből gratulálunk. Sz. F. A mi üzemi demokráciánk tudatos felelősségvállalást. A' felső vezetés szintjén nincs gond a demokrácia megvalósulásával.” Megszívlelendő a brigád végkövetkeztetése. Fenti címet adta dolgozatának a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat „Forradalmi Ifjúság" szocialista brigádja. Írásuk egyike a Munka és művelődés mottóval indult vetélkedő sikerültebb munkálnak. Jó szemmel emelték ki a munkahelyükre sajátosan jellemző vonásokat, amelyek az üzemi demokrácia ottani érvényesülésének folyamatában megfigyelhetők. Érdeme az is a kis alkotásnak, hogy konkrét példákkal, tapasztalatokkal „hitelesíti” az elvi következtetéseket, megállapításokat. 'Egyik — más dolgozatokban is fellelhető — gondolatuk: Jóllehet, a vállalati működési és szervezeti szabályzat rögzíti az üzemi demokrácia fórum, rendszerének felépítését, a biztosított forma azonban még nem jelenti a demokratizmus megvalósulását. Ahhoz, hogy az emberek felelősséggel tudjanak élni jogaikkal és 'kötelességeikkel, ismerniük is kell azokat. Erre nyújt lehetőséget a brigádvezetők tanfolyama, a bizalmiak továbbképzése is. A megvalósulást a gyakorlati eredményeken lehet lemérni — állapítja meg a tollfeldolgozó üzemrészben dolgozó ,/Forradalmi Ifjúság” szocialista brigád. Aztán következnek a demokrácia érvényesülésére valló eredmények, illetve a még leküzdendő gyengeségek. Nemcsak formális jogcím „Az Üzemrészünkben megtartott termelési tanácskozásokon — amikor többek között a vállalati Kiváló Dolgozó kitüntetés odaítéléséről döntünk — többször előfordult, hogy az előterjesztett javaslattal szemben a kollektíva szava jutott érvényre, azaz az általunk javasolt személy fölött szavaztunk, s ő kapta meg a kitüntetést.” Tehát a termelési tanácskozás eme döntési joga — von ja le a következtetést a brigád — nem csak formális jogcím, hanem a közösség értékítéletének beteljesülése is. Az említett példa — mutatnak rá — egyben a tanácskozás előkészítésének kritikája is. „A bizalmiak egyetértési jogát illetően is vegyes tapasztalataink vannak — írják. — Az idei bérfejlesztés során a toliüzem egyik bizalmija — a kollektíva képviseletiében — nem értett egyet két, személyi béremeléssel. A gazdasági vezetés kikérte ugyan a véleményt, de erre utólag került sor. A megbeszélés során rendeződött a probléma. (Az eredeti béremelésen nem változtattak.) Ez a konfliktus nem adódott volna, ha az előkészítés munkájában a gazdasági vezető és a szakszevezeti bizalmi együtt vesz részt.” Meggondolkoztató a brigád következő megállapítása is. Ne csak számsorokat! „Általános tapasztalatunk, hogy termelési tanácskozásainkon gazdasági vezetőink számsorokat közölnek a tervek ismertetésekor. Ezt a fórumot csak a dolgozók tájékoztatására használják fel, ritkán igénylik véleményüket. Ezek az információk nem nyújtanak kellő tájékoztatást a munkások számára. Talán ennek a következménye is, hogy ezen a fórumon a hozzászólások sokszor formálisak, apróbb műszaki hiányosságok, napi problémák vetődnek fel, és a vélemények nem tartalmaznak a gazdálkodás hatékonyságával, a jobb munkaszervezéssel összefüggő, — konkrétan a termelést elősegítő lényeges javaslatokat. Természetesen — ez csak az érem egyik oldala. A másik, hogy még nem tettünk meg .mindent a dolgozók tulajdonosi szemléletének erősítéséért.” Előfordult, hogy amikor a szocialista brigád vezetője — éppen az üzem sajátosságaiból adódóan — a higiéniai fegyelem .betartásáért emelt szót brigádtársai körében, a gazdaság vezető épp ellenkezőleg reagált, nem segítette a tisztségviselőt, hanem annak véleményét saját hatáskörébe való beleszólásnak minősítette. „Az előbb említett példából kitűnik —hangzik a konklúzió —, hogy az alsó- és középszintű irányítók nincsenek mindig tisztáiban az üzemi demokrácia biztosította jogokkal és kötelességekkel. Sokszor nem veszik tudomásul, hogy a munkapadoknál dolgozók jobban isimerik munkaterületük gondjait, s egy-egy hiba feltárása nem a vezető személyének bírálatát jelenti, hanem a tulajdonosi szemléletből fakadó A jogok gyakorlását is tanulni kell „Kollektívánk az üzemi demokrácia fejlesztésének útját az alsó- és középszintű gazdasági vezetők és a társadalmi tisztségviselők együttes felkészítésében látja. Az üzemi demokrácia: a munkások részvétele a vezetésben. A gyakorlati megvalósításhoz nem elég az egyik oldal felkészítését szorgalmazni. Fontos, hogy a vezetők és a munkások egyformán értelmezzék, és azonosuljanak az üzemi demokrácia legalapvetőbb tartalmi elemeivel. A demokrácia adta jogok gyakorlását vállalatunknál mindannyiunknak — munkásoknak és vezetőknek egyaránt — tanulnunk kell.” A „Forradalmi Ifjúság” szocialista brigád — dolgozatának — befejezéseként egy — Váci Mihály- tól kölcsönzött idézettel ad még mélyebb értelmet az üzemi demokráciáról vallott nézeteinek: „... A felépült házakat többé sose nézzük, csak a foghíjas telkek kezdenek hangosan ordítani!” Űj típnsú emberek gondolatai Gondolom, megfelelő 'bölcsességgel „fordítják le” a vetélkedő szocialista 'brigádok dolgozataiban megfogalmazott, őszinte, kritikusan szókimondó véleményeket a gazdasági vezetők, s mindenki, akit illet a javítani, változtatni szándékozó bírálat. A hármas jelszó elvei szerint élő, munkálkodó szocialista kollektívák — tapasztalatok s tanul tság folytán kiérlelt — mondanivalói sűrűsödnek ezekben az írásos munkákban. Olyanokéi, akik a szoclalistabri- gád-mozgalom kibontakozásával párhuzamosan fejlődtek tudatilag, érzelmileg új típusú emberekké, s érnek mindinkább hozzáértő partnerekké. Felvetéseik, észrevételeik; javaslataik segítséget jelentenek a 'haladáshoz — a változva változtatáshoz. Örüljünk annak, hogy a szocialista brigádok jele- sehbjei nemcsak az üzemi demokrácia eddig elért eredményeinek örülnek — nem csupán „a felépült házakat” nézik —, hanem, ha úgy kívánja a helyzet, akár „hangosan”, még írásban Is, sürgetik a „foghíjak" megszüntetését. T. I. i
