Petőfi Népe, 1981. március (36. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-12 / 60. szám
« • PETŐFI NÉPE • IMI. március U. TUDOMÁNY - TECHNIKA Műemlékvédelem Franciaországban Az építőanyag-ipar két ötéves terve Beszélgetés dr. Kádár József ÉVM-miniszter helyettessel Franciaország i műemlékvédelem terén nincs könnyű helyset* ben. Védeni, restaurálni kellene a 17 ezer évvel ezelőtt készült Uacaux-1 barlangi festményeket, as ókori gall-római és a középkori emlékeket Tízezrekben lehet számolni a várakat kastélyokat templomokat kápolnákat szobrokat és mindé sokat as emlékeket amelyeket a Jelenkor köteles megőrizni as utókor számára. Alx-en-Provence város a Lyon— Avignon—Azurpart autóút mentén fekszik. Provence egykori fővárosát ma 80 ezer ember lakja. Aix- en-Provence a platánok, kutak, régi épületek, paloták városa. Hangulatos háttér ez a nemzetközi zenei fesztiváloknak, és a turisták Is előszeretettel keresik fel ezt a dél-franciaországi várost. A városban sok műemlék található. A városház mellett az óratorony a XVI. század elejéről származik. Közelében az egykori Eatienne de Saint-Jean-palota napjainkban a régi Als múzeumát foglalja magában. A Saint-Sauveur*székesegyház egyik része még a XII. század második felében épült provence-1 román stílusban, igen szép nyolcszögletű kupolával. A képünkön látható a székesegyház Keresztelő-kápolnája, amely másfél ezer éves. A XV. században restaurálták, ekkor kapott külön kupolát is. Sajnos ma Ismét kisebb restaurálásra érett ez a páratlan értékű műemlék. A régi Aix-ot egyébként a rómaiak alapították I. e. 123-ban. Marius konzul a város közelében I. e. 102-ben győzelmet aratott a teutonok felett. (K. S.J Hogyan őrzi a ruha a test melegét? A korszerű élettan megfogalmazásában az öltözködés célja az, hogy a környezet változó hőmérséklete közepette segítse megőrizni szervezetünk belsejének állandó, egyenletes melegét. Ez nem kit feladat, hiszen a levegő hőmérséklete nyáron elérheti a 35— 40 fokot, télen pedig 25—30 C- fokkal is a fagypont alá süllyedhet. Szervezetünk, belső szarvaink, sejtjeink azonban csak bizonyos szűk határok között ingadozó hőmérséklet esetén működhetnek zavartalanul. Az élő szervezet sejtjeinek működése állandó hőtermeléssel Jár. A fölösleget a szervezet — mint valami élő radiátor — folyamatosan. egyidejűleg többféle módon la leadja. Ilyen például a közvetlen hővezetés. A bennünket körülvevő levegő rossz hővezető, de ha tssfünk hideg fémmel vagy kővel érintkezik, gyorsan hűl és tok hőt vesztünk. De veszíthetünk hőt áramlással és sugárzással Is. Amikor a környezet hőmérséklete 20 C-fok alá száll, akkor a helyesen megválasztott ruházatnak kell megteremtenie testünk egészséges mikroklímáját} Az eszményien Jó ruházatnak a hidegben meg kell őriznie a test hőmérsékletét melyben pedig nem szabad megzavarni a hőleadást, az Izzadság elpárolgását Ügy kutató 10 fok hőmérsékleten megmérte az egyes ruharétegek közölt található levegő hőmérsékletét hogy megállapítsa: a rétegek mennyire őrzik meg a test melegét úgy találta, hogy a bőr ée a gyapjúing között 32,7 C-fokoa a levegő. Ha föléje egy lenlnget húz, az még megtart 25,7 C-fokot A lening ée a mellény között 24,4, a mellény és a zakó között 23,1, közvetlenül a zakó fölött 21,5 C-fokos a hőmérséklet. A mérések azt is megállapították, hogy az a ruhaanyag őrzi meg legjobban a test melegét amelyben legtöbb a rossz hővezető levegő. Ilyen például a gyapjúfla- riell. Az élettani Ismeretek birtokában a korszerű textil- és műanyagipar a hagyományos gyapjú-, gyapot- és lenszálak, vala-y mint a szintetikus szálak kombinációiból minden évszakra Igyekszik megteremteni a célnak leginkább megfelelő, könnyű, tartós, könnyen tisztítható, egészséges ruházatot. Különösen fontos Igény ez a szabadban végzett fizikai munka esetén, mint például a képen látható hídépítésnél (MTI Külföldi Képszolgálat.) A jég megnövelt teherbírása A hideg égöv területein nagy Jelentősége van annak, hogy a hajózás megszűntével Is lehessen közlekedni a befagyott folyókon, tavakon. Ehhez azonban az szükséges, hogy a Jég elég erős, ..hord- képes" legyen. A Szovjetunióban az a tapasztalat, hogy a biztonságos teher au tó- forgalomhoz 50 ernes, a vasúti forgalomhoz 1 m vastag jég szükséges. Két szovjet mérnök ötletes újítása segítségével vékonyabb Jégen le lehet közlekedni, ha megerősítik a Jégtakarót A megoldás az, hogy a Jégen hosszában és keresztben bordákat vágnak, abba műanyag furatokat nagy szakítószilárdságé huzalokat fektetnek, utána a barázdába helyenként lyukat fúrnak, hogy a víz azon áthatolva és megfagyva befedje ezt az ún. „vasalást”. A műanyag köteleknek ugyanis Itt az a szerepük, ami a vasbetonban a vasvázaknak. Ilyen erősített helyen már 20 cm vastag Jégen Is áthaladhat a nehézteherforgalom, 50 cm vastag Jégre pedig már a vasút Is ráengedhető. A gyümölcsfák vízháztartása Száraz, meleg Időben a gyümölcsfák életműködéséhez szükséges vízmennyiség megszerzése nehézségekbe ütközhet. Alma- és cseresznyefákon végzett újabb kutatások kimutatták, hogy esek Ilyenkor a saját gyümölcseikben felhalmozott vízkészlet egy részét használják fel. Hasonló Jelencég figyelhető meg a narancs-, a szilva-, a mandula- és a körtefákon is. Ha pontosan megmérjük a fán lógó cseresznyeszemek átmérőjét, azt tapasztaljuk, hogy ez az átmérő a nap folyamán változik: a hűvös hajnali órákban, napkelte előtt a cseresznye valamelyest megduzzad, napközben kissé ösz- saessugorodlk. Ez utóbbi oka az, hogy a fa nedvkeringése vizet von el belőle. Ez a zsugorodás a koradélutáni órákig tart. Ha a talajban tartóé vízhiány van, a zsugorodás akár estig Is folytatódhat. A tervtőrvény — miközben az építőanyag-ipar soros teendőit rögzítetté — nem irt elő számokat. Voltaképpen az igények és lehetőségek jó ideje áhított egyensúlyát fogalmazta meg. A számok mégis kikövetkeztethetők, ha a terv más fejezetei ben-paragrafusaiban tallózónk. Nyilvánvaló: ahhoz, hogy „az országos építési és szerelési tevékenység 11—14 százalékkal bővüljön”, továbbá, hogy 370—390 ezer új lakás megépüljön, az építőanyag-iparnak is fokoznia kell termelését. Hogy miként — és hogy a nagyobb feladatokhoz milyen hátteret jelent az immár mögöttünk levő ötödik ötéves tervidőszak —, erről beszélgettünk dr. Kádár József építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettessel. — Milyen mértékben fejlődött az építőanyag-ipar 1976 és 1980 között, miként szűkítették a hiánycikkek körét? — A termelés öt esztendő alatt 25 százalékkal növekedett, s ez meghaladta az éves népgazdasági tervek előirányzatait, sőt: az építőipar növekedési ütemét is. Ily módon javult a kereslet-kínálat kapcsolata, s a tervidőszak végén az ellátás már kiegyensúlyozott volt. Mi több: néhány, korábban keresett termőidből — így cementből. aszbesztcementből, ajtóból ablakból — még raítáron is maradt Egyenletes volt a téglaellátás, s csupán néhány cikkből — födémpanelból, vasbeton gerendából — volt hiány. —- Melyek voltak az ágazat, ban az ötödik ötéves tervidőszak legjelentősebb vonásai? — A beruházások 40 százaléka a mész-, a cement- és az azbesztcement-iparban valósult meg. Felépült a Bélapátfalvi Cementgyár, s a közeljövőben adják át műszakilag a beremendi mészmű- vet Tetemes összeget fordítottunk a téglaipar korszerűsítésére, új gyár épült Békéscsabán, Mezőtúron, Orbottyánban és Sopronban, s kisebb-nagyobb fejlesztéseket hajtottunk végre a régi üzemekben a minőség javítása érdekében. Néhány elavult, felújításra alkalmatlan gyárat bezártunk, az új üzemek pedig korszerű, kiváló hőszigetelő és jó minőségű, első osztályú téglát állítanak elő. A korszerű termékek aránya a téglaiparban eléri az 55 százalékot, s a kisméretű téglát egyre inkább csak ott használják fel, ahol valóban indokolt, például kémény- építésnél vagy külső falborításnál. — Az üvegipar legnagyobb beruházása a Salgótarjáni Síküveggyár továbbfeldolgozó egysége volt, ahol különféle edzett üvegek készülnek. Az üveg-, és fi- nomkerámla-lparban szinttartó beruházások, kisebb bővítések, korszerűsítések is voltak, így növelhettük a tőkés kivitelt... S ha már szó esett az exportról: az épí; tőanyag-Ipar a hetvenes évek má. sodik felében 67 százalékkal növelte nem rubelelszámolású kivitelét — ez évi 50 millió dolláros árbevételt jelentett. Fontosnak tartom még, hogy a fajlagos energiai-igény hozzávetőleg 12 százalékkal csökkent; e téren kivált a tavalyi és az 1979-es eredmények voltak figyelemre méltók. — Immár Jelen időben fogalmazva: mit ígér a most kezdődött ötéves terv? — Csekély, öt-kilenc százalékos fejlődést. Anyagi lehetőségeink korlátozottak, így elsősorban a meglévő berendezések jó kihasználásával, s az új üzemek termelésének gyors felfuttatásával kell a növekedést megalapoznunk. Szűkös fejlesztési eszközeinket — a népgazdasági terv céljainak megfelelően — a falazó- és hőszigetelő-anyagok termelésének növelésére, illetve az üveg- és a fi- nomkerámla-ipar fejlesztésére fordítjuk. A téglaipar rekonstrukciója folytatódik, várhatóan több új gyár épül. A solymári téglagyár építésén tavaly óta dolgoznak, az üzemnek 1982 végéig kell megkezdenie a termelést, s megtörténtek az előkészületek a put- noki téglagyár építésére. A beremendi cementgyár tavaly 400 ezer tonna cementet adott, az idén már 700 ezer tonnát termel, 1983- ban pedig eléri névleges kapacitását, az 1,2 millió tonnát. Ez lehetővé teszi a sok energiát és élőmunkát igénylő gyárak — elsősorban a tatabányai — termelésének a mérséklését. Így a környezet szennyezése is nagymértékben csökken. — Jelentékenyek a háttéripari feladatok. Az élelmiszeripar, mindenekelőtt a konzervipar termelésének növekedése, valamint a gyógyszeripari program szükségessé teszi, hogy felfuttassuk a különféle üvegek gyártását Az orosházi és a sajószentpéteri gyár rekonstrukciója még az idén megkezdődik. Számunkra is feladatot jelent az elektronikai alkatrészek és részegységek gyártásának központi fejlesztési programja: az ipari kerámiákból kell a korábbiakhoz képest más, illetve a korábbiaknál több. — Milyen ellátásra számít- tettel arra, hogy az új otthonok tettel arra ,hogy az új otthonok zöme önerőből épfii meg? — Úgy érzem, az építőanyag- ipar jelenlegi kapacitása, kismérvű szocialista importtal kiegészítve, biztonsággal fedezi mind az építőipar, mind a lakosság igényeit. Nem lesz hiány födémszerkezeti anyagokból sem, 1980 végén ugyanis két korszerű, vas betongerenda-gyártósor kezdett termelni Dunaújvárosban, illetve Lábatlanban. Néhány téglagyárban átálltak a kerámia-alapú, FERT-gerendák készítésére, s tetemesen növeltük a korszerű födémpanel-gyártó kapacitást is. Javítja a lakosság ellátását, hogy az idén már hozzávetőleg kétezer családi ház épül házgyári elemekből. A Csongrád, a Hajdú és aí Veszprém megyei építők vállalkoztak erre. Földes Tamás A cél: a baromfitenyésztés szintentartása Megyénkben a vágóbaromfi- áru termelés koordinálását a baromfifeldolgozó vállalatok végzik. A múlt évben 43 mezőgazdasági nagyüzemtől vásároltak fel pecsenyecsirkét, amelyek a mintegy 440 ezres törzsállománytól származtak- A feldolgozóipar legnagyobb hústípusú szülőpárt tartó partnere a rémi Dózsa Tsz, ahol 130 ezer tenyészállattal foglalkoznak. Itt, és a többi törzs- állományt tartó gazdaságban javultak az elhelyezés körülményei. Azonban a pecsenyecsirkék nevelésére szolgáló ólak megyeszer- te elavultak, nem ritkák a 14— 18 éve létrehozott épületek, vagy a valamikori szarvasmarha-istái-. lókból nem megfelelően átalakított álak sem. A megyében évek óta egyenletesen emelkedik a libatartás és tenyésztés. Törzsliba nyolc gazdaságban van, a mintegy 43 ezres állomány 20 százaléka méj- típusú. A lúdhizlalást hagyományosan kistermelők végzik, akiknek munkáját szakcsoportokon, áfész-eken és termelőszövetkezeteken keresztül a BOY irányítja. Az állatok elhelyezése régi átalakított sertésólakban, tanyákban a íélintenzív tartásnak megfelelően történik. Kimondottan lúdneve- lésre szolgáló új ólak egy-két gazdaságban, így a bócsai Petőfi és a kiskunmajsal Jonathón Termelőszövetkezetben vannak. Négy nagyüzemben foglalkoznak kacsatenyésztéssel, a 33 ezres törzsállomány inkább pekingi jellegű. Hasonló körülmények közt tartják, mint a libákat. A műit évben hét gazdaságban neveltek pecsenyekacsát, a feldolgozóknak 1,1 milliót adtak le. A hűvös időjárás miatt a pecsenye- kacsák végsúlya általában alacsony voll A napos baromfi nagy részét a megye keltetőállomásai biztosították a nevelőgazdaságoknak. Tavaly 24 millió naposcsibét, 613 ezer naposlibát és 2,6 millió naposkacsát keltettek ki összesen. 1979-től a megyei takarmányozási és állattenyésztési felügyelőség szúrópróbaszerűen ellenőrzi a keltetőkben a naposcsibe-állományt. A múlt évben mindössze a kis jószágok egy százaléka nem felelt meg a szabványnak. A takarmány minőségével 1980- ban sok gond volt. A szabvány szerinti beltartalmi értékek általában megfelelőek, problémák a tárolásnál és a szállításnál adódnak. Emiatt például a törzsállományt-tartó gazdaságoknál a tojástermelés nem volt egyenletes. A klstenyésztőknek azonban a takarmányok mennyiségét minden esetben hiánytalanul szállították. A takarmányíelhasználás javítása és a naposbaromfi minőségének egyenletes szinten tartása érdekében a kiskunhalasi Baromfifeldolgozó Vállalat Pecsenyecsibe Nevelési Társulást hozott létre a múlt év végén a körzet tíz gazdasága és a gabona- forgalmi és malomipari vállalat közreműködésével. A társulás tagjainak szexált csirkét adnak, a nevelést szaktanácsadással segítik, valamint a levágott csirkék minőségét is ellenőrzik. G. E. AGROKER VÁLLALAT ÉS A JÁNOSHALMI MG. SZAKMUNKÁSKÉPZŐ INTÉZET SZERVEZÉSÉBEN szaktanfolyamot indít 1981. május 9—14.: T—150 K. erőgép vezetőinek. 1981. május 16—21.: Rába 180 és 245 erőgépek vezetőinek. 1981. május 23—29.: K—701 erőgép vezetőinek. Jelentkezés levélben, AGROKER VÁLLALAT KECSKEMET, Halasi út 29. Géposztály. 907 Larissza, az üzemvezető — Kern dics Károlyné — mutatkozik be a Kiskunhalasi Állami Gazdaság kunifehértói ma- gurlit-üzemének vezetője — majd piciny szünet után hozzáfűzi: — Larissza. A meglehetősen ritka név hallatán csodálkozó arcot vághatok, mert rögtön megnyugtat: igen, jól értettem nevét. — Nyolc évvel ezelőtt jöttem Magyarországra, Kiskunhalasra. Férjemmel Moszkvában ismerkedtünk meg, ahöl mindketten tanulmányainkat végeztük. S miután én az élelmiszeripari egyetemen kaptam diplomát, vegyészmérnökként kezdtem dolgozni a gazdaság központi laboratóriumában. Persze, nem volt ez ilyen egyszerű. Szinte semmit sem tudtam magyarul. A férjem pedig bevonult katonának. Gyorsan kellett tanulnom a nyelvet... Két gyermekünk van, a lányom öt, a fiam hároméves. — A családban melyik nyelv Ürja? — Magyarul beszélünk — válaszol szinte hibátlan kiejtéssel. Munkájukról, a magurllegyártásról szívesen tájékoztat, miközben bemutatja a patikatisztaságú „mini-gyógyszergyárat”. — A magurlit vesekőoldó. A technológiát és gépeket a Chi- noln gyógyszergyár adta, az épületet és a munkaerőt a gazdaság biztosítja. A készítmény jelentős részét exportálják a Szovjetunióba. — Hányán dolgoznak az üzemben? 9 Larissza. — Huszonötén. Többségében lányok, asszonyok, mindössze öt a férfi. — Hogyan érzi magát Magyar- országon, s itt az üzemben? — Örülök a munkámnak, főleg annak, hogy a feladatunkat megrendelőink legnagyobb megelégedésére teljesítjük. Egyébként • megszoktam Halast is. És már egyre ritkábban érzek honvágyat. N. M. • Nagy Zsuzsa és Papp Béla gyógyszerkészítők. (Méhest Éva felvételei)
