Petőfi Népe, 1981. április (36. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-18 / 91. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1981. április 18. A PÁRTALAPSZERVEZETEK ÉLETÉBŐL ! IlliS ÉÉálli Az export | teljesítéséért Nehezen indult a beszélgetés Lévai Jánossal, a Szék- és Kárpitosipari Vállalat kecskeméti gyára páirtalapszervezeti vezetőségének termelési felelősével. Amint azonban a pár talapszer vezet termelést segítő munkájára fordult a szó, Lévai János nem fukarkodott sem tényekkel, sem szavakkal. — Pártalapszervezetiink rendszeresen negyedévenként beszámoltatja a gazdasági vezetést. Ez év első negyedében a múlt év hasonló időszakának tőkésexport- tervét csupán ötven százalékra sikerült teljesítenünk, ugyanis nem volt megrendelés. Ennek ellenére, a termelési érték nem csökkent, mert előrehoztuk a belkereskedelemnek szánt árucikkek gyártását. Sajnos, a vezérigazgatóság a második negyedévre még ez ideig sem határozta meg pontosan a termékösszetételt, így kénytelenek vagyunk a munkát újra meg újra programozni. Nyilvánvaló, hogy a pártalap- szervezet vezetőségének és a kommunistáknak e vonatkozásban sok a dolga, hiszen a gyors termék- váltás — a kis szériák miatt, s ami ezzel jár, a betanulási idő, az átirányítás, a gépi betanulás — sok-sok magyarázatot, meggyőzést igényel. — Az alapszervezet tagjai nap mint nap végeznek meggyőző, munkát, őket a taggyűlésen tájékoztatjuk arról, mit kell tenniük Számtalanszor elmondtuk már — s ez nemcsak az exportra, hanem a belföldi szállításra is vonatkozik —, ahogy dolgozunk, úgy sikerül megnyerni a külföldi vevőket, a belkereskedelmet. Talán szerencse, hogy a kommunisták mintegy 34 százaléka 30 éven aluli, s a meggyőző munkában rájuk és a KISZ-istákra is építhetünk. Véleményem szerint bennük még nem rögződött megany- nyira egy-egy munkafolyamat, hogy ne tudnának gyorsan váltani, s bár nekik sem mindegy, mennyit keresnek, mégis rugalmasabbak, alkalmazkodóbbak egy- egy termékváltás esetében. A gyárban ma két műszakban dolgoznak az emberek, az első műszakban a létszám 60, a másodikban 40 százaléka. Ily módon — s ehhez nem is kell közgazdásznak lenni — a gépek, berendezések 20 százaléka nincs kihasználva. Ez régi gond a gyárban, ugyanis e 20 százalék lehetőséget teremtene arra, hogy növeljék a termelékenységet, s nem kellene túlórát felhasználni. — Ebben a negyedévben 3416 túlórát dolgoztak az emberek, azonos; (mennyiséget, mint az elmúlt év első negyedében. Sajnos, a gyár létszáma egyre csökken. A bejárók helyben találnak munkahelyét, sok a kismama, és akad olyan pnunkahely is, ahol magasabb a kereseti lehetőség. A párt- alapszsrvezet a gazdasági vezetéssel együttműködve, ösztönző bérezéssel és meggyőzéssel igyekszik eit valamiképpen áthidalni. Ezt úgjy mondják itt a gyárban, hogy mindenki rádob egy lapáttal. Ebben az évben szigorúbbak a normák, a minőségi követelmények, s ez arányban áll a 4,5 százalékos bérfejlesztéssel. Az órabérek átlagosan 50 fillérrel, egy forinttal emelkedtek. Ennek ellenére, én mégis a személyes meggyőzést tartom a legfontosabbnak, azt, hogy az emberek megértsék, mit kell tenniük. Erre! egy példát is elmondott: régóta nem tudnak már olyan faanyagot biztosítani a gyártáshoz, mint korábban. A norma telje- sítéréhfez több munka kell, s így csökkent a darabszám. A munkások 'joggal tették szóvá: így nem tudják teljesíteni az előírásokat, nem keresnek. Maga a pártalapszervezet termelési felelőse riézett utána a dolognak. Megállapították, hogy a munkásoknak igazuk volt, s orvosolták a sérelmet. — A Glória-termékcsalá- dunknál a múlt évben bevezettük a kombinált bérezést. Ez olyan ösztönző, amely nemcsak a darabszámot növeli, de a minőséget is javítja. Nem voltköny- nyű. hiszen a gazdasági vezetés elképzeléseit különböző fórumokon vjtattuk meg, győztük meg az üzem- és művezetőket, pártbizalmiakat, majd a kommunisták léptek akcióba. Sikerült mindenkivel megértetni, hogys*báir szigorítottuk a normát, s emiatt a darabszámért kevesebb pénzt kapnak, de nem járnak rosszul, mert a fennmaradó összeget differenciált premizálásra használjuk fel. Az elképzelés bevált, s s ma már egy-egy munkás 400— 500 forinttal többet keres. Ebben az évben tovább fejlesztjük ezt a módszert, és más műhelyekben is szeretnénk bevezetni. A legszorítóbb gond a vállalatnál az exportterv teljesítése, amely, nem kevesebb, mint 43 millió forint. A pártalapszervezet vezetőcégének és tagjainak egyhangú | véleménye, hogy ezt csak nagyon megfeszített munkával, jó munkaszervezéssel és meggyőző tevékenységgel leheti teljesíteni. t Gémes Gábor Szőlőtelepítés, termesztés, feldolgozás Elkészült a kiskőrösi szövetkezet palackozóüzeme A kiskőrösi Kossuth Szakszövetkezet tevékenyen részt vesz Bács-Kiskun megye szőlő- és gyümölcstermesztésének fejlesztésében. 1982-ig háromszáz hektár szőlőt, 60 hektár gyümölcsöst telepít. Ezek szervesen egészítik ki a közös gazdaság elmúlt két évtizedben létesített szőlőskertjeit, valamint a tagsági gazdaság ültetvényeit. A nagyüzemből, valamint a tagsági gazdaságból szárma- • Óránként négyszáz palackot mos és zó fehér- és kék- fertőtlenít az NDK gyártmányú gépsor, szőlő-fajták feldolgozására 1979-ben és 1980-ban jelentős beruházással korszerűsítette borászati üzemét a szakszövetkezet. Ezt egészíti ki az idén februárban üzembe helyezett palackozó, amelyben óránként 3500 üveget tölthetnek meg itallal. Mivel a kiskőrösi borfajták iránt elég nagy a kereslet, az új palackozóban két műszakban negyvenötén dolgoznak. Ha a kellő gyakorlatot is megszerzik az NDK-gyártmányú töltőgépsoron, akkor havonta 8 ezer hektolitert tudnak palackozni a Kossuth Szakszövetkezet borászati üzemében. • A saját termésű kiskőrösi bort töltik üvegekbe a Kossuth Szak- szövetkezetben. Az idén 70 ezer palack italt szállítanak a fővárosi Közértnek és más kereskedelmi vállalatoknak. (Pásztor Zoltán felvételei.) ŰJ NÉV, NAGYOBB FELADAT Erdősítés és felújítások A Szegedi Erdőrendezőség jogutódja 1979-ben a Kecskeméti Erdőfelügyelőség lett. A névvel megváltozott a feladatkör is. Ma Bács-Kiskun megye, Dél-Pest, Csongrád és Békés szinte valamennyi erdőterületén — kivéve a gemenci és a nagykunsági er. dőgázdaságokat — lát el szakfelügyeletet, hatósági feladatokat, faipari ellenőrzést hazánk tíz erdőfelügyelősége közül az egyik legnagyobb. A közigazgatásilag 2 millió 130 ezer hektár területből mintegy 195 ezer hektárt borít erdő, amely több mint 600 partner — erdő- és állami gazdaságok, termelőszövetkezetek, tanácsok, vízügyi igazgatóságok — kezelésében van. Az elmúlt 15 évben erőteljes iramú volt a imái Kecskeméti Erdőfelügyelőséghez tartozó területeken az erdőtelepítés. Ez a közeli évek fakitermelésében, a faipar ellátottságában jelent kiegyenlítettebb helyzetet. Az 1950- től 1970-ig terjedő időszakban Bács-Kiskun megyében például mintegy 36 ezer 700 hektár. 1971- től 75-ig 12 ezer 700, az V. ötéves tervben azonban mindössze 9500 hektárt telepítettek. Az idén Bács-Kiskun megye, a pénzügyi helyzet állította ' határok miatt, 1850 hektár új erdővel gyarapodik a tervek szerint. A meglevő erdők kitermeléséhez az alapgépellátás nem túl megfelelő, például a motorfűrészeké. A telepítéskor a nehéz lánctalpasok alkatrészellátása, javítása okoz gondot. Ezért van különös jelentősége az erdőgazdálkodással foglalkozó közösségek integrációjának. Dél-Pest megyében négy társulás fogja össze az erdőkezelő állami gazdaságok és termelőszövetkezetek körülbelül 70 százalékát. A Gemenci Erdő- és Vadgazdaság gesztorságával a Baja és Kglocsa környéki erdőkben végzett munkát segítik. Igaz, nem társulás, de igen hasznos az izsá- ki Sárfehér Termelőszövetkezet szaktanácsadó szolgálata. Gyomirtásban, növényvédelemben, tápanyag-utánpótlásban labpr-vizs- gálatokkal, receptúrák nyújtásával támogatja a hozzá forduló üzemeket. Bács-Kiskun megyében a nem oly régen megtörtént felmérések szerint mintegy 70 ezer hektár mezőgazdaságilag gazdaságosan hasznosíthatatlan terület van. Ennek egy részét, több mint 20 ezer hektár talaj védő gyepet, és 5—6 ezer hektár parlagot erdőtelepítéssel hasznosítanak majd az üzemek. Az erdőtelepítés területének növelése ezzel jórészt le is zárul. A fafelhasználás üteme azonban egyre inkább nő. Valami lehetőséget arra, hogy még az ezredfordulón is legyen kitermelésre alkalmas erdő, találni kell. A nagy lehetőség az úgynevezett nem árvízmentesített hullámtéri mezőgazdasági terület. Ilyen a Tisza mellett, a Körösök vidékén található, és több ezer hektárra tehető. Az erdőfelújítások ütemével is van gond. Az idén a három megye területén 3400 hektár erdő- felújítást terveznek, ebben benne foglaltatik az előző évek hátraléka is. A gond itt is a gépek hiánya. A felújítás előtti melioráció, valamint az ültetés és ápolás gépesítése a mezőgazdasági üzemekben megoldatlan. Emellett a csemetével való ellátás is komoly gondokat okoz. Itt nálunk, a Duna—Tisza közén egy, másfél méterrel süllyedt a talajvízszint. így ma a lombos fafajok egyre kevésbé fordulnak elő természetes körülmények között. Törvényszerű, hogy a felújítások és telepítések is követik a természet szabta arányt. A felújításokban mintegy 60 százalékot foglalnak el a fenyőfajták, a többit a nem ültetvényszerű ne- mesnyárak, az akác és néhány más faj teszi ki. Megoldandó ezenkívül, hogy a gyorsan növő cellulózültetvények telepítése az elmúlt évtizedhez viszonyítva egyharmadára csökkent. G. E. • Fiatal ültetvény. (Méhes! Éva felvétele.) VENDÉGÜNK VOLT Kongresszus után a Krímben Beszélgetés V. I. Buketovval Nemrég Bács-Kiskunban tartózkodott Vlagyimir Iljics Buketov, a Krím területi Pártbizottság agitációs és propaganda osztályának helyettes vezetője, aki nagy érdeklődéssel kísért előadásokat tartott Kecskeméten és Baján. Elutazása előtt beszélgettünk vele az SZKP XXVI. kongresszusa határozatainak végrehajtásáról, a testvérmegye gazdasági építőmunkájáról. — Mint ismeretes, a kongresz- szus elismerte a munkánk eredményeit — mondta elöljáróban. — A kétszeresen is kitüntetett krími terület minden dolgozója nagy megelégedéssel fogadta a határozatokat, helyeselte a további programot, következtetéseket, amelyeket a Köziponti Bizottság beszámolója tartalmazott. — A Krimszkaja Pravda hasábjain gyakran olvashattunk ráta, hogy a kongresszus tiszteletére kibontakozott munkaver- isenyben milyen sokan vettek részt. — „A XXVI. kongresszus tiszteletére — 26 munkáshét” jelmondat mozgósította a munkáskollektívákat. Egyaránt lelkesedést tapasztaltunk az üzemi dolgozók, termelőszövetkezeti parasztjaink, s az értelmiség körében. Jó mérleggel zártuk a népgazdaság minden ágazatát. .Sikeresen teljesítettük az 1980-as elképzeléseket, s velük együtt a X. ötéves tervünket. — Mennyiben járult hozzá az eredményekhez az ipar? — 1980. december 6-ra teljesítette a X. ötévé? tervét. Nőtt a fejlődés üteme. Üj termékeket főleg a vegyipari, építőipari vállalatok és kohászati üzemek állítottak elő. Hajógyáraink büszkeségei a világ tengerein és óceánjain úsznak. Az elmúlt ötéves tervben épült meg például a „Krím” nevű, 182 ezer tonnás olajszállító szupertankhajó. A legújabb modell: a „Győzelem”. Ez 80 ezer tonnás tanker, a párt- kongresszus előestéjén bocsátottuk vízre. A szevasztopoli Ord- zsonikidze hajógyár pedig továbbra is készíti a jól isipert,,, 1600 tonnás , „Vityáz” hajókat. Televíziógyárunk létréhőíítá a „•Foton” nevű színes típust. Jelenleg öt fajtáját állítják elő, a fe- kete-ifehér készülékek mellett. Most a népjólét emelése, a köny- nyű- és élelmiszeripar fejlesztése a fő feladatunk. Az élelmiszer- ipar termelékenysége az elmúlt öt évben 16 százalékkal nőtt. Az előttünk álló feladatok, nagyok. Bővíteni kell a gyümölcs^ és zöldségfélék választékát, javítani a minőségüket, összegezve: az ipari termelésünk több mint húsz százalékkal nőtt. A területi párt- bizottság nagy figyelmet szentel a XI. ötéves terv feladatainak, a minőség kérdéseinek. Az üzemeink csaknem 700 terméket gyártanak, s ezek kétharmada kapta meg a „kiváló” címet. — Javult a szociális ellátottság is? — Az elmúlt öt évben megközelítően 90 ezer család költözött új otthonba, és 400 ezren kezdték meg a lakásuk felújítását. Nagy figyelmet fordítunk az óvoda- és iskolaifejlesztésre is. Kétszázhatvan óvodában 51 200 új hely jött létre, ami 52 százalékkal több, mint amit terveztünk. Emellett hatvanhét új iskolát építettünk ötvenezer gyereknek. Nem feledkeztünk meg a szociális létesítmények gyarapításáról sem. Elsődleges követelmény a lakótelepek szolgáltató egységekkel való ellátása, az úthálózat, a közlekedés fejlesztése. A területi párt- konferencián nagy hangsúlyt kapott a közegészségügy. Ezen belül *is bővíteni, korszerűsíteni kell a szakorvosi ellátottságunkat, az iskolaorvosi hálózatot. Üj rendelőintézetekre, szanatóriumokra van szükség. — Mi várható a mezőgazda- ságban? — Tovább kell javítanunk a gazdálkodási feltételeket. A IX. ötéves tervvel összehasonlítva az eredményeket: javult a gabona-, a zöldség-, a hús-, a tej- és a tojásellátás. Sikereket könyvelhetünk el a baromfitenyésztésben is. Az állattenyésztésben és növénytermesztésben egyre inkább a komplex termelési és termesztési rendszerekre kell áttérnünk. Mindenekelőtt a tejtermelést növeljük, de a baromfi-, a sertés-, a juh-,, a nyúl-, szarvasmarhatenyésztésért is van mit tenni. “A’' küldöttségeink megvizsgálták például a háztáji kisegítő gazdaságok munkáját Bács-Kiskun megyében. Igyekszünk meghonosítani a jó tapasztalatokat. Mezőgazdaságunknak számottevő tartalékai vannak. Művelésbe vonunk minden optimálisan használható földterületet. A félszigeten nagyon fontos az öntözés: 316 ezer hektárra — szántóterületünk 27 százalékára — tudunk mesterséges csapadékot juttatni. A XI. ötéves tervben tovább építjük az észak-krími csatornahálózatot. Mezőgazdasági termelésünket nagyban befolyásolja a tudományos kutatásokkal, a szakemberek tapasztalatcseréivel együtt a munkáskollektívák összefogása. — Az SZKP XXVI. kongresz- iszusa szerint, a termelési eredmények mellett, fontos feladat a párt szervezetének további fejlesztése, az ideológiai munka javítása. — Fő dolog a nevelés, az ideológiai, politikai egység biztosítása. A munkára nevelést már fiatal kortól elkezdjük, majd különösen a szocialista munkaverseny formáit és lehetőségeit hasznosítjuk. Ugyanakkor központi kérdésnek tartjuk a fiatalok, valamint a felnőtt dolgozóink tudatának hazafias és internacionalista formálását. Ezt segítik elő azok a találkozások is, amelyek a Krímet és Bács-Kiskunt összefűző testvérmegyei kapcsolatok eddigi két évtizedében létrejöttek, s a jövőben várhatók — Duna— Tisza közén és a fekete-tengeri félszigeten. Kovács István Űj mongol juhfajta: a csamar Üj juhfajtát kísérleteztek ki a mongol állattenyésztők. A Bahaj- bongor és Góbi ajmakban meghonosodott új juhfaj neve: csamar. A gyapjúszál hossza 18—40 cm, különösen alkalmas a textilipari feldolgozásra. Egy kg ebből a gyapjúból egy mJ gyapjúszövet és egy négy- zetpnéternyi takaró, vagy 0,6 m2-nyi szőnyeg készítéséhez elegendő. A csamarjuhot nevelő gazdaságnak a gyapjúeladásból évente félmillió tugrik nyeresége van. Boglárlelle, Kikötő utca 3. szám alatti 4 szobás, mellékhelyiséges ÜDÜLŐÉPÜLET TELJES FELSZERELÉSSEL, 251 NÉGYSZÖGÖL TERÜLETTEL. Érdeklődni lehet a helyszínen: 1981. április hó 24-én (pénteken) 10—16 óráig. ____________ 1402
