Petőfi Népe, 1981. március (36. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-18 / 65. szám

1981. március 18. • PETŐFI NEPE • 5

1881. március 13-án Hódmezővásárhelyen született Kiss Lajos Kossuth-díj as néprajztudós. A ház a túlnyomó paraszti lakosságú mezőváros Tarján városrészéhez tartozott, ahol agrárproletárok, kisbirtokosok éltek. A bankszolga apa és családjának élete nem sokban, legfeljebb a viszonylagos biztonságban tért el a környék lakóinak életszínvonalától, életmódjától. Érthető tehát, hogy Kiss Lajos gyermekkora ezzel a paraszti közösséggel teljes együttlélegzés- ben telt el. Az így szerzett tapasztalatok, közös élmények életre szólóan meghatározók lettek Kiss Lajos számára, bár pályája nem vezetett egyenesen a néprajztudományhoz. Gimnáziumi tanulmányai után a jóhallású, hegedülni is tudó, élénk mozgású, derűs fiatalember a színművészetet választotta elsőként. Ugyanakkor azonban meleg és szoros barátság alakult ki közte és a Vásárhelyen élő képzőművészek között. Tornyai János hívja fel figyelmét a nép által használt tárgyak szépségére, esztétikai értékére. Majd ezt követően a budapesti Néprajzi Múzeumban tett látogatás és Győrffy Istvánnal, a magyar néprajz kiemelkedő egyéniségével történt találkozása adnak új irányt érdeklődésének és pályájának is.

'Fordulatot jelent életében az 1904-ben Vásárhelyén megrendezett ipari és mezőgazdasági kiállítás, melynek népművészeti tárgyakkal megtöltött három szobája képezte az ottani néprajzi múzeum alapját. Az ekkor, 1905-ben létrehozott múzeumnak lesz először díjtalan, majd szerény tiszteletdíjas őre, vezetője Kis$ Lajos. A díjazás nagyon szerény ugyan, a kibontakozott gyűjtőtevékenység azonban rendkívül gazdag és eredményes. Néhány év alatt több mint ötezer tárggyal gyarapította a fiatal intézményt. A helyi meg nem értés és egzisztenciális okok késztették ./arra, hogy 1912- ben elfogadja a nyíregyházi múzeum által részére felajánlott állást. Józsa András mellett dolgozik hosszabb ideig, majd 1925-től

1948-ig az ottani múzeum igazgatói tisztét töltötte be. Bár elköltözött Hódmezővásárhelyről, de néprajzi munkásságában — amit

régészeti ásatásai (Geszteréd, Ófe- hértó stb.) mellett végzett, hű maradt szülővárosához. A nyíregyházi években írja a 30-as évek végén kiadott Szegény ember élete és a Szegény asszony élete című munkáit. Szabolcsi tevékenységének legnagyobb jelentőségű vállalkozása a „Régi Rétköz” című helytörténetet, néprajzot, sőt nyelvészetet is egybefoglaló monográfiája. Elsők között kápja ,1948-ban a Kossuth díjat. Ezután kiadott munkáival is kötődik szülővárosához. Ezek sorban: a Vásárhelyi híres vásárok, a Vásárhelyi hétköznapok és a Vásárhelyi kistükör. Elmélyülten foglalkozott és hiteles, életteljes képét adja az általa oly jól ismert századelejei művészéletnek is. Bár mintegy másfél évi ottani munkálkodás után 1950-ben a Néprajzi Múzeumból ment nyugdíjba, a tőle megszokott alapossággal dolgozott tovább egészen 1985. február 6-án bekövetkezett haláláig. Végakarata szerint Hódmezővásárhelyen a szép nevű Kincses temetőben temették el.

Mint említettük, a néprajzi tárgyakat festőművész barátai hatására először esztétikai alapon közelítette meg. Első múzeumi gyűjtésének gerincét is a vásárhelyi fazekasság, hímzés és bútorművészet tárgyai képezték. Nem kerülte el azonban figyelmét már az első jelentős kutatási témája, tudományos munkája. (A hódmezővásárhelyi tálasság) kapcsán sem a tárgyakhoz kötődő élet, a tárgyakat készítő, használó ember. A szép butellák, bütykösök, tálak, tányérok, Miska kancsók mögött észre veszi az azokhoz használt ólom és festék fazekast mérgező, pusztító voltát is. A „Szegény ember életében” monografikus igénnyel, ‘széles ívűén mutatja be a különböző foglalkozásokat. Nem kerüli el figyelmét és valóságlátását a mindennapi gondokkal küszködő napszámosok, agrárproletárok, a „nehezen élők” mellett a nem nagy számban ugyan, de szintén létező „könnyen élők” csoportja sem.

Igaz, nem alkalmazta a néprajztudomány pontos, forrás- és adatközlő módszerét, megjelölését a feldolgozásnál, de hiszen arra tulajdonképpen nem is volt szüksége, mert ő maga, saját élményei jelentették a forrást. Különösen a Szegény ember életében és a Szegény asszony életében érezzük azt a sajátos Kiss Lajos-i ötvözetet, melyben irodalom és tudomány, olvasmányosság és hitelesség, élet és társadalmi valóság, egyedi és általános ötvöződött egybe. Munkásságának e területe nem közvetlen, de távoli rokonságot tart példaképe, barátja, Győrffy István életművével. Fokozottan érdekelte a tárgyak élete. Vizsgálta, kutatta másodlagos, harmadlagos rendeltetés- és szerepvállalásukat, egészen az utolsó használati lehetőségig. így követi nyomon a díszes, hímzett subát annak utolsó állomásáig, addig amíg kutyafekvőhely válik belőle.

HAZAI TÁJAKON

Történelmünk

képeskönyve

(9A csarodal templom.

Az ország északnyugati végében, turistáktól alig háborítottan áll a népi építészet két olyan hason- líthatatlan gyöngyszeme, mint a csarodai és a tákosi középkori templomok.

Tákos temploma meglehetősen elhanyagolt. Döngölt földpadlóján düledeznek, hajladoznak a festett padok. De paticsfala sem az örökkévalóságnak készült. Lehajtott fejjel kell belépnünk az alacsony kapun, hogy elénk táruljon a mennyezet és a karzat fakazettás színessége.'

A csarodai templom — a román kori falusi népi építészet egyik iskolapéldája — alig néhány kilométernyire van innen.

A Káta nemzetség birtokán, Ráfael fia, Gábor épít. tette a templomot a XIII. század közepén, nem sokkal a tatárjárás után. A tégla dekoratív hatását felihasználó épület egyszerűsége, s a később hozzáépített galériás fa toronysisak harmóniája megragadja a mai szemlélőt. A külső vakolat festménymaradványai arról tudósítanak: hajdan az egész templom színes virágmotívumokkal, reneszánsz ornamentikával volt ékesítve. Ekkor, a XVII. században kapta a román kori torony is nyitott galériás, zsindelysisakját. -*

(Keskeny, mély ablakok — a tornyon ikerablakok — törik meg a fal síkját. Egyszerű kapu vezet a templom belsejébe.

A templomnak eredetileg nem nyugatról, hanem délről nyílott a bejárata, ide helyezték a szimmetrikus elosztású abFakcsoportot is. A nyugati részen a három árkádos karzat középrésze felett, árkádokkal áthidalt pillérek közt emelkedik a templom egyetlen tornya. •— A mütörténetírás * úgy véli a templom nyugati részének ez a fajta monumentalitása a kegyúr reprezentatív igényeit szolgálta.

m

Az épületben színekben, formákban tobzódik a képzelet. A templom építésével egyidős falfestmények csak 1972-ben kerültek napvilágra. Átszellemült arcú szentek, Mária a gyermek Jézussal — meghatóan naiv ábrázolásban. A gótikus keresztboltozattal befedett szentélyt a XV. században építették, s ezután keletkeztek a templom többi fal- fesményei, az apostolok négyesével elosztott, párosával az ablakokat közrefogó alakjait festették. 1642-ben a gótikus részleteket levakolták, és hímzésre emlékeztető népi motívumokkal' festették ki a templomot. Így kívánták a korábban katolikus templomot külsőségekben is reformátussá tenni. A XVIII. században került helyére a szépen faragott emeletes szószék, a hajóban RJhédey Ferenc epitá- fiuma, s 1777-ben a mai formájában kevéssé díszes kazettás mennyezet

A csarodai templom a hazai történelemnek szinte képeskönyve. Századok eseményei, politikai, társadalmi változásai tükröződnek az egyszerű festett falakon. - K .M.

Kis? Lajos-emlékszoba a hódmezővásárhelyi Tornyai Múzeumban.

Elvégezte és felhasználta azonban, ha a feladat úgy kívánta, a sokoldalú forráskutatást is (levéltár, szakirodalom stb.). Így jött létre a Régi Rétköz című, közel 40 éves munkája. Szívesen, örömmel és szeretettel foglalkozott a fiatal kutatókkal, adta át „dús élete kincsét”, mint arról oly melegen emlékezett meg mindig Ortutay Gyula. Ezért a segítőkész szeretekéért, nyugalmas derűjéért nevezték szakmai körökben országosan .Atyának”. Ennek ellenére módszerét tovább vivő tanítványai nincsenek, egyszerűen azért, mert sajátos, individuális teljesítménye nem másolható, nem utánozható. Szülővárosában nevét általános iskola, alakját köztéri márványszobor, életútját, munkásságát az általa is alapított múzeumban emlékszoba őrzi. Nyíregyházán, egykori munkahelyének falán emléktáblával áldoznak munkásságának. Ez év tavaszán Nyíregyházán, és a Rétköz „fővárosában”, Dooinbrádon emléküléssel, kiállítással, júniusban pedig a Magyar Néprajzi Társaság vándorgyűléssel, a szülőváros pedig még ugyancsak ez évben Emlékkönyv kiadásával teszi gazdagabbá centenáriumát.

Igaz, hogy életműve ismételhe- tetlen, egyszeri, ugyanakkor azonban Kiss Lajos kutatói etikája, tárgyszeretete, lelkiismeretessége, humánus szemlélete mind olyan tulajdonságok, amelyek túl munkássága szakmai-tudományos jelentőségén, mindannyiónk számára máig átsugárzó értékek.

Dömötör János

Húszéves az APN

Húsz évvel ezelőtt, 1961- ben alapították meg az APN (Novosztyi) szovjet sajtóügynökséget. Ma a • sajtóügynökség 85 országban tart fenn képviseletet, ezekben az államokban 111 irodája, kirendeltsége működik. Az APN-nek a Szovjetunió területén, a szövetségi köztársaságokban és a nagy ipari központokban 28 szerkesztősége van. A munkát több mint 3000 hazai és külföldi tudós, közéleti személyiség, író, művész támogatja. A -sajtó- ügynökség központi apparátusa a főszerkesztőségből és a könyvkiadókból áll.

Az APN 110 európai, afrikai amerikai, ázsiai országban, valamint Auszt. ráliában és Űj-Zélandon terjeszti anyagait, 110 ország, több mint 4000 tájé- és folyóirat-kiadójával, lapjaival, rádiótársaságaival tart kapcsolatot A külföldi olvasók részére az APN 21 képes folyóiratot 5 lapot és több mint;l50 egyéb kiadványt jelentet meg 55 nyelven, 2,5 millió példányszámban. A legismertebb magyarországi APN-kiad- vány a Fáklya.

NYELVŐR

A magyar nyelv hete

dokumentumok

A neves magyar dokumentartsta, Bokor Péter, US5 óta dolgozik a Századunk című televíziósorozaton. Az elsd ZS részben a huszadik század legfontosabb történelmi eseményeit jelenítette meg. A legutóbbi hetekben sugározta a Magyar Televízió, a sorozat újabb három alkotását, ma este pedig a befejezd, negyedik részt tűzi műsorra Végjáték a Duna mentén címmel. Ezek 1941. március lS-töl fogják át a második világháború befejezéséig tartó év tragikus történetét. A filmek talán legérdekesebb részel azok az Interjúk, amelyekben megszólaltak az akkori események közvetlen mozgatói, például a Gestapo budapesti fónöke, dr. Alfred Trenker, a náci 'biztonsági szolgálat (SD) magyarországi képviselője, dr. Wilhelm Höttl, Hitler teljhatalmú megbízottja, dr. Edmund Veesenmayer és Franz- Novak, az a névtelen tiszt, aki összeállította a magyarországi zsidókat Auschwitzba szállító vonatok menetrendjét.

0 Századunk &ndezojéní

m

— Magyar újságírónak még nem sikerült a volt háborús bűnösökkel interjút készíteni. Ügy tudom, dr. Veesenmayer önt is többször elutasította, míg végül is ráállt, hogy beszélgessenek. Dr. Höttl minden baloldali és kommunista újságírót náthára hivat- kozva utasított el. Hogy érte el, hogy mégis nyilatkozzanak?

— Senkit sem lehet kötelezni, hogy interjút adjon. Rendszerint levélben megírtam a kiszemelt, partnereknek, hogy miről és hogyan szeretnék filmet készíteni. Sokan elutasítottak, de ha valaki hajlandó volt nyilatkozni, akkor korrektnek kell maradnom, azaz nem hamisíthatom meg a beszélgetésünket, nem jelenhet meg a kész filmen olyan, amit én nem mondtam a partnerem szemébe. Betartom a fair play szabályait Én nem vagyok vádló, bíró. Ha valakit nem ítéltek el a háború után — bár a világnézetem szemben áll'az övékével — nem vághatom a szemébe, hogy uram, ön gyilkos. Ha agresszív és provokatív vagyok, azonnal bezárkóznak. Az a célom, hogy tisztázzak valamit, amiről ők sokat tudnak.

— De már egyre kevesebben vannak életben. Nem kellett volna Jtorábban felkeresni őket?

— Korábban nem válaszoltak volna. Meg kellett öregedniük. Azért mernek nyilatkozni, mert már csak múltjuk van, jövőjük nincs.

— Kik voltak a legérdekesebb interjúalanyok?

— A „nagy halak” nem feltétlenül azok, akik a legnagyobb rangot viselték. Számomra minden interjú egy leendő film tartozéka. Dr. Trenker például, a hajdani Gestapo-főnök Budapesten, „kis” ember volt a német katonai hierarchiában, de a beszélgetések közben kiderült, hogy sok érdekes dologról tud. A másod-, harmadvonal tisztjei sokszor értékesebbek számomra, mert hitelesebb, objektívabb képet nyújtanak: kisebb szerepet játszottak, s kevésbé akarják a maguk személyiségét előtérbe tolni. Közeli példát említek: nemrég Ausztriában találtam egy szárnysegédet, Franz Adonyi-Naredyt, aki bizalmas embere volt Vörös Jánosnak, a magyar honvédhadsereg egykori vezérkari főnökének. Adönyi-Nareay szerepe nem volt jelentős, -de7 mindent tud Vörös Jánosról. Érdekes dolgokat mesélt például Sztójay Döme miniszter- elnökről és Vörös látogatásáról

H

• Bokor Péter rendező dr. H5ttl otthonában, az ausztriai Bad Aus. see-ben.

■Hitlernél 1944. június 6-án, éppen a normandiai partraszállás napján. Előkerült a Kecskeméthez sok szállal kötődő Vörös János naplója is, s megkaptam a feljegyzéseket a Hitlernél tett látogatásról. De az esemény képszerű megjelenítéséhez számomra nélkülözhetetlen egy jó filminter- Jú.

— Hogyan talál azokra, akiket megszólaltat?

— Csak a kezdet volt nehéz. Amikor az ember különböző iratokat forgat, sok mindent találhat. Főleg a háború utáni népbírósági perek iratanyaga jelentett sokat, például a tanúk vallomása, mert feltüntették az adataikat is. Ennek alapján el tudtam indulni. S ha már beszélgetek valakivel, közben elő-elöfordul egy név, azonnal rákérdezek, él-e még az illető, hol lakik, hivatkozhatok-e az interjúalanyra. Itt térek vissza a beszélgetésünk elejéhez.

Ha én korrekt vagyok valakivel, ha nem csaptam be, s elmondhatta, amit akart, ajánlani fog másoknak is, hiszen azonnal l&d- ják egymásnak a „forró drótot”.

Ha csak egyszer vétek a fair play szabályai ellen, vége a munkámnak, többé nem nyilatkozik senki.

— Miről szólnak a következő epizódok?

— A legutóbbi négy epizód témája a német megszállás, az utá-^ na következő hetek, és a magyarországi zsidók deportálása. A következő három film forgató- könyve már szintén készen van, ezekben 1944 nyarát elevenítjük fel. Ekkor valósult meg a normandiai partraszállás, a Hitler elleni merényletet ekkor követték él, ekkor történt a romániai fordulat is. De Magyországon nem történt semmi. Horthy és környezete megkísérelte a partraszállás után egy, a németektől függetlenebb politika kialakítását; a kormányzónak sikerült is nagy katonai erő felvonultatásával meggátolni a budapesti zsidók deportálását, de a Sztójay-kormányt már^iem tudta meneszteni. Horthy pontosan látta, mit kellett volna tenni a kiugráshoz, de a határozott lépést mégsem tette meg. Csak várt és várt. De ez struccpolitika volt, s tudjuk, a strucc sem ér el semmit, ha, a homokba dugja a fejét.

Eszéki Erzsébet

Már tizenötödik éve hagyomány, hogy minden évben megrendezzük a magyar nyelv hetét.

I Amikor 1967-ben először rendezték meg Budapesten, még csak jelképes megemlékezés volt. Az- I óta tovább szélesedett a nyelvi | hetek előadássorozata. Nemcsak a fővárosban, hanem vidéken is tartottak előadásokat, sót később a központi rendezvények gazdája egy-egy vidéki város, volt, legtöbbször olyan, amelynek nyelvi hagyományai voltak. Ojabban már minden évben egy-egy központi téma köré csoportosultak az előadások. __

Az idei nyelvheti előadások témája a társadalmi fejlődés és a nyelvi magatartás megváltozása.

Ezzel foglalkozott a televízió első műsorában március 10-én A nyelv világa című adás. A meghívott vendégek, Köpeczi Béla és Lőrin- cze Lajos, valamint a műsorvezetők, Grétsy László és Szépe _ György nagyon jól tájékoztatták a nézőket a nyelvhét központi témájáról. Kifejtették, hogyan kapcsolódott a társadalmi fejlődés és az emberi magatartás, ez utóbbival együtt változik a nyelvi magatartás is. Különösen felötlő a megszólítás- és a köszönésformák változása.

A műsor vendégéi és a műsorvezetők kötetlen beszélgetés for- I májában tanulságos példákkal bizonyították a nyelvi magatartás I változását. Először a franciaországi nyelvi magatartás kötött nor- • marendszerének a nagy francia

forradalom utáni alakulásával mutattak rá a megszólítás megváltozására.

A magyar példák idézésével is bizonyítoták a megszólítás formáinak gyökeres változását. E példák tárgyalását egészítjük most ki nyelvtörétneti adatokkal. Az úr és az asszony jelentése nagyon , megváltozott. Az úr régen királyi herceget jelentett, és valószínűleg ez volt a királyság előtt a fejedelmek megszólítása is. Hasonló7 képpen megváltozott asszony szavunk jelentése is. Ezzel eredetileg a királynét szólították meg. A Győr megyei régi Asszonyfalva (ma Győrasszonyfa) helynévnek királynéfalva az eredeti jelentése.

Az Űr, Asszonyom használata később mind szélesebb körökre kiterjedt, és társadalmi értékük lefokozódott.

Ä középkori tegezés után a rétegekre bomló társadalomban szükséges volt a magasabb társadalmi állásúak iránti tisztelet kifejezése. Latin kifejezések (Do- minatio Vestra, Gratia Vestra) voltak a mintái a Kegyelmed, Nagyságod stb. megszólításoknak. Ezek második személyre vonatkoztak. Alanyként használva őket, az állítmány második személyű volt, később azonban harmadik személyű lett, de keverték a második és harmadik személyt. Ezért olvashatunk ilyen mondatokat a 16. századból: „Te Kegyelmed énnekem egyébkor minden dolgot megírt, vagy pedig enmagamnak megmondtad.” A harmadik személy állandósulása ellenére még Mikes Kelemen Törökországi Leveleiben is' olvashatunk ilyen mondatokat: „Azt írod, édes néném, hogy ha gyakrabban írnék, gyakrabban venné leveleimet.”

A parasztság és polgárság körében élő megszólítások, sőt az iskolai köszöntési formák is szigorú szabályokhoz igazodtak. Az úr, tésasszony, néni, bácsiK asz- szonynéni, urambdtydm, bátyam- uram, nemzetes úr, nemzetes asz- szony és a kegyelmedből lefokozódott kelmed és kend a nemesi őszit

tály_ nyelvéből, az alsóbb osztályok nyelvébe került,' és a kegyeuém főnévvel váló kapcsolatát (Té Kér- gyelmed) elvesztve, magázó személyes névmás lett. Így alakult a kegyelmed, kelmed, kend nélküli harmadik személy a magázás kifejezésére.

A felszabadulás után a nagy társadalmi változások következtében a megszólítások válságba jutottak. Az úr szóhoz még ma is a feudális múlt emléke tapad. Elutasítjuk, de a hivatalos nyelvben el kell fogadni. A polgártárs nem honosodott meg, pedig már Csokonainál felmerült a polgári fejlődés hatására. Az elvtárs sem újabb keletű szó, a nyelvújítók alkották meg, de kezdetben csak a közös elvekben egyetértőket jelölték vele. Használata ma még eléggé ingadozó. írásban inkább használják, mint szóban.

Pár évtizede még a szaktárs, sőt a szaki, szakikám megszólítás járta. A kartárs, kartársnő is ■nagyon elterjedt, pedig ez a megszólítás szakmán kívül nagyon furcsám hangzik.

De baj van a nők megszólításával is. Pedig az asszonyom elterjedhetne, nincs behne semmi a régi nagyságos asszony tartalmából, de nincs is benne lebecsülés.

A hölgyem továbbélése nem lenne kívánatos, pedig használják, sőt „a hölgy" alakban is (a ruha nagyon jól áll a hölgynek). Finomkodást érzünk benne: a házassági hirdetésekben a legtöbb férfi ilyen vagy olyan hölgyet keres. Idősebb nők a fiatalabbakat még ma is gyakran kedveskémnek, aranyoskámnak, édesemnek szólítják.

Tehát a megszólítással baj van. Jómagam is az SZTK-ban bácsika, magácska voltam. A buszra várva pedig egy hölgy a legnagyobb tisztelet hangján kegyednek szólitgatott.

Ilyen kérdéseket is tárgyalnak a nyelvi héten március 16-tól 22-ig.

A központi előadások most Budapesten lesznek. Itt 200 előadást terveztek, vidéken pedig 2000-nél is többet. így a kijelölt hét után is lesznek előadások, mint ahogy ez a nagy érdeklődésre való tekintettel az előző években is lenni szokott. A budapesti előadássorozatot tudományos ülésszak nyitja meg. Ennek a tárgya a nyelvi át- rétegződés ismertetése.

Szeretnénk, ha az idei nyelvi hét minden eddiginél nagyobb hatású lenne. Mind jobban tapasztaljuk, hogy a nyelv iránti érdeklődés állandóan fokozódik. A rádió nyelvi rovatai, az újonnan kiadott nyelvművelő könyvek, köztük is a gazdag tartalmú Nyelvművelő kézikönyv mindenkit eligazítanak a bizonytalan nyelvi kérdésekben.

Kiss István

V