Petőfi Népe, 1981. március (36. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-03 / 52. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1981. március 3. SZOCIALISTA EGYÜTTMC’KÖDÉS A KGST-országok mezőgazdasági együttműködésének új formája Az elmúlt években a mezőgazdaság Iparosítása alapján a KGST-országokban kialakult és egyre Inkább elterjed egy ' új együttműködési forma, amely a mezőgazdasági és az agráripari vállalatok közvetlen kapcsolatára épül; az iparszerű termelési rendszerek cseréje. E csere az alábbiakat foglalja magában: nagy terméshozam« növényfajták termesztése, amelyek megfelelnek a gépesítés követelményeinek, például egyszerre érő, a volument, súlyt és egyéb paramétereket tekintve egységesített gyümölcsöké és zöldségeké; a terméshozam növelésének, a talajművelésnek, a növényvédelemnek, a takarmányozásnak és állatgondozásnak a korszerű módszerei; hatékony állategészségügyi intézkedések; nagy termelékenységű gép- és berendezésrendszerek alkalmazása. Magyarország nagy sikereket ért el az iparszerű rendszerek kidolgozásában és bevezetésében. Az állami gazdaságok és a szövetkezetek 90 százaléka különböző iparszerű termelési rendszereket alkalmaz. Az ilyen rendszerek szerint folyó termelés a vetésterületek 37 százalékára, a zöldség- és gyümölcstermelő területek 12 százalékára, a tejállatállomány 35 százalékára, a húsál- lat-állomány 43 százalékára, a kocaállomány 60 százalékára terjed ki. E rendszerek ilyen fokú elterjedése Magyarországon azzal függ össze, hogy segítségükkel a szántókon 16—67 százalékkal, a gyümölcs- . és zöldségtermesztő területeken 10—-26 * százalékkal magasabb a terméshozam, mint a régi technológiát alkalmazó gazdaságokban; 11—12 százalékkal nagyobb a tejhozam, a tojáshozam és az egy anyakocára jutó hústermelés. Lparszerű rendszereket dolgoznak ki és vezetnek .be más KGST- országok is, Bulgária, az NiDK, Románia, a Szovjetunió és Csehszlovákia. E rendszerek elterjedése ösztönözte a nemzetközi munkamegosztás és az együttműködés fejlődését. Először is az iparszerű termelési rendszerek a mezőgazdaság produktivitását növelve elősegítik a mezőgazdasági .termékek exportforrásainak növelését. Másodszor, a legkorszerűbb termelési eszközöket igénylik, amelyeket gyakran csak importból lehet előteremteni. Magyarország például teljes élelmiszerexportjának 60 százalékát a többi KGST-országba irányítja, és tőlük veszi a szükséges mezőgazdasági gépek és .berendezések több mint 50 százalékát, a műtrágyák több mint 60 százalékát és a pesticidek közel 45 százalékát. A csere során az együttműködő qrszágok egyenlő mértékbeli nyújtanak műszaki segítséget, szállítanak vetőmagokat, törzsanyagot, preparátumokat és más anyagokat, gépeket és berendezéseket. A legaktívabban Magyar- ország fejleszti ezt az együttműködést. Sikeresen működnek a magyar baromfi- és sertéstenyésztő rendszerek Bulgáriában, a Szovjetunióban és Csehszlovákiában. Az együttműködés keretében a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát például a Szovjetunióban baromfigyárat épített, s évente egymillió csirkét, valamint 250 ezer hibridtojót szállít. Ukrajna egyes körzeteiben, Bulgáriában és Romániában bevezették a kukoricatermelés magyarok által kidolgozott, iparszerű rendszereit. Technológiacserét más tagországok is szerveznek. Magyarországon például elterjedt a cukorrépa-termesztés szovjet módszere. A Szovjetunió műszaki segítséget nyújt Romániának a hosszú rostú len, a paradicsom és a ricinus termesztéséhez, Románia pedig a szójatermelésben segíti partnerét. Bulgária az új paprika- és dohányfajták gépesített termesztését szervezi meg Romániában, Románia pedig Bulgáriában a zöldségtermesztést fűtetlen üvegházakban. A Szovjetunióban bevezették a 'komlótermesztés csehszlovákok által kidolgozott gépesített technológiáját. A Szovjetunió az NDK-val korszerű szarvasmarha-tenyésztő komplexumok tervezésében és építésében, Bulgáriával, Magyarországgal és Lengyelországgal az iparszerű kertészet kifejlesztésében működik együtt. A rendszercsere jelentős haszonnal jár, nő a mezőgazdasági növények terméshozama, az állatok produktivitása, javul a mezőgazdasági nyersanyagok minősége, csökken az élőmunka-ráfordítás. Bulgáriában például 1'978-iban ott, ahol bevezették a magyar rendszereket, a kukorica terméshozama hektáronként 60 mázsára növekedett az országos átlagnak számító 37 mázsával szemben; a Szovjetunióban a csehszlovák rendszer bevezetése csak az OSZSZSZK-ban és az USZSZK-ban 15 ezer munkást szabadított fel a komlótermesztésben és betakarításban. Az iparszerű termelési rendszerek cseréjének tartalma egyre komplexebbé válik. A Szovjetunió például szerződést kötött Magyarországgal, amelynek értelmében megvásárolja a magyaroktól a csirketermelés iparszerű rendszerét, 'beleértve a könnyűszerkezetek, berendezések, törzsanyagáé takarmányadalékok szállítását. Az üzlet horderejét 60 millió rubeles értéke is bizonyítja. Az iparszerű termelési rendszerek cseréje kézzelfoghatóan elősegíti a szocialista országok élelmiszer-ellátásának 'bővülését. B. F. Számítógép tervezi az üzemet 1974 óta működik mint nemzetközi szervezet a szocialista országok számítástechnikai együttműködési kormányközi bizottsága. A közös munkában a KGST- .tagországok 110 tudományos kutatóhelye és tervező-szerkesztő szervezete vesz részt. E rendszereket elsősorban a műszeriparban és a rádióelektronikában, a gépiparban és az elektrotechnikában, az építőiparban és az energetikában kívánják bevezetni. Éppen ezek azok a területek, ahol a tudományos- technikai forradalom rendkívül bonyolulttá tette az új létesítmények tervezését, növelte a technológiák kidolgozásának munkaigényességét. A tüzelőanyag- és energiagazdálkodásban alkalmazott új berendezéstípusokra áttérés például ma 10 évig vagy még hosz- szabb ideig is eltart. Ugyanakkor a nagy vízi erőmüvek tervezése legalább annyi időt vesz igénybe, mint felépítésük. Azaz a veszteség rohamosan növekszik, ameny- nyiben az építendő létesítménnyel kapcsolatos műszaki követelmények kidolgozása során nem elég megalapozott vagy éppen hibás variánsokat fogadnak el. 'Az effajta feladatok megoldását olyan rendszerek biztosítják, melyek képesek a tervezés valamennyi szakaszát automatizálni. A KGST-tagországok most teszik meg az első gyakorlati lépéseket a tervezés automatizált rendszereinek kidolgozására. Jerevánban elkészült például az az elektronikai komplexum, amelynek célja a nagy vízi erőművek tervezésének automatizálása. A Szovjetunióban már hozzáfogtak az építőipari tervezés automati. zált rendszerének a kidolgozásához is"; Ez a rendszer a feladatok széles körének megoldására képes az építési terület kiválasztásától egészen az egyes szerkezetek kidolgozásáig. Az elektronikai iparban a bolgár, csehszlovák, lengyel, magyar, NDK, román és szovjet szakemberek közös munkájával elkészült az elektronikus számítógépek tervezésének egységes, automatizált rendszere. 'Ez a rendszer biztosítja egyrészt a matematikai, logikai és műszaki tervezés feladatainak megoldását, másrészt a szerkesztési dokumentumok elkészítését. Az automatizált tervezés első rendszereinek a gépipar különböző területein, az elektronikai iparban, az építőiparban történő alkalmazása hatékonynak 'bizonyult. A szakemberek véleménye szerint, ezek a rendszerek 10—25 százalékkal javítják a tervezett létesítmények műszaki-gazdasági paramétereit; 5—15 százalékos anyagmegtakarítást érnek el a gépgyártásban vagy az építőiparban; 10—30 százalékkal csökkentik az energia- és szállítási költségeket a létesítmények építésénél és üzemeltetésénél; a tervezés idejét felére-egynegyedére csökkentik; 20—50 százalékkal növelik a tervező- és szerkesztőirodákban a munkatermelékenységet. A KGST-tagországoknak a tervezés automatizálása terén folytatott sokoldalú együttműködése elképzelhetetlen lenne korszerű számítástechnika nélkül. A szocialista országokban e technika alapjául az egységes számítógéprendszerhez tartozó gyors működésű számítógépek szolgálnak majd. Az elektronikai ipar és a számítógépek gyártásának további gyors ütemű növekedése várható a nyolcvanas években. Gyártanak különféle számítógépeket és perifériákat Bulgáriában, Csehszlovákiában, Lengyelországban, Kubában, Magyarországon, az NDK- iban, Romániában és a Szovjetunióban. Ez a nyolc KGST-tag- ország 1980 nyarán Prágában írta alá a számítógépek 1990-ig történő gyártásszakosításáról és kölcsönös szállításáról szóló nagyszabású nemzetközi megállapodást. J. Ty. Szervezéssel nagyobb eredmények A jó szervező munka mezőgazdaságban is hozzátartozik a korszerű vezetéshez. Hazánkban számos tanfolyamot rendeznek ebben a témában. Ezenkívül a minisztériumtól, a tanácsi irányító szervektől, az állami gazdaságok központjától, a területi szövetségektől és a termelési rendszerektől is sok segítséget kapnak az üzemek. Kifejezetten szervező intézmény azonban csak 1978-ban alakult a mezőgazdaságban, kísérleti jelleggel. Ez pedig az Agrárgazdasági Kutató Intézet Agráripari Szervezési Szolgálata, rövid nevén ASZSZ. A szervezési Szolgálat a közelmúltban a itassi Dózsa Termelő- szövetkezetben tartott vitaülést. Ez alkalommal beszélgettünk arról, hogy milyen a kapcsolat a tudományos intézet és a partner- gazdaságok között. Dr. Kassai László a szolgálat műszaki osztályvezetője a következőkről tájékoztatott. — Az országban eddig tizennégy állami gazdaság, egy erdőgazdaság és huszonöt termelőszövetkezet veszi igénybe szolgáltatásainkat. A megyében a tassi Dózsa Termelőszövetkezet volt az első kezdeményező. Arra a 'kérdésre, hogy mi a lényege ennek a szolgáltatásnak, elmondta, hogy sem intézményi, sem vállalati öncéliúság nem vezeti őket, hanem a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok és a mezőgazdasághoz kapcsolódó ipari üzemek körében végzett, egyelőre szerény terjedelmű szervezőmunka. Még csupán kezdeti eredményekről adhatnak számot. Szellemi kapacitással járulnak hozzá a vállalati eredmény javításához. Ennek a hozzájárulásnak a mértékét nehéz pénzben kifejezni, hiszen nem a vezetők helyett, hanem azokkal együtt formálják a termelési, gazdálkodási folyamatokat. Hangsúlyozta azt is, hogy a segítés nemcsak tanácsadásból, nem különféle dokumentumok, tanulmányok átadásából áll, hanem az alkotó tevékenység időbeni nyo- monkövetésébői, amely egészen az eredmény megjelenéséig tart. — Más szóval a mi módszerünk az, hogy odamenni és ott is maradni, addig még a célt el nem értük. Tehát szinte művezetői jelleggel veszünk részt a szervezésben. Megjegyzem, hogy ez a legkorszerűbb módja a segítésnek, amelyet egyes termelési rendszerek nálunk is sikerrel alkalmaznak — hangoztatta. A tassi Dózsa Termelőszövetkezet is jelentős támogatást kapott már a szolgálattól. Értről az elnök, Kovács László rövid tájékoztatást adott, de részletesebben ismét dr. Kassai László informál. — Kezdeményeztük a gazdaság vezetésével együtt a számítógéppel történő irányítás bevezetését. Másfél millió forintba került a gép. 'Nálunk, az intézetben képeztük ki az embereket. Nemsokára segítséget nyújt a gazdaság irányításában. Természetesen itt is betartjuk azt az elvet, hogy addig maradunk, míg zökkenőmentessé nem válik a számítógéppel végzett munka. • A tassi Dózsa Termelőszövetkezetben keresik azokat a módszereket, amelyek elősegitik a terméshozamok növelését, ez is az irányítás korszerűsítéséhez tartozik. Képünkön cukorrépa alá végzik az altalajlazítást. Háromszáz hektáron vetik ezt a fontos ipari növényt az idén és úgy vélik, hogy a talaj megmunkálásával és egyéb agrotechnikai flno. mításokkal az elmúlt évinél 5 tonnával magasabb terméshozamot takarítanak be. (Tóth Sándor felvétele) Másik szolgáltatásunk a Dózsa Termelőszövetkezetnek az új gépműhely létesítése. A termelőszövetkezettel közösen kidolgoztuk az elképzeléseket. Az AGROBER- nél megrendeltük a tervet, amely már el is készült, az építkezést az idén megkezdik. Itt is ugyanaz a módszer érvényesül, végig ott leszünk az építkezésnél, a berendezések kipróbálásánál is, és hogy ha már minden^ rendben megy, akkor fejezzük be a szolgáltatást. A szervezőmunkáért a gazdaság minden esetben szabad egyezkedés alapján fizet a szolgálatnak — mondotta a műszaki osztályvezető. Beszélgetésünkből kitűnt: a szolgálat egyik fő célja, hogy anyagi befektetés nélkül is, csupán szervezéssel hatékonyabbá tegyék a termelést, vagyis észszel igyekezzenek nagyobb eredményt elérni. Természetesen valamilyen eszközigényt mindig támaszt a szervezés, de ez gyorsan megtérül. A műszaki osztályvezető végezetül azt is elmondta, hogy megyénkben a kutatóintézet szervezési szolgáltatása iránt egyre nő az érdeklődés, ezért is hoztak létre Kecskeméten egy kirendeltséget. K. S. A KISZ X. KONGRESSZUSÁRA KÉSZÜLNEK A fiatalok becsülettel helytálltak a munkában Az elmúlt hetekben a Volán 9. számú Vállalat kétszázharminc ifj'úkommunistája taggyűléseken számolt be arról, hogyan teljesí-, tették az 1980—81-es mozgalmi évre az akcióprogramban vállalt feladatokat. A taggyűléseket őszinte, nyílt légkör jellemezte, a fiatalok önkritikusan elemezték a végzett munkát, de nem tagadták el az eredményeket sem. A KISZ- tagok, a fiatalok becsülettel helytálltak a munkában, eredményesen működtek közre a vállalat terveinek sikeres végrehajtásában. A kecskeméti helyi autóbuszközlekedés felett vállalt védnökség teljesitését a gazdasági vezetők jónak értékelték. A fiatalok részvétele a társadalmi munkaakciókban, kommunista műszakokon, példamutató. Ezt bizonyítja a KISZ megyei bizottságának elismerő levele. A vállalatnál javult a kapcsolat a KlSZ-szervezetek és ifjúsági brigádok között, élővé vált az Egy KISZ-csoport — egy ifjúsági brigádmozgalom. Az egyéni vállalások értékelésének alapját éppen ezért a brigádokban végzett munka adta. A beszámoló taggyűléseken a brigádvezetők arról beszéltek, hogy még további lehetőségek rejlenek e kapcsolatok kiszélesítésében, a forgalmi és a műszaki szervezetek jobb összehangolásában. . Jónak ítélhető a fiatalok részvétele a sport- és a kulturális tevékenységben. Több önálló vetélkedőt szerveztek a vállalatnál és Kecskeméten. Hagyománynak számít a gépjárművezetők szakmai-politikai vetélkedője, amelyet városi szinten rendeztek meg a forgalmi KlSZ-alapszervezetek mintegy háromszázötven részvevővel. Hasonlóan nagy sikernek örvend évek óta a Hámán Kató KISZ-alapszervezet kezdeményezte Törd a fejed vetélkedő- sorozat. A vállalat KlSZ-bizottsága az 1979-ben kiírt alapszervezetek közötti versenymozgalom keretein belül ismét értékelte a KISZ- alapszervezetek munkáját. Ehhez kaptak segítséget a vállalat gazdasági- és pártvezetőitől. A verseny végeredményeként a Hámán Kató KISZ-alapszervezet — amely a gazdasági főosztály fiataljait fogja össze — másodízben nyerte el a vállalat legjobb RlSZ-alap- szervezete címet és vándorzászlót. A KISZ-bizottság értékelésében hangsúlyozta, hogy az alap- szervezetekben jó a szervezeti élet, a kollektív szellem, mozgósító erőt képvisel az agitációs és propaganda munka. A KISZ-alapszervezetek taggyűlésén egyhangú volt az a vélemény, hogy a fiatalok széles köriben ismerjék meg a KISZ kongresszusi levelét, vitassák meg hol tartanak, mit kellene másképp, jobban csinálni. G. G. A fűzvessző művészei Magyarországnak évenként mintegy 3,5 millió dollár bevétele van egy olyan exportcikkből, amely teljes egészében hazai alapanyagból készül, s amelyben több mint 2000 dolgozó ügyessége és szorgalma testesül meg. Az ősi szakma, a kosárfonás művelői a fűzvesszőből közel hatszázféle terméket állítanak elő, a karra vehető és dlvatkosaraktól a lámpaernyőkön, tálcákon át az ívelt formájú, szép, fonott bútorokig. Az iparág zavartalan anyagellátásának alapja a nemesfűz- vessző erdő módon való termesztése (évente 1000 vagonnyi meny- nyiségre van belőle szükség). Nemzetgazdasági szempontból nem lényegtelen, hogy a vesszőellátást kétezer hektárnyi mező- gazdasági művelésre alkalmatlan terület adja. A megtermelt fűzvesszőt hántolással készítik elő a feldolgozásra. A géppel végzett hán tolás után vastagság és hosz- szúság szerint válogatják, osztályozzák a vesszőket, majd kévébe kötik. Szárítás után -adják át a kosárfonóknak. 'Az egykor csupán kézi munkával végzett kosárfonás az elmúlt évtizedek során sokat változott, de a legfontosabb szerep a termelésben továbbra is az emberé marad. A nőké, akik a finomabb munkát végzik, és a férfiaké, akik a nehezebb feladatokat látják el. AZ ŰJ JOGSZABÁLYOKRÓL Kártérítés üzemi balesetért Államunk, a munkavédelem intézményes megszervezésével, a biztonságos munkakörülmények megteremtésével és' állandó egészségügyi gondozással védi a dolgozók egészségét és testi épségét. E tekintetben jelentős az üzemi balesetek, egészségi károsodások elleni küzdelem. Az üzemi baleseteknek egyrészt társadalombiztosítási, másrészt munkajogi következményei vannak. Mindkét szabályozás terén jelentős lépések azok a rendelkezések, amelyek 1981. január hó 1. napjától kezdődően a dolgozók számára megkönnyítik, egyszerűbbé s gyorsabbá teszik az üzemi balesetekből — foglalkozási betegségekből — származó károk megtérülését. Az üzemi balesetért való kártérítési felelősség célját akkor éri el, ha a jogi szabályozás megfelelően biztosítja, hogy a károsult kárigényét megfelelően érvényesíthesse, a munkáltató pedig az igény mielőbbi elbírálásáról gondoskodik. E céloknak megfelelően intézkedik a munkaügyi miniszter 26/1980. számú rendeleté, amely a dolgozó életének, testi épségének vagy egészségének sérelmével kapcsolatos károk megtérítéséről rendelkezik. A rendelet kimondja, hogy a munkáltató sérelem esetén a Munka Törvénykönyve alapján a dolgozó, halála esetén hozzátartozói, teljes kárát — a sérelem folytán elmaradt jövedelmét, a dolgokban keletkezett károkat, a sérelemmel kapcsolatos költségeket, valamint a nem vagyoni kárt — a rendelet szabályai szerint köteles megtéríteni. Elmaradt jövedelemiként azt a kárt kell megtéríteni, amely a dolgozót azzal éri, hogy a sérüléséből származó munkaképtelensége, illetőleg munkaképességcsökkenése miatt elesik a keresetétől, vagy a sérülés előtti keresetét nem éri el. Meg kell téríteni azt a kárt is, amelyet a dolgozó a sérüléséből eredő jelentős testi fogyatékossága ellenére, rendkívüli munkateljesítménnyel ihárit el. Az elmaradt jövedelem leggyakoribb formája az átlagkereset és a táppénz, termelőszövetkezeti tagok esetében pedig az átlagkereset és a betegségi segély közötti különbözet. Ezidáig mind a dolgozók mind a szövetkezeti tagok a munkajogi, illetve szövetkezeti jogi kártérítés szabályai szerint külön, gyakran hosszadalmas eljárásban kérhették ezirányú káruk megtérítését. A társadalombiztosítási jogszabályok ugyancsak 1981. január hó 1. napjával történt módosítása következtében az 1980. december hó 31-e után üzemi baleset vagy foglalkozási betegség miatt kereső- képtelenné vált dolgozók és szövetkezeti tagok a napi átlagkereset teljes összegének megfelelő baleseti táppénzben részesülnek, ezt a társadalombiztosítási szervek folyósítják. Ezzel a megoldással az új jogi szabályozás az üzemi baleseti kártérítési viták igen jelentős részét eleve kiküszöböli.1 A munkaviszonyon kívül elmaradt jövedelem, a sérelem folytén a dolgozó ruházatában, használati tárgyaiban, vagy egyéb dolgaiban keletkezett dologi károk, a költségek — ezek közül leggyakoribbak: az élelmezés feljavításával, a beteglátogatással, és az otthoni ápolással járó többletkiadások —, valmint a hozzátartozói károk továbbra is a munkáltatónál érvényesíthetők. A felelősség érvényesítésének részletes szabályai a dolgozó kö. telezettségévé teszik, hogy a sérelmet azonnal vagy akadályoztatásának megszűnése után a munkáltatónak nyomban jelenteni köteles. Ez a kötelezettség a dolgozó közvetlen felettesét is terheli. A munkáltató a sérelem bekövetkezését követő tizenöt napon belül köteles a dolgozót — halála esetén hozzátartozóját — felhívni a kárigénye előterjesztésére. A felhíváshoz a rendelet melléklete szerinti igénybejelentésre szolgáló nyomtatványt is csatolni kell. A jogszabály értelmében a felhívást akkor sem lehet mellőzni, ha a baleset 'kivizsgálásáról szóló jegyzőkönyv megállapítása szerint a munkáltatót felelősség nem terheli. Ugyanis vita esetén ennek megállapítása a munkaügyi vitában eljáró szervek hatáskörébe tartozik. A rendelet előírása szerint a munkáltatónak a kárigény bejelentésére harminc napon belül írásbeli, indokolt választ kell adnia, egyben — ha a sérelemért felelős, a dolgozó bejelentése, ennek hiányában a sérelem bekövetkezését követő hatvan napon belül, a rendelkezésre álló adatok alapján — a kánt meg kell térítenie. A rendelet további kérdéseket is szabályoz; Így az elévülés, a járadék és általános kártérítés, a körülmények változása esetén való eljárást. Dr. Kerék Lajos megyei főügyészhelyettes
