Petőfi Népe, 1981. március (36. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-27 / 73. szám

4 • PETŐFI N£PE • IMI. március Sí. AZ ÁLLATTENYÉSZTÉS MEGYEI ADATGYÜJTEMÉNYÉBÖL Egy nehéz esztendő után... Ä tehéntartás támogatása • Üj termésig bőségesen elegendő a takarmány. Minden eddiginél több lucernaszénát gyűjtöttek kazlakba tavaly a szank-móricgáti Petőfi Tsz-ben. • Könnyűszerkezeti elemekből építettek jubbodályt a solti Szikra Ter­melőszövetkezet gazdái. Rekordesztendőt zárt a Közép­magyarországi Pincegazdaság. Több mint 85 ezer tonna szőlőt vásárolt fel, mustból is 11 ezer 500 hektolitert, a borfelvásárlása pedig megközelítette a 200 ezret, hektoliterben számítva. A rend­kívül kedvezőtlen tavaly őszi idő­járás, az „összesűrűsödött” sze­zon sokszor megoldhatatlan fel­adat elé állította a pincegazdaság dolgozóit. Bajzák Bélának, a vállalaf igaz­gatójának tájékoztatása szerint a felvásárlási terv túlteljesítéséhez nagyban hozzájárultak azzal, hogy rugalmas árpolitikát foly­tattak. A tervezett 7 százalékkal szemben cukorfokra számítva, 14 százalékkal fizettek többet a termelőknek, mint 1979-ben. Rendelkeznek a Márka üdítő Ahogy nő a legmagasabb nap­pali hőmérséklet és csökken a hajnali fagyok esélye, úgy soka­sodnak a tennivalók a ház körü­li kertekben. Az elmúlt hét erő­sen szeles időjárása csak a talaj­előkészítésnek és a metszésnek kedvezett. Sokan kénytelenek ezért valami mással pótolni a tél végi lemosó permetezést. A GYÜMÖLCSÖSKERT tava­szi munkáinál elérkeztünk a haj­rá idejéhez. A metszést, a korona­ritkítást lehetőleg minél előbb fe­jezzük be. A keresztező ágakat fűrészeljük ki a koronából. A fel- kopaszodottakat pedig, ha lehet, vágjuk vissza, fiatal, termőrü­gyekkel berakódott vesszőkig. A hagyományos, meglehetősen sűrű koronát képző szilvafáknál a ne­gyedik év után érdemes katlanoz- ni. Így a korona belsejébe is több fény jut. Az őszibarack metszésével még várjunk és csak pirosbimbós ál­lapotban metsszük a fát. Ilyen­kor a legkisebb az esély a mecha­nikai úton fertőző ágrák terjedé­sére. A február végén, március ele­jén megszedett oltóvesszőkkel most oltsunk héj alá. Az oltóvesz- szőket háromrügyes darabokra szabdalva segíthetjük elő a már ■kevés termést hozó öreg, felko­paszodott fák „megfiatalodását”. Ügyelni kell azonban arra, hogy a lefűrészelt ágcsonkok mellett hagyjunk elegendő levélhozó vesszőt is, hiszen a fát táplálni is kell, ami pedig fotoszintetizáló levélfelület nélkül elképzelhetet­len. A SZŐLŐBEN nyissunk. A ta­lajjal fedett rügyek ilyenkor már belüliednek, kipállanak, ezért nem hajtanak ki. A kötöttebb talajú területeken különösen a megye déli részén, ha nem oltványszőlőt telepítettünk és fellépett a filoxéra, védekez­zünk ellene. A nyitás után két héttel öntözés vagy eső után négy­zetméterenként — ne csak a tő­kék köré — 30 gramm szénkéne- get jutassunk a talajba. A tél folyamán kipusztult tő­kéket a homoktalajokon bújtatás­sal és döntéssel pótoljuk. A fiatal ültetvényben pedig feltétlen távolítsuk el a nyakból előtört hajtásokat és a harmatgyökere­ket. A klorotikus tőkéket, amelyek vashiányban szenvednek Sequest- ren Fe 138 vaskeláttal gyógyít­hatjuk. A vaskelát lúgos talajo­kon is megtartja stabilitását és legalább négy évig nincs gon­dunk a vashiánnyal. Egy tőkére 20 gramm szert számítsunk és 15 centiméterre dolgozzuk a ta­lajba. ital gyártásához szükséges alap­anyagokkal is. Meggyből majdnem 300 tonnát, ribizliből társasági szerződés keretén belül 50 ton­nát vásároltak fel. Jó hímek tartják, hogy tovább bővülnek kooperációs kapcsolata­ik. A kerekegyház! Dózsa Tsz­szel például közösen 200 hektár korszerű szőlőültetvényt telepíte­nek. Így elmondhatták, hogy 1980. év végére már 22 termelő gazda­sággal van társasági szerződésük. A vállalat exporttervét is tel­jesítette. Tőkés viszonylatban kö­zel 10 ezer, a szocialista orszá­gokban pedig majdnem 230 ezer hektoliter bort szállítottak hordó­ban. A homoki borok sikerét mu­tatja, hogy az év első negyedé­ben már a Nyugat-Európából je­lentkező vevők a tavalyi kontin­gensek hatszorosát lekötötték.- A" ZÖLDSÉGESKERTBEN ves­sük a gyökérzöldségeket. A laza szerkezetű Bács megyei talajokon a sárgarépa nemcsak koraibb, de simább és szebb is mint a kötött talajokon. A rövid tenyészidejű fajtákat kettős termesztésben utónövényként is beilleszthetjük. Korai termesztés esetén indokolt a friss trágyázás. Jó tudni, hogy a sekélyen forgatott talajban sok lesz az elágazó, lábas répa. Ál­talában 3 centiméter mélyen vessünk. A vetőmag mennyisé­gének kiszámításánál 10 négy­zetméterre 30 centiméteres sor­távolsággal, 5 grammot számol­hatunk. A rövid tenyészidejű faj­ták közül néhány: Ambel, Amsz­terdami, Gonsenheim! A petrezselyem hasonló igényű növény, mint a sárgarépa. Az ajánlható fajták: Korai cukor, félhosszú, és hosszú. A tápanyagban gazdagabb pasz- tinák egyre népszerűbb növény. A petrezselyem pótlására hasz­nálhatjuk. Levese erősebb ízű. Mivel nagyobb lombtömeget fej­leszt, több vizet kíván, mint a petrezselyem, 10 négyzetméter­re 6 gramm magot vessünk. Ké­ső őszig szedhetjük a Fertődi félhosszú fajtát. Nélkülözhetetlen leveszöldség a zeller is. Korai termesztésre a rövidebb tenyészidejű, gyorsan vastagodó, sűrű levélzetű Apia, Alabástrom és a Monostorpályi fajták ajánlhatók. Tavaszi vetésre a Bíborgömb, a Bordó és a Bíborhenger céklafaj­ták ajánlhatók. Áprilisban 10 Régóta vajúdik a kiskőrösi „konzervgyár” Ugye. Korábban a kalocsai paprikafeldolgozó válla­lat tulajdonát képező gyáregység most a megállapodás szerint a pincegazdaságé lesz. A 10 milli­ós értékű üzem 180 dolgozóját is átveszik. A borászatnál nélkülöz­hetetlen szakipari melléktevé­kenységeket itt végzik majd el. Mustot sűrítenek, invert szörpö­ket állítanak elő és foglalkoznak a gyümölcsborok erjesztésének lehetőségével is. Az alkoholmentes program ke­retében a laboratóriumokban már készen áll a különféle gyümölcs juicék technológiája. Emellett ter­vezik, hogy könnyű, szénsavas borokat is palackoznak itt. Sz. P. M. négyzetméterre 15 gramm vető­magot szánjunk. Akkor szedjük a répákat, ha már elérték a lúdto- jásnyi nagyságot. Ugyanekkora területről 10 kilogramm termés várható. 'Hazánkban még csak most kezd elterjedni a mangold. A bor­dás mángold bordái és levélnye­lei főzeléknek, de különféle salá­táknak is alkalmasak. Ajánlható fajtája az Ezüst bordájú. Tíz négy­zetméterre 10 gramm magot ves­sünk, 20—30 centiméteres sor­távolságra. Ugyanilyen tőtávol­ságra ritkítjuk később. A DlSZKERTBEN legfontosabb teendőnk az ültetés. Ügyeljünk azonban a helyes ültetési távol­ságokra. A legkisebb kertben is jól jön egy nagyobb, árnyat adó fa. A gyorsan növök közül zöld- és ezüstjuhart vagy bálványfát ajánlhatunk. Aki azonban hosszú távon gondolkodik, telepíthet berkenyét, díszalmát, vöröstölgyei, vagy eziisthársat. A díszkerttulajdonosok gyak­ran esnek abba a hibába, hogy sűrűn telepítik a később terebé­lyesen növekedő fákat. A helyes ültetési távolság megállapítása­kor a fa, illetve a cserje kifejlett kori méretét kell figyelembe Ven­ni. A cserjéket .egy—három mé­terre ültessük egymástól. A fá­kat pedig növekedési erejüktől függően 4—15 méterre. A NÖVÉNYVÉDELEM az egyik legfontosabb tavaszi munka. A gyümölcsösben, ahol még a rü­gyek fejlettségi állapota megen­gedi, minél előbb végezzünk a tél végi lemosó permetezéssel. Ahol már a rügyek javarésze zöldbimbós állapotban van, már csak rézoxid hatóanyagú gomba­ölő szert, például Rézoxiklorid 50 WP, 0,3 százalékos töménység­ben keverjük a triklorfon ható­anyagú Ditrifon 50 WP, vagy Unitron 40 EC készítmény 0,7 százalékos oldatával. A liszthar­matra érzékeny növények védel­mekor keverjünk a szerhez 0,1 százalékban Chinoin-Fundazol 50 WP-t, vagy Afugánt. A szőlő metszése után a fertő­zött vesszőrészeket, de a tőkén maradt fürtmaradványokat, sőt az odaszáradt leveleket is sem­misítsük meg. Így lényegesen csök­kenthetjük a levélatkák, a pajzs­tetvek. a szőlőilonca és a szőlő­moly egyedszámát. De mérsékel­hetjük a perenoszpóra, a szürke­rothadás és a lisztharmat elsődle­ges fertőzését is. Orthociddal csávázzuk a folya­matosan vethető zöldborsót. Egy kilogramm vetőmagra, 3 gramm szeri szórjunk. A gyökérzöldség vetése előtt Basudinnal fertőtlenítsük a ta­lajt, négyzetméterenként 3,5 gramm szerrel. C*. P. Bács-Kiskun állattenyészté­se sikeres öt évet zárt 1980- ban. Érdemes megemlíteni néhány ágazat eredményét. Az előző (tervidő­szak kezdetén a megye szö­vetkezeteiben mindössze 2474 liter volt az át­lagos tejter­melés. 1980- ban viszont 3800 litert fej­tek tehenen­ként. Az álla­mi gazdaságok l$76-ban 3835 literes egyeden­kénti tejhozam­mal kezdtek, és a múlt év végére megközelítették az 5 ezer litert. A háztáji és kisegítő gazdasá­gok tehéntartási kedvének ser­kentésére öt év alatt 341 milliót fizettek ki állami támogatás cí­mén. Az állami és szövetkezeti segítségnyújtás eredménye, hogy a háztáji tehénállomány csök­kenése mérséklődött, bár a folya­matot nem lehetett megállítani. A helyzet a többi megyéhez vi­szonyítva, nálunk valamivel ked­vezőbb. Mindezek eredményeként 1980- ban már kevés híján 150 ezer hek­toliter tejet vásároltak meg Bács- Kiskun megyében a nagyüzemi és háztáji tehenészetektől, vagyis 41 ezer hektoliterrel többet, mint 1976-ban. A megyei takarmányozási és állattenyésztési felügyelőség köz­reműködésével, tavaly a háztáji borjúszaporulatból értékesítésre felkínált 4284 üszőt, a mezőgaz­dasági nagyüzemek vették át te­nyésztésre és hizlalásra. A sertéstenyésztés, hizlalás, va­lamint a juhászat fejlődése úgy­szintén számottevő. Tavaly már százezer tonnánál több vágóser­tést értékesítettek Bács-Kiskun állami, szövetkezeti és háztáji gazdaságai. Az utóbbiak, túlnyo­mórészt a nagyüzemek közvetíté­sével. A juhok, elsősorban a pe­csenyebárányok iránti keresletet kihasználva, nagy mennyiségű vágóállatot külföldre szállítottak az állami és szövetkezeti keres­kedelmi vállaatok közreműködé­sével. Mindezek azért is jelentős eredmények, mert a megye szél­sőséges éghajlata, talaj adottsága a takarmány termesztésre nem minden esetben kedvező. Öntö­zési lehetőség legfeljebb a két fo­lyó, valamint a Dunához közeli csatornák mentén van. Kecske­méten a tisztított szennyvíz fel- használása enyhít valamit a nö­vényzet krónikus vízhiányán ab­ban a térségben, ahol az évi át­lagos csapadék alig haladja meg a 400 millimétert. Tavaly az éve­lő pillangós és egynyári szálas- takarmányfélék fejlődésének leg­meg a számítógép segítségével. Köztudomású, ha minden üzem- és munkaszervezési feladatot op­timálisan valósítanánk' meg, ak­kor közel egyharmadával jobb eredményt könyvelhetnének el mezőgazdasági üzemeink. Nagyon jól ki akarjuk használni a ter­mőföldet. A lehető legjobban kí­vánjuk hasznosítani az egyre ke­vesebb munkaerőt. Törekszünk a legtöbb, legjobb termék előállítá­sára és hasznosítására a legal­kalmasabb időben. Nem utolsó­sorban igyekszünk elérni a leg­nagyobb nyereséget vagy terme­lési értéket úgy, hogy a költsé­geket a minimumra szorítjuk. Az eddigi gyakorlat az volt, hogy viszonylag sok becslést vé­geztünk és a termelési feladatok megoldása, a számolgatások, ja­vítgatások ellenére is ritkán ke­rül az optimum közelébe. Segít a komputer A tervezési és szervezési mun­káknál megkönnyíti a termelést befolyásoló tényezők célszerű összevetését, a lehetséges megol­fontosabb szakaszában két és fél hónapig egy szem eső sem volt. Mégsem kedvezőtlen Bács-Kis­kun takarmánygazdálkodási hely­zete. A tekintélyes állatállomány fenntartásához — a megyei szak- igazgatás értékelése szerint — megvan a szükséges eleség. Mi­nősége azonban még elmarad a korszerű követelményektől. Vo­natkozik ez a tömegtakarmány­ra. a tápra, az abrakra. Jellem­ző eset a sükösdi Május 1. Ter­melőszövetkezeté. amelyet 1980- ban megközelítőleg 70 ezer forin­tos veszteség ért az előírtnál 9 százalékkal alacsonyabb fehérje- tartalmú. baromfitáp miatt. - Ezt— a gabonaipar bácsbokodf keverő- je szállította, Összetételét az Or­szágos Takarmánygazdálkodási és Állattenyésztési Felügyelőség is megvizsgálta, s a fehérjehiányt tételenként megállapította. Ezek és egyéb hiányosságok ismeretében, a takarmánygazdál­kodási és állattenyésztési felügye- ség kötelességének tartja, hogy hatósági jogaival élve, 1981-ben még inkább ügyeljen az ipari eredetű takarmányok minőségé­re, naprakész értékesítésére. Be­mutatók, tapasztalatcserék szer­vezésével is serkentse a korszerű tárolás, takarmányfelhasználás módszereinek elterjedését. dások közül a legjobb kiváloga­tását. Számos gyakorlati példa igazol­ja, hogy a hagyományos, a becs­lésnél nagyobb szerepet biztosító tervezési és szervezési módszer­nél legalább 10—30 százalékkal jobb eredményt érhetünk el szá­mítógépes optimumkereséssel. Lássunk néhány gyakorlati példát. A munkaerő és a felhasz­nálható gépek száma gyakran korlátozott a betakarításnál. A legtöbb növénynél csak az egy bi­zonyos időben végrehajtott mun­ka adja a legjobb eredményt mennyiségben és minőségben. Mi­után nem tudunk mindent a megfelelő időben betakarítani, így elkerülhetetlenül veszteségre számíthatunk. Természetesen nem mindegy, hogy ez a termények mqly részénél képződik. Számító­gép segítségével könnyen megál­lté - az a munkaszervezési mód, ahol az eredmény a legna­gyobb, a veszteség pedig a leg­kisebb. Ugyanígy lehet a kézi munkaerőt és a gépeket, átcso­portosítani. • Tóth Istvánná és Szója László- né a Bács-Kiskun megyei Állat- forgalmi és Húsipari Vállalat félegyházi üzemének dolgozói, igen derekas munkát végeztek 1980-ban. E tekintetben már 1980-ban is számottevő eredményt könyvel­hettek el. A nedves, fóliás táro­lási eljárás szélesebb körű alkal­mazásával 1980-ban 38 ezer ton­na kukorica szárítási költségét takarították meg Bács-Kiskun megye gazdaságai. Gyakori, hogy a termékeket különböző felvásárló vállalatok­nál értékesítik. Ilyenkor persze jelentős szállítási költségek is felmerülhetnek. A tehergépkocsi­ra vagy vagonba rakásnak ha­tárt szab az értékesítési helyek (piacok) felvevő képessége, a ren­delkezésre álló szállítóeszközök száma és egyéb körülmény is. Azt, hogy az adott időpontban mit, mennyit és hova érdemes szállítani, hogy az elérhető nye­reség a legnagyobb legyen ugyancsak a komputer segítségé­vel könnyen kiszámítható. Kisebb a hibalehetőség A számítógépes elemzés köny- nyebben ad felvilágosítást olyan kérdésekben, amelyek megoldá­sára jó néhány munkaértekezle­tet kell összehívni a szövetkezeti vagy állami gazdasagokban. Sok­kal több szempontot képes a gép „fejben tartani”, és ezeket hibát­lanul összegezve, jó eredményt adni. Arról nem is szólva, hogy a napi munkájukat mennyire megkönnyíti a gépi feldolgozás. Az előbbi néhány példa, ahol szervezési és gazdaságossági kér­désekben hasznos társnak bizo­nyult a számítógép, természetesen csak töredéke annak, amit segít­ségével meg , lehet oldani. A SZÜV kecskeméti számítóköz­pontja eddigi működése folyamán már számos ilyen, és hasonló fel­adatot megoldott, sőt a kertészeti főiskolán a hallgatók tanulják is a szervezés korszerű, gépi mód­szereit. Frigyesy Ferenc főiskolai adjünktus : Kistenyésztfik, áfiszek, figyelem! Március 23-tól New-Hampshire fajtájú NAPOSKAKAS kapható 6 Ft/db áron a högyEszi Állami gazdaság keltetőüzemében iideléscket a beérkezés sorrendjében jegyzésbe, és az átvétel időpontját visszaigazoljuk. HÁZUNK TÁJA A legfontosabb munka a növényvédelem ÄlVEGYEpSZER ilSZAKÉCSKEI GYÄRA • A vetőmagboltok polcain különféle típusú, „testre szabott” perme­tezőgépet vásárolhatunk. (Tóth Sándor felvétele) MEZŐGAZDASÁGUNK A VÁLTOZÓ VILÁGBAN Tervezés számítógéppel Nagyobb és biztosabb nyereség Napjaink lüktetve változó világában már elképzelhetetlen, hogy az emberi elme képes legyen átfogni az új információ­kat. Szerencsére, már a hazai mezőgazdasági üzemekben is használják a számítógépeket- Egyelőre csak — legtöbb eset­ben — számlázási, könyvelési, nyilvántartási stb. feladatok megoldását bízzák „rá”. Megvan azonban a lehetősége annak is, hogy termelésszervezési és irányítási feladatokat oldjunk

Next

/
Thumbnails
Contents