Petőfi Népe, 1981. március (36. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-18 / 65. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1981. március 18. DÍSZNEK SZÉP, DE A HÚSA SEM MEGVETENDŐ Galambtenyésztés Kiskőrösön 9 A kolozsvári bemutatón diplomát nyert a kiskőrösi egyesület. Van, aki a galambászokat hóbortos embernek tartja. „Mennyit el tudnak piszmogni azokkal a galambokkal! Felengedik, röptetik őket, még fütyülnek is hozzájuk — és lesik, hogy verődnek odafönn falkába. Megéri ' ez nekik? — zsörtölődött egy Ízben ismerősöm. Aranykoszorús mestertenyésztő • Egy szép Koburgi pacsirta. (SOCIMI* CENlRAli A CRESCITORILOR DE FORUMBQ din REPUBLIC« SOCIALIST« ROMANIA DIPLOMA Asoiitditi (tütát.cotunvéu í/»,?8 TióUrv 'Kisfc&ő* 'R.P. Unható *n< —Af hkSeímii *k, . • Röptetés az udvaron Filus Tiboréknál. • Marton István, aki tavaly nyolc mázsa húsgalambot értékesített. (Jobb oldali képünk.) (Straszer András felvételei) Kiskőrösön hetvenen mondták erre, hogy — igen, megéri ez a hobbi! Hetvenen — szőlőművelők, kereskedők, technikusok, 16—18 éves szakmákezdő fiatalok, gépkocsivezető, tanár és így tovább —, akik közül nyolcán valóban „csak” röptetnek (időnként több száz kilométeres versenytávon, felhők felett, 4000 méter magasban), tízen dísznek (kiállításokra), de a legtöbben — mintegy félszá- zan — húsáért, gazdasági hasznáért tartanak galambot. Filus Tibor aranykoszorús mestertenyésztő 35 éves, de már 11 esztendős kora óta foglalkozik galambokkal. A helybeli tenyésztők 78-as számú egyesületének titkára — társadalmi- munkában —, különben húsboltvezető. Délután 1-től 3 óráig az üzlet zárva. Ezen a szép, igazán' tava- szias csütörtökön örömmel tesz- vesz Filus Tibor a galambudvarban, Bartók Béla utcai házánál, ahol meglátogattuk. A fekete-fehér, nagy testű magyar óriások dús tollazattal sétálnak az udvaron. A lábuknál vastagon nőtt, a földet seprő tollal úgy hatnak, mintha valamilyen nagyestélyit öltöttek volna magukra. A szürke Koburgi pacsirtagalambok viszont költőketreceikben már a tavaszi nászhoz készülődnek. Ami különös figyelmet kíván a tenyésztőtől: a párzás előtt 5—6 napig védelmül dróthálót tesz a tojó és a hím közé, hogy a heves hím ne tudjon kárt tenni a másikban. Az együttlét 6., 7. és 8. napjára azonban a hím megszelídül, és így már alkalmassá válik a megtermékenyítésre. Sikersorozat külföldön Filusék kilencéves kisfiúkra, Tiborra már rábízhatják az állomány egy részének nevelését. — A magyar óriásokat ő gondozza — mondja róla az édesanyja. Az apa példája a családban, úgy látszik, hagyományteremtő. Turancsik László, Antal István, ifjú Haskó Sándor, Kecskés István és a többi egyesületi tag tudja róla, hány nevezetes bemutatón vett részt galambjaival. Meghívták például Szocsiba, Lipcsébe, Növi Sadra, Brnóba, a wel. szi európai kiállításra, egy fővárosi bemutatóra, s még számos helyre. Ezek emlékét oklevelek és vázák tucatjai őrzik« Legszebb Koburgi pacsirtáját 95 ponttal értékelték egy alkalommal, ami nemzetközileg is kiváló. Mint lapunkban nemrég megírtuk, Kolozsváron már megvolt az idei első galamb- és kisállatkiállítás. Ezen a kiskőrösiek száz galambbal szerepeltek és kilenc Champion-díjat nyertek. A nyertesek közt volt Filus Tibor is, aki hálás érte, hogy Kiskőrös tanácsa elismeri és támogatja tenyésztői munkájukat, sőt a Bem József általános iskolától a legutóbb autóbuszt is kaptak, amellyel a kolozsvári bemutatóra elutazhattak. 1 j De mi lesz a húsgalambokkal ? Marton István galambjai is , népszerűek, külföldön» bár. — ' mint az alábbiakból kiderül — >egy kis kerülővel és másképpen. A Rákóczi út 134. szám alól tavaly nem kevesebb, mint 800 kilogramm húsgalambot adott át az ócsai Vörös Október Tsz felvásárlójának. A jövedelem se volt mellékes, ami ebből származott; egy kilogramm galambért 104 forintot kapott. A házilag nevelt húsgalambok előtt eddig két út „állt”: vagy megvették az ócsaiak, vagy a kiskőrösiek elkocsikáztak velük a Kiskunhalasi Baromfifeldolgozó Vállalathoz. Kopasztva, csomagolva jó exportcikké vált határainkon túl a nemcsak nézhető, de de ehető galamb. Az értékesítés biztonsága azonban — remélik, csak átmenetileg — az idén megrendült. Mert míg Berlinből felbocsátott postagalambok még aznap ideérnek (a jó galamb soha nem marad el éjszakára!), Ócsárol nem jön a felvásárló. A tenyésztők, a helyi áfész megbízottja és az ócsaiak között filléres vita támadt a közvetítői hasznot illetően. Amíg ezt nem rendezik, a galambok csak turbékolhatnak, mert hiszen gazdáiknak a Kiskunhalasra járás sem lehet tartós állapot: A helybeli felvásárlás megoldása (ha úgy tetszik: visszaállítása) is megérne egy oklevelet. K — 1 A jogsegélyszolgálat Bács-Kiskun megyei tapasztalatai KÉRDEZZEN — FELELÜNK Milyen kistraktor után kell a Megyénk számos háztáji és kisegítő gazdaságában különféle praktikus munkaeszközöket használnak, mélyek sorában leggyakoribbak a munkagéphez és pótkocsiihoz egyaránt hozzákapcsolható kistraktor ok. Tulajdonosaik közül a balotaszállási Vígh Mihály, a bácsalmási Varga János, és a kwnszentmiklósi Nagy József fordult legutóbb szerkesztőségünkhöz. Többek nevében amiatt'panaszkodnak, nincsenek tisztában azzal, milyen vontató után mennyi adót kell fizetni, mert erre vonatkozóan nem kaptak egyértelmű, meggyőző felvilágosítást a helyi tanácstól. így aztán egyelőre csak az egymásnak ellentmondó közléseket ismerik: egyesek szerint a nyilvániartásba-vétel nélkül birtokban tartható vontatók mentesek az adózás alól, mások azt mondják, e fizetési kötelezettség mindegyik kis teljesítményű erőgépet érint, s vannak, akik úgy vélik, a megmunkált terület mértéke alapján számítják ki a kiegyenlítendő adóösszeget. E találgatások jogosan bosszantják olvasóinkat, s érthető, hogy szeretnék végre tudni: mit tartalmaznak a szóban forgó előírások? Mindenekelőtt arra hívjuk fel a figyelmet, hogy az óránként huszonöt kilométeres sebességnél gyorsabban nem haladó — és a közutat használó — traktorok lassú járműveknek minősülnek. Ezeket a forgalomba helyezés előtt meg kell vizsgálnia az Autófelügyeletnek, mely ha rendben találja műszaki állapotukat, Kaphat-e gyermekgondozási Rendhagyó helyzetben van a Szabadszállás, Ady Endre u. 31. szám alatt lakó Gyállay család, ahol négy-, illetve két és fél éves gyermekeket nevelnek a szülők. A jelenleg még gyesen levő anyuka már tavaly is kórházi ápolásra szorult, s az orvosi vélemény szerint az idén szintén szükség van a hasonló kezelésre. Nem kis gondot jeleni azonban, hogy a kiskorúakat ki gondozza eme idő alatt, ugyanis a rokonságban sincs senki — pl. nagymama —, aki segítséget nyújtson. Egyedüli megoldás, ha az apa marad odahaza a kicsikkel, nem tudja viszont, hogy a távollétét hogyan számolja el munkahelye, a MÁV. Az egyedülálló férj vajon jogosult-e a gyermekgondozási szabadságra? — kérdezi olvasónk. Az intézményi gyógyellátásban részesülő édesanya helyett a gyermekkel otthon tartózkodó ót fizetni? igazolólappal és azonosítási táblával látja el őket. A további teendőkkel a közlekedési- és postaügyi, valamint a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter tavaly július elseje óta hatályban levő 5/1980. (II. 6.) KPM-MÉM számú együttes rendelete foglalkozik, melynek értelmében a munka-, illetve szövetkezeti tagsági viszonyban álló dolgozó tulajdonába került mezőgazdasági gép üzemben tartását — kérelmére — a lakóhelyileg illetékes tanács vb szakigazgatási szerve engedélyezi, feltéve, ha az ezzel kapcsolatos hozzájárulását előzetesen már megadta az érintett munkahely. A nemcsak saját célú feladat ellátására, de esetleg bérmunkára vagy a lakossági fuvarozásra is jogosító engedélyről hivaUilból értesül az adóhatóság. E pénzbeli kötelezettséget a áztáji és kisegítő gazdaságok jövedelemadójáról szóló 4/1980. (II. 6.) számú minisztertanácsi rendelet taglalja. Eszerint jövedelemadót kell fizetnie annak a tulajdonosnak, aki 11 kW-on (15 lóerőn) felüli mezőgazdasági vontatót (traktort), hozzákapcsolható pótkocsit vagy teherautót üzemeltet. A trakor kizárólag saját célú használatakor 1600 forint az évi adó, ha pótkocsi is van hozzá csatlakoztatva, már 3000 forintot kell ilyen címen fizetni, bérmunka esetén pedig még nagyobb ez az összeg. Ha mindezek ismeretében úgy gondolják, adózásuk körül gondok vannak, javasoljuk, kérjenek írásban vizsgálatot és intézkedést a járási hivatal pénzügyi szakhatóságától, mely készséggel áll az állampolgárok rendelkezésére. szabadságot- az apa? apuka egyedülállónak minősül, társadalombiztosítási ellátást — táppénzt — azonban csak akkor kaphat, ha a kisgyermek beteg, s ápolni kell. Amennyiben csupán gondozásról-nevelésről van szó, az apa fizetett, vagy fizetés nélküli szabadsága terhére végezheti ezt odahaza. Itt mondjuk el, hogy az ilyenkor nehéz anyagi körülmények közé került csalá- döt" kérelem alapján szociális támogatásban részesítheti a munkáltató. sőt segélyt utalhat ki ré_ szére a helyi tanács is. Végül megemlítjük, ha a kismama kórházi tartózkodása hosszabb időt — több — hónapot vesz igénybe, s a három év alatti gyermeke gondozását csak a férj vállalhatja, az e célból otthon töltött ideje'méltányos jogi rendezése érdekében célszerű közvetlenül kérni a Munkaügyi Minisztérium közbenjárását, segítő intézkedését. Lesz-e új papír- és dohánybolt Páhin? TT Akár az országos, akár a megyei adatokat vizsgáljuk, megállapít- ható, hogy a munkajogi ügyek száma jóval kisebb a polgári jogi ügyeknél. Ennek több oka van. Feltétlenül figyelembe kell venni, hogy a munkajogi viták száma már a jogsegélyszolgálat bevezetését megelőzően is lényegesen kevesebb volt,-mint a polgári jogi pereké. A jogsegélyszolgálatnak elsődleges célja a munkaviszonyból eredő viták megoldása, sőt ezek megelőzése. A tapasztalatok arra utalnak, hogy a viták peren kívüli rendezése, vagy a panaszokat kiváltó okok egyeztetés útján történő kiküszöbölése igen gyakran a gazdasági veze. tő megértésétől, segítő- és tárgyalókészségétől függ. A munkaügyi viták alakulásánál azt az érdekes következtetést lehet levonni, hogy a jogsegélyszolgálat tevékenysége egyúttal növeli és csökkenti is a munkaügyi viták számát. Csökkentést eredményez a viták megelőzé. se, egyeztetéses rendezése. Növelést okoz viszont az, hogy ha a jogsegélyszolgálat egyeztető lépései nem vezetnek eredményre és a dolgozó igénye csak a munkaügyi vitát eldöntő szervek előtt érvényesíthető. Emellett »Ren sok dolgozó kér a korábban „rejtett” törvénysértésre orvoslást. Ez a tény is növeli a munkajogi jellegű ügyek, viták számát. A családi békéért A családpolitika, a családi ügyekben felmerülő vitás kérdések megoldásának segítése a jogsegélyszolgálatnak rendkívül fontos feladata. A jogsegélyszolgálat az eddigiekben a várakozásnak megfelelően kapcsolódott be a családi ügyek intézésébe. E téren különös szerephez jutott a nevelés, a meggyőzés, a békéltetés. Nem «egy jogsegélyszolgálat megkísérli' helyreállítani a megromlott családi békét is. A családi élettel kapcsolatos ügyek aránya az országos átlagot jóval meghaladja azokon, a munkahelyeken, ahol a dolgozók többsége nő. Ezeken a területeken a jogsegélyszolgálatra komoly feladat hárul a megromlott családi élettel kapcsolatos gondok orvoslására. A segítségnyújtás formáit az eddigi tapasztalatok szerint helyesen választotta meg a jogsegélyszolgálat, és valóban azoknak nyújtott segítséget, akik aura rászorultak. A polgári ügyek köréből igen sok került a jogsegélyszolgálat elé. Szövetkezeti vagy OTP-lakás, gépesített háztartás ma már természetes a dolgozó emSer számára. A tulajdonosi viszonnyal azonban gyakran bonyolult jogi kérdések, viták, problémák járnak együtt. Indokolatlan lenne, ha ezekben a jogviszonyokban a jogsegélyszolgálat megtagadná a dolgozók által igényelt segítséget, hiszen a munkával szerzett javaik köré kerekedett bonyodalmakat kell ilyen esetekben rendezni. Ezért a jogsegélyszolgálat erejéhez mérten segít a dolgozóknak a mindennapi élet ügyeinek rendezésében e téren is. • . A sértett képviseletében A jogsegélyszolgálat a büntető és szabálysértési ügyekben főként a sértett képviseletében jár el. A közlekedési és szállítási vállalatoknál működő jogsegélyszolgálatok azonban a gondatlan bűnelkövetők részére is jelentős számban adtak segítséget, képviseletet. Ä képviseletet ilyen esetben egyrészt az teszi indokolttá, hogy a közlekedési bűncselekmények és szabálysértések ezeknél a vállalatoknál összefüggnek a dolgozók munkaviszonyával, vagyis a dolgozók munkaköri kötelezettségeik teljesítése során kerülhetnek olyan helyzetbe, amely miatt eljárást indítanak ellenük. A jogsegélyszolgálat ilyen esetben a védelem során — a dolgozó javára szóló mentő- és enyhítő körülmények feltárásával segíti az igazságszolgáltatást. Másrészt a képviseletet indokolja az is, hogy a közlekedés és szállítás területén működő jogsegélyszolgálatok kellő jártassággal bírnak a közlekedéssel kapcsolatos valamennyi olyan kérdésben, amely lehetővé teszi az objektív igazság megállá- pítását. A jogsegélyszolgálat közreműködése tehát e téren kifejezetten hasznos az igazságszolgáltatás szempontjából is. A törvényesség őre is A jogsegélyszolgálatnak van egy nagyon fontos, eddig még nemigen tudatosított feladata, nevezetesen az, hogy a jogsegély- szolgálatnak a vállalaton vagy intézményen belül a törvényesség őrének is kell lennie. Ha olyan belső utasításokat, rendelkezéseket adnak ki, amelyek ellentétesek a jogszabályokkal, akkor azokat nemcsak, hogy mérvadónak nem tekintheti a jogsegélyszolgálat, hanem egyenesen kötelessége, hogy intézkedést kezdeményezzen megváltoztatásukra, megszüntetésükre. Erre a szakszervezeti bizottságot megillető jogok módot adnak. Akkor áll tehát feladata magaslatán, ha a létrejötte előtt hozott vállalati szabályokat megvizsgálja a törvényesség szempontjából, és ha az újabb rendelkezések kimunkálásában a szak- szervezeti bizottság jogi tanácsadó szerveként közrejs működik. Gyorsabb és ingyenes Feltétlenül meg kell említeni azt az el nem hanyagolható termelési értéket és megtakarított munkaóraszámot is, amelyet a dolgozók, és végső soron a vállalatok nyernek azzal, hogy* az embereknek ügyes-bajos dolgaikkal nem kell munkaidőben hatóságokhoz és más fórumokhoz fordulni — azt házon belül — a jogsegélyszolgálat igénybevételével és segítségével tudják rendezni. Azt is megállapíthatjuk, hogy a jogsegélyszolgálat működésében közvetett anyagi juttatás is rejlik, mivel a dolgozót nem terheli anyagi kiadás a bíróság előtti képviselet, iratszerkesztés, tanácsadások igénybevételénél. A jogsegélyszolgálat a szakszervezeti munka szerves része, és mint ilyen nem veszi át, és nem is veheti át más szakszervezeti szervek feladatát és hatáskörét. Tehát az a helyes és követendő gyakorlat, ha a szakszervezeti tevékenységet minden szakszervezeti társadalmi munkabizottság ösz- szehangoltan, a helyes munkamegosztás alapján együttesen végzi, de egyik sem veszi át más reszortok jog- és hatáskörét. A szakszervezeti jogsegélyszolgálatnak együtt és összehangoltan kell végeznie munkáját a többi szak- szervezeti társadalmi munkabizottsággal! Kölcsönösen szükséges igényelni és segíteni egymás munkáját a szakszervezeti tagság és a dolgozók ügyeinek intézésében, segítésében. A jogsegélyszolgálat megszervezése és bevezetése óta eltelt több mint öt év tapasztalatai alapján megállapítható, hogy a szakszervezeti jogsegélyszolgálat az eredetileg kitűzött céloknák megfelelően, rendeltetésszerűen működik. Igazolta azoknak az elképzeléseknek a helyességét, amelyet az ’MSZMP Központi Bizottsága az 1974. március 19—20-i határozatában megfogalmazott. Nagymértékben hozzájárult a törvényesség megszilárdításához, erősítette a dolgozók jogbiztonságát. A jogsegélyszolgálatok az eddigi tevékenységük során megteremtették azt az erkölcsi alapot, amely szükséges a szakszervezet és a tagjai közötti további bizalom kiszélesítéséhez. Dr. Varga Miklós járásbíró Sokak nevében panaszolja a Páhin lakó Maczkó Sándor, hogy jó néhány hónap óta zárva tart a papír- és dohányárut forgalmazó egyetlen helyi szaküzlet, mert a vezetője nyugdíjba ment, s az utódlás kérdése azóta is megoldatlan. A következmény pedig az, hogy a községbeliek legközelebb csak a szomszédos helységekben juthatnak hozzá az ilyen cikkekhez, melyek beszerzése sok időt vesz igénybe és fáradságos is. Az illetékeseknek szándékában áll-e újra megnyitni e boltot? — tudakolja olvasónk. Amint arról a községi tanács szakigazgatási szervének vezetője, Balázs Istvánná tájékoztatott bennünket, a több mint 1700 lakosú településen rövidesen megkezdődik a szóban forgó áruk szaküzletben történő újbóli forgalmazása. Egy képzett kereskedő részére adott ugyanis nemrégen működési engedélyt a hatóság, aki jelenleg a Kossuth utcán levő bolti épület átalakítását, korszerűsítését végzi, s a vállalásának, illetve kötelezettségének megfelelően ez év közepétől áll a vásárlóközönség rendelkezésére. A tervek szerint nemcsak papír- és dohányárut, de ajándéktárgyakat is értékesít majd. Hozzátartozik az igazsághoz, hogy eme iparcikkek zöme jelenleg is kapható a községi ABC-áruházban. CIKKÜNK NYOMÁN Még egyszer a GELKA-ügyről Az elmúlt napokban többször is foglalkoztunk e rovatunkban a háztartási gépek, illetve híradástechnikai készülékek javítása körüli visszáságok- kal, soltvadkerti, tiszaalpári, kiskunfélegyházi és kecskeméti olvasóink panaszai alapján. Ennek során kiderült, hogy egyes szervizek tetszés szerint fogadják, vagy utasítják el a garanciális munkát, másutt a számlázást végzik sajátos módon — arra a következtetésre jutottunk, nemcsak e szolgáltatási tevékenység hagy kívánnivalót maga után, de az ottani ügyintézés szabályos volta, kulturáltsága is. Azóta megkaptuk az illetékesek válaszait is, belőlük megtudtuk, a sérelmek jogosak voltak, s az orvoslásukra is sor került. Az egyik szerviz a számlát korrigálta és visszautalta a megrendelőtől tévesen felvett összeget, a másik javítórészleg a garanciális kötelezettségének tett maradéktalanul eleget, ám történtek személyi vonatkozású és a munkát, az ügyvitelt gördülékenyebbé teyő érdemi intézkedések is. A napokban ismét levelet kaptunk GELKA-ügyben, mégpedig a megyei tanács vb. ipari osztályvezetőjétől, Vágó Ivántól, aki egyebek között ezeket írta: Vizsgálatunk alapján intézkedtünk, hogy a GELKA ne csak a jogtalanul felvett pénzt térítse meg, de utólag közölje a kötelező 3 hónapi jótállási időt is a megrendelőkkel. A túlszámlázásért felelős személy ellen munkahelyi felelősségre vonást kezdeményeztünk, továbbá kértük a belső ellenőrzés hatékonyabbá tételét és a panaszügyek gyorsabb elintézését. S minthogy a munkadíjak hivatalosan megállapított díjtételei esetenként aránytalanul magasak, javasoltuk a GELKA központjának az árjegyzékben foglaltak felülvizsgálatát. A panaszokban érintett kiskőrösi Vegyes- és Építőipari, valamint a kiskunfélegyházi Fémipari Szövetkezet elnökeinek figyelmét felhívtuk arra, tegyenek megfelelő intézkedéseket a hasonló esetek elkerülésére, v Megköszönjük a cikkbeli jelzéseket, mert — bár szerencsére nem általános esetekről van sző — elősegítik a szervizi munka javítását, valamint a lakossági szolgáltatási igények színvonalasabb kielégítését. A megrendelők nevében <mi is köszönjük a megyei hatóság példás közreműködését, és e közérdekű .ügybeni következetességét! összeállította: Velkei Árpád
