Petőfi Népe, 1981. április (36. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-22 / 93. szám

4 9 PETŐFI NÉPE • 1981. április 22.

Minden dolgozó ismeri feladatát

A pártbizottság gazdaságirányító tevékenysége

Néhány jellemző adat a Kiskunhalasi Állami Gazdaságból: a mezőgazdasági nagyüzem több mint 9600 hektár területen tevékenykedik, földjeinek minősége elég gyenge, sok a homok, ezért az összes terület mintegy ötöd része szőlő- és gyümölcsültetvény. A termelési szerkezetben meghatározó a kertészet és az élelmiszeripari termelés, amelynek fejlesztése során a teljes vertikum kialakítására törekedtek, illetve törekednek. Az úgynevezett kombinált vezetés-szervezést hozták létre, amelyben a területi irányítás meghatározó volta mellett egyre erőteljesebb az ágazati felépítés érvényesülése. Általában kétezres munkáslétszámmal dolgoznak, csaknem száznegyven a felsőfokú végzettségű szakemberek száma.

A gazdaság politikai munkáját üzemi pártbizottság irányítja. 1973 óta hét pártalapszervezetben több mint kétszáz kommunista dolgozik. Pintér Imrével, a gazdaság pártbizottságának titkárával aktuális témákról beszélgetünk.

— Gazdaságunk pártbizottságának munkájában hangsúlyozott szerepe van a termelés pártirányításának. A testületünk elé kerülő beszámolók több mint 50 százaléka gazdaságpolitikai, termelési kérdéseket tárgyal. Az V. ötéves tervidőszak alatt „ki kellett gazdálkodnunk” a megkülönböztetett állami támogatás megszűnését. A területhasznosítás során a gyenge minőségű homokok okoztak gondot. Telepítettünk 100 hektár gyümölcsöst, 400 hektár szőlőt, befejeztük 600 hektár korszerűsítését, nyereségessé tettük a borkősavüzemet, enne az időszakra jutott az ügyvitelgépesítés bevezetése is — kezdi a tájékoztatást.

A későbbiek során elmondja, hogy beszámoltatták többek között a gazdaság igazgatóját a területhasznosítás érdekében meghonosított húsmarhatartás tapasztalatairól. Állást foglalt a pártbizottság a tejelő tehenészet megszüntetéséről és a hereford hús- marha-törzsálloanány kialakításáról. Határozatot hozott a takarmánygazdálkodás további feladatairól, többek között a tömegtakarmányok, melléktermékek jobb hasznosításáról.

Természetesen mindezek megvalósításához szükséges a párt- és a gazdaságvezetés jó kapcsolata,

— A kommunista vehetők részt vesznek a hosszú távú, nagy hord- ' erejű tervek megtárgyalásán. Az a tapasztalat, hogy ezeken a testületi üléseken kemény vita alakul ki a döntésig, majd — s ezt a beszámoltatásaink eredményei igazolják — fegyelmezett munka folyik a határozatok végrehajtása érdekében. Pártbizottságunk az általános feladatok mellett évenként rendszeresen ágazatonként is meghatározta a kiemelt termelési tennivalókat, felelős, vagy felelősök megjelölésével.

Rájöttünk: nagyon fontos, hogy mindenki ismerje tennivalóit, sőt azt is, hogy munkája elvégzése alapján milyen anyagi és erkölcsi elismerésben részesül. Gazdaságunk ebben az időszakban hajtott végre először jelentős munkaerő-átcsoportosítást, amely száz embert érintett.' Több mint kétszáz szakmunkás szerzett újabb szakmáról bizonyítványt. Mindez elősegítette a jobb és szervezettebb munkavégzést. Természetesen ehhez szükséges volt a politikai meggyőzés. Az átszervezés egyúttal nagyobb kereseti lehetőséget is teremtett az érintett dolgozóknak. Konkrétabbá, mérhetőbbé tettük az ösztönzés formáit, fokoztuk a közvetlen érdekeltséget. Nőtt a teljesítménybérben dolgozók aránya, az időbérben tevékenykedők keresetének egyre nagyobb hányadát teszi ki a minőségi és a mennyiségi feltételek teljesítéséhez kötött rész.

Ezzel összefüggésben arról is szót ejt a pártbizottság titkára, hogy megnőtt a döntést hozók felelőssége. Az egyre gyorsabban változó feltételek miatt még nagyobb mértékben szükséges biztosítani a politikai testületeknek a vezetők önállóságát és felelősségét. Véleménye szerint a bor- kősavüzem kollektívája jól élt a lehetőséggel, jelentős energiák szabadultak fel. Tömeges az újítás. a berendezések 50 százalékát már meghaladják a hazai gyártású gépek, és született egy szolgálati szabadalom is. Az üzem már jelentős jövedelmet hoz a gazdaságnak.

Hozzáteszi:

— A termelést segítő politikai meggyőző munkában segítséget adnak a szakszervezetben dolgozó kommunisták. Ösztönzik a szocialista munkaverseny kibontakoztatását. A KISZ-bizottság a fiatalokat arra serkenti, hogy a nagyobb jelentőségű feladatok felett — ilyen a húsprogram, a szőlőtelepítés — védnökséget vállaljanak.

Az idei feladatokra alaposan felkészültek. A szűkös lehetőségek mellett is bővítik a szőlőfeldolgozót, a bortárolót és a palackozót.

— Keressük az utat a kertészeti ágazatokban jelentkező kézi

9 Ezt a berendezést a cukoripartól vásárolták. A jövőben — némi át. alakítás után — a törkölyből készült takarmány * gyártását szolgálja. (Méhes! Éva felvétele)

munkaerőhiány pótlására. Nagy erőfeszítéseket teszünk a termékek minőségének javítása érdekében. Pártalapszervezeteinkben a taggyűléseken, a szakszervezeti, bizalmi-tanácskozásokon, a KISZ- összejöveteleken szót értettünk gazdaságunk dolgozóival az idei terveket illetően. Elkészültek a kerületi tervek, a szocialista brigádjainak tagjai megtették yállato; lásuikat —r hangoztatja Pintér Imre, majd nagy nyomatékkai < meg-: jegyzi: — A vezetők és a beosztottak előtt világosak a célok, elérhetőnek tartják az idei tervek teljesítésében meghatározott feladatok végrehajtását. Sajnos, számos gondunk is van. A kertészetben dolgozók szaktudása nem éri el a kívánatos szintet, gondot okoz az alkatrészhiány, baj. van egyes gépekkel konstrukciós hibák miatt.

Nemrég a megyei párt-végrehajtóbizottság megtárgyalta párt- bizottságunk tevékenységét, és számos hasznos tanácsot adott

munkánk javításához. Többek között meghatározta, hogy a gazdaság termelési értékének növekedése az idén haladja meg a 4 százalékot, többet tegyünk a munkaszervezés, a gazdálkodás színvonalának emelése érdekében, elsősorban az alaptevékenységben növeljük a hozamokat, csökkentsük az önköltséget. A vezetés segítse elő a termelő munka hatékonyságának javulását. 8 D'ai

Végezetül1 még elmondja:

— Tovább lehetne sorolni a tennivalókat, de csák egyet emelek ki: a jó munkahelyi közérzetre való törekvést. Ennek egyik feltétele, hogy a lehetőségekhez mérten szociális segítséget is adjunk dolgozóinknak. Hosszú távon meghatároztuk a lakásépítéssel kapcsolatos támogatás kiemelt kezelését. Sok segítséget adunk a családi otthon építésében dolgozóinknak. Ez egyúttal elősegíti, hogy jobban kötődjenek gazdaságunkhoz. K. S.

TÚL A MEGYEHATÁRON

Vitaminok a kalap alatt

A gomba ősidők óta az emberek kedvelt tápláléka. Sokféleképpen elkészíthetjük, salátának, savanyúságnak, levesnek, előételnek, rántva vagy pörköltnek. Ezenkívül jó fűszeranyag is.

Fehérjét, sok szénhidrátot, ásványi anyagot, vitamint tartalmaz, összes tápértéke a húséval vetekszik. Ásványisó-tar- talma például magasabb a marhahúsénál. Hazánkban az egy személyre jutó gombafogyasztás évente egy kiló körül alakul. Egy összehasonlító szám: a Német Szövetségi Köztársaságban három kiló.

Nem a gombatermesztésből származó jövedelem pótolta a csepeli Duna Termelőszövetkezet zöldségtermesztési ágazatának tavalyi, mintegy 10 millió forint veszteségét, de kétségtelenül mérsékelte azt. A gomba a Pest környéki pincékben biztonságosan termeszthető. Igaz, ez az ágazat a szövetkezet egymilliárd-négy- százezer forint termelési értékének csupán tíz százalékát adja, mégis nagyra becsülik. Olyany- nyira, hogy négy évvel ezelőtt létrehoztak egy gombatermesztési rendszert, amelyben jelenleg húsz taggazdaság érdekelt.

Szaporítóanyag a háztájinak is

Kiss P. László, a szövetkezet elnöke:

— Fejlődik a hazai gombatermesztés. Már nemcsak a nagyüzemek, hanem a háztáji gazdaságok is igénylik a szaporítóanyagot. Évente 300 ezer liter gombacsírát állítunk elő, ezt a mennyiséget meg tudnánk toldani még il50 ezer literrel, ami 7—8 millió forint többlet bevételt jelentene a szövetkezetnek, csak ehhez tovább kellene növelni az exportot. Jelenleg Jugoszláviába és Ausztriába küldünk kis mennyiségű szaporítóanyagot. Egy kis piackutatással ebből is devizabevételre tehetne szert az ország.

— Tulajdonképpen ezért is építettünk két esztendővel ezelőtt új, gombacsíra-előállító laboratóriumot — kapcsolódik a beszélgetésbe Koronczi Imrémé elnökhelyettes. — -Van egy kutatórészlegünk, ahol gombanemesítéssel is foglalkozunk és kipróbáljuk az ajánlott új növényvédő szereket. A tavaly elkészült komposztáló üzemünk teljesen új technológiára épült, ahol kevesebb dolgozóval, 30 százalékkal csökkentettük az energiafelhasználást. Ezzel ellensúlyozzuk a gombatáplajnak használt szalma, műtrágya és vegyszer árának emelkedését. Ez is a magyarázata annak, hogy a termék ára évek óta változatlan. Minden lehetőséget megragadunk a költségek csökkentésére, a jó ötleteket hasznosítjuk. Az előrelépés letéteményesei nálunk a fiatal' szakemberek, akiktől sokat várunk. A gombatermesztési ágazatban például húsz mérnök dolgozik. A szövetkezet által szervezett 1 éves gombatermesztési tanfolyamot eddig hatvan fizikai dolgozónk végezte el, s a partnergazdaságoktól is szívesen fogadunk hallgatókat.

• A szövetkezetben kísérletezték ki a műanyag zsákban történd gombatermesztést. (Dr. Bodor János felvétele)

Évente háromezer tonna

Bevezettük a teljesítménybérezést — folytatja az elnökhelyettes. — Dolgozóinkat megfizetjük, viszont a követelményt is a .bérhez igazítottuk. A gomba kényes növény. Ha odafigyelünk, négyzetméterenként 20 kilogramm terméssel fizet. Nemcsak szakértelmet kíván, hanem az időhatárokat sem „ismeri”. Folyamatosan nő, ezért állandóan kell szedni.

— Mekkora felületen termesztik a gombát?

I— A kőbányai, a budafoki és a budatétényi pincékben 150 ezer négyzetméterről évente 3 ezer tonna termést szedünk, melynek jó részét a saját és a ZÖLDÉRT- üzletekben frissen kínáljuk egész éven át. Hétszáz tonna termésből konzerv készül, amelyből 500 tonnát saját üzemünkben dolgozunk fel.

Az ország más részein — főként a Dunántúlon — szintén egyre inkább hasznosítják a gazdaságok a pincéket. Igaz, Bács- Kiskun megyében a természeti adottságok miatt nem bányásznak követ, itt nincs ilyen jellegű pince sem, van azonban használaton kívüli föld alatti bortároló, mind a nagyüzemekben, mind a háztáji gazdaságokban. Ezeket érdemes lenne gombával hasznosítani. Már csak azért is, mert az amúgy is szerény, egy főre jutó gombafogyasztás az Alföldön az országos átlagnál alacsonyabb.

Az erdei gomba

Csigás Ferenc, a Csarnok- és Piacvállalat igazgatója az általános fogyasztásról, az ellátásról tájékoztat.

— Évente mintegy 50—100 ezer kilogramm erdőben gyűjtött gomba kelt el a piacokon. Hogy mikor mennyi, az időjárás függvénye. Volt olyan esztendő, amikor a 200 ezer kilót is elérte a felhozatal. A fogyasztóknak nem győzzük eléggé hangsúlyozni, hogy csak olyan gyűjtött gom. .bát vásároljanak, amelyeket a piacokon dolgozó felügyelők már ellenőriztek és igazolólappal láttak el. A nemtörődömség majdnem minden évben áldozatot követel.

Az elmúlt esztendőben 250 kilogramm gombát koboztak el az ellenőrök, akiket időről időre kötelezünk, hogy számot adjanak szakmai tudásukról. A vásárlók érdekében, június 1-től november végéig állandó gombakiállítást tartunk a Tolbuhin körúti csarnokban, hogy segítsük a gombafajták megismerését.

Béna Zoltán

Aruátvétel miatt zárva?

Az eset először tavaly márciusban következett be. A kecskeméti Sugár György okleveleket akart vásárolni a helyi nyomtatvány- boltban, amely már hosszabb ideje zárva volt — áruátvétel miatt. Amikor tudomásunkra jutott a — mások nevében is szóvá tett — panasza, arról nyomban tájékoztattuk az egység gazdáját, a megyei iparcikk-kereskedelmi vállalat megyeszékhelyi kirendeltségének vezetőjét, aki korántsem találta indokoltnak, jogosnak a hovatovább ellátási zavart okozó zárvatartást. Intézkedésére haladéktalanul megnyíltak az ajtók. Ha ezzel kapcsolatban sor is került valamiféle „belső” szervezeti intézkedésre, úgy tűnik, annak egy év után már nincs hatálya, jelentősége. 'Legalábbis effélére következtetünk az e tárgyban röviddel ezelőtt szerkesztőségünkhöz érkezett levélből, melynek feladója a már említett Sugár György, aki egyebek között az alábbiakat írta:

Munkahelyemen, az Allamt Biztosító kecskeméti városi fiókjánál, mint sportfelelós Is tevékenykedem. E társadalmi megbízatásomhoz tartozik a különféle versenyek szervezése, lebonyolítása. Idén tavasz elején például a kispályás helyi labdarúgó- bajnokság, az igen népszerű CSEB- kupa megrendezése volt újból soron, ahol a sikerrel szereplő csapatok részére Ismételten szép okleveleket szándékoztunk adni. Feladatom volt ezeket, valamint a mérkőzésről készítendő forma-JegyzCkOnyveket megvásárolni. Emiatt kerestem fel március 11-én a Katona József téri nyomtatványboltot, melynek csak az altajálg jutottam el, hiszen azon egy tábla tudatta: áruátvétel van, nyitás holnap. 18-án ugyanez a körülmény fogadott. Sebaj — nyugtatgattam magam —, majd a harmadik naoon ... Sajnos tévedtem, hiszen a változatlan szOvegű kOzlés továbbra Is ott díszelgett.

Enyhén szólva dühOs lettem, hogy napok óta tlvetén vezetik félre a vásárolni akaró embereket — közöttük a távoli vidékről érkezőket —. akik azért Is roppant kiszolgáltatottak, mert sehol a megyében nem árusítanak másutt nyomtatványokat. Sürgetett az IdO — a meccsek kezdete —■ meg hát eszem ágában sem volt Pestre menni e pár darabka papírért,

ezért bekopogtattam az üzletbe. A nagynehezen kitáruló ajtónál megjelent az üzletvezető, aki azzal kezdte, hogy rendreutasltott...

Summa summ árum: a szóban forgó cikkhez végül Is hozzájutottam a 84. órában. De a kérdés ma sem hagy nyugodni: megengedhetO-e az, hogy egy nagy forgalmú szaküzlet — melynek Bács-Klskun egész területéről vannak vevOl, magánosok és közelietek egyaránt — áruátvétel ürügyén napokig legyen bezárva? — fejeződnek be a sorok.

Nos, a történtek ismeretében hadd szögezzünk le egy alapvető dolgot: a bolt azért van, hogy a lakosság áruigényeit kielégítse. Bezárása révén aligha tud eleget tenni ebbéli rendeltetésének. Nem kivétel ez alól a nyomtatványokat árusító egység sem, melyre vonatkozó közérdekű kérdéssel a kecskeméti Városi Tanács v. b. kereskedelmi csoportvezetőjét, Mócza Imrét kerestük meg, aki a következőket mondotta:

— Az áruátvétel egyik döntő fontosságú kereskedői teendő, melynek elvégzéséhez pontosságra, fokozott figyelemre van szükség. Ahol kedvezőek a feltételek — nagy a raktár- és az eladótér, jobb a munkaerő-ellátottság —, problémamentes e tevékenység, s ez szerencsére már jellemzi a város állami és szövetkezeti üzleteinek zömét. Vannak azonban olyan egységek is, ahol szűkösek a technikai körülmények, és komoly gondot jelent a csomagolt áruk berakása, kibontása. E helyeken szinte óhatatlan az ideiglenes zárvatartás. Persze, néhány óránál többre nem rúghat ez az idő, mely ha napokat jelent, amiatt valóban jogos a reklamáció. Ami pedig a konkrét ügyet illeti, az iparcikk-kereskedelem vezetőinek is meg kell találniuk a módot arra, hogy a megye egyetlen nyomtatványüzletének dolgozói ezentúl szervezettebben, ésszerűbben — esetleg a túlórák igénybevételével — és főleg gyorsabban végezzék az áruk átvételét.

Földkisajátítás — nem mindennapi módon

Szinte vígasztalhatatlanul elkeseredett ember Bukovszki Tibor, akta három kiskorú, .gyermeke édesapja. Szerkesztőségünket,.s^- rríelyésén felkeresvén sorolta a panaszát, melyet alig győztünk jegyezni:

Családommal Helvécia-Matkó- pmetán lakom, a 175. számú tanyában. A környékbeli 24-es számú — a félegyházi ÁFÉSZ-hez tartozó — egyszemélyes vegyesboltban dolgozom, ahová saját lovas kocsimmal fuvarozom rendszeresen az árut. Szabad időmben gazdálkodó vagyok, ugyanis már tíz éve művelem az otthonom menti, két és fél hektárnál valamivel nagyobb területet. Ez egyik idős rokonom, Bukovszki Antal tulajdona, melyet öröklési szerződés alapján birtokolok. Termesztek zöldségfélét, dohányt, meg többféle takarmányt a háziállataim részére. Idén is számítottam a sok ezer forint értékű terméseredményre, e tervem azonban most szertefoszlott.

Minden március végén kezdődött, amikor megütötte fülemet a hír, miszerint felkészülhetek rá, a földet nemsokára elveszi tőlem az erdőgazdaság, mely már végzi a térségben a fatelepítéshez szükséges szántási munkákat. Rohantam a helyi tanácshoz, az ottani szakszövetkezethez, az erdészethez, a megyei mezőgazda- sági szakigazgatási szervhez, mindenütt közöltem, som engem, sem a tulajdonost nem értesítettek eddig hivatalosan a kisajátításról. Néhol meg sem hallgattak, másutt pedig tehetetlenül tárták szét karjukat. Es a kilátásba helyezett talajművelő gép április 4-én valóban meg is jelent a helyszínen, s tiltakozásom ellenére elkezdte-befejezte a szántást. Utólag derült ki,, a földet parlagterület gyanánt vette tulajdonába a gazdaság. Hogy jó része lucernával volt bevetve, s a többi négyszögölek is egyértelműen árulkodtak a megmunkálásról, az senkit nem zavart. Ki téríti meg a káromat, s hogyan •érvényesíthetem szerződésbeli jogomat?

Ami olvasónk jogos kérdését illeti, arra érdemben válaszolni nem...mj vagyunk hivatottak,. A." fölöttébb elgondolkodtató , eset apropóján azonbkfif szükségesnek tartjuk elmondani a termőföld védelmével kapcsolatos véleményünket :

Az 1977. évi 25-ös számú törvényerejű rendelet leszögezi, a földet használók kötelesek rendeltetésszerű mezőgazdasági termelést folytatni. Nos, ennek az előírásnak maradéktalanul tett eleget Bukovszki Tibor, aki mellesleg adót is fizetett gazdasága után. Vagyis reá nem vonatkozhat az 1979. évi 32-es számú törvényerejű rendelet, miszerint, ha a magánszemély saját hibájából nem műveli felszólítás után sem a földjét, azt kártalanítás nélkül kell állami tulajdonba venni. Pedig valami ilyesmi történt a 175- ös számú matkópusztai tanya körül ...

Láttuk a helyszínt, a mélyen felszántott hektárokat, s a környékbeli parlagföldeket is. (Kár, hogy azok eltulajdonítása senkinek sem jutott eszébe!) És áttekintettük az öröklési szerződést is, melyen ott a kecskeméti Városi Tanács 22 480—3/1971. számú záradéka. Ez utóbbi a jóváhagyást jelenti. Aztán megtudtuk: az iratban foglaltak máig sincsenek bejegyezve a telekkönyvi hatóságnál, következésképp a vonatkozó nyilvántartásban csupán az éltes korú tulajdonos neve szerepel, akiről kétségkívül helyesen feltételezték, hogy nem műveli a földjét. Nem kis felelőtlenségre vall azonban, hogy a terület nem parlagi állapotáról senki nem győződött meg, anélkül adták azt át — ráadásul a tulajdonos előzetes értesítését is elmulasztva — az állami erdőgazdaságnak hasznosításra. Reméljük, a tanulságos esetet mihamar kivizsgálják az illetékesek, s döntésük nyomán sor kerül olvasónk kártalanítására, esetleg csereingatlanhoz juttatására, vagy netán a •— nem mindennapi módon igénybe vett — földje visszaadására!

Összeállította: Velkei Árpád

Boglárlelle, Kikötő utca 3. szám alatti 4 szobás, mellékhelyiséges

ÜDÜLŐÉPÜLET TELJES FELSZERELÉSSEL, 251 NÉGYSZÖGÖL TERÜLETTEL.

Érdeklődni lehet a helyszínen:

1981. április hó 24-én (pénteken) 10—16 óráig.

1402