Petőfi Népe, 1981. február (36. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-03 / 28. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1981. február 3. A TASZSZ NYILATKOZATA AZ AMERIKAI VÁDASKODÁSRÓL A Szovjetunió mindig állást foglalt a terrorcselekményekkel szemben Losonczi Pál fogadta a kongói parlamenti küldöttséget Púja Frigyes kitüntetése A Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa Púja Frigyes kül­ügyminiszternek a munkásmoz­galomban és a szocializmus épí­tésében szerzett érdemei elisme­réseként, 60. születésnapja alkal­mából a Munka Vörös Zászló Érdemrendje kitüntetést adomá­nyozta. A kitüntetést Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke hétfőn az Országházban adta át. Jelen volt a kitüntetés átadásán Lázár György, a Minisztertanács elnöke, és Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. • A Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsának Elnöksége Púja Fri­gyest a szovjet és a magyar nép közötti barátság és együttműkö­dés erősítése terén szerzett érde­mei elismeréséül, 60. születésnap­ja alkalmából a Népek Barátsá­ga Érdemrenddel tüntette ki. (MTI) Magyar pártküldöttség utazott az NDK-ba Brutyó Jánosnak, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsága el­nökének vezetésével a Német szo­cialista Egységpárt Központi Bi­zottságának meghívására vasár­nap pártküldöttség utazott Ber­linbe. A küldöttség tagjai: Ve- néczi János, a KEB titkárságának tagja, Kovács'Andor és Nagy La­jos, á KB munkatársai. (MTI) Nukleáris fegyverek Japánban? Egy amerikai szenátusi jegyző­könyv arra utal, hogy amerikai nukleáris fegyverek vannak japán földön — közölte a Japán Kom­munista Párt egyik vezetője. Ma- cumoto Zemmei beszámolt arról, hogy Robert Komer, az előző amerikai kormányzat hadügymi­niszter-helyettese az amerikai szenátus egy albizottsága előtt ki­jelentette, hogy a haditengerészeti légierő repülőosztályai három he­lyen vannak nukleáris és vegyi fegyverekkel ellátva. A .Japán Kommunista Párt most vizsgálatét követel az ügy­ben, mert tudomása szerint a To­kiótól nyugatra fekvő Iwakuni támaszpont az egyike ezeknek a pontoknak. A japán parlament felső házában Ito külügyminisz­ter tagadta, hogy amerikai atom­fegyverek lennének a szigetország területén — ehhez egyébként kor­mányszintű megállapodás lenne szükséges az érvényben levő szer­ződések szerint. MOSZKVA Határozott hangú nyilatkozat­ban ismertette hétfőn a szovjet vezetés álláspontját a TASZSZ hírügynökség azzal az új szov­jetellenes kampánnyal kapcsolat­ban, amelyet az Egyesült Álla­mokban kezdtek,, és amely azt próbálja bizonygatni, hogy a Szov­jetuniónak valamiféle köze lenne a „nemzetközi terrorizmushoz”. „Az ilyesfajta kitalálásokat egy­szerűen figyelmen kívül lehetne hagyni, mint a hivatásos szovjet- ellenesek új, primitív ötletét — ha ezúttal a kampány kezdetét nem az amerikai kormányzat ma­gas rangú személyiségei, köztük Alexander Haig külügyminiszter kijelentései szolgáltatták volna. Haig január 28-i sajtókonferenci­áján elhangzott kijelentései, va­lamint az amerikai külügyminisz­térium hivatalos képviselőjének kiegészítő kommentárjai világosan arról tanúskodnak, hogy ezúttal nem valami véletlen, félresikerült kifejezésről van szó, hanem tu­datos politikai • diverzióról” — hangzik a hírügynökség nyilat­kozata. „Minden olyan állítás, amely szerint a Szovjetuniónak köze A két legújabb latin-amerikai hadviselő fél közül — úgy tűnik, — Peru az, amely előnyösebb helyzetben várhatta az Amerikai Államok Szervezetének hétfői ülését. Beleumde Terry perui ál­lamfő a maga szempontjából gya­korlatias megoldást választott: hadserege az elmúlt napokban koncentrált erőfeszítéssel igyeke­zett visszafoglalni minden Ecu­ador által követelt területet és ennek nyomán „ünnepélyesen’’ bejelenthette: csapatai „feltételes tűzszüneti” parancsot kaptak. Ez magyarul annyit jelent, hogy. az AÁSZ-ülés kezdetekor a na­gyobb és katonailag erősebb Peru viszonylag nyugodtan, „birtokon belül” várhatja a fejleményeket. A nagyságrendi különbséget jól érzékelteti, hogy Ecuador terüle­te 270 ezer, Perué viszont egymil­lió 300 ezer négyzetkilométer. Ez a területkülönbség még nem minden. Perunak százezer fős hadserege és négyszázhúsz tankja van, míg Ecuadornak mind­össze harmincötezer fegyverese és százhúsz könnyű és közepes harc­kocsija. A hírügynökségek katonai lenne terrorista tevékenységhez, durva, rossz szándékú becsapás. Az ilyen állítások joggal váltják ki a szovjet emberek felháboro­dását, tiltakozását. A Szovjetunió mindig a terro­rizmus elméletének és gyakorlatá­nak elvi ellensége volt és maradt, beleértve a nemzetközi kapcsola­tok területét is. A terrorizmus idegen a szovjet emberek világné­zetétől, a szovjet állam politi­kájától. A Szovjetunió állást foglalt és foglal a terrorcselekményekkel szemben, amelyek emberek ér­telmetlen pusztulásához, az ál-, lamok és képviselőik diplomáciai tevékenységének megrontásához, a diplomáciai kapcsolatok és ta­lálkozók normális menetének, az államok közötti' kapcsolatoknak megrontásához vezetnek.” iA TASZSZ állásfoglalása tisz­tességtelen fogásnak minősíti, hogy a kampány amerikai szer­vezői egyenlőségjelet tesznek a terrorizmus, illetve a népeknek nemzeti, gazdasági és szociális felszabadításukért vívott jogos harca közé. A TASZSZ-nyilatkozat hang­súlyozza: az ilyen magatartás azt kommentátorai úgy tudják, hogy hasonló az arány a két ország haditengerészetének és repülőinek tűzereje között. A gyarmatosítók, miként Af­rikában, gyakran úgy vonultak ki egy-egy területről, hogy zava­ros határvonalat hagynak ma­guk után. Ezt tették másfél év­százada Latta-Amerikában a spa­nyolok is, és ezért lángolt fel — egyebek között — újra meg új­ra a perui—ecuadori határviszály. 1941-iben ez szabályos háborúhoz vezetett — perui győzelemmel. Utána a riói egyezmény „rendez­te” a területi kérdéseket — ter­mészetesen a győztes akaratának megfelelően. 1961-(ben Ecuador felmondta a riói egyezményt, s azóta igényt tart bizonyos területekre. Most ennek egy részét megpróbálta megszállni, többek között a PV— 4 nevű határerődítményt. Így tört ki a fegyeveres konfliktus amelynek során Peru az AÁSZ- konferencia kezdetére visszaállí­totta a számára kedvező helyze­tet; az erősebb jogán. H. E. jelenti, hogy kigúnyolják három kontinens sok száz millió lakosá­nak törekvését, azoknak a milliók­nak küzdelmét, akik harcoltak és harcolnak a gyarmatosítás és an­nak maradványai, a külső be­avatkozás ellen, új, emberhez méltó életükért. Az ilyen maga­tartás azt is jelenti, hogy azt bizonygatják: Afrika, Ázsia és Latin-Aimerika tucatnyi új álla­ma, amelyek létrejötte népeiknek a szabadságáért és a függetlensé­gért vívott állhatatos harcának eredménye, nem más, mint a ter­rorizmus szülötte. A Szovjetunióban remélik, hogy Washingtoniban komolyan elgondolkoznak azon, hova vezet­het a Szovjetunióval szemben el­lenséges kampány folytatása, megteszik az intézkedéseket en­nek megszüntetésére, és valóban nagy fontosságú kérdésekkel fog­lalkoznak. Ilyen kérdés bőven van, mind a szovjet—amerikai kapcsolatok megjavítása, mind pe­dig a nemzetközi légkör egészé­nek normalizálása terén. Az ilyen tevékenységben az amerikai fél olyan partnert talál a Szovjet­unióban, amely kész a konstruk­tív párbeszédre” — fejeződik be a TASZSZ nyilatkozata. (MTI) Fokozza a terrort a salvadori junta . A Farabundo Marti Nemzeti Felszabadítási Front nyilatkoza­tot tett közzé, amelyben beszá­mol arról, hogy egységei Chala- tenango és Morazan tartományok­ban hajtottak végre támadáso­kat a salvadori junta csapatai el­len, s ennek során a kormánycsa­patok 15 katonája vesztette életét. Hírügynökségi jelentések sze­rint a junta erőinek körében „a bomlás jelei mutatkoznak”. A hírügynökségi jelentések ar­ról is beszámolnak, hogy a népi erők a szüntelen harcok közepet­te átcsoportosítják erőiket és újabb offenzívát készítenek elő a kormánycsapatok ellen. Az Egyesült Államok támoga­tását élvező rezsim fokozódó ter­rorral, büntetőakciókkal próbál' úrrá lenni a helyzeten. A junta légiereje barbár légitámadásokat hajtott végre a polgári - lakosság ellen Cabanias tartományban, az ország északkeleti részén. Ugyancsak a hazafias erők közleménye hívja fel a figyelmet arra is, hogy naponta érkeznek salvadori repülőterekre amerikai szállító-repülőgépek, amelyek fegyverrel, harci technikával és propagandaanyaggal segítik a ha­talmon levő salvadori kormányza­tot. (MTI) Hétfőn az Országházban hiva­talos megbeszéléseket folytattak a magyar országgyűlés, s a meghí­váséra hivatalos, baráti látoga­táson hazánkban tartózkodó Kon­gói Népi Köztársaság népi nem­zetgyűlésének küldöttsége között. A magyar tárgyalócsoportot Ap­ró Antal, az országgyűlés elnöke; a kongói tárgyalócsoportot Jean Ganga-Zandzou, a Kongói Mun­kapárt Politikai Bizottságának tagja, a népi nemzetgyűlés elnöke vezette. LENGYELORSZÁG Kelemen István, az MTI tudó­sítója jelenti: Lengyelország déli részén, a bi- elsko-bialai vajdaságban hetedik napja tart a sztrájk, amely mint­egy 120 iparvállalatra terjed ki. Bielsko-Bialában és a Beszkidek vidékének más városaiban nincs tömegközlekedés, továbbra sem járnak a helyközi autóbuszok. Az élelmiszer-ellátásban, a kommu­nális szolgáltatásokban, a vasúti forgalomban nincs lényeges fenn­akadás. Jelenia Górában folytatódnak a tárgyalások a helyszínre érkezett kormánybizottság és hét regioná­lis Szolidaritás-szervezet képvise­lői között. Ebben a vajdaságban a megbeszélések megkezdésekor felfüggesztették a munkabeszün­tetéseket, de a helyi Szolidaritás­szervezetek továbbra is „sztrájk­készültséget” tartanak. Ezeszówban vasárnap óta kor­mánybizottság tárgyal a „falusi Szolidaritás” kérdéséről. Mint a küldöttség vezetője, Andrzej Ka- cala mezőgazdasági miniszterhe­lyettes közölte, a legfelsőbb bíró­ság ismét megvizsgálja „a föld­művelők független önkormányza­BUKAREST Cvijetin Mijatovics, a Jugo­szláv Szocialista Szövetségi Köz­társaság Államelnökségének elnö­ke vasárnap baráti látogatásra Temesvárra érkezett. ‘ Á j ugoszláv vendéget a temesvári pályaudva­ron Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, államelnök fogadta. A TANJUG ' jugoszláv hírügy­A megbeszélést követően LÓ- sonczi Pál, az Elnöki Tanács el­nöke, az Országház nándorfehér­vári termében fogadta a kongói népi nemzetgyűlés küldöttségét. A szívélyes, baráti légkörű ta­lálkozón részt vett Péter János, az országgyűlés alelnöke. Ezt követően Apró Antal a kül­döttség tiszteletére ebédet adott a Parlament vadásztermében. A kongói delegáció hétfői prog­ramján részt vett Jacob Okanza, a Kongói Népi Köztársaság buda­pesti nagyköveté. '(MTI) BIZTATÁS REAGANTÓL? Folytatódnak a tárgyalások A jugoszláv elnök Romániában Számvetés a népfront VII. kongrésszusa előtt tú szakszervezetének" bejegyzési kérelmét. A „falusi Szolidaritás” Ugye volt az egyik fő téma a Szolida­ritás szakszervezet országos egyeztető bizottságának vasárnap Varsóban tartott ülésén. A ta­nácskozáson, amelyen a kormány­nyal folytatott múlt heti megbe­szélések eredményeit értékelték, határozatot fogadtak el arról, hogy visszavonják a február 3-ra kilátásba helyezett országos sztrájkot. Ugyanakkor felhívták a Szolidaritás helyi - szervezeteit, hogy egyeztessék álláspontjukat egy olyan sztrájk meghirdetésé­ről, amellyel támogatnák az egyé­ni gazdálkodók szakszervezetének bejegyzését. A bizottság szóvivője, Karol Modzelewski szerint már hétfőn tárgyalások kezdődnek az állami rádió- és televízióbizottság., és a Szolidaritás között. Mint emléke­zetes, a kormánnyal folytatott múlt heti tárgyalásokon elvi meg­állapodás jött létre arról, hogy a Szolidaritás országos terjesztésű hetilapot adhat ki, és műsoridőt kap a központi rádió és a tele­vízió szakszervezeti témájú prog­ramjaiban. (MTI) nökség jelentése szerint a meg­beszélések középpontjában a nem­zetközi helyzettel és a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésével- össze­függő kérdések állnak. Mijatovics kíséretében van Sztane Dolátié, a Jugoszláv Kommunisták Szö­vetsége Központi Bizottsága el­nökségének tagja és Joszip Vrho- vec külügyminiszter. I NAPI KOMMENTÁR Harc a PV-4-néI NATO-létszám: Európa kérdőjele Reagan, új amerikai elnök kül­politikai lépéseit a világ, és ben­ne a szocialista közösség,' előíté­letek és illúziók nélkül várja. Most már a tetteké a szó, s az a tény, hogy Reagan a NATO volt főparancsnokát, Haig tábor­nokot választotta külügyminiszte­réül — magában foglalja a wa­shingtoni Európa-politika megme­revedésének lehetőségét. A NATO és Európa szempont­jából az 1981-es esztendő egyik legfontosabb próbatétele minden bizonnyal az lesz, hogy megkez­dődik-e idén a NATO kibővítésé­re irányuló folyamat? A külpoli­tikai gyakorlatban ez ma azt je­lenti : megkezdi-e Spanyolország a NATO-hoz való csatlakozásra irányuló tárgyalásokat, vagy sem? Politikai bomba A spanyol külpolitika vezetőinek hivatalos nyilatkozatai az időzí­tés szempontjából figyelemremél­tó eltéréseket mutatnak. 1980 nyarán, az akkori spanyol ^kül­ügyminiszter, Ore ja valóságos po­litikai bombát robbantott annak bejelentésével, hogy a spanyol kormány 1981-ben benyújtja fel­vételi kérelmét az atlanti blokk­ba és a NATO-tagság ügyét 1983 előtt tető alá kívánja hozni. A nyilatkozat fordulatot jelentett a spanyol külpolitikában. Koráb­ban arrój volt szó, hogy előbb -rendezik Spanyolország közös pia­ci tagságát, és csak azután te­szik megfontolás tárgyává: be­lép-e Madrid a NATO-ba? Az Oreja-nyilatkozatban kife­jeződő fordulat egyik magyaráza­ta külpolitikai jellegű. Spanyol- ország és Franciaország között 1980 nyarán már meglehetősen feszült volt a viszony. Az idén tavasszal a francia választók elé lépő Giscard elnök minden esz­közzel igyekezett késleltetni Spa­nyolország közös piaci csatlako­zását. A spanyol konkurenciától félő francia mezőgazdaság érde­kei késztették erre, hogy el ne veszítse a francia parasztok sza­vazatait. A spanyol kormány vi­szont úgy gondolta: ha felcseré­li a sorrendet, és a NATO-tár- gyalást, még a közös piaci csat­lakozás előtt megkezdi, akkor ne­hezebbé teszi a francia kormány számára az obstrukciót. 1980 őszére megváltozott a hely­zet. Caminas, a spanyol parla­ment külügyi bizottságának elnö­ke, a spanyol kormánypárt egyik vezető tagja, nyilatkozatot tett. Azt mondta: 1981-ben Madrid még nem veti fel a NATO-csat- lakozás kérdését. Caminas persze továbbra is a, NATO-tárgyalás megkezdése mellett szólt. A vál­tozás oka: gazdasági, társadalmi okokból és a baszk terrorizmus elleni harc eredménytelensége miatt Spanyolországban a Sua- rez-kormány helyzete meggyen­gült. A kormány nyilván nem akart nyílt összeütközsébe kerül­ni az ellenzékkel, amelynek két legnagyobb pártja, a szocialista és a kommunista a Közös Piacba való belépést támogatja — a NA­TO-hoz való csatlakozást azon­ban elveti. „Népszavazás nincs” Toyábbi változás történt a spa­nyol politikában, amikor Mad­ridban már tudták, hogy ki lesz az új amerikai elnök. Pontosan egy hónappal Reagan megválasz­tása után Perez Llorca, az átala­9 Reagan a Camp David-i nyaralóban a dél-koreai dossziét tanul­mányozza (Telefotó — MTI) kított ormány külügyminisztere, visszatért az Oreja-nyilatkozat menetrendjéhez. Kijelentette: mi­helyt 1981 folyamán megújítják a Jelenleg érvényben levő kétoldalú amerikai—spanyol katonai szer­ződést, megkezdik a tárgyalást a NATO-csatlakozásról, és azt 1963-ig be akarják fejezni. Hoz­záfűzte: a kormány elutasítja a népszavazást a NATO-tagság ügyében, sőt a parlamentben is elegendőnek tartja az egyszerű többséget. Lépés — ellenlépés A spanyol kormány belső hely­zete persze nem változott né­hány hónap alatt, sőt, talán még tovább gyengült. Az újabb for­dulatot nyilván Reagan megvá­lasztása ösztönözte. Madrid úgy látja, hogy az új, „keményebb” amerikai kormánytól nyílt támo­gatást remélhet'. E pillanatban tehát úgy tűnik, hogy az idén a madridi kormány megindul a NATO irányába. A szocialista közösség és a nemzet­közi béke szempontjából ez egy­értelműen negatív folyamatot in­dítana el. A NATO-t 1949-ben az USA és Kanada külügyminiszte­re mellett tíz európai ország — Nagy-Britannia, Franciaország, OUszország, Dánia, Norvégia, Portugália, Belgium, Hollandia, Luxemburg és Izland — hozta létre. 1952-ben belépett Görög­ös Törökország, majd 1954 októ- berében az NSZK. A Varsói Szerződést csak 1955-ben, az NSZK NATO-csatlakozása után hozták létre, az európai katonai egyensúly intézményes helyreállí­tására. Magától értetődik, hogy a több mint 15 éve változatlan lét­számú NATO kiterjesztése a meg­levő európai katonai egyensúlyt veszélyeztető akció. Az egyen­súlyt meghatározó két katonai csoportosulás közül az egyiknek a kibővítése lépés-ellenlépés soro­zathoz vezethet. (—1—e) (Folytatás az 1. oldalról.) folyó szocialista építőmunkának, ezen belül a Hazafias Népfront mozgalmának céljait, eredmé­nyeit. — Szélesedett és tartalmában is gazdagodott a Hazafias Nép­front nemzetközi tevékenysége. Jelenleg 48 partnerszervezettel, il­letve demokratikus párttal, moz­galommal munkakapcsolat fűz össze bennünket. A szocialista or­szágok testvérszervezeteinek több­ségével együttműködési megálla­podások alapján fejlesztettük kapcsolatainkat. A hazai béke- és barátsági munkához hathatós tá­mogatást kaptunk a szocialista országok budapesti kulturális és tudományos képviselőitől. Ennek eredményéként évente több száz településen előadásokkal, művé­szeti bemutatókkal, vetítésekkel és kiállításokkal szólhatunk a ba­ráti országok életéről, fejlődésé­ről. Gyarapodott a testvérmegyei és városi, valamint a határtalál­kozók száma is, mindinkább a •gyakorlati, az adott területen végzett munka kérdéseinek tanul­mányozását célozva. — Nagy jelentőségű az az együtt­működés is, amely a fejlődő or­szágok haladó erőivel, különösen a szocialista orientációjú orszá­gokkal, a függetlenségüket nem­rég kivívott népekkel teremtette meg. illetve fejlesztette kapcsola­tainkat. Lakosságunk számos tanúje­lét adta annak, hogy — erejéhez, lehetőségeihez mérten — kész anyagilag is támogatni a fejlődő országok nehéz körülmények kö­zött élő, felemelkedésért küzdő lakóit. — Az európai biztonság és együttműködés magyar nemzeti bizottságával karöltve nagy fi­gyelmet fordítottunk a kontineri- sünk békéjéért, biztonságáért és az együttműködésért vívott nem­zetközi küzdelemre. Az európai fejlett tőkés országokbeli part­nereinkkel folytatott együttműkö­dés és a párbeszéd lehetővé tet­te, hogy jobban megismerjük egy­más véleményét, és segítette a valósághű tájékoztatást. Békepolitikánknak megfelelően, mozgalmi lehetőségeinket még jobban kiaknázva — kívánjuk az eddigi alapokon tovább fejleszteni nemzetközi tevékenységünket, folytatva idehaza lakosságunk minél teljesebb tájékoztatását, szolidaritási mozgósítását1 — mondotta befejezésül Kovács Béla. (MTI) LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT 9 Ma kezdődik a leszerelési bizottság ülése A genfi Nemzetek Palotájában ma megkezdődik az ENSZ leszere­lési bizottságának rendes ülése. Az esemény két szempontból is fi­gyelemre méltó — mutat rá a TASZSZ szovjet hírügynökség. Az ülésre a világszervezet 1982-re összehívott rendkívüli leszerelési ülésszaka előtt és a madridi találkozó második fordulójával egyidő- ben kerül sor. Az ülés napirendjén a kérdések széles köre szerepel, egyebek között a nukleáris kísérletek teljes betiltása, a vegyi és su­gárfegyverek, az új tömegpusztító fegyverek és fegyverrendszerek betiltása. * Elhalasztották az űrrepülőgép startját Újból elhalasztották az amerikai űrrepülőgép, a „Columbia” indí­tását. Az eredetileg március 17-re tervezett indítást április elejére kellett kitolni a jármű hővédő pajzsa körüli technikai problémák miatt.

Next

/
Thumbnails
Contents