Petőfi Népe, 1981. május (36. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-24 / 120. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1081. taájus 24. HETI VILÁGHÍRADÓ AZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA: HfiTFO: Olaszországban a választók többsége elutasította a népszavazásra bocsátott javaslatokat — Asszad szírlal elnök és Khaled szaúdl király üzenetváltása. KEDD: Ismét harcok az iraki—iráni háborúban, Abadan körül. — Asszad fogadta Reagan megbízottját. SZERDA: Begin követelései a szirlai légvédelmi rakéták visszavonásáról. — Moszkvába érkezett a mexikói külügyminiszter. — A japán miniszterelnök magyarázkodása a tokiói partementben az USA-val való katonai együttműködésről. CSÜTÖRTÖK: Giscard d’Estaing átadta az elnöki hatalmat Francois Mitterrand-nak, az új elnök Pierre Mauroy-t nevezte ki miniszterelnöknek. — A bonni kancellár Washingtonban tárgyal. PÉNTEK: Leonyid Brezsnyev tbiliszi beszédében megismételte a szovjet tárgyalási javaslatokat. — Feloszlatták a francia nemzet- gyűlést, kinevezték az új kormány tagjait. — Meghalt a harmadik és a negyedik észak-ír éhségsztrájkoló. SZOMBAT: Tanácskozások Tuniszban az Arab Liga külügyminiszterei között a libanoni válság megoldásáról. — Schmidt kancellár befejezte amerikai látogatását. — Véget ért a választási kampány Cipruson. A hét három kérdése Hogyan reagált a világ Leonyid Brezsnyev beszédére? Az SZKP főtitkára Grúzia fővárosában mondta el beszédét, így aztán nemcsak arra figyelt fel a világ, hogy miit tartalmazott ez a megnyilatkozás, hanem arra is, hogy hol hangzott el: Közel- és Közép-Kelethez a legközelebb. A világ forrongó térségei ezek, de a háború veszélyét el lehet hárítani: a Szovjetunió tárgyalásokat javasol. Mind a Közel-Keleten, mind pedig a Közép-Keleten, vagyis a Perzsa-öböl térségében és az Afganisztán körül kialakult helyzetben is. Feltűnést keltett Brezsnyevnek az a javaslata, hogy az utóbbi két kérdést egymással összefüggésben is meg lehet vitatni. (Persze, az első amerikai reagálás a szokásosan negatív volt: Haig elutasította egy Libanonnal kapcsolatos értekezlet gondolatát...) A kommentátorok különösen azt emelték ki a Brezsnyev-be- szédiből, hogy az világos figyelmeztetést tartalmazott: ha Európában új, a Szovjetunióra és szövetségeseire irányzott amerikai nukleáris rakétafegyvereket telepítenek, akkor a Szovjetunió kénytelen további és kiegészítő védelmi intézkedésekre gondolni. Brezsnyev hangsúlyozta: h& szükség lesz rá, meg fogiják találni azokat a hatásos eszközöket, amelyek megvédik a Szovjetunió létérdekeit. Ugyanakkor általános a megállapítás, hogy a tbiliszi beszéd a szovjet javaslatok megerősítését jelenti. A Szovjetunió nem a kölcsönös elrettentésen alapuló békét akar, ehelyett azt a békét kívánja megvalósítani, amelyben a fegyverzet szintje mind alacsonyabb lesz, az együttműködés viszont az államok és népek között egyre növekszik. Brezsnyev sürgette a Nyugat válaszát a szovjet javaslatokra, s ez az érvelés az első kommentárokból kihaiUhatóan meghallgatásra talál: a rakéta-nukleáris fegyverzeteket az erőegyensúly alapiján, tiszteletben tartva az egyenlőség elvét, tárgyalások útján lehet és kell korlátozni, sőt csökkenteni is. A Szovjetunió készen áiil erre, most Washingtonnak kell nyilatkoznia! • Egész héten folytatódtak az összecsapások a libanoni fővárosban. Képünkön: egy bejrúti asszony gyerekét kézenfogva fedezéket keres a lövöldözések szünetében. Túljutott-é tetőpontján a libanoni válság? Ha a helyzet nem lenne olyan tragikus és veszélyes, félig tréfásan, félig komolyan azt lehetne válaszolni: páratlan napokon úgy látszik, hogy igen, páros napokon pedig úgy tűnik, hogy a neheze még hátravan... Naponként változik a helyzet: egyszer tűzszünetet hirdetnek a keresztény, jobboldali milicisták és az arab békefenntartó erők, másszor újahb véres tűzpánbajok robbannak ki. Habib, az amerikai elnöknek közvetítéssel megbízott képviselője egyik nap eredményt ígér a Damaszkusz^—Bej rú t—Jeruzsálem háromszögben folytatott ingázása során, másnap már teljesen kilátástalan a megegyezés. Néha megszólalnak az izraeli közéletben mérsékeltebb, békülé- keny politikusok, viszont igen gyakran kezd újabb kardesörte- tésbe Begin miniszterelnök, aki újraválasztását láthatóan csak egy fegyveres konfliktus nyomán tudja elképzelni... Jeruzsálem az eddigieknél is keményebb követelésekkel lép fel: most már nem elégszik meg azzal, ha Szíria kivonja a libanoni területen telepített légvédelmi rakétáit, hanem azt követeli, hogy még szír földön se legyen Izrael közelében sziriai légvédelmi rakétaiüteg! Még nyugati polgári hírmagyarázók is meghökkentek az ilyen követelés hallatán: Izrael teljes támadási szabadságot akar magának biztosítani, hogy repülőgépei háborítatlan jussanak el a libanoni légtérbe. Mert most már ezt nem tehetik: pénteken újabb két izraeli felderítő repülőgépet lőttek le a szírek. A másik oldalon pedig siettek jelenteni, hogy a szidom kikötőben izraeli békaemberek elsüllyesztettek egy 1800 tonnás ‘fehérhajót, amelynek rakománya élelmiszerekből állt; az élelmiszer-szállítmányt a sokat szenvedett libanoniak kapták volna. A szír sajtó is megkeményíti hangját: Reagan megbízottja amerikai javaslatok helyett csak a Szíriával szemben támasztott izraeli követeléseket terjesztette elő Damaszkuszban. Ez nem közvetítés. így nem lehet tárgyalással megoldani a válságot. Izraelt és az USA-t elítélte az Arab Liga tuniszi külügyminiszteri értekezletén a tagállamok többsége, és további támogatást ígért Szíriának és a PFSZ-nek. Milyen eredményt hozhatott Schmidt kancellár washingtoni útja? „Reagan elnök nem olyan, mint a róla rajzolt karikatúrák” — mondta a nyugatnémet vendég Washingtonban az őt faggató újságíróknak. Schmidt kancellár első találkozása az új amerikai elnökkel — ezt előre meg lehetett jósolni! — látszatra az USA és az NSZK szövetségének, együttműködésének, barátságának a bizonyítékait kellett, hogy szolgál-. tassa. Egy-két hónapja még úgy látszott, erre inkább a Fehér Ház új urának lesz szüksége, hiszen így a maga diplomáciai képességeit mutathatja be ország-világ előtt. Mára már fordult a helyzet: Schmidt helyzete annyira megingott saját hazájában és saját pártjában is, hogy neki kellene igazolni: íme, neki köszönhető, ha a NATO két legerősebb hatalma között ilyen „különleges szövetségesi viszony” alakúi ki. • Tovább javult a pápa egészségi állapota. Képünkön: II. János Pál a római Gemelll-kórházban. A Magyar Szolidaritási Bizottság és az OBT nyilatkozata A Magyar Szolidaritási Bizottság és az Országos Béketanács közös nyilatkozatban köszöntötte az afrikai kontinens népeit május 25-e, az Afrikai Egységszervezet megalakulásának 18. évfordulója alkalmából, „Afrik» felszabadításának napján”. A szombaton közzétett nyilatkozat rámutat : — Az elmúlt években tanúi lehettünk annak az objektív folyamatnak, melynek során — hősies harc és jelentős áldozat árán — a legtöbb afrikai ország népe kivívta országa politikai függetlenségét. — A nemzetközi helyzet azt bizonyltja, hogy az imperializmus to. vábbra is fenyegeti, politikai, gazdasági eszközökkel zsarolja a függetlenségüket elért afrikai államokat, hogy fékezze gazdasági, társadalmi fejlődésüket, ugyanakkor a fajüldöző pretoriai rezsimnek nyújtott széles körű támogatásával akadályozza a délafrikai népek törvényes jogainak és érdekelnek az ENSZ-határoza- toknak megfelelő érvényesülését. — A szocialista országok — együtt a világ haladó erőivel — mindent megtesznek, hogy Afrika népei önállóan válasszák meg fejlődésük útját, hogy Afrika a jövőben békés, független, virágzó földrész legyen. További szolidaritásunkról és teljes támogatásunkról biztosítjuk Afrika népeit a szabadságért, a függetlenségért, a társadalmi haladásért, a fajüldözés és az apartheid felszámolásáért folytatott harcában. (MTI) 9 Eszak- Irországban Ismét feszült a helyzet. Képünkön: álarcos Ifjú, égő gépkocsi Londonderry városában. 9 A haladó erők elsöprő győzelmét hozta az oloszországi népszavazás. Döntő többséggel elvetették a jobboldal javaslatait. „No (nem) hirdeti a római esti lap, a Paese Sera címlapja. Ezért aztán Schmddtnek engedményeket is kellett tennie. Valószínűleg nem lépett fel olyan erővel a kelet—nyugati kapcsolatoknak az enyhülés irányába való fordításáért, a szovjet—amerikai tárgyalások újrakezdéséért, mint ahogyan ezt még hónapokkal ezelőtt tőle várni lehetett volna. Viszont minden bizonnyal nagyobb készséget mutatott az amerikai nukleáris rakéták nyugat-európai telepítésének1 ügyében. A Reagan—Schmidt eszmecsere témaköre felölelte a NATO problémáit, általában az európai kérdéseket. „Reagan elnök kérdezte önt, vagy ön is kérdezett?” — kérdezték az újságírók Schmidt kancellárt, aki kénytelen volt elismerni, hogy i nkább ő vá laszol- gatott a vendéglátó kérdéseire. Például a franciaországi változás személyi és politikai jelentőségével kapcsolatos kérdésekre, hiszen Sch midinek az új francia elnök, Mitterrand, ha nem is barátja, de elvbarátja... Aligha járunk messze az igazságtól, ha feltételezzük, hogy Schmidt Reagan üzenetével érkezik Párizsba. A nyugatnémjet kancellár ugyanis hazatérőben megszakítja útját a francia fővárosban és találkozik Mitterrand-nal. Akinek .pedig most a legfőbb gondja a francia frank értékcsökkenésének megállítása. Az meg nem megy nyugatnémet segítség — és amerikai egyetértés nélkül. Pálfy József Tollhegyen Olaszországban nem mennek a szomszédija egy-egy politikai botrányért. Most itt a „P—2”, Ez a rövidítés a „Propaganda—2” nevű csoportosulásé volt... volt, mert aligha fog tovább működni a magát „szabadkőműves páholynak” nevező együttes, nemcsak azért, mert az igazi szabadkőművesek elhatárolják tőle magukat, s tiltakoznak az ellen hogy a „P—2” tagjait bárki is szabad- kőművesnek mondja. Mi hát akkor a „P—2”? Az olasz sajtó illegálisan szervezkedő, a hatalommal üzérkedő csoportnak minősíti. Tábornokok és politikusok, nagytőkések és neves újságírók egyaránt szerepelnek a nyilvánosságra került, 953 nevet tartalmazó listán. Az alkotmányos hatalom ellen, vagy azzal párhuzamosan, a saját, önző érdekeik, vagy éppenséggel szélsőjobboldali politikái érdekek szolgálatában tevékenykedtek. Egyik volt tagja elmondta az olasz tévében, hogy a „P—2” állam■* csínnyel akarta magához ragadni a hatalmat: addig is pénzzel, a felelős beosztású• személyek befolyásolásával, vagy éppen beszervezésével akarták előkészíteni az államcsínyt. A titkos szervezet sejtekből állt, a tagok csak néhány társukat ismerték, az egész „P—2”-t csupán vezére, egy bizonyos GeIli, látta át, irányította. ö Dél-Amerikába szökött. Maradtak az aktív miniszterek, szociáldemokrata politikusok, tengernagyok és titkosszolgálati vezetők. Most legtöbbjük — cáfol. Ellenük szóló bizonyítékokat bizonyára nem lesz könnyű dolog összeszedni. Így aztán maradnak „szabadlábon levő szabadkőművesek”, s rombolhatják tovább „kőműveshez" éppen nem illő módon, az olasz demokrácia épületét. P. J. Magyar felszólalás az ENSZ-ben Az ENSZ-közgyűlés leszerelési bizottságának péntek esti ülésén felszólalt Rácz Pál nagykövet, Magyarország állandó ENSZ-kép- viselője. Megállapította, hogy a bizottság olyan időben tartja ülését, amikor növekedett a nemzetközi feszültség és amikor a fegyverkezésben érdekelt körök a világbékét fenyegető fegyverkezési hajsza új szakaszát indítják el. Rácz Pál emlékeztetett arra, hogy ez a folyamat már 1978-ban, a nyugati hatalmak katonai kiadásainak fokozását elhatározó NATO- ülésszakkal megkezdődött. A jelen helyzetben a magyar kormány úgy véli: megvan a lehetőség arra, hogy a békeszerető erők közös erőfeszítése és tette révén meg lehessen akadályozni a fegyverkezési hajsza új szakaszát. Ezzel elejét vehetnénk egy új világháborúnak, amely a tömeg- pusztító fegyverek korában az egész emberi faj létét fenyegeti. Ez — társadalmi berendezkedéstől függetlenül — valamennyi ország érdeke — hangsúlyozta a magyar ENSZ-képviselő. Rámutatott, hogy különösen nagy jelentőséget tulajdonítunk a SALT-folyamat folytatásának, továbbá azoknak a tárgyalásoknak, amelyeket az Európában kialakult egyensúly és a kölcsönös biztonság alapján kellene folytatni az új nukleáris fegyverek telepítésének megakadályozása érdekében. (MTI) NYUGATNÉMET—AMERIKAI CSÚCSTALÁLKOZÓ Elkerülni a vitát és a nézeteltéréseket Bokor Pál, az MTI tudósítója jelenti: WASHINGTON Haig amerikai külügyminiszter szerint mindkét fél „száz százalékig elégedett” az amerikai— nyugatnémet tárgyalások eredményeivel. A tárgyalások azonban szerinte „meglepetések nélkül” zajlottak. Ezt Haig a két ország közötti intenzív konzultációkkal magyarázza. Washingtoni sajtómegfigyelők, köztük a bonni vendéget kísérő nyugatnémet újságírók azonban inkább arra helyezik a hangsúlyt, hogy ezúttal mindkét fél különös gondot fordított a meglepetések elkerülésére, és az éles viták mellőzésére. Sokat beszélt, keveset mondott Haig az amerikai—szovjet kapcsolatokról. Szavaiból az derült ki, hogy Dobrinyin washingtoni szovjet nagykövetet tájékoztatta a NATO római tanácskozásáról, és ismertette a hadszintéri nukleáris fegyverek korlátozásáról indítandó eszmecserék ott elfogadott programját. Ragaszkodott a korábbi megfogalmazásokhoz, amelyek szerint a nyugati partnerek a szeptemberi Groimiko— Haig találkozót követően, az év vége előtt számítanak érdemi kapcsolatfelvételre. Hasonlóképpen homályos az amerikai álláspont a SALT-tár- gyalásokkal kapcsolatosan is. Haig pénteken azt mondta, hogy még mindig folyamatban van „az amerikai SALT-álláspont intenzív és általános felülvizsgálata”. Az alkalomra való tekintettel mindenesetre aláhúzta, hogy a szovjet nagyköveten keresztül, akivel többször találkozott az utóbbi időben, a szovjet—amerikai kapcsolatok kérdéseinek széles körét vitatta meg. Hogy ez a magyarázkodás mennyire a kelet—nyugati viszony javításában sokkal inkább érdekelt nyugatnémet vendégnek szólt, azt jól mutatja Haig reagálása Leonyid Brezsnyev tbiliszi javaslatára, hogy tartsanak nemzetközi konferenciát a libanoni válság megoldása céljából. A külügyminisztérium a nap folyamán már elutasítóan nyilatkozott erről a szovjet javaslatról, Haig pedig a kérdésre azt az erőszakolt választ adta, hogy az Egyesült Államok „mindenekelőtt Afganisztánról akar nemzetközi konferenciát”. (MTI) LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT • Túszdráma Spanyolországban Szombat délelőtt mintegy húsz—huszonöt álarcos támadó géppisztolyokkal és feltehetőleg dinamittal fölfegyverkezve Barcelona központjában elfoglalt egy bankot és túszul ejtett több mint 300 embert. A támadók négy magasrangú szélsőjobboldali katonatiszt szabadon bocsátását követelik, köztük Tejero alezredesét, akit a februári jobboldali puccskísérlet után vettek őrizetbe — ő vezette a parlament épületét megrohamozó csendőrkülönitményt. A fegyveresek, akik a korábbi hírekkel ellentétben nem 72, hanem 24 órás határidőt szabnak követeléseik teljesítésére, tűzharcba keveredtek a bankot körülvevő rendőrökkel és a tűzharcban a bank egyik alkalmazottja megsebesült. (MTI)
