Petőfi Népe, 1981. április (36. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-26 / 97. szám

1981. április 26. • PETŐFI NÉPE • 3 A FIATALOK ÉRDEKEI AZONOSAK A TÁRSADALOM ÉRDEKEIVEL Beszámoló három év KISZ-munkájáról Harmincnégy ezer Bács-Kiskun 'megyei KISZ-tag képvise­letében kétszáz ifjúkommunista tekinti át az előző küldött- gyűlés óta végzett munkát a kecskeméti Tudomány és Technika Háza kongresszusi termében. A KISZ Bács-Kis­kun megyei Bizottsága beszámolóját — természetesen, a terjedelmi korlátok miatt erősen rövidítve — az alábbiakban ismertetjük. Munka és tanulás A KISZ arra törekszik, hogy megfeleljen a valóságos és idő­szerű társadalmi igényeknek. Ezért egyre inkább munkája kö­zéppontjába került a fiatalok mozgósítása alapkötelezettségeik — a munka, a tanulás — teljesí­tésére. A szervezetek1 gazdasági' célokra összpontosították ener­giájukat. Az iparban a figyelem középpontjában a termelési szer­kezet korszerűsítése, az állóeszkö­zök kihasználásának javítása, a termelékenység növelése, a gaz­daságosa n értékesíthető termé­kek előállítása, az exportkötele­zettségek teljesítése állt. Az épí­tőiparban az építőmunka szer­vezettségének fokozására, a taka­rékos, gazdaságos építési mód­szerek elterjesztésére, a határ­idők megtartására, a minőség ja­vítására törekedtek. A mezőgaz­daságban' tevékenykedő KISZ- szervezetek az MSZMP agrárpo­litikájának megismertetéséből, megvalósításából, az élelmiszer- termelés intenzív és hatékony fejlesztéséből, a tudományos ered­mények mind szélesebb körű al­kalmazásából vállaltak részt. A KISZ-szervezetek gazdasági építő munkában való részvételé­nek legjelentősebb színtere a szo­cialista munkayerseny-mozgalom. A tervek teljesítésében meghatá­rozó szerepet játszanak az ifjú­sági szocialista brigádok. Jelenleg 5800 brigádban 24 500 harminc éven aluli fiatal vesz részt. Nagy többségük — a KlSZ-tagok pél­damutatásával nem elégszik-meg a munkaköri feladatuk elvégzésé­vel, többletmunkát is vállal. A KISZ-szervezetek segítik a mű­szaki fejlesztés eredményeinek al­kalmazását. Az ésszerűsítések egyrő jobb forrása az Alkotó If- j'uság pályázat, a fiatal műsza­kiak, közgazdászok és agrárszak­emberek tanácsainak tevékenysé­ge és az újítómozgalom. A védnökségi munkában részt vevő KISZ-szervezetek az orszá­gosan kiemelt programokhoz, a fásítási és hősprogramhoz, a szá­mítástechnika és a könnyűszer­kezetes építési mód fejlesztésének, teendőihez kapcsolódtak. Ered­ményesen segítették a KlSZ-épít- kezések megvalósítását. Nagy je­lentőségű volt a helyi védnöksé­gek — a 680 ágyas megyei kórház, az új megyei postaközpont, a kecskeméti 75 személyes KISZ- tóvoda, a Bajai Húskombinát — megvalósítása is. A termelési moz­t Huszonhat Bács-Kiskun me­gyei épitőtáborban évente 16 ezer diák segítette az aktuális mun­kákat. Felvételünk Kiskunfélegy. házán készült. galmak, akciók közül a legtöbb fiatalt ma is a társadalmimunka- akciók, kommunista műszakok vonzzák. 1980-ban a KlSZ-fiata- lok 283 ezer társadalmimunka­órát dolgoztak, ez a szám 60 ezer­rel több, mint 1076-ban. A megye közép- és felsőfokú oktatási intézményeiben csaknem 19 ezer tanuló szerezhet korszerű ismereteket. 8174-en a középisko­lai érettségi, 9430-an a szakmun­kásbizonyítványt, 2024-en a fő­iskolai diploma megszerzését tűz­ték célként maguk elé. Az isko­lákban folyó tanulmányi mozga­lom fontos jellemzője, hogy ma­gába foglalja a vállalások telje­sítését, a versenyeken való részvé­telt, és mindazon lehetőségeket, amelyek a tanórai és az azon kí­vüli ismeretszerzés és az aktivi­tás növelését szolgálják. Ez egy­séges keretrendszert ad az iskolai nevelő munkához — az elmúlt há­rom évben az iskolák csaknem kétharmadában bevezették. A szakmunkástanulók életé­nek, helyzetének meghatározó sa­játossága, hogy bár alapvetően tamilok, sok vonatkozásban már dolgozóknak is tekinthetők. Ez a kettősség kihat a tanulmányi és mozgalmi munkájukra. Az emlí­tett ellentmondásokért a felelős­ség nem a tanulókat terheli, a szakmunkásképző intézetekben folyó nevelő munka a KlSZ-szer- vezetek tevékenységének fejlesz­tése tehát továbbra is fontos. A munka melletti továbbtanu­lás igen nagy számú fiatalt érint, társadalmi fontosságát egyre töb­ben ismerték fel. A beszámolási időszakban 7.20-an fejezték be az általános iskolát, jelenleg 248-an tanulnak munkájuk mellett — de még mindig sok az alapművelt­séggel nem rendelkező fiatal. Az érintett alapszervezetek ösztö­nözzék .tagjaikat' a .nyolc általá­nos elvégzésére,, tegyenek - többet azért, hogy az anyagi és erkölcsi ösztönzők, a magasabb szaktudás és általános műveltség megszer­zésének irányába hassanak. Eszmei, politikai nevelőmunka A KISZ legfőbb feladatának a párt politikájának megismerteté­sét és elfogadtatását tekintette, eredményesen mozgósította tag­jait az időszerű tennivalók elvég­zésére. A szocialista humánum meg­nyilvánulásának szép példája, hogy a KISZ-szervezetek a „Tár­sadalom az idősekért” akció kere­tében részt vettek a tanyán, falun élő egyedülálló idős emberek pat- ronálásában. A kiskunhalasi Sem­melweis kórház fiataljai folya­ugyanakkor az életkorukból, a társadalmi munkamegosztásban elfoglalt helyükből adódó sajátos' érdekeiket is köteles a KISZ fel­ismerni, azokkal felelősséggel foglalkozni. Fejlődött a fiatalok részvétele, érdekeinek képviselete az üzemi demokrácia különböző fórumain. Az erős, jól felkészült KlSZ-szer- vezetek az események előtt jár­nak, kezdeményeznek, a gazda­sági és társadalmi szervekkel együtt gondolkozva vesznek részt a döntések kimunkálásában. A fiatalok aktivitását olykor gátol­ja, hogy az elhangzott felvetések­re sokszor egyáltalán nem, illetve későn történik visszajelzés,,^;inv, tézkedés, s erre KISZ-szerveze­tőink sem figyelnek kellően oda. A pályakezdők felkészültségük­nek megfelelő gyors beilleszke­dése fontos egyéni, munkahelyi és társadalmi érdek. Konkrét eredményekről elsősorban azok­ban a mezőgazdasági termelőszö­vetkezetekben és állami gazda­ságokban beszélhetünk, ahol a vezetés tudatosan törekszik arra, hogy a pályakezdők a gazdaság eredményeit, távlatát, részmunka­területeit megismerjék és egyéni gondjaik megoldásához is segítsé­get kapjanak. Az ipari üzemek ezzel kapcsolatos munkájában van még tennivaló. A KISZ érdekvédelmi tevékeny­sége eredményeinek ellenére a fiatalok anyagi és erkölcsi elisme­rése igen változatos formában je­lentkezett, A bérpolitikai elvek realizálása során az anyagi elis­merés jobban arányba kerül az elvégzett munkával, de a munka­bér .még sok helyen nem fejezi ki a munkával kapcsolatos szak­mai és minőségi követelménye­ket. A fiatalok szociális gondjai kö­zül legégetőbb a lakásprobléma. A fiatal házasoknak megközelítő­en egyharmada nem rendelkezik önálló lakással, a szüleinél, illet­ve albérletben lakik. Az V. öt­éves terv időszakában 3939 fiatal házas jutott tanácsi bér-, tanácsi értékesítésű, illetve OTP beruhá­zású lakásokhoz. A fiataloknak juttatott lakások aránya megfe­lelt az igénylőkön belüli arányok­nak. A megye ifjúsága ismeri és megbecsüli az elért eredménye­ket, látja hogy az illetékes párt- és tanácsi szervek, gazdasági egy­ségek és az OTP nagy felelősség- érzettel dolgoznak a fiatalok la­káskörülményeinek javításáért, s e munkáért köszönetét monda­nak. A fentiekkel együtt tény, hogy ez év elején a fiatal lakásigény- lök szálma magasabb, mint az V. ötéves terv kezdetekor volt. Azt is tudják, hogy a következő öt évben kevesebb lakás épülhet, mint az előzőekben. Nem értik a fiatalok — s nem is lelkesíti őket! — hogy a Bács megyeieknek két- iháromszor annyi ideig kell vár­ni lakásra, mint más megyében; hogy miért úgy alakul a megépít­hető lakások belső összetétele, ahogy alakul. Nagyon sokan kilá­tástalannak tartják lakásgondjuk megoldását, a saját erőből törté­nő lakásteremtés a legtöbb eset­ben hosszabb távra meghatároz­za, sok vonatkozásban torzítja ja fiatalok fogyasztási struktúráját és életmódját, érinti családi életü­ket, egy részük tudati fejlődésé­re, közéleti beállítódására negatív hatást gyakorol. Ilyen körülmé­nyek között csak üdvözölni"’ tud­nak és támogatnak minden olyan tervet, kezdeményezést, felelős törekvést, amely a fiatalok lakás­gondjának enyhítését, a meglévő lehetőségek igazságosabb elosztá­sát szolgálják. Az elmúlt három évben végzett érdekvédelmi tevékenység pozi­tív eredményei mellett problémák is jelentkeztek. A KISZ illetékes szervei rendszeresen részt vettek az ifjúsággal kapcsolatos rendel­kezések vitáiban, de erről nem mindig tájékoztatták megfelelően a fiatalokat. Ez olykor azt az ér­zetet keltette, hogy a KISZ nem képviseli eléggé érdekeiket. A jö­vőben jobban szem előtt kell tar­tani, hogy a jól végzett érdekkép­viseleti munka , is veszít ■ értéké­ből, ha azt nem nyíltan, politizál­va, a fiatalokat rendszeresen be­vonva, és az eredményekről, eset­leges kudarcokról és azok okairól tájékoztatva végzi a KISZ. A jól végzett érdekvédelmi munka fel­tételezi és megköveteli a becsüle­tes, korrekt vitákat, a választott KISZ-vezetők határozott, bátor fellépését, félkészültségét, a sok­oldalú politikai munkát. Kultúra, sport, szabad idő Az elmúlt három évben a fia­talok művelődésre, sportolásra fordított szabad ideje lényegesen t A mezőgazdasági eredménye­ket jól segítették a KISZ által szervezett tapasztalatcserék, ver­senyek. Képünkön: szántóver­seny Városföldön. (Archiv fotók — Pásztor Zoltán felvételei) nem növekedett. Az iparban dol­gozók közül magas a faluról, kül­területről bejáró, háztáji mellék- tevékenységet is folytatók száma. A mezőgazdaságiban dolgozó fia­talok továhhra is jobbára csak té­len rendelkeznek jelentős szabad idővel, nem csökkent a tanuló- fiatalok megterhelése sem. Az a tapasztalat, hogy a fiatalok a ren­delkezésre álló szabad időt még mindig nem elég értékesen töltik el. A szórakozás és művelődés'tár­gyi feltételei lassú ütemben ja­vultak. Különösen városainkban rossz a helyzet, és községeinkben sem beszélhetünk lényeges javu­lásról. Megyénkben kevés az if­júsági szórakozóhely. Épp ezért szükségesnek ítélik Kecskeméten ifjúsági és úttörőház kialakítását, Kiskörösön az ifjúsági park be­fejezését, a bajai Petőfi sziget lé­létesítményeinek bővítését. Elen­gedhetetlen az is, hogy a KISZ­A beszámolási időszakban to­vább szélesedett megyénk fiatal­jainak részvétele a közéletben. A KISZ-szervezetek többsége ösz­tönözte a fiatalokat a demokra­tikus fórumok lehetőségeinek fe­lelős és mind teljesebb kihaszná­lására, arra .törekedtek, hogy mind jobban elsajátítsák a demokrati­kus közélet gyakorlatát. A KISZ- szervezetek nagy számban aján­lottak rátermett, az ifjúságmoz­galmi munkában kitűnt fiatalokat a párt-, állami és társadalmi szervek választott testületéibe. 1980-ban a pártalapszervezetek vezetőségeinek 9,1 százaléka 30 éven aluli fiatal, a párt járási, városi bizottságaiban a fiatalok aránya 15,3 százalék. Az elmúlt évben választott szakszervezeti vezetők 22 százaléka fiatal. A KISZ érdekvédelmi, érdek- képviseleti munkája a szövetség tömegbefolyásának egyik döntő fontosságú tényezője. E tevékeny­ség abból a realitásból indult ki, hogy a fiatalok érdekei megegyez­nek a társadalom érdekeivel, A fiatalok nevében, érdekében szervezetek vegyenek részt a fia­talok szórakozási igényeinek fel­tárásában. A megyében 120 ifjúsági klub működik. A klubmozgalom fej­lődésében stagnálás tapasztalható, ennek oka, hogy nem Igazodik kellően a fiatalok igényéhez sem programjaiban, sem színvonalá­ban — a rugalmas alkalmazko­dást nehezítik a fenntartásban és az irányításban meglévő bürok­ratikus vonások. A beszámolási időszakiban ösz­tönözték a KISZ-szervezeteket a saját közösségen belüli kulturá­lis munkára, jól segítette a tö­rekvéseket a „Művelt ifjúságért, korszerű műveltségért” jelszó je­gyében meghirdetett négy akció, amelyek közül a Könyv és ifjúság rendezvényei voltak a legnépsze­rűbbek. Az elmúlt években jelentősen előreléptek a fiatal művészekkel való kapcsolat kialakításában. A KISZ kezdeményezésére — a me­gyei tanács művelődésügyi osztá_ lyának közreműködésével — meg­alakult a Bács megyei Fiatal Al­kotók Köre. A törekvések folya­matosan érlelik az eredményeket: fejlődik a fiatal művészek nyitott, sága a társadalmi-politikai kér­dések iránt, fokozódik közösségi aktivitásuk. A tapasztalatok szerint pozití­van változott a sporttal, a tömeg, sporttal kapcsolatos általános szemlélet. A korábbi időszakhoz viszonyítva nőtt a sportolási al­kalmak száma, bővült a részt­vevők köre is. Fokozatosan ja­vultak a tárgyi feltételek, jelen, tősen nőtt a kispályák száma. A fejlődés ellenére is igaz. hogy a lakótelepi lehetőségek nem elé­gítik ki az ott lakók igényeit. A tömegsport-mozgalom további szé­lesítése, az eredmények megszi. lárdítása megköveteli, hogy to­vább javuljon az érintett állami és társadalmi szervezetek koordi­nációs munkája, a sportegyesü­letek fordítsanak még nagyobb figyelmet, a tömegsportra. Szervezeti élet Bács-Kiskun megye 1358 alap.,, szervezetében jelenleg 33 ezet’ 898 KISZ-tagot tartanak nyilván.,-. Ez azt jelenti, hogy a magasabb követelmények mellett a munká­ban meglévő hiányosságok elle­nére is nőtt a fiatalok körében a KISZ tömegbefolyása. A tagfelvételi munka, és a KISZ-ben eltöltött idő meghosz- szabbodásának következtében a szervezettség 21,9 százalékról 27,7 százalékra nőtt. Jelentős mérték­ben változott a tagság iskolai vég­zettség szerinti összetétele is. a szakmunkások száma 1500-zal, a középiskolát végzettek száma 1800-zal. a felsőfokú végzettség­gel rendelkezők száma csaknem ezerrel emelkedett. Az ifjúsági szövetség kommunista jellegének erősödését mutatja a párt után­pótlásának nevelésében végzett munka, amelyet a KISZ-esek a. pártszervezetekkel szoros együtt­működésben oldottak meg. Folya. matosan nőtt. a pártba felvettek között a 30 éven aluliak aránya, s megközelíti az irányelvekben meghatározott kétharmados arányt. 1976—80 között 2427 KISZ-fiatal lett párttag. A felvett KISZ-tagc'r döntő többségének volt egyik ajánlója a KISZ-tag- gyűlés. A felvett fiatalok között örvendetesen emelkedett, a fizikai dolgozók aránya (50—60 százalék) és az értelmiségi fiatalok száma. A KISZ választott testületéi a beszámolási időszakban alapve­tően jól oldották meg feladatai­kat. Fejlődött a bizottság tévé. kenységének, üléseinek tervsze­rűsége, a munka szakszerűsége. A vezető testületek az elfogadott ha­tározatok és ülésterv alapján vé_ gezték 'munkájukat, a tárgyalt napirendek szoros kapcsolatban álltak a KISZ előtt álló időszerű feladatokkal. Fejlődött a testüle­ti tagok gyakorlati felkészültsége; ennek következményeiként ala­posabbak, átgondoltabbak voltak a döntések. matos, gyógyító-megelőző munká­val szolgálják a tanyán élő idős emberek egészségvédelmét, kez­deményezésük országosan is pél­da. Fontosnak tartották, hogy erő­sítsék a fiatalok marxista—leni­nista történelemszemléletét, hogy ifjúságunk megismerje történel­münk, mozgalmunk múltját. Tö­rekedtek arra, hogy a fiatalokban reális szocializmustudat alakul­jon ki, ismerjék meg mai, való-, Ságunk eredményeit és ellent­mondásait, tény, hogy ifjúságunk­ban nagy az érdeklődés hazánk, ezen belül is a közelmúlt törté­nelme iránt, melynek alaposabb ismerete elősegíti a nemzeti ön­ismeret erősítését. A politikai képzés jelentős té­nyező a fiatalok nevelésében, a KISZ-vezetők, aktivisták mozgal­mi felkészítésének alapvető for­májává, a tájékoztatás egyik fő csatornájává vált. A politikai képzésben a KISZ-tagok 90 szá­zaléka vesz részt, a KISZ-en kí­vüli fiatalok közül évente mint­egy 2000—2100 főt sikerült moz­gósítani a részvételre. A KISZ- ■tagfelVételt előkészítő Kilián- körök beváltak, a felvett tanuló fiatalok zöme így készül fel a KISZ-tagságra. Az ifjúsági vita­kör a legnépszerűbb politikai képzési forma, ez adja a legna­gyobb lehetőséget a fiatalok tájé­koztatására, meggyőzésére és mozgósítására. Nőtt a témaválasz­tás demokratizmusa és tervszerű­sége, jellemző, hogy az alkalma­zott új módszerek a tartalmi munkát és az eredményességet jelentősen befolyásolják, segítet­ték a közéleti szereplésre való fel­készülést, az önálló vélemény ki­alakítását. A továbbfejlődés kulcskérdése az, hogy megtalálják az egyes if­júsági rétegek és csoportok szá­mára fontos tartalmi kérdéseket, és kellő differenciáltsággal, oda­illő módszerekkel dolgozzák fel azokat. • Huszonötezer lakás öt év alatt — 3939 fiatal házas gondja ol­dódott meg. Sokan költöztek a kecskeméti Árpádvárosba is.

Next

/
Thumbnails
Contents