Petőfi Népe, 1981. április (36. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-17 / 90. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1081. április 11. A jövő útja az együttműködés Tájékoztató az AGROBER terveiről • Nagy sikert aratott Mexikóban a bajai technológia. Mintegy 40 százalékkal növekedtek a kukorica terméseredményei. A Mezőgazdasági Ter­vező és Beruházási Vál­lalat — rövidített ne­vén AGROBER — •- mintegy két évtizede jelentős szerepet tölt be a mezőgazdasági és élelmiszeripari terme­lés fejlesztésében. A mezőgazdaság építési és filtetvényberuházá- sainak mintegy 80 szá­zalékát a vállalat szak­emberei tervezték meg, és végezték el megva­lósításuk pénzügyi és műszaki bonyolítását. A VI. ötéves népgazdasági terv szerint a beruházási lehetőség a mezőgazdaságban az előző ötéves tervihez viszonyítva magasabb, vi­szont az élelmiszeripar előirány­zata kevesebb, minit az V. ötéves tervidőszakban volt. A megyében évente mintegy 800 millió forint értékű beruházást bonyolít a vál­lalat kirendeltsége. A következő fél évtizedben a nehezebb gazdasági feltételek az AGROBER-töd is új feladataik megoldását követelik. Erről be­szélt a közelimúltban tartott saj­tótájékoztatóján Kazareczki Kál­mán, vezérigazgató. Bevezetőjében hangsúlyozta, hogy a termelés növelésének meflg. alapozásában döntő jelentősébe van a földnek. S mivel a termőte­rületek több mint 50 százalékán kedvezőtlenek a természeti adott­ságok, és káros talaj tulajdonságok akadályozzák a termelés intenzív fejlesztését, nagy jelentőségük van a meliorációs beruházásoknak. A szakszerűen végzett kompira talajjavítás ugyanis a termelés 25—30 százalékos növekedéséit eredményezheti. Éppen ezért a vál­lalat egyik legfontosabb feladata, hogy a VI. ötéves tervidőszakban az előző évekhez képest 50 száza­lékkal nagyobb .meliorációs be­ruházási feladatok megoldásához teremtse meg a tervezői, beruhá­zód feltételeket. Megyénkben ez különösen a homokhasznosítás, a szőlő- és gyümölcsitelepítlési fela­datok megvalósítása szempont­jából jelentős. Az állattenyésztési beruházások költségeinek csökkentését a tar­tástechnológiái élvek és a túlzó hatósági előírások felülvizsgála­tával, átértékelésével alapozták meg. A tejtermelő telepeken álta­lánossá vált, hogy a nyitott és ,a hőszigetelés nélküli épületekben az állatokat kötetlenül tartják. E tervek alapján az elmúlt években épült modem telepek átlagos költsége jóval alacsonyabb a ko. rábbiaknál, ugyanis körülbelül a felére csökkentek az egy férő­helyre jutó forintösszegek. A vállalat az enengiatarkarékos sertés tartási technológiák kifej­lesztését is szorgalmazza). Ennek lényege, hogy természetszerű kö­rülményeket teremtenek. Tavasz­tól őszig az épületek az időjárás­nak megfelelően nyithatók, télen viszont zárhatók. A műszaki meg­oldásokat a költségek csökkenté­se érdekében összhangba hozták az állatok biológiai igényeivel és kialakították az akácfából készü­lő, MiEZÖFA vázszerkezet „csa­ládot”, valamint az ehhez kap­csolható olcsói, térelhatárolókat, amelyek kielégítik a korszerű tar­tástechnológiái követelményeket. A megyében főként a sertéstele­pek rekonstrukciójával foglalkoz­nak a tervezők, figyelembe véve a már említett energiatakarékos elveket A juh tartás fellendülőben van, itt is kidolgozták a költségtakaré­kos megoldásokat. Folyamatosan épülnek a hodáiyok a kunszent- miklósi Egyetértés Termelőszö­vetkezetben, amely a megye egyik legnagyobb tenyésztőgazdasága. A «vállalat 1979-ben kapta meg a mezőgazdasági rendszerek ki­vitelére az exportjogot Fő piacaik azok a fejlődő országok, amelyek­ben a mezőgazdaság termelésé­nek fellendítése az alapvető célok között szerepel. A magyar mező- gazdaság eddig elért eredményei­re és nemzetközi értékelésére tá­maszkodva, mód van arra, hogy ezekben az országokban az élel­miszer-termesztést fejlesszék. Ezért is alakítanak ki szorosabb kapcsolatokat — a közős érdekelt­ség alapján — a termelési rend­szerekkel. A bajai kukoricater­mesztési technológiának nagy si­kere volt tavaly Mexikóban. Az idén egyenként 500 hektár nagy­ságú farmokon folytatják tovább a munkáit Itt már a bajad rend­szer mellett szerepeltetik a szek­szárdi KSZE és a nádudvari KITE kukoriicatermesztési technológiáikat is. A szocialista országokba is ex­portálják a korszerű termelési módszereket. A BKR Bulgáriában is sikert aratott. A megyei kirendeltség hason­lóképpen szorosabbra fűzi kap­csolatait a termelési rendszerek­kel. Még az elmúlt évben, elké­szült a Bácsalmási Állami Gazda­ság által kezdeményezett napra­forgó-termesztési technológia támo_ gátlását szolgáló vetőmagüzem terve. A 46 millió forintos beruhá­zás kivitelezése az idén megkez­dődött. Az az elképzelés, hogy a Kalocsa-környéki Agráripari Egye­süléssel is megállapodást kötnek tervezésre és beruházások kivite­lezésére. — A jövő útja az együttműkö­dés — hangsúlyozta a vezérigaz­gató a sajtóértekezleten. A követ­kező években a tudományos ered­mények gyakorlatiban történő gyorsabb elterjesztése érdekében többet tesz a vállalat is. Bővítik a kapcsolati rendszert a kutatóin-- tőzetekkel, a legjobb módszereket alkalmazó termelési rendszerek­kel, bázisgazdaságokkal. Kiala­kulnak a közös anyagi érdekelt­ségű társulások. Azt remélik, hogy ez megnöveli a tervezői munka iránti bizalmat, és ezzel is gyor­sabbá válhat az olcsóbb, gazda­ságosabb megoldások alkalmazása. K. S. Két évtizede működik a Bácskai Vízitársulat Táblásítás, tereprendezés, telepítés-előkészítés Húsz éve működik a Bácskai Vizitársulat. Négy állami gazdaság, 27 terme­lőszövetkezet, két erdőgaz­daság a tagja a bajai és a kiskunhalasi járásban. A társulatnak 166 ezer hektár a működési területe, ame­lyen 415 kilométer hosszú belvízcsatornát tart fenn, kezel és gondoskodik a csa­tornahálózat fejlesztéséről: Ez a munka foglalja el te­vékenységének 50 százalé­kát. A másik 50 százalék a (mezőgazdasági nagyüze­mek, a helyi tanácsok és más közületek megrendelé­sére végzett földmunka, te­reprendezés, építés. A Bajai Mezőgazdasági Kombi­nát megrendelésére készítette el a társulat a kukoricavetómag- üzem terményfogadó garatját. Jánoshalmán, Borotán szerves- anyag-tározó tavakat mélyítettek a társulat földgépei a sertéstele­peken keletkezett szennyvíz be­fogadására. Bátmonostoron a Kossuth Tsz-ben szőlőtelepítésre készítették elő a területet, a ba­jai Augusztus 20. Tsz-ben pedig a vízrendezéssel kapcsolatos föld­munkát végezték el. Hasonló jel­legű munka volt Madarason, ahol a belvízelvezetéssel, tereprende­zéssel értékes gyepterülethez ju­tott a Béke Termelőszövetkezet. Részt vettek a Bácskai Vízitár­sulat dolgozói több mezőgazdasági nagyüzem területének táblásítá- sában, külterületi romépületek eltávolításában. Ezzel a munkával az utóbbi néhány év alatt meg­közelítőleg 100 hektárral gyara­podott a nagyüzemek gazdaságo­san művelhető területe. Közérdeket szolgál az a munka is, amelynekmielőbbi befejezésén ezekben a i napokban^ fáradoznak a társulat dolgozói. A Hosszúhe­gyi Állami Gazdaság területén csatornákat mélyítenek földgé­peikkel, Nemesnádudvar belte­rületén pedig, ahol a lejtős utcá­kat az esztendő különböző idősza­kában gyakran elönti a víz, a víz- elvezetést oldják meg csatorna- rendszerek építésével. Virágba borultak a gyümölcsöskertek • A kecskeméti MEZŐGÉP Vállalat kultivátort gyárt a kisüzemben is használható szovjet kis- traktorhoz. Ez lényegesen megkönnyíti a nagyobb gazdaságokban a talajmunkát. (Straszer András felvétele.) Szerte a megyében virágdíszbe öltöztek a gyümölcsfák, de a leg­későbbi szőlőfajták rügyei is duz­zadnak már. A GYÜMÖLCSÖSKERTBEN most szórjuk ki a nitrogén mű­trágya első adagját. Ezt sekélyen kapáljuk a talajba, ugyanígy por- hanyítsuk a szamóca talaját, és öntözzük a már zöld növényt. Az őszibarack metszését fejez­zük be. Bács-Kiskun megyében a legnagyobb termést az úgyneve­zett kétvesszős, vagy váltómet­szés biztosítja. A váltómetszés szabályai szerint külön vessző­kön kell megtermelni az az évi­termést, míg a jövő év növedé- két ugarcsapon neveljük. Általá­ban a szabályosan végrehajtott váltómetszés esetén a koronában a metszés után meghagyott fiatal részek 50 százaléka a szükség szerinti hosszúságra metszett ter­mővessző, 50 százaléka pedig két- rügyes ugar. A következő évben a termővesszőket tőből el kell tá­volítani, és az ugarcsapokon fej­lődött két vessző közül az egyiket, hetőleg a felsőt termővessző­nek, az alsót pedig kétrügyes ugatnak kell visszametszeni. A SZŐLŐBEN öntözzük ismét az elültetett oltványokat, és védj- jük földhalommal, csirkézéssel iá kiszáradás ellen. A hét vége «a legutolsó időpont, amikorra be kell fejezni a simavesszők isko­lázását. A laza szerkezetű homok­talajokon csak alaposan megtrá­gyázott és forgatott földbe tele­pítsünk. Sok helyütt telepítenek úgy szőlőt, hogy támrendszert is fel­használnak a tenyészfelület tar­tására. Éppen ezért nem közöm­bös, hogy az amúgy kiváló tulaj­donságú akáckarókat hogyan ké­szítjük elő. A farontó gombák megtámadhatják és el is pusztít- ják-a drága fát. Ezért életnedves ás kérges állapotú akácfát köny­nyelműség támrendszer építésé­re felhasználni, mert az említett gombák a háncs- és szíjácsrész közötti laza szövetállományú fe­lületen támadnak. Egyre inkább terjed az egysze­rű áztatásos kezelés. Ilyenkor a faanyag védelméne a Xylamont használjuk. Ez jól véd a gombák és rovarok ellen. Egy nap alatt szárad, de csak a 15 százaléknál kevesebb vizet tartalmazó faanya­got szabad áztatni, kezelni vele. Sokan védik a támoszlopok fe­lületét szenesítéssel, égetéssel. Így eltávolítjuk a farontó gombák megtelepedésére alkalmas külső szíjácsrészt. Az összefüggő, elsze­nesedett réteg védi a fa anyagát. Alapszabály ennél az eljárásnál, hogy csak légszáraz akácfát cél­szerű szenesíteni. Ügyeljünk ar­ra is, hogy a földbe kerülő rész­nél az égetés körkörös legyen, és 2—3 milliméternél mélyebben ne hatoljon a fába. A ZÖLDSÉGES KERTBEN megkezdhetjük a szabadföldi igen korai paradicsom bionbós pa­lántáinak ültetését. Azonban ügyeljünk arra, hogy alaposan öntözzük meg előző este a palán­tákat. Kezdhetjük töltögetni a korai burgonyát is. A fűtetlen fóliasátorban fejez­zük Be a paradicsompalánták ki- ültetését, és megkezdhetjük az uborkapalánták nevelését is. Ves­sük a bimbóskelt palántanevelés­re. Két gramm magot szánjunk egy négyzetméterre. A jövő hé­ten megkezdhetjük a spárgasípok szedését is. A tövekről óvatosan bontsuk le a bakhátat, majd a szedés után takarjuk vissza. Csak annyi sfpot szedjünk, amennyit felhasználunk, mert a hosszabb tárolás után rágós lesz, A DÍSZKERTBEN igyekezzünk .befejezni a fásszárú növények te­lepítését. Ültethetjük nagyobb cserepekbe, ládákba az évelőket is. A fenyőfélék és az örökzöl­dek közül válasszunk színes és változatos alakúakat. Időszerű a szobanövények tava­szi átültetése is. A szükséges tő­osztást csakis tiszta, éles késsel végezzük. A régi cserepeket nem árt forró fertőtlenítőszeres vízzel kimosni, és bő vízzel öblíteni. Cserepezhetjük a teleltetett mus­kátlitöveket is. A NÖVÉNYVÉDELMI MUN­KÁK során lehetőleg óvakodjunk a virágzó fák permetezésétől, il­letve attól, hogy permetlé kerül­jön a szirmokra. A szamócát vi­rágzás előtt a talajban élő kár­tevők ellen kell védeni. Basudin 5 C-vel úgy, hogy egy négyzet­méterre 3,5 gramm szer jusson. A virágpusztítás megelőzésére a sza- mócaeszelényeket gyéríthetjük Ditrifon 50 WP 0,2 százalékos ol­datával. Érdemes a permetlébe a levélfoltosságok ellen 0,2 száza­lékos töménységben Orthocid 50 WP-t Is keverni. Báriumpoliszulíid 45-tel egy­százalékos töménységben perme­tezzünk rügyfakadás után azok­ban a szőlőkben, amelyekben az elmúlt esztendőben a szőlőlevélat- ka, illetve a pajzstetű pusztított. Ha sok kicsipkézett levelet ta­lálunk a kelő borsón, porozzunk Ditrifon 5-tel, 100 négyzetméter nagyságú területre 25 dekagram­mot juttassunk. Ne legyen rókalyuk! AGASEGYHAZÁRÖL Visz az autóbusz Kecskemét felé. Csak kifelé figyelek. Csodálatosain pi­hentető a tavaszi .panoráma; a Zöld mezők, selymesen hullámzó vetések, a fehér és rózsaszín vi­rágba öltözött gyümölcsfáik, bár­sonyos-barna szántások látványa. Mennyi földszeretetet sugároznak a gondosan ápolt háztáji, ker­tek... Aztán jobb felől erdők, ligetek, csalitok szegődnek kísé­rőnkül. Meg tornáztatja a szemét, amikor a logyezőszerűen tovaforgó fasorok közt valami- mozgó — ember, szedídvad — után kutat Mintha fordítva néznék messaelá- tdba, olyan élesen, színesen sza­ladnak ibe a képmezűbe a tisztá­sokon szétszórt majorságok. De mostmár jó lesz pihentetni a tekintetet itt az út menti sáv­ban, az endőszéleken... Jaj, bár­csak ne tettem volna. Vége a gyógyító nyugalomnak. Mi történt itt? Mintha szélvihar söpört vol­na keresztül a tájon, s belefújta volna egy város minden papírsze- métát az erdőibe. A fák .pedig — úgy hajításnyi szélességben — ak­ként fogták meg a papírverést, mint ahogy, még a régi szép idők­ben a Kis-Balaton szűrte meg a nagy tóba igyekvő folyó vizét a szennytől. Miként gyűlt fel ez a sok papír, műanyagfecni, rongy­foszlány s kiszolgált flakontö. meg maddcsaknem „szabályosan” csak az erdőszélen? Vagy bentefbb is ilyen, csak az apró részletek távolabb egybeolvadnak a faalji bozótok, tavalyi száraz füveik szí­nével, foltjaival'? ­Csakugyan igaza lenne Csanádi Ferencnek, a Hosszúhegyi Állami Gazdaság szb-titkárának, aki így vélekedett: „Sajnos, lépten-nyo- mon tapasztalhatjuk, hogy lassan nem lesz annyi tiszta hely erdő­inkben, ahová nyugodtan kirán­dulhatna és szorongás nélkül a fű­re telepedhetne az ember a gye­rekeivel. Itt törött pezsgőspalack, amott konzervdoboz éles bádog­ja vághatja meg. Műanyag fla­konok, bűzlő, bomló ételmaradé- kok veszik el a pihennlvágyó gusztusát”? Most, innen az autóbuszból „szegényesebb” a leltár, „csupán” a fehérlő szemétsávot látni. Lehet, a gyors elhaladás miatt. Minden­esetre, ez még nem idei szenny, hiszen kirándulásira alkalmas idő még nem volt annyi. Az is tény, hogy r^yópge^pemét is,.ha Ilyen sájBó.' szőnyeg maradit' meg belőle. HEJ, HEJ EMBEREK, turisták, országjárók, kirándulók. Menekül­tök a betonkalickákból a hőn áhí­tott .természetibe, s miután kiél­veztétek a találkozás, regeneráló­dás örömeit, hányavetin teleszór­játok hulladékaitokkal. Szép na­pot töltöttetek az erdőkön, mező­kön, s utárnátok az özönvíz! Tő­letek — eldobált piszkaitoktól — akár meg is fulladhat a hátra­hagyott természet. Annak' azért örülök, hogy egy­re allergiiásajbjb vagyok minden­fajta szemétre. Később meg is mondom, hogy miféle drasztikus vízió fokozta Jel érzékenységemet. Sokat utazom, vonaton, gépko­csin egyaránt Vonaton majd min­dennap megjárom a Kecskemét —Szolnok távolságot S ott is, csak úgy vasútközelben. mennyi szeme­tet látok nap mint nap. No meg szemétdombok vonulatát a határ­ban. Ezek egyikéről-mása káról megítélhető, hogy hatóságilag ki­jelölt szemétlerakó terep; erre vall a terület meddősége, terme­lésre való alkalmatlansága. És hát életünk teöhnici záltsága te­rén — gépek, műanyagok a ház­tartásiban is — falun, városon egyaránt megemelte a szeméttö­megek keletkezésének tempóját. Valahova mégiscsak el kell he­lyezni a hulladékokat, melyekből kint, a helységek határaiban lát­szik Igazán, hogy hegyekké nőnek körülöttünk. No de a hatóságilag engedélye­zett szemétlerakó helyeken' kívül 'mennyi de mennyi a suttyomban, éj leple alatt, önkényesen fogott szemétlerakodó! Nem is érti az em­ber, hogy .például a gyönyörűen épülő, szépülő Nyáriőri n e lakosai miért tudják olyan könnyen el­viselni azt a szemétdombsort, ami a község Lakitelek felőli sarkától Alsó megállóhelyig' éktelenül a falu Jkertalját”. Na hogy nem egyedüli e téren Nyárlőrinc, csak talán itt a legfeltűnőbb az éles kontraszt miatt: új házak, új ut­cák — s mögöttük, alattuk ez a dicstelen „szegély”. MÁSFELŐL az árkok szerepe is mindinkább eltorzul az emlí­tett vonalon. De hogy ne legyünk igazságtalanok, más viszonylatok vasútjait is a „műszaki szemét” tarka gyűjteményei kísérik Szol­nak megyéiben éppúgy, mint Bács- Kdskunbam, avagy Pest megyében. Egy alkalommal elhatároztam, hogy „meginterjúvolom” szemét­domb ügyiben azt az egy útvona­lat, amelyen naponta járok. El­kezdtem Szolnok alatt a „leltár- felvételt”, s 'ha hiszik, ha nem, jóval Kecskemét előtt feladtam. Csak „műszaki szemétből” akko­ra listát jegyeztem fel noteszom­ban, hogy egyrészt a szó szoros értelmében felkészültem, másrészt azt mondtam magamban': ha ezt Így egyvégtében leközöljük a lapban. — tehát, hogy hol, mi van az árkokban, mélyedésekben, dű. lőutak végén — attól egyből sze­mét-pánikba esik az olvasó, vagy nem hiszi el. Mert hisz’ „csalá­donként” véve is népes a szemét­tábor: motorkerékpár-roncs, autó­karosszéria, kátrányos hordó, zo­máncozott tűzhely, centrifuga, kuktafazék, eke, hűtőszekrény, csövek, betonvas, panel- s tégla­törmelék, fapalló, gerenda, dobo­zok minden mennyiségben', autó­gumi, f es takes kanna — s hadd ne mondjam tovább... AGASEGYHAzARÓL megér, keztem Kecskemétre. A távolsági buszmegállótól az állomáshoz ve­szem az irányt. A vasúikért séta­útjain ismét a kétségbeesés kerül­get. Szemét — szemét hátán, ahogy 7 az áthaladók megszabadultak hűl- - A ladékaiktól. Mondom, fpleg az át-., menő útszakaszon fogja el az em­bert a szomorúság. S ahogy mos­tanában sokszor, most is az a bi­zonyos vízió kerülget a szemét „ihlető” hatása alatt. Elképzelem, hogy ha ez így megy tovább — mert ugye nem­csak maszek-hulladékaival szenny- zi az ember a környezetét, s ezt részletezni ugyancsak nem szük­séges —, tehát ha ilyen iramban folytatjuk a szemetelést, Földünk lassan -lassan — illetve dehogy is lassan — a rókalyukhoz kezd ha­sonlítani. A rókakotorékiban gyü- lemlik fel ilyen mértékben hús­cafat, lerágott csont s egyéb szenny, amit a róka helyiben vég­zett anyagcseréje révén lerak, mindaddig, amikor az elbolháso- dást, miegymást már a koma is képtelen elviselni. Ilyenkor aztán új váckot, lyukát keres magá­nak. Bocsánatot kérek a nem éppen gusztusos képzettársításért, de a környezetünk ellen elkövetett bűncselekmények sokasága ezt hoz­za ki az emberből. És még vala­mit. A rókának egyszerű megol­dást találni. De hova menjen az ember, ha rókalyuk sorsára jut­tatja a Földet? Tóth István * ZÖLDÍRT Vállalat 1881. július 1-től 1984. június 30-ig szerződéses üzemeltetésre átadja a következő üzleteket: KECSKEMÉT KISKUNFÉLEGYHÁZA 35. sz. bolt 46. sz. bolt 50. sz. bolt 52. sz. bolt 55. sz. bolt 69. sz. bolt Kodály Zoltán tér 39. sz, bolt Bethlen krt. 57. Sz. bolt Szeleifalu Szegedi út v Méheslapos Bartók Béla u. 40. sz. bolt Lenin—Jókai u. Béke téri piac IZSÁK Rákóczi u. I BÁJA 17. sz. bolt Dimitröv u. 42. sz. bolt Ifjúság u. ZmfömCSMMAS M; 16. édűmé' Marx Károljq#, CSENGŐD 67. sz. bolt Dózsa György u. MÉLYKÚT 23. sz. bolt Galamb u. A pályázatokat 1981. május 9-ig kell benyújtani a ZÖLD­ÉRT Vállalat központjába, Kecskemét, Bercsényi u. 4—6. sz. alá. A versenytárgyalás 1981. június 1-én, 9 órakor lesz szintén a vállalat központjában lévő ebédlőben. Tájékoztatást, felvilágosítást a központ Klsker-osztálya ad. »msts&ni' 1497 Cz. P.

Next

/
Thumbnails
Contents