Petőfi Népe, 1981. május (36. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-22 / 118. szám

1981. május 22. 9 PETŐFI NÉPE • 3 Közrend és közbiztonság Bács-Kiskun megyében na^o„mlSkekn°ye„é'en,,ea"1!éi A rendőrfőkapitány nyilatkozata minden olyan bűncselek­ményre, amely közvetlen környezetében történik. Az embe­rek egy része ezeket az eseményeket túlértékeli, más része pedig lebecsüli, s így mindkettő távol áll az igazi megítélés­től. Hagyományos, hogy évente egyszer a megyei rendőr- főkapitány nyilatkozatban tájékoztatja a megye lakosságát a közrend és közbiztonság helyzetéről. Ezért kerestük fel dr. Fehér Géza rendőr ezredest, megyei rendőrfőkapitányt arra kérve, válaszoljon kérdéseinkre. Hogyan -alakult az *1» ,‘H múlt esztendőben a megye közrendje és közbiztonsága? M — A megye közrendje és köz­biztonsága alapvetően az elmúlt éviben sem vaut azott, íigy tovább­ra is nálunk a legmagasabb a tízezer liaikosina jutó ibűneseüek- miémyek száma a megyék között. Azt mondhatom, hogy hasonlóan, mint az országiban, itt is rend van, a békés termelő- és alkotó­munka feltételei biztosítottak. Az ismertté vált bűncselekmé­nyek száma évek óta 8—9 ezer körül van, s így alakult 1980-foam is. E viszonylag kedvező tény mellett azonban a bűnözésiben, annak szerkezetében kedvezőt­len tapasztalataink vannak. Ar­ra lehetett számítani, hogy az 1979. július elsejével hatályba lé­pett Büntető Törvénykönyv fő­leg a vagyon elleni bűncselek­mények értékhatárának 500-ról 1000 forintra emelésével, vala­mint egyes közlekedési bűncse­lekmények szabálysértési kör­be való áttételével a jogsértések számának csökkenését eredmé­nyezi, ez azonban nem követke­zett be. Igaz ugyan, hogy ezek nagyobb része kisebb kánt oko­zó, gyakran alkalomszerűen el­követett cselekmény. Az viszont már nagyobb figyelmet érdemel, hogy történtek nagyobb kárt oko­zó, súlyosabb megítélésű bűn- cselekmények is. — Melyek azok a vagyon elleni bűncselekmények, amelyeknél számottevő a növekedés? — A vagyon elleni bűncselek­mények egyharmada a társadal­mi tulajdont, kétharmada pe- diiig a személyi tulajdont károsí­totta, és ez az arány évek óta szinte azonos. Az előbb említett emelkedés a lopásokban, a jár­művek — főként gépkocsik — önkényes elvitelében és a betö­réses lopásokban következett be. A társadalmi tulajdon elleni betöréses lopások 40 százalékkal emelkedtek. A viszonylag gyako-. rivá vált autólopások joggal nyugtalanítják a lakosságot. — Megítélése szerint ml okozza a vagyon elleni bű­nözés terjedését? — A vagyon elleni bűnözés terjedése országos jelenség és nagyon sok összetevője van. Leg­jelentősebb cikként a közösség­ellenes magatartást, a munka­kerülő életmódot, egyes embe­reknél a jövedelmet messze meghaladó igényeket, a felfoko­zott 1 vagyonszerzési törekvést, a harácsolást és — nem utolsósor­ban — a társadalmi probléma­ként isimert alkoholizmust em­lítem. A vagyon elleni cselekmények elősegítő okai is tanulságosak és — bár ellentmondásosnak tű­nik — összefüggésben vannak az életszínvonal emelkedésében el­ért eredményeinkkel. A jól be­rendezett lakásokban tartott pénz, ékszer és más érték, a növekvő gépkocsipark, a nagyszámú hét­végi ház csábítja a bűnelköve­tőket, különösképpen akkor, ha a tulajdonosok az őrzésre nem fordítanak megfelelő gondot. A Petőfi Népe is többször adott hírt arról, hogy lakások­ból igen nagy értékeket loptak el, főleg készpénzt. Érthetetlen, hogy a nagyobb pénzösszegek őrzésiére miért nem veszik job­ban igénybe a takarékpénztár és a takarékszövetkezetek szolgálta­tását. Néhány példa a könnyel­műségre: egy tanyai lakás kony­hájában a sublótfiókban talál­ták meg az elkövetőik a 300 ezer forintot, amit erőszak alkalma-' zásávial elvittek, egy másik falu­si lakásban pedig a konyha- szekrényben tartották — az utóbb ellopott — 44 ezer forintot. A társadalmi tulajdont sértő bűncselekmények elkövetését elősegítő és lehetővé tevő okok hosszú idő óta változatlanok. Sajnos, helyenként még ma sem fordítanak kellő gondot a külső és a belső ellenőrzésre. Ügy gon­dolom, érdemes emlékeztetni, hogy nemrégen e lap hasábjain a bírósági ítéletekről tudósító cikkekből elképesztő esetekről szerezhettek tudohnást az olva­sók. Például arról, hogy egy fia­tal lány rövid tíz hónap alatt tölhb mint 160 ezer forintot sik­kasztott qgy lajosmizsei terme­lőszövetkezet pénztárából. Az igazsághoz azonban bizta­tó jelenségek is hozzátartoznak, mivel nem teljesen hatástalanok a társadalmi vagyon védelme ér­dekében megtett intézkedések. A pénzkezelés és -tárolás1 szabá­lyainak jobb megtartásával el­értük, hogy a betöréses lopások szaporodásával nem növekedett az okozdtt kár. Voltak olyan he­lyek, ahol a betörőnek nem si­került a jól őrzött pénzt megsze­reznie. A gazdaság szférájához kap­csolódik az üzérkedés, a gazda­sági vesztegetés. Nem új, de erő­södő jelenség a hiánycikkekre és a szűk szolgáltatási kapaci­tásra „épülő” csúszópénzes érté­kesítés, illetőleg vállalás, munka­végzés. Ez a lakosságot közvet­lenül érinti, foglalkoztatja, és igen jól mutatja a munka nélkü­li jövedelemiszerzés társadalmi veszélyességét. Ezeket a cselek­ményeket nem tudtuk a kívána­tos mértékben felderíteni és bi­zonyítani. Sok tényező — köztük objek­tív is — akadályozza, hogy ezek az ügyek az igazságszolgáltatás elé kerüljenek, maga az a tény, hogy hiánycikkek és helyenként szolgáltatási zavarok vannak. Esetenként a személyi összefo­nódás, és ebből kifolyólag az el­lenőrzés elmulasztása az ok. A jelenségek megszüntetéséhez egyebek között arra is szükség van, hogy a lakosság határozot­tabban, aktívabban iépjen fel ellenük. — Megyénket igen sok turista, átutazó idegen ke­resi lel, hogyan hat a bűnft. zésre az idegenforgalom? ♦ — Az idegenforgalom és a bű­nözés kapcsolata ismert. Különö­sen veszélyes tünete ez a jelen­legi helyzetnek, bár a megyében korántsem akkora, mint a kül­földiek által sokkál látogatottabb helyeken. Az idegen állampol­gárok által behozott árucikkek értékesítésébe bekapcsolódnak büntetett előéletű magyar ál­lampolgárok is, akiknek egy ré­sze külföldinek igyekszik lát­szani. Ez a bűnözési módszer al­kalmas vagyon elleni bűncse­lekményből származó cikkek ér­tékesítésére, a „jóhiszemű”, csak külföldi árut vásárolni szándé­kozó vevő könnyen kerülnet az orgazdaság gyanújába. Arra is van példa, hogy az ilyen alapon megismerkedett, összeszervező­dött csoportosulások más bűn- cselekmények elkövetésére is szövetkeztek. Az idegenforgalom e vadhajtósai, káros következmé­nyei ellen való fellépésünk ha­tásfokéit erősen csökkenti a la­kosság érdeklődése a csempész­áruk iránt, holott számos példa tanúsítja, hogy a vásárlások többsége a vevő becsapásával jár. Az idegenforgalom talaján je­lentkeznek a vám- és deviza- bűncselekmények, amelyek a nö­vekvő felderítés és felelősségre vo_ nás ellenére emelkednek. A la­kosság tájékoztatása és a jogsér­tésektől való visszatartása érde­kében a közelmúltban Kecske­méten és Baján kiállítást mutat­tunk be az idegenforgalom árny­oldalairól, amelyet sokan meg­néztek. Reméljük, hogy a látot­tak nyomán is csökkenni fog a vám- és deviza-jogszabályok megsértése. v Ml a véleménye a me­gye közterületeinek rendjé­ről, biztonságáról, s ezzel összefüggésben az erőszakos j és garázda bűncselekmé­nyek alakulásáról? ’sTaifSSí's-­— A megbízható közrend, a jó közbiztonság a közterületeket is jellemzi, de itt is vannak olyan jelenségek, amelyekre szükséges felhívni a közvélemény figyel­mét. Az erőszakos és garázda jellegű bűncselekmények a ko­rábbi években jelentősen csök­kentek. Ez a csökkenés a múlt évben megállt — és igaz, nem nagy mértékben —, de növeke­dett a rablások és az emberölé­sek száma. Biz utóbbi bűncselek­mények szinte kizárólag a ren­dezetlen életvitel és az alkohol következményei. Ezeket nem közterületen követik el, hanem főként magánlakásokban, de vi­szonylag nagy számuk az együtt­élési kultúra hiányára utal. A környezet nagyobb odafigyelésé­nél jó részük megelőzhető lenne, és nem kellene az emberek vi­szonyának idáig jutnia. A rablások továbbra is főleg alacsony kárral járó, ittas embe­rek sérelmére elkövetett cselek­mények, de így is igen nagy a társadalmi veszélyességük. A ké­pet azzal teszem teljessé, ha el­mondom, hogy az erőszakos va­gyoni haszonszerzésnek ez a módja a múlt évben célba vett nagy értékeket is, lakásukon tá­madtak meg idős embereket, és ez joggal rossz közérzetet kelthet a lakosságban. A rablások elkö­vetőit — egy csekélyebb érték elvitelével járó cselekmény tet­tesének kivételével — felderítet­tük. Megítélésünk szerint a la­kosság éberebb figyelmével, na­gyobb együttműködésével e bűn- cselekmények jó része megelőz­hető lenne. Jelentős részüket a városokban — együttes italozás után — követik el, és az arra utaló, az azt sejtető események az emberek szeme láttára zajla­nak le. • Sokféle lehetősége van annak, hogy a közterületek rendjét sér­tők, rablásban, garázdaságban vagy más bűncselekményekben megnyilvánuló eseményekről ér­tesítést kaphasson a rendőrség, de ez mégis ritkán fordul elő. Ismertek a megyeszékhelyen nem kis költséggel telepített se­gélyhívók, amelyek az időbeni rendőri beavatkozás lehetőségé­nek eszközei. Meg kell monda­nom, hogy nagyon kevesen hasz­nálják ezeket, és nagyon kevés információhoz jutunk általuk'. Közben sokhelyütt — Kecske­méten és más helységekben is — szóbeszéd tárgyát képezik olyan események, amelyek zavarják az emberek nyugalmát, sértik a közterületek rendjét. Ezekről azonban sokszor nem is tudunk, vagy csak késve értesülünk ró­luk. — Csökkent vagy nőve. kedett a bűnelkövetők szá­ma. milyen az arány össze­tételükben? — A bűnelkövetők összetétele nálunk évek óta lényegesen nem ■változott. Valamelyest csökkent a büntetett eiőéletűek aránya, amely 35—38 százalékra tehető. Nem csökkent viszont közöttük a fiatalkorúnké és az ifjú felnőt­teké, az előbbieké tartósan mint­egy 10 százalék. Szervezett bű­nözés továbbra sincs, de vannak bűncselekmények elkövetésére létrejött alkalmi csoportosulások. 1980-ban — szemben a korábbi évekkel — több ilyen csoportot már néhány bűncselekmény el­követése után, mielőtt még na­gyobb sorozatot lett volna idejük elkövetni, sikerült lelepleznünk. A bűnözők „utánpótlása”, saj­nos, folyamatos, főleg az élet­módjukban erre hajlamos felnőt­tek, és a mindannyiunk szemé­lyes tapasztalatából ismert mun­kakerülő, utcákon, tereken cél­talanul. ődöngő, a szülői ellenőr­zés hatása alól kikerült fiatalok köréből. A közöttük elterjedt úgynevezett csövezés is ide vezet­het, s a bűnözés felé sodródhat­nak, ha nem sikerül őket helyes útra téríteni. — Milyen segítséget vár a rendőrség a lakosságtól, a társadalmi szervezetektől? — Megyénk politikai, állami és társadalmi szervei nagy figyel­met fordítanak a közrend-köz­biztonság alakulására. A múlt év decemberében megyei tanács­ülésen számoltunk be a közbiz­tonságról, hosszabb időszakot fel­ölelő tapasztalatok alapján. Erről akkor a Petőfi Népe hírt adott. Bár — és ezt az eddig mondottak világosan mutatják — a köz­rend, a közbiztonság védelme nem csak rendőri feladat, de természetes, hogy a védelem szer­vezése és a sajátos feladatok végrehajtása ránk hárul. A fő- kapitányság és szervei ennek megfelelően dolgoznak, és nagyon széleskörűen igénylik az állami, a társadalmi szervek és a gaz­dálkodó szervezetek együttmű­ködését és bizonyos területeken konkrét intézkedéseiket is a bűn- megelőzésben. E munkánk ten­gelyében a körzeti megbízotti szolgálat áll a mintegy három­ezer fős önkéntes rendőri tábor­ral. Az az álláspontunk, hogy amilyen rend van a kisebb terü­leti egységeken, a lakókörzetek, b' a, olyan a rend az egész me- j, /ében. Ennek a rendnek a szi­lárdításához kérem a megye la­kosságának megértő segítségét, és amikor kell, aktív fellépését is. — Köszönjük a nyilatko­zatot. Gémes Gábor Most induló, s a jövőben he­tente jelentkező új rovatunk a szabad idő, a hétvégék hasznos — főképp egészséges — eltölté­sének, az aktív kikapcsolódás­nak, felfrissülésnek egyik ked­veit módját — a kirándulást, a természetjárást, a megyével való közvetlen ismerkedést — hiva­tott az olvasó előtt népszerűsí­teni. Rendszeresen felhívjuk a figyelmet a Bács-Kiskun váro­saiból, községeiből könnyen és gyorsan elérhető táji, környezeti szépségekre, látnivalókra; ismer­tetünk jelzett túraútvonalakat; ajánlunk szervezett, vagy bármi­kor önállóan kialakítható prog­ramokat, igyekszünk „felhajtani” a klasszikus értelembe vett tu­rizmus minden helyi vonatkozá­sú hírét, információját. Mindjárt az első alkalommal kellemes, 2—3 órás gyaloglásra invitáljuk mindazokat, akikben • A tízlyukú artézikút a Nagytisztáson, háttérben az erdészüdülővel. maradt még egy kevéske hajlam kalandozni a zöldben, szépséges erdőkben-mezőkön. Sétaút a Holt-Tisza mentén A Tisza holtágai tájképileg ha­zánk legérdekesebb vidékeivel vetekszenek. Botanikai, zoológiái ritkaságai pedig az üdülőkön, turistákon és horgászokon kívül kutatók százait vonzzák egész évben. Bács-Kiskunban a Tőserdő né­ven ismert, mintegy négy kilo­méter hosszú lakiteleki Tisza- kanyar a múlt század közepén végrehajtott folyószabályozás eredménye. A közvetlen szom­szédságában fellelhető homok­bucka-vonulatokat a Duna egy­kori hordalékterületéről szár­mazó futóhomok alkotja. Biz a Kiskunsági Nemzeti Park csak­nem négyszáz hektár nagyságú, I-es számú egysége. Az enyhén hullámos felszín dél felé foko­zatosan mélyfekvésű, f holocén- kori ártérbe simul bele. A holtágat kísérő galériaerdő­ben ártéri bokorfüzesek, fűz-, tölgy-, kőris- és szilfaligetek, magyarkőris es égeresek, gyöngy­virágos tölgyesek váltják egy­mást, a vízben pedig bőségesen terem a rucaöröm, illetve a tün­dér- és tavirózsa. Rendkívül gaz­dag a környék madárvilága is, amelyet tovább fog növelni a Tisza Ifi. vízlépcső építése so­rán létesítendő tiszaalpári táro­zótó mintegy négyezer hektáros vízfelülete. A Tőserdő déli részé­hez és Tiszaalpárhoz csatlakozik az a honfoglaláskori eseményt őrző nevezetes rét, ahol 895-ben Árpád fejedelem megfutamította Zalán seregét. A táj vonzerejét fokozza a 60-as évek végén talált 40 Celsius-fokos termálvíz, ami a parkerdővel együtt országos je­lentőségű üdülőkörzet kiépítését tette lehetővé. A kb. 5 kilométeres, minden korosztály által kényelmesen, különösebb megerőltetés nélkül teljesíthető, sárga jelzéssel ellá­tott gyalogút — amelyet az aláb­biakban ismertetünk — jellegze­tessége, hogy egy nagy kört ír le, vagyis bárhol be lehet kap­csolódni. Mégis talán legcélsze­rűbb az üdülőfalu központjából, a vizet átszelő kőhídtól indulni. Onnan, ahol ízléses szemléltető­tájékoztató tábla igazítja el a vállalkozókat, a vidék növény- és állatvilága iránt érdeklődő­ket. A híd után közvetlenül a ha­lászcsárda és a kemping mellett, a meder nyugati partján, erdő­ben vezet az ösvény. Mintegy ezer méter után élesen jobbra fordul és — átjutva az árvíz­védelmi gáton — a tiszaalpári rét északi részén, nádasok, zsom­borok között, töltésen visz to­vább. Áridőszakban — főleg ko­ratavasszal — víz alatt van a te­rület, melynek két legszebb nö­vénye a tavasszal virágzó sárga írisz és nyáron a feketenadály- tő. A rétről újra az erdőbe — most már visszafelé — kanyarodik a gyalogút és közeledik az egyko­ri vadászkastély (ma erdészüdü­lő), a Nagy tisztás, és a tízlyukú fiúit artézi kút (vize kissé kénes) felé, mely utóbbit a Bács-Kiskun megyei Tanács készíttette a KISZ-fiataloknak. Az öreg tölgy­fák szegélyezte és tarkította Nagytisztáson sportolásra kínál­kozik lehetőség, és itt is elhelyez­tek egy információs táblát, vala­mint egy takaros esőbeálló kuny­hót. Közben kis ösvényen balra kitérőt tehetünk az 1919-es Ta­nácsköztársaság leverését követő ellenforradalmi fehérterror ál­dozatainak emlékművéhez, mely a révésztanya mellett található, és amelyet az újpesti természet- barátok állítottak. Szépen berendezett parkerdő­ben, hatalmas nyár- és tölgyfák hús lombjai alatt haladunk ez­Ktf. fcuii&W-. í fi«« ’ 9 Az egyik tájékoztató tábla, vas­tagon jelölve a séta útvonala. után az üdülőtelep felé. Útköz­ben egy páratlan geomorfológiai érdekességet, az Alföld egyetlen forrását érintjük, majd a villák közé érve, a másik 1919-es em­lékmű — ennek rézdomborítása Pálfy Gusztáv szobrászművész munkája — előtt fordul ismét jobbra, 'kiindulópontunkhoz a jelzett turistaút. • * • Végezetül engedtessék meg néhány jó tanács a túravezető nélkül barangolóknak: Az utakat azok jelzik, akiknek nincs szük­ségük jelzett útra. Nem téved el a turista, ha megkeresi és meg­találta az utolsó jelzett fát. Egyetlen fából sok millió gyufa­szál készül, de egyetlen gyufa sok ezer fát pusztíthat el. A fák törzse nem emlékkönyv. Legyünk vidámak az erdőben, de énekel­ni a madarakat, zörögni a ha­ras ztot, süvíteni a szeleket hagy­juk. Szeressük a természetet; ha átlépjük küszöbét, tiszteljük la­kóit, mert a vendégek mi va­gyunk . . K. F. A KISZ-KONGRESSZUS KÜLDÖTTE Titkár a pincészetben Az Izsáki Állami Gazdaság pincészetében dolgozik 1978 óta Pirisi Julianna. Ez az első munkahelye, amióta a kisfái mezőgazdasági szakmunkásképző intézet szőlészeti-borászati szakán végzett. Képesí­tésének megfelelően dolgozott a pincében, ahol szűrés, szeparálás volt a feladata, szüretkor pedig a mázsaházban volt „minőségi ellenőr”, ő határozta meg a beérkező szőlő cukorfokát A pályakezdés, beilleszkedés gondjai mellett jutott ideje a mozgalmi munkára is. Olyannyira, hogy 1979-től már alapszervezeti KISZ-titkár. — Még 1975-ben lettem KISZ- tag — kezdi mondandóját. — Az iskolai KISZ-élet nagyon jó volt. Szinte mindannyian kollégium­ban laktunk, így jól összeková- csolódott a közösség. Volt egy nagyszerű titkárunk. Rengeteget társadalmi munkáztunk, az isko­lában pedig elindítottunk egy kulturális hét című rendezvény- sorozatot, amely azóta már ha­gyomány, s amelyre még most is szívesen visszamegyek. A gazdaságban nehezebb a dol­gunk, hiszen itt felnőttek vannak, kialakult társasággal, időbeosztás­sal. Falun élünk, az emberek el­foglaltak. Az idényben nem ritka a három, sőt a négy műszak sem, s tavasszal mindenki nyit, metsz, mert csak akad itt is, ott is egy kis szőlő, háztáji. Ezt meg kell értenünk, figye­lembe kell vennünk a mozgalmi munkában is, annál inkább, mert a háztáji nemcsak) egyéni, hanem népgazdasági érdek is. — Ennek ellenére sikerül össze­fognia a tagságot? — Aránylag jól. Az állami gaz­daság KISZ-bizottsága 1977-ben, 80-ban és 81-ben is elnyerte a Kiváló KISZ-szervezet zászlót. De nekünk lényegében azóta könnyebb a dolgunk, amióta itt a pincészetben a KISZ-csoportból létrehoztuk a 23 tagú önálló alap­szervezetet. Mindez 1979-ben tör­tént, azóta én vagyok itt a titkár. Feladatvállalásainknál első a termelés, de ott vagyunk a társa­dalmi munkaakciókban is, leg­utóbb a bölcsődének segítettünk kerítésépítésben, parkosításban. — Politizálnak falun a fiata­lok? — A vitakörökben sokszor hosz- szú órákig. A kongresszusi levél vitája például egész délután tar­tott, s nem üres szócséplés volt. Különösen a munka körüli kér­désekben csaptak össze a nézetek. Ugyancsak vitatéma a lakáskér­dés, amely nálunk sem teljesen megoldott, de szerencsére a gaz­daság sok segítséget ad: szolgálati lakással, lakásépítő szövetkezet létrehozásával, gépekkel, fuvarral, kölcsönnel támogatja a fiatalokat. Az érdekképviseleten is mindig lehet javítani, de azt mondom, rosszabb sose legyen. Persze, azt mi is látjuk, hogy sok a papírmunka, s nekünk sem tetszenek az egymást követő je­lentések, kérdőívek, melyek egyi- ke-másika inben teljesen fölösle­gesnek tűnik. Nem vitás, fiatalo­sabbnak kéne lennünk. — Most, hogy beválasztották a járási KISZ-bizottságba. s kong­resszusi küldött lett, még többet tehet ezért. — Igen. De sok egyéb teendőnk is van, amiről beszélni kell. Bár nagyon váratlanul ért a küldötté választás, örülök, hogy ott lehetek az ifjúkommunisták e fórumán. Ha fölszólalnék, a fiatalok és a háztáji kapcsolatáról beszélnék. És ezzel összefüggésben több fi­gyelmet fordítanék az egyének problémáira. Igaz, ez utóbbi, úgy érzem, általánosabb igény is. y. t.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents