Petőfi Népe, 1981. április (36. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-17 / 90. szám
1981. április 17. • PETŐFI NEPE • 3 AZ ORSZÁGGYŰLÉS TAVASZI ÜLÉSSZAKA í-*m méti Városi Tanács ügyfélszolgálata inggel korábban, a munkaidő után későbben is rendelkezésre áll. Sok ezer munkaórát takarítottunk meg azzal is, hogy a személyi számok kiadását munkahelyenként aintézte el a tanács, ismerem azt a kezdeményezést is, hogy a tanácsunknál nagyon erős a törekvés az igazgatás korszerűsítésére, a korszerű gépesítés és elektronikus nyilvántartási rendszer kialakítására. Végezetül még egy, szerintem lényeges kérdést említek. Az államigazgatási eljárási törvényjavaslat jól szabályozza a társadalom érdekét szolgáló jogszabályok megtartását, és megtartatását mindkét oldalról. Véleményem szerint azonban az is jó lenne, hogy az egyéb jogterületeken megjelenő jogi szabályozás — aminek szűkével nem dicsekedhetünk — mind kevesebbszer kényszerítené az állampolgár és az államigazgatási szervek, a tanácsok találkozását, ha a rendeletalkotók gondolkodását ez a törekvés is áthatná. Ez az út az igazgatási létszám és a bürokráciának nevezett bonyolult ügyintézés csökkentéséhez. * * * A vita befejeztével ismét Markója Imre kapott szót: egyetértését fejezte ki a beterjesztett, illetve a vitában elhangzott módosító indítványokkal, külön is kitérve a nemzetiségi nyelvhasználat fontosságát kiemelő képviselői javaslatra. Határozathozatal következett: az országgyűlés az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény módosításáról és egységes szövegéről beterjesztett törvényjavaslatot általánosságban — a már korábban megszavazott módosításokkal részleteiben is — egyhangúlag elfogadta. Ezután Tímár Mátyásnak, a Magyar Nemzeti Bank elnökének beszámolója következett. Tímár Mátyás beszámolója A Magyar Nemzeti Bank ■— mint a Magyar Népköztársaság központi bank]a — részt vesz a népgazdasági tervezésben, közreműködik a szabályozórendszer formálásában, s mindennapi munkájával törekszik a tervben foglalt célok megvalósítására — kezdte beszámolóját Tímár Mátyás. A Magyar Nemzeti Bank mind az V. ötéves terv előkészítésének időszakában, mind pedig a terv végrehajtása során — együttműködve a tervező, a pénzügyi és más gazdaságirányító szervekkel — képviselte az egyensúly javításának érdekeit. Állásfoglalásaiban támogatta az erre irányuló törekvéseket, gyakorlati munkájában pedig igyekezett érvényesítésüket elősegíteni. Hitelkonstrukció A kormány gazdaságpolitikai céljaival összhangban együttesen törekedtünk a beruházások, a készletek növekedésének mérséklődésére. Azt vártuk, hogy a kevesebb induló új beruházással, s a már folyamatban levők gyors befejezésével olyan új kapacitásokat lehet működésbe hozni, amelyek már a tervidőszakban hozzájárulhatnak a külkereskedelmi mérleg javításához. Azokat a fejlesztési elgondolásokat támogattuk, amelyek az ország exportképességét kívánták erősíteni, és ahol a viszonylag rövid kivitelezési idő, a kapacitások gyors belépése gyorsan elérhető kiviteli többletet ígért. Az egyensúlyi szempontok érvényesítését nemcsak a külkereskedelem terén támogattuk. Erre törekedtünk a belföldi piac vonatkozásában is. A Magyar Nemzeti Bank tevékenysége szorosan kapcsolódik a VI. ötéves terv megvalósításához. Ennek megfelelően munkánk középpontjában továbbra is a külső és belső egyensúly javulását, a már elért eredmények megszilárdítását, a jövedelmezőség fokozását előmozdító hitelezési tevékenység áll. Az V. ötéves tervidőszak fejlesztési politikájában jelentős változást eredményezett a gazdaságunk exportképességének erősítése érdekében bevezetett hitel- konstrukció. A számunkra hátrányosan megváltozott világpiaci körülmények, az import drágulása miatt, szükséges volt az olyan fejlesztések előtérbe állítása, aminek révén a tőkés piacokon, a szocialista országokban, s belföldön j egyaránt gazdaságosan értékesíthető új árualapok létrehozása biztosítható. Ilyképpen termelési szerkezetünk is kedvezőbbé válik. Jobban megfelel hosszú távú külgazdasági stratégiánknak, előmozdítja a gyártmányok és a gyártás fejlődését, vagyis a hatékonyság javulását. Erre a célra az V. ötéves terv 45 milliárd forint hitelfolyósítást irányzott elő, aminek révén 75—80 milliárd forintnyi beruházás megvalósulásával számoltunk. A kormány jóváhagyásával az eredeti elgondolásokat meghaladóan 54 milliárd forint hitelösszeget használtunk fel. Ezzel mintegy 100 milliárd forint értékű exportkapacitást bővítő beruházás megvalósítása vált lehetővé. Az eredmények ismeretében állíthatjuk: az akció elérte célját. A hitelezésnek ezt a formáját a mostani VI. ötéves tervidőszakban — a jóváhagyott 78 milliárdos keretben — ezért is folytatnunk kell. A parlamenti képeket Tóth Sándor készítette. Exportbővítő kölcsönök Az exportfejlesztési hitelek eredményességét nem utolsósorban abban látjuk, hogy vállalataink és szövetkezeteink tevékenységében sikerült nagyobb súlyt adni az exportnak, és ami ezzel együtt jár a minőségnek, a műszaki fejlesztésnek, a gazdaságosabb munkának. Természetesen mindez jelentős anyagi 'előnyt eredményezett az országnak. A megvalósított mintegy 100 milliárd forintot kitevő ilyen beruházás az V. ötéves terv időszakában összesen 3,2 milliárd dollárnyi közvetlen és közvetett bruttó kivitelt hozott. Az exportbővítő kölcsönök mellett a bank a hitelezésre rendelkezésre álló kereteinek a másik felét'olyan célokra használta fel, amelyek ha nem is közvetlenül az exportkapacitácok bővítésével — mégis az egyensúly, az ellátás javításának szolgálatában állottak. Hitelpolitikánk előmozdította a szocialista országokkal, köztük elsősorban a Szovjetunióval ösz- szefűző sokoldalú kapcsolatok erősítését, a KGST által elfogadott komplex program megvalósítását. Ezek a fejlesztések elősegítették azoknak a kapacitásoknak a létrejöttét, amelyek révén teljesíteni tudtuk vállalt kötelezettségeinket, bővíthettük kooperációs kapcsolatainkat. Beruházási hiitetpoíitikánik helyesnek bizonyult elveit a jövőben is érvényes! teld kívánjuk. Változatlanul elsőbbséget élveznek a külgazdasági egyensúlyt javító fejlesztések. A Magyar Nemzeti Bank fontos feladata, hogy tevékenységével biztosítsa a termelés és forgalom zavartalan lébonyolódását a vállalatoknak és szövetkezeteknek nyújtott forgóeszköz-hitelekkel. A készletgazdálkodásiban jelentős, még kiaknázatlan tartalékaink vannak. Gazdaságunk a nemzeti jövedelmet az indokoltnál magasabb készletállomány mellett, tetemes, más célra ésszerűbben felhasználható forrás lekötésével termeli. Készletállományunk nemzetközi összehasonlításban is ked- . vezőtlen. A rendelkezésre álló esizlközöikkel a bank továbbra is törekszik a készletek forgási sebességének növelésére, a felesleges készletek felhalmozódásának elkerülésére. A hitelek feltételeinek — és kivált lejáratának — megállapításával ösztönöz a folyamatos és zavartalan termeléshez és a forgalmazáshoz ésszerűen szükséges beszerzések megvalósítására. A hitelképesség érvényesítése A bank a hitelnyújtást a kormány által jóváhagyott irányelveknek megfelelően, a hitelképességre vonatkozó 'közismert kritériumok alapiján' végzi. Népgazdasági szempontból a hitelképesség követelményeinek érvényesítése biztosítékot nyújt arra, hogy a hitel álital forgalomba . hozott pénz a realizálás útján visszatérüljön. Következésképpen a kibocsátott forint-vásárlóerő megfelelő árualappal találkozzék. Ez a forint értékének megőrzése szempontjából alapvető fontosságú. Amikor hitelképességről, fizetőkészségről beszélünk, nem hallgathatjuk el, hogy az utóbbi években számos vállalatnál tapasztaltunk fizetési zavart. 1980. január 1-től — a szabályozórendszerben bevezetett módosítások nyomán — a vállalatok egy részénél veszteségek alakultak ki. Másoknál a saját alapok nem nyújtanak fedezetet a korábban vállalt kötelezettségek teljesítésére, vagyis alapthiányok keletkeztek. A fej'lesztésdailap-hiányok 'kialakulásában — a vállalati mellett — felelőssége van a Mtelnyúj tónak is. Ezek az esetek arra intenek bennünket, hogy gondosabban elemezzük a hiteligényekben ígért eredmények realitását. Óvjuk a vállalatokat olyan terhek vállalásától, amelyek később pénzügyi zavarokba torkollhatnak. A nehéz helyzetbe került vállalatok problémáinak áthidalására kormányunk a közelmúltban hozott határozatokat. A veszteség, illetve az alaphiány megszüntetése elsősorban az érintett vállalat és szövetkezet feladatai. Mozgósítaniuk kell tartalékaikat, kockázati alapjukat, szükség esetén az amortizációjukat is. Ha mindez nem elegendő, felül kell vizsgálniuk fejlesztési elgondolásaikat, lehetőségeikhez igazítva szándékaikat. Megjegyzendő: a veszteség és alaphiány megszüntetésének — adott esetben — eszköze lehet a feleslegesen felhalmozódott állóeszközök és készletek értékesítése is. A vállalatnak kell gondoskodnia arról, hogy termékszerkezetének átalakításai, a termelés gazdaságosságának révén létrehozza a nyereséges működés feltételeit. 'Problémáink megoldásában ezeket a vállalatokat a pénzügyi szervek is támogatják. Azok számíthatnak e segítségre, akik kidolgozott, reális programmal biztosítékot adnak arra, hogy a gazdaságos tevékenység rövid időn belül helyreáll. Ilyen esetben — átmeneti időszakra — a 'bank hitelt nyújt, a korábbi kölcsönök törlesztését prolongálja. Ahol azonban e feltételeket a vállalat nem képes megteremteni, ott a gazdaságtalan termelés beszüntetésétől, a vállalat beolvasztásától — végső esetben — felszámolásától sem szabad visszariadni. A bank nemzetközi kapcsolatai Ezt követően Tímár Mátyás leszögezte: a bank széles körű és intenzív miunkát folytat nemzetközi vonatkozásban, ami szorosan kapcsolódik országunk külkereskedelmi tevékenységéhez. Nemzetközi gazdasági kapcsolatainkban alapvető helyet foglal el a szocialista országokkal való együttműködés, amelynek finanszírozásában részt vesz a KGST- országok két közös bankja. Ezek munkájában, illetve irányításában közreműködünk. A nemzetközi gazdasági együttműködési bank bonyolítja le a tagországok egymás közti transzferábilis rubel elszámolásait. Magáink is igényibe vesszük e bank hiteleit, más alkalommal pedig mi nyújtunk hitelt a banknak. A Nemzetközi Beruházási Barik a 'tagországok egyes beruházásaihoz nyújt hosszabb lejáratú hiteleket, s így mi is vettünk fel kölcsönöket, egyebek között az orenburgi gázvezeték magyar szakaszának étpítéséhez. A szocialista országok pénzintézeteivel és a KGST-országok közös 'bankjaival továbbra is a helyesnek bizonyult elvek és gyakorlat alapján működünk együtt. Gazdasági érdekeinknek megfelelően — a kölcsönös előnyök érvényesítése mellett — tartunk fenn kapcsolatokat a tőkés bankokkal Gazdaságfejlesztési céljainkra eddig is vettünk feli, és ezután is szándékozunk felvenni hiteleket. Az V. ötéves terv időszakában a felvett kölcsönökből finanszíroztuk az exportkapacitások bővítésére irányuló akciókat. Mi fejlesztési, beruházási célra veszünk fel tőkés hiteleket, ami biztosítja, hogy a visszafizetésre a fedezet időben rendelkezésre álljon. Hitelfelvételi politikánkban továbbra is ezt az elvet követjük. Az egyensúlyra törekvő gazdaságpolitikáiból következik az a cél, hogy adósságállbmáhyunk növekedése mérséklődjék. Sőt: a to- váhbi években módunk legyen az adósságállomány csökkentésére. Ennek elérése azért is fontos érdekünk, mert népgazdaságunkra jelentős terhet ró az utóbbi években megnövekedett 'kamatok 'kifizetése. A kivitel fokozása együtt jár azzal, hogy mi is adunk hiteleket más országoknak. Kölcsönnyújtásaink — a nemzetközi szokásoknak és normáknak megfelelően — leginkább gépexportunkhoz kapcsolódnak, s a nemzetközilleg szokásos feltételeket érvényesítjük. A Magyar Nemzeti Bank nemzetközi pénzpiaci műveleteinél támaszkodik a Becsben, valamint Londoniban működő pénzintézeteire, s négy, nyugati országban lévő ‘képviseletére . is. Emellett részvényesei vagyunk a Baselben működő nemzetköri fizetések bankjának. Megemlítem, hogy — budapesti székhellyel — hat külföldi bankkal közösen, a közelmúltban alapítottuk meg a Közép-európai Nemzetközi Bankot. Ez külkereskedelmi és kooperációs ügyleteidhez kapcsolódóan fejti ki tevékenységét, s eddigi működése eredményes. Hazáinkat, a nemzetközi pénzpiacon jó hitelképességű országnak minősítik. Ebben elsősorban hazánk politikai stabilitása, egyensúlyra törekvő gazdaságpolitikája játszik alapvető szerepet Hozzájárult éhhez 'kereskedelmi és fizetési mérlegünk utolsó két esztendőben gyors és nagyarányú javulása is. Mindennek köszönhetően a népgazdaság fejlesztési céljaihoz szükséges külső forrás 'bevonását — a nemzetközi pénzpiacon érezhető egyre nehezülő körülmények és válságjelenségek ellenére — kedvező feltételek mellett tudtuk megoldani. Árfolyam-politikánk Árfolyam-politikánkban továbbra is a forint viszonylagos értékállandóságának megőrzését, a külső inflációs hatások mérséklését tartjuk fő célunknak. Az árfolyam-politika eszközeivel, a forint egységes árfolyamának megvalósításával is a gazdasági tisztánlátás elősegítésére törekszünk. Arra, hogy nemzeti valutánk egyre magasabb szinten tölthesse be a pénz funkcióit. Ez meggyorsíthatja gazdasági struktúránk kívánatos átalakítását a hatékonyság növelését és a népgazdaság egyensúlyának szilárdítását. Beszámolójának befejező részében az MNIB elnöke elmondotta': a Magyar Nemzeti Bank 1980. évi mérlege szerint a bank vagyona és követelései — ideértve az arany-, a valuta- és a devizakészleteket, az értékpapírokat — kereken 582 milliárd forintot képviselitek. Az 1980. évi nyereség mintegy 10 milliárd forint volt, s az összeg zöme az állami költségvetésbe kerül — mondotta. • * * Az államtitkári tájékoztatóhoz hozzászóló nem jelentkezett: az országgyűlés egyhangúlag tudomásul vette a Magyar Nemzeti Bank tevékenységéről elhangzott tájékoztatást. Ezzel az országgyűlés tavaszi ülésszaka — amelyen Apró Antal, Cservenka Ferencné és Péter János felváltva elnökölt — befejeződött. (MTI) A KÖZPONTI BIZOTTSÁG FŐTITKÁRÁVÁ ISMÉT ERICH HONECKERT VÁLASZTOTTÁK Befejezte munkáját a NSZEP X. kongresszusa BERLIN A Német Szocialista Egységpárt vezető szerveinek megválasztásával' csütörtökön befejeződött a párt X. kongresszusa. A délelőtti zárt ülésen a kongresszusi küldöttek megválasztották az új központi bizottság és központi revíziós bizottság tagjait, majd a KB a maga soraiból megválasztotta a vezető szerveket. A választás eredményét Erich Honecker ismertette a kongresszusa küldöttekkel. Az NSZEP KB főtitkárává ismét Erich Honeckert választották meg. A központi bizottság titkárai közül megerősítették tisztségében Hermann Axent, Harst Dohlust, Kurt Hagert, Joachim Herrmannt, Wemer Jarowimskyt, Inge Lángét, Günter Mittagot és Paul Wemert. A régi KB-titkárok közül a 77 esztendős Albert Norden professzor visszavonul és Gerhard Grüneberg, a közelmúltban hunyt el. Központi bizottsági titkárrá választották Wemer Feliét, Halle megyei első titkárt, aki eddig is a politikai 'bizottság tagja volt. A KB politikai bizottságának összetétele változatlan maradt, Gerhard Grünéberg és Albert Norden helyére nem választottak új tagot. A KB központi ellenőrző bizottságának elnöke ismét Erich Mic- kenberger lett, a központi revíziós bizottság elnöke pedig Kurt Seibt. Záróbeszédéiben' Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára méltatta a hatnapos pártkongresszus jelentőséget és újból hangsúlyozta, hogy az emberek javára, a nép boldogulására következetesen végrehajtják az NSZEP határozatait. A párt a nyolcvanas évekre kijelölte a továbbhaladás útját. Erich Honecker rámutatott, hogy e feladatok végrehajtásához békére van szükség. Az NSZEP KB főtitkára hitet tett a nemzetközi szolidaritás elmélyítése, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom összeforró ttságának erősítése mellett. A kongresszusi ülés az International elénekilésével ért véget. * • • Csütörtökön délután az NSZEP X. kongresszusának záróaktusaként fogadást rendeztek a kongresszuson részt vett külföldi delegációk tiszteletére. (MTI) A magyar vezetők üdvözlete Kambodzsa nemzeti ünnepén Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke Iés Lázár György, a Minisz- tertanács elnöke táviratban üdvözölte (Heng Samrint, Kambodzsa Megmentésének Nemzeti Egységfrontja elnökét, a Kambodzsai Népköztársaság nemzeti ünnepe alkalmából. Táviratukban megemlékeztek árról, Ihogy hat évvel ezelőtt, ezen a .napon szabadult fel a kambodzsai \nép az idegen betolakodók |és hazai kiszolgálóik, a Lon Nol-rezsim uralma alól. I Az idegen érdekek szolgálatába szegődött Pol Pót—leng Sary-klikk azonban |— semmibe véve a legemberibb emberi jogokat — szétzüllesztette a társadalmat, tönkretette |a gazdaságot, és hazafiak, egyszerű emberek millióit gyiVkol- tatta le. 1979 januárjában lezárult az ország történelmének legsötétebb korszaka, amikor a kambodzsai hazafias és forradalmi erők ,megdöntötték a szocializmus eszméjét lejárató, a népet eláruló rezsimet. A távirat hangsúlyozza: meggyőződésünk, hogy népeink barátsága és testvéri együttműködése napról napra erősödik. A kambodzsai nép la jövőben is számíthat hazánk és népünk internacionalista támogatására, a demokratikus, el inem kötelezett és a szocializmus felé ihaladó Kambodzsai Népköztársaság megteremtésében. NAPI KOMMENTÁR Haladéktalanul V* sm m Aggodalom és felháborodás. Ezzel a két szóval jellemzik Spanyolországban a közhangulatot, amit az a minapi bejelentés keltett, hogy a kormány „haladéktalanul megkezdi a tárgyalásokat az ország NATO-tagságáról”. Az atlanti csatlakozás témája nem új, a hangsúly a „haladéktalanul” kifejezésen van. Ismeretes, hogy a csekély parlamenti többséggel rendelkező jobbközép-koalíció huzamosabb ideje hangoztatja elhatározását, hogy az Ibériai-félsziget nagyobb országát is teljes jogú tagként beviszi az atlanti paktumba. Megpróbálkozott ezzel Madrid Franco uralmának éveiben is — sikertelenül. Akkor (habár Washingtonnak kedvére lett volna a dolog) a kisebb nyugat- európai NATO-országok nem járultak hozzá a nyíltan fasiszta rezsim felvételéhez. Az Egyesült Államok tehát "megelégedett azzal, hogy katonai szerződések révén támaszpontokhoz jutott az ország területén. Hadászati szempontból Spanyolország már így is kötődik a NATO-hoz. A spanyol fegyveres erők gyakran vettek részt eddig is olyan hadgyakorlatokban, amelyeket a brüsszeli vezérkar szervezett meg. A jobboldal ezzel nem elégedett meg, s teljes belépést követel az Észak-atlanti Szövetségbe. A NATO-tagságban elsőrendű biztosítékát látják a monopolista uralom fenntartásának, bár a nyilvánosság előtt persze nem ezzel indokolják az elhatározást, hanem a védelmi érdekekkel, s azzal, hogy a tagság esetleg megkönnyíti Madrid számára a csatlakozást a Közös Piachoz. A spanyol ellenzék, szocialisták és kommunisták, élesen ellenzik a belépést, és a népszava-’ zást követelnek, a kérdésről. Sze- r.k.e vetik a Calvo Sotelo-kor- mánynak, hogy nem tartotta be elődei ígéretét, miszerint nem hoz elhamarkodott döntést az ügyben. Sokan rámutatnak: nyilvánvaló, hogy mosj, Washington sürgetésére vették elő olyan gyorsan a NATO-belépés kérdését, s ebben nagy szerepe volt Haig amerikai külügyminiszternek, aki a múlt héten járt Madridban. A spanyol atlanti csatlakozás ugyanakkor nem csupán az ország, illetve a NATO-tagállamok bel ügye. A katonai paktumok ki- terjesztése általánosságban .olyan tényező, ami az erőegyensúly fenntartását érinti, csökkenti az államok közötti bizalmat, egyszóval veszélyezteti az enyhülés eddigi eredményeit. A szocialista közösség éppen ezért szorgalmazta: a katonai szövetségek mondjanak ki „tagfelvételi zárlatot”. M. G. Befejeződtek a magyar—jugoszláv gazdasági tárgyalások Csütörtökön Budapesten befejeződtek a tárgyalások Faluvégi' Lajos, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke és Zvone Drágán, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köz- - társaság Szövetségi Végrehajtó Tanácsának elnökhelyettese között. A két ország gazdasági kapcsolatainak helyzetét és az együttműködés hosszú távra szóló fejlesztésének lehetőségeit vitatták meg. A magyar—jugoszláv gazdasági együttműködés hosszú távú fejlesztésének lehetőségeivel kapcsolatban megállapították, hogy — a már meglevő kooperációs megállapodásokon kívül — elsősorban az energetikában, a nyers- és alapanyagok kutatásában és termelésében, a feldolgozóipar egyes progresszív ágazataiban és az élelmiszer-gazdaságban kínálkoznak együttműködési lehetőségek. A közlekedés- és szállítás területén további konkrét intézkedéseket tartanak szükségesnek, főként a folyami és tengeri szállítás fejlesztése érdekében. Megállapodtak a harmadik piaci együttműködéssel kapcsolatos további tennivalókban. Zvone Drágán és kísérete csütörtökön a késő esti órákban elutazott Budapestről.