Petőfi Népe, 1981. április (36. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-25 / 96. szám

1981. április 25. • PETŐFI NÉPE • 3 MONDJA MEG ŐSZINTÉN... Milyen a tömegtájékoztatás? Arról faggattuk olvasóinkat: hogyan vélekednek — röviden, tömören — a hazai tömegtájékoztatási rendszerről és eszközökről. (Az újságíró­nak ilyenkor vérzik a szíve: az ehhez hasonló izgalmas témák mennyi, vei több helyet, időt érdemelnének.. Farkasné Zsi­ga Mária hír­lapárus, Kecs­kemét : — Szerintem friss, hiteles, ehhez kétség nem fér, a pontosságában viszont már pem vagyok ennyire biztos, lennek az eseményjellegű tudósí­tások, csak éppen nagy hibaszá­zalékkal. Egyes folyóiratoknál pe­dig — bár ez a nyomda rovására ^írható — mostanában egyre gya­koribb a selejt, az üresen hagyott oldal, ami borzasztóan bosszant­ja a vevőt. Az emberek nagyon kritikusan fogadják az ilyesmit, és hangot is adnak nemtetszésük­nek. A napilapok mindig is kedvel­tek voltak, fogynak is rendesen, azzal együtt, hogy egy részüket inkább csak megszokásból viszik. Volt már itt szó arról — és egyet is lehet vele érteni —, hogy ki­csit egysíkúak, hiányzik belőlük az olyan cikk, riport, ami fel­dobja, eladja „őket”, ami fokozott érdeklődést vált ki az olvasókból. A Petőfi Népében is, ha nincs va­lami különleges, valami rendkí­vüli, nem beszélnek róla. És ha egy újságot még csak említésre, akármilyen megjegyzésre sem méltatnak, az a legsúlyosabb bí­rálat. Tudja én miből várok többet 'a megyei lapban is? Irodalomból, tárcából, szellemes, csípős, borsos kis dolgozatokból, meg a pikán- sabb sztorikból. Hogy egy kicsit piszkáljuk már föl egymás ke­délyét. Ez hovatovább ritkaság- számba megy a hazai sajtóban. A Magyar Hírlap és a Magyar Nemzet még csak-csak hoz ilyen írásokat. Higgye el: az emberek rettenetesen ki vannak éhezve a szenzációra. És ezeket föl is le­hetne hajtani, azt hiszem ... Min­dent egybevetve: ha valamennyi kommunikációs forrásból merí­tünk egy keveset, értesülhetünk a lényeges dolgokról. Tehát egy- 'tzerre több irányban kell nyitott­nak lenni. Mint eladó, annyit mondhatok: rendkívül sok kiadvány létezik, össze lehetne vonni őket, sőt né­melyik — mint például a Lóte­nyésztés, melyből az idén össze­sen kettő fogyott el — oly szűk réteghez szól, hogy talán észre se vennék, ha megszűnne. Meg a különféle alkalmi sportfüzetek ... hát 5.. nem biztos, hogy szükség van rájuk. Szóval a kevesebb oly­kor talán több lenne. Amit vi­szont sokan szeretnek, a kis, ve­• !> gyes, színes magazinok, hát ezek iszonyú drágák. Meggyőződésem: át kellene formálni a sajtó egész összetételét. Kucsora An­tal totó-lottó kirendeltség­vezető, Kis­kunfélegyháza : — Az a vé­leményem er­ről, hogy poli­tikailag . túlsá­gosan nagy hangsúlyt' fek­tetünk a tájékoztatásra. Mert ha megfigyeljük az embereket, a tömeg — vagyis a többség — egy az egyben majd hogy nem áthajt­ja az első két-három oldalt, vagy legfeljebb a címeket és a vastag­betűs sorokat futja át. Ha egyál­talán eljut odáig, amikor, ugye­bár, hátulról kezdi az olvasást... Azért hagyják ki az elejét, mert ugyanazt szóról szóra megkapják este a rádióból, tévéből, és az olyan műsorokra, mint a tv-hír- adó, a Hét, a Fórum stb. a kép miatt jobban oda is tudnak fi­gyelni, tehát számukra értéke­sebb az fgy szerzett információ. A másik: hogy ezeket az oldala­kat telenyomják tömény tény­anyaggal, háttérinformáció, kom­mentár, az újságíró saját véle­ménye nélkül. így aztán — ha mégis elolvassák — az úgyneve­zett hőbörgős típusú embereknek lehetőséget adunk, hogy azt ma­gyarázzák bele a hírekbe, amit akarnak. Ez pedig kifejezetten káros, részint, mert megingatja a hitet abban, hogy az újságok a valóságnak megfelelő képet fes­tik le; részint, mert nem biztos, hogy maguktól rájönnek az iga­zi mondanivalóra. Ami az én külön kívánságom: már régen létre kellett volna hozni egy olyan heti, vagy havi folyóiratot, ami jóval nagyobb terjedelemben, több részterületet átfogva, alaposabban foglalkoz­na a legfrisebb tudományos fel­fedezésekkel, technikai újdonsá­gokkal. Ahhoz ugyanis, hogy az ember átböngéssze a Deltát, a Technikát) az Élet és Tudományt és a különböző műszaki lapokat, se ideje nincs, se pénze, ráadásul azt sem tudja, hol keresse, ami őt leginkább érdekli. Legyen egy magazin, amiben együtt megvan minden... Amúgy nem vagyok kételkedő, Szabad Európát hallgató típus, nem szokásom kontrollálni a hí­reket; hogy no most ez mit mond, az mit. mond, hanem amit látok és hallok — elhiszem- Elég gyors­nak is tartom a tájékoztatást, ki­véve a megyei lapot, ám azzal szemben — úgy gondolom — nem is szabad túl szigorú igénnyel fellépni. Amire a Petőfi Népe vállalkozhat, azt szerintem telje­síti is. Szőrös Ka­talin pénztá­ros, AGRO­SZER Közös Vállalat, La- josmizse: — Számomra nem mindig kielégítőek a sajtótól, rádió­ból, televízió­ból kapott információk. Vannak olyan események, amelyekről nem elég részletesen, sőt kifejezetten hiányosan szólnak. Általában jel­lemző az újságokra, hogy írásaik nem mindig merítik ki az adott témát; elolvasom és — nem tu­dom — valahogy hiányérzetem marad. Ugyanakkor más dolgokat túltárgyalnak, szájába rágnak az embernek. Az is feltűnik néha a rendszeres rádióhallgatónak, té­vénézőnek, hogy egy-egy műsor nem derít fényt a teljes igazság­ra. Konkrét adások most hirtelen nem jutnak eszembe, de higgye el: sokat bosszankodom emiatt. •Egyébként járatom a Petőfi Népét, át is nézem naponta, ele­jétől a végéig, találok benne sok érdekességet, de — megmondom úgy ahogy van — nem szeretem. Valahogy nem elég széleskörűen tájékoztat az előző napi bel- és külpolitikai eseményekről. , Sze­rintem rengeteg helyet foglalnak el a hirdetések, túl sűrű az elírás, a rendőrségi rovatból meg egy­szerűen nem -lehet kihámozni, ho­gyan is történt egy-egy baleset. Tehát: nem írják meg a teljes valóságot. Előfordult már — de tényleg —, hogy véletlenül a sa­ját szememmel láttam a karam­bolt, itt az E 5-ösön; erre az újság­ban homlokegyenest az ellenke­zőjével találkozom. Hát az ilyes­mi nem javítja a hitelét a szer­kesztőségnek ..,. Ha több, a községünkben meg­történt dologról tudósítanának ...! Ez — úgy érzem — jogos elvárás egy megyei laptól. Mert annyi fontos itteni eseményt elhallgat­nak. Például az új felsőlajosi óvo­da átadását, a most elkészült több emeletes lakóépületet, az épülő sportcsarnokot, meg a művelődé­si ház színvonalas programjait. Ezekről egy sor meg nem jelenik, pedig jó lenne. Szóval általában úgy van ez, hogy a jelentősebb hazai történé­sekről valahol azért mindig talál­ható híradás. Az egyik helyen rö- videbb. másutt bővebb, és így nagynehezen összeáll a kép. Eh­hez azonban szinte állandóan ott kell ülni a rádió mellett, este a tévé előtt, és át kell nyálazni az összes újságot. Hát ki győzi ezt idővel... ?! Lejegyezte: Kutasi Ferenc Gyorsan megje­Szakszervezeti propagandisták jutalmazása Immár hagyománnyá vált, hogy a Szakszervezetek Megyei Taná­csánál Lenin Születésének évfor­dulója alkalmából köszöntik a legkiválóbb propagandistákat. Kecskeméten, az SZMT-székház elnökségi termében tegnap került sor a bensőséges hangulatú talál­kozóra, ahol Urban Pálné kultu­rális osztályvezető tartott beszé­det. Felidézte a lenini tanítások­nak a propagandamunkával köz­vetlenül összefüggő néhány fő té­telét, mint a politikai oktatásban tevékenykedők mindennapos munkájának vezérfonalát. Meg­állapította; a szakszervezeti pro­pagandisták egyre inkább értik, hogy feladatuk nem szűkülhet le puszta ismeretátadásra, tevékeny­ségüket imind jobban az ember- formálás, a világnézeti meggyőzés, .az ideológiai befolyás, a politikai nevelés határozza meg. Hangsú­lyozta, hogy a propagandának, agitációnak lépést kell tartania a növekvő igényekkel —, fogéko­nyan az új problémák iránt, fel­zárkózva a gazdasági és kulturá­lis építésben előttünk álló felada­tokhoz. Kifejezte meggyőződését, hogy a propagandisták felkészültsége, tájékozottsága, szilárd meggyőző­dése, pedagógiai és módszertani kulturáltsága a jövőben is hatá­sosan szolgálja a közel 20 ezer tanfolyamhallgató eszmei-világné­zeti gyarapodását.' Végezetül az SZMT elnöksége nevében köszö­netét mondott a propagandisták áldozatos és felelősségteljes mun­kájáért, és további sok sikerél­ményt kívánt nemes, önként vál­lalt hivatásukhoz. Az ünnepi köszöntőt követően Kémedi Sándor SZMT-titkár nyúj­totta át áz elnökség oklevelét, — s pénzjutalmát — a „jók közt is legjobb” propagandistáknak. A megjutalmazottak: Anka Vince tanársegéd. Gépipari és Automa­tizálási Műszaki Főiskola, Kecs­kemét; Csaba Jenő, a Kiskőrösi Á. G. VSZB-titkára; Dékány Im­re, a Gépjavító és Vasipari Kö­zös.Vállalat műszaki osztályveze­tője, Lajosmizse; Horiczki Imre, a Kecskeméti Konzervgyár tűz­rendésze; Juhász István, a Villa­mos Szigetelő és Műanyaggyár igazgatási tanácsadója, társadalmi S7b-titkár; Kiskunfélegyháza; Laskai Imre, a Dél-Bács-Kiskun megyei Vízmű Vállalat főgépésze, Kiskunhalas; László Lajosné sz. Koszó Erzsébet, a BIK V. kis­kunhalasi 451. sz. sportboltjának vezetőhelyettese; Major József, a KPM Közúti Igazgatóság gépé­szeti művezetője, Kecskemét; dr. Migléczi Béla, a megyei tanács kereskedelmi osztálya közgazda- sági csoportvezetője; Nagysoly- mosi Sándor, a „Fémmunkás” kecskeméti gyárának szállítási csoportvezetője; dr. Pólik József, a megyei tanács rendelőintézeté­nek főorvosa; Szamosi Józszefné sz. Kertész Margit, a BRK V. Mun­kaügyi és bérügyi osztályának ve­zetője, Baja. A SZOT-ban — április 22-én — kapott Szakszervezeti Munkáért ezüst fokozatú kitüntetést Dé­kány Imre, a Bács-Kiskun megyei Gabónaforgalmi és Malomipari Vállalat vezető propagandistája, Kecskemét; Szakszervezeti Mun­káért oklevél- elismerésben része­sült Gyurgyák György, a BRG Magnógyár propagandistája, Kecs­kemét, és: Locskai Ferenc, a Bács­almási Állami Gazdaság propan- distája. Ugyancsak a tegnapi ünnepsé­gen került sor az SZMT kultu­rális osztálya, valamint a Megyei Szakszervezeti Iskola által meg­hirdetett pályázat eredményének kihirdetésére, a díjak átadására. A pályaművek benyújtói szintén propagandisták, akik az oktató­munka tapasztalatait dolgozták fel munkáikban. A díjazott pá­lyamunkák: I. helyezett a „Gló­ria” jeligével beadott, „A szak- szervezeti tömegpolitikai oktatás tapasztalatai és fejlesztési kon­cepciói” című pályázat, szerzője, Irányi János, a BÁCSÉP szb- jének oktatási felelőse; II. helye­zett, a „Tapasztalat” jeligéjű „A szemináriumi foglalkozások gya­korlati tapasztalatai” c. munka, szerzője Peák László, a Kalocsai Paprika- és Konzervipari V. pro­pagandistája; III. helyezett, a „Nem vállalat” jeligével benyúj­tott, „A munkahelyi szintű pro­pagandista felkészítők tartalmi és módszertani tapasztalatai” c, mun­ka, melynek szerzője Sajdik And­rás, a KPM Közúti Igazgatóság vezető propagandistája. A három első pályázatot némi átszerkesz- téssel és kiegészítéssel megyei módszertani anyagként javasolta kiadni a bíráló bizottság. IV. helyezést ért el „Pizza” jeligéjű és „A propagandisták fel­készülésének módszerei” c. pályá­zatával a bajai Hűtőipari V. „Mó­ra Ferenc” brigádja. A díjazottakon kívül jutalom­ban részesültek pályamunkáikért: Pirányi Ferenc szb-titkár, Baja és Vidéke Sütőipari V., Mónus Er­zsébet és Kissné Kollár Eszter, a Bács-Kiskun megyei Kommuná­lis Szolgáltató. Vállalat, Szabó Tamás, a KISZÖV Tszb-titkára, Kecskemét s egy másik dolgo­zatáért Kissné Kollár Eszter üzemgazdász. T. I. Kongresszusra készül a KISZ Beszélgetés Barabás Miklóssal, a DÍVSZ főtitkárával Mint azt csütörtöki számunkban hírül adtuk, á héten a Bács-Kiskun megyei KISZ-bizottság vendége volt Barabás Miklós, a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség főtitkára, a KISZ Központi Bizottsága titkárságának tagja. Hivatalos elfoglaltsága közepette időt szakított arra, hogy válaszoljon munkatársunk néhány időszerű fölvetésére. — Elterjedt vélemény, hogy a fiatalok közömbösek a tár­sadalmi élet kérdései iránt, gondolkodásuk apolitikus. Va­jon a nyugat-európai országok ifjúsági mozgalmai milyen el­fogadható, progresszív prog­ramot kínálnak számukra? — Formailag igaz, hogy a mai fiatalok — különösen a fejlett tő­kés országokban — érzéketlenek, passzívak. Ehhez hozzájárul, hogy politikai szervezettségük rendkí­vül alacsony (5—10 százalékos), s még így is megoszlanak a kü­lönböző ideológiákat, más-más politikai tendenciákat képviselő pártok szerint. Másrészt tapasz­talhatjuk a korosztály haladó né­zeteket valló rétegének előretö­rését, térnyerését is. Nyilvánva­lóan a kommunista pártok is egyre nagyobb figyelmet fordíta­nak rájuk; az utánpótlás érdeké­ben, továbbá a szavazások ered­ményének befolyásolása végett. •A lényeg persze, hogy az egyes politikai tömörülések milyen al­ternatív megoldásokat ígérnek a kapitalizmus régóta érzékelhető válságjelenségeire. Mert megvan — mégpedig elég erősen — az if­jabb generációban is a változta­tás igénye. Ez a törekvés szoro­san kapcsolódik a nemzetközi bé­keharchoz, mely most, hogy az enyhülés megtorpanásáról, hi­degháborús szelekről, a fegyver­kezés eszkalációjáról muszáj — sajnos — beszélnünk, szóval most rendkívül fontos tényező. Vagyis: politikai havatartozás- tól függetlenül nyugaton is mind •több fiatalnak létkérdés a béke. •Ezt bizonyítja, hogy meglepően nagy számban láthatók az utcá­kon, a fegyverkezési hajsza, az amerikai rakétatelepítések ellen tüntetők-tiltakozók között. Nem propagandaszólamokról van tehát szó, hanem nagyonis valóságos veszélyhelyzetről, melynek felis­merése és az ebből fakadó cselek­vési ösztön teremt közöttük egy­fajta egységet, szolidaritást. Nagyszerű impulzust adott e fel­lépésekhez és megmozdulások­hoz az S2KP XXVI. kongresz- szusának békefelhívása. A DlVSZ-nek is e célkitűzés ad ál­landó és konkrét tartalmat, ha­laszthatatlan tennivalókat. — Hogyan kapcsolódhatnak ebbe a harcba a magyar fia­talok? — A mi hozzájárulásunk első­sorban az, hogy végezzük — még­pedig minél jobban — a dolgun­kat. A KISZ 800 ezer fős tagsá­gának jelentős szerep jut az or­szág előtt álló feladatok megoldá­sában. Ami a X, kongresszust il­leti, igen nagy várakozás előzi meg, és nem csupán a KISZ-ta- gok körében. Ilyenkor általában markánsabban vetődnek fel az if­júsággal, a mozgalommal kap­csolatos problémák, melyekre a kongresszusi levél és annak széles körű vitája a KISZ-en kívüliek figyelmét is ráirányította. — Ilyen örökzöld téma pél­dául az érdekvédelem, vala­mint a családalapítás, otthon- teremtés' és a pályakezdés ... — Igen, és még sok minden más, de talán ezek a legégetőb­bek. Abból a kezdettől fogva hangoztatott alapelvből indulnék ki, hogy a jogok gyakorlása és a kötelességek teljesítése között rendkívül szoros összhangnak kell lenni. Nem újkeletű felis­merés: akikért a KISZ szót emel, ebben a társadalomban szület­tek, élnek, és ezért a társada­lomért bármikor hajlandók ál­dozatokat is hozni. Meg kellett hát teremteni számukra a szer­vezeti-jogi feltételeket. Ezek adottak; a velük való okos élés lehet a jövő programja, nem pe­dig újabb keretek, újabb formai garanciák követelése. — Bizonyára napirendre ke­rül a kongresszuson is a la­káskérdés ... — Elkerülhetetlenül. Olyannyi­ra, hogy figyelembe kell venni''a további határozatok, állásfoglalá­sok kialakításánál is. A lakás­hiány össztársadalmi gond, mely­nek fölszámolását senki sem vár­hatja a KISZ-től, jóllehet a szö­vetség is tisztában van súlyossá­gával, és foglalkozik évek óta az enyhítésével. A KISZ küzdjön azért, hogy a fiatalok minél ked­vezőbb körülmények között élje­nek, dolgozzanak; jelezze az igé­nyeket, irányultságokat; orientál­jon: segítse az igazságos elosztást; keresse az átmeneti megoldáso­kat, de nem vállalhatja magára a lakással kapcsolatos összes ter­het. A kibontakozást e téren azért is tartom sürgetőnek, mert a család megőrzése a szocializmus­ban is létfontosságú. Ehhez vi­szont emberi minőségű lakásvi­szonyok kellenek. Tehát működ­jön közre a KISZ egy sokkal ru­galmasabb lakáspolitika kidol­gozásában, alkalmazásában. Biz­tos vagyok benne, hogy a kong­resszust megelőző eszmecserék ilyen szempontból is helyes irány­ba terelik a mozgalmi tevékeny­séget. K F. Küldött a könyvtárból Ramháb Mária, a Katona József megyei könyvtár gyér-" mekrészlegének vezetője, az intézmény KISZ KB dicsérő oklevéllel kitüntetett alapszervezetének titkára. A Kommu­nista Ifjúsági Szövetség Bács-Kiskun megyei küldöttérte­kezletén ő lesz az intézményi, értelmiségi alapszervezetek egyik képviselője. A küldöttgyűlés előtt néhány nappal rö­vid beszélgetésre kértük meg . . . — Mondjál valamit a könyv­tár, és ezzel együtt a kislét- számú intézményi alapszerve­zetek munkájáról, gondjairól. — Mindössze tizennyolcán va­gyunk a könyvtári alapszervezet-* ben. Több éves, valóban komoly munkánk eredményeként most márciusban kaptunk végre egy igazi, nagy elismerést: a KISZ Központi Bizottság dicsérő okle­velét. Ezt már csak azért is fon­tosnak tartom, mert úgy érzem, a kislétszámú értelmiségi alap- szervezetekre eddig kevésbé fi­gyeltek oda. Pedig a tudatformá­lásban, a legkülönbözőbb rétegek alapszervezeteinek kulturális éle­tében, ennek irányításában, va­lamint az információadásban óriási szerepük lenne. A mi egyik legfontosabb feladatunk, az éven­te megrendezésre kerülő „Könyv és ifjúság” játéksorozat is ezt példázza. Ezeken a rendezvénye­ken megpróbáltuk átadni a könyvvel, a könyvtárhasználattal kapcsolatos szakmai ismeretein-' két. A tavalyi akcióévben az üze­mi alapszervezetek fiataljainak szerveztünk ilyen sorozatot, a kö­vetkező ’mozgalmi évben pedig a szakmunkásképző intézetek di­ákjainak. — Véleményed szerint, mi­lyen egy jó akcióprogram? — Jellemezze az értelmes, a szakmai ismereteknek és a mun­ka jellegének megfelelő feladat­vállalás. Felesleges külön tömünk a fejünket, hogy mit csináljunk a következő akcióévben. Minden­ki végezze becsületesen a munká­ját a végzettségéhez, ismeretéhez mért legmagasabb szinten. A lé­nyeg tehát, hogy a feladat test­hezálló legyen. A legértékesebb, legjobban sikerült vállalásaink azok voltak, amelyekben a tudá­sunkat hasznosíthattuk, adhat­tuk át másoknak. Említhetném például a Forradalom utcai Ál­talános Iskola, vagy a BÁCSÉP- munkásszálló könyvtárának ren­dezését. Elmentünk mi ugyan a KISZ-óvodát építeni, takarítani, de ez például korántsem vett •igénybe bennünket annyira, mint a másik. Legalábbis nem az iga­zi értékeinket, erőinket kötötte le. — Milyen helyet foglalnak el a könyvtári fiatalok az in­tézmény mindennapi munká­jában? — Minden esetben megfelelő feladatot kapunk. A munkánk­nak, a tudásunknak megfelelően értékelnek bennünket, akár az. in­tézmény, akár a pártalapszervezet vezetői. Nem hagyják figyelmen kívül, hogy a könyvtár felsőfokú végzettségű dolgozóinak 50 szá­zaléka a fiatalok közül kerül ki. Lehetőségünk van arra is, hogy a meglévő demokratikus fóru­mokon kívül, bármikor beszélhe­tünk vezetőinkkel szakmai, köz­életi dolgainkról. A megbecsülés­hez talán hozzájárul az is, hogy a KISZ-alapszervezet munkájá­nak haszna egyben az intézmé­nyé is. — Miről szeretnél szólni a . megyei KISZ-küldöttgyülésen? — Még nem tudom pontosan. Tanulmányozom a megyei beszá­molót. De úgy gondolom, el kell mondani majd néhányat azokból a dolgokból, amelyek a városi küldöttértekezleten is elhangzot­tak. fgy például szeretnék szólni a KISZ-alapszervezetek önálló­ságának fontosságáról, a ré­tegdifferenciálódás szükséges­ségéről, a közművelődés­ben dolgozók feladatairól. Azt hiszem, érdemes arra is felhívni a figyelmet, hogy nem csupán a diák-alapszervezetekben lehet ak­tív, mozgalmas, jó KISZ-életet élni... P. E. A PROMETHEUS TTV bajai kirendeltsége értesíti T. Megrendelőit, hogy az alábbi gyors és szakszerű szolgáltatásokkal áll az Ónok rendelkezésére Automatikus blokk olaj- és gázégők üzembe helyezése, javítása, szerződéses karbantartása. Továbbá tüzeléstechnikai és biztonságtechnikai felülvizsgálatok elvégzése. Kérjük T, Megrendelőinket, forduljanak bizalommal kirendeltségünkhöz. Cím: 6500 Baja, Bajcsy-Zs. u. 4. Telefon: 12-588'4 mell. Telex: 281-253 629'

Next

/
Thumbnails
Contents