Petőfi Népe, 1981. május (36. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-24 / 120. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1981. május 24. A TÁRGYALÓTEREMBŐL: TAVASZ A LEGNAGYOBB SZAKSZÖVETKEZETBEN • Mentesültek a szaporítóanyag- hiány, illetve a szervezetlen értékesítés gondjaitól. A jólét csapdája A JÓLÉT nagyon viszonylagos fogalom. Vannak, akik kényelmesen berendezett, saját házukban, magas jövedelemmel sem érzik magukat elégedettnek, ugyanakkor a szerény keretek között éiő, közepes jövedelmű emberek többsége nem panaszkodik, meg van elégedve sorsával. A jólétnek azonban van egy társadalmilag elfogadott mércéje. S arra, akinek jó szakmája, jó keresete van, a pénzét arra költi, amire akarja, lakása van, heteket tölthet külföldön, gépkocsit vezet — már joggal mondhatjuk, hogy jólétben él. Így,1 ilyen körülmények között a jólét ráillik arra a három dunaújvárosi fiatalemberre is, akiket a közelmúltban tiltott határátlépés kísérlete és egyéb bűncselekmények miatt, ítélt el a kecskeméti járásbíróság. Azért ez a bíróság, mert a tetteseket a megye területen a tompái határátkelőhelyen fogták meg. Itt akartak ugyanis távozni az országból... Ki ez a bárom fiatalember, és miért akarták véglegesen elhagyni Magyarországot? Az ügy elsőrendű vádlottja Csipke László (Dunaújváros, Ady Endre utca 10 j, huszonegy éves, szakképzettsége lakatos, havi keresete há- aomezer forint volt, s ennek felét adta haza, a másikkal szabadon rendelkezett. Eltartásáról szülei gondoskodtak, lakásra, élelemre nem volt gondja. Társa, a másodrendű vádlott, Nemes Zoltán (Dunaújváros, József Attila utca 14.) hegesztő szakmunkás, havi keresete háromezer forint, amiből egy fillért sem kellett haza adnia, azt csinált a pénzzel, amit akart. Munkahelyén szocialista brigádtag volt, aktív sportoló, labdarúgó. Dráviczki Márton (Dunaújváros, Korányi Sándor utca l a.) harmadrendű vádlott, lakatos képzettsége ellenére a dunaújvárosi Vörös Csillag Szállodában londinerként dolgozott havi 2600 forintért. A munkáért nem lelkesedett. Előfordult, hogy napokig nem látták munkatársai, majd amikor táppénzes állományban volt, szórakozni ment. Egyszer hanyag munkájáért -írásbeli figyelmeztetést kapott, majd munkaviszonyát egyoldalúan megszüntette. A VÁDLOTTAK gyerekkorukban osztálytársak voltak, jól ismerték tehát egymást, barátkoztak, majd később szórakozni is együtt jártak. Együtt jelentkeztek és indultak arra a háromnapos párizsi turistaútra is, amelyet a Budapest Tourist dunaújvárosi kirendeltsége szervezett 1980 márciusában. A csoporttal ment ki közös ismerősük és barátjuk, Mu- ladi Árpád, akinek a francia fővárosban volt egy korábban Magyarországról disszidált ismerőse. A három nap letelte után nem siettek haza, hanem „meghosz- szabbították" külföldi tartózkodásukat, és csak körülbelül húsz nap múlva egymás után jöttek haza. Három-négy hónap elteltével — a múlt- év nyarán — Nemes Zoltán ismét Franciaországba repült ott lakó nagybátyját, Nemes Sándort látogatta meg, akinél két hetet töltött. Ilyen élmények után, 1980 őszén újra találkozott a három fiatalember, s nagy történeteket mesélve a franciaországi tapasztalataikról, azt a következtetést vonták le, hogy, Párizsban szebb az élet. Csupán azt felejtették el megállapítani, hogy a világon mindenhol „szebb az élet” annak, akit a külföldi rokon két hétig teljes ellátással ve.ndégül lát, vagy van annyi pénze, hogy három napig gondtalanul szórakozva, nézelődve járjon égy világvárost. Nem vették számításba azt sem, hogy ha nincs a pénz, nincs a nagybácsi, akkor nincs „szebb élet” sem. Csipke László kezdeményezésére azonban megszületett az elhatározás: véglegesen elhagyják Magyarországot (szülőkre, testvérekre talán nem is gondoltak), és Párizsban telepednek le. a kollektív döntés UTÁN azonnal hozzáláttak a szervezéshez. Ebben az időben mindhármójuknak volt a szocialista országokba szóló útlevele, s tervüket úgy akarták megvalósítani, hogy'Jugoszlávián át Bulgáriába szóló kiutazási engedélyt szereznek, de útjukat Jugoszláviában megszakítva Olaszországba szöknek, s onnan mennek Párizsba. Közben Csipke László útlevele elveszett, és újat akart váltani, de nem kapott. Ehhez hozzájárult az a körülmény is. hogy az előző napokban megjelent a rendőrségen Csipke édesanyja. s arra kérte a hatóságot, ne adjanak kiutazási engedélyt a fiának, mert „magánélete ren. • dezetlen”. Csipke László azonban nem akad fel ezen. Egyik ismerősétől — azzal a javaslattal, hogy ő majd kiváltja a valutát — ki- csaíta az útlevelet. Ebből — Nemes Zoltánék lakásán — kivették a tulajdonos fényképét és , Csipke Lászlóét ragasztották be. le. primitív módon. körzővel megrajzolva a szárazbélyegző ívét. A felkészülés érdekében Csipke és Dráviczki otthonról ellopták a takarékbetétkönyvet s a kettőből összesen több. mint 27 ezer forintot kiváltottak. Fölvették az engedélyezett 1 ösz- szegű valutát is, dinárt és levát, — aztán Nemes Zoltán az édesapja munkahelyének parkoló, .iából ellopta a Trabantot, amelynek pótkerekébe elrejtették a 27 ezer 500 forintot. De ide tették azt a 300 NSZK márkát is, amelyet Dráviczki Márton, mint londiner vásárolt a szállodában egy külföldi kamionostól — természetesen a devizahatóság en. eedélve nélkül. MIUTÁN ÍGY felkészültek — 1980. február 4-én — beültek a Trabantba és elindultak. Tervük szerint a kocsit Jugoszláviában akarták hagyni, s úgy gondolták, majd értesítik Ne. mes Zoltán szüleit arról, hogy pontosan hol található a Trabant. Az autót Nemes Zoltán vezette, de jogosítványa nemcsak neki, hanem Csipke Lászlónak is volt. Útközben abban állapodtak meg. hogy Tompán lépik át a határt. Este hat óra körül értek a tompái határátkelőhelyhez, s kilépésre jelentkezve átadták az útleve. leket ellenőrzésre. A Csipke László fényképével „díszített” útlevélről nem volt nehéz megállapítani, hogy hamis. A határőrség a három fiatalembert meghallgatta, s miután azok beismerték és elmondták mit. terveztek, s azt hogyan akarták végrehajtani, eljárást indítottak ellenük és őrizetbe vették őket. Igaz. Nemes Zoltánnak és Dráviczki Márton, nak érvényes és valódi útlevele volt. de bűnösségük nyilvánvaló abban, hogy társukat — Csipke Lászlót — hamis útlevéllel akarták „átsegíteni” s maguk is azzal a szándékkal mentek, hogy nem térnek vissza. Bűnösségü. két azonban leginkább a pótkerékben megtalált, összesen több. mint 31 ezer forint értékű pénz bizonyította. A tárgyalás során, de á korábbi rendőrségi kihallgatás alkalmával is elismertek bűnössé. Süket. teljes részletességgel elmondták tervüket, szándékukat és megbánó magatartást tanúsítottak. Magyarázatként a kalandvágyat. és egymás befolyáso. lását említették, nevezetesen, hogy elhitették egymással a párizsi szebb életet. A BÍRÓSÁG végül is Csipke Lászlót másfél évi börtönre ítélte és két évre eltiltotta a közügyektől. Nemes Zoltán egy év börtönt kapott és egy évre tiltot. ták el a közügyekben való részvételtől. Dráviczki Márton büntetése egy év két hónap börtön és két év eltiltás. Ugyanakkor a bíróság elkobozta az eljárás során bűnjelként lefoglalt 27 500 forintot, s a 300 NSZK márkát is. Az ítélet még nem jogerős. G. S. Az új szabályozó rendszer bevezetése óta a keceli Szőlőfürt Szakszövetkezetei a kedvezőtlen adottság címén már nem illeti meg az állami támogatás. A megerősödött, jól működő szövetkezetek sorába került. Az ország legnagyobb szakszövetkezete annak idején egy téesz és tíz szak- szövetkezet egyesülésével jött létre. A tizenegyezer hektár, az átlagosnál jóval alacsonyabb aranykorona-értékű földjén nem volt töretlen a fejlődés. A rendelkezések ugyan módot adtak arra, hogy jövedelmező ipari ágazatok létesítésével teremtsenek anyagi alapot a mezőgazdasági termelés fellendítésére. A területi iparfejlesztési célok azonban ellenkeztek ezzel. Három város, Kalocsa, Kiskőrös és főként Kiskunhalas — állt sorba a munkaerőért. Ez a sajátos helyzet azonban nem mentesítette a szaikszövetkezetet kötelezettségei alól: gondoskodnia kellett a tagság — lényegében a község lakosságának — biztonságos megélhetéséről, és a kézimunka-igényes kertészeti kultúra műveléséről. , — A kényszerhelyzet hozta a szakszövetkezeti formának nagyon is megfelelő megoldást: a tagsági gazdálkodást — mondja Csipkó Sándor elnök. — Ez azt jelentette, hogy a földterület jelentős része egyéni művelésben maradt, de egyben azt is, hogy nálunk a háztáji gazdaságok termelésének segítése korán kifejlődött. Az ötödik ötéves tervi céljainknál ezekre a jó hagyományokra alapoztunk, amikor továbbfejlesztését és a szakszövetkezeti tagoknak biztonságos hátteret adó közös gazdaság megerősítését vettük tervbe. Az eredmény: a mintegy négyezer főnyi tagság a tervidőszak végén 137 millió forint értékű terményt és állatot értékesített a közösön keresztül, például csak hízott libából 50 ezer darabot. A háztáji magas fokú szervezettségére utal, hogy ugyanezen idő alatt a közösben dolgozó tagok száma több mint háromszorosára, nyolcszáznegyvenre emelkedett, a közösen művelt terület pedig duplájára, 5300 hektárra. A biztonságos üzemű háttér jellemzője pedig: több mint 427 millió forintos szövetkezeti vagyon, közel 200 milliós termelési érték. — Sokrétűek voltak a feladataink — folytatja Csipkó Sándor. . —. Szorosan kapcsolódott..a. nép- ;|ázdasá'gí ■' célokhoz is1 — >a föld ■ .ésszerű, tasznosításáhos,; a község lakosságmegtartó szerepének erősítéséhez — a megyei ültetvény- telepítési programiban való részvételünk. Az elmúlt négy évben a szak- szövetkezet nyugdíjas, járadékos tagjainak a száma csaknem megduplázódott. Ennél nagyobb aránybah növekedett a kipusztult, kiöregedett, alacsony hozamú, elhagyott szőlőterület. Ennek és a futóhomokkal borított dim- bes-dombos, a szántóföldi növénytermesztésre alkalmatlan területnek a hasznosítására 1982. végéig 600 hektár szőlő telepítését vállalták. Ezzel a célkitűzéssel a keceli Szőlőfürt a megye szövetkezeti gazdaságai között a legnagyobb terület betelepítését vállalta, amit egy évvel a határidő előtt, 1981. végéig teljesít. — Sok helyen okozott gondot az oltvány, vagy a gyökeres vesz- sző hiánya, a kecelieknek hogyan 600 hektár • • üzemi és tagsági szőlőtelepí 137 MILLIÓS HÁZTÁJI TERMÉKÉRTÉKESÍTÉS g| mm *r .v£ 9 A gyökeres vessző kétharmadrészét a bizton« ;rosabban megeredő fóliatömlős kivitelben készítették elő telepítésre. toNBr«- > fipipsS! s- • A meglevő mellé újabb tervezik. — 30 ezer hektoliteres — tároló létesítését sikerült a tervet teljesíteni? — kérdeztem Forczek Vidor kertészeti ágazatvezetőtől. — A szaporítóanyagot magunk állítottuk elő, kezdetben csak saját szükségletre, később a biztos bevételit jelentő értékesítésre is. Több kutatóintézet közreműködésével kísérleteztük ki a fajtákat, és az úgynevezett tenyészedényes, gyökeres szőlővessző nevelését. A vörös bort adók közül zömmel kékfrankost, ©portót, bíborkadarkát, a fehér bort adók közül rizlingszilvánit, saszlát, Irsai Olivért, zalagyöngyét telepítettünk. Valamennyit széles sorú, tám- oszlopos, magas művelésű rendszerben, éppúgy, mint a többi gazdaság. Messziről eljöttek ' Ke- celre a telepítés tanulmányozására, méghozzá a tagsági ültetvény- telepítés tapasztalatait megismerni. Mi ennek sajátossága? — érdeklő it: n elnöktől. — A terve telepítésnek mintegy felét a közösben, felét a tagsági gazdaságokban valósítottuk meg. A sajátossága? Mondhatnám, az: ismerve a paraszt- emibert, ha már valamiért anyagi áldozatot is hoz, akkor bízik abban. A Szőlőfürtben bízik a tagság. Ékes bizonyítéka az is: forgóeszközünkben mintegy 45 millió forintos .tagsági kölcsönnel gazdálkodunk. Egyre nagyobb a szövetkezeti tagság igénye arra, hogy hosszú távú. beruházásainknak, például borászati létesítményeinknek az általuk adott kölcsönnel részjegyesei lehessenek. A tagsági szőlőtelepítésnél a nagyüzemihez hasonlóan ä szak- szövetkezet végzi a tereprendezést, a meliorációs munkát, gondoskodik a szaporítóanyagról, a támberendezésről. Géppel kifúrjuk az oszlopok helyét, és minden évben elvégezzük a talaj- és növényvédelmi munkákat. A szövetkezeti tag a családjával a kézimunkákat végzi, a metszést, a kötözést, a szüretelést. Az állami“ támogatás és OTP-kölcsön éppúgy megilleti őket is, mint a közös gazdaságot. A kertészeti ágazatvezetőtől tudom meg, hogy a termés 19 százalékát a tag díjmentesen átadja a szövetkezetnek. Ez az alapszabály szerinti hozzájárulása. A többit, amiért térítést kap, azt leadhatja tetszés szerint szőlő, must vagy bor formájában. ^Kec^len valóságos n^pzgalomíná ' vált á régi, kisparcellás szőlő hé- t Jyett az úgyneyezétf rekonstrukciós szőlő telepítése.' A Szakszövetkezet a. meggy termesztés hagyományait is szeretné felújítani. Eddig 40 hektárt telepítettek, az idei és jövő évi újabb 40 hektár talajmunkáit már elvégezték. A meggyet is — a szőlőhöz hasonlóan — közös és tagsági ültetvényként telepítik. A múlt évet 30 és fél millió forintos nyereséggel zárta a gazdaság. A hatodik Kiváló Szövetkezet elismerést nemrégiben vették át ünnepi küldöttközgyűlésükön dr. Romány Páltól, a megyei pártbizottság első titkárától. Akkor kapta a Kiváló Munkáért kitüntetést Árvái Mihályné brigádvezető, Flaisz Sándor kerületvezető, és Béleczki József személyzeti vezető. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa pedig Kiváló Termelőszövetkezeti Munkáért elismerésben részesítette Barabás Lajos ágazatvezetőt. Kovács Klára Termelékeny munkamódszert alkalmaznak a BRG lakiteleki mechanikaüzemében A Budapesti Rádiótechnikai Gyár kecskeméti magnetofongyára az V. ötéves tervben a megyei átlagnál jóval nagyobb tempósban növelte termelését, kihasználta a gazdaságos exportlehetőségeket. Az új tervidőszak kezdetén nincs ok „fékezésre”. A kimagasló eredmények eléréséiből egyre inkább kiveszd részét a gyár lakiítéleki üzemének me- ohanikakészítő kollektívája. Mint Rudasi Károly, a magnetofongyár igazgatója elmondta, a laki teleki üzem dinamikusan fejlődik. A gyár által előállított meohamikaimennyiségnek az idén már 60 százalékát ott készítik el, naponta 1200 darabot. A termelést nemcsak a kecskeméti gyárban, hanem a községi üzemben is a termelékenység fokozásával bővítik. Az idén ott is .bevezetik a 3M munkamódszert, amihez Bosch-ren dszerű szerelőszalagokat állítottak be. Ez idő szerint már megkezdték a dolgozók betanítását a mozdulatokkal és az Idővel takarékosan 'bánó munkamódszerre. A szerelőszalagok értéke 4—5 millió forint. A lafciteleki kollektíva fegyelmezetten dolgozik és a minőségi követélményeknek is eleget tesz. A Minőség Ellenőrző RT-vizsgá- latai tanúsítják, hogy. munkájukban kevesebb a hiba, mint a kecskeméti mechanikákban. A gyár a termelés korszerűsítése mellett gondot fordít a munkakörülmények javítására, új építkezéssel < mai igényeknek megfelelő szociális létesítményt hoznak létre. A dolgozókról 4|ly módon is Igyekeznek gondoskod-', ni, hogy a gyár hozzájárul a köz9 Ezen a képen még hagyományos szalagon szerelik a mechanikákat a lakitelki asszonyok és lányok Ottjártunk óta elkészült a korszerű Bosch-szalag. (Tóth Sándor felvételei) ség gyermekintézményeinek fejlesztéséhez. Tavaly 300 ezer forintot adott a helyi tanácsnak erre a célra. A VI. ötéves terviben szintén utalnak majd át pénzt. 9 Simonyi Györgyné' és Karsai Katalin meós minőségileg ellenőrzik a kész mechanikákat. Természetesen a kis üzemiben tar. tott kommunista műszakok munkabérét szintén a helyi tanács kapja meg. Az alig pár éves üzemben kialakulóban van egy törzsgárda, s a gyáron belül ott a legkisebb a fluktuáció. Egyébként Lakiteleken gyártják a mechanikákat a VIDEOTON-ráidió-imagnáiihoz, a belföldön forgalmazott MK—27-es magnetofonokhoz, a termékek zömét ipedig exportálják a Szovjetunióiba. A. T. S.
