Petőfi Népe, 1981. május (36. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-24 / 120. szám

1981. májas 24. • PETŐFI NÉPE • 3 KERESKEDELMI AKTÍVA UTÁN Az ellátás fénye és Visszája KORÁNTSEM mondhatom el, hogy amióta részt vettem a Kecskeméten rendezett kereskedelmi nagyaktíván, azóta sorstársaimmal együtt mindent a legnagyobb rendben találtunk volna az üzletek­ben, éttermekben vagy bisztrókban. Változatlanul előfordul, hogy csak éppen az nincs, amit színben, méretben és formában kelesünk, továbbra is akad hányaveti felszolgálás és vastagon számlázó ceru­za. De nem is tűzheti ki egyetlen tanácskozás sem célul, hogy máról holnapra gyökeres változásokat érjen el. Különösen akkor, ha az okok a felszín­nél jóval mélyebben húzódnak, és egyebek között a településszerkezettel, érdekekkel, gazdasági sza­bályozókkal függnek össze. Mégis, a lakossági igények azt követelik, hogy minél előbb javuljon a piackutatás, az ellátás és a kiszolgálás színvonala, csillapodjanak az elkerül­hető ármozgások mindenütt, ahol mód van rá. Ezt indokolják a helybeli szükségletek és igénylik a turistavonalakon utazók, vendégek is. S nem utol­sósorban ez a kereskedelem jól felfogott, hosszabb távra szóló érdeke. Ráadásul föl kell készülni az ötnapos munkahétre, meg arra, hogy az életszín­vonal előre jelzett alakulásával összefüggésben vál­tozni fog a lakosság kereslete, módosulnak a vásár­lási szokások. S egyáltalán nem engedhető meg, hogy az alacsonyabb jövedelmű rétegek hátrányai a kereskedelmi munka gondjaival is súlyosbodja­nak. Tehát meg kell találni azokat a tartalékokat, amelyek léteznek és jótékony hatással jelentkez­hetnek az ellátásban. Amennyiben valóságosan mozgósítják őket a vállalatok és szövetkezetek. A kiskunfélegyházi ÁFÉSZ területén például az élelmiszerboltok és vendéglátó egységek szétszórt­sága nehezíti az ellenőrzést és az irányítást. Eny­hén szólva, itt a munkahelyi körülmények sem a legjobbak. A hálózatfejlesztéshez szükség volt ar­ra, hogy a többi üzemág is hozzájáruljon a nyere­ségéből. A Rács-Kiskun megyei Vendéglátó Válla­lat üzleteinek zöme szintén zsúfolt: nem ritka, hogy 70 négyzetméterre szorul össze az eladó- és raktártér, s az ilyen-olyan szociális létesítmény. Vajon meddig ad mentséget a jelenlegi állapotok­ra a korábbi elhanyagoltság? Az örökségre való minduntalan hivatkozással aligha lehet sokáig megélni. Ezért is igyekeznek felfrissíteni a kínála­tot egyebek között alföldi tájjellegű fogásokkal, bővítik a köz- és diákétkeztetést, felülvizsgálják a gebines rendszert és hirdetik a kijelölt üzletek bér­beadását. A HIÁNY — legyen szó a boltok szűkösségéről vagy áruelégtelenségéről — eleve ingerlékennyé tesz a pult innenső és túlsó oldalán egyaránt. A keres­kedelem bizonyos esetekben tényleg vétlen. Egy minőségellenőrző vizsgálat például kiderítette, hogy a kenyér 12 százaléka súlyhiányos, minden tizedik férficipő minősége kifogásolható. A szálak a kenyér, illetve cipőgyárba vezetnek. De az átvé­telnél és rendeléseknél sem ártana időnként és helyenként nagyobb szakértelem, figyelem és lelki­ismeretesség. Ahogy a termelőüzemben kezdemé­nyezett áremelkedéseknek sem kell kötelezően végiggyűrűznie a fogyasztóig. Nem egy példa akadt, amikor minden kétséget kizáróan bebizonyosodott az indokolatlanságuk és az elkerülhetőségük. A kereskedelem ugyanis nem csupán automatikus közvetítő a termelés és a vásárló között. Közbülső — sőt központi — helyénél fogva nagyon is vissza tud hatni: képes beleszólni a gazdaság különböző szintjeinek menetébe. Hát. akkor miért ne lenne képes arra, hogy ren­dezze a saját ügyeit? Fonnyadt és csenevész a zöldségféle a MEZÖTERMÉK és az ABC-áruházak ládáiban? De elég ösgtönző-e a bérezés és juta­lomosztás az átvevő-eladó dolgozók között? A munka és a kereset aránytalanságaira hivatkozva sokan munkahelyet változtatnak? De minden mun­kahelyen időben, igazságosan és a lehetőségekhez képest teljességgel élnek-e a bérfejlesztésekkel? Mindent megtesznek-e a fiatal szakmunkások beil­leszkedéséért? A szociális és egyéb beruházások ott jelentkeznek-e, ahol a legnagyobb szükség van rájuk, és tényleges-e a sokszor hangoztatott szo­cialista demokratizmus, vagy formális, van-e valós szerepük a szakszervezeti bizalmiknak? TALÁN ENNYI IS ELÉG a kérdésekből. Ezek egyébként a tennivalókat is érzékeltetik. Ponto­sabban : egy részüket. Ami az ellátást illeti, azon javít például választékbővítő kezdeményezéseivel a Dél-Alföldi Árucsereforgalmi Társaság. A több mint negyven tagszervezet közül hat Bács-Kiskun megyében működik. A jugoszláv határmenti áru­csereforgalom évről évre bővül és kiterjed az ipari vállalatok együttműködésére is. A továbbiakra nézve hadd emlékeztessek az elő­adói beszédre! Csüpán tételes felsorolásban a kö­vetkezők várhatók: gondoskodni kell arról, hogy folyamatos legyen az olcsó és közepes árfekvésű termékek választéka. Meghatározó szerepük van a nagykereskedelmi vállalatoknak: tőlük az eddigi­eknél jobb és rugalmasabb magatartást vár min­denki. Különösen fontos, hogy megfelelő kínálat segítse elő a lakásépítési program megvalósítását Tovább kell tökéletesíteni a húsellátás és -elosztás rendjét. Miután bebizonyosodott, hogy merev, ne­hézkes, illetve túlzottan bonyolult a zöldség- és gyümölcskereslfedelmünk, támogatást kap minden olyan kezdeményezés, amely elősegíti a vevők és termelők egymásra találását. A kereskedelmi szol­gáltatások további javítását szolgálja, hogy gya­rapszik az előjegyzéseket elfogadó üzletek, valamint a minta után értékesítő boltok száma. Rendkívül sok függ a kereskedelmi hozzáértésen, lelkiismeretességen és bátorságon. Vagyis mindazon, amit emberi tényezőnek neve­zünk. Ehhez persze . beruházási alap is szükséges. A vendéglátást javítja majd a ba­jai és kiskunhalasi motelek építése, a kalocsai „kanonokház" tervezett szállodai átalakítása, a bu­gaci, keceli és hajósi idegenforgalmi létesítmények kilátásba helyezett bővítése. Baján és Kiskun­félegyházán piaccsarnok vár bővítésre, Kecskemé­ten Centrum-áruházát alapoznak és a nagykeres­kedelmi vállalatok összefogásával csaknem 30 ezer négyzetméternyi alapterületű raktár is készül a jobb áruterítés elősegítésére. Ugyancsak gazdasági társulás mozdíthatja elő a bajai Domus Áruház létrejöttét. A KERESKEDELMI nagyaktíva számbavette ezeket a lehetőségeket, és még többre is ösztönzött Az igények mindennapi kielégítési eredményei ál­lítják majd ki az értékelést azoknak a munkájáról, akiken a feladatok megoldása múlik. Halász Ferenc FOLYÓ IRATSZEMLE PÁRTÉLET Mit várhatunk a könyvhéten? Május 29. és június 6. között rendezik, meg hazánkban az ün­nepi könyvhetet. Ezekben a na­pokban több mint száz kiadvány: antológia, vers, dráma, regény, elbeszélés, tanulmány lát napvi­lágot, melyből bőven válogathat­nak a könyvek barátai. A meg­jelenő kötetek közül előrelátha­tóan nagy érdeklődést kiváltó, népszerűségnek örvendő köny­vekre szeretnénk felhívni a fi­gyelmet. Bizonyára már az első napok­ban elkelnek a könyvhét ideje alatt féláron kapható antoló­giák: az írószemmel, a Körkép, a Rivalda és a Szép versek. Az an­tológiák között az Európa Könyv­kiadó gondozásában jelenik meg a szovjet írók új elbeszélésköte­te a „Hol lészen szállásunk”. A verseskötetek között is ér­demes lesz böngészni. Klasszi­kusaink (Arany János, Zrínyi Miklós) mellett a mai magyar költészet legjelesebb alkotóinak (Nagy László, Weöres Sándor) versei jelennek meg új kiadás­ban. Napjaink Magyarországának társadalmi problémái, egyéni emberi sorsokat, valamennyiünk mindennapos gondjait fogal­mazza meg többek között Csoóri Sándor Iszapeső, Esterházy Pé­ter Függő, Somogyi Tóth Sándor Huszonegy korsó sör, Csurka Ist­ván Utasok című regényében. A háború utáni Magyarországon és az ötvenes években játszódik Kolozsvári Grandpierre Emil Ár­nyak az alagútban, Moldova Gyögy A Szent Imre induló — Elhúzódó szüzesség. Varga Ka­talin özvegy a keresztelőn cí­mű munkája. A külföldi prózairodalom könyvheti kínálata mintha szű­kösebb lenne az eddigieknél. Ér­deklődésre tarthat számot pél­dául az Európa Zsebkönyvek so­rozottból John Updike Gyere hoz­zám feleségül című regénye. Va­lószínűleg kelendő lesz a ná­lunk már közismert amerikai író, Kurt Vonnegut színes, szórakoz­tató, önéletrajzi szálakkal át­szőtt müve, a Börleszk. Izgal­makban bővelkedik Michael Tournier Péntek, vagy a Csen­des-óceán végvidéke című köny­ve, mely egy képzeletbeli mai Robinson sorsát mutatja be. P. E. A pártélet májusi számában Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője cik­két közli Tapasztalatok és felada­tok a gazdasági agitációban és propagandában címmel. A tö­megpolitikai munka fontos felada­ta, hogy szemléletünk, gondolko­dásunk megfeleljen a hélyzet szabta követelményeknek. Jó irá­nyú és hatékony cselekvést csak tájékozott, az összefüggéseket, a távlatokat és á soron levő fel­adatokat egyaránt ismerd ember­től várhatunk — írja a szerző és azt is hangsúlyozza, hogy nem egy átmeneti szakasz feladatairól van szó, hanem a jövőben álta­lában magasabb követelmények­kel kell számolnunk. Az MSZMP elméleti és politikai folyóiratának cikkei közül felhív­juk a figyelmet Tétényi Pál aka­démikus írására, amelynek címe A i VI, ötéves népgazdasági terv, és a kutatás-fejlesztés. Lényegében ezt a témakört tárta hallgatósá­ga elé a szerző a közelmúltban Kecskeméten, amikor a műszaki hetek keretében tartott előadást. Most behatóbban is tanulmányoz­hatjuk kifejtett gondolatait, me­lyek közül most csak két mon­datot idézünk: A népgazdasági terv nagyra értékeli a szellemi erőforrásokban rejlő lehetőségé­ket. E lehetőségek valósággá válá­sának fontos feltétele a szellemi értékekkel való racionális gazdál­kodás, a mindennapok cselekede­teiben is. Különös érdeklődésre tarthat számot Knopp András cikke Fel­sőoktatásunk fejlesztéséről. A kö­zelmúltban az MSZMP Politikai Bizottsága megtárgyalta és elfo­gadta a felsőoktatás helyzetéről, és fejlesztésének feladatairól ké­szült előterjesztést, és határozatot hozott a felsőoktatás távlati fej­lesztési koncepciójának 1983-ig történő kidolgozására; egvúttal el­fogadta a távlati fejlesztés irány­elveit. A Központi Bizottság osz­tályvezető-helyettesének cikke be­pillantást enged a kétéves elemző munka eredményeként, mintegy kétszáz szakember részvételével, A folyóirat számos érdekes cik­ke között örömmel fedeztük fel Farkas József, a Hazafias Nép­front megyei bizottsága titkárá­nak írását, amit a Társadalom az idősekért mozgalom Bács-Kiskun megyei eredményeiről és tapasz­talatairól készített, ezek bizonyá­ra példás kezdeményezésként áll­hatnak az ország közvéleménye előtt. A Pártéletben cikket találunk még az ötnapos munkahét beve­zetéséről, a lakóterületi politikai munka új vonásairól, a mennyi­ség és a hatékonyság növelésének összhangjáról az élelmiszer-ter­melésben, s a folyóirat jellegé­nek megfelelően, igen sok rövid írást a pártmunka tapasztalatai­ról. elkészített tanulmány és doku­mentumtervezet leglényegesebb pontjaiba. Lehetővé téve, hogy a szélesebb közvélemény is meg­ismerje ezt a fontos politikai ál­lásfoglalást, amelynek kihatása lesz a felsőoktatás helyzetének tényleges feltárását a gyakorlat­ban is elősegítő munka elvégzé­sére. Mint a cikkíró leszögezi: a felsőoktatás távlati fejlesztési koncepciójának kidolgozása, a képzés színvonalának emelése, a felsőoktatás napirenden levő kor­szerűsítési feladatainak eredmé­nyes megoldása egységes helyzet- értékelést, szemléleti és cselekvé­si egységet követel. A Politikai Bizottság határozata alapján most ennek lualakitása és megteremté­se a legsürgetőbb feladat. Fach Zsigmond Pál akadé­mikus: A hazafiság néhány kér­dése címmel írt tanulmányt, amelyben szót emel mindennemű, bármely irányból jövő nacionaliz­mus ellen. Németh Ferenc, az MSZMP KözDonti Bizottságának munkatársa Élelmiszeriparunk és a külgazdasági változások című írását bizonyára szintén elolvas­sák majd a megyében élő szak­emberek, de találhatnak hasznos olvasnivalót a folyóiratban a köz­iművelődés, vagy a településfej­lesztés és a külpolitikai kérdések iránt érdeklődők is. (T—1) TÁRSADALMI SZEMLE A SZOCIÁLIS OTTHONOKRÓL ÁLTALÁBAN, A LAJOSMIZSEIRÖL KÜLÖNÖS TISZTELETTEL „Szanatórium ez, kérem!” Panaszok parancsoltak időnként szociális otthonokba. Magukat ki- semmiző öregek hívták az újság­írót: segítsen. Közönyös bánás­módról siránkozó üzenetek miatt kopogtattam egyik-másik intézet­be. Még akkor is lehangolódva tá­voztam, amikor alaptalannak bi­zonyult a rossz hír, amikor sike­rült egy-egy ráncot elsimítanom. Iszonyúan sajnáltam az össze­zsúfolódott embereket. Munka, cél, remény nélkül üldögéltek a hosszú folyosókon. Néztek a sem­mibe, kiszolgáltatva vártak az el­kerülhetetlent. Keveseknek ada­tott meg az az öröm, hogy legalább néhány perore magára maradjon, figyelő szemektől rejtőzve elen­gedhesse magát. Munkában meg­fáradt, ítélőképességüket teljesen birtokló aggastyánok kerülnek kényszerű testi közelségbe szüle­tésük óta visszamaradott, mindvé­gig szinte kegyelemkenyéren ten- gődőkkel. Van olyan szociális ott­hon, ahol még egy saját, zárható szekrény sem jut mindenkinek. Nincs hová dugni a ki tudja mió­ta őrzött szerelmes levelet, kény­telen eltűrni, hogy szekrénytársa a rokonoktól kapott süteménye mellett tárolja használt fehérne­műjét. □ □ n A beutaltak többsége mégis sze­rencsésnek érzi magát. Nincs gondja a mindennapi táplálékra, védett a tél hidegétől, orvos gyó­gyítja, ha beteg, ápolónő vigyáz rá, míg felépül. Mentes irigy ro­konok piszkálódásától, a tanács sem abajgatja parlagon maradt földecskéje miatt, odahagyhatta a meghalt férj, az idő előtt eltávo­zott gyerekek emlékével nyo­masztó, rég kihűlt otthont. Né­melyikük éppen az utazáshoz ké­szülődök menedékhelyén, hetven­nyolcvan év terheitől béklyózva talál új társat hónapokra, évekre. Jól tette a Magyar Kommunis­ta Párt kecskeméti szervezete;; legfontosabb teendői közé sorozta a második világháborúban meg­rongálódott kecskeméti szociális otthon újjáépíttetését. Nagyot té_ vedett a dogmatikus Rákosi, aki a kicsinosított épület átadása után lemarta az akkori városi párttitkárt: „Annyit sem tud, hogy a szocializmusban fölösle­gessé válnak az ilyen szociális in­tézmények?”. Kellenek bizony, mert a legtö­kéletesebben működő társadalom­ban is lesznek árvák, elesettek, csüggeteg élhetetlenek, szétfosz- lott közösségből újra vágyók, má­sokra szorulók. Minél több kell, hogy rendező akarat és a dolgok természetes rendje összeterelhesse az összeillőket. Ne kerülhessen diplomás írástudatlanok közé. A tisztaságra kényest ne bosszant­hassa elkoszolódó magatehetetlen. Beteges összeférhetetlenek se dúl­hassák nagy szoba békességét. Űj intézetek könnyíthetik csak az öregség bajaival küszködőkkel foglalkozók munkáját. Múltjuk, beállítottságuk, életkoruk, egész­ségi állapotuk figyelembevételé­vel helyezhetik el ezekben a be­utaltakat. Vannak ilyenek? Bizonyára. A lajosmizsei például. □ □ □ Hajdrik Béláné gazdasági ve­zető kalauzolt a szép környezetű otthonban. • Mozgássérültek, idősebbek kel­lemes és hasznos időtöltése: a dobozkészítés. • Zoltán Marianna gondozónő már az új szárnyban kapott he­lyet. Szeretettel várja a beköl­tözőket. t Jobbra: „Pestre az előttünk húzódó E5-ÖS forgalma emlé­keztet falamba a folyosóig nyú­ló mező." Kiss Balázs Mihály otthon érzi magát. (Straszer András felvételei) Két-négy személyes szobákban élnek a beutaltak. Célszerűen szép berendezés. Itt-ott néhány hazulról hozott holmi idézi az el­hagyott másik világot. Ahány szo­ba. annyiféle. Gondozott mellék- helyiségek, csinos klub- és társal­gó. Az orvosi rendelő nagy üzem­nek is díszére válna. Bejártuk a napokban benépesü­lő új szárnyat is. Ha lehet, még tetszetősebb, korszerűbb. Hosszan sorolja, kedves kísérőm, hogy ki mindenki csinosította. „A Házi- ipar függönytartókat szállított csak úgy, az Almavirág és a Kos­suth és a Vízgépészeti és az ösz- szes cég...” örvendez, mintha a magáé gya­rapodna. kult munkacsapatára, mint nekik a társadalmi termelésben való rész­vételre, és az ebből fakadó örö­mökre, hasznokra! A kecskeméti járás községeiből, a végtelen tanyavilágból ideköl- tözöttek a kertben, a háztájiban találnak időtöltést. A lakóépület­től illő távolságra röfögő négylá­búak körül is akad tennivaló idős parasztemberek számára. Büntetésnek tekintenék, ha eltil­tanák őket a heti néhányórás munkától. A nagyon elfáradtak, a moz­gásukban korlátozottak is hozzá­járulhatnak környezetük gyara­pításához, szebbé tehetik a világot. □ □ • Ma is külföldi levelet hozott a postás a 75 éves Nagy János­áénak. Rendkívüli ajánlat A DUNAFÖLDVAR skala Áruházban 1000 Ft árengedménnyel, forgalmi engedéllyel, rendszámmal JAWA új és régi típusú 350 köbcentiméteres MOTOR­KERÉKPÁROK KAPHATOK, amíg a készlet tart. 1112 □ | □ Meghat a szeretteljes gondosko­dás, bár tudom, hogy vannak fog­lalkozások, amelyekben a csalá­dias törődés szakmai alapkövetel­mény. A szociális otthonokban kö­telesség. Dicséret inkább az in­tézmény példás működtetéséért jár. Tervszerűen szervezik az is­meretségeket. Újsághirdetésben kerestek levelezőpartnereket, hogy ne szakadjanak ki az életből. Nagy Jánosné így „fogadott fiá­vá” egy ausztráliai fiatalembert, levelez más országbeliekkel. Rend­szeresen ellátogatnak hozzájuk a lajosmizsei úttörők, a művelődé­si ház csoportjai. □ □ □ Ami ennél is fontosabb: dol­gozhat, aki akar. Mentesülnek a legszömyűbbtől: a feleslegesség tudatától A megszokás majdnem leíratta velem, hogy a Petőfi Nyomda jó­voltából dobozokat készíthetnek. Éppen az a nagyszerű: a nagy­üzemnek legalább annyira szük­sége van a szociális otthon kiala­Ne átitassuk magunkat persze: mindez csak enyhíti a köszvény nyomorgatását, az agyérelmesze­sedés kínos kellemetlenségeit, a mindörökre eltávozottak hiányát; a diófa megszokott susogását sem pótolja az összkomfort. Csak ahhoz segít, hogy mind­végig emberhez méltóan töltse napjait, éveit másfélszáz férfi és nő, mindvégig megkapják a tár­sadalomtól, ami jár nácik. Esetükben a legtöbb, amiben ré­szesülhetnek, a legkevesebb, ami­vel tartozunk nekik. □ □ □ Távozóban már az utcán jár­tam, amikor szuszogva, lihegve utóiért egy bácsi. Talán megbánta gondozóit di­csérő szavait? Talán most bugy- gyannak ki sérelmei, most leb­benti el a szép látszat fátylát? Nyugtattam: fújja ki magát nyugodtan, és mondja el, mi bántja. — Feltétlenül írja meg, ez nem szociális otthon, ez, ez, hogy is mondják? Szanatórium ez, kérem! Heltai Nándor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents