Petőfi Népe, 1981. március (36. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-24 / 70. szám

1981. március 24. • PETŐFI NÉPE 9 5 MINISZTER IS KIKERÜLT FALAI KÖZÜL SZOCIOLÓGIA A TANANYAGBAN — SZÉP MÜLT, BIZTATÓ JÖVŐ A ..Berkes” évtizedei NYELVŐR Örömében vagy örömébe? Ifjú hölgyek kopogtattak a kecskeméti polgármester ajtaján 1917 júniusában. Elfogódottan, de tisztelettel és meggyőzően bizo­nyították, hogy a helyi tanügyi hatóságok mitse törődnek a lá­nyok oktatásával. Itt az irdatlan város és középfokú képzettség megszerzésére alig van lehetőség. A Kada-tanítvány Sándor Ist­ván, úgy is, mint az iskolák fel­ügyelő bizottságának az elnöke, azonnal belátta: indokolt a pa­nasz, és a női felsőkereskedelmi létesítését szorgalmazó javaslat. Két hónap múlva az új intéz­mény első ügyirata rögzítette az eseményeket: 1. ) Huszonhárom leány kérvé­nye, iktatva 1917. július 5. 2. ) Tóth János államtitkár nyi­latkozata Horváth képviselőnk­nek: „Csak pénzt ne kérjetek, akkor nincs akadálya”, augusz­tus 10-én. 3. ) Augusztus 18-án a polgár- mester közölte vele igenlő elha­tározását és felhívott a további előkészítésre. Szeptemberben megkezdődött a tanítás. n □ □ Adataimat a Berkes ~. Ferenc Szakközépiskola igazgatójának, a női felsőkereskedelmi jogutódjá­nak igazgatói irodájában jegyez­tem fel. A forrásértékű doku­mentumok hajszál híján a MÉH- hez kerültek. Dr. Bozsó Ferenc igazgató emelte ki egy korábban selejtezésre ítélt csomagból a közérdekű iratokat. Ezekből tud­ható: a háromosztályos taninté­zet érettségi bizonyítványt adott. Az elsősorban a Kecskemétiek­nek szánt iskolába a környező városokból is vártak növendéke­kéi. Becsületére válik a régebbi igazgatóknak, hogy megőrizték a Hcrthy-rendszerben számukra veszélyessé válható tanácsköztár­sasági iratokat. (A tananyag mó­dosítását elrendelő utasítást fotó­másolatban közöljük.) Az iskola ideiglenes átszerve­zését 1919. július 15-én rendelték el. Üzemszervezeti szakiskolává akarták átalakítani. „A kommu­nista gazdálkodási szervezetnek mégis — tudniillik a 'magángaz­dálkodás visszaszorítása ellenére — szüksége van olyan szakmun­kásokra, akik ennek a dolgozó néptömegek érdekeit felölelő cél­jait megfelelő gazdasági és gya­korlati műveltséggel, a gazdálko­dási szervezetek (fogyasztó-, el­osztó-, termelőszövetkezetek, gyűjtőtelepek, termelőüzemek stb.) teljes ismeretével szolgálni tudják. Figyelemre méltó: a tananyag­ban. tantervben szociológia és gazdaságtörténelem is szerepel. A magyar fogalmazás és iroda­iam állt az első helyen. Heten­ként egy délutánt játszottak, egy­szer dolgoztak. A nem kötelező negyedik évfolyamon franciául — vagy angolul — tanultak, megismerkedtek a kommunista gazdálkodás adminisztrálásával (statisztika, számvetés, számvitel, levelezés stb.). Az elosztás mun­kájának esztétikája tárgy, a mű­vészeti nevelést szolgálta. Szigorú felvételi vizsgáról in­tézkedik az egyik 1919-es ügyda­rab: „Mivel az iskolába csak olyan tanulók vehetők fel, akik az is­kolának eredményesen fejlődő tanulói, és a kommunista társa­dalomnak kellő műveltségű dol­gozói tudnak lenni, éppen ezért az első évfolyalmra csak pártat­lan, de teljes szigorúsággal elbí­rált felvételi vizsgálat alapján vehetők fel tanulók, nehogy olyan elemek kerüljenek az is­kolába, kiknek hiányos előkép­zettsége veszélyeztetné a művelt munkások képzését. A vizsgáló­bizottság maga felelős azért, hogy olyan tanulóanyaguk legyen, amellyel eredményesen lehet dolgozni. (Ma is időszerű gondo­latok, szerk.) □ □ n A két világháború között jó képességű tanárainak, és a diák­ság kedvező társadalmi összeté­telének köszönhetően, jó híre volt az iskolának. 1953-tól a szövetkezeti szak­emberképzés egyik országos köz­pontjává vált a Berkes Ferenc Szakközépiskola. A politikai, a gazdasági, a kulturális élet terü­letén egyaránt megtalálhatók vol­tak növendékei. Mindenekelőtt természetesen a szövetkezetekben és az állami kereskedelemben. Egyiküket-másikukat szélesebb körben ismerik, becsülik. (Kese­rű Jánosné nyugalmazott köny- nyűipari miniszter, Makó Csaba, a Magyar Tudományos Akadé­mia Szociológiai Intézetének cso­portvezetője. dr. Varga Ferenc, a SZÖVOSZ Továbbképző Intéze­tének az igazgatója, Szakolczai Pál, a megyei tanács tervosztá­lyénak vezetője.) A különféle megyei szövetke­zeti, kereskedelmi hálózatokban jó vélemény alakult ki volt diák­jaikról. 1973 óta ismét városi, irányí­tással dolgozik az időközben szép kollégiummal bővült Berkes. Je­lenleg 270 diák tanul a Bajcsy- Zsilinszky utcai intézetben. Kö­zülük 123 kollégista, 69 bejáró, a többiek kecskemétiek. A városi pártbizottság a szakemberhiány miatt azt tartaná helyesnek, ha a helyiek aránya 50—60 száza­lékra növekedne. □ □ □ Mire jogosít ez a kereskedelmi szakközépiskola ? Egység-, raktárvezetői vagy helyettesi tisztséget tölthetnek be a belkereskedelmi ágazatban a Berkes végzett diákjai. Dolgoz­hatnak pénztárosként, mintater­mi vezetőként, ügyintézőként, kereskedelmi eladóként. A vállalati, szövetkezeti köz­pontokban mint áruforgalmi elő­adó, hálózati, minőségi ellenőr, szaktanácsadó, anyagbeszerző, piackutató, üzemgazdász és ezzel egyenértékű, hasonló jellegű munkakörök is várnak rájuk. A kecskeméti szövetkezeti szakkö­zépiskola képesítést nyújt a fel­soroltakon kívül mindazon mun­kakörökhöz, amelyben a vonat­kozó jogszabályok középiskolai vagy kereskedelmi szakközépis­kolai végzettséget írnak elő. Van jövője az újra Bács-Kis- kun megyeinek tekinthető isko­lának. Jó, ha tudják ezt a hely­beliek,. akik kicsit beletörődtek abba, hogy az országos „beisko­lázás” miatt csak korlátozott számban vehettek fel kiskunsá­giakat. Azért is szorgalmazzák kecs­kemétiek jelentkezését, mert nap­ról napra növekszenek a keres­kedelemmel, a szövetkezeti háló­, ; é*t*. ft ' á k aaxifVtftay« ^ Agtí* tímár */li . W,*. * nnv41te»tt "í'*t** felső t i&tf * 3**í 1 m*r * ért.ii tniK a tanávR«K \ vérAir K V*)yl VrfOrtW'* astrtnt «W *yrr,ir*s »u»i Vsir* *-t)i Tórái *uü. \ ki sr‘M4«a*tJ tm-ViH* ófAÍ -Intim náf mtytr tvA- MVfrfvirt » fóoaa« kiütvén/ tmvnft'*éaéto TatálUtyiAt.. t. A vrtfu.»)«: 4ráx*a tttsátilst M a-feíaé J* tA t-t» >i«» ? tí t fe *) i hMf Vl14, )4 i-4a. A nép tztss t C ■' / , /r4í- ?/ -. >. --------------------------- --------­• A Közoktatásügyi Népbiztosság átirata. (Reprodukció) zattal szemben támasztott igé­nyek. Egyre-másra épülnek az új üzletek. Hamarosan elkészül a harmadik áruház, újabb és újabb tevékenységi formákban működik a szövetkezeti mozga­lom. Innen és a környékből szá­mítanak utánpótlásra. A sokoldalúan képző, jó hírű Berkes Ferenc Szakközépiskolá­val adottak a szakemberképzés feltételei. Élni kell vele. Heltai Nándor Vagyis -ban/ben vagy -balbe ragot használjuk-e? Látszólag egyszerű a szabály. Hol van? A szobában. Hova mégy? A szobá­ba. Ugyanígy: Influenzában van; influenzába esett. Látogatóban voltunk; látogatóba megyünk. Eleinte, amikor ragtévesztést hallottunk vagy. olvastunk, vé­letlen hibát sejtettünk. De a rossz példák elszaporodtak, és már any- nyi a hibás használat, hogy vita is folyt róla a Magyar Nemzet­ben. Induljunk ki néhány hibás használatból! „Szeretek a lelkűk mélyében látni.” Az itt látható dokumentációk / a szemétben ke­rültek.” „Ha azt vesszük figye­lemben, hogy...” „Az előadás csaknem botrányban fulladt.” Ez a furcsa közlés pedig megnevet­tet bennünket: „Egy vödörben üti a fejét.” Talán csak nem azt akarták közölni, hogy valaki egy vödörben áll, miközben a fejét üti, esetleg ütögeti? Holott csak a feje ütközik össze erőteljes moz­dulattal a vödörrel. Pedig a szabályok áttekinthe­tők és könnyen megjegyezhetők. Saját adataink, valamint a Nyelv­művelő kézikönyv és néhány nyelvészünk példái alapján így foglalhatjuk össze a két rag he­lyes használatát. A -ban/ben rag a zárt helyen, va­lamely tárgy belsejében levés, ál­lapot helyhatározó ragja. PL a kertben vártunk rád; a vízben megcsillant valami. De földrajzi nevek egy csoportjával és testré­szekkel is kapcsolódhat (Debre­cenben voltunk; a kalap a fejem­ben volt). Elvont és képes hely­viszonyt is jelölhet (gondolatban magam előtt látom; „Még ifjú szivemben a lángsugarú nyár”). Vonatkozhat időbeliségre, álla­potra, módra stb. is (januárban látogattam meg; tombolt örömé­ben; sietségünkben megfeledkez­tünk a csomagokról). De sok ki­fejezés vonzata is lehet: része van, részt vesz, hisz valamiben. A ba-be rag zárt helyre, vala­milyen tárgy, anyag belsejébe va­ló irányulást fejez ki (a kertbe lép, kőbe vés), de földrajzi egy­ségre, sőt testrész felületére irá­nyuló mozgást is jelöl (Angliába indul; fejébe vágta a kalapot). El­vont, képes értelmű helyvonatko­zást jelentő szóhoz is kapcsolód­hat (fénfikorba jutott; virágba borul; dühbe gurul)1. Ezeket a szabályokat a nyelvi tudat nem mindig veszi figye­lembe. Néhány szerkezetben nyelvérzékünk bizonytalankodik. A jó irányban, illetve jó irányba indul szerkezetek használatában csak szemléleti különbség van. A hiábavaló szó ebben az alakban él, pedig elemzése szerint a hiú­ban való összetétele. A szobrot körbejárják, de a téren körben sétálunk. Közbelépünk, hogy va­lamit elhárítsunk, de valakinek az érdekében közbenjárunk, így ha valamit valakinek megszerez­tünk, közbenjárásunkat köszönik meg. Néhány összetételünk írásmód­ja is eltér a nyelvi tudatunk sze­rinti formától. Pl.: abbamaradt (a .beszélgetés), félbemaradt az építkezés (vagyis csak fele ké­szült el). De abban maradtunk (vagyis: úgy beszéltük meg); fél­ben maradt valami (fele része megmaradt). Hébe-hóba teszünk valamit (nem pedig hében-hó- ban). Magyaros szemlélet szerint azt mondjuk, hogy valaki vízbe ful­ladt (pedig a vízben fulladt meg levegő híján). Jégbe hűtjük azt, amit jégen, jég között tartunk. A tej békása és a tejberizs tulajdon­képpen tejben van elkészítve, de nyelvünk szemlélete szerint a tej­be szórtuk a kását és a rizst. Így érvényesül nyelvünk dinamikus szemlélete. Az élőbeszédben sokszor elté­rünk az ismertetett szabályoktól. A nyelvjárásokban és közvetle­nebb hangú bizalmas beszédben a -ban/ben rag n-je sokszor el­marad. Tehát egyformán mond­ják a hol? kérdésre felelő a -szo­bában vagyok és a hova? kérdés­re felelő a szobába megyek mon­datokat. Bizonyos esetekben a könnyebb ejtés rövidíti meg a ragot. így mondják: bajba van, papucscipőbe jár, hogy elkerül­jék a hangtorlódást (bajban va­gyok, papucscipőben jár). Kosztolányi Dezső verseiben elég gyakran találunk ilyen pél­dákat. Többnyire költői tudatos­ság, a költői nyelvnek a közvet­lenebb beszélt nyelvhez való közelítése magyarázza őket. „Nézd csak, tudom, hogy nin­csen mibe hinnem” (Hajnali ré­szegség). „Én is öröktől ebbe vol­tam”, vagyis rossz gúnyában (Ének a semmiről). Néha a rím kényszere magyarázza az -n el­hagyását. Pl. a Halotti beszéd­ben. „Keresheted őt, nem leled, hiába, (Se itt. se Fokföldön, se Ázsiába” (a rímpár: hiába — Ázsiába). A súlyosabb hiba a -ban/ben rag használata a -ba be rag he­lyett. Azok beszélnek így, akik hallottak arróL hogy pongyolaság a -ban/ben rag helyett a -ba/be rag használata. De csak azt je­gyezték meg, hogy a -ba/be rag használata pongyolaság. Ezért minden beszédhelyzetben a ban/ben ragot teszik ki, még ak­kor is, ha a határozó hova? kérdésre felel. Példák bőven vannak. „Ez a nyelv nem tartozik a világnyel­vek nagy családjában” (hova nem tartozik? a családjába). „Igen nagy erőfeszítésében ke­rült” (mibe került? erőfeszítésé­be). „ A felnőttek figyelmében ajánljuk” mibe? figyelmébe). Egy nagyon tanulságos példa a kecskeméti buszbérletjegy utazá­si feltételei között található: „Az első utazás megkezdése előtt az igazolvány számát a bérletjegy megfelelő rovatába — tintával, olvashatóan — a tulajdonosnak kell feltüntetni. „A hiba oka: két szeikezet keveredése: rovatába beírni és rovatában feltüntetni, tehát a rovatába feltüntetni szer­kezet semmiképpen sem jó. A végső tanulság: a biztonság kedvéért se használjuk minden esetben a -ban/ben ragot. Kiss István # Pápai Jenő boltvezető-helyettes gyakorlatvezető az tiniver ABC-ben. (A felvételeket az iskola volt növendéke, Méhesi Éva készítette.) jmmrnmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm Mai magyar grafika Országos jelentőségű, ko­moly feladat megvalósítását vállalta magára a Hajdú-Bi- har megyei nagyközség, Bal­mazújváros. A közeljövőben nyitják meg a Veres Péter Művelődési Központban a Mai Magyar Grafikai Galé­riát. ötletadója és legfőbb támoga­tója az elmúlt évben elhunyt és Palócföldön született nagy grafi­kusművész, Csohány Kálmán volt. Az ő elgondolásai szerint hozták létre az új balmazújvárosi galériát, melyben a mai magyar grafika legkülönbözőbb műfaja­it, törekvéseit igyekeznek bemu­tatni. A stílusok különbözősége ellenére azonban van valami, ami mindannyiukban közös: „hang­vételük költőisége, az érzelmi és képzeleti gazdagság” — írja ró­luk Supka Magdolna művészet- történész. Az itt kiállító harminc grafi­kus közös jellemzője még, hogy a főiskolán valamennyien nagy al­kotóktól tanulták a mesterséget: Barcsay Jenőtől, Kmetty Károly- tól, Konecsni Györgytől, Koífán Károlytól. A balmazújvárosi Mai Magyár Grafikai Galéria alapítói között van többek között: Bállá Margit, Banga Ferenc, Józsa Já­nos, Abtahám Raffael, Swierkie- viez Róbert, Engel Tevan István és sokan mások. Nyolcak és aktivisták A Magyar Nemzeti Ga­lériában rep­rezentatív ki­állítás nyílt a századelő két jelentős hazai művész csoportjá­nak alkotásaiból, A Nyolcak művészcsoport 1909-ben alakult Berény Róbert, Czigány Dezső, Czóbel Béla, Kernstok Károly, Márffy Ödön, Orbán Dezső, Pór Bertalan és Tihanyi Lajos részvételével, akikhez ' vendégképpen Fémes Beck Vilmos, Vedres Márk szob­rász és Lesznai Anna grafikus és iparművész csatlakozott. Egy korábban ala- . «n kult művész­csoportból a MIÉNK-bői váltak ' ki, amelynek a na­turalizmusban • és az impresz- szionizmusban t megragadt stí­|( • Kmetty János: Kecskemét. lusával elégedetlenek voltak. Lé­nyegében a századelő avantgarde irányzatait honosították meg a magyar képzőművészetben. Ha­tott rájuk a Fauves (a Vadak) mozgalma a posztimpresszioniz­mus, sőt az expresszioniz- mus és a ku- bizmus is. Stí­lusuk ezért meglehetősen eklektikus, de mindegyikük munkásságát áthatotta az • Tihanyi Lajos: Munkáscsalád. újat keresés. Céljuk — elsősor­ban a monumentalitás igénye az új tartalmakkal adekvát formai megoldások keresése — azonban összefűzte őket. Fellépésük — mely szellemében a Nyugat tö­rekvéseivel rokon — felszabadító hatású volt. Vezéregyéniségük Kernstok Károly, aki elméletileg is igyekezett megalapozni a Nyol­cak törekvéseit. Mozgalmuk a századelő radikalizmusának volt szerves része. Harcostársaik közé 9 Uitz Béla: Harc. Ady Endre, Bölöni György, Lu­kács György és Bartók Béla tar­toztak. Már a művészcsoport megala­kulásának első évében megren­dezték közös kiállításukat.* 1911- benés 1912-ben volt újabb kiál­lításuk. Ezután a csoport felosz­lott, többen közülük külföldön dolgoztak. A Nyolcak mozgalma nyomában bontakozott ki a ma­gyar aktivizmus és a Tanács- köztársaság forradalmi művésze­te, amelyhez a Nyolcak több tagja is csatlakozott. Az aktivizmus Közép- és Ke­let-Európábán az 1910-es évek­ben az expresszionizmuson belül kialakuló művészeti mozgalom. Elnevezése a berlini Die Aktion című folyóirattól származik. Ma­gyarországon az 1915-ben Kas­sák Lajos szerkesztésében meg­induló Tett, majd folytatása a Ma (1916) című folyóirat és köre az irányzat legjelesebb képvise­lője. Az aktivizmus legfőbb vonása a társadalmi-történelmi aktivi­tás, az események figyelemmel kísérése és gyors értékelése. Mű­vészileg hamarosan túlnőtt az expresszionizmuson, és bár egyet­len irányzatot sem tartott kizá­rólagosnak a kubizmus, a futu­rizmus, később a konstruktiviz­mus számos elemével gazdago­dott. Az izmusok egységesítésére törekedett, s a művészetet min­dig a társadalmi változás eszkö­zének tekintette. Elméletileg fog­lalkozott a művész s társadalmi szerepével a munkásmozgalom és a képzőművészet kapcsolatévaL A magyar aktivizmus legjelentő­sebb képviselői: Kassák, Uitz Béla, Nemes-Lampért József, Bortnyik Sándor, Mácza János. Képeink a Galéria kiállításán készültek. • A III a-ban áruismeret-órát tart Szabó Gyula tanár.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents