Petőfi Népe, 1981. március (36. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-15 / 63. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1981. március 15.

A FAJTA ÉS A TECHNOLÓGIA KÖLCSÖNHATÁSA

A TÁRGYALÓTEREMBŐL:

Eredmények és tennivalók a Zöldségtermesztési Kutató Intézetben

A Kecskeméti. Zöldségtermesztési Kutató intézet az MSZMP Központi Bizottsága tudománypolitikai irányelvei alapján fokozatosan vált a korábbi tájintézetből a zöldségtermesztéshez kapcsolódó hazai kutatások központjává. Az V. ötéves terv időszakában több új feladat került a hatáskörébe. Szervezeti egységekkel — Újmajor, Makó — gyarapodott. Ezek kutatási feladataikkal teljesebbé tették tevékenységét.

Az intézet dolgozóinak törekvéseit és teljesítményét a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium vezetése és a MEDOSZ efnöksége az elmúlt tervidőszakban kétszer Kiváló Intézet és kétszer elismerő oklevél adományozásával juSegítség, gyilkos!

talmazta.

Az utóbbi tél évtized munkájáról és a további feladatokról érdeklődtünk dr. Balázs Sándor főigazgatótól.

— Az eddigi eredményekre alapozva kívánjuk folytatni tevéi kenységünket. A kutatás sikereinek gyors elterjesztése érdekében — a jól bevált gyakorlatnak megfelelően — az év elején tudományos tanácskozásokat tartunk. Ezek jelenleg is folynak. Napirendjükön szerepel a VI. ötéves terv időszakára készített elképzeléseknek megfelelően az idei feladatok megvitatása, az ágazat jelenlegi 'helyzetének értékelése. A rendezvényeken jelen vannak a témák megoldásában együttműködő kutatóhelyek, termelési rendszerek, társulások, állami gazdaságok, termelőszövetkezetek szakemberei, a felvásárlás, a forgalmazás és a feldolgozó ipar, valamint a külkereskedelem képviselői is.

Ebben a hónapban intézeti tanácsülésre, ezt követően termelési tanácskozásra is sor kerül, ahol beszámolunk az elmúlt év kutatási és gazdálkodási tevékenységéről.

összefoglalva az elmúlt fél év. tized tudományos munkáját — a teljesség igénye nélkül — a következőket tudom mondani.

Szappanos Sámuelnéval, a du- naegyházi tanács vb-titkárával, és a tanácselnökkel sétálunk a holtág mentén. .

— Hogy is van ez? Holt? Nem. ÍMég csak tetszhalott. De kimondták máir rá a halálos ítéletet is. A pánton gubbasztó felborított csónakokra ülünk, beszélgetünk.

— Ez a mi kincsünk, a víz és környéke — mondja a tanácstitkár. — De már nemcsak néhány községé. Zárt kerteket parcelláztunk hobbiknak, föntebb néhány száz méterre.

— Bök az érdeklődő?

— Kétszáz telket mértünk a domboldalon. A Dunai Vasmű segített, több dolgozójuk is bérelt ötvenéves tartós használatra területet. A többit nagyobbrészt a környékbeliek bérlik. Horgászok is. A Dunaiföldvári Horgászegyesület tanyája a solti híd mellett ivan. Jó horgászvíz ez, évente több száz kis pontyot telepítenek ide. rTervünk, hogy parkerdőt létesítünk, mintegy fél kilométer hpsz- szan a község alatt.'Esőbeállókat, szalonnasütőket, padokat akarunk elhelyezni. A strandot is jobban kialakítjuk. Szóval kultuFontosnak tartom a genetikai kutatásokat, amelyek a gazdasági szempontból hasznos tulajdonságok — koraiság, termőképesség, betegségekkel szembeni ellenállóság — vizsgálatában nyújtottak nélkülözhetetlen alapot a nemesítés! célok megvalósításához.

A tervidőszak alatt összesen 48 új, a friss fogyasztás, az ipari feldolgozás növekvő igényeinek megfelelő, a betegségekkel szemben ellenálló, különböző érési idejű, nagy termőképességű zöldségfajta kapott állami elismerést. Jelenleg ötven fajtajelöltünk vizsgálata folyik, amelyek közül néhány elisimerése ebben a tervidőszakban várható.

A legfontosabb zöldségfélék termesztés-technológiáját továbbfejlesztették, amiről a következőket mondja a főigazgató:

— Többek között kidolgoztuk az étkezési- és fűszerpaprika, a paradicsom, a hagyma talajerőpótlásának rendszerét, illetve korszerűsítettük azt, különös tekintettel a folyamatos növénytáplálási eljárásokra. Hasonlóképpen előrehaladtunk a vegyszeres gyomirtás, a növényvédelem, a hajtatás és a hibridmag-termesz. tés technológiájában.

ökonómiai vizsgálataink alapján ismertté váltak a legfontoráltabb, kellemesebb környezetet szeretnénk. Társadalmi munka, a saját erőnk és az állami támogatás, valamint a Dunai Vasmű segítsége jelenti az alapot. Azonban két gondunk van. Nincs saját kezelésünkben még a terület, ezért nem kezdhetünk a parkerdő létesítéséhez. A másik: lehangoló a Közép-Duna völgyi Vízügyi Igazgatóság levele, amelyből kitűnik, hogy néhány évtized múltán eliszaposodik a strand, feltöltődik a holtág. Elpusztul az, amit itt lát. Ugyanis a holtág felső részén kőgát lezárja a viz útját, tehát nincs vizesére. Nagyobb áradáskor bezúdul a folyó, s akkor lerakja az iszapot, törmeléket.

Öntöznek is ebből a holtágból. Ezek szerint négyezer hektárra kiépített öntözőrendszer vízellátása is kérdéses lesz? A vb-titkár gondjaival, aggodalmával felkerestem Hrehrns Györgyöt, a Kö- zép-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság osztályvezetőjét.

A vízmenti erdő kezelési jogásabb zöldségféléknél a termelés eredményességét befolyásoló tényezők.

A fajtafenntartó nemesítést fontos feladatként kezeljük. Jelenleg intézetünk állomásain csaknem 250 zöldségféle található. Ügy tűnik, hogy ez a fajta sok. Véleményem szerint így igaz, mindenesetre figyelembe kell venni, hogy a zöldségfélék felhasználása — friss fogyasztás, konzervipar céljaira, mélyhűtésre vagy exportra — rendkívül, sokirányú, tehát számos igényt kell kielégíteni.

Hozzá szükséges tenni, hogy a gyakorlatban még ennél is több fajta van. Az import aránya megítélésem szerint az indokoltnál magasabb.

— Miért van ez így?

— Erre röviden nehéz lenne kimerítő választ adni. Remélhetőleg a kényszerítő gazdasági körülmények segítik az egységesebb fajtaállomány kialakítását. Konkrétan arra gondolok, hogy csökkenteni lehetne a külföldről behozott zöldségfélék számát. Hangsúlyozom, nem vagyunk ellene a jó külföldi fajta importálásának, különösen azoknál a zöldségféléknél, amelyek kisebb területen terjedtek el a termesztésben, jelentőségük nem számottevő. Ilyenek például a levélzöldségek.

Az intézet a kutatómunka mellett kiegészítő termelési tevékenységet is folytat. Erről így informál dr. Balázs Sándor:

— Kecskeméten és a kutatóállomásokon rendelkezésre álló területeken a saját nemesítése és honosított fajtákból magas biológiai értékig vetőmagot állítunk elő. Többek között a hazai paradicsomtermesztésben szükséges vetőmag 90 százalékát. Azonkívül étkezési- és fűszerpaprikából, hagymábóL uborkából, zöldborsóból, dinnyefélékből, gyökérzöldségekből is jelentős a saját előállítású, valamint a termeltetett szaporítóanyag aránya.

val kapcsolatban a következőket mondotta:

— A MÉM és az Országos Vízügyi Hivatal 1979-ben megvizsgálta, hogy melyek a vízgazdálkodási célú erdők, és melyek nem azok. Igazgatóságunk javaslata szerint a solti erdőrésznek nincs vízgazdálkodási jelentősége, ezért átadható az erdőgazdaságnak. A Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság át is venné, és a duna- egyházi részt a községnek parkerdő létesítésére átadná. Még nem született döntés arról, hogy a javaslatunk elfogadható-e. Erre azonban rövidesen sor kerül. Egyébként a parkerdő-létesítés vízügyi szempontból Is megfelelő, ugyanis az erdőgazdaságoknak átadandó vízmenti területen ritka ítérállású erdőt kell kialakítani.

— Es mi lesz a holtág sorsa?

— Vízgazdálkodási érdeket nem képvisel egy víztápláló mű létesítése. Folyamszabályozási érdekből sem kívánatos.

— Tehát egy vagy két emberöltő után tönkremegy, zsombékos,

Ma már elmondhatjuk, hogy olyan termelési szerkezetét sikerült fokozatosan kialakítani, amelynek eredményeként öt év alatt az intézet nyereségét megháromszoroztuk. Így vált lehetővé, hogy a MÉM által nyújtott tá. mogatáson felül, saját erőből 23 millió forintot fordítottunk beruházásokra. A fejlesztési alapból megvalósított építkezések, gépvásárlások egyaránt segítették a ku. tatás feltételeinek javítását és a kiegészítő termelési tevékenység színvonalának növelését.

Intézetünkben tizenhat szocialista brigád dolgozik, amelyek az elmúlt évben is nagymértékben hozzájárultak a gazdasági munka javításához, a kutatás hatékonyságának növeléséhez.

Törődnek a dolgozók munka- és egészségvédelmével, a munkahelyi körülmények javításával. A tervidőszakra tervezett 3 millió forinttal szemben 12 milliót költöttek erre a célra.

A főigazgató a továbbiakban elmondja :

— Az eddig végzett, kutatások elsősorban az új fajták előállításában hoztak sikereket és bátran állíthatjuk, hogy — minimális import mellett — a legfontosabb zöldségfélékből a hazai igényeket a fajtáink kielégítik. A jövőben a nemesítés és a fajtafenntartás mellett nagyobb gondot fordítunk az agrotechnikai fejlesztésekre. Egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a fajta és a hozzá tartozó technológia együttesen jelenti a kutatás végtermékét.

Az eredmények gyakorlatban ■történő gyors átültetése érdekében szaktanácsadással is foglalkozunk. Kutatóink több mint háromszáz üzemben adnak segítséget a termesztéshez.

Részben tudomány sikereinek mielőbbi elterjesztését mozdítja elő az elmúlt évben alakult Zöldségtermesztési Társaság, amelyet a mi intézetünk kezdeményezett.

K. S.

bozótos vidék lesz-e ma még szép solti Duna-ág és vidéke?

— Szerintem a mellékág életét legtovább a jelenlegi mód fenntartásával lehet elérni.

Szóval bele kell törődni a ha- lálraíítéltetésbe ? Ezzel a kérdéssel kerestem föl dr. Kernács Jánost, a Dunai Vasmű jogászát.

— A vasműnek érdeke, hogy az iitt dolgozók jó, kellemes, üdülésre alkalmas környezetben töltsék el a szabad idejüket. Ezért is segítettünk a dunaegyháziaknak például a terület felmérésében, kiparcellázásában oly módon is, hogy országgyűlési képviselőnk közbenjárásával javaslatunkra módosítottak egy jogszabályt, aminek eredménye, hogy felére, vagyis kétszáz négyszögölre csökkentették a tartós használatba adható legkisebb földterületet. Nyolcvanhét dolgozónk bérelt földet a solti holtág mellett. Szeretik e vidéket, megelégedettek. A jövőben is segítünk a községi tanácsnak: kohósalakot adunk a vízpart és a zárt kertek közötti rút megépítéséhez. A solti mellékág jövője elszomorító. Szerintem mindenkinek érdekének kell hogy legyen a kiránduló-, üdülőhelyek fenntartása. Össztársadalmi feladat, sőt kötelesség is az emberekért. Ha szükséges, ezért áldozatokat kell hozni és vállalni. Ezzel egyetértek. Szakmai vitákba nem akarok bocsátkozni a vízügyi szakemberekkel, mégis remélem, hogy véleményük módosul. És szakmai tárházukból elő tudnak hozni olyan javaslatot, amely az érdekeket egyesítő megoldáshoz vezet.

Csabai István

A múlt év április harmadikén, nem sokkal éjfél után, negyed kettő körül Kecskeméten, a Hargita utca 5. szám alatti lakásban Király Istvánné rémületében kinyitotta az utcára néző ablakot, és elkezdett kiabálni: „Segítség, gyilkos!...” De segítség nem érkezett, hiszen aludtak az emberek, s az asszonynak már nem volt több ideje arra, hogy megismételje a segélykiáltást. Pedig a segítségre nagy szüksége lett volna. Volt férje, Király István

— aki akkor már a Máriahegy 175. szám alatt lakott albérletben

— ezen az éjszakán megtámadta volt feleségét és fiát, azzal a szándékkal, hogy mindkettőjükkel végez, utána pedig öngyilkos lesz ... Hogyan és miért jutott erre az elhatározásra a negyven- három éves ember?

Király István, aki vízvezetékszerelő volt, nem tartozott a munkáért lelkesedő emberek közé. Reggel mindig későbben kezdett dolgozni, délután pedig ő volt az első, aki letette a szerszámot. Munkatársaival ezért sem volt a legjobb viszonyban. Végül is 1979. december 2-án megszüntették a munkaviszonyát. Ezután — letartóztatásáig — egy kisiparos neve alatt alkalmi vízvezetékszerelői munkát végzett. Ekkor azonban már megjárta a börtönöket, összesen nyolc alkalommal volt büntetve. Először sikkasztás, majd csalás, ifjúság elleni bűntett, tartási kötelezettség elmulasztása, hivatalos személy megsértése és súlyos tesiti sértés miatt került börtönbe. Idült alkoholista.

Csoda-e, ha felesége, akivel 1959-ben kötött házasságot, megsokallta a .börtönöket, az örökös italozást, a verekedéseket, a fenyegetést, a durvaságot. Megverte a gyerekeit is. A két fiú azonban megnőtt, és amikor az 1960- ban született Zoltán erősebb lett az apjánál, szembe szállt vele, és előfordult, hogy a fiú visszaütött. Az apa ezért haragudott a fiára, de feltűnően gorombán bánt 91 éves anyósával is, akit még a halála napján is lökdösötit és leköpött. A pohár betelt, és az asz- szony döntött: elválik ettől az embertől. A bíróság felbontotta a házasságot, és kötelezte a volt férjet a lakás elhagyására. Az ás^zőny'‘ZolÍáiT nevű' fiával '& Hargita utca, 5. szám alatti lakásban lakott, a fiatalabb fiú feliig1 Kíí- kunféíegyházán, diákotthonban kapott elhelyezést.

Király István ezt követően több levelet írt volt feleségének, s arra kérte, állítsák vissza az élet- közösséget. Az asszony azonban erre nem volt hajlandó. A további levelek már fenyegették az asszonyt és a fiát. A volt férj azzal rémisztgette őket, hogy megöli mindkettőjüket. Az is előfordult, hogy Király megvárta feleségét, amikor az a munkából hazafelé tartott, de az asszony nem akart vele szóba állni. Április 1- én délután is erre kérte volt feleségét az ittas Király, de mert az — érthetően — újra elutasította, megfenyegette, hogy nem éri meg a húsvétat, ha nem bé- kül ki vele. Ezt azonban — mármint a hasonló fenyegetést — Király Istvánná már sokszor hallotta az elmúlt húsz év alatt, és nem vette komolyan.

Égy húsvéti „üdvözlő” lapot is küldött Király feleségének és fiának, amelyben megírta, hogy nem viccel, cselekedni fog. Minden úgy történik, ahogyan korábban mondta.

Április 2-án délután hat óra körül Király István megivott két korsó sört, majd moziba ment. Magáival Vitt egy kést és egy forrasztópákát. Ezekkel felszerelve nézte végig a filmet, s így ment az előadás után egy borozóba is, ahonnan kilenc óra körül távozott. Gyalog ment a Széchenyi- ' város felé, a Hargita utcába. A kertes ház kapuját a nála lévő kulccsal kinyitotta, a kutya ismerte, ezért nem ugatott. Az udvaron magához vette a kerti vízcsap elzáró kulcsát — egy hatvan centiméter hosszú vasdara- Ibot — és mert a lakás ajtaja be volt zárva, elvette az udvaron lévő kétágú létrát, és azzal a kamra felső ablakához mászott. Itt csak egy szúnyogháló volt, azt kitépte, kinyitotta az ablakot, és bejutott az éléskamrába. Innen a

A Karl-Marx-Stadt megyei Netzschkau Gépgyár termékei az űrkutatástól a mezőgazdaságig számos népgazdasági területen jól szolgálják az embert, nemcsak az NDK-ban, de a világ tucatnyi más országában is.

Az itt készülő környezetszimulátorokat a szovjet tudósok és technikusok az űrkutatásban hasznosítják. Ezelc az eszközök szokatlan repülési feltételek, szélsőséges hőmérsékleti és nyomásviszokonyhába, majd a hálószobába ment, ahol volt felesége és Zoltán nevű fia aludt. Ekkor már elmúlt éjfél, április 3-án egy óra körül lehetett az Idő.

Az utcáról beszűrődő fényben felismerte a rekamién fekvő Zoltán fiát, odament és a magával vitt késsel, nagy erővel mellbe szúrta a fiút. A szúrásra felébredt Király Zoltán, felismerte az apját és elkiáltotta magát, hogy „anyu, itt van, megszúrt...” Az apa tovább próbálkozott a szúrásokkal, de a fiatalember gyorsan felült, védekezett, kiugrott az ágyból és szembe került az apjával, aki az elzáró kulccsal és a késsel támadt saját fiára. A fiú — aki cselgáncsozni tanult — sorozatosan kivédte a támadásokat, és sikerült fellökni az' elvetemült apát, aki ráesett arra az ágyra, ahol volt felesége feküdt. De az asszony már korábban, fia kiáltására felébredt, és felgyújtotta a villanyt. Látta fia és volt férje dulakodását, kinyitotta az ablakot, és segítségért 'kiabált.

Közben a fiúnak sikerült a konyhába menekülnie, s ekkor Király az asszonyra akart támadni. De a megrémült anya kiugrott az ablakon és elmenekült a lakásból. Az ittas, tomboló Király István a fiát kereste, s ez a keresés azzal járt, hegy kiverte az ajtóüveget. A fiú viszont, aki az ajtó mögött volt, meglökte az ajtóval az apját, s visszament a konyhába (kimen- ' ni nem tudott, mert a konyha ki járati ajtaja zárva volt), de az apa utolérte, és az elzáró vassal ütötte. A legtöbb ütést azonban kivédte a fiú, akinek Végül is az anyja által kinyitott ablakon sikerült elmenekülnie a lakásból. Az utcán megtalálta félholtra .rémült anyját, és ketten elindultak a közeli honvédkórházba. Ott Király Zoltánt azonnal megműtötték, mert a szúrás megsértette a tüdőt, vérgyülem keletkezett. A műtét nélkül á fiú valószínűleg meghalt volna. Az asszonynak az ijedtségen kívüí más baja nem esett. A kórházból értesítették a rendőrséget.

Király István — miután magára maradt a lakásban — hazament az albérleti "szobájába, öngyilkossági gondolatok foglalkoz- ■fikltólc. Búcsú levelét' írt.' A rendőrség április 4-én éjjel hatolt be az albérleti lakásba, a Máriahegy 175. számú házba, s ott találta Király Istvánt, aki körülbelül két deci sósavat ivott meg. Azonnal kórházba vitték, ahol megfelelő ellátásban részesült, nem halt meg. A kihallgatás során azt állította, hogy a fia tái madta meg őt, aki békülési szándékkal ment hozzájuk. Arra a kérdésre, hogy a fiát ki szúrta meg, nem tudott válaszolni. Ennek az állításnak az ellenkezőjét nem volt nehéz bizonyítani. Erősen vitatható ugyanis annak a békülési szándéka, aki késsel, vasakkal felszerelve, éjfél után .titokban 'bemászik valakinek a 'lakására, ahol egyetlen szót sem szólt, a villanyt sem gyújtotta fel, hanem azonnal fiára és feleségére támadt. Ezt a tervét már korábban levelekben is közölte volt feleségével, sőt meg is indokolta, hogy kit miért fog megölni, és megállapította a sorrendet is, sőt búcsúleveleiben — amelyeket még a tett elkövetése előtt vetett papírra —fia és felesége megöléséről úgy beszél, mintha az már megtörtént volna ...

A megyei bíróság Király Istvánt előre kitervelt módon, aljas indokból, több emberen elkövetett emberölés bűntettének kísérlete miatt, mint visszaesőt (1978 áprilisában súlyos testi sértés miatt már jogerősen elítélték) tizenhárom évi, fegyházban letöltendő szabadságvesztésre ítélte, további nyolc esztendőre eltiltotta a közügyektől. Az ítéletet a Legfelsőbb Bíróság jóváhagyta, s így az jogerős. Említettük, hogy Király István idült alkoholista. Elvonó kezelésre azonban nem lehetett kötelezni, mert a cselekmény elkövetése után — a sósav miatt — gyomorműtétet hajtottak rajta végre.

G. S.

nyok laboratóriumi előállítására alkalmasak, s ezért fontos vizs1- gálatok végezhetők el velük.

Bolgár, csehszlovák, indiai, iraki, lengyel, magyar, norvég, román, svéd, szovjet ipari üzemek, laboratóriumok, kutatóintézetek számára szintén szállítanak hasonló berendezéseket úgynevezett klímakamrákat.

kA KGST-országok között ez az NDK-beli gépgyár az egyetlen szimulátorgyártó üzem.

KELLEMES, ÜDÜLÉSRE ALKALMAS KÖRNYEZET

Egy holtág ébresztése

Sajnos, kimaradt a természetvédelmi területek listájáról — véletlenül, vagy másért — a solti holt Duna-ág és környéke. Szinte ősi állapotban megőrződött. A Dunát a holtágtól hosszú sziget rekeszti el. A csendes vizű Duna-ágban apró szigetek csücsülnek. Nyáron a homokos partszakasz, a sekély víz a gyerekek és felnőttek fürdőhelye. A duna- egyháziak, valamint a környéken lakók egyetlen strandja- A szigetek között húzódik a horgászok birodalma. E télutói napokban is megkapóan szép e vidék.

• Fák a parton.

Űrkutatási berendezések gyártója