Petőfi Népe, 1981. május (36. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-26 / 121. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1981. május 26. SZOCIALISTA EGYÜTTMŰKÖDÉS ' KÉTSZERESÉRE NŐTT A FOGÁS A HORGÁSZVIZEKEtV Kapcsolatok a fejlődő országokkal • Horgászpadok a csalánosi erdőben. «S Jobb együttműködésre van szükség a halászok és horgászok között Kedvezmény a mozgássérülteknek A szocialista országok elősegí­tik a mozambiki nemzetgazdaság állami szektorának (fejlődését, amely a népgazdaság legerősebb láncszeme lett. Csupán 1979-ben 10 százalékkal bővült a tüzelő­anyag-termelés, ezen belül majd­nem megkétszereződött a kőszén­termelés. nőtt a színesfém-kon- centrátumok, a cement, a cukor, a gyapot termelése. E termékek egy részét exportálja a Mozam­biki Népi Köztársaság a számá­ra szükséges áruk szállítása elle­nében. 1978—80-iban Mozamibik a Szovjetunióba például több mint 2 millió rubel értékű szí- nesfém-koncentrátumot ' szállí­tott. Az 1980 novemberében Moszk­vában lezajlott magas szintű szov­jet—mozambiki tárgyalások so­rán a felek megállapodtak abban, hogy folytatják a mozambiki gazdaság legfontosabb ágazatai­nak fejlesztésében megvalósuló együttműködést, egyebek között együttműködnek az ásványkincs­lelőhelyek kiaknázásában, a me­zőgazdaság és a halászat fejlesz­tésében. Megállapodtak arról is, hogy a Szovjetunió segítséget nyújt a fiatal köztársaságnak a nemzeti szakemberképzéshez. A szocialista gazdasági integ­ráció komplex programjának a megvalósítása során a KGST-or- szágok bővítik az ázsiai, afrikai és latin-amerikai államokkal folytatott együttműködésük terü­letét, valamint a hosszú távú A szovjet ipar égboltján az Atommas, amely a rosztovi te­rületen, Volgodonszkban találha­tó, a legnagyobb csillag. Nemcsak a Szovjetunióban, hanem az egész világon az egyetlen olyan gyár, amely az atomerőmüvek összes berendezéskomplexumának elő­állítására szakosodott. Hat hó­nappal a határidő előtt, az SZKP XXVI. kongresszusának tisztele­tére elkészült az Atommas már­kával ellátott első atomreaktor burka. Eredményesen kiállta a teszteket és egy Dél-Ukrajnában épülő atomerőműhöz szállítják. Az SZKP a volgodonszki gyár­hoz kapcsolja azoknak a straté­giai feladatoknak a teljesítését, amelyek az ország tüzelőanyag- és energiamérlege szerkezetének javítására és az atomenergia­szektor kiemelt fejlesztésére irá­nyulnak, amint ezt Leonyid Brezsnyev beszámolója is hang­súlyozta az SZKP XXVI. kong­resszusán. Ebben az ötéves tervidőszakban — hangsúlyozták a kongresszu­son — az atomerőművek össztel­jesítményét 24—25 millió kilo­wattal kell növelni. Az atomener­gia-gazdaság első ízben fog gyor­sabban fejlődni, mint a hő- és a vízierőművek építése. Az atom­erőművek építésében a prioritást együttműködési célprogramok előirányozzák a fejlődő államok részvételét az integrációs intéz­kedésekben, ha ezek számunkra is előnyösek. Ezek a programok nagy lehetőségeket nyújtanak a szilárd üzleti kapcsolatok kiépí­tésére, a munkamegosztás és a termelési struktúrák kölcsönös kiegészíthetősége, a korszerűbb gazdasági és tudományos-műsza­ki együttműködési formák alkal­mazása alapján. Nigéria Magyarország egyik legjelentősebb gazdasági partne­re Afrikában. A Nigériába irá­nyuló magyar exportban a gép­ipari termékek dominálnak. 1979. ben a gépipar hányada a teljes exportban 70 százalékot ért el. Főképp kórházi és gyógyintéz- rnényi, valamint élelmiszeripari berendezéseket szállítottak. A Metrimpex magyar külkereske­delmi vállalat például két szer­ződést kötött nigériai partnerei­vel. Az egyik értelmében 25 mil­lió dollár értékű felsőoktatási be­rendezést, a másik keretében pe­dig több mint 10 millió dollár ér­tékű oktatási berendezést szállít az afrikai országba. Az elmúlt év végén a Technoimpex, a Metrim­pex és a Gépexport magyar kül­kereskedelmi vállalatok megálla­podtak több nigériai céggel, hogy tantermeket, főképp tanműhelye­ket exportálnak. Az ügylet érté­ke 6 millió dollár. A magyar szakemberek a hazai berendezé­sek és műszerek alkalmazásával az egymillió kW-os reaktorokkal működő energiablokkal kapják. A volgodonszki gyár most éppen ilyen reaktorokat állít elő. Az Atommas gyár futószalag­jairól az atomreaktorok úgy fog­nak lekerülni, mint a tengerjáró hajók a sólyáról. Őszintén szólva a ,/futószalag” szó használata az Atommassal összefüggésben meg­lehetősen konvencionális. Hiszen nem szokásos üzemről van szó, amelynek kapuit — mondjuk — minden percben elhagyja egy csillogó 'autó. Az Atommas éven­te 8 „darabot” állít elő; mind­össze 8 berendezést, mindazonál­tal mindegyikük kereken ezer tonnát nyom. Nyolc reaktort, de mindegyik teljesítménye akkora, j mint az uszty-ííimszki két vízi-" erőműé. Ennek ellenére a futó­szalag jegyei is megtalálhatók: a műveletek egymásutánisága, a részegységek egységesítése és a zárt ciklus. A technológiai lánc egyetlen vonalat képez. Végérvényes elkészülte után a volgodonszki gyár nemcsak a főberendezéseket fogja gyártani, hanem segédberendezéseket is előállít majd: hőcserélőket, bioló­giai védőrendszereket, radioaktív hulladékokat szállító gépeket, és sok más terméket. Az Atommast úgy tervezték meg, mint a komp­114 oktatóhelyiséget adnak át. A szállítások az idén kezdődnek. 1979-ben a kohászati létesít­ményeket építő magyar vállalat megállapodást irt alá, amelynek keretében évi 35 ezer tonna ka­pacitású acélöntő üzemet épít Nigériában. A megállapodás érté­ke 6,4 millió dollár. Fontos megállapodás az is, amelynek keretében a magyar vállalatok összesen 32 millió dol­lár értékben malmokat építenek 1979-ben a KGST-országok több mint 100 hosszú lejáratú gazda­sági és műszaki együttműködési megállapodást kötöttek a fejlődő világ 39 államával. Jelenleg ezek­ben az államokban a KGST-tag- országok közreműködésével közel 1400 Iparvállalatot és más nép- gazdasági létesítményt építenek, több mint háromezret pedig már üzembe helyeztek. Sok esetben ezek az új létesítmények a kor­szerű nemzetgazdaság magvát ad­ják. > Az elmúlt év végén az NDK és Nicaragua hosszú távú gazda­sági, ipari és tudományos-műsza­ki együttműködési megállapodást írt alá a következő évekre. Az NDK a jövőben gépipari, ezen belül gépjárműipari termékeket, híradástechnikai eszközöket, ok­tatási és kórházi berendezéseket, építőgépeket és vegyipari termé­keket fog szállítani partnerének. (APN—MTI) lett atomerőművi .berendezések szállítóját. A részegységeket és az alkatrészeket Volgodonszkból nem egyedileg, hanem kompletten szállítják. Ez kétségkívül előnyö­ket hoz az ütemet és a minőséget tekintve. Az atomenergetikai berendezé­sek gyártásának nemzetközi ten­denciája azonban — és ez szilárd, tartós tendencia — a nemzetközi munkamegosztás. A szocialista világ globálisan és dinamikusan vesz részt ebben a folyamatban, s ebben hasznosítja a tervgazda­ságban rejlő előnyöket, és a szo­cialista integráció gyakorlatában kipróbált formák egész tarkasá­gát.­s Napjainkban- az. atomenergeti­kai berendezések gyártásában való további előrelépés a szocia­lista államközösség 'közös ügyévé vált. Äz atomenergetikai beren­dezések gyártása sokoldalú koo­perációs megállapodáson alapul. Ez a KGST történetében, sóit a világgazdaságiban, a legnagyobb méretű megállapodás, amely a termelés volumenére és a kölcsö­nös szállításokra terjed ki több milliárd rubel értékben. Nyolc szocialista állam legjobb gyárai szoros és kölcsönösen előnyös kooperációra tértek át. (APN— ADN—MTI) J. Sa. A MOHOSZ Bács-Kiskun me­gyei Intéző Bizottsága a közel­múltban tartotta Kecskeméten a több mint tizenötezer fős hor­gásztábor küldöttközgyűlését. A tanácskozáson Magony Imre, az IB elnöke köszöntötte a küldötte­ket és a vendégeket. A közgyűlés munkabizottságai­nak megválasztása után Selmeci Ernő, az 1B titkára fűzött szóbe­li kiegészítést a korábban kiadott írásos beszámolóhoz. Egyebek között elmondta, hogy az eltelt ötéves ciklusban az országos át­lagnál is nagyobb arányban nőtt a horgászok száma Bács-Kiskun- ban. 1981 első negyedévében már több mint tízezren váltottak hor­gászengedélyt, s ez ezer fővel több, mint az elmúlt év azonos időszakában volt. A horgászlétszám emelkedésé­vel összhangban nem növekedett a horgászható vízterületek nagy­sága. Tehát a meglévő vízterüle­teket kell jobban hasznosítani. Ezt a vízkezelő egyesületek szin­te kivétel nélkül meg is teszik. Ebben az évben már több mint ezer hektár tartozik horgászke­zelésbe. A paksi és bajai htsz-ek- től átvett vizekért több mint egymillió forintot fizetett a MO­HOSZ. A megye, horgászható víz­területének így is még csak egy-1 ötödé van horgászkezelésben. A horgászzsákmány hetven százalé­ka mégis onnan származik. A fo­gás ugyanis az eltelt négy év alatt az egyesületi és IB-kezelésű vize­ken több mint a kétszeresére nőtt. Az egy főre eső fogási átlag 20 kg, amely horgászcsaládokra szá­mítva mintegy ötvenezer főt je­lent, vagyis személyenként 5 kg halat. Eszerint a megye lakossá­gának közel tíz százaléka az át­lagos halhúsfogyasztás kétszere­sét eszi. S ez már közellátási szempontiból is figyelmet érdemel. A küldöttközgyűlésen tizenhá­rom egyesület képviselője és hét vendég szólalt fel. Ezekből a be­szédekből ragadtunk ki néhányat: Víg)i János (Kkfh., Kiskunság): — Három és fél hektáron gazdál­kodunk, háromszáznegyvenen va­gyunk. Sajnos, nem férünk el a vízparton. A horgászaink több­sége kénytelen vándorútra in­dulni. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy 180 ezer forint értékű je­gyet vettünk át távoli vizekről. Szabó Sándor (Nagybaracska): — Mi azt tartjuk a legörvendete- sebbnek, hogy a horgászvizek ará­nya szépen gyarapodott. A mi te­rületünkön több a víz, mint a szárazföld, de sajnos nekünk víz mégsem jutott. Kétszázötvenen vagyunk az egyesületben, s nem mondtunk le arról a reményünk­ről, hogy egyszer saját vizünk lesz! Azt javasoljuk az IB-nek, hogy a jelenlegi kettősség; saját horgászvíz és a közös vizen meg­tűrt horgász gyakorlatát a békes­ség, a közelítés váltsa fel, ez le­gyen a jövő feladata. Gyüre Tibor (Kecskemét, Zal­ka HE): — Több mint ezer fős tagságunk van a megyeszékhe­lyen. Kivétel nélkül ötven-hatvan kilométereket vagyunk kénytele­nek*- vándorolni.' A legközelebbi' víz, a szép természeti környezet­ben lévő szikrai holtág, de ott nem lehet halat fogni. Fogási eredményünk a megyei átlag fe­lét alig éri el. Ha a htsz rende­sen telepítené, oda járnánk a leg­szívesebben, mert tagjaink között sok a kispénzű nyugdíjas, a gyer­mekhorgász. A kérésünk az: te­lepítsenek vagy legyen horgász- kezelésű a szikrai holtág. Zsikla Zoltán, a Soltvadkert— Kiskőrös Sport HE elnöke méltán kapott elismerést felszólalásáért: — Nem tudunk meghatottság nél­kül elmenni a mozgássérültek ügye mellett. Azt javaslom a kül­dötteknek, hogy mi, vízkezelők, ajánljunk fel tíz-tíz jegyet a leg­jobban rászorulóknak, a magún!- módján tegyük közüggyé a moz­gássérültek segítését. Dr. Sárközi István (Bajai Sport HE): — A táj­védelmi körzetből való kizárá­sunkat még nem „emésztettük” meg. Nem értjük, ott ahol haló szat folyhat, miért nem lehel horgászni? Szakács József (Szánk): — Tízhektáros jól hala­sztott vizünk van, horgásztanyá- vaL Gazdag a környék állat- és madárvilága, a közelünkben van Bugac, szívesen látjuk a vándor- horgászokat. A napijegyet min­den mozgássérültnek ingyenesen biztosítjuk. A közgyűlésen felszólalt Bor­bély László, a bajai Űj Elet Htsz és Kádár Mihály, a tiszaalpári Virágzó Htsz elnöke is. Mindket­ten elmondták, hogy milyen ér­tékben mennyit telepítenek, mi. ként tesznek eleget a megye hal­ellátásának. A htsz-ek és a hor­gászok közötti nézetkülönbség sajnos ettől még nem sokat vál­tozott, de a közgyűlésen való részvételük, együttműködési szán­dékuk feltétlenül jelentős előre­haladás. Az érdekek közösek; mindenki több halat szeretne ' Meggyőződésünk, hogy 'jGtprg^álni kellene ebben a kérdés­ben, annál is inkább, mert meg­oldást csak közös megegyezés hozhat. A tanácskozás résztvevői sza­vazatukkal is megerősítették, hogy a mozgássérültek kedvezmé­nyes napijegyet kapnak az egész megyében. Végül pedig megvá­lasztották az IB tagjait és azt a nyolc 'küldöttet, aki a MOHOSZ júniusi közgyűlésén képviseli majd a tizenötezer főnyi Bács- Kiskun megyei horgásztábort. Banczlk István Az Atommas futószalagon gyártja a reaktorokat Országos negyedik Néhány héttel ezelőtt nagy volt az izgalom a bajai Finomposztó Vál­lalat fonó szakmunkás tanulói között. Izgultak Maráz Emma másodéves tanulótársukért. A kis­lány a 8. általános elvég­zése után bolti eladó szeretett volna lenni. Je­lentkezett Baján a Bá­nyai Júlia kereskedelmi szakközépiskolában, de közölték, hogy túljelent­kezés miatt nem vehetik fel. Még egy évet nem akart várni, jelentkezett a Finomposztó Válla­latnál. Amikor megmutatták neki az üzemet — mint mondja — egy kissé csa­lódott: rengeteg gép, nagy zaj. Aztán mégis úgy döntött, hogy ma­rad. Azóta már sokszor elmondta, hogy nem bán­ta ■ meg. Egyrészt rend- kívül*jó, türelmes gya­korlati szakoktatóra akadt. Ercsényiné sze­mélyében. 4,1 volt az év végi bizonyítványa most a második év első felé­ben már 4,4-re javított. Mint jó tanuló és kitűnő gyakorlati érzékkel ren­delkező kislány részt ve­hetett a szakmunkásta­nulók országos verse­nyén. A házi versenyen ja­nuár 14-én az első helyet szerezte meg. Az orszá­gos versenyt május 11- től 13-ig tartották. Ki­lenc iskola 45 tanulója mérte össze elméleti és gyakorlati tudását, 21 fonó és 24 szövő szak­munkástanuló. Az első nap: kétszer négy órás gyakorlati fel­mérés előfonoda és gyű­rűs fonógépeken. Ebben a versenyszámban 95 százalékot kellett telje­síteni, s erre száz pon­tot lehetett szerezni. Ma­ráz Emma az első gépen 128 százalékot, a gyűrűs fonógépen pedig 138 szá­zalékot ért el, ami még a zsűri tagjait is elkáp­ráztatta. Ezután követke­zett az elméleti verseny, tesztlapokon. Itt ötven pont volt a maximum. Maráz Emma sajnos csak 27-et ért el, s így a gya­korlati felkészülése hiá­ba kiváló, összesítve a 4. helyre volt elegendő. A harmadik helyezéstől mindössze egyetlen pont választotta el a bajai kis­lányt. Negyedik helye­zéséhez így is szivből gratulálunk. Sz. F. A mi üzemi demokráciánk tudatos felelősségvállalást. A' felső vezetés szintjén nincs gond a demokrácia megvalósulásával.” Megszívlelendő a brigád végkövetkeztetése. Fenti címet adta dolgozatának a Kecskeméti Ba­romfifeldolgozó Vállalat „Forradalmi Ifjúság" szo­cialista brigádja. Írásuk egyike a Munka és mű­velődés mottóval indult vetélkedő sikerültebb mun­kálnak. Jó szemmel emelték ki a munkahelyükre sajátosan jellemző vonásokat, amelyek az üzemi de­mokrácia ottani érvényesülésének folyamatában megfigyelhetők. Érdeme az is a kis alkotásnak, hogy konkrét példákkal, tapasztalatokkal „hitelesí­ti” az elvi következtetéseket, megállapításokat. 'Egyik — más dolgozatokban is fellelhető — gon­dolatuk: Jóllehet, a vállalati működési és szerve­zeti szabályzat rögzíti az üzemi demokrácia fórum, rendszerének felépítését, a biztosított forma azon­ban még nem jelenti a demokratizmus megvalósu­lását. Ahhoz, hogy az emberek felelősséggel tudja­nak élni jogaikkal és 'kötelességeikkel, ismerniük is kell azokat. Erre nyújt lehetőséget a brigádvezetők tanfolyama, a bizalmiak továbbképzése is. A megvalósulást a gyakorlati eredményeken le­het lemérni — állapítja meg a tollfeldolgozó üzem­részben dolgozó ,/Forradalmi Ifjúság” szocialista brigád. Aztán következnek a demokrácia érvénye­sülésére valló eredmények, illetve a még leküzden­dő gyengeségek. Nemcsak formális jogcím „Az Üzemrészünkben megtartott termelési tanács­kozásokon — amikor többek között a vállalati Ki­váló Dolgozó kitüntetés odaítéléséről döntünk — többször előfordult, hogy az előterjesztett javaslat­tal szemben a kollektíva szava jutott érvényre, az­az az általunk javasolt személy fölött szavaztunk, s ő kapta meg a kitüntetést.” Tehát a termelési tanácskozás eme döntési joga — von ja le a következtetést a brigád — nem csak formális jogcím, hanem a közösség értékítéletének beteljesülése is. Az említett példa — mutatnak rá — egyben a tanácskozás előkészítésének kritikája is. „A bizalmiak egyetértési jogát illetően is vegyes tapasztalataink vannak — írják. — Az idei bérfej­lesztés során a toliüzem egyik bizalmija — a kollek­tíva képviseletiében — nem értett egyet két, szemé­lyi béremeléssel. A gazdasági vezetés kikérte ugyan a véleményt, de erre utólag került sor. A megbe­szélés során rendeződött a probléma. (Az eredeti béremelésen nem változtattak.) Ez a konfliktus nem adódott volna, ha az előkészítés munkájában a gaz­dasági vezető és a szakszevezeti bizalmi együtt vesz részt.” Meggondolkoztató a brigád következő megálla­pítása is. Ne csak számsorokat! „Általános tapasztalatunk, hogy termelési tanács­kozásainkon gazdasági vezetőink számsorokat kö­zölnek a tervek ismertetésekor. Ezt a fórumot csak a dolgozók tájékoztatására használják fel, ritkán igénylik véleményüket. Ezek az információk nem nyújtanak kellő tájékoztatást a munkások számára. Talán ennek a következménye is, hogy ezen a fó­rumon a hozzászólások sokszor formálisak, apróbb műszaki hiányosságok, napi problémák vetődnek fel, és a vélemények nem tartalmaznak a gazdál­kodás hatékonyságával, a jobb munkaszervezéssel összefüggő, — konkrétan a termelést elősegítő lé­nyeges javaslatokat. Természetesen — ez csak az érem egyik oldala. A másik, hogy még nem tettünk meg .mindent a dolgozók tulajdonosi szemléletének erősítéséért.” Előfordult, hogy amikor a szocialista brigád ve­zetője — éppen az üzem sajátosságaiból adódóan — a higiéniai fegyelem .betartásáért emelt szót bri­gádtársai körében, a gazdaság vezető épp ellenke­zőleg reagált, nem segítette a tisztségviselőt, hanem annak véleményét saját hatáskörébe való beleszó­lásnak minősítette. „Az előbb említett példából kitűnik —hangzik a konklúzió —, hogy az alsó- és középszintű irányítók nincsenek mindig tisztáiban az üzemi demokrácia biztosította jogokkal és kötelességekkel. Sokszor nem veszik tudomásul, hogy a munkapadoknál dolgozók jobban isimerik munkaterületük gondjait, s egy-egy hiba feltárása nem a vezető személyének bírálatát jelenti, hanem a tulajdonosi szemléletből fakadó A jogok gyakorlását is tanulni kell „Kollektívánk az üzemi demokrácia fejlesztésének útját az alsó- és középszintű gazdasági vezetők és a társadalmi tisztségviselők együttes felkészítésében látja. Az üzemi demokrácia: a munkások részvé­tele a vezetésben. A gyakorlati megvalósításhoz nem elég az egyik oldal felkészítését szorgalmazni. Fon­tos, hogy a vezetők és a munkások egyformán ér­telmezzék, és azonosuljanak az üzemi demokrácia legalapvetőbb tartalmi elemeivel. A demokrácia adta jogok gyakorlását vállala­tunknál mindannyiunknak — munkásoknak és ve­zetőknek egyaránt — tanulnunk kell.” A „Forradalmi Ifjúság” szocialista brigád — dol­gozatának — befejezéseként egy — Váci Mihály- tól kölcsönzött idézettel ad még mélyebb értelmet az üzemi demokráciáról vallott nézeteinek: „... A felépült házakat többé sose nézzük, csak a foghíjas telkek kezdenek hangosan ordítani!” Űj típnsú emberek gondolatai Gondolom, megfelelő 'bölcsességgel „fordítják le” a vetélkedő szocialista 'brigádok dolgozataiban meg­fogalmazott, őszinte, kritikusan szókimondó véle­ményeket a gazdasági vezetők, s mindenki, akit il­let a javítani, változtatni szándékozó bírálat. A hár­mas jelszó elvei szerint élő, munkálkodó szocialis­ta kollektívák — tapasztalatok s tanul tság folytán kiérlelt — mondanivalói sűrűsödnek ezekben az írásos munkákban. Olyanokéi, akik a szoclalistabri- gád-mozgalom kibontakozásával párhuzamosan fej­lődtek tudatilag, érzelmileg új típusú emberekké, s érnek mindinkább hozzáértő partnerekké. Felveté­seik, észrevételeik; javaslataik segítséget jelentenek a 'haladáshoz — a változva változtatáshoz. Örüljünk annak, hogy a szocialista brigádok jele- sehbjei nemcsak az üzemi demokrácia eddig elért eredményeinek örülnek — nem csupán „a felépült házakat” nézik —, hanem, ha úgy kívánja a hely­zet, akár „hangosan”, még írásban Is, sürgetik a „foghíjak" megszüntetését. T. I. i

Next

/
Thumbnails
Contents