Petőfi Népe, 1981. május (36. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-22 / 118. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1981. május 22. A BAJAI MEZŐGAZDASÁGI KOMBINÁT A korszerű gazdálkodás útján HÁZUNK TÁJA ffl Fagy utáni teendők (II.) A Bajai Mezőgazdasági Kombinát fejlődését és mun­káját összegező, mintegy három esztendőre visszatekintő jelentés, amelyet kihelyezett ülésén tárgyalt meg a közel­múltban a megyei párt-végrehajtóbizottság, külön fejezet­ben foglalkozott a Bajai Kukoricatermelési Rendszer, mint a kombináthoz tartozó termelési ágazat tevékenységével. An­nál is inkább szükség volt az elemzésre, mivel egy időszak­ban nem valami kedvezően fejlődött a rendszer kapcsolatai­nak köre. A BKR új lehetőségei Bár a partnergazdaságok szá­ma és a terület is az 1972. évi alakulás óta évről évre emelke­dett, s 1980-ban elérte (234 és fél­ezer hektáron) a 154-et, az elmúlt öt évben nagymértékű cserélődés is végbement. A kilépések oka az volt, hogy más rendszerek kedvezőbb szolgáltatást, eszköz- ellátást, nagyobb eredményérde­keltséget, kockázatvállalást bizto­sítottak a partnereknek. A BKR ezt felismerve új vállalkozói együttműködési szerződést aján­lott a gazdaságoknak, amelynek alapja, hogy a partner a szolgál­tatási díjat csak egy adott nye­reségszint elérése után köteles fizetni. A tagok nagy többsége el­fogadta az új szerződést. A BKR új alkatrészraktárt hozott létre az AGROKER-.rel és NDK gép­gyártókkal együttműködve. Szak- tanácsadását kiterjesztette a ho­mokhasznosításra és gyepgazdál­kodásra, új gépjavítási és kar­bantartási módszereket dolgoz­tak ki. A rendszer a hazai eredmények mellett a Szovjetunió és Bulgá­ria után Mexikóban is sikerrel mutatkozott be. Mindezek mel­lett joggal merül fel követel­ményként, hogy a környező üze­mekkel Való kapcsolatai is javul­janak. Jelenleg ugyanis a part­nergazdaságok zöme nem elsősor­ban a bajai járásban vagy a me­gyében, hanem más területen ta­lálható. A kapcsolatok erősítése Vonatkozik ez a követelmény a kombinát egészére is. Nem si­került például hosszú ideig a megfelelő kapcsolat kialakítása a környező szőlő- és gyümölcster­melő üzemekkel. Maguk a jelen­tés' készítői is számos vonatko­zásban feladatul állítják a kom­binát elé a kapcsolatok fejleszté­sének szükségességét. Kezdeti eredmények természe­tesen vannak és a kilátások biz­tatóak. A közvetlen kapcsolatok bővítését szolgálja például a kör­nyező termelőszövetkezetekkel együtt megépítendő agrokémiai tárház. A fejlesztés alatt álló bo­rászati üzem, a feldolgozó, táro­ló, palackozókapacitások kihasz­nálásával lehet segítségére a kör­nyező termelőszövetkezeteknek. Ugyancsak a feladatok közé so­rolandó, hogy a háztáji és kise­gítő gazdaságok támogatására az állattenyésztés mellett a kertésze­ti ágazatokban is szükség van. Általában kívánalomként me­rül fel egy ilyen magas szerve­zettségű és nagy technikai hát­térrel rendelkező gazdasági egy­séggel szemben, hogy a térségben fokozott integrációs feladatokra készüljön fel. Szükség van példá­ul a segítségnyújtásra a szakem­berképzésben. Felmerült egy ok­tatási központ kialakításának szükségessége és lehetősége a szomszédos mezőgazdasági üze­mek, tanácsi szervek összefogá­sával és a kombinát hathatós tá­mogatásával. Emberi viszonylatok Érdekes adat a jelentéshez csatolt kimutatásiból: a kombinát dolgozóinak átlagos életkora, ha nem is nagy mértékben, de foko­zatosan csökken, 1975-ben 38,2, míg 1980-ban 36,6 volt, vagyis lassú fiatalodás megy végbe. Ami azt jelenti, hogy az ifjabb gene­ráció is szívesen vállal munkát a kombinát különböző szakkép­zettséget igénylő munkahelyein. A felsőfokú iskolai végzettségű­ek száma növekvőben van: 1975- ben száznegyvennégy, jelenleg kétszázhárom a főiskolát, egye­temet végzett szakemberek szá­ma. A szocialista brigádmozgalom­ban csaknem ezerkettőszázan vesznek részt, ami a dolgozók­nak több mint 40 százalékát je­lenti. A brigádok a múlt évben mintegy 13 ezer óra társadalmi munkát végeztek. Közülük már 17 réndelkezik aranykoszorús és ugyanennyi ezüstkoszorús jel­vénnyel. A nyolc alapszervezetben há­romszázhúsz fő párttagot tömörít­ve önálló felvételi és fegyelmi jogkörrel rendelkező pártbizott­I Gépszemléhez felkészülés. ság működik, és a hétszáz fia­talnak csaknem a fele tagja a KiISZ-nek. Mindezek természetesen önma­gukban aligha fejezik ki azt a tényt, amit végiül is az eredmények javulása, megfelelő nyereségszin­tű gazdálkodás, a kedvező haté­konysági mutatókban is lemér­hető dinamikus termelésnöveke­dés és biztató belső együttmű­ködési készség jellemez. Őszinte eszmecsere A kombinát munkáját értékeld ülést, megelőzően a megyei párt. vb tagjai kisebb csoportokban be­szélgetést folytattak a gazdaság dolgozóival, köztük az egyes ága­zatok társadalmi és termelést irányító vezetőivel. Ezek a be­szélgetések — ha idő engedi — még hosszabbra is nyúltak vol­na, olyan őszinte, tartalmas, nyílt eszmecsere alakult ki a résztvevők között. Mint egyfajta munkamódszer is hasznos tanul­ságokkal szolgált a csoportok esz­mecseréje. Arra is jó volt, hogy a testületi ülésen a jelentést ké­szítők ugyancsak sok és tájéko- zot^ágra valló konkrét ? kérdést kaplak a véfflehajro oizoti^grta- is sen, ugyancsak kendőzés nélkül. Amint Vámos Ferenc, a kom­binát vezérgizgatója megjegyez­te: Nagyfokú segítőkészség nyil­vánult meg a véleményekben, s az észrevételek és a vita is az emberi tényezők fontosságára irányult. Dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke felszólalásában hangsúlyozta, hogy a kombinát ezer szállal kötődik a környezet­hez, s ezt a kötődést tartsák meg és erősítsék a jövőben is. Az élen­járó szerep kapjon továbbra is hangsúlyt, ez ugyancsak az észre­vételek egyik fontos pontja volt. A végrehajtó bizottság elisme­rését Romany Pál, a megyei párt­bizottság első titkára tolmácsolta a kombinát vezetőségének, dolgo­zóinak, a ^társadalmi szerveknek. A vezetés színvonalának folya­matos emelésére, jó munkameg­osztásra, a gazdálkodás mélyebb összefüggéseinek elemzéseire, a kedvező közérzet kialakítására hívta fel a figyelmet. Segítsenek meghallgatni és meghallani a kö­zösségi véleményeket, a kollek­tíva hangját. Egy koncepciókat tartalmazó program kidolgozásá­ra lenne szükség, ami az előbbre- lépést segítené. Legyen szerepe a kombinátnak a város és város- környék életében, még több, mint amit ma betölt, ennek természe­tesen a fejlesztési programra kell épülnie. A számos megjegyzés, észrevé­tel és megszívlelendő tanács kö­zül csak néhányat villanthattunk .Jülífél. Az.ieMogadott'.határozatok _jés az időt sem ,kímélő tartalmas ^esmecsereininden: ’ bizonnyal hosszú időre hasznos útmutatás­sal szolgál majd a Bajai Mező- gazdasági Kombinát párttagsága, gazdasági vezetése és általuk a gazdaság minden dolgozója szá­mára. T. P. Kétszázmillió forint a kiskunsági szörefkeaete^ versenymozgalmának eredménye az arra érdemesek a helyezése­ken kívül tárgyjutalmat és okle­velet is kaptak. Ezek közül leg­többet a kecskeméti Magyar— Szovjet Barátság, a kiskunfélegy­házi Vörös Csillag és a Lenin Termelőszövetkezet, továbbá a tiszakécskei Béke és Szabadság Tsz szocialista brigádjai vittek el. örvendetes, hogy egyre több szakszövetkezeti brigád van már a díjazottak között. B. N. É. MEGNYITOTTUK <7/ bútorboltunkat és raktárunkat Kecskeméten, a Báthory u. 1. szám alatt. (Nagytemplomtól 250 m, a gazdasági malomtól 100 m.re.) Használt és új bútorok nagy választékából válogathat. 1035 A kiskunsági szövetkezetek múlt eszten­deje a vártnál kedvezőbben alakult. Terme­lési értékük egy év alatt 18 százalékkal, ezen belül a mezőgazdasági alaptevékenység tel­jesítménye 21,5 százalékkal emelkedett. Ez valamennyi ágazat összehangolt, szer­vezett munkájának az eredménye. Azt bizo­nyítja, hogy a szigorúbb gazdálkodási felté­telekhez a szövetkezeti közösségek nagyfokú érzékenységgel alkalmazkodnak. Tavaly minden eddiginél töb­ben kapcsolódtak be a versenybe. 1979-iben még 10 ezer, 1980-ban pedig már 11 ezer 600 szövetke­zeti dolgozó tett egyéni vagy cso­portos vállalást. Munkájuk során 200 millió forinttal nőtt a gazda­ságok termelésének értéke, illet­ve csökkent a termelésre fordí­tott költsége. A versenyben részt­vevő hétezer szövetkezeti dolgo­zó a szocialista brigád cím vala­melyik fokozatának megszerzésé­re vállalkozott, ötszáztizenhá­rom brigád közül 459 érte el a kitűzött célt, 9 százalékkal több mint 1979-ben. Ami azt jelenti, hogy minden eddiginél több szo­cialista brigád működik már a kiskunsági mezőgazdasági szövet­kezetekben. A számbeli gyarapodás együtt járt a brigádmozgalom egyéb di­cséretes jellemzőinek fejlődésével is. A brigádok nemcsak a terme­lési eredmények növelésére, a gazdaságosság, a hatékonyság ja­vítására vállalkoztak, és hajtot­tak végre konkrét feladatokat, hanem általános végzettségük, szakmai és politikai ismereteik gyarapítására is. Társadalmi munkát végeztek községpolitikai célok megvalósítására. Az egész közösség iránti felelősségük is erősödött azáltal, hogy rendsze­resen patronálnak gyermekintéz­ményeket, s keresnek fel idős, egyedülálló embereket. Tartal­mas kapcsolatok szövődnek ezzel, a kisebb és nagyobb közösségek,' valamint az egyének között. A Kiskunsági TESZÖV minden esztendőben meghirdeti, s alkal­mas időben értékeli a szocialista brigádok közötti versenyt. Ilyen­kor az erkölcsi elismerés mellett pénzjutalommal is díjazza a ki­emelkedő teljesítményt nyújtókat. Az idén például kilenc csoport­ban harminc szövetkezet kilenc- venihárom brigádjának az ered­ményét tették a mérlegre. Fi­gyelembe vették a termelési és gazdasági vállalásaik teljesítését, a brigádtagok társadalmi munká­jának értékét, a tanulásban, az újítómozgailomban való részvéte­lüket, a helyi intézmények pat- ronálását, továbbá a brigád ed­dig megszerzett címeit. A területi szövetség képviselői legutóbb a szocialistabrigád-ve- zetők Tiszakécskén megtartott tanácskozásán hirdették ki az eredményt. Eszerint a növényter­mesztési ágazatban a kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Tsz Homokhátság szocialista brigád­ja lett az első. Az állattenyésztés­ben a kiskunfélegyházi Petőfi Tsz Hámán Kató brigádja jeles­kedett és kapott első helyet. A kertészeti ágazatban a kiskunfél. egyházi Lenin Tsz Virágos bri­gádja, a traktorosok közül a kecs­keméti Magyar—Szovjet Barát­ság Tsz Üj Barázda brigádja, a javító-szerelő szakmunkások kö­zül pedig a lajosmizsei Almavirág Szakszövetkezet Üj Élet brigádja lépett az első helyre. A területi szövetség versenybi­zottsága együtt értékelte az ipari és szolgáltató ágazatok szövetke­zeti brigádjainak teljesítményét. Eszerint a kiskunfélegyházi Vö­rös Csillag Tsz Rákóczi brigádja, a feldolgozó- és élelmiszeripari brigádok közül pedig a városföldi Dózsa Tsz Táncsics szocialista brigádja lett az első díjas. A szövetkezeti adminisztráció­ban dolgozók versenyében a ba- lotaszállásl Aranyhomok Közös Vállalat Auróra brigádja, az egyéb csoportban pedig a helvé- ciai Petőfi Tsz Béke szocialista brigádja kapta az elsőnek járó jutalmat. Valamennyi csoportban kiosz­tották a verseny második és har­madik díjait is, sőt több esetben Az elmúlt hét végétől igazi kertészidő köszöntött be. Az időnkénti zivatarok segítenek az öntözésnél, a nappali fel- melegedés pedig kedvez a húsvéti fagyoktól károsított nö­vényzet regenerálódásában.. Továbbra is legfontosabb teen­dőink közé tartoznak az ápolási munkák, a kötözések, vala­mint újból a növényvédelem. A GYÜMÖLCSÖSKERTEK- BBN itt az ideje, hogy korrigál­juk az őszi, illetve a tavaszi met­szést. A korona belsejében fejlő­dő vízhajtásokat tőből távolítsuk el. Egy haj.táscsoportból célsze­rű egyet-egyet meghagyni úgy, hogy legfeljebb 3—4 rügyesre visszametsszük. Most már előtör­tek az alany gyökeréből a vad­hajtások is. Ezeket is irtsuk ki, mert fejlődésükkel sok tápanya­got elvonnak a fától. Ügyeljünk azonban arra, hogy ne metszőol- lót használjunk — mert ezzel újabb sarjak előtörésére serkent­jük a növényt —, hanem eredési pontjukig kiásva a talajt, kézzel csavarjuk ki. A bogyós gyümölcsűek most ér­keztek intenzív fejlődési szaka­szukhoz, a málna még virágzik, a ribiszkék pedig már a fejlődő termést hordozzák. Folyamatosan öntözzük a növényt. Sok Bács-Kiskun megyei kis­kertben találunk málnát. Néhol nem tudják mit kezdjenek a nö­vénnyel, hogyan alakítsák termő­vé? Ezért jó tudni, hogy a málna félcserje. Termése a második éves megfásodott sarjakon te­rem, amelyek később elpusztul­nak. Az új sarjak, amelyeken a következő nyárelőn piroslik majd a termés, most növekednek. Ezért úgy kell a termővesszők számát megválasztani, hogy a fejlődő sarjakikal ne nyomják el egy­mást, ne csökkentsék a fotoszin­tézist. A málna termőegyensúlyának fenntartása csak a megfelelő ter­meléssel érhető el. A megyei — homokos talajviszonyokon — ter­melt gyümölcsnél négyzetméte­renként 4—7 termővesszőt cél­szerű meghagyni. A vesszők visz- szametszésével csökkentjük a für­tök számát, a termés mennyisé­gét viszont nem. A SZŐLŐBEN a nagy fagykárt szenvedett tőkéket utómetszéssel hozhatjuk rendbe. Termést itt ne várjunk. Minden elpusztult részt a legfelső zöldhajtásig vágjunk vissza. Jó, ha gondoskodunk"' a károsult szőlők öntözéséről,.. de meghálálja a különböző lomb-” trágyákat is. Használjuk a Wuxált és a Volldünger-t. A kisebb szőlőkben mechanikus úton kapálással, sarabolással irt­suk a gyomokat, mert ezek elszaporodva „kellemes” mikro­klímát teremtenek a gombáknak. A gyomirtásra termőkertekben használhatjuk a Caragard Com­bit, a iBuvinolt vagy a Gramoxontl Ügyeljünk azonban arra — kü­lönösen az utóbbinál —, hogy a szőlő zöld részeire ne jusson, mert elpusztítja. A tavasszal telepített szőlőnél porhanyítsuk a kiszáradás ellen védő földhalmokat, a csirkéket. Így könnyebben törhetnek elő a hajtások. Ha a rügy már fakad, fokozott óvatossággal dolgozzunk, és csak 3—4 centiméterre fedjük be. A védőhalmokat augusztus elején távolítsuk el. Ügyeljünk arra, hogy a földtakaró alatti fe­hér hajtásrész ne kerüljön per­zselő napfényre, mert tönkreme­het. A ZÖLDSÉGESKERTBEN foly­tassuk a paprikapalánták kiülte­tését. Ügyeljünk arra, hogy csak kevés vízzel öntözzük be a talajt, mert lehűlhet. Inkább a palántá­kat áztassuk ültetés előtt. Ültethetjük a patisszon palán­táit is 1 méteres kötésben. Vethetjük állandó helyére a bimbóskelt, a nyári fejes salátát, a csemegekukoricát, valamint a karós- és a bokorbabot. A DlSZKERTBEN még dugvá- nyozhatunk krizantémot és ültet­hetjük a legkényesebb virágokat. A gyepet folyamatosan nyírjuk és öntözzük. A langyos délutáni • Sok helyütt ilyen kép fogadja t szőlőskertek gazdáit. Az elfagyott részeket akár a tőkefejig is visz- szavághatjuk. esőktől felfrissülnek a szobanö­vények, ha kitesszük a szabadba. Ezt azért is érdemes megtenni, mert egyébként nincs alkalmunk ilyen lágy vízzel öntözni. A NÖVÉNYVÉDELMI MUN­KÁK során ügyeljünk arra, hogy országszerte fokozódott az alma- és körtevarasodás aszkospóráinak szóródása. Ezért általános fertő­zési hullámra számíthatunk. Ha továbbra is gyakran lesz eső, in­tenzívebben védekezzünk. Chino- in Fundazol 50 W'P-t keverjünk a permetlébe 0,08 százalékos tö­ménységben. A sziromhullást kö­vetően a gyümölcsdarazsak elle­ni védekezés is fontos teendő. Ilyenkor,. még megelőzhetjük .., a lárvák. kártételét, a kis gyümöl­csök hullását. Különösen ott van nagy szükség erre a védekezés­re, ahol a gyümölcsöst fagy érte. Használjunk Metation 50 EC-t, 0,2 százalékos töménységben, ha a levéltetű polóniákat is észlel­jük. sőt ha már az első szárnyas, példányok is megjelentek, akkor Sinoratox 40 EC-t vagy Bi 58 EC-it használjunk 0,2 százalékos. töménységben. A szilvafáknál a kis gyümölcsö­ket védjük Bi 58 EC-vel vagy Si­noratox 40 EC-vel a levéitetvek és a takácsatkák ellen. Egyik legfontosabb teendőnk legyen a májusi cserebogár irtá­sa. Ahol baromfit is tartanak, ott legegyszerűbb a megdermedt rovarokat hajnalban lerázni a növényről, majd a szárnyasok­kal feletetni. Ilyenkor jó, ha gyommentes a gyümölcs, illetve a szőlő, mert a gyomokra elő­szeretettel rakják a nőstények petéiket. A szőlőt továbbra is meg kell védeni a kártevőktől. Különösen fontos ez a fagy miatt később rü­gyet bontó növényeknél, ahol ká­rosíthat az ékköves faaraszoló her­nyója, illetve a szőlőilonca. Dit- rifon 50 WP-vel védekezzünk el­lenük, 0,2 százalékos permetlét keverve. Az Alföldön megjelentek a bor- sóperonoszpóra első tüntetei. A hűvös, csapadékos idő hatására Számítsunk a kártételre. Ezért permetezzük a növényt. A kárte­vőket Ditrifon 50 WP-vel vagy Bi -58 EC-vel irtsuk. A növényvédelmi munkák so­rán ügyeljünk az óvórendszabá­lyok, és az élelmezés-egészség­ügyi várakozási idő betartására. Cz. P. • A spárgát továbbra is szedik a megyében. A kecskeméti ZÖLDÉRT- telep válogatóasztalán csomagolják a tőkés piacon keresett zöldségfélét. (Tóth Sándor felvételei)

Next

/
Thumbnails
Contents