Petőfi Népe, 1981. május (36. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-21 / 117. szám

1981. május 21. • PETŐFI NÉPE • 5 Miért csökken a tanuló dolgozók száma? ISMÉT A FIGYELEM középe po<nlj«iba került a dolgozóik tanu­lása, továbbtanulása. S ennek egyszerűen az a magyarázata, hogy csökken a felnőttek tanulási ked­ve; aizCiké is, akiknek hiányos az általános iskolai végzettségük. A tanulásra való ösztönzés elsősor­ban a munkahelyi vezetőik fela­data. Vannak vállalatok, üzemek, amelyek példásan segítik a dol­gozóik iskolai osztályainak a szer­vezését, s vannak szép számmal olyanok is, amelyek nem sokat törődnek ezzel. Az oktatáspolitikai határozat ezzel kapcsolatban egyebek kö­zött megállapította, hogy a dol­gozóik munka melletti tanulása csak akikor jár kedvezménnyel, ha a vállalatok, Intézmények hozzá járultak ahhoz. Egy részűik azonban csak akkor nyújt támo­gatást, .ha közvetlen és pillanat­nyi érdeke fűződik a dolgozók ita- múlásához. A határozat megjele­nése óta csaknem' kilenc év telt el, s bár történtek Okos helyi kez­deményezések és intézkedések a felnőttoktatás újlbóli fellendítésé­re, mégsem lehetünk elégedettek az eredményekkel. MÉG MA IS TÜL sokan van­nak olyanok, akik a tanköteles korban nem fejezték ibe az általá­nos iskolát, s egyelőre nem is folytatják tanulmányaikat. Két­ségtelen, hogy ' ezért felelősek az üzemek vezetői; azok, akik nem veszik tudomásul — nem akar­ják tudomásul venni —, hogy össztársadalmi érdekről van szó, s ez fontosabb mindennél, a pil­lanatnyi üzemi érdeknél is. Hely­telen lenne azonban a felelőssé­get teljes egészében rájuk hárí­tani, ai 'hibát az egyének gondol­kodásmódjában is kér esni kell, azokéiban, akik csupán néhány őszi ályít végeitek, s Ilyen felké­szültséggel is jói! érzik magukat az életben, a nagyobb tudású, a műveltebb munkatársak köré­ben. Nem látják értelmét a ta- múlásnak, mondván; úgysem lesz azzal nekik jobb, * akkor miért strapálják magukat. PEDIG AZ ISKOLÁK szívesen foglalkoztak, s foglalkoznak ma is a felnőttek tanításával. Peda­gógusaink hálás feladatnak itart- jék a dolgozók oktatását. Jobban ki kellene használni az iskolák által nyújtott lehetőségeket. Nem helyi, hanem általános problémá­ról van szó. Ennek érzékeltetésé­re két különböző szervezésű vá­rosi felnőttoktatást említünk meg, a 'kecskemétit, és a kiskőrö­sit. Az egyik nagyváros, a másik kicsi, az egyik településen, Kecs­keméten önálló dolgozók iskolája működik, a másik helyen, Kiskő­rösön kezdettől a Bem Jóízsef Ál­talános Iskola foglalkozik a fel­nőttoktatással. KÖZTUDOTT, hogy a kecske­méti dolgozók iskolája, az illeté­kes szakszervezeti szervekkel együtt, évről évre nagy erőfeszí­téseket tesz azért, hagy minél többen beiratkozzanak az iskolá­ba. Kipróbáltak már minden le­hetséges és kedvező oktatási for­mát, mégis panaszkodnak, hogy túl kevés a jelentkező, noha több ezren vannak olyanok, akik nem végezték el az általános Iskolát. Kiskörösön — a legújabb tanácsi felmérés szerint — a mintegy nyolcezer aktív kereső tíz száza­lékának, vagyis nyolcszáz ember­nek hiányos az alsófokú iskolai végzettsége. Megállapították, hogy a munkahelyek egy része itt sem támogatja a dolgozók tanulását. Kiskőrösön egyébként a közép­fokú felnőttoktatás iránt is csök­ken az érdeklődés. A legnagyobb múltú gimnáziumi felnőttoktatás- bsm például — melynek a Petőfi Sándor, Gimnázium a gazdája — öt évvel ezelőtt százki lene vénén, a mostani tanévben csak nyolc­vannégyen vettek, illetve vesznek részt. A Kertészeti Szakközépis­kola levelező tagozatán nyolc év­vel ezelőtt kezdődött meg az ok­tatás. Jelenleg csak harmadik és negyedik osztályban folynak a konzultációk. A jövőben ezt a felnőttoktatási formát megszűn­teik, érettségi vizsga utoljára 1982-lben lesz. (TÉNY TEHÁT, hogy csökken a tanuló dolgozók száma. S ezen nem szabad napirendre térnünk. Ügy véljük, elsősorban azon kell elgondolkodni, hogy miként le­hetne gyorsabb ütemben elvégez­tetni az általános iskolát azok­kal, akik ez.t tanköteles korban elmulasztották, s a kiknek a több­sége nem a képességek hiánya, hanem szociális körülményeik miatt maradt ki gyermekkoráiban az iskoláiból. Ennek érdekében a munkahelyek, az iskolák és a tár­sadalmi szervek komolyabb ösz- szefogására lesz szükség a jövő­ben. R. M. BÁCS-KISKUN MEGYE MŰEMLÉKEI A XVIII. század végén terjed­tek él a Kiskunságban a szélmal­mok. Hosszú versengéssel szorí­tották ki a kézi- és a szárazmal­mokat és ugyancsak évtizedekig .tartó viaskodás után adták át he­lyüket a gőzzel és villannyal haj­tott szerkezeteknek. Tálasi professzor szerint — „Halason volt rá emlékezet, hogy a múlt század elején még kézi­malmokkal őröltek-gabonát”. Ám mintegy 20—25 lóvontatású liszt- készítő masina működött még 1798-ban Kiskunhalason az első szélmalom építésekor. Létesítését részben tűzvédelmi, részben gaz- dászati okokból a városi tanács szorgalmazta. (Az új típusúak a város szélén forgattak lapátjai­kat, míg a lóvontatásúak a belte­rületen zsúfolódtak.) A 130—140 éves Sáírik-féle szél­malom állta legtovább a versenyt Kiskunhalason. Hunyadi Antal építette vályogból a négyszintes, így is alacsony „tornyost”. A föld­szinten tárolták a gabonát és a kész terméket, az első és a máso­dik emeleten helyezték el az őr­lőköveket, a kőorsókat, a kereke­ket. Legfelül illeszkedett a négy­ágú vitorla. Eredeti — alulhajtós — rendszerű szerkezetével keve­set és rosszul őrölt. Éhkoppon maradt Volna az időközben köpenyfallal megerősí­tett malom tulajdonosa, ha nem korszerűsíti századunk első évé­ben. Finomabb lisztet, darát adott a felül'hajtós szerkezet. Az első világháború után beszerzett sziták osztályozott termékek előállítását is lehetővé tették. Majd villany­darálót és elektromos energiával hajtott motort vásároltak. Közben Körössy Jenő tulajdonába került a kis üzem és 1950-ig ő működ­tette darálóként. Másfél évtize­dig romladozott, míg előbb a ha­lasi múzeum mentette értékes be­rendezéseit, majd néhány eszten­deje a Bács-Kiskun megyei Ga­bonaforgalmi Vállalat dolgozói a városi tanács segítségével és Csor­dás Jenő molnár szaktanácsadó közreműködésével korábbi álla­potát visszaállítva, új látványos­sággal gazdagították a, Kiskunsá­got. (Heltal—Pásztor) KÖNYVHÉT ELŐTT Fehér foltok, kezdeményezések Közeleg az a hét, amely hagyományosan a könyv magyarországi ünnepeként él a való­ságban és az emberek tudatában. Annál fá­jóbb, hogy vannak olyan települések, ahol nem lehet igazán válogatni a csemegék kö­zött, mert rendkívül szűk a választék; ahol mindig jókora késéssel jelennek meg az új­donságok, ha egyáltalán eljutnak oda; ahol sáros, összepiszkolódott köteteket emelnek ki valamilyen teherszállító jármű sötét bel­sejéből. Ezek a kis községek, apró falvak, de na­gyobbak is akadnak köztük. A könyvesbolt megfér a vegyesbolt egy polcán. S nem is a kereskedelmi házasítás szúr szemet, Nem lehet fejleszteni, kitörni a kisszerű alávetettség nyomorító korlátjai közül? Az élet úgy hozta, hogy a szóbanforgó falvak mindennapi ellátásáról jórészt a szövetkeze­tek hivatottak gondoskodni. S teszik ezt a gazdasági feltételeik, lehetőségeik és a föl­készültségük szerint. Ki merné állítani, hogy mindenben megegyeznek? Különösen az utóbbi tényező mutat nagy szóródásokat a megye különböző pontjain. Pedig hozzáér­téssel, s ha az útra rátaláltak, a továbblé­pést mozdító segítséggel sok mindenen le­hetne változtatni. 9 Virág Imréné üzletvezető-helyettes újdonságokat mutat és ajánl Virág Tikoménak, a Központi Statiszti­kai Hivatal megyei igazgatósága kőnyvbizományo. sának. (Méhesi Éva felvétele) A RÖPÜLJ PÁVA VERSENYZŐJE VOLT A közönség rá szavazott! A Tolna megyei Madocsáról származó Kövesdi Éva, a Kecske­méti Óvónőképző Intézet elsőéves hallgatója kiemelkedő eredményt ért el a televízió Röpülj páva népdalversenyén. A szólóének-ka­tegóriában ő nyerte el a zsűri második diját, s több mint het­venötezer szavazattal a közönség díját is. Eddigi életútjáról, a nép­daléneklés és a népművészet iránti szeretetéről, valamint a verseny legemlékezetesebb pilla­natairól beszélgettünk vele. — Szülőfalumban hosszú ideig működött egy kitűnő hagyomány- őrző néptáncegyüttes, melynek évekig tagja voltam, — kezdi a visszaemlékezést Kövesdi Éva. — Talán itt kezdődött a népdalének­léshez való vonzódásom. A cso­port vezetői közül Földesi János és Soós Feri bácsi biztatott a leg­inkább. Sokat foglalkoztak ve­lem. Azt mondták, tehetséges va­gyok, s tanuljak zenét. A népdal- énekléshez a családomtól is kap­tam! bátorítást. Parasztszülök gyermeke vagyok, édesanyámtól sok népdalt hallottam. Nyolcadik osztályos koromban aztán úgy döntöttem, hogy olyan helyre me­gyek tanulni., ahol „minél többet foglal kozhatok é^kkel, ^zepéyeL, ^ A pécsi ÖóbS ísfvan úti ének- zene tagozatos gimnáziumra és az ott töltött diákévekre ma is szí­vesen, nagy szeretettel emlékszik: — Sokat tanultam ott. Az isko­la szelleme, az ott szerzett tudás, a népdaléneklés titkainak elsajátf. tása és az érettségi utáni hóna­pokra is kiterjedő figyelem na­gyon fontos volt számomra. Ének­tanárom, Kertész Attila több íz­ben készített fel a három megye által évenként megrendezett mo­hácsi népdaléneklési versenyre. A Röpülj pávában elért sike­rem után újabb bemutatkozási, szereplési lehetőséget kap Buda­pesten. A Magyar Rádió az el­múlt hetekben felvételt készített vele. KöVesdi Éva kellemes, szép hangját, gyönyörű csángó, or­mánsági, szebényi népdalait ha­marosan hallhatjuk majd a „Fél­óra népzene”, a „Népzenei han­gos újság” és más hasonló műso­rokban. A közeljövőben megvaló­sítandó terveiről, elképzeléseiről a következőket mondja: — Szeretném tovább folytatni a népdailéneklést, tanulni a leg­jobbaktól, Budai Ilonától és má­soktól. Repertoáromat elsősorban baranyai és környékbeli népda­lokkal kívánom kiegészíteni. Ar­ra is gondoltam, hogy jó lenne megszerezni a Filharmónia hi­vatásos előadói engedélyét. Ez persze még a távolabbi jövő ... Egyelőre itt, az óvónőképzőben szeretném a lehető legjobban megállni a helyem, s megszerezni az óvodapedagógusi diplomát. Most ez a legfontosabb számom­ra. P. E. Tizenkét község tartozik annak a szövetkezeti boltnak az ellátási körzetébe, amely ugyan nem a legnagyobb Bács-Kiskun megyé­ben, de fontosabb, hogy jól dol­gozik. Az U NI VER ÁFÉSZ kecs­keméti üzlete Nyárlőrinc, Laki­telek, Kunbaracs, Fülöpháza, Ja- kabszállás. Ágasegyháza és Bal- Iószök térségében van jelen a kí­nálatával, de Lajosmizsén és La- dánybenén sem ismeretlenek a szolgáltatásai, összesen nyolcvan­öt bizományos tart kapcsolatot a Petőfi Sándor utcai központ és a vásárlók közt. — Minden forintért meg kell dolgozni — mondja. Keserű Sán- dorné üzletvezető. Nem valamiféle panasz ez, csak ténymegállapítás, amivel nincsenek egyedül. — Az igények szerint rendelünk, kicso­magoljuk az érkező szállítmányo­kat, elosztjuk a köteteket, s köz­ben a polcokra Is jut, aztán a visszakapott áhu. üSŰmhiljren 'fó-' lyamatokon megy végig, fordított sorrendben. Tavaly 5 millió 630 ezer forintos forgalmat értünk el, ami ötszöröse annak, mint ami például másfél évtizede volt. Ab­ban az időben vettem át az üzlet vezetését, amely Faluellátó Köny­vesboltként jött létre, aztán a Szö­vetkezeti Könyvelosztó Vállalat­hoz tartozott, s 1971-ben vette át az UiNiIVER ÁFÉSZ. Igen, a szövetkezeti központ már négyszer ismerte el munká­jukat a „kiváló egység”-nek járó oklevéllel. Támogatást is kapnak pavilonépítésekhez, reklámozás­hoz. De akadnak-e még úgyneve­zett fehér foltjaik? — Bár a bizományosi létszá­munk -kétszeresére nőtt, nem le­hetünk elégedettek. Például Or- goványon csak az áruházban lehet könyvet kapni. Azt szeretnénk, hogy a Sallai Tsz-be és az isko­lába is közvetlenül eljussanak a köteteink. A könyvhét program­ját követően több helyütt bővít­jük a hálózatunkat. Előkészítjük azt is, hogy Tőserdőn — az üdü­lési idényre — az ajándékpavi- loniból a könyvek se hiányozza­nak. □ □ □ Az utóbbi években sikerült el­érni, hogy a szövetkezeti ellátó központokba az állami könyves­boltokkal egyidőben érkezzenek a szállítmányok. A Könyvértéke, sítő Vállalat túrajáratai már nem tesznek különbséget sürgősségi szempontból sem az ágazati meg­rendelők között. A korábbi hát­ránynak ez a pótlása föl is erő­södhet különböző ötletekkel, ak­ciókkal. Lalkiteleken és Kerekegy­házán például bekapcsolódtak a terjesztésbe a KlSZ-fiatalok és az úttörők, s ők kapják a jutalékot is. A Homokbánya mezőgazdasági szaküzletében évente 30—35 ezer forint értékű szakmai kiadvány talál gazdára a gépek és szerszá­mok mellett. A széchenyivárosi lakótelep UNIVER-áruházában egyetlen hónap alatt 44 ezer forint értékű köny.vforgalmat bonyolí­tott le a papír-írószer részleg. Valahogy így alakulhatott ki: az idei első négy hónapban csak­nem elérték a tavalyi féléves be­vételüket. Számottevően beleját­szik ebbe az is, hogy növekszik a közvetlen bolti forgalom. Ügy látszik, hogy kezdenek letelni az önálló otthonteremtéshez felvett -részletek a városközponti kör­nyezetben, több pénz marad az igazán emberi életmódhoz olyany- nyira hozzátartozó könyvek vá­sárlására. Eközben 12—200 ezer forintos évi forgalomról gondos­kodik egy-egy bizományos a FÜ- SZERT-nél, az Állami Biztosító­nál, a Központi Statisztikai Hiva­tal- igazgatóságán, az erdészetnél, a Helvéciái Állami Gazdaságban, a feketeerdői vagy matkói iskolá­ban. T-,.. ,.PV, □ | I Bár „hónap végé”-re esik a könyvhét, ilyen-olyan tartalék marad a legfontosabb, esetleg so- sorozatba tartozó kötetek beszer­zésére. Mielőtt sátort vernek, színes pavilonokat állítanak szer­te a városokban és községekben, a szövetkezeti könyvellátóból a pa­pírt, írószert, játékot, sőt cukrot és lisztet szállító kocsikban is utazik á könyv a rendeltetési he­lyére. Az eredmények — és a to­vábbi lehetőségek — köteleznek. Halász Ferenc A Drezdai Zenei Fesztivál A háborútól sújtott, azóta azon­ban új, ragyogó köntösbe öltözött NDK műemlékváros, Drezda ez év májusában ismét nagyszerű zenei rendezvények középpontjá­vá válik: május 23-tól június 8-ig itt kerül sorra — 110 különféle rendezvényével — a Drezdai Ze­nei Fesztivál. A fesztivál közép­pontjában Wolfgang Amadeus Mozart, a halhatatlan zeneköltő születésének 225. évfordulója áll. Kilenc alkotása szerepel a prog­ramban. Többek között a berlini Komische Opera „Figaro házas­ságáét adja elő. Különös ünnepi fényt ad az idei Drezdai Zenei Fesztiválnak, hogy ez az év Drez­da fennállásának 775. éve is. Megjelent a Nemzetközi Szemle Változatlanul széles körű érdeklődés kíséri a lengyelországi esemé­nyeket. A Nemzetközi Szemle most megjelent, májusi számában rész. letes összeállítást találunk, amely az ország helyzetével, a Lengyel Egye­sült Munkáspárt tevékenységével, a lengyel kommunistáknak a júliusra tervezett rendkívüli kongresszusra való készülődésével foglalkozik. Értékes elemzést, olvashatunk Kína belpolitikai és társadalmi problé­máiról. különös tekintettel azokra a nehézségekre, amelyek a ..négy modernizálás” terveinek módosításához vezettek. A most induló ..Fejlő­dő világ” — Üj gazdasági rend — „Világgazdaság” című összeállítás a harmadik világ égető gondjait, fejlődésének kilátásait tárgyalja. Doku. mentumokat találunk a Szovjetunió gazdaságának célkitűzéseiről, cik­keket Pakisztán helyzetéről és a kolumbiai demokratikus erők harcáról. A közelmúlt politikai merényleteinek fényében különösen időszerű és érdekes a terrorizmusról és az amerikai bűnözésről közölt tanulmány (KS) TÁJAK • KOROK Üjább felhívással fordul a Tájak—korok—mú­zeumok mozgalom szervezőbizottsága a műemlé­kek és természetvédelmi területek iránt érdeklő­dőkhöz. A -közművelődésit szolgáló mozgalom cél­ja: hazánk természetvédelmi területeinek, mű­emlékeinek, múzeumainak megismerése, a sza­bad idő hasznos eltöltése és játékos összekapcso­lása a turizmussal. A Tájak—korok—múzeumok mozgalomban mindenki részt vehet egyénileg vagy csoporto­san, aki a szervezőbizottság által kiadott részvé­teli lappal igazolja látogatását a ,Magyarország látogatható természetvédelmi területei, műemlé­kei, múzeumai" című térképen feltüntetett és címjegyzékben felsorolt létesítményeknél. A szó­ban forgó kiadványt a múzeumok portáin, ide. • MÚZEUMOK genforgalmi hivataloknál és az IBUSZ irodáiban lehet megvásárolni. Ugyanitt díjmentesen kap­ható a zöld részvéteid lap, amelyben a látogatást igazoló pecséteket gyűjtik. A füzetben mintegy ezerkétszáz természetvé­delmi terület, műemlék és múzeum jellemző ada. tai szerepelnek megyénként, sorszámozva A bé­lyegzőhelyeken összegyűjtött pontszámok össze­adása után három — bronz, ezüst és arany — fo­kozatú jelvényt lehet elnyerni. A versengés álta­lános helyzetét évenként október hónapban mé­rik fel. a szeptember 30-ig beküldött részvételi la- pok alapján. A feltételekről tájékoztatást leh#t kérni a szer­vezőbizottságtól. A részvételi lapot a Tájak—ko­rok—múzeumok szervezőbizottsága 1476 Budapest, 100. Pf.: 54. címre kell küldeni. A kiskunhalasi szélmalom a

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents