Petőfi Népe, 1981. április (36. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-26 / 97. szám

4 • PETŐFI NfiPE • 1981. iprtlls 26. Bátran vállalják a kockázatot 0 A vetőmag- előkészítő Üzem gépsorai. A TÁRGYALÓTEREMBŐL: ▼ ! BSbBIÍ I A Bácskai Húsipari Közös Vállalat egyik alapítója a bácsalmási nagyüzem. A szakosított sertéstelepéről évente félszázezer sertést szál* Iitanak a bajai vállalatnak. (Archív képek) HETEDSZER IS KIVÁLÓ A BÁCSALMÁSI ÁLLAMI GAZDASÁG A Bácsalmási Állami Gazdaság elmúlt évi eredményei alapján immár hetedszer nyerte el a Ki­váló cimet. A mezőgazdasági nagyüzem vezetősége közismert arról, hogy keresi az újat, bátran vállalja a kockázatot. Ezért az V. ötéves tervidőszak alatt is di­namikus fejlődést ért el a gaz­dálkodásban. Sendula Tibor, az állami gaz­daság igazgatója elmondja: — A tavalyi eredményeink az éves előirányzatok teljesítése mel­lett az V. ötéves terv sikeres be^ fejezését — legfontosabb ágaza­tainkban — pedig túlteljesítését jelentették. Elképzeléseink az egyre szigorúbb gazdasági felté­telek mellett valósultak meg. Ke­restük az utat a munka terme­lékenységének fokozására, az üzem- és munkaszervezés korsze­rűsítésére. Összefoglalva: hatéko­nyabb gazdálkodással igyekeztünk ellensúlyozni a termelési költsé­gek növekedését. Rekordtermés búzából A vállalati eredmény az V. öt­éves terv előirányzata szerint alig haladta volna meg a 97 millió fo­rintot. A tényleges teljesítésünk pedig az öt év alatt 205 millió fo­rinton felül volt A tervidőszak alatt a termelés ütemének bővü­lése meghaladta a ráfordítások valamint a termelési eszközök nö­velésének mértékét. Az ágazatokról szólva elmond­ja a gazdaság igazgatója, hogy legfőbb céljuk a termőföldek leg­eredményesebb kihasználása, ta­valy például rekordtermést értek el őszi búzából, a hektáronkénti hozam meghaladta a 6,2 tonnát. Ugyancsak jó eredménnyel ter­melték új növényként a takar­mányborsót, szalmáját — mint mellékterméket — hasznosították a sertések takarmányozásában. Legnagyobb területen a kukoricát termesztették. A termésátlag 6,9 tonna volt. Mási? fontos növé­nyük a napraforgó. A Bácsalmá­si Áll/ami Gazdaság kezdemé­nyezte az olajos növény termesz­tési módszereinek korszerűsítésé­re azt a termelési rendszert, amelyhez eddig 38 partnergazda­ság csatlakozott. Tavaly már 13 ezer 200 hektáron az országos át­lagot meghaladó színvonalon ter­melték. A gazdaságnak saját ku­tatóállomása van. Az itt tapasz­taltakat a termelés gyakorlatában hasznosították. ' — Partnereink közreműködésé­vel folytattuk a nagy olajtartal­mú napraforgófajták vetőmag- szükségletének előállítását. Ezt a munkát importmegtakarítás cél­jából licencvásárlással indítottuk. Ennek eredményeként csaknem ezer tonna hibrid vetőmagot ter­meltünk, ezzel 4,2 millió USA- dollár megtakarítást értünk el. Egyébként az egész ország részé­re nálunk készítjük elő a szaporí­tóanyagot, vetőmagüzemünket je­lenleg is számottevő beruházással bővítjük — tájékoztat az igaz­gató. Javultak a gazdasági mutatók Előreléptek az állattenyésztés­ben is az elmúlt öt esztendő alatt. A sertéstelep rekonstrukciója után lehetővé vált a tenyésztési eredmények további javítása, több mint száz tonnával túlteljesítet­ték az éves értékesítési előirány­zatot. Javultak az ágazat egyéb mutatói is, csökkent az abrakfel­használás, nőtt a szaporulat. Külön említést érdemel, hogy segítik a háztáji sertéshizlalást. Tavaly például a kisüzemekből csaknem 19 ezer darab hízót vá­sároltak fel. Segítették takar­mánnyal és szaktanácsadással a gazdákat. A szarvasmarha-állomány átla­gos létszáma 3100 körül volt az elmúlt években. A tejelő tehén- állomány pedig 1200. Az előző év­hez képest nőtt az egy tehénre jutó tejtermelés, de nem érte el a tervezett 5 ezer litert. A szocialista brigádmozgalom ereje Az említett eredmények meg­valósulásában kiemelkedő szere­pük volt a szocialista brigádok és a KISZ-fiatalok vállalásainak. Az 1979 évi termelési érték 19 százalékos növelését tűzték ki cé­lul. A vállalati eredményt 5 szá­zalékkal növelték a felajánlások­kal. Az energia-felhasználásban például 2,6 millió forint megtaka­rítást határoztak el. — A munkahelyi közérzetet be­folyásolja, hogy milyen szociális körülményeket teremtünk — han­goztatja Sendtíla Tibor. — Rend­szeressé vált az üzemorvosi ellá­tás, tavaly befejeztük az elavult régi major lakásainak felszámo­lását, erre a célra 614 ezer forin­tot fordítottunk. Egyéb lakásépí­tési célokra vissza nem térítendő támogatás, valamint természetbe­ni segítség formájában 644 ezer forintot juttattunk a családi fé­szek építőinek. Csak néhány vonatkozásban tudtuk ismertetni a Bácsalmási Állami Gazdaság eredményeit, kezdeményezéseit. A beszélgetés­ből talán sikerült érzékeltetni, hogy a nagyüzem szorgalmas dol­gozói munkája nyomán joggal ér­demelte ki a gazdaság ismét a kiváló címet. K. S. A kislány élve született... iNem először írunk ebben a ro­vatban olyan esetről, amikor a leányanya .megölte újszülött gyermekét, rettegve a közvéle­mény erkölcsi elítélésétől, arra számítva, hogy senki nem jön rá cselekményére. Ezek a számítá­sok azonban úgyszólván soha nem jönnek be, kiderül az em­berölés és a tettesnek immár nem csupán a közvélemény, hanem a bíróság ítéletével is számolnia kell. Alig érthető, hogy ma, ami­kor a fogamzásgátlásnak több változata és módija van, amikor a leányanyák éppen olyan egész­ségügyi, szociális ellátást, segít­séget kapnak, mint a férjezett asszonyok, miért akad mégis, aki terhességét titkolva arra készül, hogy „elteszi láb alól” az újszü­löttet, s ezt a szándékát valóra is váltja. Valljuk be őszintén,, hogy az utóbbi esztendőkben mintha több ilyen esettel talál­koznánk. Olyan azonban nagyon ritka, hogy házasságban élő, két gyermekes fiatalasszony köves­se el ezt a bűntettet. Sajnos a múlt esztendő végén mégis meg­történt ez a .megye egyik déli nagyközségében. Talán megérti az olvasó, ha nem írjuk ide az asszony nevét, lakcímét, de úgy érezzük, tekin­tettel kell lennünk a két kiskorú gyerekre és a férjére is. Mind­ezen .túl az eset mégis sok tanúl- sággal szolgál, elgondolkoztatásra késztet, mert azt sem mondhat­juk, hogy az asszony tudatlan, elmaradott ember volt. Elvégez­te a nyolc általánost, majd ko­moly, nagy .gyárakban, üzemek­ben dolgozott, szakmunkás-bizo­nyítványt szerzett, tagja volt egy szocialista brigádnak, munkáját kiemelkedően jól végezte, több­ször kapott jutalmat. Tizenkilenc éves korában férjhez ment, fia és lánya immár 12, illetve 10 éves. Férjének jó szakmája van. Há­zasságuk zavartalan volt, jól él­tek, közösen gondozták, nevelték a gyerekeket, harmadikat nem terveztek. A • fiatalasszony azon­ban a múlt év januárjában várat­lanul mégis teherbe esett, de er­ről csak májusban győződött meg egyértelműen. Ekkor viszont már nem lehetett megszakítani a ter­hességet, és ezt ő is tudtaiu3;k3/1 óra körül eltávozott az üzemből. Felült a biciklire és hazament, de az utca sarkánál leszállt, és gya­log érkezett meg az udvarba. A munkatársai már korábban is „gyanakodtak” a fiatalasszony­ra, s egyszer-kétszer rá is kérdez­tek, ő azonban azzal hárította el az érdeklődést, hogy sört ivott, és attól egy kicsit kövérebbnek lát­szik. Miután bejelentette a rosz- szullétet és elment, akkor vették észre a többiek, hogy a széken, amelyen munkatársuk ült vizes a párna és víztócsa van a földön is. Szóltak a művezetőnőnek, aki úgy gondolta, hogy a magzatvíz­ről lehet szó. Éppen ezért elküld­te egyik munkatársát, nézze meg valóban haza ment-e a fiatalasz- szony, nincs-e szüksége segítség­re, nem történt-e vele útközben valami baj. Közben a fiatalasszony észre­vétlenül bement az udvarba, ne­hogy férje és a két gyerek — akik otthon tartózkodtak — észreve­gyék. Nem a lakásba igyekezett bejutni, hanem a lakás bejárati ajtajától körülbelül 6—8 méterre lévő, félig kész állapotú mellék- helyiségbe ment a kerékpárral együtt. Itt tartották a sertések etetéséhez szükséges tápot, vöd­röket és egyéb tárgyakat. Nem sokkal azután, hogy körülnézett a helyiségben, megszülte a cse­csemőt, egy érett, egészséges és élő kislányt. A kislány már megszületett, amikor oda érkezett a munka­helyről küldött asszony, aki zör­getett az ablakon és a férjtől ér­deklődött, nem jött-e haza a fele­sége, aki rosszul lett az üzemben és elkéredzkedett. A férj azon­ban nem látta a feleségét, azt válaszolta tehát, hogy nem jött haza, majd elindult felesége ke­resésére. Érdeklődött a szülőknél, a mentőknél, de sehol nem tud­tak róla. A kamrában lévő asz- szpny hallotta, amint férje és munkatársa bészélgetnek. Meg­ijedt, hogy leleplezik a nyöször­gő csecsemővel, s ezért elhatároz­ta: végez vele. Egy vízzel telt vödörbe tette — fejjel lefelé. A kislány természetesen megful­ladt* .>1, i ,.uiéjiao:i*ínai -ism • r r • ifjúsági parkról Cirkuszi sátor, később bádoglemez alkotta a tetőt, az egykori kosárlabda­pálya volt a „táncparkett” a kecskeméti ifjúsági park­ban. Addig, míg az idén véglegesen le nem vették a cégtáblát. Ugyanis kis túlzás, vagy nagy adag jó­indulat szükségeltetett ah­hoz, hogy ezt az intéz­ményt a maga meglehető­sen primitív állapotában a fiata­lok otthonának, szórakozóhelyé­nek nevezhessük. A múlt Nem volt az a hajdani Arany- homok-béli túl drága ifjúsági park sem. És az sem jelentette az öröm csúcsát, amit a kosárpályán ki­alakított, a moziüzemi vállalat­tal közösen szervezett ifipark kí­nált. Szabadtéri filmvetítést, erre csaknem alkalmatlan körülmé­nyek között zenét, táncot. A kez­deti lelkesedés (van hova járni), s a tény, hogy a hely fedett, fe­ledtette a sok kellemetlenséget: üzemel egy ütött-kopott bódé — büfé néven, ahol lehet ugyan hagymás zsíroskenyeret kapni, de mellé a kóla, a sör már enyhén langyos, mert hűtőpult nincs, vagy kicsi, vagy.:. S megjelentek az erős fiúk is, és a hely egyszeriben a „pofonok kertjévé” változott. Hiába vette kezébe később más az irányítást, ha a verekedések el is maradtak, s rendeztek néhány játékos vetél­kedőt, a fiatalok sehogy sem érezték magukénak a parkot. Aminek állaga, műszaki állapöta időközben olyannyira ^leromlott, hogy ma már megjavítani, rend­behozni nem is érdemes. Pedig olyan létesítményre a vá­ros fiataljainak szüksége van, ahol szabadtéri koncertet lehet rendezni, esetleg le lehet ülni, meginni egy üveg üdítőt. Egyál­talán, kell valami! Kiadták a megbízást A városi tanács 1979 októberé­ben meghúzást adott a SZÖV- TERV Bács-Kiskun megyei iro­dájának: készítse el a beruházási program terveit. A Tóth Tamás építész irányításával dolgozó mun­kacsoport 1980 szeptemberében letette a kért dokumentációt az asztalra. Lapozzunk bele képzeletben. A program úgy indult, hogy keresni kell egy 6—800 nézőt be­fogadó szabadtéri mozi építésére alkalmas helyet. Figyelembe vé­ve a tervezési előírásokat — pél­dául azt, hogy az ilyen létesít­mények körül 50 méteres védő- sávot kell kialakítani —: a Bu­dai úti temető Mária-köz felőli részén találtak is megfelelő terü­letet. Ez beleillett abba a tér­hasznosítási koncepcióba is, ame­lyet a BÁCSTERV dolgozott ki, és amely szerint a temetőt — meghagyva a természeti környe­zetet — sétálóparkká alakíta­nák. S ekkor támadt az ötlet: jó lenne, ha a mozi nemcsak mozi lenne. Hanem például koncerte­zésre is használhatnák. Igaz, ek­kor több nézőt kell elhelyezni. Viszont a lépcsős lelátó félkaréj- iban könnyen megépíthető, nem is drága, s így már 1400-an is el­férnek. A nyári záporok elleni védeke­zésül a széksorokat lefednék az Agárdon gyártott, 24 méter fesz­távolságú, ragasztott faszerkezet­tel, ami mutatós, esztétikus és tartós is. S mert a színpad is fedett — a szereplők sem ázná­nak. Mivel az ülések kiemelhe­tők, így helyükön télen hangu­latos, jól megvilágítható, zenés korcsolyapályát lehet kialakítani. Az épületegyütteshez tartozik még a fedett előcsarnok, a büfé, a mosdó-öltöző egység, és egy 90 négyzetméteres helyiség. A köralakú, mélyített kiképzés, a gyűrűirányú szerkezeti vonal- vezetés, az ókori görög amfiteát­rumokra — vagy időben közeleb­bi példát említve — a müncheni olimpiai falu apróbb-nagyobb, de hasonló kialakítású pódiumaira emlékeztet. , Reményteljes várakozás A létesítmény ára — kulcsra — (vetítésre, koncertre) készen 9,3 millió forint. Ebből azonban leg­alább a 20 százalék megtakarít­ható társadalmi munkával. (Ásni, Állapotát1- azonban mindenki előtt eltitkolta, nem szólt arról a férjének, de a munkahelyén sem senkinek, noha hetenként két al­kalommal rendelt az üzemben egy belgyógyász szakorvos, s he­tenként egyszer — munkaidő alatt — nőgyógyász szakorvos ke­reste fel az üzemet. 0 azonban egyikhez sem kopogtatott be gondjával, nem járt a terhesgon­dozóba sem. Mindezt természete­sen csak utólag lehetett megálla­pítani, mint ahogyan arra is csak a tárgyalás során derült világos­ság, hogy az asszony miért gon­dolt az újszülött halálára még an­nak megszületése előtt. A család lakóházat épített, ugyanakkor személygépkocsit is rendeltek. A házban 1980-ban két szoba és a konyha már lakható volt, de az építkezés befejezéséig még további kiadásokkal. kellett számolniuk. A megrendelt sze­mélygépkocsit 1981-re igazolta vissza a MERKÚR. Mindezekre tekintettel az asszony úgy gondol­kozott, hogy a férje bizonyára nem örülne a harmadik gyerek­nek, hiszen akkor neki otthon kellene maradnia, csökkenne a családi bevétel, a kiadás viszont növekedne. Ügy határozott tehát, hogy gyermekét titokban fogja megszülni, és a szülés után eltün­teti, elrejti, hogy arról még utó­lag se tudjon senki semmit. A múlt esztendő októberének első hetében az asszony délutá­ni műszakban dolgozott. De hete­dikén este negyed nyolc körül rosszul érezte magát, és szólt egyik munkatársának, hogy ke­ressék meg a művezetőt, mert rosszul érzi magát, és szeretne ha­zamenni. A kilépő megírására azonban csakis a műszakvezető­nek volt jogosultsága, s így mire őt, megtalálták, elmondták neki, miről van szó, s mire elkészült a 'kilépőcédula, az asszony magá­hoz vette a kerékpárját, és nyolc 0 Ilyen lesz. betonozni mindenki tud.) Vélhe­tően a moziüzemi vállalat is hoz­zájárulna a költségekhez, mint ahogy a tervezés kezdetekor még ígérte! Szükség lenne a létesítményre? A megyei ifjúsági titkár véle­ménye szerint égetően: a fiata­loknak kell az if júsági park! A városi pártbizottság írásba foglalta: a Széchenyi városban le­hetővé kell. tenni, hogy a mozi- üzemi vállalat rendszeresen fil­met vetítsen, s folytatni kell a nyári szabadtéri vetítést is. Azt mi tesszük hozzá: az eddi­gi módszer: az iskolák udvarán való mozizás — ha több is a sem­minél — félmegoldás. S ha azt a koncepciót elemez­zük, mely azt mondja: a fiatalok a lakóhelyükhöz közel találják meg a szórakozási, művelődési lehetőséget, e megoldás annak sem mond ellent. Az a 20 ezer ember, aki a Széchenyivárosban él, erre garancia. Már csak a szá­ma miatt is. A szabadtéri mozit, vagy ifjú­sági parkot a felsoroltakon kívül is nagyon sok célra lehetne hasz­nálni: báb- és színfelőadásra, já­tékos vetélkedőkre, politikai ren­dezvények megtartására. A fedett helyiségben bármilyen foglalko­H® V zás megtartható, ötven ember ké­nyelmesen elfér. A minap a városi KlSZ-küldött- értekezleten is többször elhang­zott, hogy a kecskeméti fiatalok­nak nincs hol szórakozniuk, és mennyire hiányzik a százezer la­kosú megyeszékhelynek egy ifjú­sági park. Mindezt elismerte dr. Mezó Mihály, a városi tanács elnöke is, és elmondta — szavalt vehet­jük akár biztatásnak is —, a pénz kevés ugyan, de ha a fiatalok részt vállalnak a munkából, mint tették ezt már több alkalommal is a város érdekében, akkor lesz Kecskeméten ifjúsági park. Váczi Tamás m ) Szabad forgácsolókapacitással rendelkezünk 1000—1500-AS CSÜCSESZTERGAPADJAINKRA 700 mm ÁTMÉRŐIG. Megegyezés esetén anyagot biztosítunk, FÉMIPARI SZÖVETKEZET Kiskunfélegyháza, Liget ti. 3. sz. __________________________________________1160 ► l**vrr Miután meggyőződött a kislány haláláról, beletette egy tápos zsákba, azután elrejtette, utána pedig egy kartondobozban he­lyezte el. Közben férje és gyere­kei lefeküdtek, ő is bement a la­kásba, megmosakodott és lefe­küdt. Másnap azt mondta férje érdeklődésére — aki orvost akart hívni —, hogy már sokkal job­ban van. Kisfiának viszont fájt a feje, ezért orvoshoz vitte. Ott ő is eípanaszolta, hogy nem érzi jól magát, fejének a bal felében fájdalmat érez. Az orvos beutalta az SZTK-ba, ahol megállapítot­ták, hogy arcüreggyulladása van, s így táppénzes állományba vet­ték. Október 10-én azonban is­mét elment a körzeti orvoshoz, aki mostmár nőgyógyászati szak- rendelésre küldte, onnan pedig mentővel a kórházba szállítot­ták. A kórházban október 13-tól, november 3-ig állt kezelés alatt. Természetesen a vizsgálatok so­rán az orvos előtt nem volt két­séges,. hogy az asszony szült, er­re utaltak az elváltozások, még ha az asszony tagadta is ezt. Az orvos kötelességét teljesítette, amikor az észleltekről tájékoztat­ta a rendőrséget. A fiatalasszonyt a kórházban kihallgatták. Először tagadott, de az alaposabb kérdez- getés után beismerte a bűncse­lekmény elkövetését. Elmondta azt is, hogy hová rejtette a cse­csemőt, s a rendőrség még az­nap — a helyszíni szemle során — meg is találta a kislányt. A boncolás során megállapították az igazságügyi orvosszakértők, hogy a kislány életképes, egész­séges és normálisan fejlett gye­rek volt, s ha kórházban kerül sor a szülésre, a kislány életben ma­rad. A bíróság végül is a íiatalasz- szonyt négy évi, börtönben le­töltendő szabadságvesztésre ítél­te és négy évre eltiltotta a köz­ügyektől. A büntetés kiszabásá­nál enyhítő tényezőként vette fi­gyelembe, hogy az asszony két, kiskorú gyerek eltartásáról gon­doskodik, munkáját kiemelkedően jól végzi. Súlyosbító körülmény volt viszont, hogy a bűncselek­ményt oltalomra szoruló, védeke­zésre képtelen állapotban lévő gyermeke sérelmére, kitartó szán­dékkal követte el. Súlyosbító kö­rülmény volt az is, hogy a me­gye területén, az emberölési bűn­cselekmények gyakoriak. G. S. í \ I ^IUX'íí/í öDfjiii ^1*^1 ij'^iill . -At»! •jtMjmtjygii & jxiM'j intents" t‘A'Xa2Í Bizakodóan a kecskeméti

Next

/
Thumbnails
Contents