Petőfi Népe, 1981. május (36. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-21 / 117. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVI. évf. 117. szám Ára: 1,40 Ft 1981. május 21. csütörtök Megyei pártdelegáció utazott a Vajdaságba Tegnap a testvérmegyei kapcsolatok keretében háromna­pos látogatásra a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársa­ság Vajdasági Tartományába utazott a megyei pártbizottság delegátriója. Űjvidéken tárgyalásokat folytatnak a két terü­let közötti kapcsolatok fejlesztéséről, a határmenti vállalatok együttműködéséről. Tovább bővítik az eddigi termelési, ke­reskedelmi, kulturális és tudományos kapcsolatokat a megye és a Vajdaság intézményei, társadalmi és gazdasági szerveze­tei között. A küldöttséget, amely a Vajdasági Kommunisták Szö­vetsége Tartományi Elnöksége meghívásának tesz eleget, Romány Pál, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára vezeti. A delegáció tagja Jávor János, az MSZMP KB munkatársa, megyei instruktor és dr. Matos László, a megyei tanács elnökhelyettese. Vietnami pártküldöttség Bács-Kiskunban •Tegnap Kecskemétre látoga­tott a Vietnami Kommunista Párt 'küldöttsége, amely az MSZMP Központi Bizottságá­nak meghívására tartózkodik Magyarországon. A delegáció ve­zetője Hoang Huu Nhan, a VKP KB ipari osztályának vezetője, ■tagjai: Nguyen Ngoc Chi, az ál­lami tervibizottság főelőadója, Le Van To, a központi bizottság ipari osztályának munkatársa, Tran Tuan Dung, a központi bi­zottság külügyi osztályának munkatársa és Chau Tho Thong, a VSZiK budapesti követségé­nek tanácsosa. A küldöttséget Kecskeméten Erdélyi Ignác, a megyei pártbi­zottság titkára fogadta, és tájé­koztatta a vendégeket Bács- Kiskun életéről, megyénknek az ország gazdaságában betöltött szerepéről. Szó esett a felszabadulás utá­ni fejlődésről, a kis- és közép­üzemek létrejöttéről, amelyek meghatározzák a megye iparának arculatát, s magukkal hozták a lakosság összetételének megvál­tozását. Erdélyi Ignác kiemelte a ma­gasfokú mezőgazdaság megkö­vetelte háttéripar, az élelmi­szer-feldolgozó ágazat szüksé­gességét, hangsúlyozva, hogy e terület termelési értéke Bács- Kiskunban évente 12 milliárd forint. Majd, egyúttal a kérdé­sekre is válaszolva, a megyei pártbizottság titkára elmondta: legfontosabb feladatunk a kö­zeljövőben — nemcsak a mező- gazdaságban — megteremteni a mennyiség, a minőség és a költ­ség összhangját. A tájékoztatót követően a viet­nami küldöttség felkereste a Kecskeméti Konzervgyárait, meg­ismerkedett a bébiétel-gyártó üzemmel, majd délután Kiskun­félegyházára utazott, ahol tanul­mányozta a jelentős bedolgozói tevékenységet folytató Háziipa­ri Szövetkezet munkáját, mű­ködését. A delegáció este visszatért Budapestre. V. T. Fejleszti melléküzemági termelését a kiskunmajsai Petőfi Tsz Valaha tizenegy szakszövetke­zet gazdálkodott a Kiskunmajsai Petőfi Termelőszövetkezet terü­letén. Számuk egyesülések révén négyre csökkent, majd 1975-ben ezek is az egyesülés mellett dön­töttek. A létrehozott egyetlen kö­zös gazdaság 1979. január else­jén termelőszövetkezetté alakult. Tagsága a tavalyi munkájával kiérdemelte a Kiváló Szövetkezet címet, amit ma ünnepelnek meg. Az eredményességhez jelentős mértékben hozzájárult, hogy föl­ismerték: a gyenge talajadottsá­gok ellensúlyozására jó lehetősé­get kínál a melléküzemági tevé­kenység. P. Szabó János, a termelőszö­vetkezet párttitkára elmondta, hogy a 6 ezer hektáros terüle­tüknek valamivel több mint fele szántó, aminek a homoktalaját elsősorban kalászosok termesz­tésével Igyekeznek hasznosítani. Kisebb szőlőterületük is van. A rétekre, legelőkre alapozva je­lentékeny állatállományt tart a szövetkezet. Számottevő a tejelő szarvasmarha-állomány, s ezen kívül a vágómarha-nevelés. A juhászatot most fejlesztik. Az a tervük, hogy 1980-ig négyezerre gyarapítják az anyajuhok számát. Ehhez megfelelő legelőkkel ren­delkeznek, Mindezeken kívül évente 1000—1500 darab sertés hízik a tsz óljaiban. A majsai szövetkezet a saját üzemében tasakolt tejjel ellátja a nagyközséget és a szomszédos Szánkót is. Ami a napi 5 ezer li­terből megmarad, azt a Tejipa­rt Vállalatnak adják el. Tavaly úgy határoztak, hogy bővítik a íf eldől gozást. s ellátják Majsa egész vonzáskörzetét. A Csólyos- oálo-on, Bodogláron. Tázláron is felvásárolt tej feldolgozásához megnagyobbítják az üzemet, ök veszik át a helybeli Jonathán tsz terét is. Megkezdték a juhtej felvásárlását is, ugyanis beren­dezkedtek naoi két mázsa go- molyatúró előállítására. Erre a szövetkezet párttitkára szerint „igazi” juhtúróra megfelelő ke­reslet van a kornyéken. Ha nö­0 A beruházás alatt a régi műhelyben gumi cipőkellékeket készítenek. (Pásztor Zoltán felvételei) • Az épülő új gumiüzem. vekszenek az igények, bővítik majd a gomolyatúró-gyártást is. Nemcsak a saját termékeit dol­gozza föl és értékesíti a Kiskun­majsai Petőfi Termelőszövetke­zet, hanem van. neki egy mű­szaki cikkeket előállító gumiüze­me is, amelyet úgy „örökölt”. Tavaly úgy döntött a tagság, hogy a régi műhelyt korszerűsí­tik, s növelik a kapacitását. A beruházás most van folyamatban, s az év derekán lesz készen az új üzem. Ehhez a melléküzem- ági tevékenységhez jó szakem­bereik vannak. A vezetéssel Bódi Ferencet, a móricgáti tsz nyugdíjas elnökét bízták meg, aki kellő tapasztalattal rendel­kezik ehhez a munkához. A beruházás költségeit abból a 4,5 millió forintból fedezik, amit fejlesztési hozzájárulás­ként visszatarthattak az adójuk­ból, a kedvezőtlen adottságaikra való tekintettel. Ehhez egy mil­liót saját erőből hozzátettek. A W.C.-szelepektől a csatornacső­tömítésekig mindenféle gumiárut készítenek. Keresik a lehetőségét, hogy tőkés importot helyettesitő cikkek előállításával csökkentsék a népgazdaság terheit. Több olyan terméket vettek át állami vállalattól, amelyeket nagyüzem­ben gazdaságosan nem lehet már gyártani, de a tsz-nek még kifi­zetődőek. A gumiüzem tavaly 4 millió forint árbevételt ért el, de az idén ennek már a két és fél, há­romszorosára számítanak. A fél­automatákkal felszerelt üzem a beruházás után mostani árakkal számolva évi 30—35 millió forint értékű árut lesz képes előállíta­ni,' 100—135 dolgozót foglalkoz­tatva. A melléküzemág jövedel­mét a mezőgazdasági alaptevé­kenység fejlesztésére fordítják majd. A. T. S. Megnyílt a tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásár Huszonhat ország és Nyu- gat-Berlin csaknem 1900 ki­állítójának részvételével szerda délelőtt ünnepélyesen megnyílt a /Budapesti Nem­zetközi Vásár, a beruházási javak szakvására. Üzleti tár­gyalásokra, a látogatók tájé­koztatására felkészült több mint 7000 vállalati, gazda­sági és műszaki szakember foglalta el helyét a tárgyaló- szobákban, a kiállított gé­pek, anyagok mellett. Ök váltották fel a vásárt előké­szítő szerelőket, díszítőket, berendezőket, akiknek utol­só csoportja alig néhány órával a nyitás előtt fejezte be munkáját. A részt vevő országok zászlói és a Nemzetközi Vá­sárok Szövetsége emblémá­ja díszíti a vásár főterét. Itt gyülekeztek a megnyitó ün­nepség vendégei: Havasi Fe­renc és Korom Mihály, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkárai, Méhes Lajos ipari miniszter, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­jai, Marjai .József, a Minisz­tertanács elnökhelyettese; a kormány tpbb más tagja, a diplomáciai képviseletek ve­zetői és tagjai, a hazai és külföldi kiállítók képviselői. A Himnusz elhangzása után Veress Péter külkeres­kedelmi miniszter mondott beszédet. A miniszter megnyitó be­széde után a vendégek kör­sétát tettek a vásáron. Veress Péter beszéde A miniszter üdvözölte a meg­nyitó ünnepség vendégeit, majd így folytatta: — A beruházási javak tavaszi seregszemléjén 26 ország 1886 vál­lalata mutatja be termékújdonsá­gait. Hazánkat 826 vállalat kép­viseli. Az idén is erőteljes a szo­cialista országok részvétele. Csak­úgy, mint a korábbi években, a mostani vásár is számos példával igazolja a szocialista integráció erejét és sikereit. — Nyugati partnereink közül elsősorban az NSZK, Ausztria és Svájc gazdasági élete küldte el jelentős száimú képviselőjét. A külföldiek többsége kollektív és hivatalos kiállítóként vesz részt. Egyéni kiállítók elsősorban Ang­liából, Ausztriából, Belgiumból, Dániából. Franciaországból, Hol­landiából, Japánból, Nyugat-Ber- linből, Liechtensteinből, Kanadá­ból, az NSZK-ból. Olaszország­ból, Svájcból és Svédországból ér­keztek. Néhány vállalat képvise­••-. ;,'l; 0 A vendégek a Medicor termékeivel ismerkednek. (MTI-fotó, Tóth Gyula felvétele — Telefotó — KS) lcte útján mutatkozik be, például Luxemburgból és Spanyolország­ból. A miniszter azután arról szólt, hogy a vásárközpontban ezúttal nagyobb területet igényelnek a kiállítók, mint az elmúlt években, s egész sor korszerű terméket hoztak el a BNV-re a magyar vállalatok és a külföldi kiállítók egyaránt. — Örülünk — mondotta —, hogy a nemzetközi politika és a világgazdaság ellentmondásos, ag­godalomra okot adó változásai nem bátortalanították el a Buda­pesti Nemzetközi Vásár iránt ér­deklődő nyugati cégeket. Magyar- ország továbbra is szívesen lát mindenkit, akit a politikai eny­hülés, a gazdasági együttműkö­dés szándéka vezérel. A hátrá­nyos megkülönböztetés, a gazda­sági kapcsolatok erőszakos aka­dályozása senkinek sem válik hasznára. — A magyar gazdaságra eddigi nemzetközi vásáraink ösztönzőleg hatottak, s bízunk benne, hogy most sem lesz másképp. Minden­kitől készséggel tamilunk, aki ná­lunk többet tud, jobbra képes, és tudását, elért eredményeit hajlan­dó velünk megosztani a kölcsönös előnyök alapján. Gazdaságunk csak akkor lesz képes végigjárni a célul kitűzött megújulás útját, ha mások tapasztalatait, technikai eredményeit párosítani tudjuk céltudatosabb, jobb munkánkkal. I — Fővárosunk ez évben is se­gítőkész házigazdája kíván lenni valamennyi külföldi vendégünk­nek —, mondotta, majd sok si­kert kívánt a kiállítóknak, és megnyitotta az 1981. évi tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásárt. (MTI) k az isk A pedagógusok gyakorta pa­naszkodnak, hogy a szülők egy részét nem nagyon érdekli gyerekének a sorsa, iskolai elő­menetele, magatartása, tanító-, jához, tanárához való viszo­nya. Sokan nem törődnek az­zal, hogy a gyerek miért ka­pott ilyen vagy olyan osztály­zatot; miért írtak be az üzenő­füzetébe kritikus, olykor igen kemény hangnemben fogalma­zott, figyelmeztető megjegyzé­seket. Esetenként a szülők alá sem írják ezeket. Egy részük ritkán lépi át az iskola küszöbét; s akadnak olyanok is — szerencsére nem nagy számban —, akik még felszólításra sem keresik fel a pedagógust. S bármily furcsán hangzik is, az érdektelenek túlnyomó többsége a rosszabb előmenetele gyerekek szülei közül kerül ki. Pedig elsősorban nekik kellene gyakrabban lá­togatniuk az iskolát. A pedagógusok jogosan pa­naszkodnak, még akkor is, ha a legtöbb szülő rendszeres is­kolába járó, mert a többiek nehezítik, hátráltatják munká­jukat. Az iskolai oktatás-ne­velés eredményessége ugyanis —, s ezt mindenkinek tudomá­sul kell vennie —, alapvetően függ a pedagógusok, a tanulók és a szülők kapcsolatának, együttműködésének tartalmá­tól. S méginkább így lesz ez a jövőben: ezt diktálják az új oktatási-nevelési dokumentu­mok is. Ennek hiányában az osztályfőnök és a többi nevelő aligha érheti el a megkövetelt, s az önmaga által is kívánt eredményeket az osztálykö­zösségekben. Miért érdemel mindez szót most, nem sokkal a tanévzárás előtt? Egyrészt azért, mert e téma mindig időszerű: a szü­lő és az iskola együttműködé­sének nincsenek — nem is le­hetnek! — időbeni határai, korlátái. E kapcsolatnak szü­net nélkülinek kell lennie mindaddig, míg a gyerek is­kolába jár. Természetesen köl­csönösségről van szó; hiszen sok múlik a pedagógusokon is. Maradjunk most mégis a szü­lőknél, a szülői szorgalomnál. Nem jó szülő az. aki közöm­bös, ha a gyerekének iskolai ügyeiről van szó, s nem haj­landó időt szakítani arra, hogy néha beüljön fia vagy lánya helyére az iskolapadba. Az a jó szülő, aki a tanév kezdeté­től a végéig, sőt azon túl is, szinte együtt él az iskolával. Aki rendszeresen részt vesz a szülői értekezleteken, a pedagó­gusok fogadóóráin, aki a közös­ségi munkákból is részt vállal, enyhítve ezzel a nevelők és a szülői munkaközösségek gond­jait, terheit. Sok esetben bi­zony néhány szülő vállal min­dent magára. Esetenként az iskolán kívüli munkában is igénylik a segít­séget a pedagógusok. Mire gon­dolunk? Arra például, hogy a nagy nyári szünetben vala­mennyi iskola kirándulásokra viszi a gyerekeket, s jólesik a pedagógusoknak, ha a szülök közreműködnek ezek szervezé­sében, s részt is vesznek a ki­rándulásokon, mert így jobban megoszlanak a terhek, meg­oszlik a felelősség, s mindenki élvezheti a megérdemelt sza­badságot. A szülő és az iskola kapcso­latáról azért is érdemes most beszélni, mt H tűi vagyunk az új első osztu ’losok beíratásán, s a szülök ezrei először kerül­tek kapcsolatba az oktatási in­tézményekkel. Elvárják tőlük, hogy kezdettől érdeklődők le­gyenek, keressék a kapcsolatot az iskolákkal, elsősorban ter­mészetesen a gyereküket tanító pedagógusokkal. Ez ugyanis velejárója a jó iskolai kezdés­nek, melynek — régi tapaszta­lat — nyoma mázod hosszú évekig pedagógusban, gyerek­ben és szülőben egyaránt. R. M. I Az ünnepélyes megnyitó vendégei a kőbányai vásárvárosban.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents