Petőfi Népe, 1981. március (36. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-03 / 52. szám

IMI. ntáreiua 3. • PETŐFI NÉPE • s Kultúra Kecskeméten Kunszentmikiós Beszélgetés Fekete Lászlóval, a városi pártbizottság titkárával múltjából... Nemrég tartotta meg. az új évtized első ülését Kecskeméten az MSZMP városi bizottsága. Az első napirendi pontban Kecskemét kulturális ka­raktere kialakításának és fejlesztésé­nek a helyzetét, illetve a további feladatokat vitatták meg a testület tagjai és a meghívott vendégek. Te­hát nem a hagyományosan kialakult tizenöt—húsz éves hosszú távú, de nem is csupán a most induló ötéves tervidőszakra vonatkozó elképzelé­sekkel foglalkoztak. Miért? — kér­deztük elöljáróban Fekete Lászlótól, a városi pártbizottság titkárától. — Épp tíz esztendeje határoz­ta meg a városi pártbizottság első ízben a kulturális karakter fej­lesztési irányát, és rögzítette a és közművelődési tennivalókat. A tudományos, művészeti, oktatási félidőnél egy intézkedési terv is előmozdította, hogy megvalósulja­nak az állásfoglalásban kitűzött célok. A városra jellemző sajá­tos vonások egyre érzékelhetőb­ben jelentek meg kulturális éle­tünkben. A többi között új intéz­mények jöttek létre, s ezek a ko­rábbinál sokoldalúbb, bonyolul­tabb szellemiség hordozóivá vál­tak. Mégsem sikerült mindent va­lóra váltani úgy, ahogy szerettük volna. Eljött az ideje annak, hogy mérlegre tegyük az eredményeket és a hiányosságokat, s az első tíz­éves karaktertervet követően ki­dolgozzuk a másodikat. — KI az, aki a vállára meri ven­ni az elemzés és iránymegjelölés felelősségét egy ilyen, rendkívül sok összetevőjű kérdésben? — Egyetlen személyt nem tu­dok megnevezni. Eleve úgy indul­tunk a munkának, hogy a külön­böző területek szakértőinek, kép­viselőinek a véleményére támasz­kodhassunk. Igen széles körű elő­készítés vezetett a jelentés meg­születéséhez, majd a döntéshez. Több mint száz kutató, művész, pedagógus, népművelő vett részt felkérésünkre a különböző rész­anyagok összeállításában. — Mit állapítottak meg? — Az előző tervezettel kapcso­latban azt, hogy felismerte: a kul­turális élet lassú kibontakozása és a hiányos feltételek akadályoz­zák a -város egészének fejlődését.': A javaslat szerint számottevően bővült az intézményrendszer, ami alapjául szolgálhatott a la­kosság sokrétű művelődésének. Másrészt annak lehettünk a tanúi, részesei, hogy a városiasodás fo­lyamatában létrejött kulturális eredmények kamatozódtak a ne­velésben, közművelődésben; hoz­zájárultak ahhoz, hogy az itt élő embereknek — s különösen az ifjúságnak — legyen miért ra­gaszkodniuk a városhoz. Ebbe egyaránt beletartozik a múlt ér­tékes hagyományainak az ápolá­sa és a jelen igényeinek figye­lemmel kisérése. — Tehát minden kialakult, ele­gendő az előzmények átvétele éa puszta folytatása? — Korántsem. Igaz, hogy a het­venes éveket a felszabadított ter­melő és szellemi energiák roha­mos bővülése jellemezte, ugyanak­kor túlsúlyba jutottak a mennyisé­gi szempontok. S ezektől a gazda- ' ság és kultúra viszonya sem volt mentes. Döntő mértékben azok a művelődési hatások és formák él­vezték a megkülönböztetett figyel­met, amelyek közvetlenül segítet­ték a gazdasági növekedést. De nem mondhatunk le a távlatilag szükséges korszerűségi követelmé­nyekről sem. Rossz dolog az, ha veszít vonzerejéből az általános műveltség, ha a művészetek rész­iben visszhang nélkül igyekeznek valódi értékeket őrizni vagy eset­leg — különböző csatározásokba az igazi, építő eszmecsere vihet előbbre. Mindehhez jórészt kiala­kultak az új intézmények. Műem­léki átalakításokkal létrejött a Ko­dály Zoltán Zenepedagógiai Intézet, a Tudomány és Technika Háza, a Naiv Művészek Múzeuma. Meg­nyitotta ajtait a Megyei Művelő­dési Központ. A művészeti műhe­lyek sora bővült a Kerámia Stú­dióval és a Nemzetközi Zománc- művészeti Alkotóteleppel, meg­újult a Művészeti Alap műkert­városi alkotóháza, épül a Pannó­nia Filmstúdió új kecskeméti mű­terme, megkezdődött a Katona József Színház korszerűsítése. Bővült a Katona-emlékház, meg­nyílt a Bozsó-gyűjtemény, a ker­tészeti ismeretterjesztést szolgál­ja a szőlőnemesítők miklóstelepi múzeuma, üzletet nyitott a Kép­csarnok Vállalat és új népművé­szeti boltok várják az érdeklődő­ket. Színvonalas művészeti alko­tásokkal gazdagodtak a köztere­ink és nem lehet büszkeség nélkül végignézni a megszépült város- központon. — fis a gondok? — Immár hosszú ideje közéjük tartozik a megyei könyvtár, a Ka­tona József Múzeum, valamint az Úttörő- és Ifjúsági Ház megfelelő körülményeket nyújtó elhelyezé­se. Az Állami Zeneiskola viszont végre — rövidesen — új, méltó körülmények között dolgozhat. — Ml az a sajátosan jellemző, amit kulturális karakternek ne. vezhetünk? — Régen túljutottunk azon az időszakon,. hogy Kecskemétről csak a barackpálinka és az öreg templom nagy harangja jutna az emberek eszébe. Egyszerre más­ról és többről van szó: a gazdasá­gi fejlődésre, a végbement iparo­sodásra, az újra és a hagyomá­nyokra alapozott városi arculatról. Nem lehet véletlen, hogy a jelen­tés körüli vita sem kerülte ki a kérdést. A további tennivalóknak ugyanis a jellegzetes jegyek erő­sítéséhez kell kapcsolódniuk. S ezek mindenekelőtt a futóhomok megszelídítéséből kiinduló gaz­dálkodási-termesztési hagyomá­nyokhoz, Katona József és Kodály Zoltán szellemiségéhez, valamint a munkásmozgalmi örökséghez kötődnek. Ennek tudatában cél­szerű tervezni a közművelődést, ismeretterjesztést, oktatást-neve- lést, a tudományos kutatást és a művészeti műsorpolitikát. A gaz­dasági-társadalmi fejlődés irá­nyait figyelembe véve, lényegé­ben ilyen megközelítésben hatá­roztuk meg a feladatokat. — Például? — Huszonkét gépelt oldalnyi, erősen tömörített felsorolásból, amely a kulturális élet irányítá­sának a továbbfejlesztésével zá­rul, nehéz néhány sorban bármit is kiemelni a többi sérelme nél. kül. Csupán ízelítőül: az új ok­tatási intézményeknél követel­ményként szabtuk meg például, hogy feleljenek meg a több célú közművelődési szerepkörnek is. A. pedagógus pártalapszervezetek az iskolavezetéssel együtt kezde­ményezzék: a tanulóifjúság minél többet tudjon a város múltjáról, jelenéről és jövőjéről, ismerje meg a jeleseit, s ily módon is nö­veljék a lakóhely szeretetét. A közművelődést taglalva, első hely­re került a mindennapi élet kul­túrájának és a kulturális alapel­látásnak a javítása. A művészeti műhelyek Katona és Kodály szel­lemében hozzájárulnak a zene, irodalom és színház megújulásá­hoz. Az építészetben, képző- és filmművészetben megfigyelhetők annak a jelei, hogy korszerű fel­fogásban kapcsolódik össze a nép- művészeti hagyományok átmenté­se és a kísérletezés. Tovább élnek a homoki gazdálkodás viszonyai között kialakult, jelentős termelési hagyományok: Kecskemét a ma­gyar kertészeti kutatások központ­jává vált. A kutatóhelyek munká­ja közvetlenül is segíti a város gazdaságát és a közművelődését. A társadalomtudományok művelői­től azt várjuk, hogy erősítsék Kecskemét kulturális életének or­szágos kisugárzó erejét. — Hogyan szabhat meg a városi pártbizottság különböző teendőket a megyei és országos irányítású intézményeknek? — Felkérjük az ott dolgozó kommunistákat, hogy segítsék a határozataink megvalósulását. Kérni persze annak van joga, aki ad is. Továbbra sem mondunk le arról, hogy a városhoz próbáljunk kötni művészeket, tudósokat, ok­tatási, közművelődési szakembere­ket és pályázatokkal, ösztöndí­jakkal segítsünk életre alkotásokat. De viszonzásként valós teljesítmé­nyeket várunk, s a mecénásság­nak következetesebb értékmé­réssel kell párosulnia. Ezt kívánja az értelmiség igazságérzete is — azoké az embereké, akik szakmai tudásukkal, elhivatottságukkal veszik ki a részüket abból, hogy elérjük városépítő céljainkat. A jövőben remélhetőleg az agrár- és műszaki értelmiség is jobban bekapcsolódik a kulturális élet­be. Ehhez egyébként már létre­jöttek a feltételek, ,s' a pedagógu­sok jó példát mutatnak. A karak­tertervezet előkészítése minden­esetre a széles körű összefogás biztató tanújelét adta. Hat mun­kacsoporttal sikerült növelni a döntések demokratizmusát, ami erősíti a felelősségtudatot és alap­ja a kulturális életet éltető nyitott­ságnak. És alapja a határozatok hatékonyabb megvalósulásának. S ez olyan eredmény, ami önma­gáiban is kulturális eseménynek számít Kecskeméten és mindenütt másutt. — Mi lesz a határozat sorsa? — Megjelenik a következő idő­szak várospolitikai célkitűzései­ben, a városi tanács közművelő­dési terveiben. A pártszervezeteit eddig is sokat tettek, de a követ­kező időszakban még nagyobb figyelmet kell szentelniük ezekre a kérdésekre. A városi pártbizott­ság határozata arra kötelezi őket, hogy a munkahelyeken elemez­zék a kialakult helyzetet, jelöljék meg a saját feladataikat, s éven­ként térjenek vissza rá, hogy mit sikerült elérniük. A városi párt- bizottság testületéi pedig segítik és rendszeresen ellenőrzik a fela­datok végrehajtását Halász Ferenc öt éve nyílt meg a nagyközség és a Felső-Kiskunság fejlődését, természetrajzát, helytörténetét bemutató kunszentmiklósi gyűj­temény. A több mint ezer értékes tárgyat, természettudományi, ré­gészeti, néprajzi, képzőművészeti, agrártörténeti anyagot bemutató gyűjteményt öt év alatt csaknem húszezren tekintették meg. Kü­lönösen a nyári hónapokban nő meg a látogatottság. Júliusban, au­gusztusban havonta négy-ötszá- zan is megfordulnak a régi, han­gulatos múzeumépületben. A legértékesebb a természettu­dományi gyűjteményük, mely a környék ritka növény- és állatfaj­táiból áll. A belső teremben pél­dául olyan kihalófélben lévő ma­darakat láthatunk, mint a félel­metes réti sas, a kisebbek közül a füles vöcsök, a pásztormadár, a vörösnyakú lúd. A középső ter­met a régi, tavi halászat és a pásztorkodás használati és mun­kaeszközei, valamint a környék­• A százhetven éves parasztházból átalakított múzeumépület. beli népviselet darabjai és a pa­raszti szoba- bútorai töltik be. A százhetven éves parasztház. ból kialakított múzeum ma a „Tájak, korok, múzeumok” or­szágos mozgalom egyik bélyegző helye. A legújabb információink szerint a 'turisták áprilistól már nem csupán a helytörténeti gyűj­teményt tekinthetik meg Kun- szentmiklóson, hanem a század eleji kiskunsági parasztgazdasá­got bemutató Selyemtanyát és ré­gi legendákról elnevezett Nyak­vágó Csárdamúzeumot. P. E. T Ti^iiijiiíIlii I, u! IIJ j tumMMmxk • A legértékesebb a természettudományi gyűjtemé­nyük. Fölül a hatalmas testű réti sas, alul a fekete gólya és a vörősnyakú lúd látható. • A középső kiállítási terem néprajzi, népmúvé. szeti tárgyai. • A felső-kiskunsági szikes tavak valamikor mindennapi munkát ad­tak a kunszentmiklósi halászoknak. Fából készült nádvágócsizma. (Tóth Sándor felvételei) belefáradva — lemondanak az új értékek teremtéséről, ha a tu­dományos kutatások eltávolodnak a gyakorlati támpontoktól. — Vagyis más lesz a nyolcvanas esztendők jellege. De milyen?- — A változást éreztetik például a nagy nyilvánosság előtt zajló viták a közoktatási reformról, az építészetről, lakótelepeinkről, az anyagi és erkölcsi ösztönzésről... Vagy gondoljuk csak végig a második gazdaság, a bürokrácia, sőt a színházak és a televízió kö­rül forrongó indulatokat! A párt XiH. kongresszusa választ adott sok kérdésre, megjelölté a to­vábbfejlődés útját: helyre kell állítani a minőségi szempontok szerepét a társadalmi, gazdasági és kulturális területeken egyaránt. A ma emberének nem egyszerű­en több tudásra, hanem olyan is­meretekre, készségekre van szük­sége, amelyeket hasznosítva, job­ban végezheti a munkáját és jobban, szebben élhet. — Mit jelent ez Kecskemétre vetítve? »— Az eddiginél nem egyszerűen több kulturális rendezvényre, ki­állításra törekszünk, hanem a va­lódi művészi élmény elérése a cél. Nem egyszerűen több vita, hanem Japántól Amerikáig ismerik a nevét Könnyű nektek a Csöppet sem nehezteltek a Tamiburici együttes tagjai nép­művész barátuk évődéséért: — Könnyű nektek a Zsiga ci- teráival! Huncut hangszerek azok. Nincs olyan folklórműsor, nép­zenei sereglés, amelyen nem -találkozhatunk a sokáig Kisúj­szálláson, újabban Tószegen élő Tuka Zsigmond által készített citerákkal. Vastól Békésig, Sza­bolcstól Baranyáig ezernél több szól idehaza. Szállított túl a ten­geren Kanadába, Japánba, Viet­namba. Szíriába. Szinte mindegyik európai országból volt már vá­sárlója. Bürökflóták, süvöltők, tamburicik, pásztorfurulyák is kikerültek a Tuka-műhelyből. A kinek Zsiga, kinek Zsiga bá­csi, kinek egyszerűen Tuka — olyan márka ez, mint a dinnyé­ben a csányi, papucsban a sze­gedi — gyakorta megfordul Bács- Kiskunban. Rendszeresen meg­citeráival! hívják minősítő koncertekre zsű­ritagnak. Előadó a citeravezetók továbbképzésén, szívesen látott vendég az országos népzenei ta­lálkozókon. Éppen harminc esztendeje lé­pett először pódiumra. — A Szolnok megyei tanács művelődési osztályának rendez­vényére neveztem be. Elsőként végeztem. Hamarost saját zene­karom is lett, volt bürökpikulás is a citerások mellett. Az 1970- ben újjászervezett együttessel megszámlálhatatlanul sokat sze­repeltünk. Még lemezfelvételt is ■készítettek műsorunkról. Nagy fi­gyelemmel "kísérte próbálkozása­inkat a minisztérium. — 1951-ben saját muzsikájával lépett föl? — Mindenhez értett őstehetség bátyám a mosógéptől a dorombig. Megérezte, hogy a zene az élet­elemem. Ügyeskedett egy kitűnő citeráí számomra. Mennyire sze­rettem ezt a hangszert magáért és készítőjéért is. Mégis el kellett adnom. Mintha a szívemből sza­kadt volna ki egy darab, amikor kenyérire, szalonnára elcseréltem. 1952-t irtunk. Súlyos betegségem miatt hosszú ideig táppénzen kín­lódtam. Majd belepusztultam, annyira hiányzott a muzsika, de a család volt az első. Amikor kibírhatatlannak érez­tem a süket csendet, fabrikáltam egyet. Műlábbal, szerszámok nél­kül könnyebb a szándék a meg­valósításnál. Olyan jól sikerült, hogy mások is fölfigyeltek rá. Dicsérték itt is, ott is. Álmomban sem gondoltam azonban, hogy bárki is ilyen ci- terára vágyik. Tévedésnek véltem az első megrendelést. Azért meg­csináltam második clterámat Tetszhetett, mert hamarosan egy egész zenekar fejezte ki azt az óhaját, hogy a műhelyemből ki­került hangszerekkel muzsikál­jon. Műhely? Még szerszámom se nagyon volt. Jószívű asztalos- mester szomszédom segített kez­detben ezzel-azzal. Beletanultam. Sokasodtak a rendelések. Elkészült a századik, az ötszázadik! Mindegyikhez úgy fogtam hozzá: jobbnak kell len­nie az előzőknél. — Búcsúzóul hallhatnék vala­mit a Tuka-citerák „titkairól”. — A megfelelő falfajta kivá­lasztása a legfontosabb. A száraz vörösfenyő szól a legszebben, ez adja a legszebb hangot: Meg kell adnia a módját Egy pülanatro se felejtem, hogy kik pengetik majd. Munkában megfáradt öre­gek, vagy használatával most is­merkedő fiatalok. Minél egysze­rűbben kezelhető eltérőt kapnak kézhez, annál több örömük telik benne, annál szívesebben muzsi­kálnak. Feleslegesen sok húr miatt — például — zörgősen játszanának a legtöbben. — Köszönöm a' beszélgetést, a tájékoztatást, de illetlenség len­ne, Ha továbbra is elvonnám ven­déglátóitól Talán nem tart iin- neprontónak, ha elmondom, hogy a ragaszkodó tiszteleten kívül azért is hívták Kecskemétre, a Tamiburici együttes „évzáró” mu­latságára, mert kiváncsiak véle­ményére, tanácsaira. Tudják, ami a szívén, az a száján. — Mindenki ebből tanulhat Magam is elgondolkodom, ha megbírálnak. Divat lett a népze­ne, vigyázzunk tisztaságára. H. N.

Next

/
Thumbnails
Contents