Petőfi Népe, 1981. február (36. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-03 / 28. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Pártnap Baján AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVI. évi. 28. szám Árat 1,40 Ft 1981. február 3. kedd Kornidesz Mihály előadása Az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottsága által elkészített előzetes terv szerint tegnap délután pártnapot tartottak Baján, a Tanítóképző Főiskolán. A délelőtt folyamán Bajára látogatott Kornidesz Mihály, az MSZMP KB tagja, a Központi Bizottság osztályvezetője. Ismerkedett a város vezetőivel, az oktatási intézmények életével, majd a tanítóképzőben rendezett pártnapon előadást tartott időszerű gazdaságpolitikai kérdésekről. A nagy érdeklődéssel kísért eseményen — amelyen a leendő pedagógusokon kívül tanárok, valamint más oktatási szakemberek és tanácsi, illetve pártvezetők vettek részt —, jelen volt Katanics Sándor, a megyei pártbizottság titkára. Sport, totó 7. oldal SZÁMVETÉS A NÉPFRONT VII. KONGRESSZUSA ELŐTT „Nemzetközi tevékenységünkkel a Magyar Népköztársaság külpolitikai céljait szolgáljuk” A közelmúltban befejeződött, a települések közéletében kiemelkedő eseménynek számított népfront-küldöttértekezleteken részt vettek felszólalásai alátámasztották: lakosságunk érti, érzékelj a nemzetközi élet változásainak, rezdüléseinek jelentőségét, vállalja a béke, a haladás céljait. Ezeket a Magyar Népköztársaság külpolitikájában is megtestesülő törekvéseket — mindenekelőtt a lakóterületi politikai munkában — állampolgáraink cselekvőén támogatják is — mondotta Kovács Béla, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára, az Országos Béketanács főtitkára, aki az utóbbi fél évtized béke-, barátsági és szolidaritási tevékenységét, a népfront nemzetközi munkáját átfogva nyilatkozatot adott Mélykúti Attilának, a Magyar Távirati Iroda munkatársának. — A kongresszusi számvetésre készülődve joggal állapíthatjuk meg, hogy aligha akad ma olyan állampolgár Magyarországon, aki ne tudná: a béke, az enyülés aktív védelme elengedhetetlen szocialista hazánk fejlődéséhez, to-- vabbi terveink megalapozásához. E tény arra is utal, hogy a Hazafias Népfront politikai keretében önállóan tevékenykedő Országos Béketanács, valamint a szolidaritási bizottság akciói nemcsak népünknek a haladó erőket támogató együttérzését, összefogását példázták, hanem lakosságunknak a külpolitikai eligazodáshoz is hathatós segítséget adtak. A tavalyi esztendő egyik kiemelkedő eseményén, a Béke-vi- lágtanács májusi elnökségi ülésén elfogadott „Budapesti felhívás” — a magyar nép felelősségteljes állásfoglalását is deklarálva —széles körű nemzetközi visszhangot váltott ki. A magyar békeszeretö erők küldöttsége eredményesen képviselte közvéleményünket a Népek világparlamentje szófiai találkozóján. Hazánkban a béke- és barátsági hónap eseményei, a szolidaritási akciók a népfront legutóbbi VI. kongresszusa óta eltelt időszakban, évről évre százezreket vonzottak. A testvérszervezetek hozzánk látogatott képviselői, a legkiválóbb hazai szakértők az utóbbf fél évtizedben több ezer magyarországi fórumon adtak tájékoztatást a társadalmi erők imperialistaellenes nemzetközi összefogásának, a népek felszabadító harcának, a fejlődésnek és a nemzetközi gazdasági rendnek a kérdéseiről. Ugyanakkor például az Országos Béketanács — sokrétű, eredményes, nemzetközileg elismert tevékenységének, 128 ország 238 békeszervezetével fenntartott kapcsolatának fontos részeként — külföldön széles körben ismertette a Magyar Népköztársaságban (Folytatás a 2. oldalon.) Zárszámadási közgyűlés a kunszentmiklósi Egyetértés Termelőszövetkezetben A közös gazdaságokban országszerte megkezdődtek a zárszámadási előkészületek. Több mezőgazda- sági szövetkezetben már megtartották az elmúlt évet értékelő közgyűlést és megvitatták a középtávú tervüket is, ezen belül a jövő évi elképzeléseket. A megyében az első ilyen eseményre szombaton Kun- szentmiklóson került sor. Az Egyetértés Termelőszövetkezet kultúrtermében jöttek össze a több mint tizenkétezer hektárnyi területen gazdálkodó szövetkezet tagjai. Selyem Zsigmond elnök köszöntötte őket, valamint a járási, a nagyközségi párt- és tanácsi szervek képviselőit. 9 Selyem Zsigmond elnök megnyitja a közgyűlést. Az ellenőrző, a nő-, és a döntőbizottság beszámolója után K. Tóth Ferenc elnökhelyettes ismertette az elmúlt évi munka eredményeiről, gondjairól szóló vezetőségi értékelést. Bevezetőjében elmondta, hogy a termelőszövetkezet mostoha természeti körülmények között gazdálkodik. A talaj vízgazdálkodása rossz, a termőréteg helyenként túl csekély, a szántó aranykorona értéke éppen hogy megközelíti a tizenhármat. Az új gazdasági szabályozók értelmében már ennek ellenére nem számit kedvezőtlen termőhelyi adottságú gazdaságnak. Ez arra ösztönzi a vezetőséget és a tagságot egyaránt, hogy növeljék a termelékenységet, a hatékonyságot a gazdálkodásban és igyekezzenek feltárni mindazokat a tartalékokat, amelyek elősegítik a nyereséges gazdálkodást. Ezt követően ágazatonként ismertette a tavalyi eredményeket. A jó munkának köszönhetően a kukorica kivételével általában a tervezettnél magasabb termésátlagokat takarítottak be. Az állat- tenyésztésen beiül különösen a juhászat számottevő, az állomány létszáma az elmúlt év december 31-én meghaladta a 21 ezer hatszázat. Fejlesztése indokolt, hiszen a gazdaság rét- és legelőterülete 4400 hektáron felül van. Az elnökhelyettes utalt arra, hogy a sokszor bosszúságot okozó alkatrészhiány ellenére is a gépek üzemképesek voltak. A legszükségesebb gépi beruházásra 1980ban ez előirányzott 5 millió 700 ezer forint helyett-, csaknem 6 millió 800 ezer forintot költöttek. Szólt a közös és a háztáji kapcsolatairól. A tej begyűjtését a kisgazdaságoktól a szövetkezet szervezi meg. Tavaly például csaknem 13 ezer 700 hektoliter tejet vettek át. Másként is segítik a kisüzemek termelését. Ennek is köszönhető, hogy 1980-ban a háztáji gazdaságok a termelőszövetkezet közvetítésével több mint 49 millió forint értékű árut forgalmaztak. A sok gond és a szeszélyes időjárás ellenére a mérleg szerinti nyereség csaknem 11 millió forinttal nőtt az elmúlt évhez képest. Az eredmény elsősorban a tagság szorgalmának, áldozatvállalásának köszönhető. Az 1980-as gazdasági évet tehát jól zárta a szövetkezet, ennek alapján jövedelemkiegészítésre, azaz nyereségrészesedésre is van lehetőség. A vezetőség azt javasolja, hogy minden dolgozó éves jövedelmének 6 százalékos kiegészítését kapja. A vitában főként arról esett szó, hogy miként lehetne az eddigi tapasztalatok alapján újabb sikereket elérni az ésszerű takarékosságban. Miklós Levente főállattenyésztő például hangsúlyozta, hogy a kedvezőtlen körülmények között is lehetséges eredményes gazdálkodás, ha kihasználják azokat a lehetőségekét, amelyeket a tudomány legújabb módszerei kínálnak. Csökkenteni lehetne például a takarmünyfel- használást, hatékonyabbá válhat az állattenyésztésben a hizlalás. Bene János, a kecskeméti járási pártbizottság titkára, valamint dr. Kői Béla, a Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetkezetek Területi Szövetségének titkárhelyettese, elismerését fejezte ki a szövetkezet tagságának és vezetőségének a tavalyi sikerekért. Szünet következett, amely alatt megválasztották a területi szövetség tisztújító küldöttgyűlésére a termelőszövetkezet két képviselőjét. A tagság titkos szavazással, egyhangúlag Selyem Zsigmond elnököt és Farkas Jenő párttitkárt jelölte küldötteknek. Ezután került sor a középtávú, vagyis a VI. ötéves terv megtárgyalására, ezen belül megvitatták a jövő évi elképzeléseket. A terveket Selyem Zsigmond elnök ismertette. Hangsúlyozta, hogy egyik fő feladat továbbra is a juh- és a sertéstenyésztés fejlesztése. A beruházások is ezt szolgálják. Felépül egy ezer férőhelyes bárányhizlalda, egy 600-as juhhodály, a meglévő bővítésére pedig egymillió forintot fordítanak. Elkészül a központi műhely, 3 millió forint értékben. Gépvásárlásra 7 millió forintot terveznek Beszámolóját ezekkel a szavakkal fejezte be: — Termelőszövetkezetünk ez évi termelési és pénzügyi terve megalapozott, feladataink nem könnyűek. Ha sikerül a termelésben elképzeléseinket megvalósítani, akkor a pénzgazdálkodásban ebben az esztendőben sem lehet fennakadás. K. S. A mezőgazdasági könyvhónap megyei megnyitója A megyei könyvbarát bizottság, a nagyközségi tanács, a helyi könyvtár rendezésében, hétfőn délután Hartán tartották meg a mezőgazdasági könyhónap megyei megnyitó ünnepségét. Harta, a kalocsai járás, valamint a megye szakemberei, s az irodalmat kedvelő közönség zsúfolásig megtöltötte a nagyközség művelődési házát. Szokola Imre, a helyi tanács elnökének üdvözlő szavai után dr. Matos László, a Bács- Kiskun megyei Tanács elnökhelyettese mondott beszédet. A mezőgazdasági termelés egyik történelmi sajátossága — hangsúlyozta az előadó — hogy több év együttes eredményeként mérhető le egy-egy üzem, vagy ágazat teljesítőképessége. Hasonlóképpen van ez a könyvkiadásban is. 'E teremben a kiállításon bemutatott könyvek az ötödik ötéves terv könyvkiadásának sikerét is érzékeltetik, hiszen a szak- könyvkiadás rekordja mellett, történelmünk folyamán'soha ennyi búza, ennyi kukorica és napraforgó még nem termett hazánkban. Az egy személyre számított hústermelésben pedig a világ- ranglista élére kerültünk. Bács- Kiskun mezőgazdasági eredményeiben benne vannak a könyvek által is terjesztett tudás és tapasztalat. Nem szabad azonban a rekordok bűvöletébe esnünk — mondotta a megyei tanács elnök- helyettese. — Ma már egyre lényegesebb, hogy a hozamokat mekkora ráfordítással, költséggel érték el.' A mennyiség mellé azonos ranggal - felsorakozott a minőség, a gazdaságosság kérlelhetetlen követelménye. A jelenlegi helyzetben hazánk minden, élelmiszer-termeléssel foglalkozó munkása számára úgy kell a szakirodalom, mint egy falat kenyér. A legtöbbet és a legeredményesebben az, agrárszakemberek, különösen a vezetők tehetnek ebben a tekintetben. Magatartásuk közvéleményt formáló erejű. Jó érzés látni, hogy szerte • A hartal könyvkiállítást és vásárt a művelődési ház nagytermében több százan tekintették meg (Méhesi Éva felvétele) a megyében, itt Hartán is, egyre több gazdaságban található üzemi könyvtár, olyan, amilyenről korábban álmodni sem mertünk. Ezekben a gazdaságokban valóban munkaeszköz lett a szak- könyv. Szükség van arra, hogy mindenütt azzá legyen. A megnyitó után dr. Kovács Ferenc akadémikus, az Állatorvostudományi Egyetem tanszék- vezető tanára tartott nagy érdeklődéssel kísért előadást a termelés hatékonysága növelésének állathigiéniai feltételeiről, majd dedikálta a mezőgazdasági könyvhónapra megjelent új könyvét, amelynek témaköre úgyszintén az állathigiénia. A művelődési házban bemutatták a legújabb könyveket, s a helyi mezőgazdasági üzemek, a Lenin, az Erdei Ferenc Tsz, az Állampusztai Célgazdaság, valamint a február elejétől a kalocsai járásba is húskészítményeket szállító Bácskai Húsipari Közös Vállalat termékeit. Február végéig megyeszerte számos helyen szakelőadások, könyvkiállítások ismertetik a mezőgazdasági tudomány újabb eredményeit, gyakorlati tapasztalatait. K. A. Ki gondolta volna akárcsak tiz évvel ezelőtt is, hogy az egész világon életszínvonalat meghatározó kérdéssé válnak az energiaárak. Az árrobbanás óta eltelt nyolc esztendő alatt a nemzetközi piacon a szén ára négyszeresére, a kokszé és az uráné ötszörösére, a kőolajé pedig már tízszeresére növekedett. Jó néhány olyan ország, amely energiahordozókból behozatalra szorul, fizetésimérleg-hiánnyal küzd. Számos országban pedig erőteljesen lassult a gazdasági növekedés üteme az energiaárak gyors növekedése miatt. Nem valamiféle divat tehát az energiával való takarékosság unos-untalan való hangoztatása, hanem egészen egyszerűen gazdasági kényszer. Az sem véletlen, hogy a magyar kormány a VI. ötéves terv időszakára átfogó energiagazdálkodási programot dolgozott ki. Számolni kell ugyanis a kőolaj árának további növekedésével, ami egyes előrejelzések szerint az évtized végéig a jelenleginek kétszeresére növekszik. Márpedig korunkban az élet minden területén — a termeléshez, a szállításhoz, a szórakozáshoz, otthonaink, intézményeink működtetéséhez, fenntartásához — energiára van szükség. Hogyan védekezhetünk akkor mégis az egyre növekvő költségek ellen? Csakis új energiastratégia kidolgozásával. Ilyen a szükségletek növekedésének a lassítása, a belföldi források fokozottabb hasznosítása, a gazdaságosabb Energiatermelés és -felhasználás lehetőségeinek feltárása. Azt természetesen tudomásul kell vennünk, hogy önellátásra berendezkedni nem áll módunkban. Kétféle módon érhetünk el eredményeket. Az egyik út a takarékosság, vagyis, hogy nem pazaroljuk az energiát. Ezen a téren már értünk el eredményeket az elmúlt két évben. A másik lehetőség — amelyben még nagyobb tartalékok rejlenek —, az energia- gazdálkodás. S ez vonatkozik a termelői és lakossági fogyasztásra egyaránt. A termelő ágazatok Bdcs- Kiskunban is most dolgoznak VI. ötéves tervi fejlesztési és termelési programjaikon. Rendkívül fontos azonban, hogy az állóeszközeik pótlására előirányzott forintjaikon olyan gépeket, berendezéseket vásároljanak, amelyek energiaigénye kisebb, mint az eddig használtaké. Ugyanakkor a termelésben a termékszerkezet-váltásnál arra törekedjenek, hogy újabb gyártmányaik előállításához szintén kevesebb energiára legyen szükség. A termelési rezsiben az energia egyébként egyre nagyobb arányt foglal el. Ezért előfordulhat az is, hogy a nagy energiaigényű termékeket érdemesebb inkább importálni, mint itthon gyártani. Sok múlik a jövőben a műszakiakon, az újítókon), a szocialista brigádokon. A műszakiak fontos feladata, hogy gyártási technológiák kidolgozásánál, esetleges módosításánál a ■leggazdaságosabb energiafelhasználási módot válasszák. Ugyanez vonatkozik az újítókra is, akik a termelési folyamatok közben számos ötlettel, javaslattal, újítással csökkenthetik a villanyáram, az olaj, a földgáz, a szén stb. fogyasztását. A BÁCSÉP házgyárában például a gőzölőmedencék szigetelésének megoldására benyújtott újítással évente kétmillió forint értékű energiamegtakarítást érnek el. Ami pedig a szocialista brigádokat illeti, munkaverseny-vállalásaik között ezután fő helyen kell, hogy szerepeljen a minél nagyobb energiamegtakarításra való törekvés. Mint említettem, az energiagazdálkodásra vonatkozó kormányprogram végrehajtása lakossági feladat is. Ez aynyit jelent, hogy az üzemekben és a háztartásokban egyaránt ésszerűbben kell gazdálkodni az energiával. Üj szemlélet kialakítására van szükség a lakosság személyi fogyasztásában is. Lakásonként évente átlagban 6—10 ezer forintot költenek hazánkban az energiára. Jobban szigetelt ajtókkal, ablakokkal, megfelelően karbantartott fűtőberendezésekkel, hűtőszekrényekkel, a neoncsöves világításra való áttéréssel (ehhez megfelelő formatervezésű világi tótestekre is szükség lenne), a tranzisztorizált tv-készülékek (800—1000 forint megtakarítás érhető el velük évente) használatával és egyéb energiatakarékos készülékekkel lényegesen csökkenthető a háztartási fogyasztás is. A társadalom felelősségérzetén múlik, hogyan gazdálkodunk a jövőben az egyre dráguló energiával. ■■■■■
