Petőfi Népe, 1981. február (36. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-15 / 39. szám

rXö S VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVI. évf. 39. szám Áfa: 1,40 Ft 1981. február 15. vasárnap ' - iíL Lázár György hazaérkezett bulgáriai látogatásáról Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke, aki — kül­döttség élén — Sztanko To-' dorovnak, a Bolgár Népköz- társaság Minisztertanácsa el­nökének meghívására hiva­talos, baráti látogatást tett Bulgáriában, szombaton ha­zaérkezett Budapestre, A küldöttség fogadására a Keleti pályaudvaron meg­jelent Aczél György, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese, Púja Frigyes külügyminisz­ter, továbbá állami életünk több más vezető személyisé­ge. Ott volt Vaszil Baev, a Bolgár Népköztársaság bu­dapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. (MTI) Energiatakarékos beruházások Bács-Kiskunban Mint ismeretes, a kormány energiagazdál­kodási programot dolgozott ki a VI. ötéves terv időszakára. Ebben hangsúlyozta, hogy jelentős változást kell elérni az energiafel­használás szerkezetében, s különösen nagy súlyt helyezni az olajfogyasztás arányának csökkentésére. Igen fontos emellett, hogy a termelő ágazatok fejlesztésére, állóeszköz­állományának pótlására előirányzott beruhá­zásokat eleve energiatakarékos módon való­sítsák meg. A program nyilvánosságra hozatala óta megjelent az Országos Energiagazdálkodási Hatóság felhívása is, az energiamegtakarítást eredményező beruházásokról. Ez ismerteti azokat a kedvezményeket, amelyeket a vál­lalatok, szövetkezetek, intézmények kaphat­nak ilyen jellegű beruházási, illetve fejlesz­tési célkitűzéseik kivitelezéséhez. Bács-Kiskun megye energia- fogyasztása az elmúlt tíz évben dinamikusan — 75 százalékkal — növekedett. Ennek ellenére azon­ban még mindig mélyen az or­szágos átlag alatt maradt, ami a többi területektől való lemaradá­sát jelzi mind a termelőerők fej­lettségében, mind a lakossági fo­gyasztást illetően. Ezt érzékelteti az a tény, hogy a megye 1970- ben az országos energiafogyasz­tásból 2,1 százalékkal, s 1979-ben is csak 2,7 százalékkal részesült. Mindemellett figyelemre méltó, hogy tíz év alatt a megye ipará­nak 78, mezőgazdaságának 43, közintézményeinek 108, lakossá­gának 89 százalékkal növekedett a fogyasztása. Érdemes azonban — hiszen ez igen lényeges — energiafajtánként is vizsgálni a fogyasztás alakulá­sát a megyében. Szilárd energia- hordozókból 15, folyékony ener­giafajtákból 82, földgázból 440, villamos energiából 390 százalék­kal növekedett a felhasználás, ugyanakkor sajnos a geotermikus energia hasznosítása egyharma- dára esett vissza. Az utóbbi oka. bogy a meleg vizet szolgáltató mélyfúrású kutak beruházási költségei magasak,' s nem állnak arányban a zöldségtermesztés jö­vedelmezőségével. A megye viszonylag alacsony szintű energiafogyasztása egyben azt is jelzi, hogy a termelés fej­lesztésével, a lakosság életkörül­ményeinek javulásával, továbbra is az országos átlagnál gyorsab­ban növekednek Bács-Kiskunban az igények. Mindezt azonban csakis a kormány energiagazdál­kodási programjának szellemé­ben, az energiát jobban haszno­sító eszközök, berendezések üzem­be állításával lehet megvalósíta­ni. Emellett természetesen a meg­lévő eszközök korszerűsítéséről sem feledkezhetünk meg. Az energiát jobban hasznosító, illetve importenergiát helyette­sítő beruházásokra már korábban is volt példa Bács-Kiskunban. A kecskeméti Magyar—Szovjet Ba­rátság Termelőszövetkezet pél­dául 1977-ben hatmillió forintos költséggel olajról földgázfogyasz­tásra állította át szárító üzemét. Rövidesen elkészül a kecskeméti parkettagyár olajtüzelésű kazán­jának átalakítása, amelyben fa­hulladékot égetnek el. - A jász- szentlászlói tsz már úgy létesí­tett szárítóüzemet, hogy a község határában húzódó földgázveze­tékre csatlakozott be. Hallani már energiát jobban hasznosító, újabb elképzelésekről A sültgalambnak nincsen szárnya 3. oldal Alkotó vita után 4. oldal is. Ilyen például a kiskunhalasi kórház olajtüzelésről földgáz üze­meltetésre való átállítása. A Ba­jai Faipari Vállalat olajtüzelésű kazánját az üzemben keletkező hulladékok és fűrészpor elégeté­sére kívánja alkalmassá tenni. A jánoshalmi Petőfi Tsz 30 millió forintos beruházással szándéko­zik az üzemegységeit ellátó olaj- tüzelésű kazánjait földgázra át­építeni. Baján a Mezőgazdasági Kombinát palackos biogáz előál­lítását tervezi. A szervestrágya komposztálásával nyert gázon kí­vül a melléktermékeket is hasz­nosítaná. Ezek csupán az első jelzések. A megyében komoly lehetőségek vannak az energiaszerkezet átala­kítására. A Kiskunhalas—Baja között 'kiépített földgázvezetékre például jó néhány gazdaság tud­na rácsatlakozni, s a többi kö­zött szárító berendezéseket üze­meltetni. Ezenkívül keresni kel­lene a lehetőségeket arra, hogy az olaj- és földgázbányászat az olyan kutakat, amelyekből nem sikerült olajat nyerni, meleg víz nyerésére alakítsa át. Ily módon a geotermikus energiát hajtató­házak, sőt tsz-majorok fűtésére hasznosíthatnák. Az Országos Energiagazdálkodási Hatósághoz még a megyéből nem érkeztek pályázatok, Bács-Kiskun gazda­sági életének fejlődése azonban nem nélkülözheti a kedvezmé­nyes energiamegtakarítást ered­ményező beruházásokat. N. O. A könyvtár ügye még a kul­turális ágazaton belül is hát­rányos helyzetbe került! Ami nem egyszerű dolog, mert ott kemény verseny folyik ám a különböző területek között, a „leghátrányosabb" szomorú címért. A könyvtár — s ezt a leg­magasabb fórumokon is elis­merik már — ebben a ver­senyben megelőzte a többie­ket A bizonyítékok felsorolását elkezdhetjük a könyvtárépü­letekkel, s legelőbb talán a nemzeti könyvtár sanyarú ál­lapotával, a Széchényi Könyv­tár jelenlegi helyzetével!... No de ne részletezzük! Bízzunk benne, hogy a két évtizede tartó várbeli építkezés — amint ígérik — két év múlva befejeződik. Folytathatjuk a könyvtár­ügy hátrányának bizonyítását a megyei könyvtárak helyzeté­vel, hiszen egy kezünkön meg­számolhatjuk, hány megyében van megfelelő épület. Amelyek nélkül nincs az az Olvasó né­pért mozgalom, amely valóban olvasóvá tudja tenni a népet. Ámde bízva bízzunk! A közel­jövőben talán megépül a sze­gedi, a békéscsabai, s ha pénz lesz, akkor a kecskeméti, a sal­gótarjáni, a székesfehérvári. Bővül a veszprémi, a pécsi, a kaposvári. Befejezés előtt áll a tatabányai. Folytathatnánk a bajok so­rát a városi, a községi, a fa­lusi könyvtárakkal, de minek? A- megfelelő könyvtári rend­szer alapja, hogy a nagykönyv­tárak alkalmasak legyenek a feladataikra. Semmit sem érünk azzal, hogy minden ke­resztfánál van egy bódé, f benne néhány polcnyi könyv. Az csak a statisztikát hizlalja, tudásunkat nem. Ez persze nem azt jelenti, hogy a kínzó könyvtárhiányok gondját, pél­dául a lakótelepeken, a nagy- könyvtárak fejlesztésére hivat­kozva a jövő süllyesztőjébe dobjuk. Az épületek hiánya után be­szélhetnénk a könyvtárosok képzettségéről. Pontosabban nagyobb részük képzetlenségé­ről. Még pontosabban a kép­zés helyzetéről — holnapjáról. Amikor is az egyetemi képzés­től a könyvtár-technikusok tanfolyamáig tartó' oktatási rendszerrel megvalósul a könyvtári munkamegosztás bölcs rendje. No, persze ezt is csak tnadáchi i.bízva-bizás” jegyében emlegethetem. A baljós tünetek számát sza­porítja az is, hogy a könyv­tárak növekedése miatt egyre kevesebb kötetet lehet meg­vásárolni egy adott költségve­tésből. Az árak rendezése a kulturális élet színpadán is törvényszerű folyamat. De ez nem érintheti a könyvtárak 'állománygyarapítását. Már csak azért sem, mert a drágu­ló könyvek közül az állampol­gárok is kevesebbet vesznek. S amit nem vesznek meg, azt a könyvtárban keresik meg. S ha hiába, akkor nem csupán egy állampolgár lesz tudatla­nabb, vagy egy élménnyel sze­gényebb, hanem ama bizonyos emberi tényező országos érté­ke is csökken. Hosszan sorolhatnánk még a gondokat, tennivalókat, ame­lyek a könyvtárügy hátrányát jeleznék. És megmutatnák, hogy kulturális idegrendsze­rünk eme neurózisa■ sürgős gyógykezelésre szorul. N^G. ZÁRSZÁMADÁS A TERMELŐSZÖVETKEZETEKBEN Jó eredményekről szólnak a beszámolók tfr'i Bács-Kiskun és valamennyi szövetkezeti mozgal­mának évente ismétlődő ünnepi eseménye a zár­számadás. Városban, faluhelyen, vagy a tanyaköz­pontban ilyenkor, tél végén, százak és százak gyűl­nek össze egy-egy nagyobb helyiségben. Meghall­Még január utolsó hetében megyés zerte megkezdődtek az évzáró köz­gyűlések, kül­döttértekezle­tek, igazgató- tanács ülések. A legmozgal­masabb időszak azonban a feb­ruár 9-től 15- ig tartó hét volt, amikor is 86 közös gazdaságban tartottak mér­legbeszámolót. A hét végére - éppen 28 szövet­kezet évzáró közgyűlése ju­tott. Ezekből is­mertetünk né­hányat : gatják a vezetőség, a szövetkezeti bizottságok be­számolóit és véleményt nyilvánítanak a múlt esz­tendei közös tevékenységről. A szövetkezetek többsége üzemi híradóban, vagy erre a célra összeállított tájékoztatóban már előze­tesen a dolgozó közösség tudtára hozza a termelés, a gazdálkodás főbb adatait. A mérlegzáró közgyű­lés, küldöttgyűlés résztvevői így előzetesen tanul­mányozhatják és érdemben megvitathatják. • Dr. Kosa Antal elnök ismerteti a vezetőség beszámolóját. Kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet A több éves gyakorlatnak meg­felelően, a BÁCSÉP kecskeméti kultúrtermében tartotta évzáró­ját. A megyeszékhely szövetkeze­tének ünnepi eseményén több százan vettek részt, hogy meg­hallgassák dr. Kosa Antal tsz- elnököt, aki az 1980. évi zárszám­adást, majd a szövetkezeti bizott­ságok beszámolói után, az idei tervet ismertette. A közgyűlésen részt vett Tohai László, a me­gyei tanács általános elnökhelyet­tese és Fekete László, a városi pártbizottság . titkára. A szövet* kezet valamennyi főágazata túl­teljesítette a tavalyi előirányza­tát, sőt nyereségtervét is. Ez utóbbit 10 millió forintnál maga­sabb összeggel. Sokat fáradoztak 1980-ban a téesz tagjai, a tagság hozzátarto­zói, valamint a szövetkezeti al­kalmazottak. Együttesen több mint 299 ezer munkanapot tel­jesítettek. A múlt évben a közös gazdaság eredményeinek ismere­tében, számosán kérték felvételü­ket a téesz tagjai sorába. 1980. december 31-ig százegy tagot vett fel a vezetőség, közülük jó néhá* nyan korábban alkalmazottként dolgoztak, de előnyösebbnek lát­ták, ha szövetkezeti tagok lesz­nek. A Magyar—Szovjet Barátság Tsz-ben régi gyakorlat az, hogy a szervezett oktatással, tovább­képzéssel igyekszenek felvértez­ni a dolgozókat a nagyobb fel­adatok megoldására. Hiszen az állandóan változó közgazdasági feltételekhez a politikailag és szakmailag felkészült emberek tudnak alkalmazkodni. A téesz- ben háromszázötven dolgozónak van szakmunkás képesítése, ki­lencvennyolcán középiskolát, negyvenhatan egyetemet, főisko­lát végeztek. Ez a szakember- gárda, akik közül jelenleg is szá* mosan tanulnak tovább a közép- és főiskolák levelező tagozatán, vagy ösztöndíjasként a nappali ta­gozaton, képes lesz a jövőben is megoldani a rá háruló feladatot. A közös gazdaság termelési ér­téke egy év' alatt 23,4 százalék­kal emelkedett. Az átlagosnál kedvezőtlenebb talajviszonyok el­lenére, a szövetkezetben tavaly 5,4 tonna búza, 4,9 tonna takar­mánykukorica, a szőlő 6,7 tonnás^ termést hozott hektáronként. A szövetkezet Gerő-majori ültetvé­nyén magas termést adott a kaj­szibarack, a meggy, valamint a pirosribiszke. A borbási almaül­tetvény hozama is felülmúlta a tervezett átlagot. Az állattenyésztési főágazatban az előző évhez képest 182,2 ezer literrel több tejet, 36 tonnával több vágómarhát értékesítettek, a szövetkezet keltetőüzeméből 213 ezerrel több naposcsibét szállí­tottak el, mint egy évvel koráb­ban. Kiemelkedő eredménnyel zárt a háztáji és kistermelők szö­vetkezet útján értékesített ter­mékeinek forgalma. A szövetke­zet 16 ezer 600 sertést vásárolt a kisgazdaságoktól és adott át a forgalmazónak. A szövetkezet lúdnevelő szakcsoportja 120 ezer vágólúdat értékesített az elmúlt esztendőben. A szövetkezet főágazatainak ár­bevétele 1980-ban meghaladta ■ a 607,8 millió forintot, . ami 34,4 százalékkal magasabb az előző esztendeinél. Mérleg szerinti nye­resége pedig 44,8 millió forint lett. Bajai Augusztus 20. Termelőszövetkezet A bajai Augusztus 20. Terme­lőszövetkezetben küldöttgyűlésen tárgyalták meg az elmúlt év ered­ményeit és az ez évi célkitűzé­seket, melyet Lusztig Ottó elnök ismertetett a küldöttekkel. Mint mondotta, a tavalyi esztendőben bruttó termelési értéküket 11,1 százalékkal túlteljesítették, ár­bevételük pedig 15 millió forint­tal múlta felül a tervezettet. A gazdaság valamennyi kötelezett­ségének eleget tudott tenni, vég­rehajtotta fejlesztési tervét. . A tagság jövedelme az előző évhez viszonyítva, közel nyolc száza­lékkal emelkedett. Az 1981-es év­re feltételezve az átlagos időjá­rást, mintegy 10 millió forintos nyereséget terveztek. Csátaljai Űj Tavasz Termelőszövetkezet Ennél a szövetkezetnél köz­gyűlést 'tartottak, amelyen a szö­vetkezet elnöke, Szűts János, a növénytermesztési ágazat mun­káját értékelve elmondotta, hogy ennek árbevétele és gazdálkddási eredménye lényegesen meghalad­ta a tervezettet. Ez az ágazat ter­melte a felosztható nyereség csaknem ötven százalékát. Az állattenyésztési ágazaton belül a szarvasmarha-létszám az előző évhez képest lényegében változatlan maradt. A tejterme­lés a szaporodásbiológiai gondok miatt nem érte el a tervezett szintet. Az új sertéstelep betele­pítését tavaly júniusban kezdték és év végéig 218 magyar nagy* fehér kocasüldőt vásároltak. A közeljövőben kerül sor további 82 darab tenyészsüldő beszerzésére. Telepükön törzstenyészetet kí­vánnak létrehozni. A szövetkezet' jelentős segítséget nyújt a háztá­ji gazdaságnak. W8I-ben 45 da­rab hízómarha, kétezer hízósertés értékesítésére számítanak. A szövetkezet bruttó jövedelme 19 millió 155 ezer forint, nettó nyeresége pedig 6 millió 355 ezer forint. Vaskúti Bácska Termelőszövetkezet A szövetkezet küldöttértekezle­ten tárgyalta meg az elmúlt esz­tendő gazdasági eredményeit. Dr. Csanádi László elnök beszámoló­ját nagy várakozás előzte meg, annál is inkább, mert mint isme­retes, az elnök a múlt évben ke­rült a szövetkezet élére. A kül­döttgyűlés örömmel állapította meg, hogy az új vezetés bevál­totta a hozzá fűzött reményeket. A szövetkezet bruttó jövedelme 57 millió 426 ezer forint. Az egy főre jutó személyes jövedelem 53 ezer 347 forint volt, míg az egy tízórás munkanapra jutó szemé­lyes jövedelem elérte a 221 fo­rintot. □ □ □ Lapzártakor tartotta zárszám­adó közgyűlését a dunavecsei Bé­ke Termelőszövetkezet, amelyen részt vett dr. Romány Pál, az MSZMP megyei bizottságának első titkára is. Az ünnepi köz­gyűlés eseményeire visszatérünk. K. A. — Sz. F. • A kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Tsz zárszámadó közgyűlése. (Tóth Sándor felvételei)

Next

/
Thumbnails
Contents