Petőfi Népe, 1981. április (36. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-07 / 81. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1981. április 7. A nagyüzem és együttes sikere Szalkszentmártonban a háztáji Fdssen festett földszintes épület a szalkszentmár- toni öregek napközije. Egykor ez volt a Petőfi Tsz központi irodája. A kiskun parasztházat barátságos, kényelmes otthonná a tsz szakmunkás brigádja alakította át. Nyugdíjas szövetkezéti gazdák, munkában elfáradt idős emberek beszélgetnek itt nap nap után közös emlékeikről, a szövetkezeti mozgalom helyi eseményeiről. Szalkszentmártonban 1949 őszén alakult meg az első szövetkezet, pár száz hold földön negyvenkilenc család kezdte meg a közös gazdálkodást. Napjainkban a szalkszentmártoni határ 8210 hektárjából a Petőfi Termelőszövetkezet 5310 hektárt művel, nem is akárhogyan. Tavaly másfél ezer hektáron hat tonna lett az átlagtermés búzából, 1800 hektáron pedig átlagosan 8,2 tonna kukorica termett. Az utóbbi évtizedben a Petőfi Tsz valamennyi befuházását saját anyagi erőforrásaiból fedezte. Magtárt épített hatezer tonna termény elhelyezésére és nagy teljesítményű gabonaszárítót. Több gazdasági épület és szociális létesítmény kivitelezője a Petőfi Tsz építő szervezete. A közös gazdaság brigádja látja el a szalkszentmártoni óvoda, iskola karbantartási, felújítási munkáját. A községi kultúrház megkezdett építését a Petőfi Tsz szakmunkásai folytatják, s a terv szerint az idén augusztusban avatják fel. Az új létesítmény érdekében a szövetkezet jelentős anyagi áldozatot is vállalt. Szalkszentmártonban a tagság bizalmából 1970 óta Koszta Flórián tölti be a téeszelnöki tisztséget. Korábban több mint egy évtizedig párttitkára és elnökhelyettese volt a gazdaságnak. Mit tart az elmúlt húsz esztendő legfőbb szövetkezeti eredményének ? — Az egyes /emberek és a közösségek példás • helytállását. Nem egyszerre alakult ez ki. évek során fejlődött azzá, ami ma szövetkezetünk gazdasági eredményeinek a legfőbb forrása. A legfontosabb kérdésekben a közös gondolkodás, az együttes cselekvés a jellemző. Természetesen ez nem zárja ki azt, hogy a részletekben a megoldás mikéntjéről, a legjobbnak vélt módszerekről vita alakuljon ki. Hosszú évek óta öröm közgyűlést tartani, vagy más hasonló' rendezvényen részt venni. Tartalmas felszólalások, hasznos javaslatok hangzanak el. Ugyanez tapasztalható- a munkahelyi közösségek összejövetelein. Tizenöt Vagy húsz éve még nem ez volt a jellemző. Hatszázhetven aktív tagja van szövetkezetünknek. Az idősebbek, a nyugdíjasok is sűrűn részt vesznek, különösen az idénymunkában. Végeredményben az ezernegyvenhat szövetkezeti tag többsége így vagy úgy ott van, és tevékeny részese a nagyüzem gyaranodásának. Aki a szövetkezet mindennapi munkájában már nem képes úgy részt venni, ahogyan szeretne, az a ház körül, a kisgazdaságban még igen hasznosan tevékenvkedhet. Szalk- szentmárton háztáji és kisgazdaságai tavaly 8 ezer sertést hizlaltak, 45 millió forintra emelke• Koszta Flórián elnök: a közös gondolkodás, az együttes cselek- # Saját erőből vés a jellemző. a szövetkezet. • Öt és fél eóH.sej'jtés hízik á szakosi'- (Ott telepen. dett a szövetkezet közvetítésével értékesített vágóállat s egyéb mezőgazdasági termék. A Petőfi Tsz ezután is minden lehetséges mó• Nyolchónapos korukban már ilyen fejlettek a szövetkezet jerkéi. Trepák József juhász az állomány gondozója. dón segíti a háztáji és kisgazdaságokat. Ennek a támogatásnak a nagyüzem termelési ágazatainak rendszeres fejlődése, gazdaépítette magtárát, terményszárítóját sági eredményeinek gyarapodása teremti meg az alapját, 'Szövetkezetünk tagsága mind a kettőben érdekelt, hiszen egyéni boldogulása függ tőle. Ez a kettős érdekeltség is serkenti a jobb, a sikeresebb munkára. Nem véletlen, hogy az- utóbbi években a szövetkezeti tagok közül hatvanon építettek házat maguknak, vágy hozzátartozóiknak a nagyüzemben és a háztájiban szerzett jövedelmükből. Amióta Koszta Flórián a szalkszentmártoni- .téesz 1 elnöke, tíz esztendő alatt háromszor kapta meg a Kiváló szövetkezet kitüntetést a Petőfi. A sikeres gazdálkodással függ össze, hogy a szociális gondoskodásra is többet tud áldozni a közösség. A mező- gazdasági szövetkezetek harkányi üdülőjében évente háromszá- zart!!töltik szabadságukat a Pető1-1 ff Tsz dolgozói közül/Sokan kül- föfdf utltazásra, öfszá'gj'áró' lei rá (indulásokra indulnak a szövetkezét. jelentős anyagi támogatásával. $ A szalkszentmártoni szövetkezet a dunavecsei Béke Tsz-szel és a szomszédos állami gazdasággal közösen agrokémiai központ létesítéséi tervezi, amely 30 ezer hektáros mezőgazdasági terület kiszolgálására lesá alkalmas. A beruházási költség jelentős, de a közös erőforrásból egy- egy gazdaságra jutó anyagi te-_ her így könnyebben elviselhető, Mindhárom nagyüzem hasznát látja ennek az összefogásnak. Kiss Antal SZOCIALISTA EGYÜTTMŰKÖDÉS Kohósalakból « Mire jó a kohósalak? Semmire se jó — felelték a vasipari szakemberek még 15—20 évvel ezelőtt is, s válaszukat igazolták és igazolják ma is a nagykohók mellett emelkedő salákhegyek. Magyarországon az Ózdi Kohászati' Üzemek mellett nem kevesebb, mint 30—40 millió, a viszonylag fiatal dunaújvárosi Vasmű mellett pedig 5—8 millió tonnányi kohósalakot rejtenek a meddőhányók. A salakhegyek alkonya A hetvenes években ugrásszerűen megnőtt a nyersanyagok világpiaci ára, olyannyira, hogy mindjárt eszükbe jutott a szakembereknek, érdemes volna megnézni a kohósalakhegyeket, hátha kincseket rejtenek. S valóban: néhány kohósalakhégyről kiderült, hogy nem kevesebb, mint 10—15 százalék vasat tartalmaz a vas valamilyen vegyületeként, s ez a vas újra visszaalakítható, kinyerhető. Mi lesz azonban a vas nélküli salakhegyekkel, használható-e valamire a salakhegy adalékanyaga? I.egutóbb egy szovjet profesz- szor járt Dunaújvárosban. Azért érkezett, hogy megnézze a Beton- útépítő Vállalat kísérleti telepét, amely három évvel ezelőtt kezdte meg a kohósalak ipari hasznosítását, nevezetesen a nyersvasgyártás során keletkező salak útépítésben való alkalmazását. Kiderült ugyanis, hogy a kohók hulladékai igen értékes és vegyészeti szempontból nem mindennapi összetételű anyagokat rejtenek. Ezek egy részét bitumennel összekeverhetik, majd a megfelelő technológia alkalmazása után jó minőségű aszfaltot kaphatnak. Az itt alkalmazott folyamatos aszfaltkeverő technológia ma még egyedülálló a KGST-or- szágok gyakorlatában. A világ minden kohoja más és más, ezért a kohósalak-hasznosítási technológiákat nem lehet kölcsönkérni, megvásárolni, azt minden országnak, sőt minden vállalatnak magának kell kidolgoznia. Űt Sárbogárdra A dunaújvárosi folyamatos keverőtelep egy év óta már üzemszerűen termel. A Vasmű nagy- olvasztójából a salakot a telepre vezetik, ahol egy teljesen automatizált irányítású berendezésen előbb válogatják, majd megőrlik a salakot, aztán bitumennel vegyítve aszfalttá öntik. A gépegység — amely a KGST-országok- ban egyedülálló és más ipari államokban is csak néhány működik ehhez hasonló. — tavaly 70 ezer tonna aszfaltot készített, s ebből 45 ezer tonnányi aszfaltot már a Dunai Vasmű kohó-hulladéká- naknak felhasználásával öntöttek. A nagyolvasztóból végül is nem kevesebb; mint 22 ezer tonaszfalt na salak vándorolt a keverőtelepre, s ma már a Dunaújváros és Sáirbogárd közötti útszakasz 6. kilométerét és a Dunai Vasműbe vezető bekötő utat ilyen aszfalt borítja. A kohósalakkal készült burkolat a szakemberek szerint kiállja a próbát. Igaz, a nemzetközi tapasztalatok . szerint három-négy évet kell várni a minősítéssel, az utak burkolatán általában ennyi idő alatt jönnek elő a rejtett hibák. A Betonútépítő Vállalat, amely egyébként Magyarországon egyedül foglalkozik repülőterek és autópályák építésével, a kohósalakból már aszfaltot készít. Az új aszfalt ráadásul negyedével csökkenti az építési költségeket. Űj szenzáció Dunaújvárosban nagyon várták az áprilist. Ekkor szerelnek föl egy olyan gépet a telepen, amely a kohósalak-hasznosítás egy. teljesen új lehetőségét teremti meg. A kohósalakból betont gyárt majd az új berendezés, úgynevezett soványbetont, mely az útszélesítéseknél, alapozásoknál játszik nagy szerepet. A szenzáció: ehhez a betonhoz nem kell cement. Kiderült ugyanis, hogy a kohósalak megfelelő átalakítás után kiváló cementhelyettesítő anyag. A nagyolvasztóban a folyékony salakot forró állapotban hirtelen lehűtik, így üveges állapotú, szemcsés anyagot nyernek, ami hidraulikus tulajdonságú. Ezt égetett mésszel összekeverik, s végeredményben így kapják a cementet helyettesítő anyagot. Az új kötőanyaggal készült soványbeton-keveréknek alighanem óriási jelentősége lesz már a közeljövőben is, hiszen a folyamatos útépítésben számos paraméterében jobbnak bizonyul a hagyományos betonnál. Ez az új termék ugyanis lassabban köt meg, mint a régi, mindenki által isimért beton. Sokkal tovább tárolható, éppen e tulajdonsága révén; Az építés ideje alatt elmarad a betonkötés, ugyanis, ha erre az ép- . pen kiöntött betonra ráengedik a forgalmat, nemhogy tönkremenne a burkolat, Hanem egyenesen jót tesz neki. Minél előbb és minél [nagyobb * terhelést kap az új típusú , beton, annál,, erősebb lesz, annál jobban köt, Cemeiittakaré- kosság, kevesebb fennakadás, útelzárás, megfelelő teherbírás, olcsóbb kivitel — ezek az új termék előnyei. Elsősorban a mezőgazda- sági és az ipartelepi utak építésénél hasznosítják majd az új anyagot, mert hát nem a legfinomabb burkolat. A számítások szerint, ha az új típusú beton gyártása üzemszerűvé válik, akkor a cementszük- séglet a felére csökkenhet. Ráadásul a salakhegy helyben van, szállítószalag kérdése az egész, és a meddőhányók is megindulnak. (MTI — APN) M. G. A CSOPORTVEZETŐ Az öreg gépet is lehet szeretni Megmondom őszintén, hogy hízik a májam. Bajba került az újságíró. Nem tudod, hogy bevalljad-e közel harmincéves ismeretségünket, vagy maradsz a szokás mellett és magázod az interjúalanyt, ahogy ez nálatok szokás. Nem messze tőletek a Csérép utcában éltem sokáig. A Kecskeméti Konzervgyár I-es telepére 1959- ben kerültem lakatosinasként. Kíváncsi vagy a mesteremre? Ügy hívták, hogy Misa bácsi. Hogy milyen ember volt? Nem bókotok, ha azt mondom, kemény és szigorú. Tudod, abban az időben még könnyen eljárt a mesterek keze... No, nem haragból, hanem csak javító szándékkal. Azt hiszed, hazudok. Pedig nem frázis. Életem a konzervgyár. Itt lettem inas, itt váltam szakmunkássá. hatvannégyben itt szereztem ív- és lánghegesztő „diplomát”, 1972 . óta pedig tmk-csoportve-i zető vagyok. Látom a kolléganőd menne már nagyon. Induljunk hát. Induljunk a jó öreg vákuumszivattyúhoz. Nézd az emblémát. 1942-ben gyártódott, azóta három-négy éves ciklusokban rendületlenül dolgozik. De úgy ám, hogy abban górcsővel sem lehetne hibát találni. Persze jössz te is ezzel az ósdi szöveggel, hogy azokat a gépeket még a békebeli időben csinálták. Ha azt mondom, hogy kisipari munka volt, akkor dicsérem ... Persze, ehhez tudni kell azt, hogy nálunk a vákuum, alapvető. Ahol tartósítással foglalkoznak, ott létszükséglet. Kíváncsi vagy a munkámra. Szép, de sokkal kevésbé romantikus, mint ahogy gondolnád. Húsz kollégámmal, munkatársammal vigyázunk arra, hogy folyamatos legyen a termelés. Nézd ezt á HAKENFA mosógépet. Nem ismerem az „anyakönyvi kivonatát”, de biztos elmúlt húsz éves. Most újítottuk fel teljes egészében. Kapacitása- nem nagy, hétezer üveget mos óránként... Ez van. Elsőként nekem szólj, ha tudsz jobbat. Azt mondod, sokat változott a konzervszakma. Ez így nem igaz. A becsületünk kevesebb, mint volt jó néhány évvel ezelőtt. Tudod, valamikor az ötvenes évek Végén a konzervgyárban „sikk" Volt dolgozni. Ma már lasszóval kell fogni vállalkozókat. Valahol a mi gondunk itt van. Most persze jössz a szöveggel, hogy egy tmk-cso- portvezető Wiiért látja így a helyzetet... Anélkül, hogy dicsekednék vagy panaszkodnék, sorolom a beosztásomat, feladatomat, titulusomat. Válogass közöttük, lelkiismereted szerint. Az üzem pártvégrehajtóbizottságának 1975 óta vagyok tagja. Tagja vagyok az üzemi pártbizottságnak is, segítem az alapszervezeti vezetőség munkáját, parancsnoka vagyok a munkásőrség alegységének, 1962 óta szocialista brigádvezető, a Petőfi brigád vezetője. A szakma kiváló brigádja vagyunk, és a vállalatnál négyszer nyertük el a kiváló brigád címet. Már ne haragudj, hogy oktatlak, de a kérdésed meglehetősen naiv. Kevesen vagyunk. Hetvenket- ten. Szent meggyőződésem, hogy még ötven laka-' tosnak volna dolga a gyárban. Szép emlékem? Van! Ügy hozta a szerencsés véletlen; hogy rövid idő alatt megjártam Csehszlovákiát és Ausztriát. Nem sokkal utána’ egy delegációval Jaltában jártam. Élmény volt, szép volt. Nosztalgia nélkül mondom, szép volt az ottaniak vendégszeretete ... Már vártam a szokásos kérdést, hogy boldog vagy-e. Írjad nagybetűvel. IGEN.' Á feleségem is a gyár neveltje. Az életem tehát kötődik a gyárhoz ... IErőlteted a szép befejezést, szívemből mondom: jó lenne nyugdíjig élni és dolgozni... (Elmondta Kiss Antal, a Kecskeméti Konzervgyár I-es telepének tmk-csoportvezetője március utolsó napján úgy tizenegy óra körül...) Szabó Pál Miklós A természet büntetőjogi védelme A természet az emberi környezet kiemelkedően fontos része. Az állatok az emberi környezet jógi védelem alatt álló tárgyai közé tartoznak. A védetté nyilvánított állatok károsítása, elpusztítása tilos, s ezt különböző szankciók biztosítják. A magyar jogi szabályozásban a fokozottan védett állatok büntetőjogi védettségét a Büntetőtörvénykönyv (1978. évi IV. tv. — Btk) 281. paragrafusában meghatározott természetkárosítás bűncselekményének tényállása állapítja meg. A védett állatok köre túlságosan széles, az ezekkel kapcsolatos jogsértéseknél rendszerint elegendő a szabálysértési felelősség- revonás. A természetvédelmi szabálysértés a módosítött és kiegészített 17/1968. (IV. 14.) Korm. számú rendelet 111. paragrafusban nyert megfogalmazást. A gerinces állatok védelmét a 12/1971. (IV. fii Korm számú rendelet és az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökének az egyes vadon élő gerinces állatfajok védetté nyilvánításáról szóló 290/1974. OTVH számú határozata állapítja meg. A természetvédelmi szabálysértés és a természetkárosítás bűn- cselekménye tényállásoknak vannak hasonló elemei, amelyekkel kapcsolatban esetenként szükségessé válik annak eldöntése, hogy szabálysértés, vagy bűncselekmény valósult-e meg. Természetvédelmi szabálysértést követ el az: aki védetté nyilvánított természeti tárgyat elpusztít, megrongál, engedély nélkül birtokában tart, illetőleg védetté nyilvánított állatot elfog, elejt, vagy élettevékenységében súlyosan zavar, továbbá természetvédelmi hatóság engedélyéhez, hozzájárulásához kötött tevékenységet engedély, hozzájárulás nélkül végez, vagy mással végeztet, így különösen barlangot feltár, használ, természetes alkatában megváltoztat, védetté nyilvánított állatot vagy növényt bánmilyen fejlődési alakban és preparátumában gyűjt, kikészít, értékesít, vagy külföldre juttat, és a védetté nyilvánító jogszabályban (határozatban) előírt kötelezettségét megszegi, tilalmat vagy korlátozást áthágja, illetőleg bejelentési kötelezettségét elmulasztja. A természetvédelmi szabálysértés elkövetőjét a tanácsi szabálysértési hatóság tízezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtja. ■> Természetkárosítás bűncselekményét követi tol az: aki fokozottan védett növényt, állatot, vagy ilyen állattól származó tojást elpusztít, vagy gyűjt, barlangot, védett földtani alakulatot súlyosan megrongál, természetvédelem alatt álló területet hátrányosán megváltoztat. A vétség elkövetőjével szemben szabadságvesztés, javító-nevelő munka vagy pénzbüntetés szabható ki. A természetkárosítás bűntette akkor valósul meg, ha a természetkárosítás a fokozottan védett növény vagy állat tömeges pusztulását okozza, barlang, vagy védett földtani alakulat és természetvédelem alatt álló . terület megsemmisülését idézi elő. Az elkövetővel szemben a büntetés nem a szabadságvesztés. A Btk. 281. paragrafushoz fűzött miniszteri indokolás megállapítja, hogy jogértelmezési kérdés az. hogy melyik’ növény vagy állat védett fokozottan. A védettség foka természetesen a védett növény és állat elszaporodásától függően változhat. Adott esetben szakértő bevonásával vagy az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal megkeresésével tisztázható, hogy a növény vagy ‘az állat fokozottan wdett-e. A védett állat elpusztítása folytán fennálló kártérítési felelősséget érinti a vadon élő madarak tekintetében a. 12/1971. (IV. 1.) Korm. számú rendelet. Ennek 10. paragrafusa előírja, hogy a védett madarak és fészkelőhelyeik (a madarak fészkének elpusztítása az érték 50 százaléka) elpusztításából, fiókáik és tojásaik kiszedéséből eredő kárigényt az j OKTH érvényesítheti a polgári • jog szabályai szerint. A kár pénzben kifejezett összegét a 3/1975. (TK. 21.) OTVH számú utasítás 1. és 2. számú melléklete tartalmazza. A kártérítés iránt indított bírósági és más hatósági eljárás során ez az értékjegyzék kerül alkalmazásra. Hazánkban érvényben levő természetvédelmi és a természetvédelmet szolgáló jogszabályok majdnem minden igényt kielégítenek. A természetvédelem területén azonban mégis sok a gond, amely abból ered, hogy a jogszabályokat sem az illetékes szervek, stem a lakosság nem ismeri eléggé, azokat nem tartják be. A természet tudatos ellenségei kevesen vannak, az emberek nagy része egyszerűen közömbös. Ezért , pótolhatatlan természeti értékeink védelmének érdekében az eddigieknél hatékonyabb oktató. nevelő, tudatformáló munkát keji végezni. Dr. Pajtás István ügyészségi fogalmazó
