Petőfi Népe, 1981. április (36. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-19 / 92. szám

V PETŐFI NÉPE / $ Gyermekeknek egy kortyot sem! Te már nagy fiú vagy, földig ér a lábad! Ehhez hasonló, „hu­moros” kísérővel szokták, szin­tén földig érő lábú felnőttek hús­vét hétfőjén, a locsolkodási ak­tus koronájaként a serdületle- nebb, avagy már felcseperedett ifjú gavallérok kezébe adni a po­harat. Ha szabódik a legény, gyor­san kész a replika a már jó han­gulatú házigazda vagy férfinép ajkáról: — Hajts föl, én is így kezd­tem! Esetleg még megereszt egy derűs emlékű történetet is, mi­lyen szép is volt az a locsolko- dás, amikor először ázott el ő is amúgy istenigazában. De hát va­lamikor csak el kell kezdeni — folytatódik a szentenciák sora, s ilyen dicső emlékek hallatán a piruló kamasz sem tehet egye­bet, férfiasán az ingnyaka mögé önti a felnőtté válást dokumen­táló „rövidet”.... Mit is lehetne ehhez az elkép­zelt locsolkodási jelenethez fűz­ni? Prédikációt semmiféleképp! Hiszen jobbára — mi felnőttek — játsszuk el a tekintélyünket a gyerekek előtt, főként ha vízről esik szó a beszélyben, s mi is a bort választjuk. Fogadjuk a locsolkodót, akár a ház lányához, akár a felnőtt asz- szonynéphez jön, szeretettel. Vált­sunk vele szót, beszélgessünk ve­le felnőtt módjára. Szeretetün- ket ne azzal fejezzük ki, hogy az amúgy is kákabélű kamaszt meg­tömjük húsvéti sonkával, diótor­tával, s csúsztatónak egy kis édes­likőrrel ... Gondoljunk csak bele, hány háznál kell tiszteletét ten­nie, s ha mindenütt etetik-itatják — s mert ő udvarias, el is fogad­ja —, mekkora próba elé állítjuk! Ne vegyük sértésnek, ha nem kér semmit. Régen volt már an­nak az ideje, amikor a szegény ember, hogy ínségét elfeledje, sá­toros ünnepkor belakott, és ro- gyásig jóltartotta a vendégeit is! Ennivalónk, hál’ istennek, min­den napra jut.. Az orvosok a meg- mondói, hogy még sok is ... Ital is kerül — ha akarja — minden­kinek az asztalára. Nem bűn az, ha a felnőttek a kiadós ünnepi fo­gásokat egy jó fröccsel, pár po­hár sörrel megöntözik. De a gyereknek egy korty alko­holt se adjunk! S ne traktáljuk szeszes itallal gépkocsival érkező vendégeinket sem. Gazdag ünne­peinket ne alázzuk meg felelőtlen­ségünkkel. Ünnepeljünk szépen, a szeretet melegségével, melyből ré­szesedni a legigazibb öröm. Nagy Mária Fogadó a pincefaluban Szépen illik a hajósi pincefalu épületegyütte­sébe a pénteken átadott Cabernet fogadó, me­lyet a Kotzor György irányította fiatal szegedi tervezőcsoport elképzelése alapján ép illettek a hajósi tanács költségvetési üzemének kőműves brigádja, valamint a Hosszúhegyi Állami Gaz­daság építőrészlegének dolgozói. A hangulatos fogadót a hartai célgazdaság, a hajósi József Attila Tsz, a Hosszúhegyi Állami Gazdaság, valamint az idegenforgalmi szervek összefogásával valósították meg. Üzemeltetője a Hosszúhegyi Állami Gazdaság. A belföldi és kül­földről ideérkező vendégek bizonyára kellemesen fognak időzni ebben a vendégfogadóban. (Pásztor Zoltán felvétele ) ej HMHHI Tapasztalatcsere a korszerű műemlékvédelemről Elkészült a műemléki albizott­ságok XI. országos értekezletének programja. A nagy jelentőségű ta­lálkozóid Kecskemétre érkező szakembereket dr. Gajdócsi Ist­ván, a megyei tanács elnöke kö­szönti július 7-én, a Tudomány és Technika Házában. Az előadók — Jamtner Antal rmniszterhelyet- ites. Menetele Ferenc az Országos Műemléki Felügyelőség igazgató­ja, dr. Barcza Géza minisztériumi főtanácsos, Kerényí József Ybl- díjas építész — elsősorban a mű­emlékvédelem új feladataival, új módszereivel foglalkoznak. Dr. Áforalhám Kálmán, minisz­ter nyitja meg az országos mű­emléki kiállítást a tanácskozás színhelyén. A hasonló kecskeméti tevékenységről 'beszámoló kiállí­tást a Megyei Művelődési Köz­pontban láthatják az érdeklődők dr. Mező Mihály tanácselnök megnyitóját követően. A háromnapos tanácskozáson a résztvevők megismerkednek a megyeszékhellyel, valamint Kis­kőrös, Kalocsa, Hajós - építészeti emlékeivel. A Posta április 29-én egyszerre két új bélyegét, illetve bé'lyegso- rozatot hoz forgalomba. A Magyar Vádász Szövetség megalakulásának centenáriumá­ról kétforintos 'bélyeggel emlékez­nek meg az Évtfordulók-események ’81 sorozaton belül. A bélyeg „táv­csőlátképen” erdőrészletet és egy 'bőgő szarvasbikát ábrázol. Hat értékből álló történelmi magyar zászlók elnevezésű bé­lyegsorozat is megjelenik. Energia a napról Elektromos hálózathoz kapcsolták egy naperőmű villamos energiát tér-’ melő egységét, a szicíliai Adranóban. A három ország által közösen épített naperőmű ezentúl az olasz elektromos hálózatot látja el árammal. A 7800 négyzetméteres gyűjtőtüikör egy mega­wattnyi energiát képes előállítani. Emlékverseny a szülővárosban Idén is megrendezik emlékver­senyüket a Móra-hagyományokat az életmű megismerésére ösz­tönző rendezvényekkel ápoló kis- kunfélegyháziak. A városi tanács és az író ne­vét viselő művelődési központ felhívására oly sok szocialista brigád jelentkezett, hogy csak egy előzetes írásbeli forduló legjobb­jai vehetnek részt az április 26-i, a művelődési' központban sorra kerülő versengésen. Azt kellett földolgozniok, hogy — szerintük — milyen volt a Móra születésé­nek százados évfordulóját ünnep­lő program, erősítette-e (ha igen, hogyan) a Móra-kultuszt. Az általános és középiskolai csapatok április 25-én döntik el, hogy kik a legjáratosabbak a vá­ros nagy szülöttének irodalmi munkásságában. Űj bélyegek Illatosodunk orosabb emberek huncu­tabb ja bizonyára emlék­szik még a csintalan dalocskára, amelyet valamikor suszterinasok zengtek nagy kedvteléssel. Külö­nösen <úgy húsvét táján. Három tányér babot eszek. Mellé rozmaringot veszek. Szagos lesz az utca, Merre, merre, merre járok. Néznek Is utánam a leányok. Hogy \miért suszterinasoknak tulajdonították eme kulturális te­vékenységet? Ki tudia ma már. Talán mert az inassors ■ mostoha- ságát kompenzálták, ellensúlyoz­ták efféle kópéságokkal az egy­kori cipésztanulok. S ha a kö­rünkben „Röpülj pulyka" vetél­kedőkről száműzték is az ősi ut­cadalocskát, a versike tartalma mégis mély mondanivlót — mai választékossággal szólva üzenetet — őriz iaz ütőkor számára. Azt például, hogy az illatoknak van valami bolondító hatása az em­berre. Nem más ez, mint az orrot érő sokk, érzelmi megrázkódta­tás, ami — esetünkben a rozma­ringnak köszönhetően — lehet kellemes, sőt erotikus hatású. Bi­zonyítja ezt, hogy ahol a dalnok megfordul, utánanéznek a lányok. Ezzel már el is érkeztünk il­lat-tudományos értekezésünk punctum saliens-éhez, ugrópont­jához. Annak leszögezéséhez, hogy az illatoknak évezredek óta va­rázsereje van az emberre. Ezért szórt eleinte tömjént, fahéjat, mirhát a parázsra, mert fölfedez­te, hogy per fumum — azaz füs­tön át kellemes szagot nyer imi­gyen. Ebből eredeztethető az an­gol perfume, a francia parfüm szó, amely nálunk is meghonoso­dott —* parfüm formájában. Illa­tosítottak ti régiek halottaik be- balzsamozásakor vagy elégetése­kor egyaránt. Szagosították für­dőiket. A rómaiak már odáig men­tek laz illatszerek használatával, hogy lakomáikon még ‘az ételei­ket is rózsaolajjal locsolták. Sír­jukba is tétettek illatszereket, amit a Magyarországon talált ró­mai sítokból felszínre hozott té­gelyek is tanúsítanak. Gyógyító hatásuk miatt is ked­velték éleink az illatos vizeket, olajokat. Egyes források szerint Erzsébet magyar királyné — Ró­bert Károly feleségének nevéhez fűződik a ,/magyar királynő vizé­nek" 1 nevezett illatszerkészít­mény. Ö maga |jegyezte fel, hogy köszvényét gyógyitgatta a rozma­ringvirágkivonattal. Innen már csak egy lépés volt, hogy mosakodás helyett is virág­illatokkal nyomják el testszagu­kat a nők és férfiak. Képzelhető, hogy ilyen „fürdések” után mily bódító rózsa-, ibolya-, levendula-, s ámbraillatban úsztak a termek XIV. Lajos francia király udva­rában. Velencében, Firenzében nemhogy őket, hanem az ókori ró­maiakat is lepipálták illatszer- használatukkal a reneszánsz em­berei. Nemcsak kesztyűjüket, ha­nem cipőjüket is illatszerrel itat­ták át. Ami viszont arra vall, hogy korábban még kimaradt egy, s más a virágillattal váló mos­dásból, és iez csak bántotta a ké­nyesebbek orrát. %/tilyen jó már nekünk, kései "■* unokáknak. Azóta nem­csak a mosdás, fürdés vált ismét közkinccsé >— mert azért mintegy emlékezetkihagyásnak tudható be, hogy időnként mosdani is elfelej­tettek előkelő körökben —, ha­nem illatszerekben is dúskálha­tunk. Kölnivíz, parfüm annyi van, hogy aki nem sajnálja rá a pénzt, akár fürödhet is bennük. S micsoda illatkompozíciók! Hi­szen egy-egy parfümnek, kölni­nek legalább húsz-harmincféle al­kotóeleme van, bázis- és adalék­anyagokból. Az első tkölnivízké- szítő, Giovanni Maria Farina kompozíciói például méhfü, men­ta, ürömlevél, zsálya, kakukkfű, ibolya, levendula, szegfű, na­rancsvirág, rózsaszirom, szere­csendió, ceyloni fahéj, citrom- és narancshéj, kámfor porított keve­rékének párlataiból származtak. Am ki tudja az Echt Kölnisch Wasser, a valódi kölnivíz össze­tételének titkát, amit előállítója, Wilhelm (Mühlens kölni kereske­dő komponált, s amely gyártójá­nak házszámáról a 4711-es számot viseli azóta is (1794) márkajegy gyanánt. A receptet a család tag­jai generációról generációra híven őrizték, örökítették. Annyit tud­hatunk, hogy a {kölnivíz alapanya­ga finom, tiszta alkohol. S termé­szetesen a tartós, finom illatot adó anyagok közül nem hiányoz­hatnak a már felsoroltak, de hogy milyen arányban keverik őket? ... Az is biztos, hogy á levendula és rozmaring olaja mindig jelen van a (kölnivízben. Aztán ott vannak a másik par- füm-világhatalom, Franciaország illatszerei, az évről évre megjele­nő új kompozíciók. A fogalommá lett francia kölni, parfüm mel­lett az orosz, (amerikai, angol köl­nik. Ugyanakkor csaknem vala­mennyi hódító illatnak a férfiak­nak ajánlott változatát is meg­komponálják. o de ne felejtsük ki a ma­gyar kölnivizeket sem, me­lyekből 44 fajta kerül ki a gyár­ból, s a levendulaolajon kívül va­lamennyi illatalapamyagunk kül­földi. Igaz, negyedszázada még 80- féle kölnit gyártottunk, viszont az ezeket némileg helyettesítő dezo­dorát szerek forgalma 40 száza­lékkal nőtt az utóbbi években. Hiába na, a (magyar férfiak egye­lőre nem csípik az illatszereket. Az is tény azonban, hogy arcvi­zekkel, dezodoráló készítmények­kel mind sikeresebben csábítják őket is az illatkultúrába. Nem­csak karikatúrán, hanem a váló életben is tapasztalhatjuk, hogy a rendszeres mosakodást meg- ugató ifjú egyedek szívesen per­metezik be magukon az öltözék pállott zeg-zugaíi, zoknis lábukat — dezodorral. (Persze, ettől még korántsem reneszánsz egyénisé­gek.) Nos, amerre ők járnak, a lá­nyok hasonlóképpen fordulnak meg (vagy félre), mint hajdan a három tányér bablevest fogyasz­tott, íamellé rozmaringot tűzött legények után. Mindent összegezve, s például a Derby elnevezésű dezodor hó­dítását figyelve a tisztálkodó döntő többség (körében, a férfiak­nál is eljön az idő, amikor merik ujjuk hegyét, majd fülük (Ampá­ját is parfümmel, kölnivel illato­sítani ... A húsvét ennek begya­korlására is jó alkalom. Tóth István NAPTAR 1981. április 19.» vasárnap Húsvét Napkelte: 5 óra 49 perc. Napnyugta: 19 óra 39 perc. Holdkelte: 19 óra 43 perc. Holdnyugta: 6 óra 19 perc. IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig időn­ként erősen megnövekszik a fel­hőzet. Szórványosan várható ki­sebb eső, zápor, főként keleten havaseső, hózápor is valószínű. Az északkeleti, keleti szél helyenként megerősödik. Folytatódik a hideg idő. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában mínusz 3, plusz 2, legmagasabb nappali hő­mérséklet 6—11 fok között. (MTI) LOTTÓ A Sportfogadási és Lottó Igaz­gatóság közlése szerint a 16. já­tékhéten öttalálatos szelvény nem volt. A lottónyeremények a nye. reményilleték levonása után a következők: 4 találatos szelvénye 38 fogadónak volt, nyereményük egyenként 207 202 forint, 3 talála­ta 4226 fogadónak volt, nyeremé­nyük egyenként 932 forint, a 2 találatos szelvények száma 151 913 darab. Ezekre egyenként 30 fo. rintot fizetnek. — HŰSVÉTI |BÁLOK. Az ün­nep első napján a megye több helységében még (ma is rendeznek hagyományos húsvéti locsoló bá­lát. így például Kunszentmikló- son, ahol a lányok és asszonyok vigadoznák ma este. Húsvéti bá­lát rendeznek ma mindkét nem­béliek részére még Dunapatajon és Kalocsán is a helyőrségi mű­velődési otthonban. — Természeti csapások. A föld­del tett egyenlővé egy nagyerejű forgószél, négy indiai falut Orissa államban. A hivatalos közlések szerint pénteken mintegy száz­húsz ember halt meg és több százan megsebesültek. Kolumbia déli részén viszont árvíz pusztít. A természeti csapás következté-' ben péntekig 23 ember meghalt, többen eltűntek, és mintegy há­romezerre becsülik a károsultak számát. — Túzokkakasok násztánca. Megkezdődött; a diürgés a Sárré­ten a dunántúli túzokrezervátum­ban, ahol ősi környezetükben él­nek, fészkelnek a nagytestű ma­darak. A Magyar Madártani Egye­sület Fejér megyei szervezetének tagjai szolgálatot szerveztek az értékes madarak őrzésére, a dür- gés, majd később a fészkelés idő­szakára. A legutóbbi túzokszá’m- lálás adatai sertett a madarak száma növekszik. — HÁROMEZER ÉVES TEMP_ LOM. A görögországi Lefkantin- ban a régészek minden valószínű­ség szerint a föld eddig ismert legrégibb templomára bukkantak. A négyszer tíz méteres alaprajzú templom a feltételezések szerint 900 évvel időszámításunk kezde. te előtt épült, tehát még azelőtt, hogy a görögök kidolgozták a ge­ometria alaptételeit. A feltétele-: zések szerint a templomot egy hős Sírja fölé emelték. — Repülőszerencsétlenség. Pén-! teken az Egyesült Államokban: a Colorado állambeli Loveland váj ros fölött összeütközött egy utas- szállító repülőgép és egy ejtőer. nyősöket szállító sportgép. A sze_; rencsétlenség következtében ti-j zenöt ember életét vesztette. MŰSOR: MEGYEI MŰVELŐDÉSI KÖZPONT 1981. április 19. 18 órakor Disco Előzetes: 21-én 18 órakor Kisállattenyésztés a ház körül Előadó: Hraskó István 22-én, 18 és 2Ú órakor Irodalmi bérlet ö. előadása Medgyesi Mária önálló estje . KECSKEMÉTI KATONA JÓZSEF SZÍNHÁZ 1981. április 19. délután 3 óra Édesapám,, édesapám, kibújt ám a szög a zsákból Móra-bérlet Kelemen László Színház este 7 óra Fehér házasság Bérletszünet Értesítjük nézőinket, hogy a ma délelőtt 10 órára meghirdetett KOLDUS ÉS KIRÁLYFI című gyermekelőadás elmarad. Á je­gyek visszaválthatók, vagy az áp_ rilis 26-i előadásra érvényesíthe. tők. 1981. április 21. délután 3 óra Koldus és királyfi Jáfrási Úttörőbérlet este 7 óra Édesapám, édesapám, kibújt ám a szög a zsákból Főiskolás bérlet MOZI 1S81. Április 19., vasárnap VÁROSI MOZI: fél 4, háromnegyed 6 és 8 órakor! A SZENTÉV Szülés francia bűnügyi ftlmvlgjáték ÁRPÁD MOZI: féi 4, háromnegyed 6 és 8 órakort SZOKTETÉS Csak 16 éven felülieknek! II. helyárú! Színes, magyarul beszélő amerikai kalandfilm PAJTAiSMOZI; délelőtt 10 órakor! A VILLAMCSINALÖ MESEMOZI: fél 4 és háromnegyed 6 órakor! MARCI AZ ANTARKTISZON Színes magyar mesefilm-összeálUtásI A Városi mozi épületében a Mesemozi , gyermekmegőrző jelleggel tart előadást! 1981. április 20., hétfó VÁROSI MOZI: féi 4, háromnegyed 6 és 8 órakor! R1PACSOK Színes magyar film ARP AD MOZI: fél 4, háromnegyed 6 és 8 órakor! SZOKTETES Csak 16 éven felülieknek! II. helyén!! Színes, magyarul beszélő amerikai kalandfilm MESEMOZI: háromnegyed 6 órakor! MARCI AZ ANTARKTISZON Színes magyar mesefllm-összeáUltás] A Városi Mozi épületében a Mesemozi gyermekmegőrző jelleggel tart előadást! STÜDIOMOZI: 8 órakor) A Városi mozi épületében! TÍZEZER NAP Magyar film 1981. április 21„ kedd VÁROSI MOZI: féi 4, háromnegyed 6 és 8 órakor! RIPACSOK Színes magyar film ÁRPÁD MOZI: fél 4, háromnegyed 6 és 8 órakori I FELKAVART VtZ Csak 16 éven felülieknek! II. helyárú! Színes, magyarul beszélő amerikai bűnügyi film MESEMOZI: háromnegyed 6 órakor! MARCI AZ ANTARKTISZON Színes magyar mesefí lm-összeállítás. A Városi Mozi épületében a Mesemozi gyermekmegőrző Jelleggel tart előadást! STÜDIOMOZI: 8 órakor! A Városi mozi épületében! TÍZEZER NAP Magyar film Kari(t)katúra Rajz helyett Tóth Sándor felvételét közöljük ezúttal, s — miként — a ka­rikatúrákhoz — ehhez lg elmet és alá­írást kérünk. A levelezőlapra lUetve a borítékra a címzés (Kecskemét, Sza­badság tér I/a. 6001.) mellé ne felejt­sék odaírni a jeligét: ,,Kari(t)katúra». Ötleteiket szerda estig adhatják postá­ra pályázóink. PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Klskun megyei Bizottságának napilapja. Főszerkesztő: dr. Wélther Dániel Kiadja: a Bács megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Prelszlnger András Igazgató Szerkesztőség: Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér 1/a. 6001 Telefon: 12-010, 12-910 (központi) il-709 Telexszám: 28 210 bmlv h Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a hírlapkézbesítő postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj: egy hónapra 94,— forint, negyedévre 102,— forint, egy évre 400,— forint. Készült a Petőfi Nyomdában ofszet rotációs eljárással. Kecskemét, Külső-Szegedi út I. 0001. Telefon: 13-729. Igazgató: Ablaka István Index: 29 009 HU ISSN 0199—BIZ. \>

Next

/
Thumbnails
Contents