Petőfi Népe, 1981. március (36. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-24 / 70. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1981. március 24. SZOCIALISTA EG VÜTTMÜKÖDÉS A szocialista országok tenger- és folyamhajózása A szakemberek azt állítják, hogyha hetvenes évek a vízi közlekedés addig soha nem látott tudományos-műszaki haladásának időszakaként vonulnak be a történelembe. Ez a megállapítás teljes mértékben vonatkozik a szocialista országokra is. Tengeri flottájuk tíz év alatt több mint a kétszeresére bővült. Valóban tengeri hatalommá vált Lengyel- ország, Jugoszlávia, Románia és az NDK. Flottáik együttes űrtartalma 6 millió tonnáról több mint 13 millió tonnára növekedett. Gyors ütemben fejlődik Bulgária és Kuba hajózása. A szocialista Vietnam tengerhajózása is fejlődni kezd. A Szovjetunió a világ egyik vezető tengerhajózási hatalma: tengeri flottájának űrtartalma az elmúlt évtizedben kétszeres növekedés mellett elérte a 21,8 millió regisztertonnát. A szovjet hajó- és hajóberendezés-kereske- delemben központi helyet foglalnak el a KGST-tagországok és Jugoszlávia. A Szovjetunió ércszállító hajókat, tankereket, normál rakományokat és konténereket szállító hajókat, szárnyashajókat, valamint műszaki és kisegítő hajókat szállít ezeknek az országoknak. A KGST-országok- kal kötött ötéves áruforgalmi megállapodás alapján feladott hosszú lejáratú rendelései nemcsak azt teszik lehetővé, hogy a következő évekre meghatározzák a hajógyárak termelését, hanem azt is, hogy megtervezzék további fejlesztésüket és specializáció- jukat. Ugyanakkor a szocialista országok jelentős mértékben hozzájárulnak a szovjet vízi szállítások állandóan növekvő igényeinek kielégítéséhez, kezdve az úszó üzemektől és kotrógépektől, a nagy kapacitású halfeldolgozó bázisokig és utasszállító óceánjáró hajókig. A népgazdasági tervek koordinálása, a termelési specializá- ció és kooperáció, a hosszú lejáratú áruforgalmi megállapodások nagy lehetőségeket teremtenek a kölcsönös szállítások bővítéséhez. A hajógyártás a bolgár népgazdaság stratégiai fontosságú jEpjlesstési irányivá vált: a párt és a kormány fokozott figyelmet fordít a vízi szállítás; tökéletesítésére és előrehaladására. A Bulgáriában gyártott hajók (35 év alatt mintegy 600-at építettek) szovjet, lengyel, csehszlovák, magyar, román és kubai zászló'alatt szelik át a tengereket. A bolgár hajóipar tovább folytatja a termelési specializációt a hazai flotta igényeinek és a világpiaci tendenciáknak megfelelően. Nagy kereskedelmi flottát alakított ki a néphatalom éveiben az NDK. Az ország hajógyárai különböző űrtartalmú és osztályú hajókat állítanak elő. Gyártanak szárazrakományokat, konténereket szállító, halász-, ércszállító. kikötői vontató- és kutatóhajókat. Az NDK kereskedelmi flottája folyamatosan újabb, hazai, gyártmányú hajókkal gyarapszik. Az NDK-ban készült hajók kiváló minőségűek, korszerű navigációs berendezésekkel vannak felszerelve. Az elmúlt évben az Atlantik típusú szuper-halászhajó még csak a német konstruktőrök tervrajzain élt, ma már azonban befejeződik húsz ilyen óriáshajó építése a stralsundi hajógyárban. Fokozatosan tökéletesebbé válnak a halászatra, halfeldolgozásra és fagyasztásra alkalmas hajók. A hajóépítők kooperációs partnereikkel, azaz több mint ezer vállalattal együtt azért harcolnak, hogy a szuper halászhajó minden alkatrésze, részegysége és berendezése kielégítse a világpiaci igényeket. Kidolgozták és bevezették a lézertechnikára épülő hajógyártási technológiát. Szerényebb, de mégis fontos helyet foglal el a vízi szállítás a közvetlen kijárattal nem rendelkező Magyarországon és Csehszlovákiában. Csehszlovákiában az ágazat fejlődése a hajózható folyószakaszok számottevő mértékű növelését előirányzó távlati programra támaszkodik. A hajóút kimélyítése révén már a közeljövőben közlekedni fognak a Felső-Oderán a KGST-tagor- szágok kohászati vállalatai számára szükséges nagy kiterjedésű berendezéseket szállító bárkakaravánok. Csehszlovákiában a folyami szállítások volumene 1980- ban 9 millió tonna körül alakult, a következő évtizedben pedig, ahogy ezt a távlati program kimondja, eléri a 23 millió tonnát. A hosszú távú együttműködési célprogramban szereplő intézkedések nagy hányada két- és sokoldalú megállapodások rendszerén keresztül valósul meg. Ennek során a felek kötelezettségeit figyelembe veszik az 1981—1985. évi népgazdasági tervek koordinálásánál. Az együttesen elfogadott intézkedések megvalósítása a legfontosabb soron következő feladat a tagországok szállítási kapcsolatainak fejlesztésében (AFN—MTI) B R. Lehet, hogy szebb lesz az áru? Egy tanfolyamot hirdettek és négyet kell indítani- Meglepően nagy az érdeklődés a SZÖVOSZ, a TOT és a Kertészeti Egyetem gyümölcstárolási tanfolyama iránt. Mivel magyarázható ez? Erről beszélgettünk Szamosközi Lászlóval, a SZÖVOSZ főosztályvezető-helyettesével és dr. Sass Pál kandidátussal, a Kertészeti Egyetem tudományos főmunkatársával. — A jó tárolással a gyümölcs aromáját, vitamintartalmát, minden belső értékét, sőt az áru eredeti szépségét is megőrizhetjük. Az egyik célunk, hogy elterjesz- szük azokat a korszerű módszereket, amivel megőrizhető a gyümölcs belső értéke akár 8—9 hónapig is. A másik — nem kevésbé fontos —, hogy erre a tanfolyamra közvetlenül a termeléssel, tárolással foglalkozó gyakorlati szakemberek mellett a kereskedelmi raktárakban, tárolókban dolgozó szakemberek is jelentkezhettek. Így a termelés és a kereskedelem dolgozóinak alkalma van megismerkedni egymás feladataival, gondjaival, erősödhetnek kapcsolataik, szorosabbá válhat az együttműködés. Talán ez is hozzájárult, hogy a vártnál nagyobb érdeklődés nyilvánul meg a tanfolyam iránt. A nagyüzemi tárolásra azért van szükség, mert csak az üzemi tárolókban lehet azokat a feltételeket — állandó hőmérsékletet, páratartalmat, széndioxid- és oxigénkoncentrációt valamint egyéb körülményeket — kialakítani, amivel megőrizhetjük a gyümölcs teljes értékét. Az így tárolt alma például . még márciusban is a szeptemberi friss gyümölcs beirt értékét adja. hűtőházakban azonban még mindig sok a veszteség és többek közt ezért is drága a tárolás. A veszteségek több tényezőre vezethetők vissza. Az áru termelésének technológiája, a művelésmód, a gyümölcsfa koronaformája, a talaj tápanyag-ellátottsága, vízháztartása mind meghatározói a gyümölcs értékének. A legdöntőbb viszont a szüret ideje. Nálunk például a jonatán alma szüretelhetősége — a tartós tárolás szempontjából — 7—10 nap. Ha ezt az optimális időszakot nem használják ki, s később viszik tárolóba a jonatánt, az minden tiznapos késésért 8—10 százalékos romlással fizet. — Szeptember—október hónapban sok ezer vagon almát szállítunk exportra. A gazdaságoknak erre összpontosul a figyelme, ezért kevesebb gondot fordítanak arra, hogy a többi alma idejében a tárolóba kerüljön. Ezen a gyakorlaton változtatni kellene, hisz a minőség megóvása ezt követelné meg. A hibás,v romlott áruért a termelő és a kereskedő egyaránt felelős. Ahhoz, hogy eredményt érjünk el, azaz jobb árut termeljünk, illetve a termék jó minőségét megőrizzük, együtt kell dolgoznunk. Talán ez a tanfolyam is elősegíti ezt. A termelő és a kereskedelem szakemberei itt együtt sajátíthatják el a legkorszerűbb ismereteket. S hogy nekünk fogyasztóknak mi hasznunk származik ebből a tanfolyamból? Remélhetőleg előbb-utóbb — talán már jövő ilyenkor is — szebb lesz az alma az üzletben, és tartósaibb az éléskamrában. K. J. • A hagymafeldolgozó gépsor egy része. Keresszegi Attila üzemvezető ellenőrzi a szalagot. • Az asszonyok ellenőrzik, hogy ne kerüljön idegen anyag a petrezselyemlevél szári tmányba. (Méhesi Éva felvételei) Szárítmány exportra A kiskunmajsai Jonathán Termelőszövetkezet zöldségszárító üzemében egész éven át dolgoznak. Jelenleg hagymát és petrezselyemlevelet víztelenítenek. Az elnök dr. Vedres Ferenc elmondja, hogy az idén mintegy 5 ezer tonna vegyes zöldségfélét szárítanak, amelyet majdnem teljes mértékben exportálnak, egymillió dollár értékben. A nyersanyagot részben a szövetkezet termeli, részben a háztájiból szerzi be, kisebb mennyiséget a társgazdaságoktól, valamint a Zöldérttől. 'Hagymából az idei terv 400 tonna szárítmány. Ennek kétharmad része vöröshagyma, a többi póréhagyma, ez utóbbi feldolgozását a napokban 'kezdték. Külföldön nagy a kereslet a jó minőségű Zöldségszárítmányok iránt, így a termelőszövetkezet megtalálja számítását. Kár, hogy itthon nem keresik eléggé az ily módon tartósított árút. Az említetteken kívül zellerlevelet, pritaminpaprikát is feldolgoznak. Az automata gépsorokat Európa számos országából szerezték be. Az NSZK gyártmányú Binder szárítóhoz szükséges, még a zeller és egyéb gyökérnövények szárítására alkalmas berendezés, amelyek beállításához — mint az elnök mondja — remélik, megkapják az anyagi támogatást. Az ellenőrzés, beszámoltatás segíti a balesetek megelőzését Űj termékek, tőkés export a MEZŐGÉP tiszakécskei gyáregységéből A Kecskeméti Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat termékszerkezetében egyre jelentősebb szerephez jutnak az élelmiszeripari gépek és berendezések. Megmutatkozik ez a tiszakécskei gyáregység tevékeriy- ségében is, amely konzervipari termelőeszközök előállításában vesz részt. Az elmúlt évben a 112,2 millió forint árbevételé-'“ bői 48 millió ezeknek az újnak számító termékeknek az értékesítéséből származott. A nagyközségi üzem kollektívája 1980-ban minden tekintetben túlteljesítette tervét — tudtuk meg Dudás Árpád igazgatótól —, a nyereség-előirányzatát a legnagyobb mértékben, 11 százalékkal. Ebben az esztendőben 26-féle konzervipari gépből összesen 700 darabot állít elő a kécskei gyáregység. E gyártmányok kilencven százalékát exportra szállítják. A kivitel aránya megegyezik a tavalyiéval, azonban az idén tőkés üzletfélnek is szállítottak, Spanyolországba, ahová a vállalat mintegy 2,5 millió dollárért adott el gépeket és berendezéseket egy kisebb, borsót, zöldbabot és paradicsomot feldolgozó konzervipari üzem technikai felszereléséhez. Tiszakécskén március lore, a megadott határidőre és kifogástalan minőségben' elvégezték a 8 millió forintos exportfeladatot. Egyébként a legtöbb munkát szovjet megrendelésre végzik 1981-ben, s küldenek konzervipari gépeket az NDK-ba, Bulgáriába, Csehszlovákiába és Lengyelországba is. A VI. ötéves terv első évében újabb típusú konzervipari gépeket, dobozmosót, gőzölőt, lefúvatót, konténerürítőt és vízsugaras mosót honosítanak meg a MEZŐGÉP Vállalat tiszakécskei gyáregységében. Tovább készítik a hagyományos terményszállító berendezéseket, a felvonókat és a rédlereket. Komoly feladatot jelent a kollektíva számára a felületkezelésnél alkalmazott sörétszóró gépek gyártása. A rozsdátlanító eszköz a vállalat saját fejlesztésű termébe. Tavaly készítették el' belőle az első két darabot, a széria- gyártás megkezdése ez évi feladat. Sörétszórókat eddig nem állított, elő a hazai gépipar, dollárért kellett azokat beszerezni. Tehát a gyártás megkezdése egyet jelent a tőkés import helyettesítésével. Egy másik, az előbbinél nagyobb teljesítményű sörétszóró típust svéd kooperációban kezdenek készíteni, szintén ebben az évben. A partner szállítja majd a Svédországban konstruált gép speciális alkatrészeit, s tervezik a harmadik piacon való közös értékesítést is. A tiszakécskei gyáregység elé az idén 7 százalékkal nagyobb árbevételi, és 16 százalékkal magasabb nyereségj-előirányzatot ál- lítctt feladatul a vállalat. Ezt a tervet öt százalékos általán költségcsökkentés mellett kell megvalósítani a kollektívának. Az igazgató elmondta, hogy az év eddigi részében lelkesen dolgoztak, s várható az első negyedévi tervük teljesítése. \. T, S. A Szakszervezetek Megyei Tanácsának elnöksége rendszeresen figyelemmel kíséri a megye munkavédelmi helyzetének, az üzemi balesetek számának alakulását. Legutóbbi ülésére is azért kért tájékoztatót a munkavédelmi osztálytól az üzemi balesetek 1980. évi előfordulásáról, hogy a szakmánkénti részletezéssel ismertetett „mutatók” alapján hívják fel a megyei bizottságok, gazdálkodó szervezetek figyelmét a tennivalókra, a megelőző intézkedésekre. Tavaly 4350 üzemi1" baleset történt Bács-Kiskun megyében, — 4,2 százalékkal kevesebb, mint 1979-ben. A kiesett munkanapok száma viszont — a balesetek súlyosabb volta miatt — 1,2 százalékkal emelkedett. A mezőgazdasági termelőszövetkezeteket illetően mindkét előbbi mutató javult. Ezzel szemben az állami intézményeknél, üzémeknél —, ha kismértékben is —, de rosz- szabbodást jeleztek. Ez a romlás már a múlt év első felében bekövetkezett. Miután a II. félév elején több üzem szakszervezeti bizottsága beszámoltatta a gazdasági vezetőket a munkavédelmi helyzetről, és kellő intézkedések is követték a számonkérést, a visszaesés megállt. Ezt elősegítették a megyei bizottságok munkavédelmi albizottságainak ellenőrzései és beszámoltatásai is, nemkülönben a megyei osztály Farkas Jenő, a kiskunfélegyházi Háziipari Szövetkezet elnöke elégedetten emlékezik a múlt esztendő, illetve az V. ötéves terv eredményeiről, a kollektíva fejlődéséről. — Az ötödik ötéves terv elsői évében 37,7 millió forint volt az árbevételünk, tavaly pedig az 55.5 millió forintos tervünket 59.5 millió forintra teljesítettük, — mondta legutóbbi beszélgetésünk alkalmával. — Termékeink iránt olyan nagy a kereslet, hogy szinte nem is győzzük kielégíteni az igényeket. Tavaly mintegy 250- féle bébiruhából kereken 500 ezret adtunk át a megrendelőknek, öt millió forint értékű került a bébiruhákból szovjet exportra, az idén várhatóan hét millió forintos megrendelést kell teljesítenünk. Az elmúlt tervidőszak legnagyobb eredménye — aimi azután jelentősen hozzájárult fejlődésünkhöz — felépült a félegyházi szolgáltatóház, ahol termelő egységeinknek központi elhelyezést, megfelelő munkakörülményeket tudtunk biztosítani, öt év alatt 2,7 millió forintos beruházással korszerűsítettük a gépparkot, jelenleg például, már 40 speciális Célgép és öt szabászgép segíti a termelést, • Említésre méltó az is, hogy 1975 végén 14,3 millió forint értékű volt a szövetkezet saját vagyona, mérlegzáró közgyűlésünátfogó munkavédelmi minősítő ellenőrzései. A vasas üzemekben a kevés gyakorlattal rendelkező, főleg betanított munkások körében következett be több baleset. Emelkedett a — nem közvetlen termeléssel összefüggő balesetek száma is. Az okok különbözőek. Nem mindig használják a védő- felszereléseket, -berendezéseket, nem tartják be az óvó rendszabályok, technológiai, gépkezelési utasítások előírásait. A Bajai Kismotor-, é? Gépgyárból emiatt jjtén, .rés^s^úk jfesgyelipi, büntetésben. Sok esetben nem kellő körültekintéssel és összehangoltan végeznek olyan munkát, amelynél egyszerre többen dolgoznak. Ez volt az oka a VBKM VÁV kunSzentmiklósi telepén és a Mezőgép Kecskeméti Gyárában bekövetkezett súlyos balesetnek. A vasas üzemek közül aSZIM- ben, BRG-nél, a Kismotor- és Gépgyárban, a Ganz-Villamossá- gi Műveknél, a VBKM EKA-nál összesen 68-cal emelkedett az üzemi balesetek száma, többnyire a már említett, termelést kisegítő tevékenységek — anyag- szállítás, -mozgatás, karbantartás, takarítás stb. — során. A Bácska Húsipari Közös Vállalat 1980-ban kezdte meg a termelést, s lévén a „bázisszáma nulla”, a 62 üzemi baleset egyértelműen figyelmeztető a hatátuntetest. kön pedig arról adhattunk számot a tagságnak, hogy vagyonunk értéke elérte a 30,7 millió forintot. \ A múlt esztendő jelentős eredménye volt az, hogy Kiskunmaj- sán befejeződött 2 millió forintos beruházással az új műhely, és más szükséges létesítmények — öltöző,, fürdő, étkezde, raktár stb. \ 17Ó üzemi és a 800 bedolgozó szorgalmas munkájának eredményeként 8,1 millió forint volt a múlt évi nyereségünk, s így lehetőségünk nyilt egy heti fizetésnek megfelelő részesedés fizescsabb munkavédelmi, megelőző intézkedések irányában. Kettővel emelkedett ' tavaly a halálos kimenetelű üzemi balesetek száma (21). Termelőszövetkezetekben az előző évi 4-gyel szemben 8-an vesztették életüket. Az állami intézmények, üzemek közül a MEDOSZ területén volt a legtöbb — 6 — halálos üzemi baleset. Hét — tragédiával végződő esetnél az alkoholfogyasztás is közrehatott. Még mindig nem kielégítő. a gazdálkodó szervezetek ez irányú megelőző tevékenysége bár'Sok helyen már igazgatói utasítás írja elő az alkoholszondás ellenőrzést. Az SZMT munkavédelmi osztálya tájékoztatója, valamint az egyik mellékletként hozzácsatolt tömör leírás a halálos és egyéb súlyos üzemi balesetekről tanúsítja, hogy továbbra is szüntelen erőfeszítéseket kell tenni azok megelőzésére, csökkentésére. A gazdasági vezetők, oldalukon a segítőkész szakszervezeti szervekkel, következetesen követeljék meg a védőfelszerelések, -eszközök használatát, a szilárd munka- és biztonságtechnikai fegyelmet, a technológiai, gépkezelési utasítások betartását, őrködjenek a munkavédelmi oktatás hatékonyságán, aminek fontos eleme a korszerű követelményekkel való lépéstartás. T. I, tésére. Közgyűlésünkön 24-en kapták meg a Szövetkezet kiváló dolgozója jelvényt. A részlegek, illetve telepek közötti munkaversenyt a szorgalmas tiszáal- páriak nyerték, második helyen a kiskunmajsaiak, míg a harmadik helyen a kecskemétiek végeztek. Az idei esztendőt zökkenőmentesen kezdtük, s az év eleje óta folyamatosan teljesítjük a megrendeléseket. Március végéig 120 ezer bébiruhát készítünk mintegy 17 millió forint értékben. O. L. • Kovács Gábor műszerész, aki tíz, Túri Pálné főszabász pedig tizenöt éve tagja a szövetkezetnek, megérdemelten kapták a kiváló dolgozó kiJ! Félmillió bébiruha
