Petőfi Népe, 1981. május (36. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-21 / 117. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1981. május 21. TUDOMÁNY TECHNIKA Óriás turbógenerátor A BAJAI MEZŐGAZDASÁGI KOMBINÁT A lenlngrádi Elektroszila VII- lamosigépgyárban olyan hatalmas, 1 millió 200 ezer kilo wattos, szu- pengyora, kétpólusú turbógene- réitort készítettek, amelynek nincs párja a világon. Az Uvegkalltkáiban is íülvédő- zajszflrővel dolgoztak a vezérló. pulit mellett a szakemberek. A főtervező vezetésével próbálták ki a mintegy 20 méteres hengeres testbe épített generátort. A percenkénti 3600 fordulat ilyen berendezéseknél mind ez ideig Ismeretlen volt. A konstruktőrök szinte minden egyes szerkezeti részegységet kénytelenek voltak kü- lön-külön újtól megalkotni. Nagy esemény .volt a hatalmas méretű forgórész megmunkálása. A 104 tonnás munkadarabot csak speciális — erre a célra tervezett — szerkezettel tudták bevinni a műhelybe. Egyetlen olyan esztergapadjuk volt; amely kiálthatta a nagy terhelést. A kosztromai erőmű részére készülő turbógenerátor sokoldalú kipróbálására, vizsgáztatására egy évet fordítanak. £s hogyan tovább? Az elsőt második turbó- generátor követi, majd jönnek az 1600 és 2000 kllowattos teljesítményűek. A terveik már elkészültek. Minden egyes berendezést teljesen beszabályozva szállít ki a gyár. A gyár dolgozóinak az a törekvése, hogy új termékeik . minél gazdaságosabbak legyenek. A rendkívül nagy teljesítményű gépegységeké a jövő a szovjet energetikai gépgyártásban. Műemlékvédelem Drezdában Drezda szláv eredetű város, a 12. százaidban germán!zálták, és 1866-iban csatolták Poroszországihoz. A második világháborúiban, 1‘945. február 13—16. között bor. zalmias pusztítást végzett itt az angolszász légierő. Először az angol légierő támadott éjjel 733 géppel, majd az amerikai légierődök következtek ezres kötelékekben három hullámban. Elpusztult ez a műemlékekben gazdag város, amely joggal érdemelte ksv az „Elba Firenzéje” nevet. Az NDK kormánya jelentős erőfeszítéseket tett az elmúlt évtizedekben Drezda újjáépítésére és a műemlékek , restaurálására, s a megmaradt emlékek átmentésére az utókor számára. Helyreállították az Zwlngert s számos műemlék épületet. Képünkön egy újabb restauráoiós művelet látható, amelyben a drezdai barokk kastély közelében álJó Stallhof falképét állítják helyre, amely 103 méter hosszú „képregény”. A monumentális képző- művészeti alkotás 22 500 meisseni csempéből állt össze. A „képregény” a szász fejedelmek lovas karavánját ábrázolja. Ez az épület a XVI. 1 ■ századiban - -lovarda, • egyben iSt&'ió voH-ánSelyben lovas viadalokat, bemutatókat tartottak. A második világháborúban megsérült ez az épület is. A külső front restaurálása során eredeti formájában és szépségében állítják helyre ezt a hatalmas kiterjedésű alkotást. (KSj. Egy gazdasági egység létjogosultságát — legyen az kiesi vagy nagy. Ipari vagy mezőgazdaaágl üzem — az Igazolja, ha eredményesen és rendeltetése szerint működik, megtalálja helyét és szerepét az országban, tud igazodni a változó kttlsó körülményekhez, emellett fejlődni le képes, s nem utolsósorban hasznára van környezetének, és Jó közérzetet, kedvező munkafeltételeket teremt dolgozóinak. A kérdés feltevése mindezeket illetően természetesen könnyű, a válaszadás sokkal nehezebb. Meg kell keresni azokat a csomópontokat és a reális mutatókat, amelyek megbízható képet adnak, nem takarják el a fogyatékosságokat sem, vagyis segítenek a további előrelépéshez. Erre vállalkozott a közelmúltban a 18 ezer hektár területen gazdálkodó Bajai Mezőgazdasági Kombinát párt- és gazdasági vezetése, amikor a megyei párt-végre- hajtóbizottság számára jelentést készített, mintegy önvizsgálattal feltárva tevékenysége hatását, kedvező oldalait és a hiányosságokat. A számvetés alapja A számvetés alapja, igazodópontja az a határozat volt, amelyet 1978. március 15-én fogadott el az MSZMP Központi Bizottsága a mezőgazdaság és az élelmiszeripar helyzetéről és továbbfejlesztésének feladatairól. Ezt annak idején megtárgyalták a gazdaság kommunistái, majd saját tevékenységük vezérfonalát is határozatban rögzítették. A legfontosabb feladatokat .tartalmazta ez az egyes ágazatokban, többek között a növénytermesztésben, a rét- és legelőgazdálkodásban, a kertészeti ágazatokiban, az állattenyésztésben, a háztáji gazdaságok segítésében, az energiagazdálkodásban, a szociálpolitika, az üzem- és munkaszervezés területén. Az egyik legjelentősebb eredményüknek azt tartják, hogy a gazdálkodás legfontosabb területein sikerült a teljes ágazati vertikumot kiépíteni. Vagyis nem csupán megtermelik, hanem maguk dolgozzák fel, és úgy értékesítik, hasznosítják magasabb s z in tép b4$ 6ér tókbep ágá'-3Cf zaj^fc fe. nóry^é,hyjte^jV mesztésben például vetomaglbúzá, kukorica, napraforgó előállítása, feldolgozása és forgalmazása, a takarmánygazdálkodásban keveréktakarmány gyártása, felhaszA korszerű gazdálkodás útián A kombinát vetőmagüzeme. nálása és értékesítése, a szőlőtermesztésre épülő feldolgozás, borkészítés, palackozás, kiül- és belföldi értékesítés, a gyümölcstermesztésben a válogatás, az osztályozás, hűtés, tárolás, exportértékesítés jelenti a vertikumot. Erősödött a gazdasághoz tartozó Bajai Kukoriciatermelési Rendszer, bővültek hazai és külföldi kapcsolatai. Ágazati önállóság A tizenkét község és Baja város határában, tagolt területen gazdálkodó kombinát, amely évente mintegy másfél milliárd forint termelési értéket állít elő, valóban igazi nagyüzem, melyhez sokféle kiegészítő, kiszolgáló, javító, szállító stb. Ipari és egyéb tevékenység járul. Mindezt átfogni, irányítani a munkaszervezet központosításával aligha lehet. Előrelépést és eredményjavulást jelentett az új vállalati szervezet kialakítása, amely az önelszámoló egységek — önálló tervezés, bérgazdálkodás, elszámolás — rendszerére épült. Arra törekszenek, hogy a munka elismerésével, a bérezési forrnák révén a hatékonyságra, a minőségre ösztönözzenek. A kombinát növénytermesztési ágazatának hozamai hullámzóak, de összességében felette vannak az állami gazdaságok megyei átlagának. AZyeirrtÜlf években a kukorica-tarmésátlagukat1; erősen visszavetette az úgynevezett fe- nyéncirok-fertőzöttség, amit vetésváltással igyekeznek visszaszorítani. Ez viszont a vetésterület erőteljes csökkenésével járt. Elégedetlenek a lassú előrehaladással, amit a rét- és legelőgazdálkodásban, valamint a melléktermékek hasznosításában eddig elértek. Igen fontos ágazat a vetőmag-előállítás. Évente csaknem tízezer tonna búza, kukorica-, napraforgóhibrid-vetőmagot állítanak elő, amelyeket legnagyobb részben a BRR (Bajai Kukoricatermelési Rendszer) révén értékesítenek. A céloknak megfelelően javult a borászati termékek export- hányada. A nagyarányú fejlesztés, illetve rekonstrukció révén borászati üzemük alkalmassá vált nemcsak a saját, de a környező térségben termelt szőlő feldolgozására is. Az almatermesztésben a termésátlagok kedvezően alakultak, de egyben magas önköltséggel párosultak. Nyereséges ágazat Az elmúlt évi eredmények alapján az állattenyésztés a kombinát legnagyobb termelési értékeit előállító ágazatává lépett elő. A fejlődés az öt év előttihez képest csaknem 136 százalékos, s ez értékben 355 és fél millió forintot jelent. A felújított telepek évente 70 ezer darab sertés kibocsátását teszik lehetővé, amit a Bácskai Húsipari Közös Vállalat — amelynek a kombinát is alapító tagja — dolgoz fel. Csökkent az elhullás és a kényszer- vágás, a sertéstenyésztést sikerült veszteségesről nyereséges ágazattá fejleszteni. Hangsúlyozzák, hogy fontos , politikai feladatnak tartják, de az érdekviszonyok is ezt követelik, hogy segítsék a háztáji gazdálkodást. Évente 15 ezer malacot helyeznek ki a háztáji- és kisegítő gazdaságokba. A kistermelést tápellátással, szaktanács- adással és a vágósertések felvásárlásával is támogatják. Az ezerkettőszázat meghaladó tehénállománynál az egy tehénre jutó 'tejhozam az öt év előttinek másfélszeresére, 5 ezer liter fölé emelkedett. Ez az okszerű fajtaváltásnak, keresztezéseknek, tartási és takarmányozási körülmények javításának köszönhető. Kísérletező emberek A kombinátra jellemző a vállalkozó szellemű gazdálkodás, az utóbbi időben sok új eljárást vezettek be, amelyek célja a költségcsökkentő, energia- és anyagtakarékos gazdálkodás. Az egyes ágazatokat is ebben teszik érdekeltté. Megvalósulóban van az energiakímélő, egymenetes talaj előkészítés. Hatékonyabb növényvédő szereket, és folyékony műtrágyákat alkalmaznak. Az erőgépek üzemanyag-ellátó be. rendezéseinek pontos 'beállítása jelentős gázolaj-megtakarítást eredményez. Hozzákezdtek a vágóhídi hulladékot hasznosító fehérjefeldolgozó üzem kialakításához, biogáz- és komposzt-készí- íés lehetőségeit kutatják. A tejalapú üdítő italok, új tejipari termékek, gyümölcskészítmények szintén kedvező lehetőségeket tárnak fel a hazai választék és az export bővítésében. (Folytatjuk) T. P. Fürdőkúra és torna Hosszú időn át az volt az elmélet és a gyakorlat, hogy a szívbetegek gyógyulásához. teljes nyugalomra és pihenésre volt szükség. Újabban azonban egyre általánosabb az a vélemény, hogy a gyógyszeres kezelésen kívül éppen a mozgás az egyik legfontosabb gyógyító tényező. A szívbetegek hosszas fektetését a korai felkelés, a torna, a fürdő, a masszázs és az úszás váltja fel. A tapasztalatok szerint mindez nemcsak azért jó a betegeknek, mert így hamarabb elérik teljesítőképességük maximumát, hanem azért i$, mert ezáltal nem a betegségük, hanem a teljesítményük köti le a figyelmüket. A fürdőkúra előnye abban mutatkozik meg, hogy a vízben lévő oldott és szabad széndioxid a bőrön ét bejut a szervezetbe, és ott a szívműködést és a keringést kedvezően 'befolyásolja. Hatására a szervezetben különféle aktiv anyagok szabadulnak fel, amelyek ■ az artériák tágításával növelik a rajtuk átáramló, oxigénben gazdag vér mennyiségét. Természetesen a kedvező hatáTornagyakorlat egy utógondozóban. sok ellenére a fürdőterhelés a 'szívbetegek számára, azért csak az orvos által előírt módon vehető igényibe. A fürdőkúrát gyógytorna és úszás egészíti ki. Ezek az izmok mozgatása révén javítják a légzést és a keringést, s fokozzák a szívizom munkaképességét. A mozgásterápia azonban nagy körültekintést igényel: csak az egyéni elbírálás és a fokozatosság elvének megtartásával alkalmazható. A betegek teljesítőképességét terheléses vizsgálatokkal határozzák meg. Ilyenkor a beteget különféle nagyságú és különböző ideig tartó megterhelésnek teszik ki, és közben figyelemmel kísérik az érverés, a vérnyomás, a légzés és az EEG változását. Újfajta teleszkóp Az amerikai csillagászok „hatlövetű pisztolynak” keresztelték el azt a kKöníleges csáffiaigászati műszert, amelyet Arázoiniálba.n, a Mont Hopkins esi 11 agvizsigálÓban állítanak fel. Ez .az újszerű teleszkóp ugyanis minden tekintetben különbözik az eddigiektől. Köztudott, hegy nem sikerűit idáig hat méternél nagyobb csillagászati Jenesét előállítani. Ennek az új készüléknek a terveződ ezért úgy vélték, hogy egy nagy — 4,5 méteres — tükörlencse helyett hat, egyenként 1,8 méteres tükönlen- csét használnak. Hogy az új műszer beválik-e. azt egyelőre nem tudjuk, de az bizonyos, hogy ha ez a hattükrös műszer jó felvételeket tud produkálná, a világ egyik legjelentősebb cSdllagásza- ti 'központja lesz a Mont Hopkins csillagvizsgáló. Sokféleképpen hasznosítható az akácfa BESZÉLGETÉS KERESZTESI BÉLA AKADÉMIKUSSAL Keresztesi Béla akadémikus megyénk szülötte, Kiskunfélegyházáról származott el. Itthon és külföldön egyaránt elismert tudós, pályája korán összefonódott az Alföld fásításával, a magyar erdőgazdálkodás fejlesztésével. 1961-től az Erdészeti Tudományos Intézet főigazgatója, 1974 óta a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Sokrétű tudományos és kutatási tevékenységében első helyet foglal el az Alföldön korábban igen elterjedt fafaj, az akác. Kiemelkedően gazdag munkásságáért hazánk felszabadulásának 36. évfordulóján kitüntetésben részesült. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter elsősorban az akácfajták nemesítésében elért eredményeiért az Eötvös Lóránd- díjat adományozta részére. Nemrég egy Kecskeméten tartott erdészeti tudományos tanácskozáson szintén az alföldi akácgazdálkodás jövőjével foglalkozott. Ez alkalommal kértünk tőle erről a témáról részletesebb információt. — Milyen szerepe van az akácnak a hazai és külföldi erdőgazdaságban? — Ez a fafaj hazánkban a legjobban elterjedt. Az összes erdőterület 19 százalékát foglalja el. Sok kedvező tulajdonsága van, gyakori, bő magtermést hoz, a csemetefák jól megerednek, gyor. san nőnek, kitűnő a sarjadóképességük. Megél a legkülönfélébb termőhelyeken, kevés a betegsége. Az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezési Szervezetének adatai szerint más országokban is elterjedt. Ez idő szerint a világon a gyorsan növő loimbos' fafajok között az eukaliptuszok után a második helyet foglalja el. — Hogyan ítélhetjük meg nép- gazdasági hasznát? — Ezerkilencszázhetvenötben 1,4 millió köbméter akácfát termeltünk ki, amelynek 47 százaléka került ipari felhasználásra, • A-nemesi- tett fajtákat zöldhajtás- ggí;- ról szaporít- jgi*, ják a sárvári í; kísérleti állomáson. A kép baloldalán Keresztesi Béla akadémikus, mellette Pfi- musz József kertész. (Michalovszky István felvétele) 53 százalékát pedig eltüzeltük. A legjobb tűzifa, a lakosság szívesen vásárolja. A mezőgazdaságban a szőlő- és gyümölcstermesztésben hasznosítják, karót, oszlopot készítenek belőle, ezenkívül állattartó épületeket. A magánházépítők sok akácparkettát vásárolnak-. Évente mintegy 20 ezer szobát burkolnak vele. A kitermelhető akác az elmúlt években jelentősen növekedett. Már esztendőnként 2,1 millió köbmétert tudunk kivágni. Ha ezt folyamatosan sikerül megoldani, akkor a hazai erdőkből hasznosított összes fatömeg több mint negyedrésze al'.ác lesz. Ennek a fafajnak a méhészek szempontjából is jelentősége van. Tavasszal több mint 40 ezer méhész várja izgalommal, hogy milyen lesz a virágzása, nem káro. sítják-e a kései fagyok. Az értékesített, mintegy ezer vagon méznek kétharmad része az akácvi- rágból származik. — Mint kutató, milyen eredményeket ért el a nemesítésben? — Bázistelepünk az Erdészeti Tudományos Intézet gödöllői arborétuma. Csaknem harminc éve folytatunk itt fajta-ösSzehasonlító kísérleteket. Ez idő szerint,több, mint száz fajtát vizsgálunk, amelynek nagy /része hazai szelekció. Kaptunk anyagot külföldről is. Mégpedig a Szovjetunióból, az Amerikai Egyesült Államokból, Hollandiából, Romániából, Csehszlovákiából, és Dél-Koreából. Az Országos Mezőgazdasági Fajtaminősítő Tanács eddig nyolc fajtánkat részesített állami elis-' mérésben. Ezenkívül 13 bejelentett fajtajelöltünk is van. Fáink egy - része alkalmas fűrészipari, feldolgozásra. Az akácdeszkából rétegelt-ragasztott tartószerkezeteket gyártanak, amelyeket gazdaságosan lehet használni állattartó épületek, vegyszerraktárak építéséhez. Érdemes megemlíteni, hogy a harkányi gyógyfürdő úszócsarnokának acél tetőszerkezetét is a közelmúltban akácfából gyártott elemekkel cserélték ki. Ebben az esetben ugyanis ez tartósabb," mint az acél, amelyet a párás levegőből lecsapódó kénsav egy évtized alatt tönkretesz. A fajták egy része szép díszfa, vagy kitűnően mézel. A későn virágzó akácfák elszaporításával egy héttel is meg lehet hosszabbítani a imézgyűjtés idejét. —i Mikorra várható, hogy a nemesítés eredményei a gyakorlatban is megvalósulnak? — Az elmúlt esztendőben kilenc erdőgazdasági csemetekertben foglalkoztunk a nemesített fajták gyökérdugványról történő szaporításával. összesen 150 ezer csemetét termeltek. Részt vesz a szaporításban a Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság kelebipi és balotaszállásí csemetekertje is. Három év múlva már várhatóan az összes szaporítóanyag egyhar- madát nemesített csemete adja. — Van-e érdeklődés külföldön az új fajták iránt? . — Igen. Eddig kísérleti célra tizennyolc országba küldtünk magot vagy csemetét. Mégpedig; Bulgáriába, a Német Demokratikus Köztársaságba, Csehszlovákiába, Jugoszláviába, Mongóliába, Lengyelországba, Vietnamba, Romániába, Kanadába, Dél-Koreá- ba, Brazíliába, Fraciaországba, Ausztriába, J Japánba, Indiába, Iránba, a Német Szövetségi Köztársaságba, és Olaszországba. A beszélgetésünkből kitűnt^ hogy az akácfanemesítés fejlesz- tésénék milyen nagy népgazdasági jelentősége van. Fontossága a jövőben tovább növekszik. K. S.
