Petőfi Népe, 1981. március (36. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-06 / 55. szám
1981. március 6. • PETŐFI NEPE 9 3 BÁCS-KISKUN MEGYE 1981-85-ÖS ÉVEKRE SZÓLÓ GAZDASÁGI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI IRÁNYELVEI (Folytatás az 1. oldalról.) kai elképzelések megvalósításán túl, integráló tevékenységük fokozásával is — elősegítették a háztáji és kisegítő gazdaságok termelésének fejlődését. Az élelmiszeripar új, korszerű termékekkel bővítette árukínálatát. Megkezdte próbaüzemelését a Bácskai Húsipari Közős Vállalat, az iparág első szövetkezeti és állami vegyes tulajdonú nagyüzeme. Összességében a megye gazdasága az V. ötéves terv időszakában, a nehezedő körülmények ellenére is a tervezett irányban fejlődött tovább. Közben fokozatosan előtérbe kerültek a gazdasági fejlődés egyedüli járható útját jelentő hatékonysági, minőségi elemek és a termelési szerkezet korszerűsítésével kapcsolatos feladatok. A területfejlesztési tervben foglalt célok nagyrészt teljesültek, és jó alapot nyújtanak a megye VI. ötéves tervének megvalósításához. Az új tervidőszak gazdasági célkitűzései wR'i' I H • HM NHHHHHHHHHi A továbbiakban az irányelvek kiemelik: a megye gazdaságát tervszerűen, az adottságokra építve, az országban elfoglalt szerepének megfelelően, jobban alkalmazkodva a nemzetközi kapcsolatokhoz kell a VI, ötéves terv időszakában továbbfejleszteni. A fő gazdaságpolitikai követelmény a megyében a népgazdasági terv helyi végrehajtása során a gazdasági teljesítőképesség növelése, a nép- gazdasági egyensúly erőteljes javításához való hozzájárulás, az intenzív fejlődés gyorsítása, a változó körülményekhez való rugalmas alkalmazkodás. A feladatok teljesítésében döntő jelentősége van az emberi tényezőknek, a szellemi erőforrások jobb hasznosításának, főiskoláink és kutatóműhelyeink bekapcsolásának, az életszínvonal-politikán belül pedig az életkörülmények javításának. A célok kialakításánál és a gazdaságszervező munkában érvényesíteni kell az országos követelmények és a területi adottságok összehangolását, a Központi Bizottság Gazdaságpolitikai Bizottsága, valamint a Minisztertanács Bács-Kiskun megyére vonatkozó irányelveit. Ennek során tekintettel kell lenni arra, hogy: — a megye szerepe az élelmiszer-termelésben országosan is számottevő. A természetföldrajzi adottságok kedveznek a mezőgazdasági termelésnek, ezen belül is a kertészeti ágazatoknak és az élelmiszer-feldolgozásnak. — az iparon beLül jelentős szerepe van az ipartelepi rendszernek. Figyelemmel kell kísérni a szervezeti keretek korszerűsítését, elősegíteni a hátrányos feltételek folyamatos átalakítását, az önállóvá váló egységek kellő gazdálkodási feltételeinek megteremtését. — megyei sajátosság a külterületi településrendszer, a lakásállomány kedvezőtlen minőségi összetétele. A tanyán élők száma egyre csökken, számolni kell ennek gazdasági és lakásszükségleti következményeivel. — a lakáshiány enyhítésére a központi források legcélszerűbb fel- használása mellett, minden segítséget meg kell adni a sajáterős lakásépítéshez. Az infrastrukturális ellátottság javítását a lakossági és társadalmi erők mozgósításával is segíteni kell. — a vízgazdálkodásnál, az öntözési, vízi szállítási lehetőségek jobb kihasználásánál szükséges számításba venni a Duna és a Tisza közelségéből adódó, kedvező feltételeket. A VI. ötéves megyei területfejlesztési terv kidolgozása során nagy figyelmet kell fordítani a központi programokhoz való kapcsolódás lehetőségeire. A megye adottsága, gazdasági szerkezete alapján különösen fontos jjM . —az energiagazdálkodás ésszerűsítése, — a hulladékok és másodlagos nyersanyagok hasznosítása, — a favagyon jobb hasznosítása, — a lakásellátás és -gazdálkodás fejlesztése, — az általános iskolai és egészségügyi ellátás javítása, — a társadalmi közkiadásokkal való takarékosság. lEmellett vizsgálni kell az egyéb programokhoz — alumíniumipari, petrolkémiai, elektronikai, gyógyszer- és növény védőszer-gyártáshoz — való kapcsolódás lehetőségét. Ezért a megyei pártbizottság szükségesnek tartja egy olyan iparfejlesztési koncepció kidolgozását a Duna— Tisza közére, amely a középtávú tervnél hosszabb időre vázolja a helyi erőforrások alakulását és a fejlődési irányokat. Indokolt hasonló feltárást végezni és irányt megjelölni az agrárviszonyok alakulását illetően is. Ipar A VI. ötéves tervidőszakban az ipar termelése — továbbra is az országost meghaladó mértékben — 20—25 százalékkal bővül. A fejlesztés lehetősége vállalatonként és ágazatonként — a gazdaságosság, a piacképesség szerint —differenciált lesz. A jövedelmező exportra, illetve belföldi szükségletre termelő vállalatok és szövetkezetek fejlődését helyi eszközökkel is elő kell segíteni. A párhuzamos kapacitások létrehozásának megakadályozására — a bajai gyakorlathoz hasonlóan — erősíteni kell a területi koordinációt, az ipari szervezetek közötti együttműködést. Ezt a célt és a szelektív fejlesztést jól szolgálhatja az iparfejlesztési koncepció kidolgozása. A gazdaságossá nem tehető termelés megszüntetésével felszabaduló kapacitást a háttéripar, az alkatrész-, részegység-gyártás fokozására, hiánycikkek pótlására kell hasznosítani. A megye üzemeiben a gyártmányszerkezet korszerűsítése, a műszaki fejlesztés célszerűbbé tétele érdekében szükség van — és ennek jó 'példáját adta a BRG kecskeméti gyára — licencek, gyártási eljárások megvételére, s arra, hogy az üzemek erősítsék kapcsolataikat a tudományos intézetekkel, főiskolákkal, szellemi műhelyekkel. A műszaki fejlesztések átgondoltabban segítsék elő a termelési eljárások és technológiák korszerűsítését és gazdaságosságát, a gyártmányszerkezet gyorsabb ütemű átalakítását. A VI. ötéves tervidőszakban a változások erőteljesebbek lesznek, mint a korábbi években, ezért magasabb szintre kell emelni a vezetői tevékenységet. Az új tervidőszakban csak korszerűen gon-.» dolkodó, újító szellemű, a változások iránt fogékonyabb, a valóságot jobban nyomon követő vezetési stílussal léhet eredményeket elérni. *Űj helyzet állt elő a munkaerőgazdálkodásban. Az Ipari létszám növekedése az elmúlt két évben megállt. Alapvető követelmény tehát a rendelkezésre álló munkaerő okos, ésszerű felhasználása, a teljesítőképesség mélyebb elemzése. Kiemelt vállalati feladat a szükséges munkahelyek felülvizsgálata, a tervszerű képzésen, átképzésen és a sokoldalú mérlegelésen alapuló, ésszerű munkaerőátcsoportosítás. Külön figyelmet kell fordítania városok és vonzáskörzetük ipar- fejlesztésére és-szerkezetére. A rekonstrukciók mellett meg kell vizsgálni az új ipari üzemek telepítésének, az Alsó-Duna-szakasz ipari hasznosításának lehetőségeit. Az ipar ágazati szerkezete a nép- gazdasági igények és a megyei adottságok szerint a dinamikusan fejlődő iparcsoportok javára módosuljon. A nehéziparban a fő figyelem a Szánk és Kiskunhalas térségében folyó kőolaj- és földgáztermelésre irányuljon. A gépiparban fontos feladat a mező- gazdasági és élelmiszeripari gépgyártás további bővítése, az országos programokhoz kapcsolódó alkatrészek, részegységek gyártására a háttéripari tevékenység bővítése. Emellett az igen kevés anyagot és viszonylag magasan kvalifikált munkát felhasználó ágazatok — elektronikai, híradás- technikai termékek, mérőműszerek, orvosi eszközök stb. — fejlesztését kell előnyben részesíteni. Országos feladat a hazai alkatrészgyártó bázis kiépítése, amely a nemzetközi együttműködés és szakosodás fejlesztésével együtt, a tőkésimportarány csökkentését segíti elő. Ezért szükséges, hogy az állami és szövetkezeti szektor, vagyis a megye ipari és a mező- gazdaság ipari melléküzemágai belekapcsolódjanak ebbe a programba. A megye könnyűiparának, elsősorban a könnyűipari rekonstrukció során létrejött korszerű üzemeknek feladata a jövedelmező gazdálkodás feltételeinek megteremtése. Főleg a ruházati iparban lényeges a divat változásaihoz való rugalmas alkalmazkodással a hazai igényeket kielégíteni és' a gazdaságos exportot növelni. A bútor- és faiparban — és más területeken is — a gazdaságos exportra termelő vállalatok, szövetkezetek megfelelő rendelésállomány esetén fokozzák — a Bajai Lakberendezési Szövetkezethez hasonlóan — a térségben hasonló profilú vállalatok és szövetkezetek közötti integráló tevékenységüket, azok szabad kapacitásának bevonását a termelésbe. Nagy jelentősége van a termelési szerkezet korszerűsítésében, a termelés hatékonyságának növelésében a különböző kis- és nagyüzemek kooperációjának. A kisüzemek, ipari szövetkezetek, mezőgazdasági nagyüzemek ipari melléküzemágai a kölcsönös előnyök alapján törekedjenek a helyi árualapok és az áruellátás választékának bővítése érdekében is a termelési együttműködés szélesítésére. A lakossági szolgáltatásokban hasznosítani szükséges minden ipari szektor lehetőségét. Az ellátottság mennyiségi javítása mellett kerüljön előtérbe a szolgáltatások minősége, kulturáltsága és gyorsasága. Az ellátásban fokozottabban kell támaszkodni a kiegészítő és kisegítő tevékenységre, a nyugdíjasok bevonására, a kisiparosok munkájára. Az illetékes tanácsok gyorsabb ügyintézéssel végezzék az iparengedélyek kiadását. Építőipar A megyében az építési és szerelési tevékenység a VI. ötéves tervben — az országosnál mérsékeltebb ? ütemben — változatlan áron" 10—12 százalékkal bővülhet. Növelni kell a fenntartási és a lakossági szolgáltatások arányát. Az építőipari szervezetek kapacitásaikkal jobban igazodjanak a változó összetételű és jellegű építési kereslethez. A tervidőszakban szükség van az építőipar minden ágának fejlesztésére. Tovább kell folytatni az építőipar iparosítását, a kisebb egységeknél, házilagos részlegeknél pedig lényegesen javítani a gépellátottságot. Az ésszerűbb munkamegosztás, a hatékonyság növelése érdekében erősíteni szükséges . az építőipari szervezetek koordinációját. A tervező szervek a tervezésnél a beruházási és üzemeltetési költségeket együttesen vegyék számításba. A gyors és takarékos megoldások alkalmazása érdekében tegyék szervezettebbé a beruházási folyamatban részt vevők együttműködését. Mezőgazdaság, élelmiszeripar Bács-Kiskun megye gazdasági fejlődésében betöltött szerepe miatt fontos feladatok hárulnak a mezőgazdaságra. Lényeges követelmény, hogy a termelés növelésével erősítse tovább országosan is jelentős helyét, járuljon hozzá a lakosság kiegyensúlyozott és javuló minőségű ellátásához, s a külpiaci viszonyokhoz rugalmasan alkalmazkodva a gazdaságos export növeléséhez. Termelése az elkövetkező öt évben — az országossal egyezően — 12—15 százalékkal emelkedjen. Ezt elsősorban a meglévő erőforrások jobb kihasználásával, a hozamok növelésével kell elérni. Mindez megköveteli a termelés hatékonyságának növelését, az eszközökkel, anyagokkal való ésszerű gazdálkodást. A termelési szerkezet átfogó módosítása nem indokolt, ugyanakkor a termesztési feltételekhez jobban igazodó termelés és észszerű szakosodás folytatása továbbra is feladat. Bővíteni kell az együttműködést a gazdálkodás minden területén, főleg a nagyüzemek, s más érdekelt szervezetek mezőgazdasági kistermelést integráló tevékenységét illetően. A mezőgazdasági termelés növelését természetesen elsősorban a nagyüzemi termelés hatékonyságával kell elérni. A kedvezőtlen adottságú üzemek gazdaságosabb termelési szerkezetének kialakítását pénzügyi támogatással is segíteni kell. A föld védelme, a talaj termő- képességének fenntartása és rendszeres javítása továbbra is fontos feladat. A termelés szervezhetőb- bé és gazdaságosabbá tételére földcserékkel, földrendezéssel segíteni kell a nagyüzemi termőterületek növelését. A szántóföldi növénytermesztés a tervidőszakban gyorsabb ütemben bővült. Elsősorban a gazdaságosan exportálható, viszonylag alacsony eszközigényű gabonatermelés fejlesztését kell előtérbe helyezni. A kenyérgabona termelése 9—10 százalékkal növekedjék. Az ipari növények termelése, a hozamok növelésével az ipari igényekhez igazodjon.-, A szálas- és tömegtakarmányok vetésterülete kismértékben csökkenjen. Az átlagtermések növelésével intenzív gyepgazdálkodással, a melléktermékek hasznosításával kell a takarmánygazdálkodást javítani, s így további területeket szabaddá tenni az árunövény-termelésre. A zöldségtermesztés 20 ezer hektáron elégítse ki az ipar és a lakossági fogyasztás igényeit, évi 270—280 ezer tonna összterméssel. A kertészeti ágazatok a hozamok növelésével teremtsék meg az évi 250—260 ezer tonna szőlő, és a 150—160 ezer tonna gyümölcstermés alapját. A tervidőszak során 3500 hektár szőlő- és 2000 hektár gyümölcsültetvény telepítésére van szükség. Folytassák tovább a szövetkezeti, háztáji területeken — a keceli Szőlőfürt Szakszövetkezethez hasonlóan — a tagsági táblás telepítést. A gyümölcsültetvényeknél a csonthéjasok telepítése az alapvető feladat, a meglévő szőlőültetvények korszerűsítését pedig tovább kell folytatni. A feldolgozottsági fok és a piacképesség fokozása érdekében az elmaradt járulékos beruházások pótlása elengedhetetlen feladat. Hasznosnak bizonyulnak a Hosszúhegyi és a Szikrai Állami Gazdaság termelési rendszeréhez kapcsolódó vertikális fejlesztések — bor-, pezsgő-, gyülmölcs- léüzem —, amelyek révén a partnergazdaságok termékei is. gazdaságosabban értékesülhetnek. A VI. ötéves tervben az állat- tenyésztés mérsékeltebb ütemben fejlődik. Folytatni kell az üzemi adottságoknak megfelelő állatfajok és fajták tartását A fő cél az állattenyésztésben a gazdaságos termelés üzemi feltételeinek javítása, a jövedelmezőség növelése. A kukoricatermő körzetekben indokolt új szakosított állattenyésztő telepek létrehozása. A hazai szükséglet és a kivitel növelése érdekében az állattartó üzemek fokozzák tovább a vágóállat-termelést. A szarvasmarha-tenyésztésben növelni kell a tömegtakarmányokra alapozott hústermelést, a húshasznú állomány egyidejű gyarapításával. A szakosodás folytatásával, a fajlagos hozamok emelésével és a kistermelő tehéntartók kellő megbecsülésével előmozdítható a tejtermelés növelése. Az állomány szintentartása nagy feladat a sertéstenyésztésben. A nagyüzemekben szükség van új, energiatakarékos telepek építésére, s javítva a jövedelmezőséget, növelni kell a vágósertéskibocsátást. Fontos feladat a kistermelők körében a tartási kedv fenntartása. Tekintettel a megye nagy területű, kellően nem hasznosított legelőire, jó lehetőségek vannak a juhászat további fejlesztésére. A baromfi- és kisállattenyésztésben, a halhústermelésben új kapacitásokra, jobb integrációra van szűk-* ség, hogy kielégítse a belföldi keresletet és hozzájáruljon a gazdaságos kivitel növeléséhez. Az arra alkalmas területeken (például a kalocsai, kecskeméti járásban) szorgalmazzák új, exportcélú halastavak létrehozását. A nagyüzemek — a kiskunfélegyházi Lenin, a kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Tsz-hez hasonlóan — erősítsék integráló tevékenységüket a sertés, és a> kisállattenyésztés, valamint a zöldség- és gyümölcstermelés területén. A beruházások, az ültetvénytelepítések mellett, főleg a termelés műszaki-technikai fejlesztését szolgálják. A mezőgazdasági üzemek törekedjenek a termelési folyamatok komplex gépesítésére, az eszközállomány jobb kihasználására. A feldolgozó vállalatok a biztonságos alapanyag-ellátás érdekében kezdeményezzék a hagyományos kapcsolatokon túl a hosszú távú együttműködések, társasági szerződések kötését. Nyújtsanak segítséget közös előfeldolgozók, melléktermék-hasznosítók létesítésére. Az együttműködés, a közös érdekeltség fokozásával segítsék elő, hogy a mezőgazdasági üzemek a feldolgozó vállalatok igényéihez igazodva állítsák elő az alapanyagokat. A termőföld ésszerű hasznosítása céljából az erdő- és mezőgazdasági üzemek folytassák az erdőtelepítést. Fontos, hogy növekedjen a helyben történő fafeldolgozás, valamint a hulladékok és melléktermékek hasznosítása. Hatóságilag is fel kell lépni az újratelepítést elhanyagolókkal, a favagyont rosszul kezelőkkel szemben. A vízgazdálkodás komplex fejlesztési koncepciója alapján folytatni kell a vízgazdálkodási és ár- vízvédelmi rendszerek kiépítését. A növénytermesztés hozamainak növelésére a mezőgazdasági üzemek jobban használják ki az öntözőkapacitásukat. A népgazdaság VI. ötéves terve az élelmiszeriparra a mezőgazdasággal azonos ütemű fejlesztést irányoz elő. A megyében a legfontosabb feladat, hogy mérséklődjön a nyersanyagtermelés és az élelmiszer-feldolgozás közötti feszültség. Fontos, hogy az élelmiszeripar a nyersanyagoknak eddiginél nagyobb hányadát dolgozza fel félkész- és késztermékké a termőhely közelében. Ennek előmozdítására együtt kell működni a szomszédos megyékkel is. Az élelmiszeripari vállalatok folytassák és mielőbb fejezzék be a megkezdett beruházásaikat. A jövőben pedig a minőséget, a fel- dolgozási fokot, az áru csomagolását, tárolását, raktározását javító technológiai, gépesítési és rekonstrukciós fejlesztések kerüljenek előtérbe. A fűszerpaprika-termesztést a termelőkkel, a külkereskedelmmel együttműköd- vé, a piaci igényekhez igazodóan kell folytatni. A Bajai Hűtőház bővítésének a tervidőszak közepére való teljes befejezését meg kell valósítani. Szállítás, kereskedelem A személy- és áruszállításban a korábbinál szerényebb mértékű növekedéssel lehet számolni. Az elkövetkező öt év alatt a vasúti személyszállítás csökkenése megáll, a közúti közlekedés és szállítás teljesítménye pedig az eddigieknél mérsékeltebben növekszik. A vasút területén be kell fejezni a Kiskunfélegyháza—Kiskunhalas, valamint a kecskémét —fülöpszállási vonalon a pálya korszerűsítését. Indokolt a kecskeméti Alsó-pályaudvar elmaradt rekonstrukciójának megvalósítása. A közúti hálózaton megkezdett korszerűsítéseket folytatni kell. Az állami utak átlagos burkolatszélessége 1985 végére érje el a hat métert. A személyszállításban a városi és a városkörnyéki közlekedés fejlesztése az elsődleges feladat. A járműpark korszerűsítése mellett a közületi autóbuszok jobb kihasználásával, a munkásszállítás kulturáltságának további javításával kell zavartalanabbá tenni a forgalmat. A magángépkocsik állománya tovább bővül. Szükséges gyorsabb ütemben javítani az alkatrészellátást, a szervizhálózatot, a javító-szolgáltató munka színvonalát. A hírközlés területén az új kecskeméti posta átadását követően szorgalmazni kell a telefon- központ további bővítését Kecskeméten és a többi városokban. A kereskedelemnek a lakosság jobb ellátása érdekében fejlesztenie kell az üzlethálózatot. Kiemelten fontos Kecskeméten a megkezdett Centrum Áruház tervszerű megvalósítása. Figyelmet kell fordítani a növekvő létszámú községekben, városkörnyéki településeken a vásárlási feltételek és áruellátás javítására. A vendéglátás fejlesztésében az erőforrásokat a közétkeztetés — ezen belül a gyermekétkeztetés — és a vendéglátás színvonalának javítására koncentrálják. A kiskereskedelem és a vendéglátóipar segítse a turizmus és az idegen- forgalom által támasztott igények kielégítését is. A beruházásokon belül az infrastruktúra fejlesztésére fordított hányad arányát fenn kell tartani. A termelő beruházások közül elsősorban a gazdaságos kivitelt növelő, a behozatalt hatékonyan csökkentő és az anyag- és energia-megtakarítást eredményező fejlesztések valósuljanak meg. A nem termelő ágazatok munkaerőigénye, valamint a szűkülő munkaerőforrás következtében, várhatóan nem lesznek elhelyezkedési gondok a fizikai munka- vállalók körében. Ennek ellenére folyamatosan vizsgálni kell a szervezettebbé váló létszámgazdálkodás miatt felszabaduló munkaerő útját, segíteni átcsoportosítását. Különösen nagy figyelmet kell fordítani az először munkába lépők elhelyezkedési lehetőségeire. Életszínvonal, életkörülmények A VI. ötéves tervidőszakban az életszínvonal-politikán belül az életkörülmények javítása kap nagyobb hangsúlyt. A termelő ágazatokban növekvő teljesítményekkel, javuló hatékonysággal kell megteremteni a keresetek reálértékének, valamint az elért szocialista vívmányok növelésének alapjait. Az egyes dolgozók bérét a teljesítménytől, munkájuk eredményességétől és feltételétől függően kell kialakítani. A szociálpolitikában a népgazdasági terv a fő figyelmet a több- gyermekes családok, az alacsony nyugdíjnak, a hátrányos helyzetben levők, a családalapitó fiatalok életkörülményeinek javítására fordítja. Ezért az életkörülményeket befolyásoló feltételek: lakás, oktatási és egészségügyi ellátás tovább javulnak. Bács-Kiskun megyében a tanácsok őt év alatt mintegy 5,2 milliárd forintot fordíthatnak fejlesztésekre. A tervidőszakban a lakásellátást mintegy 18—20 ezer új lakás építésével, 2 ezer állami lakás szervezett korszerűsítésével, növekvő mértékű szövetkezeti lakás és családi ház felújításával, és a lakásgazdálkodás szervezettebbé tételével kell javítani. Tanácsi célcsoportos beruházással 2500 lakás építhető meg. Gondot kell fordítani ennek igazságos elosztására. Emellett az eddigieknél sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani a lakosság sajáterős lakásépítésének segítésére. Hosszú lejáratú kölcsönökkel szélesebb körben nyújtott szociálpolitikai támogatással, közművesített telekellátással kell elősegíteni a személyi tulajdonú lakások építését, többszintes és csoportos házak telepítését. Ugyanakkor a népesség helyben tartása érdekében az eddiginél nagyobb figyelmet kell fordítani a nagyközségek és a városkörnyéki községek lakásellátottságának javítására, valamint a helyközi közlekedés javítására. Kiemelt fontosságú feladat a lakosság egészségügyi ellátásának javítása. Növelni kell a fekvőbeteg-ellátás színvonalát. Az egészségügyi létesítmények rekonstrukciója mellett új beruházásokat (kecskeméti új műszaki bázis, kiskunhalasi belgyógyászati pavilon stb.) kell megvalósítani, illetve elkezdeni. A túlzsúfoltság megszüntetésére Kecskeméten új rendelőintézetet kell építeni. A megyében, elsősorban a városokban és új városnegyedekben, szükség van négyszáz új bölcsődei hely létesítésére. Az időskorúak ellátásának javítására fontos tovább bővíteni a szociális otthonokat, a klubjellegű helyiségeket, s tovább javítani a helyi gondozást. A tervidőszakban el kell érni, hogy minden arra jogosult gyermeket felvegyenek az óvodákba. Az erre szánt tanácsi alapok mellett további koordinációval 2100 óvodai hely épülhet fel. A VI. ~otéves terv kiemelt feladata a megyében mintegy 300 általános iskolai tanterem építése. Új tantermekre elsősorban a kiemelt településeken van szükség. Tantermek megszüntetésére csak elkerülhetetlen esetben kerülhet sor, s az építésnél törekedni kell többcélú hasznosításuk lehetőségére. A napközis ellátottság 43 százalékkal növekszik. A tervidőszakban be kell fejezni Kecskeméten az új gyógypedagógiai otthon építését és meg kell kezdeni Baján hasonló létesítését. A középfokú oktatásban szükség van új egészségügyi szakiskola és szakközépiskola, az ipari szakmunkásképzéshez 26 új tanterem építésére. A tervidőszakban meg kell kezdeni a megyei könyvtár kivitelezését. Emellett gondoskodni kell a múzeum új elhelyezéséről. Tovább bővül a keceli iskola és művelődési ház. A közmű- és energiaellátás fejlesztésében alapvető feladat a tervezett lakásépítésekhez szükséges közművesítés. A kecskeméti szennyvíztisztító-telep beruházását 1983 végéig kell befejezni. Az új lakások villamos energiával való ellátása mellett folytatni kell a tanyavillamosítást. A lakótelepi távhőellátás fejlesztését a fontos feladatok közé kell sorolni. Szükség van a gázellátás további javítására is, részben hálózatbővítéssel, részben új települések bekapcsolásával. A településhálózat-fejlesztési terv megvalósítása az eddigieknél hatékonyabban segítse elő a települések alapellátásának javítását, a városba áramlás mérséklését, a településkapcsolatok erősítését. A megye városait és kiemelt településeit a településhálózati szerepkörüknek megfelelően kell fejleszteni. A lakóhelyi közérzetet a települések tisztaságának növelésével, ' fásítással, parkosítással, a társadalmi összefogás erősítésével is javítani kell. • A megyei pártbizottság felkéri a megyei tanácsot, a szakszervezeteket, az ifjúsági szövetséget, a Hazafias Népfrontot, a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségét, a Magyar Közgazdász Társaság megyei szervezetét, a tsz-szövetségeket, amelyek a megye VI. ötéves tervjavaslatát széleskörűen megvitatták, hogy a kitűzött célok elérésében, saját programjaik kidolgozásával vegyenek részt. Szorgalmazzák és segítsék a jó kezdeményezéseket, mozgósítsanak a feladatok végrehajtására. A megyei pártbizottság felhívja a megye lakosságát — munkásokat, parasztokat, értelmiségieket egyaránt —, hogy munkájával mindenki tudása és képessége legjavát nyújtva járuljon hozzá a VI. ötéves terv megvalósításához.
