Petőfi Népe, 1981. március (36. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-22 / 69. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1981. mircins 28. MUNKÁSKEZEKET PÓTOLNAK Űj hazai metszőgépek Tény, hogy a termés minőségét és meny- nyiségét az időben elvégzett metszés is meghatározza. A szakértelmet igénylő munka nagymértékben az időjárás függvénye, ezért is jelent a szőlő- és gyümölcstermesztő gazdaságoknak esztendőről esztendőre sok gondot. Nemcsak a magyar mezőgazdaságban, de határainkon is túl egyre nagyobb a gépi metszés iránti igény, mivel a kézi munka jelentős fizikai igénybevételt ró a mezőgazdaságban dolgozókra. * Felismerve ezt, a Mezőgépfejlesztő Intézet megtervezte az EHO-jelű elektrohidraulikus metszőherendezést, valamint a KAM—5 koronaalakító' metszőgépet, együttműködve a gyártóval, a szekszárdi MEZŐGÉP Vállalattal. A körültekintő, közös munka eredményének köszönhető, hogy ma már a gyümölcs- és szőlőtermesztő gazdaságaink alkalmazhatják az új magyar komplex metszési géprendszert. Az EHO metszőberendezés tervezésekor a konstruktőröket az a cél vezette, hogy az összes középkategóriájú traktorhoz kapcsolható legyen. A gép a telepített gyümölcsfák magasságának megfelelően üzem közben hidraulikusan állítható, a vezetétorend9 Az ideális munkafeltételeket elősegítő met- • A KAM—5 koronaalakító gép az 1980-as AGRO. szőolló. szere kényelmes, termelékeny munkafeltételeket teremt a szőlő. a bogyós gyümölcsűek és egyéb gyümölcsültetvények metszésekor. Az olló jó fogású, könnyű markolatú, kényelmesen kezelhető. A kipróbálás során a metszést a hagyományos pneumatikus metszőberendezéshez szokott dolgozók végezték. Így alkalom nyílt az új és régi technológia összehasonlítására. A kezelők elmondták. hogy egyik legfőbb előnye a gépnek, hogy könnyűszerrel vágták el a 30—35 milliméter át-, mérőjű ágakat is, amelyeket a • MASEXPO-n. hagyományos módszerrel nem tudtak lemetszeni. A munka elvégzéséhez szükséges erőkifejtést megkkönnyíti: a gép egyszerű eszközökkel energiatakarékosán működik úgy, hogy a hidraulikus trendszer és az elektromágneses vezérlés előnyeit együtt alkalmazták a konstruktőrök. A KAM—5 koronaalakító metszőgép ugyancsak a Mezőgépfejlesztő Intézet és a szekszárdi üzem közös erőfeszítéseként született. Rendeltetése: a hagyományos koronaformáknál az alakra metszés és a tetejezés, míg az intenzív termőkaros telepítéseknél és a sövény gyümölcsösökben oldalvágás és szintén a -tetejezés végezhető el vele. Üzemeltetését MTZ—80 vagy MTZ—82-es típusú traktor végzi úgy, hogy a berendezés az erőgép hordozógerendelyére csatlakoztatható. Az üzemelés egyik feltétele, hogy a gyümölcsfák sortávolsága minimálisan 4 méter legyen, de fontos a művelőutak lejtése is, ugyanis a hossz- és keresztirányú talajlejtés nelm lehet nagyobb 10 százaléknál, egyenetlen talajon a maximálisan megengedett sebesség 5 kilométer óránként. I • Nagy sikere volt tavaly a Kis. körösi Állami Gazdaságban tartott bemutatónak, amelyet * Me. zőgépfejlesztő Intézet és a szekszárdi vállalat közösen rendezett. M•S SSSS #• vvé••••••••••••Sv• ••I ,v*v*v*v#%vX#X**%vX*#v*vXvXv< A körfűrésztárcsás vágószerkezet sok irányú beállítása elősegíti, hogy az összes ismert koronafajta kialakítható legyen. A gép teljesítménye ültetvénytípustól függően óránként 0,2-től egy hektár. A hazai gyümölcstermesztő gazdaságokon kívül a KGST-or- szágok (mezőgazdasági berendezéseket gyártó együttműködése — az AGROMAS tagországai .— is igénylik az új gépet, mert a legideálisabb időben és minőségben végzi el a koronametszést, segítve a' munkaerőgondokon. Nem utolsósorban jelentősen megköny- nyíti a további kapcsolódó munkafolyamat — mint például a növényvédelem vagy a betakarítás — elvégzését is. A nagyüzemi szőlő- és gyümölcstermesztők érdeke, hogy ezek, az új rendszerű, termelékeny gépek mihamarabb elterjedjenek. Úgy gondoljuk, hogy ennek jelentőségét Bács-Kiskun megyében nem kell külön aláhúzni. Gál Imre A KORÁBBINÁL TÖBB FELÚJÍTÁS Lakótelepet, csarnokot, utat tervez a BÁCSTERV Korszerűsítik a munkaszervezést Az elmúlt esztendő végén úgy tűnt, a beruházások visszafogása, a szűkösebb anyagi lehetőségek következtében lényegesen csökkenni fog a tervező intézetek munkája. Ettől tartott dr. Bozsó Ferenc, a Bács. Kiskun megyei Tervező Vállalat igazgatója is, s a tavaly decemberi bizonytalanság a szérződéskötések körül ezt az aggodalmat alátámaszta. a Szegedi Ruhagyár kelebiai üzemében ni látszott. Az idei évkezdet azonban mást hozott. Van feladat bőven — tudtuk meg dr. Bozsó Ferenctől. Igaz, az összetételi más, mint a korábbi időkben. Több munkát a megbízók — pénz hiányában — leállítottak, ezek helyett viszont akadt másik. Túlnyomó többségében most is új létesítményeket terveznek a vállalatnál. Készül a beépítési terve a kecskeméti Vacsi-közi lakóterületnek, ahol az OTP saját beruházásában 660 összkomfortos sorházat, kistársasházat építtet panelből. Három változatban dolgozzák ki az ugyancsak a megyeszékhelyre, a Csemegebolt és az SZTK közötti foghíjbeépítésre szánt házat. A közeljövőben kész lesz a beruházási programja a Kodály - iskolát és a rendőrséget összekötő épületnek. Tervezik a vízmű vállalat új betonelőregyártó-tele- pének szociális létesítményét, és dolgoznak a Széchenyi városi parkerdőben kialakítandó tíz hektáros kertészeti állandó kiállítás területelőkészítésén. Kiskunfélegyházáinak, már átadták a Körösi úti lakótelepi iskola második ütemének dokumentációját. A bővítéskor újabb 12 tantermet építenek a már • meglévő tucathoz. Ugyancsak a BÁOSTERV tervei alapján épül Félegyházán, a városközpontban egy 12 lakásos OTP-ház, valamint az új gyógyszertár. A rajzasztalon már formálódik a tiszakécskei Fáy András lakótelep, s a kalocsai Kaloplasztik műanyagüzem-gyártó csarnoka. Ez utóbbi a Bácska könnyűszerkezetes rendszerben, amelyet a BÁCSTERV fejleszt és a mélykúti Univerexpó szövetkezet gyárt és értékesít az egész országban. Az idén várhatóan 30 ezer négyzetmétert, s jut belőle egyebek közt Szekszárdra, Vecsésre is. Szennyvíztisztítót terveznek Soltra, valamint utat Kecskemétre, gázvezetéket pedig a megye- székhelyen kívül Bajára és Szegedre dk Az idén — különösen Kecskeméten — megszaporodtak a fenntartási, felújítási és a rekonstrukciós munkák. A színház és a Katona gimnázium dokumentációja teljesen elkészült. Az IKV megrendelte három Rákóczi úti lakóház felújítási tervét,' másik háromnak pedig a statikai állapotfelmérését. Az ipari rekonstrukciók közül jelentős a konzervgyár 1-es telepén lévő szárítóüzem átalakítása. Szólni kell két különlegesnek számító feladatról. Az egyik: a vállalat kollektívája elvállalta, hogy társadalmi munkában megtervezi a mozgássérültek kiskun- halasi rehabilitációs épületét. A másik: tovább fejlesztik a már meglévő <^aládiház-terveket, s- olyan új, korszerű lánc- és sorházváltozatokat dolgoznak ki, amelyek később esetleg bekerülhetnek az országos ajánlott-terv katalógusba Is. Ez, mint tudjuk, a magánépít tetőknek 10 százalék póthitel felvételét tenné lehetővé. V. T. A Szegedi Ruhagyár 4. számú kelebiai üzemének a gyesen lévő kismamákkal együtt 128 dolgozója van. Tavaly mintegy 37,5 millió foriptos termelési feladatot végzett el a kollektíva. A vállalat bácsalmási gyáregységén beliül, ahová közelebbről 'tartoznak, a harmadik helyezést érték el a szocialista munkaversenyben. Ezért az év elején szalagonként 11 ezer forint jutalmat oszthattak ki a dolgozóknak. A versenyeredmény azt is jelenti, hogy a készített munkaruhák: a téli védő kabátok, a férfi, és női köpenyek, valamint az iskolaköpenyek minősége megfelelt az előírásoknak. A varrónők átlag 3 ezer, 3 ezer kétszáz forintot kerestek tavaly havonként. Lovászi Gábómé, a kis üzem vezetője elmondta, hogy az arany- koszorús Barátság és az ezüstjelvényes Károlyi Mihály brigád az elmúlt évben kivette részét a községfejlesztő munkából. Társadalmi munkában 100—100 órát dolgoztak az új egészségügyi lé9 Az üzemrészt, ahol képűnkön köpenyeket varrnak, az idén meg. nagyobbítják. (Tóth Sándor felvétele) tesítmény építésénél. Erre mozgósította tagjait a KISZ-alapszervezet is. A kelebiai varroda jó eredményei annak ellenére születtek meg, hogy az egész kollektívában eddig mindössze négy dolgozó rendelkezett szakmunkás- bizonyítvánnyal. Ebben az évben javul a sisakmai színvonal, ugyanis márciusban tíz asszony és leány a felnőtt szakmunkásképző .tanfolyam végén vizsgát tesz, várhatóan jó eredménnyel. 1981-ben megnagyobbítják a kelebiai varróüzemet. A szerény beruházás mögött a munkaszervezés korszerűsítésének terve áll. Az elképzelések szerint a jövő évtől kizárólag téli védő öltöze* tét gyártanak a telepen, s új szisztémával 20 százalékkal fokozzák a termelékenységet. A. T. S. A TÁRGYALÓTEREMBŐL: Egy szokványos ivó! A borivás, a részegség nem újkeletű jelenség az emberiség történetében. Már a Bibliában olvashatunk arról, hogy egy bizonyos Lót nevű ember annyira le- részegedett, hogy saját lányaihoz vitte a mámora. Akik ismerik Homérosz hatalmas époszát, az Odüsszeiát, azok tudják, hogy „a leleményes Odüsszeusz” leitatta az egyszemű istent, Küklopszot, aki részegségében dühöngött, tört- zúzott. s ezalatt egérutat nyert a bolyongó Odüsszeusz. Mindezt természetesen nem azért említettük, mintha menteni, enyhíteni akarnánk azoknak a felelősségét, akik napjainkban — amikor már régen nemcsak bortól lehet mámoros állapotba, kerülni — cselekednek hasonlóan, vagyis részegségükben tör- nek-zúznak, bicskát rántanak, ütnek, verekszenek. Sajnos, mostanában meglehetősen sokan vannak közöttünk, akik naponta megisszák a maguk szeszmennyiségét, de akiket mégsem lehet akoholis- tának nevezni. A bíróság — amely végül is ítélkezik a késelők, garázdák, a részegen bűncselekményt elkövetők fölött — érdekes szóhasználatot alkalmaz az ilyen emberek megjelölésére: szokványos ivó! Azt jelenti ez, hogy az illetőnek az ivás immár szokásává lett, de a környezet, a szűkebb, tá- gabb közösség is megszokta az illető ilyen tulajdonságát. Valljuk be, hogy van ebben a szó- használatban — természetesen nem a bíróság részéről — egyfajta beletörődés, a jelenség puszta tudomásul vétele. És sajnos, az ilyen „szokványos ivókat” minden további nélkül kiszolgálják az italboltban, a presszóban, a vendéglőben, noha látszik rajtuk, hogy régen túl vannak az első ppháron. Greksa Lőrinc (Sükösd, Hunyadi utca 73.) ugyancsak a szokványos ivók egyre bővülő táborához tartozik, de nem alkoholista. Többször volt már „kapcsolata” a bírósággal. Legutóbbi büntetéséből — amelyet rablás miatt kapott, mint visszaeső — 19ß0. január 23-án szabadult, három és fél évet töltött börtönben. De — ahogyan mondani lehetne — még alig szokta meg a civil ruhát, amikor 1980. május 31-én újabb, súlyos bűncselekményt követett el. Ezen a napon Baján volt a munkahelyén, ahol segédmunkásként dolgozott. Már Baján elkezdte az ivást, és délután kettőtől — amikor véget ért a munkaideje — folyamatosan ivott. Autóbusszal hazaiment Sükösdre. s ott folytatta az italozást. Először a Fehér Akác nevű italboltba tért be, és bár látszott rajta, hogy ittas, kiszolgálták S itt meg kell állnunk egy pillanatra. Mert nemcsak a Fehér Akácban, de később a presszóban is adtak neki italt, bár akkor már sokkal jobban látszott rajta a szesz hatása. De mit tehet egy felszolgáló? Különösen, ha nő az illető. Tudja, ismeri a szabályt, miszerint ittas egyént kiszolgálni tilos. Csakhogy az ittas egyén, a „szokványos ivó” — akiről mellesleg mindenki tudta adott esetben, hogy nemrégen jött a börtönből, s nem ajánlatos magára haragítani senkinek — személyes sértésnek venné a kiszolgálás megtagadását, s jönne a becsmérlő ordítozás, rosszabb esetben a verekedés. Így aztán az italbolt dolgozója — gyakran csak egy-két ember — már-már tehetetlen, főleg akkor, ha kocsmában, a presszóban több ilyen „szokványos ivó” tartózkodik egyidőben. A kisebbik rosszat választja: kiszolgálja őket. Így tettek Greksa Lőrinccel is. Más kérdés, és szintén megfontolandó, hogy feltétlenül szükséges-e egy presszót éjszaka tizenegy óráig nyitva tartani még akkor is, ha történetesen szombat van. Nos, amikor bezárt az italbolt, Greksa átment a presszóba. Ugyancsak így hosszabbította meg a szórakozást Decsi István és felesége is, a későbbi sértettek. Természetesen rajtuk kívül még többen voltak. Például Sztojka Péterné is, aki korábban élettár? sa volt Greksának. Greksa Lőrinc odament az asszonyhoz, megfogta a karját és húzta, kifelé a belső helyiségből a sön- tésbe. Többen próbálták kiszabadítani Sztojkánét a vádlott kezéből. Emiatt dulakodás kezdődött, s végül Is az asszony egérutat nyerve elszaladt támadója elől. Greksát figyelmeztették, hogy ne bántsa az asszonyt. Decsi István megfogta Greksa vállát és nem engedte, hógy Sztoj- káné után szaladjon, csak később engedte el, de akkorra a volt élettárs eltűnt a sötétben, Greksa Lőrinc hiába kereste, nem találta. Még az utcán elővette Greksa Lőrinc a bicskáját, kinyitotta, és így, támadásra felkészülve ment vissza. Decsi István a söntésben, a pultnál beszélgetett. Észre vette amikor odalépett Greksa, s nyugtatólag mondta neki: Hagyjad azt az asszonyt, van annak rendes férje, és családja. Greksa is kész volt a válasszal: „Decsi, hagyjatok békén, mert agyonszúrlak”. De ekkor már szúrt is. Közepes erővel hasba szúrta Decsi Istvánt, majd kiszaladt a presszóból. A vérző sérültet kivezették a presszó előtti padra, s egy ember orvosért rohant. De mielőtt az orvos a helyszínre ért, egy alkalmi gépkocsival Bajára, a kórházba szállították Decsi Istvánt, ahol azonnal megoperálták. Megállapították az orvosok, hogy a sérülés életveszélyes volt. bár közvetlen életveszély nem alakult ki. Műtét nélkül azonban a sérült elvérzett volna, egy órai késedelem a halálhoz vezet. így azonban a sérülés maradandó testi fogyatékosság és súlyos egészségromlás nélkül három hét alatt gyógyult. Miután Greksa kiszaladt a presszóból, a szúrás után, nem rohant messze. A vasbolt előtt állt, itt érte utói Decsi Istvánná, aki ekkor már tudta, hogy megszúrta a férjét Greksa. Felelősségre vonta, és neki akart rontani a tettesnek, hadonászott. Greksa a nála levő késsel megkarcolta az asszony kezét, majd a vele szemben álló asszony hasának szegezte a bicskát, de nem szúrta meg. Ekkor érkezett oda egy tanú., aki tégladarabot dobott Greksa Lőrinc felé,1 ei is tálálta.'01 Erre Greksa elszaladt. Nem ment messze. A presszóhoz közeit párk- 'm ban verekedett G. J. sükösdi la- - kossal... Néhány nappal később a bicskát egyik munkatársánál? ajándékozta, hogy szabaduljon a bűnjeltől. Á tárgyaláson Greksa Lőrinc nem ismerte el, hogy a cselekményt elkövette, bűnösnek sem érezte magát. Véleménye szerint Decsi Istvánt és feleségét akkor szúrhatták meg, amikor ő kint verekedett a parkban. A presz- szóban azonban, a bűncselekmény elkövetésekor jó néhányan voltak, akik látták, mi történt, hallották, ki mit mondott a másiknak. Arra is volt tanú, hogy Decsinét szintén Greksa szúrta meg a vasbolt előtt.' Sőt, amikor a parkban verekedett, G. J. már tudott a presszóban történtekről, és így hívta „párbajra” Greksát: „Engem szúrjál meg, ne a De-, csit”. Végül is a megyei bíróság egyértelműen bizonyítottnak látta, hogy a- cselekményt Greksa Lőrinc követte el. Ezért a tettest — emberölés kísérlete és könnyű testi sértés miatt — mint többszörös visszaesőt halmazati büntetésként tizenkét évi {egyházban letöltendő szabadságvesztésre ítélte, s további nyolc évre eltiltotta a közügyektől. A büntetés kiszabásánál súlyosbító tényező volt, hogy Greksa ittas állapotban, különösen veszélyes eszközzel követte el a bűntettet, s hogy a megye területén nagyon gyakoriak az élet elleni cselekmények.; Enyhítő körülményként vette figyelembe a büntetőtanács, hogy az ölési cselekmény kísérleti szakban maradt, és Greksa enyhe fokban korlátozott volt cselekménye veszélyességének felismerésében (vele született debi- litás). Az ítélet jogerős. G. S. Élelmiszeripar - KGST-kooperáció A Mongol Népköztársaság 1963 óta vesz részt a KGST Élelmi- szeripari Állandó Bizottságának munkájában. A mongol szakemberek a kutatási eredményeket jól hasznosítják az ország élelmiszeriparának fejlesztésében. Az élelmiszeripar az iparosodó Mongólia vezető iparágává vált: 1977-ben a lakosság 17,2 százaléka itt dolgozott, és az élelmiszer-termelés részesedése az ipari összeredmények 23,7 százalékát tette ki. Az elért eredményekben a Szovjetunión kívül nagy része volt Bulgáriának, Magyarországnak és az NDK-nak is.- Jelenleg Mongólia importból fedezi még többek között cukor-, gyümölcs- és főzelékkonzerv-, növény iolaj-, tea-, dohányszükségletét, ugyanakkor exportlistáján már 30 különféle keresett élelmiszeripari termék szerepel. Oj üzemek munkába állítása, a régebbiek korszerűsítése tette lehetővé az iparág további fejlődését a most zárult tervidőszakban is: szovjet segítséggel malom épült Szuhe Bátorban, sörgyár Ulánbátorban, élelmiszerüzemek Darhanban. Magyar közreműködéssel pedig Darhanban épült húsfeldolgozó-csomagoló gyár, Harhorinban egy malom készült el.
