Petőfi Népe, 1981. március (36. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-04 / 53. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1981. március 4. ÖTÉVI TELJESÍTMÉNY A MÉRLEGEN Hogyan dolgozott a baromfiipar kecskeméti kollektívája? A hazai baromfiipar legjelentősebb nagyüzemeinek ejtyike, a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat tekintélyes létszámú munkásgárdája révén fontos szerepet tölt be a megye- székhelyen nemcsak gazdasági, hanem társadalmi és politikai szempontból is. Egybehangzóan állaptotta meg ezt dr. Mező Mihály, Kecskemét tanácselnöke és Fekete László, a városi pártbizottság titkára, a legutóbbi párt-végrehajtóbizottsági ülésen, ahol a cég kollektívájának V. ötéves tervi teljesítményét tették mérlegre,s megvitatták a VI. középtávú tervidőszakra kitűzött vállalati célokat és feladatokat. Szerepelt a napirenden az üzemi pártvezetőség gazdaságszervező tevékenységének értékelése is. Az írásos beszámoló jelentést Csizmadia István igazgató és Csonka Pálné, az üzemi pártvezetőség titkára terjesztette elő. Gazdaságos tőkés export Az elmúlt öt esztendőben 22,2 százalékkal állított elő több terméket a vállalat, mint a IV. ötéves tervben. A tervidőszak első évében mintegy 1,7, az utolsóban 2,8 milliárd forint volt az árbevétele. Ugyanakkor a nyereség 94, illetve 350 millió forintra alakult. A növekedés nem volt egyenletes, ami a világpiaci eladási lehetőségek változásával függött össze. Az export nagy szerepet játszik az élelmiszeripari vállalat gazdálkodásában. Az előállított áru 60— 70 százalékát a külkereskedelemben értékesítik. Tavaly 1,9 milliárd forint értékben szállítottak dollárral fizető vevőknek, s 191 milliót hozott a rubel elszámolású kivitel. Rendkívül figyelemre méltó, hogy a vállalat dollárkitermelési mutatója az egész tervidőszakban a gazdaságosság határán belül maradt, s jobb volt a tröszti átlagnál. Az exportárbevétel 800 millió forinttal nőtt 1976 óta. Növelte részvételét a cég a hazai ellátásban, s az ötéves terv végéig ezer tonnával nőtt az itthon értékesített vágott baromfi mennyisége. A feldolgozó 114 mezőgazdasági tizemmel állt szerződéses viszonyban az elmúlt időszakban. Kezdeményezésére lúdtartó társulás jött létre. Bevált az a kísérleti, szetr ződésforma, amellyel a vállalat anyagilag érdekeltté tette a minőség javításában a naposcsibe-keltető. a takarmányforgalmazó és a nevelőüzemeket is. Növekvő termelékenység Az utóbbi években növekedett a víziszárnyastermékek. a hízott liba, a máj és a darabolt áruk aránya a kínálatban. Üj cikk volt a harmadolt csirke, a „libakabát”, egyes ágytollféleségek, a takar- mányhúsliszt és az ipari zsiradék. A termelékenységet évente 8— 12 százalékkal fokozták. Az egy órára jutó termelési érték 62,8 százalékkal nőtt 1975-höz viszonyítva. Ebben a műszaki fejlesztés, a termelői árak tavalyi rendezése, az értékesebb toll és a ví- ziszárnyastermények részarányának növekedése, valamint létszámcsökkenés is közrejátszott. A múlt tervidőszakban építették fel 110 millió forintos beruházással a melléktermék- és hulladékfeldolgozó üzemet, amelynek termékei importot helyettesítenek. Csaknem 3 millió miinkáslakásra A vállalat eredményes gazdálkodása lehetővé tette a dolgozók bérének a központi előirányzatnál nagyobb mértékű emelését. 1975- ben egy dolgozó évi átlagbére nem egészen 29 ezer forint volt, 1980-ban pedig már megközelítette a 44 ezret. Sokat tettek a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javulásáért. A munkahelyeken étkezőket alakítottak ki, s jobb volt a munka- és a védőruha-ellátás. A vállalati gyermekintézmény befogadóképességét tovább növelték. A szabad idő hasznos eltöltéséhez a saját művelődési ház változatos programmal járult hozzá. Az ötéves terv első három évében negyven dolgozót részesítettek összesen 1,8 millió forint lakásépítési támogatásban, Üjabb munkáslakás-kiutalások hiányában egymillió forint megmaradt erre a célra. A dolgozókról való sokoldalú gondoskodás részét képezték a szakmai oktatás formái, s a tanuló munkások itámogatása. Mérsékelt növekedés a Vi-ban A városi párt-végrehajtóbizottság elé terjesztett beszámoló szerint a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat a VI. ötéves tervben kis mértékben növeli termelését, s lgSS^ben 32 ezer tonna szárnyast dolgoz fel. Tovább növekszik a libaféleségek részaránya, s bővítik a tolifeldolgozást. Mindegyik baromfifaj esetében a minőség javítására, s a kívánt átlagsúlyok elérésére törekednek. Ebben számíthatnak a mezőgazdasági partnerekre. Nagy gondot fordítanak a veszteségforrások feltárására, a tartalékok hasznosítására. A hatékonyság. fokozását 420 millió forint összköltségű beruházási programmal teszik lehetővé. Korszerűsítik a tolifeldolgozót, bővítik a fagyasztó alagutakat. A gazdaságos A baromfifeldolgozó vállalat kommunistái az elmúlt években a termelési agitációt helyezték előtérbe pártmunkájukban. A személyes megbízatások jó része is a gazdasági feladatokkal volt kapcsolatos. Az üzemi pártvezetőség úgy látja, hogy a gazdasági szervező és ellenőrző tevékenységet erősíteni tudták. Eredményesen alkalmazták a vezetők rendszeres beszámoltatásának módszerét. A párttagság elsőként ismerte meg A tartalmas beszámolóhoz számos kérdéssel kapcsolódtak a végrehajtó bizottság tagjai. A testület állásfoglalását végül dr. Kőrös Gáspár, az MSZMP Kecskeméti Városi Bizottságának első titkára foglalta össze. Megállapította, hogy a vállalat jelentős mértékben fejlődött a vizsgált időszakban. Javasolta', hogy a vb fejezze ki elismerését azért, amit a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javulásáért tettek. A VI. ötéves tervben éljen a vállalat rííinden önállósági lehetőséggel, amit a tröszttől kap. Az önállóság várható növekedéséhez készüljenek fel a káder- és személyzeti munkával is. Törekedjenek a szállítási költségek csöktermelés érdekében élnek a bér- gazdálkodás ösztönző lehetőségeivel, korszerűsítik az ügyvitelt —, hogy csak néhányat említsünk az elképzelések közül. a tervelőirányzatokat, az időarányos teljesítéseket, s erre épült a termelési agitáció. A gazdaság- politikai feladatok végrehajtásában egységes szemlélet alakult ki. A taggyűléseken, vezetőségi üléseken feltárták a hiányosságokat és javaslatokat tettek azok megszüntetésére. A vállalat gazdasági és pártvezetése egyetértésben dolgozott az V. ötéves tervben a növekvő feladatok megoldásán. kentésére, azáltal, hogy a nyersanyagot minél közelebbi partnerekkel termeltessék meg. A vitában szó esett a baromfi- feldolgozó vállalat és_ a Kecskeméti Konzervgyár esetleges kooperációjáról. A végrehajtó bizottság állásfoglalásába bekerült a javaslat: az előbbi segítse alapanyagok előállításával a bébiételgyártást. A kis szállítási költség révén ez észszerű együttműködés lenne a két helyi üzem között. A városi végrehajtó bizottság eredményesnek minősítette az üzemi pártvezetőség, a titkár és ae alapszervezetek utóbbi években végzett tevékenységét is. A. T. S. Előtérben a termelési agitáció Észrevételek, dicsérettel «Pl mm üli iÉi! CSŐZÚZALÉK, IPARI TEPERTŐ Kezdeményezések Bácsalmáson A gazdasági szabályzók az állattenyésztésben is arra ösztönöznek bennünket, hogy a termelés mennyiségi növelése mellett törekedjünk a minőség javítására, a költségek és az anyagfelhasználás csökkentésére. Nem közömbös, hogy milyen ráfordításokkal, mennyi hozamot érünk el az ágazatban, a feletetett takarmány mennyibe kerül. Sok fejtörést okoz ez nálunk is, a Bácsalmási Állami Gazdaságban. Ezért keressük az olcsóbb megoldások lehetőségeit. Gazdaságunk először 1980-ban próbálkozott például kukoricacső-zúzalék nedvesen történő tartósításával. Száz- nyolcvan tonnát tároltunk. Az ezzel történő takarmányozást ez év február 6-án kezdtük meg az óal- mási sertéstelepünkön. Nedves eleség formájában etetjük a te, nyészállatoknál úgy, hogy az abrakkeverék kukoricájának egy részét ezzel a csőzúzalékkal helyettesítjük. Üjabb tapasztalatok szerzése céljából megkezdték az ily módon történő etetést a mátétel- ki tehenészetünkben is, jószágonként 2 kilogrammos fejadaggal. A hungarofriz állományunknál a napi Istállóátlag 14,4 literről 18,8 literre emelkedett két napon belül. A betároláskor is megvizsgáltuk a zúzalékot, és most fel- használáskor szintén. Így tudjuk ellenőrizni, hogy történtek-e bel- tartalmi változások. Tekintettel arra, hogy kevés tapasztalatunk van még nem lehet határozott álláspontot kialakítani, de a költségeket tekintve kedvezőek az eredmények. Véleményem szerint az üzemi gyakorlat dönti el, hogy milyen mértékben terjesztjük ki a nedvesen tartósított kukorica, illetve a csőzúzalék etetését, figyelembe véve a már meglevő és kiépített műszaki berendezéseinket. Költségtakarékos intézkedéseink közé tartozik, hogy gazdaságunk Juliska-majori telepén a tüzelőanyagot földgázzal akarjuk helyettesíteni. Az ezzel kapcsolatos előkészületeket megtettük. Ez a kerület a legnagyobb energiafogyasztónk, itt van a központi sertéstelep, a szárító és keverőüzem. Ha a jelenlegi energiaárakat és felhasználást vesszük figyelembe, az energiaköltség-megtakarítás évente 8 millió forint lehet a gáz bevezetésével. Ezt külön a szárítóra vetítve — bár ez az évjárattól függően változik — mintegy 4 millió forintot számíthatunk. Felhasználjuk a vágóhídi melléktermékeket is abrakkeverék formájában. Az ipari tepertőt és az ipari zsírt a BÁCSHŰS-tól szerezzük be, vagyis a bácskai hús- feldolgozó közös vállalattól. A keverőüzemünk alkalmas a melléktermékek bedolgozására. Az ipari tepertő felaprítását, a zsír folyékony állapotban történő adagolását a gazdaság műszaki kollektívája gyorsan és jól megoldotta. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy bevált a módszer, és ezek a melléktermékek bizonyos mértékben helyettesítik a szóját és a húslisztet, abraktaká- rékos költségcsökkentő megoldásnak tekinthetők. Számításaink szerint egy-egy tonna takarmánynál 50—60 forint költségmegtakarítás érhető el. Szanádi János főmérnök Tíz évre szóló Moszkvában jegyzőkönyvet írtak alá a Szovjetunió és Magyar- ország 1981—1985. évi állami terveinek koordinálásáról. A tervek szét int a kölcsönös áruforgalom volumene 'az előző ötéves tervidőszakhoz viszonyítva 1,5-szeres növekedés mellett eléri a 34 milliárd rubelt. Ez a növekedés a szocialista gazdasági integráció komplex programjában szereplő alapvető határozatok és az 1981— 1990. évi termelési specializációs és kooperációs program teljesítése révén válik lehetségessé. Az együttműködés a legnagyobb lenszerződés dülettel a gép-, a gyógyszer- és a vegyiparban folyik. Magyarország ebben az évben közel 6500 kényelmes Ikarus- autóbuszt szállít a Szovjetunióba. A KGST keretében Magyarország ennek a többi szocialista országban is nagy keresletnek örvendő terméknek az egyetlen előállítója. Az autóbusz .egyes alkatrészeit és részegységeit azonban az integrációs partnerek gyártják. A Szovjetunió egyebek között elsőhida- kat és hidraulikus sebességváltókat gyárt. MAHAJOSZ, BAJA értesíti vevőit, hogy FOLYAMI KAVICS ÉS HOMOK KIADÁSÁT bajai és kalocsai . Duna-parti rakodóiról / . ■/ MEGKEZDTE. n /■ J Solton sem maradhat parlagon a föld! Elkeseredett hangú levéllel kereste fel a minap szerkesztőségünket Bíró Lajos, aki Solton, a Liget utca 7. szám alatt lakik. A mások nevében is papírra vetett panasza közérdekű, ezért ismertetjük részletesen: „Idén január óta vagyok nyugdíjas — kezdte sorait olvasónk —, ám szabad időm eltöltése korántsem okoz gondot, hiszen az öreg napjaimban végzendő hasznoskellemes tevékenység lehetőségeit régen megteremtettem. Örökség révén birtokolok minegy 800 . négyszögölnyi területet, ahová csaknem tíz évvel ezelőtt telepítettem zömmel meggy- és barackfákat. A betonoszlopos drótkerítéssel körbevont, S a jó gazda gondosságával ápolt gyümölcsösöm egy része termőre fordult, de a konyhára nemcsak ebből jut bőven, hanem az ott termesztett zöldségfélékből is. Örömet jelent mindez á családom és jómagam számára, mint ahogy a barátaim, ismerőseim is mindig lelkesedéssel, szorgalommal dolgoznak a hasonló nagyságú, szomszédos területeiken. 1978 óta azonban rossz hírek járnak arrafelé ... Innen-onnan hallottuk, rövidesen megszűnik a környék úgynevezett zártkert jellege, s a földeket át kell adniuk a tulajdonosaiknak. Mint egykori tanácstag, utánanéztem a dolgoknak, s megtudtam, valóban létezik ilyen terv, de közöltek velem valami biztatófélét is: artiíg a birtokaink mentén nem látunk dózert, nyugodtan dolgozzunk. Mondanom sem kell, azóta mindannyian kedvetlenek vagyunk, sőt néhányan már a korábban gazdagon termő területeik felé sem néznek. A vonatkozó értesítést közben kézhez kaptuk, miszerint külterületté nyilvánítják földjeinket. A végrehajtás körül azonban nincs minden rendjén. A tulajdonosok egy része — Kívánságra — már megkapta ugyan a csereingatlant, de ezek az emberek továbbra is bánatosak, hiszen idős korukra tekintettel már kevésbé éreznek magukban any- nyi erőt, hogy a korábbihoz hasonlóak, JóJi'tétifhSV'ó' yafáZsolják az úy^erüiktükét,1, Á többiek 'vi--' szónt'az íi^íót^fóíiíjVíé^Ütáh 'ját'Őt megváltási összeget várják, eddig hiába. Érthetetlen ez a huzavona, melynek káros következménye van: mind jelentősebb birtok marad megműveletlen. A köztudottan nehéz népgazdasági helyzetünkben vajon megengedhető az ilyesféle huzavona?” A válaszért a solti Nagyközségi Tanács elnökéhez, Prohászka Jánoshoz fordultunk, aki - ezeket mondotta: — A szóban forgó meleghegyi körzetben több mint kétszáz hektárnyi terület tartozik a zártkert- he?, amely a húsz évvel ezelőtt befejeződött kollektivizáláskor jött létre, mégpedig azért, mert az ottani szőlőkultúra — tekintettel a. terepviszonyokra — kezdetben nem volt alkalmas a nagyüzemi művelésre. Tulajdonosaik tehát megtarthatták az egyénenként pár száz négyszögölnyi földjüket, melyeken eredményesen gazdálkodtak is. A baj akkor kezdődött, amikor az idős apák hiába hagyták örökségként földjüket az utódokra, akik már nem óhajtották folytatni ezt a nehéz munkát. Egyre több lett a környéken a megműveletlen parcella, óhatatlanul sürgetővé vált tehát a megművelés érclekében történő hatósági intézkedés. — Erre került sor legutóbb? — Igen. Felmértük a környéket, beszélgettünk a száznál is . több tulajdonossal, akikkel megértettük. össztársadalmi cél az is: Solton nem maradhat parlagon egy négyzetméternyi föld sem. Ennek módja pedig az, hogy nagyüzemi hasznosításra adjuk át a Meleghegyet, amit zártkert helyett külterületté nyilvánítunk. A hivatalos döntés azóta megszületett, melynek értelmében az érintett tulajdonosok, akik másik földre tartottak igényt, már birtokba is vehették az otthonukhoz közel eső csereingatlant, az szintén jó minőségű, s mezőgazdasági termelésre alkalmas. A többiek pedig kártalanításban részesülnek a kisajátítás során. — .Éppen ők panaszkodnak elsősorban, mert szerintük késlekednek a kifizetéssel a hatóságok. Jogos az észrevételük? — E célra körülbelül másfél millió forintot kellett nekünk tartalékolni, illetve „szerezni", ami bizony nem volt könnyű. Felügyeleti szerveink segítségével azonban1ívégre előteremtettük a szűk-,i séges ' összeget. Ügy határoztunk, ez évben még megmunkálhatja^ meleghegyi földjét minden tulajdonos, s a kisajátítási eljárást október 31-ét követően kezdjük meg. Ennek révén kapják kézhez pénzüket az érdekeltek, akiknek ez úton is kérem a szíves türelmét! — fejezte be tájékoztatását a tanácselnök. Megvalósul-e az úrihegyi villanykorszerűsítés terve? Többek megbízásából fordult lapunkhoz segítségért a Hetény- egyháza, Belsőnyír 134. szám alatt lakó Dukai Mihály. Mint közölte, sokadmagával csalódott, hiszen a térségbeli villanyhálózat tervezett korszerűsítése egyre késik, pedig az é munkáért felszámított forintokat már csaknem két esztendeje beszedte a tanács. „Most abban a helyzetben vagyunk, hogy pénzünk sincs, de lassan az áramunk is elfogy. Túlságosan leterhelt ugyanis az errefelé húzódó elektromos vezeték- rendszer, s néha már olyan alacsony a feszültség, hogy a háztartási gépünk nem működik megfelelően, s a tévénket is hiába nézzük, a műsor élvezhetetlen. Ami környezetünkben változatlan: rendszeresen megjelenik lakásunkon a villanyszámlás, és kasszírozza a díjat. Voltaképpen olyan szolgáltatásért kell fizetnünk, melyet nem kapunk meg. Ezért érezzük magunkat becsapva. Az említett összeg hatósági összegyűjtése óta duplán is. Érdeklődtünk már ügyünkben itt is, ott is, de halvány ígéretnél többel nem biztattak bennünket. Ha ez így megy tovább, előbb-utóbb meg kell keresnünk a petróleum- lámpát, a faszenes vasalót, meg a mosóteknőt”. — zárja levelét olvasónk. A mintegy száz tulajdonost érintő panasszal kapcsolatban adtunk némi felvilágosítást február 20-án. amikor is a Magyar Televízió ABLAK című műsorának egyik helyszíne szerkesztőségünk volt, ahonnan elmondtuk, lényegében pénzhiány akadályozza a kivitelezési munka megkezdését. A televízióban elmondottak alapjául szolgáló információt az iletékesektől kaptuk, közöttük Martonosi József községi tanácselnöktől, aki az alábbiakat válaszolta érdeklődésünkre: — Ürihegyen és Belsőnyírben körülbelül száz tulajdonos — főleg hobbitelek gazdája .és kisebb részben tanyai lakos — érintett ebben a krónikus ügyben. Ami vitathatatlan, hogy valóban sok fogyasztó van rákapcsolva az elektromos hálózatra, mely régen épült, tehát korszerűtlen is. Felújításának lehetőségét megbeszéltük a Dél-magyarországi Áram- szolgáltató Vállalattal. A szakemberei által adott előzetes árkalkuláció szerint kezdtünk pénzt beszedni a lakosságtól 1979-ben. Sajnos, a törekvésünket nem minden érdekelt család támogatta, így aztán csupán 138 ezer forint gyűlt össze. Később egyesek visszakérték forintjaikat, ezért a közös kasszában mindössze 120 ezer maradt. Az idő tájt számítottunk egyéb támogatásra is, ám hiábd. Fedezet híján pedig munkát nem rendelhettünk meg. — És jelenleg milyen kilátás van a megoldásra? — Értesülésünk szerint csaknem nyolcszor annyiba kerül d korszerűsítés — ennek során bővebb keresztmetszetűrt cserélnék a régi légvezetéket, és új, nagyobb teljesítményű transzformátorokat helyeznének üzembe —, mint amennyit már a lakosságtól beszedtünk. Szerintem az érintett fogyasztóknak az eddiginél még többet kell áldozniuk a villanykorszerűsítésre, meg aztán a környékbeli mezőgazdasági nagyüzemek is — hiszen több dolgozójukról szó van — a kasszájukba nyúlhatnának, nem beszélve némi állami hozzájárulásról, vagy a DEMÁSZ támogatásáról, különben félő, kútba esik a szükséges program megvalósításának a terve. A közeljövőben mindegyik fél részvételével megbeszélést tartunk, melyen remélhetőleg érdemi döntések! születnek, ha arra megvan a jóakarat! — közölte végezetül a tanácselnök. Mindezekhez annyit fűzünk hozzá: dicséretesen széles körű összefogás jellemezte mindenütt a megyében a tanyai körzetek villamosítását, s ez a közösségi erő most sem nélkülözhető, amikor már e hálózatok felújításának, korszerűsítésének jött el az ideje! És nemcsak Űrihegyen... összeállította: Velkei Árpád
