Petőfi Népe, 1981. március (36. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-20 / 67. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1981. március 80. HÁZUNK TÁJA MEGKEZDŐDTEK AZ ELŐKÉSZÜLETEK Kutató-fejlesztő vállalat alakul Korszerűbb technológia, nagyobb termés t A két szőlőtőke között egy év a különbség. A kordonművelés nemcsak nagyobb terméshozamot, de egészségesebb fürtöket is biztosit. (Bajusz Pál rajza) Az MSZMP Központi Bizottsága mellett működő Tudó- mánypolitikai Bizottság az elmúlt év novemberében vizsgálta a kutatás helyzetét hazánkban. Megállapította, hogy az e területen tevékenykedők elismerésre méltó munkát végeztek és jól szolgálták a népgazdaság minden területét. Nyilvánvaló azonban az is, hogy a világgazdaság nagy ütemű előrelépése a magyar tudományos életet is nehezebb feladatok elé állítja a jövőben. Ehhez kell tehát igazítani mind tematikailag, mind szervezetileg a kutatómunkát. A bizottság nyomatékosan felhívja a figyelmet, hogy túlságosan sokáig tártott a kutatóbázisokban az extenzív fejlődés, az elmúlt években több mint tíz új intézet alakult, és a kutatói létszám huszonnyolcezerről harminc- hatezerre emelkedett. Megállapították azt is, hogy a mintegy harminc év alatt kialakult kutatóintézeti hálózat szerkezetében megmerevedett. Az intézmények szervezetileg túlságosan elkülönültek társadalmi környezetüktől, és ez gátolja a kutatási eredmények gyors hasznosítását. A tudománypolitikai bizottság 1980 novemberi határozata, amelyet a Minisztertanács elfogadott és megerősített, egyértelműen kimondja, hogy az egyetemi és a vállalati kutatások megerősítésére kell törekednünk. A kutató, intézeteket egyfelől a vállalatokhoz, gazdaságokhoz, másfelől az egyetemekhez kell közelíteni. A szervezeti lehetőségek között említésre került az úgynevezett keretintézet kialakítása, valamint a fejlesztő vállalatok létrehozásának szükségessége. A fejlesztő vállalatok felépítése közel azonos a többi vállalatéval. A feladatuk homlokterében azonban a tudományos kutató-fejlesztő tevékenység áll. A Minisztertanács és a Mező- gazdasági é$ Élelmezésügyi Minisztérium döntést hozott a Kecskeméti Szőlészeti és Borászati Kutató Intézetre vonatkozóan is. A határozat szerint ezt az intézetet fejlesztő vállalattá kell átszervezni. Erről a nagy jelentőségű intézkedésről kértünk tájékoztatást az intézet főigazgatójától, Magyar Ferenctől. — A Szőlészeti és a Borászati Kutató Intézet átszervezését legkésőbb 1982. január 1-ig befejezik.1 Egyidejűleg összevonják a Kecskemét-szikrai Állalmi Gazdasággal. A szervezeti továbbfejlesztésre ez év július 1-ig tesszük meg a javaslatot. A dokumentum elkészítésére MÉM-bizottség jött létre, amelyben az intézet is képviselve van. A bizottság máris rögzített néhány fontos megállapítást. Az egyik ilyen, hogy az ösz- szevonás és a vállalattá alakulás során nem a kutatóintézet olvad be az állami gazdaságba, hanem a két intézményből alakul egy új vállalat. Eszközértéké meghaladja az 1 milliárd forintot. Évente 800 millió forint termelési értéket tervezünk. A nyereség- esztendőnként 55—60 millió forint körül alakul. Csak megemlítem, hogy az intézet tavalyi nyeresége 14,3 millió forint volt, míg a gazdaságé 39,2 millió forint. Az összevonást úgy hajtjuk végre, hogy a folyamatos munkát semmiképpen se akadályozza. Álláspontunk az, hogy az új vállalat országos és ágazati kutató-fejlesztő munkát végez. A jelenlegi egységek, kutatóállomások, kerületek, teleljek a mostani szervezeti formában kapnak helyet tc magyarázta a főigazgató. Lényeges a belső szervezeti felépítés. Első helyen a tudományos munka áll, de fontos részlegük lesz a termelés. Az eddigi szőlőtermesztés mellett a gyümölcs, a zöldség is számottevő, nem is beszélve a faiskola szerepéről. Az összes szőlőterület eléri az 1300 hektárt. Az éves borforgalmazás 150 ezer hektoliter körül lesz. A termelési érték több mint 60 százalékát az élelmiszeripari te-, vékenység képviseli. Jelentős az üdítőitalalapanyag-előállítás, valamint a gyümölcs- és zöldség- ivólé-készítés. Ez utóbbi már az idén meghaladja a 100 ezer hektolitert. — A minisztertanácsi határozat azt is rögzíti, hogy az új vállalat költségvetési juttatásban nem részesülhet. Tehát úgy kell dolgozni, olyan kutatási eredményeket szükséges elérni, melyeket azonnal hasznosítunk a termelésben — hangsúlyozta az intézet főigazgatója, K. S. Nemsokára fakad a szőlő. Ez és a gyakran 15 Celsius-fokot meghaladó nappali hőmérséklet indokolja a szőlőmetszés mielőbbi befejezését. Főleg a hobbikertészeknek jelent gondot a kis terület, amelyről szeretnének minél több termést betakarítani. Legtöbb helyen még fej- vagy bakmüveléssel termesztenek szőlőt. Köztudott, hogy a termőalap a legérzékenyebb a téli, illetve tavaszi fagyokra. Ezért célszerű a talajmenti fagyok zónájában minél magasabbra vinni. Csak a sekély rétegű, rossz vízgazdálkodású, igen sovány talajokon, ahol a több éves termőtőkék növekedése, fejlődése gyenge, nem indokolt a magasművelésre való átállás. Azonban ha megfelelő mennyiségű szerves trágyát tudunk évről évre rendszeresen kijuttatni, úgy hozzákezdhettünk ehhez a munkához. Az alakító metszéskor ne ragaszkodjunk a régi hagyományokhoz, 'hiszen köztudott, hogy ha nagyobb mennyiségű tápanyagot adagolunk, akkor már nem érvényes az a régi tétel, hogy a szőlőtőke annál nagyobb hozamot ad, és annál hosszabb életű lesz, minél „kíméletesebben” terheljük. Megállapították, hogy a rövidre metszés nem erősíti, inkább gyengíti a tőkéket. Például a fejrnű- velésnél alkalmazott kevésbé elterjedt kopaszmetszés amikor a termőcsapn'ak szánt vesszőket sárszemre vagy egy világos rügyre metszük vissza, a többit tőben eltávolítjuk, sokkal inkább gyengíti a tőkét, mintha metszetlenül hagytuk volna. Pedig az alföldi sovány homoki gyalogszőldkben több helyen így metszik a kadarkát és a kövidinkát. Régebben a kis tenyészterületű, gyengén trágyázott szőlőkre volt érvényes a tőke erősségének az a „mérőszáma”, hogy milyen vastag a vessző. Ennek alapján gyakran tévesen, egyoldalúan vonták le a következtetéseket. Egyértelműen belátható, hogy a házi kertekben is nagyobb termést kapunk, ha a nagyüzemi technológiának elkönyvelt magasművelést alkalmazzuk. Legegyszerűbb, ha a földközeli termőalapból négy beérett vesszőt meghagyva alakítjuk ki a későbbi karokat. Az alakító metszés során ne feledkezzünk meg azonban arról, hogy a tőkében fagyveszélyes helyen fagycsapot hagyjunk. Jól trágyázott talajon már az első évben két félszálvesszőt. nevelhetünk, amelyek a nyári hajtásnövekedés során 'kialakítják a megfelelő termőterületet. A magas művelésű tőke - metszésekor ügyeljünk arra, hogy a négy 'meghagyott hajtásból, vesszőből a két felsőt kössük le, ezekből kell a majdani karokat kinevelni. Igen elterjedt a lugasszőlő is. A jó lugastípusú szőlő erőteljes növekedésű fajta. Így a nagyobb tenyészterület jobban terhelhető és nagyobb a terméshozama is. Sokan a legbonyolultabb metszésnek gondolják a lugasét. Az alapelv amikor az ollóval hozzákezdünk a letermett részek eltávolításához, hogy majdnem minden lugastőke vízszintes vagy ferdén vezetett törzsben, illetve karokban végződik. Ezeken kell kiképezni a termőalapokat. Tulajdonképpen minden egyes ilyen termő- alapot egy-egy kis tőkeként, önállóan kell kezelni. Hasznosíthatjuk azt a sok száz éves tapasztalatot is, hogy a cseren nőtt vesszők a teljes termő- értékűek, a több éves részek pedig a termést alig hozó fattyú- vesszöket hozzák. Ez azonban a lugasművelésnél bizonyos mértékig módosul. A több éves lugason, ahol nagyobb a fatömeg, legtöbb esetben a fattyúvesszők rügyei is éppen olyan termékenyek lehetnek, mint a cseren' nőiteké. Meg kell említeni, hogy ennél a művelési módnál olyan fajták alsó rügyei is hozhatnak fürtöt, amelyeket az alacsony művelésnél terméketlennek hittünk. Ilyen például a Leányka vagy az AfuzAli. Igyekezzünk úgy metszeni, hogy a termőalapok ne magasodjanak fel. A legalsó vesszőkből hagyjunk termő és ugarcsapokat, az előző évi magasabbakat pedig tőben lemetszve „ejtsük” vissza. A felkopaszodott, elöregedett lugasok terméshozamát már nem lehet a metszéssel befolyásolni, mivel azonban a szőlő jól tűri a visszavágásokat, könnyű megújítani. Egészen a föld szintjéig metsszük vissza, mert az életképes szőlő ilyenkor is erőteljes vesz- szőzetet nevel. Nemcsak a metszéssel növelhetjük a terméshozamot, hanem egyéb módon is. Solymosi Tivadar hercegszántói olvasónk levélben számolt be az elmúlt évi tapasztalatairól. Házikertjében szőlőn is kipróbálta a Ti tavit enzimaktiváló szert. A nyolc éves Sylvoz művelésű Irsai Olivér szőlőjét először a virágzás után permetezte 0,2 százalékos Titavittal, 'majd ezt követően havonta egy alkalommal, összesen négyszer. Természetesen nem az egész ültetvényét, s így a kontrollal összehasonlítva látható volt. a különbség. A kezelt területen nem lépett fel a klorozis. A szőlő levélzete egészen a fagyokig 'üde zöld volt, tehát a vesszők jobban beértek, mint a Titavitot nem kapott tőkéké. Mindkét területen szeptember 3-án szüretelt Solymosi Tivadar és a kezelt területen 17,8 cukorfokos volt a tenmés, míg a kontrolion csupán 16,6. Az új, nagysikerű készítmény a közel jövőben megvásárolható lesz a növényvédő szert és műtrágyát forgalmazó boltokban, ahogy ezt Fenyvesi Gábortól a megyei AGROKER vállalat munkatársától .megtudtuk. Már az első negyedévben a 60 literes, úgynevezett nagy kiszerelésű Titavithól 10 tonnát rendeltek a gyártótól, de a kertbarátokat jobban érdeklő fél literesből is lesz elegendő, mert 4 tonnányira kaptak ígéretet a gyártó vegyipari vállalattól. Cz. P. BERUHÁZÁS KÖZÖS ERŐVEL 1 Összefogtak a dunapataji termelőszövetkezetek A Petőfi Tsz-nek nemcsak a kecskeméti gyárral, hanem jóval előbb a helyi mezőgazdasági nagyüzemmel, az Űj Élet Tsz-szel is igen jó kapcsolata alakult ki az utóbbi években. Dr. Hegedűs 'Sándor és Árvái István a két közös gazdaság elnöke, valamint a szövetkezetek szakvezetői sűrűn találkoznak, hogy a közös érdekű tennivalókat megvitassák. Az 1980-as gazdasági évet mind a két szövetkezet tisztességes nyereséggel zárta, de termelésfejlesztési alapja kevés volt ahhoz, hogy nagyobb értékű beruházást megvalósítson. A nagy teljesítményű gabonaszárítót, amely mindkét szövetkezet növénytermesztési ágazatát kiszolgálja, közös erőből építették fel, fele költséggel, mintha külön-külön léte. sítik. Az Űj Élet és a Petőfi Tsz azonban a mezőgazdsági terme-t lésen kívül a nagyközség egész la. kosságát érintő beruházás kivitelezésére is összefogott. A Du- napatajon átvezető 51-es számú főútvonal mentén üzemanyagtöltő állomást építenek egy arra alkalmas téren. Az építők úgy tervezik, hogy május elejére át is adják a rendeltetésének a közhasznú létesítményt. Kiss Antal mm • A két szövetkezet közös erővel építi az üzemanyagtöltö-állomást. (Méhes! Éva (elvételei) Az alföldi mezővárosok között Dunapataj a XVIII. század elején már népes településnek számított. Városi rangját a letűnt századok során elvesztette, a mezőgazdasági termelésben betöltött szerepe csorbítatlan maradt. A környék éghajlata, talajadottsága a kenyér- és takarmánygabona számára volt a legkedvezőbb. A nagy kiterjedésű gyep az állattartást mozdította elő. A határ egyes részein a szőlő, gyümölcs honosodott meg, míg a folyó közelsége, az akkortájt még olcsó vízszerzési lehetőség a fűszer- és zöldségnövények termesztésére serkentette a patajiakat Ezt a hagyományt örökölték az 1949-ben megalakult első szövetkezetek. A többszöri egyesülés után végül is két nagygazdaság jött létre, az Űj Élet és a Petőfi Tsz. E két termelőközösség gondja lett a pataji szántók, kertek művelése, a nagyüzemi, háztáji állattartás fellendítése. Itt, Kalocsa szomszédságában, említésre méltó ipari üzem a felszabadulásig nem létezett. A környéken működő paprikamalmok államosítása, összevonása után 1949-ben, a Kalocsai Paprika- és Konzervipari Vállalat telepe lett a dunapataji felvásárló hely. A paprika- és zöldségszárítás, savanyúsággyártás, később a helyi ipari szövetkezet néhány részlege, majd a műanyagfeldolgozó vállalat teremtett ipari munka- alkalmat. Tavaly pedig a Petőfi Termelőszövetkezet cipőfelsőrész-varró üzeme nyílt meg, ahol jelenleg ötvennégy nő dolgozik. Űj iparág honosodott meg ezzel a nagyközségben. Az Alföldi Cipőgyár és a Bőripari Kutató Intézet szakembereinek közreműködésével a dunapataji lányok, asszonyok rövid idő alatt elsajátították a szükséges ismereteket. A Petőfi Tsz kisegítő részlege építette a munkacsarnokot, a szövetkezet előlegezte a gyárnak a gépvásárláshoz szükséges összeget, és tavaly augusztus eleje óta folyamatosan termel a cipőfelsőrész-varroda. Október végétől kezdve már teljesítménybérben dolgoznak az új munkahelyen, és jó minőségű fél. késztermékeket állítanak elő. A Petőfi Tsz és az Alföldi Cipőgyár több évre szóló szerződésben rögzítette a kölcsönös érdekű kapcsolatokat. Ennek fontos része az a megállapítás, amely szerint a cipőfelsőrész-varroda dolgozói évente húsz napot a mezőgazdasági munkában segítenek. • Világos, szép munkahely a cipőfelsőrészvarroda a Petőfi Tsz-ben. • Négyen az ötvennégyből : Czirják Imréné, Malomsoki Józsefné, Mleszák Sándorné és Simon Jánosné. ■Részt vesznek a termésbetakarításban és egyéb idénymunkában, a gyárral negyedévenként egyeztetett időpontban. Számos, korábban Kalocsára, vagy más, távolabbi munkahelyre eljáró asz- szony, leány talált számára kedvező munkaalkalmat, s ezzel lehetőséget arra, hogy több időt tölthessen otthon, a hozzátartozói körében. r Március 19-töl 28-ig szőnyeg,- lakástextil- és hűtőgép-bemutató a Kecskeméti Centrum Áruházban Minden hűtőgépet vásárló vevő 1 szifont + 2 cs. patront kap ajándékba. OTP-RE IS VÁSÁROLHATÓ ŰJ CIKKEK: Minden típusú hűtőgép Minden automata mosógép, . OTP-hitellevélre is kapható. hazai gyártmányú gáztűzhelyek, Díjtalan házhozszállítás. hazai gyártmányú kerékpárok.
