Petőfi Népe, 1981. március (36. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-03 / 52. szám

1981. március 3. • PETŐFI NÉPE • 3 Kecskeméti diáknap Szombaton délután a Megyei Művelődési Központban a KISZ városi bizottsága szer­vezésében került sor a kecskeméti diákok találkozójára. A rendezvényre meghívták Kecskemét valamennyi középfokú oktatási intézményének amatőr művészeti csoport. Jait. valamint a különböző művészeti ágakban kiemelkedő teljesítményt nyújtó egyéni előadókat. A találkozóra ez alkalommal négyszáz fiatal gyűlt össze, hogy megtekint­sék az irodalmi színpadok, énekkarok, népi hangszeresek, fúvós- és egyéb zenekarok, vers- és prózamondók előadását. A kecskeméti diáknap sikeres bemutatói a kora esti órákban értek véget. Ezt követően a rendezvény muzsikával, táncházzal zárult. • Balra: a vers. és prózamondó verseny,két részt­vevője, D. Tóth Sándor és Csikai Ildikó a Kodály Gimnáziumból. • Lent: bemutatkozik a Bányai Júlia Gimnázium irodalmi színpada. • Bárdos és Bartók műveit énekelte sikerrel a Kecs­keméti Egészségügyi Szakiskola énekkara. A HUNGEXPO IDEI TERVEI Tizenegy nemzetközi kiállítás , A Budapesti Nemzetközi Vásár- központban rendezte meg sajtó- tájékoztatóját a Magyar Külke­reskedelmi Vásár- és Propagan­da 1 Iroda, közismert nevén a HUNGEXPO. Dr. Köröshegyi László megbízott vezérigazgató tájékoztatta a sajtó munkatársa­it a vállalat tevékenységéről, va­lamint az 1981. évi terveiről. E tájékoztató alapján ismertet­jük a HUNGEXPO szerteágazó te­vékenységét, .. Eszerint a HUNG.-. 'EXPO rendek! Budapesten és or­szágszerte a nemzetközi vásáro­kat és kiállításokat, a többi kö­zött a tavaszi és az őszi BNV-t is. Ez a vállalat rendezi meg a magyar külkereskedelem kiállí­tásait Algériától — Tokióig. A kü­lönböző magyar cégek részvételét szervezi a világ minden pontján megrendezésre kerülő vásárokon. A HUNGEXPO mind belföldön, mind pedig külföldön arra vállal­kozik, hogy kiállítási standokat, irodákat épít, berendez, felszerel és díszíti de vállalkozik arra is, hogy bútorokat és más berende­zési tárgyakat kölcsönöz. A harma­dik igen lényeges és még további fejlődés előtt álló feladata a vál­lalatnak, hogy teljes körű reklám- tevékenységet fejtsen ki — reklám- kampányokat és akciókat tervez­zen és kivitelezzen. Propaganda, tájékoztató és szakmai kiadványo­kat, prospektusokat, katalóguso­kat, naptárakat, meghívókat szer­keszt és vállalja a kivitelezést. A tájékoztató szerint ezzel a tevékenységgel a HUNGEXPO Európa egyik legjelentősebb vál­lalatává nőtte ki magát,, s nagy belföldi és nemzetközi elismerés­ben van része. Különösen fontos napjainkban a HUNGEXPO ered­ményes munkája, hiszen, köztu­dott hogy' a, világpiacon' megne­hezültek az értékesítési Tehetősé­gek, tehát az eddiginél is fonto­sabb feladat hárul a magyar kül­kereskedelemre, hogy a magyar áruk eljussanak a külföldi fo­gyasztókhoz, s nem utolsó sorban termékeinknek új piacokat sze­rezzenek. Ebben van igen szerte­ágazó szerepe a HUNGEXPO-nak. Az elmúlt év kiemelkedő sike­rű rendezvénye volt az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár, valamint a ta­vaszi és az őszi BNV, az építő­ipari és a mezőgazdasági gépek szakkiállítása. Mi várható, mire készül ebben az évben a HUNGEXPO? Budapesten a BNV területén összesen tizenegy nemzetközi ki­állítás és szakvásár lesz. Budapesten Április 7—12. AGROMASEXPO. A 9. Nemzetközi Mezőgazdasági, Élelmiszeripari Gép- és Műszer­kiállítás. HUNGAROPLAST, 10. Nemzetközi Műanyagipari Kiállí­tás. LIMEXPO 5. Nemzetközi Könnyűipari Gépkiállítás. SECU- REX Nemzetközi Munkavédelmi Kiállítás. Május 20—28. Tavaszi BNV. A beruházási javak szakvására. Június 21—27. ORL. Fül-Orr- Gége Nemzetközi Orvosi Műszer­kiállítás. Szeptember 18—27. őszi BNV. A fogyasztási cikkek szakvására. Csináld magad, Nemzetközi Bar- kács- és Kiskert Kiállítás. INTER- PLAYEXPO. 3. Nemzetközi Játék­kiállítás. Október 20—25. MI PEL. 5 Nem­zetközi Ipari Elektronikai és Mű­szerkiállítás. TRADE MARK. 2. Nemzetközi Védjegy Kiállítás. A HUNGBXPO az ország ex­portbővítési terveinek megfele­lően 1981-ben is több külföldi vá­sáron és szakkiállításon szervezi meg a hazai vállalatok részvéte­lét. ötvenegy vásáron vagy ön­álló rendezvényen adnak képet a magyar népgazdaság teljesítőké­pességéről. M. L. Elismerés az alkotóknak Nehéz határvonalat húz­ni napjainkban az amatőr és a hivatásos művészeti al­kotó munka meghatározása közé. Hiszen az úgynevezett amatőrök egy része rajz sza­kos tanár és szakmailag ki­tűnően képzett grafikus, más részük önképzéssel sa­játította el a festészet, a li­nómetszés, a rajzolás, ke­rámiakészítés szakmai fo­gásait. A Megyei Művelődési Központban még a héten is megtekinthető tárlaton sze­replő harmincöt amatőr mű­vész legjobb alkotásainak elismerése a zsűri számára ezért sem lehetett könnyű. Mint értesültünk, díjazásban részesült B. Boros, Ilona, Csáky Lajos, Göblyös Ró­bert, Kalmár .Pál, Lőrincz László és Törőcsik Jolán. A kiállított 73 mű kéthar­mada kerül majd az orszá­gos tárlatra, ami végered­ményben igazán önmagában is elismerés. Elhunyt Ernst Jenő akadémikus A Magyar Tudományos Akadémia, az Egészségügyi Minisztérium és a Pécsi Orvostudományi Egyetem közös gyászjelentésben tudatta, hogy meghalt Ernst Jenő kétszeres Kossuth-díjas akadémikus, tanszékvezető egyetemi tanár. Századunk több más kiválósá­gához hasonlóan, a nemzetközi hí­rű biofizikus életpályája is Baján kezdődött. Szegény sorsú kereske- dőcsalád nyolcadik gyerekeként látta meg a napvilágot 1895-ben. A nehéz gyermekkor küzdelmei is hozzájárulhattak ahhoz, hogy hosszú életében mindig keményen megküzdjön igazáért, elveiért. Családi helyzete és az első világ­háború fogékonnyá tette a társa­dalmi igazságtalanságok érzéke­lésére. Hadifogolyként tanúja volt a Nagy Októberi Szocialista For­radalom győzelmének, a szocialis­ta átalakulás kezdeti sikereinek, sok-sok gondjának. Radikális fel­fogásának, meg nem alkuvó ter­mészetének tulajdonítható, hogy a Horthy-rendszerben súlyos megélhetési gondok közepette bontakozhatott ki tudományos kutató munkája. Noha egészen fiatalon kitűnt páratlan memóriá­jával, különösen a matematikai és a természettudományi tárgyakban bizonyított elemzőkészségével, sokára ismerték el tudományos eredményeit. Címzetes, fizetés nélküli állásokat kapott a pécsi egyetemen, ahol diplomáját sze­rezte 1923-ban. Az elsők között vizsgálta az izommunka kapcsán az élő anyagban előforduló fizi­kai jelenségeket. Különösen az izomkontrakció során fellépő tér­fogatcsökkentés érzékletes kimu­tatása, mérése foglalkoztatta. Mindmáig az általa kidolgozott módszert tartják a legkorszerűbb­nek. Szentgyörgyi Albert ismerte fel először különleges adottságait és meghívta szegedi intézetébe. A felszabadulás után került vissza Pécsre. Ott vállalt részt a magyar tudományos élet demokratikus szellemű újjászervezésében. 1945- től az MKP tagjaként új és új kezdeményezésekkel.lendítette elő a tudományos kutatás ügyét. 1946-ban a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjává válasz­totta, csakhamar a vezetője lett az általa szervezett Biofizikai Tanszéki Kutató Csoport Akadé­miai Bizottságnak. Neki köszön­hető, hogy a biofizika ilyen meg­becsült helyet kapott tudományos életünkben. Újszerű nézeteit, mindig az összefüggéseket vizs­gáló szempontjait sokan vitatták, de az idő majd mindig őt igazolta. A megváltozott körülmények lehetővé tették, hogy kutató mun­káját a korábbinál jobb feltételek között folytassa. Felismeréseit a több kiadást megért Biofizika cí­mű egyetemi tankönyvben össze­gezte. Mindenki természetesnek tar­totta, hogy a Kossuth-díj meg­alapításakor a legmagasabb foko­zattal ismerték el Ernst Jenő akadémikus tevékenységét. 1956- ban másodszor is méltónak talál­ták a Kossuth-dijra, míg 1971- ben az Akadémiai Aranyérmet ve­hette át. Birtokosa volt a Munka Vörös Zászló Érdemrendnek, sok más kitüntetésnek. H. N. A KONSUMEX pályázata logikai játékok tervezésére A bűvös kocka és társai nem­zetközi sikerére alapozva, lo­gikai játékpályázatot hirdet a KONSUMEX — jelentette be a külkereskedelmi vállalat hétfői sajtótájékoztatóján Tóth László, vezérigazgató. Április 30-ig kell beküldeni — az 1450 Budapest, IX. Pf.: 76. címre — az eredeti ötleteket tartalmazó, kivitelezhe­tő jeligés pályázatokat — mintát, fényképet, rajzot, leírást — ame­lyek közül a legjobbakat 30, 20 és 10 ezer forinttal díjazzák, de megvásárolnak minden hasznosít­ható ötletet. A KONSUMEX hasz­nosítási szerződést köt az ered­ményesen pályázókkal, akik a megállapodás szerint részesülnek az export, illetve a belföldi for­galom értékéiből. A pályázat ered­ményét — az úgynevezett szaba­dalmi kutatást, ellenőrzést köve­tően — várhatóan ősszel, az IN- TERPLAYEXPO nemzetközi já­tékkiállításon hirdetik ki. A vezérigazgató elmondotta, hogy a pályázattal a korábban el­kallódott ötleteket szeretnék be­gyűjteni, hasznosítani, ipari part­nereikkel gyorsan megvalósítani. Ezért döntöttek elsősorban a gon­dolkozás! készséget fejlesztő, az oktatási célokra is alkalmas lo­gikai játékok mellett, mert az utóbbi időben ezeknek van a leg­nagyobb keletjük a világpiacon, s mert ezek a kevésbé anyagigényes, inkább szellemi értékkel felró já­tékok igen gazdaságos exportcik­kek. Itthon 1977-ben került forgalom­ba az első ötezer bűvös kocka, amelyből tavaly már több mint egymilliót adtak el. (MTI) Solt környéki (21.) Kecskeméten 1920. május végén az 1. sz. szegedi vadász zászlóaljban hadnagyként tényle­ges szolgálatot teljesítő Schmidt Rezső, Héjjas Iván különítmény- parancsnoka azt az utasítást kap- jta, hogy — mivel jelentés érke- !zett Solt környékéről, amelynek értelmében egyes zsidó birtoko­sok és bérlők kommunista agitá- jciót folytatnak és fegyverkeznek ’— járőrökkel jelenjen meg a hely- színen, a bűnösöket tairtóztassa le lés végezzen velük. ! A kapott parancs értelmében a zászlóaljban szolgálatot teljesítő {katonák közül mintegy tíz-tizen- két főt magához ,vett, közöttük :Francia-Kiss Mihályt, Balogh La­post, Pulai Mihályt és Cserna Ist­vánt. Velük Izsákra ment és csat­Brávó a magyar nyelv értelmező sió­tára szerint: bérgyilkos, kalandor. szörnyűségek lakozásra hívta fel a helyi ÉME (Ébredő Magyarok Egyesülete) .titkárát, aki az odaérkezett cso­port mellé rendelte ki a Kállaia- kat, a Damásdiakat és más kar­hatalmi tagokat, akik fegyverrel és kézigránátokkal voltak felsze­relve. Az említett csoport Izsákról Soltra indult, előbb a gróf Ne­mes-féle majorba, ahol megva­csoráztak, majd éjjeli szállást vet­tek igényibe, s másnap tovább in­dultak Gyármajorba. Ideérkezve a kocsikat egy kivétellel vissza­küldték, majd feltételezve, hogy a majorban kommunista zsidók vannak, azt körülvették, átkutat­ták, és a banda vezetője az ott dolgozó munkásoknak antiszemi­ta tartalmú beszédet mondott. Amikor' a major zsidó lakosai meghallották, hogy az ébredők Soltra érkeztek, javarészt elme­nekültek, de Engel Pált, Lefko- vics Antalt és Kertész Gábort el­fogták. Ezután négy kocsit állít­tattak elő, amelyekre a foglyaik­kal együtt felpakoltak és vissza­indultak a gróf Nemes-major irá­nyába. Az első kocsin az elfogott em­berek ültek, s amikor a major fa­sorába érkeztek, a gyilkosok az említett három embert először ütlegelték, majd kardvágásokkal kivégezték. Hulláikat a helyszínen eltemették. Másnap Schmidt József tanyá­jára mentek, ahol informálódtak, hogy vajon merre laknak még zsidók. Innen a parancsnok kü­lönböző irányokba járőröket kül­dött ki, közülük az egyik Fran- cia-Kiss Mihály részvételével, kecskeméti katonákból állt. Ez a járőrcsoport a Halbroor- tanyán történt eredménytelen ku­tatás után a Gettler-tanyába in­dult tovább, ahova időközben más irányból is befutottak a járőrök. Itt Gettler Jakabot és Gettler Sándort letartóztatták, az apát és fiát a 'tanyán összeszedett külön­böző ingóságokkal együtt a kocsi­ra feldobták és visszatérve a Schmidt-tanyára, a foglyokat a bognárműhelybe bezárták. Az elhurcoláskor jelen volt Gettler Erzsébet is, aki egy lovas küldönccel levelet juttatott el a Dunavecsén tartózkodó húgához, így a 'banda bűncselekményeiről már a dunavecsei rendőrség is tu* domást szerzett. Schmidt Rezső és Francia-Kiss Mihály megérezvén, hogy a helyi csendőrségtől tarta­niuk kell, úgy döntöttek, hogy a Schmidt-tanyát különböző utakon elhagyják és Homokszentlőrincen fognak találkozni. Ezért két cso­portra oszlottak, az egfik Schmidt Rezső vezetésével, a másik Ba­logh Ferenccel az élen, tovább­indultak, magukkal víve a két foglyot. De néhány katona még visszament a tanyára és Gettler Erzsébetet is elhurcolták. A Balogh Ferenc vezette cso­port gépkocsijával Bor Lukács ta­nyájára érkezve, enni-inni kértek, majd a tanya gazdáját is maguk­hoz csatlakoztatva, a Katona Jó­zsef nevezte tanyára mentek. Ide­érkezett a másik csoport is, ame­lyik előbb megkísérelte bekeríte­ni és elfogni azokat a menekülte­ket, akik a homokszentlőrinci ál­lomáson kénytelenek voltak meg­állítani a gyorsvonatot, hogy egér- utat nyerhessenek az ébredők elől. Ekkor hozták a tanyára a közeli répaföldön tartózkodó Fridek An­dort is, akivel a foglyok száma négyre növekedett. A csoport vezetője közölte Bor Lukáccsal, hogy a sértettek hul­láit az ő birtokán fogják elásni, majd a gyilkos brigád a foglyok­kal együtt elindult a tanya felé, hogy az eltemetésre alkalmas he­lyet keressenek. Ekkor a négy fo­goly még élt. Amikor a kiszemelt helyre ér­keztek, a foglyok már nem éltek és a .bandatagok által megásott gödrökbe hajították be holttestei­ket. A földet elegyengették, majd másnap letrágyázták és felszán­tották, hogy a friss hantolás he­lye ne legyen észrevehető. A gyilkosságot követő nyomo­zás során a hullákat exhumálva a boncolás során megállapítást nyert, hogy a foglyok közül há­rom fő éles vágásoktól vesztette életét, a negyediknél pedig fulla- dásos halál következett be. Az ag- noszkálást végző hozzátartozók wtCYV„->yn)iK ívromM. _____26. sau. Budapest. 1922. jutius 1 Eg yenlőség . HINTIK ZSIDÓN ÍO POLITIKAI imMNA * NKGJFLFIIK OFTFUKI IT 1 K'iitl'l'l"-" ■ "P".' " ..............-..'..LU '" iSSSSSSSSS. ' Z KRKtcVXYOsKU ES KIADÓHIVATAL; SZKfULKSKtTriTK UH9HDP. KLÓM ZKTKSI F MJKO'I V K U!>AI*E|T. V, LIPÓT-KÓnUT Ss. S/.A.M SZABOLCSI XI KS.( KORONA, FEI. SURF 'KLEMET .V'.Tl •• TKI-KFONSZA VJ UK; — — — JiiOOST.LÁVIA RÉSZE .ME KnteZ i ZERKRSZJfliSRG. KUOOUIVATA). KS KÖNYV- SZfJUGXíTI 1UHDKTK3KK Kt «.VÉTETNI uDOvii-Hut m je, MüMii» k -:o Dm SZABOLCSI LAJOS hivataliuK: t. uroT-im :«%szr *Ak Lslenok sxumjawak" című regényében Ana- loíc France leírja as elítélteknek as utolsó negyedórá­ul* araikor a kétkerekű Uityiga a vesztőhelyre viszi őket. A haUimfinior és rémület tobzódásában ezek a Mcreneséllenek már elvesztik minden gondolkozásukat a külső világgal. Nem tmrsongtatja meg őket a szür­külő hajnal hideg fuvallata, a szemük talán már fel *em veszi az utolsó ul kisóröképeit, aa érzéseket ü le- KyurtAk in&r maguMxm és talmi csak az nevük dolgo­zik tnég WeuttV, veW'seLbcn üszlAbban. mint min­dig. 1 v égzrl j»/aiiilú 1 »elveiben. Számot vet uck maguk- kai, gm-vukkaf, talán «* egész életűk lefut az elmé­jükben. s a tragédiájuk talányára keresnek választ. Mikor D 'd »* wsáki ji««rom tárgyalását kezdik, ez a altiakon való kiugrásra kényszcritclte és a lövés nyr mát, mely az utca porába terítette, l'tána a támadó kínzásai viyuillijiltnk rl ismét elméjében isiéivé nyomán megadással tért vissza a saját lakásába, tmg minden pénzéi, aranvöráját, értékeit az ifalrthol, Werllioim-szekrényből engedelmesen átadja és hwesi csők nélkül hagyja ott örökre azt a hajlékot, mely!*** dolgos éleiének minden fáradozása, családi ételéne. mindén ‘ itfeíegséjíc megtestesült; Schmidt Aef*öd üil UH'l lelte n koesifllöste«. Isiin d»«lt. amely n \nydsa\«s »y rimán a h d-iw oVója rs­(elvedé, a Mrsíjí(y, akit újulta n otl Kagv;tt. »» hogy lAthalta volna, aiián Kitt .*>ta magái, .tmja t j-.-n lét, íkwtmvt aladja, az i falctól' '«ín levő miül«'! mékö elmondották, hogy Gettler Erzsé­bet mellei le voltak vágva, ha­sonlóképpen gyűrűsujja is, a fér­fiakat is megcsonkították és sze­müket kiszúrták. Francia-Kiss Mihály elfogatása után a Fővárosi Ügyészség a Solt környéki gyilkosságok ügyében a következőképpen emel vádat: „Héjjas Iván 1920. május 1-én pa­rancsot adott Schmidt Rezsőnek és más személyeknek, hogy Solt környékén zsidó birtokosokat és bérlőket tartóztassanak le és vé­geztessenek ki, mivel azok — ál­lítólagosán — kommunista agitá- ciót folytatnak és fegyverkeznek. Nevezettek ezután Soltra mentek, ott elfogták Engel Pált, Lefkovics Antalt és :<,r ' ' '«bort, akiket átvittek a Nemes-majorba, a fog­lyokat először kardvágásokkal kaszabolták, majd agyonszúrták. A hullákat a helyszínen temették el. Ezután egy külön járőr Fran- cia-Kiss Mihály részvételével előbb a Halbroor-féle tanyára ment, majd onnan a Gettler-ta- nyára. Itt a tanya bérlőjét, fiát és lányát megkötözve kocsira rak­ták, előbb a Schmidt-tanyára vit­ték, majd innen tovább mentek Bor Lukács Kunszentmiklós ha­tárában levő Bösztör-puszt&i ta­nyájára, mivel megtudták, hogy a dunavecsei csendőrség működé­sükről tudomást szerzett, s ezért „tőlük tartania kell”. Egy másik csoport a közeli répaföldön el­fogta az ugyancsak zsidó vallású Fridek Andor bérlőt is. Bor Lu­kács tanyáján a sértetteket ke­gyetlenül megkínozták és meg­csonkították.” i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents