Petőfi Népe, 1981. március (36. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-04 / 53. szám

1981. március 4. 0 PETŐFI NÉPE • 3 Mélyülő kapcsolatok * A Déli szomszédunk T Vajdaságá­nak egyik szépen fejlődő városá­ban, a Tisza-parti Kanizsán, a Szocialista Szövetség jószomszé­di kapcsolatainkat ápoló bizott­sága a közelmúltban megtartott ülésén ismertette, illetve elemez­te a múlt év munkájában elért eredményeket, majd megvitatta Kiskunhalas és Kanizsa testvér- városok kulturális együttműkö­désének fejleszthetőségét, várha­tó kedvezőbb alakulását. Halas és Kanizsa dolgozóinak, polgárai­nak és vezetőinek mondhatni év­tizedes együttműködése a kultu­rális rendezvények összeállításá­ban egyértelmű, s ez már eddig is sok szép és figyelemreméltó eredményt hozott. Kanizsa kultúrpolitikájának egyik szilárd pillére az immár or­szágosan is jóhírű Amatőrszínhá­za Koncz István művészeti ve­zető és rendező irányításával és a néhai Radács . Mihály ezüstd'ip- lomás karnagy, zeneiskolai tanár alapította Liszt Ferenc szimfo­nikus zenekar, amelynek tagjai a helyi zeneiskola tehetséges ta­nulói. közül kerülnek ki évfolya­monként, s amelynek egy-egy hangversenye Vajdaság-szerte mindig eseményszámba megy. Kiskunhalas a maga nagyszerű népi táncosait, népi hangszeres muzsikásait (nem tévesztendő össze cigányzenekarral!), sporto­lóit és nem utolsósorban amatőr színjátszóit állítja csatasorba" egy-egy vajdasági turné Sikere érdekében, ami ugyancsak jó hír­nevüket öregbíti., A fentebb említett vajdasági bizottság — amint arról az új­vidéki Magyar Szó vidéki kiadá­sából, a Tiszavidékből értesültünk — cserelátogatásokat tervez már a közeljövőben, hogy a követke­ző ülésén összeállíthassa az 1981. évi összetett műsorát, s amelyet a kanizsai építőipari kombinát, valamint a mezőgazdasági és sportszövetségi munkaszerveze­tek elképzelései, ötletei szerint készítenek majd el a két testvér- város teljes megelégedésére, s nem utolsósorban kapcsolatuk to­vábbi elmélyítésére. V. I. Nádsíp és tükrös dísz Csaknem fél esztendeje új faj* ta szakkör alakult Bócsán. A heti összejövetelek hamar nép­szerűvé váltak a fiatalok köré­ben. A községben lakó 270 gye­rekből mintegy negyvenen ál­landó résztvevői a foglalkozá­soknak, mások akkor járnak el, ha éppen őket érdeklő prog­ram következik. A választásra lehetőséget kí­nál a szakkör változatos tema­tikája. A gyerekek Csíkszent- mihályi Károly közművelődési előadó (aki mellesleg bőrmű­vességgel is foglalkozik) irányí­tásával minden alkalommal va­lami más anyaggal, vagy tech­nikával ismerkednek meg. Ké­szítettek már nádsípot, nádból forgót, kukoricaszárból játék- és állatfigurákat. A kecskeméti kerámia stúdiótól kapott anyag­ból köcsögöt, plasztikát formáz­tak, s kezük nyomán hulla­dék bőrökből előálltak karkö­tők, nyakravalók, tükrös dí­szek is. A bócsai szakkörösök mun­káit a helyi tanyai kollégium­ban rendszeresen bemutatják. MÁJUSBAN: AVATÁS BÁCSALMÁSON Mentőállomás és rendelőintézet Annak idején a (televíziós HÉT forga tócsoport j a is megjelent a helyszínen kame­rástól, mikrofon­nal. S alighanem sokan együttérez- tek azokkal a bácsalmásiakkal és környékbeliek­kel, akik a Bajá­ról kihelyezett belgyógyászati osztály megszün­tetése miatt pa­naszkodtak. A kórházi részleg ugyanis tényleg jó szolgálatot tett a kivizsgálásra, ápolásra, orvosi gondozásra szo­rult helybelieknek és az ellátási körzetbe tartozóknak. Kárpótlásul és a további fejlő­dés ígéreteként összpontosított egészségügyi létesítményről szól­tak az illetékes vezetők. A terv most válik valósággá. Az ünnepé­lyes átadás ugyan még hátra van, de sokkal fontosabb, hogy az új, igazán korszerű mentőállomás február derekától fogadja a hí­vásokat, működik a rádiós kap­csolóhálózat, s négy kocsi áll ké­szenlétben a gyors segítségnyúj­tásra. Az ötödik: állandó bizton­sági tartalék. Tavaly négyezer- hatszáz alkalommal indultak a betegekért, sérültekért; a bajai kórházig átlagosan negyven perc alatt teszik meg az utat. A garázs mellett műhelyt szereltek fel a kisebb javítások elvégzésére. Az ügyeleteseknek éjszakai tartóz­kodó épült, a szociális helyiségek sorában étkezőt rendeztek be. Az Országos Mentőszolgálat leg­újabb állomását közvetlen átjáró köti majd össze a járóbetegeknek készülő szakorvosi intézettel. Je­lenleg szakipari munkások dol­goznak a volt belgyógyászati osz­tály épületében. A szükséges át­alakítások után itt kapnak helyet a körzeti orvosok, az állandó bel­gyógyászati, röntgen, fogászati, sebészeti és nőgyógyászati, vala­mint meghatározott napokon az orr-fül-gége, szemészeti és ideg- gyógyászati szakrendelések. Az egészségügyi ellátás várhatóan májusban kezdődhet meg az át­alakított épületben. ' H. F. & Fejlesztési tervek Baján A múlt héten hagyták jóvá a megye több városában az 1981. évi költségvetési és fejlesztési ala­pot, amely mértéktartó ugyan, de lehetőségeit tágítja, hogy a taná­csok számítanak a lakosság, az üzemek, vállalatok, intézmények anyagi és társadalmi munkában ledolgozott támogatására. Baján is :a napokban fogadta el a Városi tanács az 1981. évre Szóló költségvetési és fejlesztési alapot. A különböző költségek kialakítá­sánál különös gondot fordítottak a tanácsi gazdálkodásra, az intéz­ményirányító és a vállalati fel­ügyeleti munka javítására, azész- sz.et űen takarékos költségvetési gazdálkodásra, a terület- és tele­pülésfejlesztésre, valamint a la­kossági szolgáltatások fejleszté­sére. á bajai tanács 1981. évi költ­ségvetési összegét 288 millió 987 ezer forintban állapította meg, s ez az összeg 7,9 százalékkal ma­gasabb az előző év eredeti elő­irányzatánál. A gazdasági ágaza­tot érintő feladatok ellátására 1981-ben közel 37 millió forintot terveztek, s ebből az összegből kí­vánják fenntartani és felújítani egyebek között a tanácsi kezelés­ben levő úthálózatot. A tanácsi utak jelenlegi hossza 93 kilomé­ter, amelyből 45 kilométer földút. Ezen felül 230 ezer négyzetméter járda folyamatos felújításáról és karbantartásáról kell gondoskodni. Tovább javítják a közvilágítást, amelyre 3 millió 600 ezer forintot terveztek erre «az évre. A városszépítés egyik elenged­hetetlen feltétele a folyamatos parkfenntartás, amelyre az idén 3 millió 100 ezer forintot fordíta­nak. Ebben az évben kerül befe­jezésre a Petőfi szigeti új híd, s ennek munkálataira az idén 17 millió 700 ezer forintot költenek. Az egészségügyi és.- szociális fel­adatokra szánt összeg nagyságára jellemző, hogy az összes kiadás­nak közel 50 százalékát fordítják az idén erre a célra. A tervezett kiadási előirányzatnak mintegy 34 százalékát csaknem 100 millió fo­rintot fordítanak az oktatási, köz­művelődési intézmények fenntar­tására, valamint az ehhez kapcso­lódó feladatok ellátására. A tanács pénzügyi terveinek megvitatása és jóváhagyása során ugyancsak nagy jelentőségű volt a fejlesztési alap ésszerű felhasz­nálása. Az 1981-es évre a fejlesz­tési alap fő összegét, mint alsó ha­tárt, 153 millió 82 ezer forint nagyságrendben hagyta jóvá a vá­rosi tanács. Változások történtek a fejlesztési alap V. ötéves tervi kiadási szerkezetében. A kiadá­soknál az alapvető eltérést a ta­nácsi célcsoportos beruházás új tartalma eredményezte. Ebben az évben 60 tanácsi célcsoportos la­kás megépítésével számol Baja város Tanácsa. Mindemellett nagyobb gondot fordítanak a meg­levő állami lakások felújítására és korszerűsítésére. A tanácsülés egyöntetű megállapítása volt, hogy olyan szemléletet és gyakorlatot kell kialakítani az elkövetkezen­dő években, amelyben az új la­kásépítés mellett egyenrangú fel­adat a meglevő lakások felújítása, korszerűsítése és komfortosítása. A már említett állami lakások építése mellett ebben az évben 90 OTP-s lakás építésével számol a tanács. Ebben az évben készül el a sportcsarnok, az újvárosi 16 tantermes iskola, a régen várt vastalanító, folytatódik az uszoda építése, az újvárosi kereskedelmi és szolgáltató központ építése, a szennyvíz II. csatorna IV. ütemé­nek építése, és ez évben fejeződik be a tűzoltó laktanya kialakítá­sa is. A Hazafias Népfront városi bi­zottságával együtt meghatározta a városi tanács az 198Í. évi, továb­bá a középtávú terv és a 80-as évtized társadalmi munka célkitű­zéseit is. Ebben szerepel a városi szennyvízcsatorna-hálózat bővíté­se, a városi gázvezeték-hálózat gyarapítása (lakossági anyagi erő­ből, kommunális hitellevél kibo- csájtásából és az abból származó bevételi források bővítésével) üt­és járdaépítés, (lakossági munka és tanácsi anyag hozzájárulással), a városi fedett uszoda építési munkáinak társadalmi munkával való segítése, a balatonherényi út­törőtábor építése és felszerelése. Minden biztosíték megvan arra, hogy a város lakossága a vállala­tokkal, intézményekkel összefogva valóra váltja azokat az elképze­léseket, amelyek elősegítik a vá­ros fejlesztését, a közeli és távo­labbi években egyaránt. Sz. F. A teljesítmény legyen a fontos LEGUTÓBB egyik üzemünk pártalapszervezetében jártam, a bérekről és az áremelkedésekről beszélgettünk. Nem ok nélkül: két óra alatt féltucatnyi álláspontot vitattunk meg. Volt, aki az auto­matikus pótlékokat tartotta volna megoldásnak, másvalaki azt mondta: ne keverjük össze a bé­rezést a szociálpolitikával! Min­denki kapjon a régi elv szerint, amit sokszor bizony megsértünk: a végzett munka, a teljesítmény alapján. Hiszen nemcsak az a fe­ladat, hogy az emelkedő közös energia- és alapanyagszámlákat kiegyenlítsük, hanem végre gaz­daságosabban dolgozzunk. S mi legyen akkor a bérekkel? Ami egyedül célravezető az egyén­nek, társadalomnak, vállalatnak egyaránt: igazodjanak a társadal­milag hasznos eredményhez, dif­ferenciálódjanak. Az alapképlet egyszerű — s nincs is aki érvek­kel vitathatná, mivel az ösztön­zés ezt kívánja. Más lapra tarto­zik a gyakorlat, hogy az elvek nem mindig érvényesülnek. S nem csupán arról van szó, hogy más az elmélet és más a gyakorlat. Mert tegyük fel: elhatározzák a vállalatnál, hogy mától differen­ciálnak. Azonnal bevezetik a ké­szenlétben álló ösztönző bérezési rendszert. Eljön az első hónap vé­ge, s át kell számítani a teljesít­ményoszlopokat forintösszegek-, ké. Kiderül, hogy a háromgyer­mekes családapánál a fiatal vál­tótárs a „tárgyidőszakban” négy­száz forinttal többet teljesített. Az egyedülálló asszony bizonyult a legügyesebbnek, majd hetven szá­zalékkal esztergált többet, mint gépszomszédja, a fiát egyedül ne­velő egyébként szorgalmas, ám ügyetlen társa. Végül is mennyit kapjanak a 'borítékban? Érződ­jön-e ez a különbség a fizetésna­pon. Nos kívülállóként lelkesen válaszolhatnánk hogyne, érződjön — túltéve magunkat egyéb szem­pontokon. De ott abban a közös­ségben ez utóbbi szempontok ér­tékrendje más, mint külső megí­télésünké! A MEGSZOKOTT és belénk- ivódott gyakorlat okán — „min­denre” ki kell terjedni a bérezés ■felelősségének. Arra, hogy a több- gyermekes ember gondjain segít­sen és természetesen arra is, hogy ösztönözzön. Továbbá: ne sértse a kollektív szellemet, ne keltsen feszültséget munkatárs és mun­katárs, vezető és vezetett között __ Biz ony, az ösztönzés — miért ta­gadnánk? — legtöbbször a sor­rendben nem az első, hanem az utolsó, legalábbis a hátsó helyek egyikét foglalja el. És ez a pont, ahol érdemes valamit eldönteni. Tartható-e, elfogadható-e mai helyzetünkben ez a besorolás, ez a rangsor? Tudva és pontosan megmérve az egymással ellent­mondó követelményeket, azt hi­szem a teljesítményre való ösz­tönzés mellett kell dönteni — a bérezésiben, míg a méltányosság­nak a szocializmusban háttérbe nem szorítható követelményét a szociálpolitika kategóriájában szükséges kielégíteni. ÜGY VÉLEM, nem érdektelen bérezés helyett teljesítményhez igazodó bérezést, elosztást monda­ni. Amikor a VI. ötéves terv sze­rény életszínvonal-életkörülmény előirányzatait vizsgáljuk, nem ér­dektelen tudni: ez átlagos, társa­dalmi méretű számítási érték. Mö­götte — szükségszerűen — jelen­tős különbségekkel számolunk, mégpedig a végzett munka, a nemzeti jövedelemhez való hozzá­járulás szerint. Másként fogalmaz­va: a legjobbakat, a gyorsan fej­lődőket, nagy értékeket létrehozó vállalatokat, embereket, nagyobb részesedés illeti meg a jövedel­mekből. Többet kell keresni an­nak, vállalaton belül, iparágak között, de még brigádban is, aki többet tesz mindannyiunk asztalá­ra. M. I. A legjobbak között a Liszt Ferenc énekkar Jól indult az idei esztendő a százhúsz éves bajai kóruskultúra számára: az 1958-ban újjászerve­ződött Liszt Ferenc Énekkar nem­rég minősítő hangversenyen telje­sítette a „hangversenykórus”, a legrangosabbnak számító amatőr­fokozat követelményeit. Ezüst- és aranykoszorús elismerések, hazai és nemzetközi fesztiválok diplo­máinak megszerzésén át vezetett az út idáig. A helyi szerepléseken túl bemutatkoztak Kecskeméten, Kiskunmajsán, Pécsett, Veszp­rémben, Sopronban, Debrecenben, közreműködtek rádiós és televí­ziós műsorokban, felléptek az NDK-ban, Jugoszláviában, Cseh­szlovákiában és Bulgáriában is. A József Attila Művelődési Köz­pont negyvenöt-hatvan tagú kó­rusát Vígh László karnagy, a Bajai Tanítóképző Főiskola tan­székvezető tanára irányítja. A da­losok közül többen negyedszáza­da vesznek részt az együttes mun­kában. Valamennyien, a legkü­lönbözőbb foglalkozások képvise­lőiként vállalnak önkéntes köte­lezettséget a felkészülések és mél­tó szereplések érdekében. A kö­zösséget mindenekelőtt a zene szenvedélyes szeretete fűzi össze. S nélkülözhetetlen hátteret jelent fennmaradásukhoz és működé­sükhöz a város támogatása és az értő közönség figyelme. Remélhetőleg további utánpót­lást is vonz majd a legújabb „fegyvertény”, hiszen az ország­ban mindössze tizenhárom ha­sonlóan minősített hangverseny­kórus van. A Bartók-centenári- um hangversenyeire és a közel­gő csehszlovákiai kórusfesztivál­ra már ilyen szinten készülnek a bajai dalosok. B. B. PÁRT ALAPSZERVEZETEINK ÉLETÉBŐL Az oktatás segíti a nevelést Ház, acéigömbökön A lakatosműhely parányi mű­vezetői irodájába beszűrődik a munka zaja, s a hűtésre használt olaj és vaspor szaga ott terjeng a levegőben. Móczár Sándorral, a Fémmunkás Vállalat kiskunhala­si gyárának művezetőjével, a 2-es számú pártalapszervezét titkárá­val beszélgetve, mindez nem hat zavaróan. Sőt, még inkább aláhúz­za, hogy itt a napi munka mellett az időszerű társadalmi tennivaló­kat is el kell végezni. A harminc­kilenc kommunistát számláló alapszervezetben négy pártcsoport működik, ám az átlagéletkor — s ezt jó tudomásul venni — alig haladja meg a 34 életévet — A fiatalításra, a kommunis­ták nevelésére nagy szükség van — mondta Móczár Sándor. — Az utánpótlásra . megvan minden le­hetőségünk. Az elmúlt esztendő­ben két tagfelvételre került sor, az egyik a KISZ ajánlására. A hogyanra, a kiválasztásra, a módszerekre voltunty kíváncsiak. A pártalapszervezet titkára el­mondta : — Nálunk, a pártalapszervezet- nél már kialakult, hogy csak azok jöhetnek számításba, akik ezt el­sősorban munkájukkal érdemlik ki. Mérlegeljük azt is, hogy mit végez a társadalomért. Mondanom sem kell, hogy ez tudatos előké­szítés, hiszen megbízzuk a jelöl­teket pártfeladattal, vagy társa­dalmi munkával. A kommunisták, az alapszervezet tagjai maguk el­lenőrzik, hogyan áll helyt, s ha megfelel, akkor ők javasolják, vagy maga a jelölt kérheti a fel­vételét. Ebben az évben három pártta­got szeretnének felvenni, közülük kettő fizikai munkás, egy pedig közvetlenül a termelés irányításá­ban dolgozik. Mindhárman 30 éven aluliak. A felvételek, a ki­választás ezek szerint ennél a pártalapszervezetnél minden al­kalommal zökkenőmentesen bo­nyolódik le. — Nem egészen — vágott köz­be a pártalapszervezet titkára.— Voltak és vannak is gondjaink. Egy példát: egy KISZ-fiatal igen jól dolgozott, sőt, tagja volt a KISZ-vezetőségnek is. Műszaki képzettségű és munkáját igazán kiválóan látta el. Behívtuk, és be­szélgettünk vele. A fiatalember kijelentette, nem értem még meg arra, hogy tagja legyek a pártnak. Nem győzködtük, nem beszéltük rá... Ennek egy éve már, s mi türelmesen várunk, véleményünk szerint jelentkezni fog. — Mi az a segítség, amely a nevelésben, a kommunistává for­málásban, a párttagok nevelésén kívül hozzájárulhat ahhoz, hogy valaki kérje a felvételét? — Erre nehéz egy mondatban válaszolni. A mi kezdeményezé­sünkre a pártoktatást pártalap- szervezetenként szerveztük meg, s a pártélet kérdései, valamint a világnézet és etika kérdéseivel foglalkozó oktatási formákra a kommunisták mellett a párton- kívülieket is beiskoláztuk. A pár- tonkíivüliek aránya mintegy 40 százalék. Megítélésünk szerint ez kétszeres segítséget nyújt: egy­részt nagyobb lett a látogatottság, másrészt a pártonkívüliek ideo­lógiai kérdésekre kaptak választ, megismerhették a párt belső éle­tét. A pártalapszervezet valameny- nyi tagjának feladatát képezi a nevelés. A KISZ-alapszervezetben hét kommunista dolgozik, de akad szakszervezeti, munkásőri vagy más tömegszervezeti pártmegbí­zatás is. — A kommunisták a rendsze­res beszélgetések alkalmával meg­ismerik a pártonkíyüliek vélemé­nyét, a kis kollektívákban lemér­hetik egy-egy jelölt emberségét, tenniakarását, elkötelezettségét. Ezért születnek és születhetnek a felvételre javaslatok. A pártépí­tési munkának tudatosnak kell lennie, ezért olyan tevékenységet kell kifejteni, hogy az emberek, a kívülállók vonzódjanak a párt­hoz, mint vas a mágneshez. A hasonlat stílszerű volt, ala­posságot, megfontoltságot tükrö­zött. Nem lehet' vitás, ennél a pártalapszervezetnél ez így is van. Gémes Gábor A Duna-partra költözött az Országos Tervhivatal, a Munkaügyi Miniszté­rium, az Országos Anyag- és Árhivatal. A főváros új színfoltja, a Lánchíd pesti oldalán épült, képünkön látható Roosewelt téri irodaház. Hübner Tibor, a Középülettervező Vállalat építésze tervezte, kivitelezője a Középületépítő Vállalat. A kissé szokatlan formájú épület Scanform acél- zsalus monolit vasbeton szerkezetből készült, hom­lokzatára előre gyártott szendvicspanel került. A kül­• Ilyen acélgömbökön nyugszik a 9 emeletes épület. HiitmuunlBiiiiimiiimiMiiimuuHUíw- , ............................................ I ■■■ »úgy ■ m*m***!«*í StiKS 0 A Duna-parti új irodaház. IS falak tagoltak. Az- épület magassága igazodik a tér környező épületeihez. Karcsú pilléreken áll a ház, az oszlopok acél­gömbcsuklói tartják a hatalmas tömeget. A tervező ezzel könnyedebbé tette az épület robusztus megje­lenését Az irodaház alagsorába kerültek a garázsok, de jelentős számú parkolóhely van a földszinti fedett területeken is. A helyiségek, irodák és folyosók klimatizáltak. Az ablakok energiatakarékos fényvisszaverő üveggel készültek, nyáron visszaverik illetve szűrik a nap­sugarakat. Ebbe az épületbe költözött illetve költözik az Or­szágos Tervhivatal, az Arany János u. 6 8. alatti-épü­letből (Tel.: 123-480), a Munkaügyi Minisztérium az V. Szabadság tér 15-ből (Tel.: 322-100) és az Orszá­gos Anyag- és Árhivatal egy része az V., Guszev u. 23-ból (Tel.: 328-508). Az új cím: Roosewelt tér 7—8.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents