Petőfi Népe, 1981. március (36. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-03 / 52. szám

IMI. ntáreiua 3. • PETŐFI NÉPE • s

Kultúra Kecskeméten Kunszentmikiós

Beszélgetés Fekete Lászlóval, a városi pártbizottság titkárával múltjából...

Nemrég tartotta meg. az új évtized első ülését Kecskeméten az MSZMP városi bizottsága. Az első napirendi pontban Kecskemét kulturális karaktere kialakításának és fejlesztésének a helyzetét, illetve a további feladatokat vitatták meg a testület tagjai és a meghívott vendégek. Tehát nem a hagyományosan kialakult tizenöt—húsz éves hosszú távú, de nem is csupán a most induló ötéves tervidőszakra vonatkozó elképzelésekkel foglalkoztak. Miért? — kérdeztük elöljáróban Fekete Lászlótól, a városi pártbizottság titkárától.

— Épp tíz esztendeje határozta meg a városi pártbizottság első ízben a kulturális karakter fejlesztési irányát, és rögzítette a és közművelődési tennivalókat. A tudományos, művészeti, oktatási félidőnél egy intézkedési terv is előmozdította, hogy megvalósuljanak az állásfoglalásban kitűzött célok. A városra jellemző sajátos vonások egyre érzékelhetőbben jelentek meg kulturális életünkben. A többi között új intézmények jöttek létre, s ezek a korábbinál sokoldalúbb, bonyolultabb szellemiség hordozóivá váltak. Mégsem sikerült mindent valóra váltani úgy, ahogy szerettük volna. Eljött az ideje annak, hogy mérlegre tegyük az eredményeket és a hiányosságokat, s az első tízéves karaktertervet követően kidolgozzuk a másodikat.

— KI az, aki a vállára meri venni az elemzés és iránymegjelölés felelősségét egy ilyen, rendkívül sok összetevőjű kérdésben?

— Egyetlen személyt nem tudok megnevezni. Eleve úgy indultunk a munkának, hogy a különböző területek szakértőinek, képviselőinek a véleményére támaszkodhassunk. Igen széles körű előkészítés vezetett a jelentés megszületéséhez, majd a döntéshez. Több mint száz kutató, művész, pedagógus, népművelő vett részt felkérésünkre a különböző részanyagok összeállításában.

— Mit állapítottak meg?

— Az előző tervezettel kapcsolatban azt, hogy felismerte: a kulturális élet lassú kibontakozása és a hiányos feltételek akadályozzák a -város egészének fejlődését.': A javaslat szerint számottevően bővült az intézményrendszer, ami alapjául szolgálhatott a lakosság sokrétű művelődésének. Másrészt annak lehettünk a tanúi, részesei, hogy a városiasodás folyamatában létrejött kulturális eredmények kamatozódtak a nevelésben, közművelődésben; hozzájárultak ahhoz, hogy az itt élő embereknek — s különösen az ifjúságnak — legyen miért ragaszkodniuk a városhoz. Ebbe egyaránt beletartozik a múlt értékes hagyományainak az ápolása és a jelen igényeinek figyelemmel kisérése.

— Tehát minden kialakult, elegendő az előzmények átvétele éa puszta folytatása?

— Korántsem. Igaz, hogy a hetvenes éveket a felszabadított termelő és szellemi energiák rohamos bővülése jellemezte, ugyanakkor túlsúlyba jutottak a mennyiségi szempontok. S ezektől a gazda- ' ság és kultúra viszonya sem volt mentes. Döntő mértékben azok a művelődési hatások és formák élvezték a megkülönböztetett figyelmet, amelyek közvetlenül segítették a gazdasági növekedést. De nem mondhatunk le a távlatilag szükséges korszerűségi követelményekről sem. Rossz dolog az, ha veszít vonzerejéből az általános műveltség, ha a művészetek résziben visszhang nélkül igyekeznek valódi értékeket őrizni vagy esetleg — különböző csatározásokba

az igazi, építő eszmecsere vihet előbbre. Mindehhez jórészt kialakultak az új intézmények. Műemléki átalakításokkal létrejött a Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet, a Tudomány és Technika Háza, a Naiv Művészek Múzeuma. Megnyitotta ajtait a Megyei Művelődési Központ. A művészeti műhelyek sora bővült a Kerámia Stúdióval és a Nemzetközi Zománc- művészeti Alkotóteleppel, megújult a Művészeti Alap műkertvárosi alkotóháza, épül a Pannónia Filmstúdió új kecskeméti műterme, megkezdődött a Katona József Színház korszerűsítése. Bővült a Katona-emlékház, megnyílt a Bozsó-gyűjtemény, a kertészeti ismeretterjesztést szolgálja a szőlőnemesítők miklóstelepi múzeuma, üzletet nyitott a Képcsarnok Vállalat és új népművészeti boltok várják az érdeklődőket. Színvonalas művészeti alkotásokkal gazdagodtak a köztereink és nem lehet büszkeség nélkül végignézni a megszépült város- központon.

— fis a gondok?

— Immár hosszú ideje közéjük tartozik a megyei könyvtár, a Katona József Múzeum, valamint az Úttörő- és Ifjúsági Ház megfelelő körülményeket nyújtó elhelyezése. Az Állami Zeneiskola viszont végre — rövidesen — új, méltó körülmények között dolgozhat.

— Ml az a sajátosan jellemző, amit kulturális karakternek ne. vezhetünk?

— Régen túljutottunk azon az időszakon,. hogy Kecskemétről csak a barackpálinka és az öreg templom nagy harangja jutna az emberek eszébe. Egyszerre másról és többről van szó: a gazdasági fejlődésre, a végbement iparosodásra, az újra és a hagyományokra alapozott városi arculatról. Nem lehet véletlen, hogy a jelentés körüli vita sem kerülte ki a kérdést. A további tennivalóknak ugyanis a jellegzetes jegyek erősítéséhez kell kapcsolódniuk. S ezek mindenekelőtt a futóhomok megszelídítéséből kiinduló gazdálkodási-termesztési hagyományokhoz, Katona József és Kodály Zoltán szellemiségéhez, valamint a munkásmozgalmi örökséghez kötődnek. Ennek tudatában célszerű tervezni a közművelődést, ismeretterjesztést, oktatást-neve- lést, a tudományos kutatást és a művészeti műsorpolitikát. A gazdasági-társadalmi fejlődés irányait figyelembe véve, lényegében ilyen megközelítésben határoztuk meg a feladatokat.

— Például?

— Huszonkét gépelt oldalnyi, erősen tömörített felsorolásból, amely a kulturális élet irányításának a továbbfejlesztésével zárul, nehéz néhány sorban bármit is kiemelni a többi sérelme nél.

kül. Csupán ízelítőül: az új oktatási intézményeknél követelményként szabtuk meg például, hogy feleljenek meg a több célú közművelődési szerepkörnek is. A. pedagógus pártalapszervezetek az iskolavezetéssel együtt kezdeményezzék: a tanulóifjúság minél többet tudjon a város múltjáról, jelenéről és jövőjéről, ismerje meg a jeleseit, s ily módon is növeljék a lakóhely szeretetét. A közművelődést taglalva, első helyre került a mindennapi élet kultúrájának és a kulturális alapellátásnak a javítása. A művészeti műhelyek Katona és Kodály szellemében hozzájárulnak a zene, irodalom és színház megújulásához. Az építészetben, képző- és filmművészetben megfigyelhetők annak a jelei, hogy korszerű felfogásban kapcsolódik össze a nép- művészeti hagyományok átmentése és a kísérletezés. Tovább élnek a homoki gazdálkodás viszonyai között kialakult, jelentős termelési hagyományok: Kecskemét a magyar kertészeti kutatások központjává vált. A kutatóhelyek munkája közvetlenül is segíti a város gazdaságát és a közművelődését. A társadalomtudományok művelőitől azt várjuk, hogy erősítsék Kecskemét kulturális életének országos kisugárzó erejét.

— Hogyan szabhat meg a városi pártbizottság különböző teendőket a megyei és országos irányítású intézményeknek?

— Felkérjük az ott dolgozó kommunistákat, hogy segítsék a határozataink megvalósulását. Kérni persze annak van joga, aki ad is. Továbbra sem mondunk le arról, hogy a városhoz próbáljunk kötni művészeket, tudósokat, oktatási, közművelődési szakembereket és pályázatokkal, ösztöndíjakkal segítsünk életre alkotásokat. De viszonzásként valós teljesítményeket várunk, s a mecénásságnak következetesebb értékméréssel kell párosulnia. Ezt kívánja az értelmiség igazságérzete is — azoké az embereké, akik szakmai tudásukkal, elhivatottságukkal veszik ki a részüket abból, hogy elérjük városépítő céljainkat. A jövőben remélhetőleg az agrár- és műszaki értelmiség is jobban bekapcsolódik a kulturális életbe. Ehhez egyébként már létrejöttek a feltételek, ,s' a pedagógusok jó példát mutatnak. A karaktertervezet előkészítése mindenesetre a széles körű összefogás biztató tanújelét adta. Hat munkacsoporttal sikerült növelni a döntések demokratizmusát, ami erősíti a felelősségtudatot és alapja a kulturális életet éltető nyitottságnak. És alapja a határozatok hatékonyabb megvalósulásának.

S ez olyan eredmény, ami önmagáiban is kulturális eseménynek számít Kecskeméten és mindenütt másutt.

— Mi lesz a határozat sorsa?

— Megjelenik a következő időszak várospolitikai célkitűzéseiben, a városi tanács közművelődési terveiben. A pártszervezeteit eddig is sokat tettek, de a következő időszakban még nagyobb figyelmet kell szentelniük ezekre a kérdésekre. A városi pártbizottság határozata arra kötelezi őket, hogy a munkahelyeken elemezzék a kialakult helyzetet, jelöljék meg a saját feladataikat, s évenként térjenek vissza rá, hogy mit sikerült elérniük. A városi párt- bizottság testületéi pedig segítik és rendszeresen ellenőrzik a feladatok végrehajtását

Halász Ferenc

öt éve nyílt meg a nagyközség és a Felső-Kiskunság fejlődését, természetrajzát, helytörténetét bemutató kunszentmiklósi gyűjtemény. A több mint ezer értékes tárgyat, természettudományi, régészeti, néprajzi, képzőművészeti, agrártörténeti anyagot bemutató gyűjteményt öt év alatt csaknem húszezren tekintették meg. Különösen a nyári hónapokban nő meg a látogatottság. Júliusban, augusztusban havonta négy-ötszá- zan is megfordulnak a régi, hangulatos múzeumépületben.

A legértékesebb a természettudományi gyűjteményük, mely a környék ritka növény- és állatfajtáiból áll. A belső teremben például olyan kihalófélben lévő madarakat láthatunk, mint a félelmetes réti sas, a kisebbek közül a füles vöcsök, a pásztormadár, a vörösnyakú lúd. A középső termet a régi, tavi halászat és a pásztorkodás használati és munkaeszközei, valamint a környék• A százhetven éves parasztházból átalakított múzeumépület.

beli népviselet darabjai és a paraszti szoba- bútorai töltik be.

A százhetven éves parasztház. ból kialakított múzeum ma a „Tájak, korok, múzeumok” országos mozgalom egyik bélyegző helye. A legújabb információink szerint a 'turisták áprilistól már

nem csupán a helytörténeti gyűjteményt tekinthetik meg Kun- szentmiklóson, hanem a század eleji kiskunsági parasztgazdaságot bemutató Selyemtanyát és régi legendákról elnevezett Nyakvágó Csárdamúzeumot.

P. E.

T Ti^iiijiiíIlii I, u! IIJ j

tumMMmxk

• A legértékesebb a természettudományi gyűjteményük. Fölül a hatalmas testű réti sas, alul a fekete gólya és a vörősnyakú lúd látható.

• A középső kiállítási terem néprajzi, népmúvé. szeti tárgyai.

• A felső-kiskunsági szikes tavak valamikor mindennapi munkát adtak a kunszentmiklósi halászoknak.

Fából készült nádvágócsizma. (Tóth Sándor felvételei)

belefáradva — lemondanak az új értékek teremtéséről, ha a tudományos kutatások eltávolodnak a gyakorlati támpontoktól.

— Vagyis más lesz a nyolcvanas esztendők jellege. De milyen?- — A változást éreztetik például a nagy nyilvánosság előtt zajló viták a közoktatási reformról, az építészetről, lakótelepeinkről, az anyagi és erkölcsi ösztönzésről... Vagy gondoljuk csak végig a második gazdaság, a bürokrácia, sőt a színházak és a televízió körül forrongó indulatokat! A párt XiH. kongresszusa választ adott sok kérdésre, megjelölté a továbbfejlődés útját: helyre kell állítani a minőségi szempontok szerepét a társadalmi, gazdasági és kulturális területeken egyaránt. A ma emberének nem egyszerűen több tudásra, hanem olyan ismeretekre, készségekre van szüksége, amelyeket hasznosítva, jobban végezheti a munkáját és jobban, szebben élhet.

— Mit jelent ez Kecskemétre vetítve?

»— Az eddiginél nem egyszerűen több kulturális rendezvényre, kiállításra törekszünk, hanem a valódi művészi élmény elérése a cél. Nem egyszerűen több vita, hanem

Japántól Amerikáig ismerik a nevét

Könnyű nektek a

Csöppet sem nehezteltek a Tamiburici együttes tagjai népművész barátuk évődéséért:

— Könnyű nektek a Zsiga ci- teráival! Huncut hangszerek azok.

Nincs olyan folklórműsor, népzenei sereglés, amelyen nem -találkozhatunk a sokáig Kisújszálláson, újabban Tószegen élő Tuka Zsigmond által készített citerákkal. Vastól Békésig, Szabolcstól Baranyáig ezernél több szól idehaza. Szállított túl a tengeren Kanadába, Japánba, Vietnamba. Szíriába. Szinte mindegyik európai országból volt már vásárlója. Bürökflóták, süvöltők, tamburicik, pásztorfurulyák is kikerültek a Tuka-műhelyből.

A kinek Zsiga, kinek Zsiga bácsi, kinek egyszerűen Tuka — olyan márka ez, mint a dinnyében a csányi, papucsban a szegedi — gyakorta megfordul Bács- Kiskunban. Rendszeresen megciteráival!

hívják minősítő koncertekre zsűritagnak. Előadó a citeravezetók továbbképzésén, szívesen látott

vendég az országos népzenei találkozókon.

Éppen harminc esztendeje lépett először pódiumra.

— A Szolnok megyei tanács művelődési osztályának rendezvényére neveztem be. Elsőként végeztem. Hamarost saját zenekarom is lett, volt bürökpikulás is a citerások mellett. Az 1970- ben újjászervezett együttessel megszámlálhatatlanul sokat szerepeltünk. Még lemezfelvételt is ■készítettek műsorunkról. Nagy figyelemmel "kísérte próbálkozásainkat a minisztérium.

— 1951-ben saját muzsikájával lépett föl?

— Mindenhez értett őstehetség bátyám a mosógéptől a dorombig. Megérezte, hogy a zene az életelemem. Ügyeskedett egy kitűnő citeráí számomra. Mennyire szerettem ezt a hangszert magáért és készítőjéért is. Mégis el kellett adnom. Mintha a szívemből szakadt volna ki egy darab, amikor kenyérire, szalonnára elcseréltem. 1952-t irtunk. Súlyos betegségem miatt hosszú ideig táppénzen kínlódtam. Majd belepusztultam, annyira hiányzott a muzsika, de a család volt az első.

Amikor kibírhatatlannak éreztem a süket csendet, fabrikáltam egyet. Műlábbal, szerszámok nélkül könnyebb a szándék a megvalósításnál.

Olyan jól sikerült, hogy mások is fölfigyeltek rá.

Dicsérték itt is, ott is.

Álmomban sem gondoltam azonban, hogy bárki is ilyen ci- terára vágyik. Tévedésnek véltem az első megrendelést. Azért megcsináltam második clterámat Tetszhetett, mert hamarosan egy egész zenekar fejezte ki azt az óhaját, hogy a műhelyemből kikerült hangszerekkel muzsikáljon. Műhely? Még szerszámom se nagyon volt. Jószívű asztalos- mester szomszédom segített kezdetben ezzel-azzal.

Beletanultam. Sokasodtak a rendelések. Elkészült a századik, az ötszázadik! Mindegyikhez úgy fogtam hozzá: jobbnak kell lennie az előzőknél.

— Búcsúzóul hallhatnék valamit a Tuka-citerák „titkairól”.

— A megfelelő falfajta kiválasztása a legfontosabb. A száraz vörösfenyő szól a legszebben, ez adja a legszebb hangot: Meg kell adnia a módját Egy pülanatro se felejtem, hogy kik pengetik majd. Munkában megfáradt öregek, vagy használatával most ismerkedő fiatalok. Minél egyszerűbben kezelhető eltérőt kapnak kézhez, annál több örömük telik benne, annál szívesebben muzsikálnak. Feleslegesen sok húr miatt — például — zörgősen játszanának a legtöbben.

— Köszönöm a' beszélgetést, a tájékoztatást, de illetlenség lenne, Ha továbbra is elvonnám vendéglátóitól Talán nem tart iin- neprontónak, ha elmondom, hogy a ragaszkodó tiszteleten kívül azért is hívták Kecskemétre, a Tamiburici együttes „évzáró” mulatságára, mert kiváncsiak véleményére, tanácsaira. Tudják, ami a szívén, az a száján.

— Mindenki ebből tanulhat Magam is elgondolkodom, ha megbírálnak. Divat lett a népzene, vigyázzunk tisztaságára.

H. N.