Petőfi Népe, 1981. március (36. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-17 / 64. szám
4 • PETŐFI N£PE • 1981. március 17. SZOCIALISTA EGYÜTTMŰKÖDÉS Szovjet-Karélia részvétele az integrációban KISIPAR A NAGYÜZEMBEN Műkőgyártás az imrehegyi határban A Karéi ASZSZK-ban több mint egymillió tonna papírt, ezen belül 500 000 tonna újságpapírt, továbbá több mint 800 000 tonna cellulózt gyártanak évente. A Szovjetunióban megjelenő minden harmadik újságot karéliai papírra nyomtatják. A kombinát termékeit az NDK- ban, Bulgáriában, Magyarországon, Lengyelországban is ismerik. A legutóbbi öt esztendő folyamán a kombinát mintegy 350 000 tonna újságpapírt szállított ezekbe az országokba. A vállalat megrendelői közé tartozik Kuba, Vietnam és Mongólia is. „A szocialista országok kollektíváival megvalósított alkotó együttműködés során elsődleges figyelmet szentelünk a termékminőség javításának — mondja Nyi- kolaj Tyetyerin, a kombinát főmérnöke. — Tíz évvel ezelőtt újságpapírunk megkapta az állami minőségi jelet. Automatizáltuk a termékminőség ellenőrzését, olyan technológiai újdonságokat vezettünk be, amelyek lehetővé teszik a termék minőségének rendszeres javítását. A kondopo- gai papír- és cellulósdcombinát 1979-ben félmillió torma újságpapírt gyártott. Az országban ekkor fordult elő első ízben, hogy egy vállalat ilyen szintet ért el." Viszonylag nemrég, mindössze másfél évtizeddel ezelőtt kezdte meg működését a „Petrozavodszk- mas” termelési egyesülés, de máris országszerte hallatott magáról. A vállalat fő profilja: technológiai berendezés gyártása a cellulóz- és papíripar számára. Az egyesülés 'berendezései ma már az ország szinte valamennyi vállalatában megtalálhatók. A „Petrozavodszkmas” igen fontos gyártmányai közé tartoznak a különféle típusú papírgyártó berendezések. 1980 küszöbén a Karéi ASZSZK-ban a szegezsai cellulóz- és papírkombinátban szerelték össze az egyesülés kollektívája által készített első hazai papírgyártó gyorsgépet. Tervezett kapacitása évi 110 000 tonna papír. Ez új szint a karéliai papíripari gépgyártásban. A „Petrozavodszkmas” tíz évvel ezelőtt kezdett megrendeléseket kapni a szocialista országokból. Cellulózmassza-gyártó, bordás karton-készítő berendezésekből, nyersanyagőrlő malmokból az első szállítmányt Bulgáriába küldte. 1973-tól kezdve az egyesülés az NDK-ból és Csehszlovákiából, később pedig Romániából is kapott megrendeléseket. A vállalat képviselői most a gépek és gyártósorok szerelésében működnek közre Bulgáriában, Csehszlovákiában, Romániában. A brailai (Románia) viszkózacellu- lóz-kombinát számára például két műhely — a főző- és fehérítőműhely — csaknem teljes berendezését a „Petrozavodszkmas” készítette. Az 1980-as esztendő különösen „termékenynek” bizonyult a szocialista országokba történő szállítások szempontjából. Román megrendelésre kidolgozták a bükkfából készülő cellulóz víztelenítésére szolgáló gép műszaki tervét. Megkezdődött a második teljes főzőkatlankészlet szállítása Romániába. Csehszlovákia számára több medencét — nagy fémtartályt — készítettek a cellulóz tárolására. Megkezdődött a cellulózfőző- és fehérítő berendezés berakása Mizija bolgár város számára ... Több évtizedes munka eredménye, hogy a kiskunsági futóhomok lassan már mint fogalom is a múlté. A szeszélyes szél hatására egykor néhány óra alatt változott a határ. Már csak a nemzeti park buckái őrzik az egykori homokfúvások emlékét, biztosítva a kutatási alapot a tudomány emberei számára, ugyanakkor ezek a buckák külföldi turisták ezreit vonzzák, akiket a magyar puszta híre csalogatott a Duna—Tisza közére. Köztudott, hogy nem ez a homokvidék adja a legjobb növény- termesztési eredményeket, ^de az itt élő lakosságnak mégis meg kell élni a szülőföldjén. Nem érik egymást az ipari üzemek, ahol a szövetkezeti parasztság találhatna elegendő és jól fizető munkát azon a vidéken, ahol bizony más- félszer-kétszer akkora terület hoz annyi termést, mint a Bácska zsíros, fekete földje. Az imrehegyi Űj Élet Szakszövetkezet nagy fába, helyesebben műkőbe vágta fejszéjét, amikor a pincészete tetején kialakította egyedülálló, állandó munkát é$ biztos jövedelmet hozó melléküzemét. Az ezen a vidéken hiánycikknek számító műkövet gyártják itt alig egy tucatnyian Csörgő János irányításával. Két emeletnyi mélységben sok száz hektoliter homoki bor érlelődik hordófogságban, míg a ta9 Itt fogják gyártani az eddig importált csiszolókorongot is. • A külsőre semmitmondó betontömbökben egyenletesen helyezkedik el a nemeskőzúzalék. lajfelszínen visongó csiszológép .vízfüggönyt szétpermetezve koptatja a feldarabolt mozaiklapokat. Andrási Sándor művezető a kedvünkért „áztatja” köpenyét, hogy bemutassa az ördöngös masinát. Egy helyiséggel odébb vaslemezből készült hasábokiban pihen, merevedik a pontos receptora szerint összeállított beton, a nagy- harsányi nemeskőzúzalék — amiből a szállítási időszakban 170 tonnát hoznak a teherautók EZÜSTRÓKÁKAT TENYÉSZTENEK Szakosított gyógyszergyártás A magyar gyógyszeripar a szó. cialista országokkal kötött szakosítási megállapodások alapján bonyolítja le exportszállításainak mintegy 50 százalékát. A MED- IMPEX és a gyógyszergyártó vállalatok már az 1981—1985 évekre is jó néhány szakosítási szerző, dést kötöttek szocialista partnereikké] az exportról és importról. Ezek szerint a Szovjetunióból nagy mennyiségben kapunk ebben a tervidőszakban Antineural- gicát, Demalgont és Erythromy. cint. A szocialista partnerek között a második legnagyobb szállító Lengyelország, ahonnan főként Eleniumot — nyugtatót — kapunk, amely a lengyel gyógy, szerimportnak több mint 30 százaléka. A lengyel partnerek szállítanak még szívgyógyszereket is. Az NDK-ból a szakosítás sze. rint értágítót és az égési sérülések kezeléséhez szükséges gyógyszert importálunk, Csehszlovákiából reumatikus fájdalmat gyógyító szereket, és a központi ideg- rendszerre ható készítményeket, Bulgáriából főként > antibiotikumokat, Romániából köhögés el. leni szereket. A magyar partnerek a szakosítás szerint viszonzásként különösen nagy mennyiségben szállítanak a szívre és vérkeringésre, az érrendszerre és idegrendszerre ható készítményeket, fájdalomcsillapítókat és gyógyszereket. • A csabrendeki Egyetértés Termelőszövetkezet ezüstrókafarm létesítését határozta el. A törzsállomány fele már megérkezett a szövetkezet káptalanfa! telepére. (MTI-fotó) A jogsegélyszolgálat Bács-Kiskun megyei tapasztalatai /T \ Szocialista társadalmi rendszerünk egyik lényeges alapelve a dolgozó emberről való fokozott gondoskodás, amely alapelv többek között a szakszervezet két évtizeddel ezelőtt megfogalmazott, ma már egyre gazdagabb tartalmú érdekvédelmi tevékenységén belül, a jogsegélyszolgálat rendszerében is realizálódik. Ugyan már 1945 előtt is voltak olyan jogászok, ügyvédek, akik ön. szántukból, ellenszolgáltatás nélkül vállalták egy-egy dolgozó ügyének intézését, személyének védelmét, de csak a felszabadulás után. a szak- szervezeti mozgalom adott szervezett jogsegélyt a dolgozóknak. A szak. szervezetek politikai jellegéből, és a szocialista társadalomban betöltött szerepükből következik, hogy a dolgozók érdekképviseleti, és érdekvédelmi szervei, és így a dolgozók képviseletében is eljárhatnak. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1974. március 19—20-i ülésén foglalkozott a munkásosztály helyzetéről hozott határo. zat végrehajtásával. Ezt követően a szakszervezetek a kiadott irányelvek alapján 1975. január 1-től a kijelölt ötven vállalatnál, intézmény, nél, és ipari szövetkezetnél megszervezték a jogsegélyszolgálatot. Több szempontból hasznos Az 1975. évi tapasztalatok alapján megállapítható volt, hogy a jogsegélyszolgálat hasznos munkát végzett a szakszervezeti érdekképviselet szervezettebbé tété-, lével, és tovább erősítette a szak- szervezetek és a dolgozók kapcsolatát. Ezért a jogsegélyszolgálat szervezésének, és működésének további fejlesztése érdekében a SZOT az igazságügyminiszterrel, a munkaügyi miniszterrel, a pénzügyiminiszterrel és az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben kiadta az 1/1976 (III. 27.) SZÖT-irányelvet. Az irányelv kimondja, hogy a jogsegélyszolgálat célja a dolgozók érdekeinek védelme, a jogi tájékoztatás, tanácsadás, szükséges mértékű segítségnyújtás és jogi képviselet. Rendeltetése az, hogy a vállalatok, ipari szövetkezetek dolgozói mind. a munkahelyen belüli vitákban, mind a különböző állami szervek előtti ügyeikben, eljárásokban, perekben szakszervezti jogsegélyben részesüljenek. A jogsegélyszolgálathoz forduló valamennyi dolgozó ügyében munkajogi, munkavédelmi, társadalombiztosítási, családjogi, polgárjogi ügyekben a felvilágosítás és a tanácsadás kötelező. A jogi felvilágosítás és tanácsadás során el kell érni, hogy a dolgozók minél szélesebb köre megismerje a jogszabályokban foglalt jogokat és kötelezettségeket. A nagyüzemi méretek növekedése indokolttá tette, hogy a mezőgazdasági szövetkezetek is felzárkózzanak a jogsegélyszolgálat általános fejlődéséhez, tagjaik intézményes és szervezett segítséget kapjanak a jogi ügyekben való eligazodáshoz, és lebonyolításához. Ennek érdekében a TOT kezdeményezésére és határozata alapján a szövetkezeti jogsegélyszolgálat bevezetésére szükséges állami intézkedés megtörtént. Leggyakoribb segítségkérés Bács-Kiskun megyében jelenleg 77 vállalatnál,. 6 ipari szövetkezetnél és 3 termelőszövetkezetnél tevékenykedik jogsegélyszolgálat. 1977-ben 5044, 1978-ban 5442, 1979-ben pedig 5763 üggyel foglalkoztak. Az ügyfélforgalomból körülbelül 25 százalékot tettek ki a munkajoggal és társadalombiztosítással kapcsolatos ügyek. A dolgozók érdeklődése és segítségkérése a legnagyobb számban a polgári jog, illetve a családjog területén jelentkezett. Ez a két terület adta az összes ügyek közel fele részét. A büntető és a szabálysértési ügyek száma 2,5—3,5 százalék között mozgott. Főként a közúti és az üzenni balesetből eredően fordultak büntető vonatkozású ügyekben a dolgozók a jogsegélyszolgálathoz. Ezekben az esetekben a jogsegélyszolgálat általában a felvilágosítás és tanácsadásra korlátozódott, a képviselet ellátására évenként 3—4 esetben került csupán sor. Az összes ügyet figyelembe véve az intézési mód az ügyek mintegy 50 százalékában a felvilágosításadás, 26—28 százalékában beadvány és iratszerkesztés, 15 százalékában különböző hatóságoknál való eljárás, míg 6 százalékában bíróság, vagV más hatóság előtti képviselet ellátásából állott. Itt kell megemlíteni a Szakszervezetek Megyei Tanácsa mellett működő jogsegélyszolgálatot, amely 1979-ben közel 40Ű üggyel foglalkozott. A megye- székhelyen kívül ügyeletet létesítettek Baján, Kiskunhalason és Kiskunfélegyházán is azoknak a dolgozóknak, akiknek á munkahelyén a jogsegélyszolgálat még nem került megszervezésre. Nem mindenütt vált be A jogsegélyszolgálatok túlnyomórészt önállóan szerveződtek, de 24 helyen a vállalati központokból járnak ki meghatározott napokon félfogadást tartani. Ez a megoldási forma nem mindenütt vált be, és az esetek többségében az ügyintézés hatékonysága csökkent. A tapasztalat szerint a problémát az okozza, hogy a fogadóórákat rendszertelenül tartják meg, vagy azok elmaradnak. Ezért a telephelyek jogsegélyszolgálatát és további kifejlesztését is a több vállalat, vagy vállalati telephely részére létrehozott közös jogsegélyszolgálat útján volna helyes megoldani. A közös jogsegélyszolgálat a szakszerűség és az ésszerű takarékosság szempontjából is egyaránt legcélszerűbb módja a jogsegélyszolgálat további kiterjesztésének. A megye jogsegélyszolgálatai mintegy 70—75 százalékban 3—5 tagú bizottság formájában működnek. Az a célszerű, ha a bizottság tagjai a leggyakoribb ügycsoportok szerint megállapított munkamegosztás alapján végzik tevékenységüket. Ez növeli az ügyek intézésének szakmai megalapozottságát, jobban megoszlik a teherviselés, és jól szolgálja a munkahelyi demokrácia fejlesztését. A továbbfejlesztés egyik módja Az ideális állapot az lenne, ha a vállalattól független szakszervezeti jogászok — ilyenek a nyugdíjasok is —, végeznék a szolgálat teendőit. Ennek megvalósítására a legtöbb helyen nincs lehetőség ma, és még hosszú távon nélkülözhetetlen a vállalati / jogászoknak és az ügyvédeknek a jogsegélyszolgálatbeli közreműködése. A Kecskeméti Ügyvédi Kamara területén jelenleg 12 ügyvéd lát el jogsegélyszolgálatot. Negyedévenként átlagosan 150 ügyben nyújtottak segítséget a dolgozók-, nak. Az ügyvédség jogsegélyszolgálati tevékenységéről elmondhatjuk, hogy az ügyvédség és a jogsegélyszolgálat kapocsolata jó. Ma már nyilvánvaló, hogy egyik jogászi szervezet sem lehet vetély- társa a másiknak. Az ügyvédség felismerje a jogsegélyszolgálati, munka politikai jelentőségét, felajánlotta munkáját, és szakértelmét a nagy jelentőségű feladat elllátásához. (Folytatjuk.) Dr. Varga Miklós járásbíró — és a színezőanyag. Naponta hét tömböt állítanak össze, amelyeket három hét elteltével vágnak szét a körfűrészek. Kétezer négyzetméter kemény anyagot képes az egy méteresnél nagyobb átmérőjű fűrészkorong csere nélkül szétdarabolni. Arról, hogy ez milyen zajjal jár, Németh József és Weitz Tamás tömbvágók tudnának mesélni. A termelés nagyságát a kereslet szabja meg. Termékeiket — a különböző színű és összetételű hidegburkolókat, a lábazattéglákat — a TSZKER közvetítésével forgalmazzák. Ezt a szakterületet, szakmát a kisiparosok uralják. Ezért nehéz feladat az alapanyagok beszerzése. Csörgő Jánostól megtudtuk, hogy ha majd teljes és tökéletes lesz az üzem, akkor a jelenlegi termékszerkezetükön túl egyéb lakossági — egyedi — igényeket is ki fognak elégíteni. Cz.‘ P. OTTHON MAGÁNERŐBŐL Lehetőségek Kerekegyházán Kevesen vagyunk — mondták A tájékoztató után kérdések a jelenlévő kerekegyháziak, pedig több mint hatvanan voltak kíváncsiak Borbély Lajos megyei főépítész előadására, melynek témája a községbeli magánlakásépítés lehetőségei, ennek is két változata, a családiházas, vala. mint a ma korszerűnek tartott csoportos, lánc- és sorházas beépítés volt. 'A' Községi művelődési házbán megtartott előadás legfontosabb tapasztalata amint azt a főépítész is összefoglalta —: az egyre inkább urbanizálódó, vagy ezt a célt elérni szándékozó kisebb településeken — így Kerekegyházán is — központi helyen áll a házépítés, s ennek is a magánerős formája, ugyanakkor a lehetőségeket elég kevéssé ismerik. Kerekegyházán az előző ötéves tervben 273 épületre adták ki a lakhatási engedélyt, valamennyit hagyományos családi házra. Persze azokból is van jó és rossz — a bemutatott diaképeken lehetett látni mindkettőre példát —, de a jövő falun is a korszerűbb építési módoké. Egyrészt ezt szívesebben vállalják a községekben is lakásgondokkal küzdő fiatalok, ehhez kedvezőbbek a hitelfeltételek, s érvényesíthető a kisebb településeken szinte egyeduralkodó ka'lákamunka is. De a csoportos beépítés felvet olyan új problémákat is, amelyek városban már megoldottak (például a lakásszövekezet alakítása), vagy egyáltalán nem is jelentkeznek igényként (mint a ház körüli állattartás). hangzottak el, sőt 10—12 jelenlévő — többségében fiatal, akinek elhatározott szándéka, hogy épít, mégpedig Kerekegyházán — már a konkrét teendőkről kért felvilágosítást. Az építész javaslatokat, a kerekegyházi tanács pedig — ígéreté ‘Szerint — gyakorlati' - segítséget is. ad az építkezőknek. A vásártér és a helvéciai szőlők területét már kijelölte csoportos lakásépítés céljára, a portákat elő- közművesítve, vízzel, villannyal ellátva osztja majd, s a szennyvíz- elszállítás megoldását is tervezi----ha nem is csatornával, de s zippantó kocsival. Az építésre jelentkezőket ugyancsak a tanács fogadja, listára veszi, terveket bocsát rendelkezésükre, egyszóval elősegíti a lakásszövetkezet megalakulását. A következtetések — noha csak egy, s egyben az első ilyen előadásból vonhatók le — nem haszon nélkül valók. Az első: ezt a sorozatot folytatni kell, mert az ilyesfajta előadás a községekben úgymond hiánypótló szolgáltatás, a második: ahhoz, hogy a kisebb településeken is elterjedjen a szövetkezeti építési forma, nem szabad csak a helyi kezdeményezésre várni, elébe kell annak menni. Erre a szervezési feladatra keresve sem lehetne alkalmasabb partnert találni a MÉSZÖV lakásszövetkezeti irodájánál. V. T. Üzempróba a kukoricacukor-gyárban • Hazánk legnagyobb élelmiszeripari beruházásánál, a szabadegyházi kukoricacujcor-gyárnál megkezdődött a „visszaszámlálás”. A közel fél. esztendős próbaüzemelés! próba során ellenőrzik a nemzetközi együttműködéssel épült gyártósort és kiszolgálóegységeit. A tervek szerint a nyáron megindul a folyamatos termelés. Képünkön: a központi kazánház és a vezérlőpultja. (MTI-fotó)
