Petőfi Népe, 1981. április (36. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-18 / 91. szám

1981. április 18. • PETŐFI NEPE • 3 MONDJA MEG ŐSZINTÉN... A VOLÁN SZOCIALISTA BBIGÁDVEZ ETŐINEK TANÁCSKOZÁSA Mi fér a munkaidőbe? Bevalljuk: kicsit rafinált volt a kérdés, hogy tudniillik ön szerint ini mindén fér bele az ember munkaidejébe. Valójában arról faggattuk három interjúalanyunkat: hogyan ítélik meg — hallomásból vagy személyes tapasztalat útján — a munkahelyükön, illetve más foglalkozási ágakban ál­talánosságban a munkafegyelmet, a munkaidő kihasználá­sát. Íme a válaszok: Hegedűs Im­re . gépszerelő, Petőfi Tsz. Pe- tőfászállás: — Nézze, ne­héz erről... Nálunk, itt a mű helyiben egyelőre elég feltűnő a szer­vezetlenség. Csinálom pél­dául az egyik MTZ traktor sebes­ségváltóját és nincs egy kocsi, vagy akármi*, amivel el tudnám vinni az alkatrészt innen kétszáz méterre, a mosóhoz. Nincs meg­oldva a tisztítás. Elmegyek, kere­sek, nagynéhezen találok egy teherautót, vagy egy pótkocsis vontatót és felrakom rá.' Hát ez már egy komoly időkiesés. Másik, hogy a raktárban nem képesek meghatározni a szerszám- kiadás rendjét, összesen négy raktáros van és nem tudjuk: miért hava* 'kihez forduljunk. Ál­landó ügyelet nincs, a raktár több helyiségből áll — szóval szörnyű ez a decentralizáltság. Egy cso­mó fölösleges futkosás, a legki­sebb haszon nélkül. Arról nem is beszélve, hogy ha én itt egy ki­csit kvaiiffikáltabb melót akarok elvégezni — kérdezze meg a fő­nököt —, otthonról hozom el a sa­ját szerszámaimat. Előfordult, hogy egy menetfúróért, vagy kulcsért haza kellett ugranom. És hiányoznak a komolyabb gépek, berendezések is ... Az emberek? Hát nyilván azok se egyformák. Aki olyan lógós fajta, annak, mindig lesznek üres­járatai, míg el nem zavarják. De annyira ritkán fajul el a dolog. Sőt. Fölvettek ide kb. másfél éve egy gyereket asztalosnak. Ide, asztalosnak, érti? Hát minek? No, neki. aztán teljesen kihasználatlan a munkaideje. De szerszáma, föl­szerelése sincs az égvilágon sem­mi. Néha elbabrál a szerelők kö-' zött, aki megkéri valamire, an­nak segít. Épp mondom neki: így komám azt is elfelejted, amit ta­nultál ... Soknak tartom az irodistát is. Én innen, persze csak azt látom, hogy ide-oda szaladgálnak, tere­ferélnek. Iglaz, a beosztásukat se tudom és némelyiket nem is is­merem. De úgy veszem észre: na­gyon ráérnek. Mert van egy fő­mezőgazdász, aztán seregnyi ag- ronómus, közben még valamilyen beosztás és csak úgy következik a dolgozó. Rengeteg az irányító sze­mély, akik termelő munkát nem végeznek. Kérdés: kellenek-e ennyien, elbírjuk-e őket Hát én ezt nem tudom... László J6- zsefné főelőadó, Magyar Nem­zeti Bank, Kis­kunhalas: — Mint la­kásszövetke­zeti elnök a la­kótársak el­foglaltságát, le­kötöttségét il­letően elmond­hatom, hogy mindenkor szakíta­nak időt egyéni problémáik inté­zésére. Minden esetben, ha mód nyílik rá, munkaidőben, mert ugye a hivatalokban is általában ugyan­akkor van fogadás. Sok mindent meg lehet azért ér feni. Mikor tud például .bevásá­rolni a háziasszony? Kora reggel, vagy késő délután, amikor hatal­mas a tömeg. Sortbamállás, tolon­gás, idegeskedés — kinek hiány­zik ez. Délelőtt meg kora délután viszont általában pangás van az üzletekben. Hát kdszaladgál aki teheti olyankor: gyorsabb is, egy­szerűbb is. Talán módosítani kel­lene a bolti nyitvatartási, vagy átcsoportosítani a létszámot, vagy 'be kellene vezetni náluk is a lép­csőzetes munkakezdést, így min­denki jobban járna. A gyermek- ruházati vagy a cipőáruházban például napközben igen gyér a forgalom. És minek reggel nyitnia egy divatáru boltnak? Ki ér rá olyankor? Még egy példát említek. A kör­zeti orvosi rendelőkben pontosan megszabják: met tői -meddig tart a rendelés. Mégis megtörténik elég sűrűn, hogy fél órával ké­sőbb érkezik valamelyik orvos, és a rendelési idő vége előtt negyed órával már nem fogad beteget. Hát ez is nagy fegyelmezetlenség. Tudom, nagyok a körzetek is és gyakori a tumultus is, dehát mennyit foglalkozhatnak is egy- egy pácienssel? Meggyőződésem: általánosság­ban akad 'bőven javítanivaló e téren. Az az egyik legfőbb baj, hogy lazák a normáik, nincsenek behatárolva a munkakörök és megengedik a kelleténél nagyobb létszámot. Ha a számonkérés is olyan szigorú volna mindenütt,' miint nálunk a 'bankban és a kü­lönböző üzemekben, osztályokon, részlegekben úgy fognák föl, hogy csak feszes tempóval tudunk ha­tékonyabbak lenni és boldogulni, egész másképp csapódna le ez népgazdasági szinten. Az ügyme­neteknek sem kéne 30 napig bo­nyolódniuk, pláne, 'ha a téma' nem kíván szélesebb körű kivizsgá­lást. Dehát a legsürgősebb feladat akkor is, hogy egyenlően oszoljon meg a teher a dolgozók között és tevékenykedjen mindenki maxi­mális erőbedobás saL Major Fe- rencné mű­anyag-feldol­gozó szakmun­kás, Szikra Tsz, Lakitelek: — Nekem a norma teljesí­tésén, a 20 perc reggeli­vagy vacso. raidőn és az el­induláson, vagy a leálláson — at­tól függően, hogy milyen műszak­iban vagyok —<, szóval ezeken kí­vül az égvilágon semmire nem jut időm. Ha jó a gép, nyomja az emberfia, ha elromlik — mivel másik nincs —, anyagot készítünk elő, takarítunk!, ilyesmi... A múlt hónapban összesen hat órám esett ki, de előfordult már, hogy fél hónapig is álltunk. Én nem szere­tem, ha valaki lóg. Látom, hogy nem dolgozik, lazsál — ez bosz- szant. Bosszant, mert tudom, hogy valamennyi órabért úgyis írnak neki, .pedig nem érdemli meg... Ismerek itt a tsz-iben olyan ta­got, aki munkaidőben minden ál­dott nap megtalálható otthon. Különösen, hogy itt a fóliaszezon. Vagy például bármikor műszak után, úgy fél három körül beme­gyünk a központba —szabadságot íratni, vagy a táppénzes papír miatt mindegy — hát arra sem képesek, hogy szóba álljanak ve­lünk. Azt felelik: most nem ér­nek rá, majd holnap utánunk kül­dik. Persze, hogy nem érnek rá, miivel éooen kávéznak, őket kel­lene kifaggatni.: mi mindenre futja a napi nyolc órából. Szó­val olyan ez mint az ivás: se le­szoktatni róla, se eltiltani tőle erőszakkal sajnos senkit nem le­het ~ jjj Másokat is fölhozhatnék a kör­nyezetemből. Például az építők itt a szomszédban, állítólag jár­dát wc-t csinálnak. Nahát ezek naphosszat isznak, kártyáznak, süttetik a hasukat és bizony isten mi itt a gép mellett nem kere­sünk annyit, mint ők. Valószínűleg a főnökük is hasonló, mert rájuk hagyja. De hogy egyszer is ellen­őrzést tartana ott valaki, arra még nem volt példa, A tmk-sok­nak is könnyű: sűrűn leülhetnek, beszélgetnek, olvasgatnak, bár nekik szigorú a főnökük. A múlt­kor is jó krimi ment este a tv- ben, azt hitték nem jön 'be, még­is megjelent és szétcsapott közöt­tük. Még szondáztatott is. Ez ké­ne mindenütt rendszeres számon­kérés, felelősségre vonás ... Lejegyezte: Kutasi Ferenc Bajára került „a tröszt kiváló brigádja" cím Pénteken délelőtt Kecskeméten az SZMT székházában rendezte meg a Volán 9. számú Vállalata a szocialis­ta brigádvezetők tanácskozását. Al- mási György, a szakszervezeti bizott­ság közgazdasági titkára megnyitója után dr. Libor Gábor munkaügyi osztályvezető mondott szóbeli kiegé­szítés a munkaverseny-mozgalom múlt évi eredményeiről, tapasztalatairól és az ez évi feladatokról. A tanácskozás ez­után a VI. ötéves terv időszakára szó­ló munkaverseny-szabályzatot vélemé­nyezte, fogadta el. A múlt év eredmé­nyei alapján Rigó István, a vállalat igazgatója átnyújtotta az elismeréseket és kitüntetéseket. A Volán Tröszt Ki­váló Brigádja kitüntetésben részesült a bajai üzemegység Jelky András nevét vislő, autóbuszvezetőkből álló szocia­lista brigádja. A vállalat kiváló brigád­ja címet nyerte el a kecskeméti József Attila tehergépkocsivezető és a Kun Béla műszaki brigád. A vállalat ki­váló ifjúsági brigádja címet a kecs­keméti Ifjúsági műszaki brigád szerez­te meg. Arany 'brigádérmet tizenhat, ezüstöt négy, bronzot hét brigád nyert. # Gulyás József a Szocialista címet huszonkilenc brigád Volán Tröszt kiváló kapott brigádvezetője. W Tanácskoznak a brigádvezetők. (Tóth Sándor felvételei.) A szünetben kértük meg Gu- lyás Józsefet, a Jelky András brigád vezetőjét, mondja el: ho­gyan sikerült megszerezni ezt a magas kitüntetést? — Tizenhét éve dolgozunk együtt, tizennégy autóbusz-vezető. A brigádmozgalom indulásakor nagyon komolyan vettük vállalá­sainkat s azt a célt tűztük ma­gunk elé, hogy minden évben ma­gasabb szintet érjünk el. A szoká­sos címeken kívül elnyertük a vállalat, a szakma kiváló brigád­ja címet. A brigádban tizenkét kiváló dolgozó van, s többen kaptunk már kormánykitüntetést, köztük a Munka Érdemrend arany és bronz fokozatát. A brigád tevékenyen részt vett és vesz ma is a balesetmentes közlekedésben, közülük eev már megkapta az egymillió, többen a 750 ezer és az 500 ezer kilomé­ter balesetmentes közlekedésért járó jelvényt. E kitüntetés meg­szerzésében talán az is közreiát- szott. hogy Gulyás József kezdet­től foeva a brigádvezető. — Minden évben fiatalítanunk kellett és ez nagy felelősséget rótt ránk, de a brigádhoz érkezett fia­talok gyorsan beilleszkedtek, át­vették a szellemet. Külön járatos autóbuszbrigád vagyunk, s az az alapelvünk, hogy munkánkat átlagon felül végezzük el, tartsuk kárban a járműveket, szolgáljuk ki az utasokat, s takarítsunk meg üzemanyagot. A múlt évben 5 szá­zalékot vállaltunk, de 14 száza­lék , megtakarítást értünk el. Amióta a brigád megalakult, sa­ját hibás balesetünk nem volt. A hármas jelszó jegyében a brigád szinte valamennyien el­végezte a szakmásító tanfolya­mot, s jelenleg ketten középisko­láiba járnak. Van egy brigádkasz- szájuk is, amely arra szolgál, hogy névnap, születésnap alkal­mával, vagy nyugdíjasok meglá­togatásakor ajándékot vásárol­janak. Egy tanyai iskolát is patro­nálnak, s a gyermekek múzeum- látogatását is a brigádkasszáiból fedezik. Évente egy alkalommal ünnepi brigádértekezleten kö­szöntik a családtagokat) akik le­hetőséget teremtenek arra, hogy az autóbusz-vezetők jól ellássák munkájukat. — Nem akarunk megállni. Folytatjuk a fiatalok nevelését, s mindenekelőtt szeretnénk tovább­ra is eredményesen dolgozni. Mit lehet ehhez hozzátenni? Bök szerencsét, balesetmentes közlekedést kívánunk. Gémes Gábor PROPAGANDISTÁK KITÜNTETÉSE Lenin születésének 111. évfordulója alkalmából; pénteken az MSZMP Központi Bizottságának szék­házában kitüntetéseket adtak át a marxista—le­ninista eszmék terjesztésében kiemelkedő ered­ményt elért pártpropagandistáknak. Az ünnepségen jelen voltak a központi pártin­tézmények vezetői, a budapesti és a megyei párt- bizottságok ideológiai titkárai. Az ünnepi beszédet Szabó József, a Központi Bizottság tagja, a Po­litikai Főiskola rektora tartotta, aki méltatta Vla­gyimir Iljics Lenin munkásságának történelmi je­lentőségét. Ezután Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, átadta az állami kitüntetéseket, valamint a Köz­ponti Bizottság emlékplakettjeit. A Munka Érdemrend arany fokozata kitünte­tésben hárman részesültek, 18-an a Munka Ér­demrend ezüst, hárman pedig bronz fokozatát kap­ták. A Központi Bizottság 121 propagandistát Le- nin-emlékplakettel jutalmazott. (MTI) HÁROM TÉMA — HÁROM KÉPVISELŐ Parlamenti beszélgetések ■ - I i i , I I ' \ 1 ' L Az országgyűlés tavaszi ülésszakán az államigazgatási el­járás általános szabályairól szóló törvény módosítására tett javaslat vitájában tízen kértek szót. Számítani lehetett er­re, szinte természetesnek tűnt ez az aktivitás, s az is, hogy a képviselők az ülés szüneteiben is erről a témáról beszél­gettek, kicserélték véleményüket a miniszteri expozéról, a felszólalók javaslatairól. Miért volt ez természetes, például a Polgári Törvény­könyv, vagy a Büntető Törvénykönyv módosításának vi­tája során, elsősorban a joghoz értő képviselők mondták el véleményüket, most pedig az egész más munkaterüle­ten dolgozó képviselők közül is sokan hallatták szavukat? — Véleményem szerint azért, mert sokan vannak, akik életük során egyáltalán nem kerülnek kapcsolatiba a Ptk, vagy a Btk szakaszaival, de az államigazgatá­si eljárási törvény egyik, vagy másik paragrafusát, illetve ezek alkalmazását senki sem kerülheti ki, s persze senki sem akarja, mert érdeke fűződik hozzá, tehát a szó szoros értelembe véve közügyről folyik a vita — mondta beszélge­tésünk eleijén Miskó István képvi­selő, a tiszakécskei tanács elnöke. — Nagyon tetszett az igazságügyi miniszter expozéja, mert világo­san-, gyakorlati példákkal is in­dokolta a törvény módosításának szükségességét. Igaza volt a minisz­ternek egyebek között abban, hogy a lakossági ügyintézés jelen­leg sok vonatkozásban eléggé bo­nyolult, s még nem vált szolgál­tatássá. Több évtizedes tanácsi munkám során sokszor tapasztal­tam, hogy az ügyintézők általában nem mérlegelik ügyfeleik hely­zetét, s hiányzik belőlük a felelős­ségérzet. Nos, a módosított tör­vény garanciát ad az ügyintézők nagyobb felelősségére, s a jóhi­szemű ügyfelekéére is. — De van enftek a kérdésnek egy másik oldala is. Nevezetesen az, hogy egy községi 'tanácsnál dolgozótól, hogyan várjak él na­gyobb felelősséget, anyagi meg­becsülés nélkül. Még tovább me­gyek : hogyan tarthatnám a taná­csi íróasztal mögött az ügyinté­zőt, ha másutt jóval többet keres? Természetes, hogy nem tudom, tehát elmegy, s helyette évekig nem találok másít Sürgős intézke­dés szükséges, mert az anyagi el­ismerés a jó, a felelősségteljesen végzett munka egyik záloga. És természetesen az is, hogy a módo­sított törvény szellemében járjon el az ügyintéző és az ügyfél is. Er­re 1982 januárjáig lesz időnk fel­készülni, s felkészíteni a falugyű­léseken a lakosságot. Az ülésszak szüneteiben a Par­lament Dunai-parti folyosóján a megyei képviselőcsoport törzshe­lyén több ismerőse kereste fel, s gratulált a Szocialista Magyaror­szágért Érdemrend kitüntetése alkalmából dr. Boza Józsefnek, a képviselőcsoport vezetőjének, a kalocsai járási pártbizottság első titkárának. Különböző 'beosztá­sokban csaknem két évtizede a pártapparátusban dolgozik. Má­sodik ciklusban országgyűlési képviselő. — A kalocsai járási pártbizott­ság első titkára a járás kilenc községének országgyűlési képvise­lője. Napi munkája során hogyan tudja ezt összeegyeztetni? — Nem tudom szétválasztani, hiszen a pártmunkám is a köz­ügy szolgálata, tehát tulajdonkép­pen mindegy, hogy melyik minő­ségemben intézem, segítem a köz­ségek sorsát, gondját — mondta dr. Boza József. — Persze több olyan helyzet van, amikor ez jól szétválasztható, mint például a képviselői fogadóórákon, vagy a képviselői beszámolóimon, ame­lyeken' számot kell adnom válasz­tóimnak, hogy képviselői' mun­káimban mit tettem, illetve mit értem el. — Most miiről adna számot? — Példáiul arról, hogy Dunate- tétlenen sikerült kialakítani egy kilométe”°s útszakaszt, amire na­gyon nagy szükség volt: Ez az • Miskó István 1 Dr. Boza József © K erényi József eredmény a szervezésnek, s a la­kosság önzetlen munkájának kö­szönhető. S arról az eredményről is számot kell adnom, hogy az el­múlt középtávú tervidőszak alatt fő feladatunkat sikerült megva­lósítani, szinte mind a kilenc köz­ségben. van elegendő óvodai hely, iskolai tanterem, s megoldódott a közétkeztetés. — A VI. ötéves tervben mi a legfontosabb aél? — Az útépítés, s még újabb tantermek kialakítása'. Az előbbi­ben Harta vezet, mert valamennyi útja szilárd burkolatú, de példá­ul Dumavecsén e téren még sok a tenni valónk. A tervek szerint Tas­son négy. Solton 8. Hartán 4 tan­terem épül. Herényi József képviselővel, Ybl-díjas építészmérnökkel talál­kozva, megtudom, hogy a jövő hé­ten ülést tart az országgyűlés épí­tési és 'közlekedési bizottsága, melynek ő is tagja. — Miiről fesz szó a bizottsági ülésen? — Az országos területfejlesz­tési koncepciót vitatjuk meg. — Felszólal? — Igen. E téren az ország egyik legnagyobb problémája a vidéki- ség. Erdei Ferenc A város és vidé­ke című tudományos munkájából két gondolatot idézek. Az egyik az, hogy Erdei egy csillagrendszer­hez hasonlítja a településhálóza­tot. Annak idején Magyarorszá­gon kialakult egy településszer­kezet, amely ezen a bizonyos csil­lagrendszeren alapult; de ez a szerkezet felborult. Hirtelen nem lebet létrehozni egy új, egészsé­ges télepwvlrr-zrkezetet Budapest ellenpantozásaként, de sürgős be­avatkozás szükséges ahhoz, hogy az Erdei Ferenc által emlí tett csil­lagrendszert kialakítsuk. Tehát kS kell jelölni két-három arra alkal­mas települést Ezt adminisztratív eszközökkel nem lehet megolda­ni. Egy regionális szervezet létre­hozására van szükség, amely ké­pes lenne e kérdésben helyesen dönteni. — A mási k gondolat szántén Er­dei Fér énétől származik, a köz- igazgatás kérdése, vagyis az, hogy a népképviseletnek az eddigieknél is nagyobb felelősséget kell kap­utok és vállalniuk a közügyek in­tézésében. A most elfogadott ál­lamigazgatási eljárási törvény ga­ranciát ad erre. Tárnái László

Next

/
Thumbnails
Contents