Petőfi Népe, 1981. május (36. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-26 / 121. szám

1981. május 26. • PETŐFI NÉPE • 3 Félidejéhez érkezett a BNV TÖBB MINT 200 EZER VÁSÁRLÁTOGATÓ KÉPERNYŐ A szegediek műsorai Vasárnap ismét egész nap láto­gathatta a nagyközönség a tavaszi BNV-.t. A kellemes, nyárias idő­ben több tízezren keresték fel a kőbányai vásárvárost. Már a nyi­tás előtti órákban megteltek a parkolók az ország különböző vi­dékeiről érkeztek a személygép­kocsik, az autóbuszok. Számos, turistákkal teli autóbusz érkezett a szomszédos országokból is. A BNV vendéglátói és szolgál­tatói felkészülten fogadták a lá­togatókat. Jó néhány csárda, ét­terem, büfé, közért kínálta áruit a megéhezett és megszomjazott vendégeknek. A Birka Csárdában a legnépszerűbb ételekből, a bir- kapörköltből és a pacalból több mint 2000 adag fogyott el, emel­lett 400 adag füstölt csülköt, ugyanennyi túrós csuszát és több mint 100 kilogramm sült kolbászt fogyasztottak el a vendégek. A dunakömlői halászcsárda közked­velt pontyhalászléjából 1500 adag kelt el. A ZÖLDÉRT pavilonjá­ban narancsot, jonatánalmát, ep­ret, retket, paradicsomot, papri­kát, spárgát és még jó néhány friss és igen szép gyümölcsöt és zöldséget kínáltak A sláger az a tíz mázsa cseresznye volt, amit egyenesen a. termőhelyről szállí­tottak a BNV-re. Vasárnap egyben félidejéhez érkezett a BNV. Ebből az alka­lomból Sohriffért Ferenc, a Bu­dapesti Nemzetközi Vásárközpont igazgatója nyilatkozott az MTI mu nk a tár sán ak. — E néhány nap alatt vasárnap estig több mint 200 ezren láto­gatták meg a beruházási javak idei szakvásárát. Ez a szám azt mutatja, hogy a mostani vásár látogatottsága nagyobb lesz a ko­rábbi évekéinél. A vásárszerve­zőknek külön örvendetes, hogy a szakmái napokra minden eddigi­nél szervezettebben jönnek a szakemberek, mind kevesebb a • Nyelvi laboratórium (a BEAG és a BRG közös gyártmánya) a kiállításon. (Straszer András felvé­tele.) . formális tárgyalás, rendezvény. Telt ház van a BNV konferencia- központjában is, ahol eddig 27 külföldi és hazai előadást ren­deztek. A világ minden tájáról mintegy 200 üzletember érkezett a BNV- re. Nőtt a hivatalos küldöttségek száma is, az NSZK több tarto­mányából látogattak a vásárra a gazdasági élet vezetői. A szovjet építésügyi tárca vezetői behatóan tanulmányozták a szovjet házgyá­ri elemekből a BNV-re bemuta­tott családi házakat. A külföldi saj/tó is részletesen tudósít a budapesti seregszemlé­ről. A 28 tagú külföldi újságíró- delegáció tagjai a világ rangos lapjait képviselik. A BNV igazgatója végül el­mondotta: úgy érezzük, legna­gyobb gazdasági partnereink ma már nemcsak termékbemutatónak tekintik a BNV-t, hanem keres­kedelmi 'találkozóhelynek, ahol egymással is tárgyalhatnak, üzle­tet köthetnek. Hétfő délelőtt ismét szakmai rendezvények színhelye volt a BNV. A nagyközönség számára 14 órakor nyitotta kapuit a kőbá­nyai vásárváros. (MTI) MI A CB-CANAL? Bács-Kiskunban is megalakult a Rádióamatőr Készenléti szolgálat Majdnem egy éve már, hogy az MHSZ megbízásából a Magyar Rádióamatőr Szövetség és a BM Tűzoltóság Orszá­gos Parancsnoksága, létrehozta a Rádióamatőr Készenléti Szolgálatot. Ennek a szolgálatnak — már nyugodtan ne­vezhetjük így — nagyon is humánus és társadalmi céljai vannak: a rádióamatőr-állomások szervezett biztosításával a veszélyhelyzetek elhárítása, segélyhívások kezdeménye­zése és továbbítása. A megyében néhány nappal ezelőtt a tíz rádióklub tagjai közül negyvenhatan tettek sikeres vizsgát, s már készülnek a berendezések, amelyek a nyár közepétől kezdve üzemelnek. Lada-találkozó Az idén ismét, ezúttal már nyolcadik alkalommal megren­dezik Veszprémben a Lada- márkatalálkozót. A program június 7-én 9 órakor kezdődik az M—8-as út, 48-as kilométer­kőnél kijelölt terepen. A hely­színen alkatrész-árusítással ösz- szekötött műszaki, karbantartá­si szolgáltatást, szaktanácsadást is nyújtanak a résztvevőknek. Az ügyességi verseny győzte­seinek 13 órakor adják át a dí­jakat a Veszprém Szállóban. (MTI) Adósság szorongat: méltatnom kellett volna a szegedi körzeti stúdió kiskunsági dokumentum- filmjeit. Különösen a fülöpszáüá- si tetszett. Tetszett, mert ez is bi­zonyítja, hogy a Tisza-partiak egyre következetesebben haszno­sítják a már meglevő szellemi műhelyekkel adott energiákat. Megsokszorozzák ezek hatását. Jól járt a folyóirat, mert így széle­sebb körben ismerik meg a havi kiadvány által szervezett faluku­tatás következtetéseit. A jó szándékot a pontos feladat- felismerést hozzáértő, felelős ki­vitelezés követte. Kevésbé hatott volna életszerűnek, elgondolkoz- tatónak, ha megelégedtek volna a Forrásban közölt cikkek, tanul­mányok, interjúk képi illusztrálá­sával. Már az első pillanatokban jelezték: a folyóirat fülöpszállási „száma” után készült a műsor. A megkérdezett fiatalok mintegy visszaigazolták a társadalmi, gaz­dasági fonákságokat a , javítás szándékával feltáró írásokat. Ki­rály Zoltán riporter interjúala­nyai magyarázgatás helyett ke­ményen szembesítették a különfé­le irányelvekben megfogalmazott célokkal a fülöpszállási valóságot. Jól tette a rendező, hogy elte­kintett az úgynevezett pozitívu­mok óvatoskodó sorolgatásátóL a bíráló megjegyzéseket követő, magamentegető, önvédelmi, ámde, de, azonban, bár, noha stb. ki­térőktől. Nyilvánvaló, hogy a magyar fa­luban — még a nem túl kedve­ző gazdasági feltételek között mű­ködő fülöpszállási szövetkezetek­ben is — jól élnek az emberek. Rengeteg munkával ugyan, de gondtalanul. Melyik városi fiatal engedheti meg magának, hogy már katonáskodása előtt házat építtessen. Ha e kétségtelen ered­mények előtti tiszteletkörök veze­tik be a falu morális állapotának, jövőjének, szocialista jellegének vizsgálatát, akkor fabatkát sem ért volna e film. Bár összefügg­nek e dolgok, mégis hiba lenne, ha valamiféle közös nevezőt ke­resnénk. Azt igazolná ugyanis e törekvés, hogy egyenes, közvetlen, megmásíthatatlan kapcsolat van az anyagi jólét és a társadalmi közönyösség között. Ügy szólt Fülöpszá 1 iásról a sze­gediek néhány hete sugárzott do­kumentumfilmje, hogy az egyedi­ben érzékeltette az általánost. Kissé későn, a „rétegműsorok­nak” kiutalt időben vetítették a Kunszentmiklósról tájékoztató interjúsorozatot. Tekintélyes, tisz­telt helybéliek nyilatkoztak a nagyközség városiasodásáról. Miig az előbb említett filmben az egymással sokszor feleselő életszeletek, megnyilvánulások közvetítették a műsor készítőinek az állásfoglalását, addig a miklo- si műsorban az egymást kiegészí­tő, az egymást feltételező monoló­gok adták a műsor jellegét és azt a következtetést, mely szerint előbb-utóbb ismét város lesz a szó közjogi értelmében is az ősi kun település. Az elmúlt hét csütörtökön lá­tott, A televízió öt nyelven űrü­gyén szólhattam a szegedi körzeti stúdió tájkutató munkájáról. Azért illeszthetem az újvidéki stúdióról forgatott színes beszá­molót ebbe a sorba, mert Pavlo- vits Miklós szerkesztő-rendező igyekezett a vajdasági háttér fel­villantásával érzékletessé tenni jugoszláviai társintézményük munkáját. Azt sugallta: azért kedvelt a pótervári domboldalon működő televízió, mert ottani kollégáik (is), vállalják sajátos helyzetükből adódó tennivalói­kat. Meggyőzött mindenkit, hogy a 'határainkhoz közel is, hozzánk oly sok szállal kötődd tömeg­kommunikációs műhely egyálta­lán nem tekinthető „vidékinek”. A televízió öt nyelven riporte­re Olajos Csongor, operatőre Kiss Róbert volt H. N. Esztergomi hangversenysorozat Az esztergomi Labor Műszer­ipari Művek Balassa-kórusa nyi­totta meg vasárnap este az esz­tergomi bazilika hagyományos nyári hangversenysorozatát. Az idei program különösen gazdag. Általában kéthetenként kerül sor egy-egy hangversenyre. Sok Liszt­művet adnak elő neves helyi és fővárosi kórusok, valamint zene­karok tolmácsolásában. Hangver­senyt rendeznek a Duna-kanyar nyári művészeti egyetemére a vi­lág minden tájáról érkező hallga­tóknak is. A NÉPI ELLENŐRZÉS UTÓVIZSGÁLATA Az RKSZ készülékei és követelményei A Rádióamatőr Készenléti Szol­gálat a 145—146 MHZ frekvenci­án dolgozik, s közvetlen össze­köttetésben van a megyében a Bács-megyei Tűzoltóparancsnok­sággal. Kétfajta készülék ismert, az egyik hordozható, de személy- gépkocsiba is beépíthető. Teljesít­ménye 10 watt, amely mintegy 20—25 kilométeres körzetben ké­pes adni és venni. Az ára ma még drága, 15 ezer forint. A beépí­tett, vagyis stabil rádióállomás teljesítménye 20 watt lehet és 80 —100 kilométeres távolságra ké­pes sugározni. Ennek az ára 30— 40 ezer forint. A rádiókészülékek kezelői — szolgálati érdekek miatt — egymással is beszélhet­nek, s egy külön berendezés mű­ködésbe hozásával közvetlenül a tűzoltóság megyei parancsnoksá­gával lépnek kapcsolatba. Gya­korlatilag a stabilan beépített rá­dióállomások hatótávolsága ama- tcranitennával az egész megyét áthidalhatja. A Rádióamatőr Készenléti Szolgálat tagjainak vizsgázniuk kell forgalmi és alapvető műsza­ki ismeretekből. A Magyar Hon­védelmi Szövetség megyei rádió- klubjainál (Kecskemét, Kiskun­félegyháza, Jászszentlászló, Kis- kunmajsa, Kiskunhalas, Kiskőrös, Jánoshalma, Baja, Lajosmizse, Ti- szakécske) lehet jelentkezni, ahol a szükséges tananyagot a rendel­kezésre bocsátják, sőt, a készü­lékhez szükséges postai engedélyt is beszerzik a tagok számára. Ki lehet tagja a szolgálatnak? A megyében jelenleg az MHSZ tíz rádáóklubjánál működik ak RKSZ, de e rövid idő alatt is je­leztek már tüzet, amely Kiskőrös határában pusztított. Nyilvánva­ló nemcsak a rádióamatőrök le­hetnek tagjai ennek a szolgálat­nak, hanem olyan emberek is, akik szeretik a rádiózást, emel­lett elhivatottságot éreznek arra, hogy a társadalom érdekében az emberek életének, testi épségé­nek megóvása céljából beszerez­zenek ilyen 'készüléket. Mire terjedhet ki tevékenysé­gük? Tűzjelzésre, tűzoltósági be­avatkozást igénylő káreset jelzé­sére, rendőri segítségkérésre (köz­úti 'baleset, bűncselekmény), ter­mészeti csapások hírközlésére, mentőszolgálat sürgős értesítésé­re, súlyos veszélyhelyzet jelzésé­re (például víz-, gáz-, áramszol­gáltatás). A szolgálat tagja ilyen esetekben közvetlen összekötte­tésben áll' a tűzoltóság megyei 'Parancsnokságával, vagy egy má­sik RKSZ-állomás kezelőjével, s így gyorsan, késedelem nélkül értesíthetők az illetékes szervek. Az elterjedés haszna és korlátái Nem lehet vitás, hogy a Rádió­amatőr Készenléti Szolgálat lét­rehozása és működése nagy segít­séget jelent különösen olyan he­lyeken, ahol a távbeszélő-hálóza­tot bizonyos napszakban kikap­csolják, s utána az adott helység szinte el van vágva a külvilágtól. Megyénkben nagyon sok olyan település van, ahol délután négy óra után már nem működik a posta, de olykor segélyhívásra, mentőre, elemi csapás bejelenté­sére szükség lenne. Ilyen esetben a szolgálat tagja — ezt felaján­lotta az MHSZ megyei vezetősége — a nap bármelyik szakában te­szi a kötelességét. E szolgálat elterjedésének azonban anyagi akadályai vannak. Egy-egy rádióamatőrnek vagy műkedvelőnek nem áll rendelke­zésére a készülék beszerzéséhez szükséges pénz. Ezért érdemes- lenne a helyi tanácsoknak, a köz­ségben települt gazdasági egysé­geknek egy ilyen készülék beszer­zéséhez szükséges anyagi eszkö­zöket előteremtenie. Megnyugta­tó lenne ez olyan üzemek eseté­ben, ahol tűzveszélyes vagy bal­esetveszélyes munka folyik, de a községek lakói számára is, hiszen a szolgálat bármikor rendelkezé­sükre áll. A magáncélú rádiótelefon Sokan összetévesztik a Rádió­amatőr Készenléti Szolgálatot és a magáncélú rádiótelefont, azaz a CB Canal fogalmát. A magáncélú rádiótelefon beszerzésére és mű­ködtetésére már hazánkban is van lehetőség, amelyhez csupán rendőrhatósági erkölcsi bizonyít­vány, rádiótelefon-berendezést engedélyező okirat, és maga a készülék szükséges. Ezek a készü­lékek a 27 MHZ-n működnek, ha­tótávolságuk 5—25 kilométerig terjed, a készülék teljesítményé­től függően. Az ára átlagosan 4500 forint. (Az engedélyt a Rá­diótanácsadótól, Budapest V., Pe­tőfi Sándor utca 17—19. lehet kér­ni.) A magáncélú rádiótelefon tu­lajdonképpen a már említett ha­tótávolságon belül magáncélú be­szélgetésekre szolgál, lehet sta­bil, vagy mozgó, gépkocsiba be­építhető. Az ilyen magáncélú rá­diótelefon, sajnos, nem alkalmas segélykérésre, azaz a Rádióama­tőr Készenléti Szolgálatba való bekapcsolódásra. Arra azonban igen, hogy egy másik, telefonkö­zelben levő magáncélú rádiótele­fon-tulajdonos számára üzenetet adjon le, aki értesíti az illetéke­seket ... Nem kell külön bizonyítani, hogy a megye területi adottságai, szétszórt tanyavilága, a sok kis település és a hírközlés jelenlegi helyzete mennyire igényelné a Rádióamatőr Készenléti Szolgálat és a magáncélú rádiótelefon mű­ködtetés ;t. Gémes Gábor Munkásszállítás — gazdaságosabban Az anyagok, eszközök, az ener­gia' gazdaságos, célszerű, takaré­kos felhasználása minden gazdál­kodó szervnek a napi feladatai közé tartozik, különösen, a világ­piacon bekövetkezett árrobbanás óta Az MSZMP KB 1977. október 20-i határozata münden szervnek és áiilampolgánnak feladatává tette az energiatakarékos megol­dások előnyben részesítését. E cél megvalósítását segítette eló a Megyei Népi Ellenőrzési Bi­zottság 1979. évi vizsgálata, amely során ellenőriztük a dolgozók sa­ját eszközökkel történő munkáiba szállításának helyzetét, illetve a közületiek és a Volán 9. sz. Válla­lat közötti kapcsolatot. Az azóta történt változásokról, javaslata­ink megvalósításáról utóvizsgá­lattal győződtünk meg. A korábbi állapotokhoz képest kismérvű javulást állapítottunk meg a saját autóbuszok kapacitá­sának kihasználásában', több üzem eredményesen törekedett a gaz­daságosabb megoldásokra. Ezek közül csak néhányat emelek ki: A Fémmunkás Vállalat Kecske­méti Gyára négy járatán alkal­maz külső telephelyes gépkocsive­zetőt és a buszoknak nem kell üre­sen' megtenni naponta mintegy 150 kilométert. Egyes vállalatok együttműködnek dolgozóik szál­lításában, ezzel javítják a gépjár­müvek kihasználását. Kiemelem a Magyar Hűtőipar Bajai Gyára és a Bácskai Húsipari Közös Vál­lalat közötti megállapodást. A dolgozók közös szállításával éven­te mintegy 190 ezer forint költ­ségmegtakarítást érnek el. Balja városban és járásban a pártbizottságok kezdeményezésé­re a vállalatok és szövetkezetek a múlt évben felmérték a szállító- eszközök közös hasznosításának, együttműködésük szélesítésének lehetőségeit, s helyi koordinációs bizottságot alakítottak a felada­tok folyamatos egyeztetésére, és munkájuk tervszerűvé tételére in­tézkedési tervet dolgoztak ki1, a végrehajtást megkezdték. Ennek eredményeként az előbbi két vál­lalaton túlmenően további együtt­működések kezdenek kibontakoz­ni. A munkásszállítást végző szer­vek és a Volán 9. sz. Vállalat kö­zötti kapcsolatfelvétel, érdekeik és lehetőségeik egyeztetése több esetben megtörtént és néhány konkrét megállapodásra is sor ke. rült. A Hosszúhegyi Állaim Gaz­daság mintegy 300 'dolgozóját a közlekedési vállalat menetrend szerinti járatai szállítják. Ehhez igazították az érvényben lévő me­netrendet. Az együttműködés mindkét szervnek 'gazdaságos, a népgazdaságnak pedig energia-, il­letve autóbuszkapacitás-megtaka- rítást eredményez. A gazdaság évente mintegy 550 ezer forint szadiitásiiköltség-csöfckenést ér el, ugyanakkor a ‘közlekedési válla­lat 600—700 ezer forint árbevé­telre számíthat. E kedvező tapasztalatokat azért ismertettem, hogy a jó pél­da erejével gondolkodásra, a jobb módszerek alkalmazására kész­tessék másokéit, átvizsgált és az ellenőrzésiben nem érintett üze­miekben egyaránt. A tapasztalatok ellenére az ered­mények szerények, jelentősebb változás nem történt. Elmarad a lehetséges mértéktől a vállalatok közötti együttműködés. Ennek több oka van, közülük legfonto­sabb a vállalatok sajátos feladatai­nak ellátása. Ilyen például az élel­miszeripari m űszakkezdések összeegyeztetésének nehézsége — sók az idényjellegű munka — és az építőipariban nagyon sok a mun­kahely. Ezek az okok nem min­denütt hatnak egyformán. Na­gyobb körültekintéssel, rugalma­sabban, a nehézségek ellenére megoldható lenne az együttműkö­dés. Vizsgálatunk alapján több ja­vaslatot tettünk, illetve teszünk a saját autóbusszal rendelkezők­nek az olcsóbb megoldásokra. Ezek (közül sorolok föl néhányat: az üresjáratok csökkentésére al­kalmazzanak külső telephelyes gépkocsivezetőt, oldják meg más vállalattal közösen a szállítás, és fogjanak össze a tömegközleke­dési vállalatokkal, azok jármű­veivel oldják meg a szállítást. Ezek megvalósításához nagyobb rugalmasság szükséges. Az érin­tett szerveknek érdemi számítás­sal kell eldönteniük, hogy milyen megoldást választanak. Helyes, ha az üzemek nem az érdekkülönb­ségeket, hanem az azonosságokat keresik 'kapcsolataikban. Több szerv nem tartotta 'be a saját autóbusz igényibevételekor 'kiszabandó térítési díj megfizeté­sére kiadott központi rendelkezésit. Felhívásunkra az illetékesek már intézkedtek, de a hasonló esete­ket mondénképpen meg kell előz­ni, ment a menetrend szerinti já­ratokon utazókból jogos kritikát vált ki az aránytalan elbírálás, és nem ösztönöz a tömegközlekedési eszközök igénybevételére. A vállalatoknak együttműkö­désük során szerződésben szük­séges rögzíteniük jogaikat és kötelességeiket. Az együttműkö­déstől ugyanis az esetleges bal­esetek következményének teher­viselése miatt idegenkednek. Ba­ján a két élelmiszerüzem közöt­ti megállapodás egyértelműen el­határolja ezt a felelősséget és pél­dául szolgálhat más üzemeknek is. Néhány kérdésben magasabb szintű szerv döntésére van szük­ség, ezt javasoltuk isi így pél­dául: bérelt autóbuszon más vál­lalat dolgozóit is lehessen szállí­tani, javítva ezzel a járművek ki­használását. A közületi autóbuszok kihasz­nálásai nap közben nem teljes. Ezért szükséges azokat a tömeg­közlekedésed feladatok megoldá­sára fokozottabban bevonni. En­nek érdekében szorosabban kell együttműködni a Volánnal. A Vo­lán 9-es számú Vállalat jelenleg forgalomegyeztetést végez a saját autóbuszt üzemeltető szer­vekkel. Szükséges ezért, hogy az üzembentartók érdemben átte­kintsék a Volánnal kialakítható kapcsolataikat. Tréfás Antal a megyei NEB elnökhelyettese

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents