Petőfi Népe, 1981. február (36. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-10 / 34. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1981. február 10. Nem mindegy, mikor SOK SZŐ esik mostanában arról, hogy azok a vállalatok fejlődnek erőteljesebben, amelyek jól értékesíthető, gazdaságos kivitelre képesek, vagy amelyek gazdaságos importkiváltó — helyettesítő — tevékenység bővítésével- hazai igények jobb minőségű kielégítésével tudják kiterjeszteni működésüket Logikus tehát, hogy a szabályozó rendszer következetes alkalmazása során várható nagyobb eltérések keletkeznek a vállalatok közötti jövedelemben. Ez összhangban van a népgazdasági célkitűzésekkel. Ogy igazságos, hogy a hatékonyan gazdálkodó vállalatok részesüljenek nagyobb ösztönzésben, s ezáltal emelkedjen az ott dolgozók jövedelmi szintje is. Miként azt Princz László SZMT-titkár is hangsúlyozta, a testület legutóbbi ülésén, az ilyen jellegű törekvéseket a szak- szervezeteknek is kötelessége támogatni. Mert nézzük csak — habár a lényegre sűrítve — mit is várunk a vállalatoktól?! A termelés hatékonyságának, gazdaságosságának, versenyképességének növelését, — mondjuk bevezetőként. Aztán így folytatjuk: a termelés hatékonysága növelésének legfontosabb feltétele a termelés és gyártmányszerkezet korszerűsítésének meggyorsítása, a gazdaságtalan termelés visszaszorítása, a termelés technológiái folyamatainak korszerűsítése, a termelés fajlagos ráfordításainak csökkentése. A termelés színvonalának növelése érdekében javítani kell a tervezési, szervezési és vezetési tevékenységet. Csupa egymással szorosan ösz- szefüggő feladat, amelyek súlyából alaposan kijut a különböző irányító, vezető poszton dolgozóknak, s a munkapadoknál fáradozásnak egyaránt. Hogy nem egyformán, az más kérdés. Most abból a szemszögből vizsgálódunk, hogy a gazdasági feladatok megvalósításában méginkább megnövekedett az emberi tényezők szerepe. Gépet, technikát megelőzően embereké a döntő szerep. ANYAGI, ERKÖLCSI megbecsülésükre tehát a megnövekedett és minőségileg is összetettebb feladatokból következően — az ed- digénél is nagyobb figyelmet kell fordítani. Az új és bonyolultabb követelmények az anyagi ösztönzés hatékonyabbá tételét is sürgetik. A szakszervezeteknek őrködniök1 kell afölött, hogy a bérek, keresetek, s ezek minden eleme — alapbérek, prémiumok, jutalmak, részesedés stb. — szorosabban kapcsolódjanak a teljesítményekhez. Az SZMT úgy foglalt állást, hogy indokolt a bérek, keresetek teljesítmény szerinti fokozottabb differenciálása. A teljesítmények szerinti bérezést szolgálja a vállalati és intézményi alapbérrerid- szerek 1981. évtől érvényes módosítása, illetve bértételeinek növelése. A szakszervezetek közreműködésével hosszabb távú, a dolgozókkal előzetesen megvitatott bérpolitika kidolgozására kerüljön sor. Erre az új, öt évre szóló kollektív szerződések megalkotásával is mód nyílik; tudvalevő, hogy azokat ez év június 30-ig meg kell kötni. TERMÉSZETESEN az ösztönzés szempontjainak addig Is van érvényesülési „terük”. Például a bérfejlesztés keresztülvitelénél. Mert nem mindegy, hogy az búkor történik. Kovács Pál az SZMT osztályvezetője tette szóvá a tanács ülésén, hogy az 1980. évre tervezett bérfejlesztés jelentős részét túlzott óvatosságból sok helyen az esztendő utolsó két hónapjában hajtották végre, amikor a főkönyvi kivonat mutatta, hogy milyen gazdasági eredmény várható. Ügy vélekedett, hogy a bér- fejlesztést az év elején, februárban el lehetne végezni, mert ékkorra a mérleg már elkészül. Ha nem év elején használják fel jaz e célra szolgáló keretet, nem I is „tudhat" az ösztönzőleg hatni laz emberek munkakedvére. A dolgozók oldaláról meg átérezhetjük, hogy számukra kivált nem közömbös, miikor kapják meg a fejlesztett bért, hiszen a munkabér nemcsak az ösztönzés, hanem a megélhetés eszköze is. Azt is aláhúzta Kovács Pál, mennyire fontos, hogy a vállalatok a rendelkezésre álló bértömeget a megfelelő teljesítménykövetelmények figyelembevételével osszák fel. Szólt az alapbér és' a mozgóbér felihasználása körüli vitákról, hogy milyen legyen ezek aránya. Megállapította: a jól felhasznált alapbér lehet annyira ösztönző, mint a legjobban alkalmazott mozgóbér. Egyáltalán ' ■— mind a munka minőségére, mind annak intenzitása nagyon |jó hatással van, ha a bért idejébén, eldöntött elvek alapján, célirányos módszerekkel használják fel. Módosítva az ősi latin közmondást: kétszer ad, aki idejében 4d. Tóth István Biztató eredmények, gondos tervek a megye legnagyobb mezőgazdasági Elkészült a megye leg- •• fi nagyobb mezőgazdasági 11 T~W ATtl Á1^ AM nagyüzeme — a Bajai Mezőgazdasági Kombinát — fél évtizedes munkájának értékelése. Nincs mód arra, hogy egy írás keretén belül részletesen foglalkozzunk a mintegy 16 ezer hektáron gazdálkodó kombinát munkájával, amelynek dolgozói létszáma kétezer-hétszáz körül van. Csak néhány ténnyel, villanásszerűen tudjuk bemutatni a nagyüzemet. Vámos Ferenc vezérigazgató, aki egy esztendeje került erre a posztra, elmondja, hogy néhány ágazatban nem érték el azokat az eredményeket, amit terveztek, másutt viszont az előirányzatokat túlteljesítették. Jellemző volt az V. ötéves terv időszakára az észszerű termelés és takarékosság, a technológia további finomítása, a tudomány eredményeinek gyors bevezetése. Az üzemi termelési érték öt év alatt csaknem 63 százalékkal nőtt, és forintban számítva elérte az 1 milliárd 330 milliót. Az eszközérték több mint 40 százalékkal haladja meg az előző ötéves tervét. Az élőmunkát helyettesítő beruházások, a korszerűsítés révén a munka- vállalók átlagos létszáma a tervhez viszonyítva mintegy félezerrel csökkent, az egy személyre jutó termelési érték valamivel több a tervezettnél, meghaladja a 400 ezer forintot. Korszerűbb technológia — kisebb létszám — A vetésszerkezetet úgy alakítottuk ki, hogy az állatállomány abrak- és tömegtakarmány-igé- nyeit kielégítsük. További feladatunk, hogy a hibridkukorica- vetőmag üzemünk teljesítőképességének megfelelően növeljük a szaporítóanyag-előállítást, valamint a csaknem 19 ezer tonna tápértékesítés alapanyagának megtermelése. összességében a növénytermesztésünk nem teljesítette előirányzatát. A lemaradás kisebb mértékben elemi kárból származik, ezenkívül számos egyéb ok játszott közre. A másik ágazatunk a kertészet, szintén sokat szenvedett az időjárástól. Az 1976-os évet megelőző jégverést követően rendbe kellett hozni szőlőültetvényünket. Folytattuk a korszerűsítést, fokozatosan növeltük a magasművelésre átalakított területekét. Javítottuk a tápanyag-ellátást, az állattenyésztő telep melléktermékeként felhasználtuk öntözésre a trágyalevet, amellett a vízzel való öntözést is megkezdtük. A gyümölcsültetvények közül az almás az egész tervidőszakban kiemelkedő termésátlagot produkált. Az előirányzottal szemben jóval több, 24,6 tonna hektáronkénti eredményt értünk el. A termelés korszerűsítésére számos intézkedést hoztunk. A legdinamikusabban fejlődő ágazat A vezérigazgató elmondja: az összesítőből megállapítható, hogy az elmúlt fél évtizedben az állat- tenyésztési főágazaton belül a szarvasmarha-tenyésztésben tapasztalható dinamikus fejlődés. — Ebben az időszakban a bácsbokodi és a bácsborsódi tehenészeti telepet felújítottuk, a régi, elavult fejőgépeket modernebbre cseréltük ki, a tömegtakarmányozást Mobil rendszerű kiosztógépek végzik és az alom eltávolítását ugyancsak gépesítettük. Mindezek eredményeként egy személy kétszer annyi tehenet tud fejni, gondozni, mint az előző időszakban. 1979-ben befejeztük a magyar-tarka állomány keresztezését, a holstein- friz fajtával. Az ötéves terv időszakában szarvasmarha-állományunk gümőkór- és brucella- mentesítését befejeztük. Miután jó teljesítőképességű és egészséges állományunk van, lehetővé vált, hogy több tenyészállatot értékesítsünk az állami gazdaságoknak és a termelőszövetkezeteknek, s ez az ágazat eredményességét is növelte. A sertéságazat nem teljesítette a tervét. 1978-tól végeztük a telep rekonstrukcióját, amely mintegy 35 millió forintba került. A munkák befejeződtek és ez elősegítette, hogy javuljanak a tenyésztési mutatók. A tartási körülmények jobbak, a technológiai módosítások eredményeképpen az egy kocára jutó húskibocsátás tovább növelhető. A sertéstelep felújításának időszakában nagymértékben nőtt a háztájiba kihélyezett malacok száma. Számottevő beruházások Jelentős beruházások valósultak meg a kombinátban az utóbbi öt évben. Néhány korszerűsítésre már az előbbiekben utaU tunk. Számottevő az állattenyésztésen kívül a borászati technológia ‘fejlesztése. A borászatban többek között 50 ezero hektoliter befogadóképességű “ tárolótér épült, így most csaknem 120 ezer hektolitert tudnak elhelyezni. Felépült a palackozóüzem, a göngyölegtelep. Készül az előírásoknak megfelelő szociális épület és tervezik a környezétvédelmi előírásoknak megfelelő szennyvízelvezető telepet. Tovább lehetne sorolni a beruházásokat, de egy jelentős számot még érdemes megemlíteni. Az elmúlt öt évben majdnem 157 millió forintot fordítottak mező- gazdasági gépek vásárlására. — A bajai üzem által kezdeményezett kukoricatermesztési rendszer, a BKR sokat fejlődött, erről már többször esett szó a Petőfi Népe hasábjain — jegyzi meg a vezérigazgató, végezetül hozzáteszi: — A VI. ötéves tervidőszakban továbbra is törekednünk kell az üzemanyaggal történő ésszerű takarékosságra, általában szem előtt kell tartani, hogy minél kevesebb ráfordítással növeljük a hozamokat. Az új középtávú terv megalapozásánál körültekintően ellenőrizzük, hogy a feldolgozókapacitáshoz biztosított-e a szükséges termelési háttér és annak versenyképes szinten tartása. Szervezettebbé tesszük a vezetést, számos kooperációs kapcsolatot alakítunk, ki é$ nagyobb gondot fordítunk a továbbképzésre. K. S. TÖBBET ÉSSZEL, MINT — ENERGIÁVAL (I.) Érdek vagy kényszer? Túl sok kalóriát — helye* sebben kilowattot — fogyasztunk. Nemcsak magánemberként, hanem gazdáiCsillapodó étvágy kodó, termelő, közlekedő, fogyasztó, szórakozó közösségként is: végül is a költségvetés, közkiadásaink kárára. Átlagosan 40—80 százalékkal fogyaszt több energiát az ország, mint a nyugat-európaiak, s 20—40 százalékkal többet, mint a környező szocialista országok. Ez a rendkívül gyorsan emelkedő energiakitermelési költségek, illetve világpiaci beszerzési árak mellett csökkenti a magyar ipar és mezőgazdaság versenyképességét, másrészt nehezíti a társadalmi közkiadásokra fordítható alapok gyarapítását. Ideje a „kalóriák" egészségesebb fogyasztási szerkezetét általánossá tenni, hazánkban is kialakítva az energiafogyasztás észszerű szerkezetét és jelentősen csökkentve a felhasználás meny- nyiségét. A 70-es években a gazdaság fejlődésével párhuzamosan növekedett a termelés tüzelőanyag- és villamosenergia-fo- gyasztása. 1975—78 között évente átlagosan 5,3 százalékkal nőtt a népgazdaság energiaigénye, csaknem 2 százalékkal gyorsabban, mint a megelőző öt évben. 1978- ban egy százalék nemzeti jövedelem megtermelése már az energiafogyasztás ugyancsak egyszázalékos növekedésével járt együtt. Ezen belül a villamos- energia-fogyasztás emelkedése meghaladta ezt az ütemet. Az ország természeti adottságai olyanok, hogy már sem a kőolaj-, sem a földgáztermelés — a jelenlegi ismereteink szerint — előírta az egész népgazdaság energiagazdálkodását ésszerűsítő program kidolgozását és végrehajtását. Az első intézkedések hatására máris jelentősen csökkept az energiafelhasználás növekedési üteme: az 1975—78-as 5,3 százalékos növekedési ütem az elmúlt két évben fél százalékra csökkent. A VI. ötéves terv azzal számol, hogy az energiafogyasztás emelkedése öt év alatt nem hja- ladja meg a tíz százalékot. Ily módon a nemzeti jövedelem egyszázalékos növekedéséhez csupán 0,6—0,7 százalékos energiafelhasználási növekedés párosul; a e tekintetben megütjük a fejlett ipari országok szintjét. A terv nemcsak az energiafelhasználás csökkenését írja elő, hanem azzal is számol, hogy előnyösen változik meg a fogyasztás gi programjai sorába is beleillik: új, energiatakarékos műszaki, termelési, fogyasztási, közlekedési kultúrát honosít meg a népgazdaságban. A program állami és vállalati feladatokat egyaránt tartalmaz. A népgazdasági tervben kiemelt fejlesztési célokra 15 milliárd forintot fordít a költségvetés. Ebből kell megvalósítani a gazdálkodás fejlesztését, amelynek keretében újabb 100—120 ezer lakást kapcsolnak be a földgázellátásba. Ebből épül meg egy új földgáztüzelésű erőmű. Egyedileg kiemelt fejlesztési cél újabb 280 kilométer hosszúságú villamos vasútvonal megépítése, továbbá a rendelkezésre álló villamos teljesítmény jobb kihasználása egy korszerűbb országos elosztótechnika, az úgynevezett hangfrekvenciás vezérléstechnika alkalmazásával. Épül egy új, évi egymillió tonna kapacitású krakküzem, a benzinimport növekedési ütemének mérséklése érdekében, folytatódik az „eocénprogram”, a bicskei erőmű építése. A vállalati energiagazdálkodás ésszerűsítésére 15 milliárd forint jut az államkasszából. Ennek egy része állami támogatás, a többi .vállalati saját forrás és kedvezményes hitel. A hitelekért az energiatakarékosságot szolgáló beruházási tervekkel lehet pályázni. Az állam nemcsak azokat nem bővíthető. A széntermelés növeléséhez azonban sok pénz kellene, s e befektetések csak hosszú idő múltán térülnének meg. Tehát, ha a termelés bővítése továbbra is egyenes arányban hajtja felfelé az energiafogyasztást, akkor ez az importot növeli. A hazai termékek exportjának egyszerű mennyiségi növelésével azonban a drága és gyorsan dráguló energiaimportot képtelen ellensúlyozni. Az MSZMP Politikai Bizottsága 1978 decemberében az új távlati energiapolitika irányelveiben szerkezete. Az energiamérlegben például a szénhidrogének aránya csökken; az energiaszükséglet növekedését csaknem teljes egészében a paksi atomerőmű, illetve a villamosenergia-import fedezi majd. A tervezett energiamegtakari- tás átszámítva 1,5—1,7 millió tonna kőolajat, illetve ennek a dollárban számolt értékét teszi ki. A jelenlegi világpiaci árak mellett félmilliárd dollárt. Ez olyan horderejű gazdasági, gazdálkodási elképzelés, amely az utóbbi 39—35 év legjelentősebb gazda: áa beruházásokat támogatja, amelyek abszolút megtakarítást eredményeznek, hanem azokat is, amelyek az import helyettesítését vagy a drágább tüzelőanyagról az olcsóbbra való átállást teszik lehetővé. Ilyen esetekben a beruházási költség 100 százalékát is állami kölcsönből fedezheti a vállalat. Tartalékokban különösen a kohászat, az építőanyag-ipar és a mezőgazdaság bővelkedik. Csak ki kell használni őket. G. F. (Következik: Szalma és kukoricaszár) Az inga primitív szerkezet: felfüggesztett cérnaszálon a kis súlyocska — ha meglökik — hosszú ideig leng. Az ingázók élik így életüket az otthon és a munkahely között. A cérnaszál a szükségszerűség és az érdek. Mert az ingázást senki nem jókedvéből választja életformájául. Legfeljebb beletörődik, hogy számára az utazással megtoldódik a munkaidő, kevesebb ideje jut a családra, pihenésre, kikapcsolódásra. Életét menetrendek határozzák meg, állandó készenlétben, feszültségben örökös versenyt fut félóra nyereségekért. Naponta 3 kilométert gyalogol a busz megállóhelyéig. Kovács József. Ha megérkezik a gazdaság különjárata, már csak 18 kilométert kell megtennie a Kiskunhalasi Állami Gazdaság kunfehértói borkősav-üzeméig. Bizonyos „alapképzettsége” van a gyalogláshoz, hiszen nyolc évig kézbesítő volt. — De sok Petőfi Népét szét- hordtam! — sóhajt föl. Ebben a mély lélegzetben sok minden benne foglaltatik. — Életem legszebb ideje volt! — emlékezik vissza, s nehogy elmerüljön a régi időkben, rögtön -hozzáteszi: a nyári napokat számítva ! Azután jött a „ládásítás”, Kovács József pedig munka után nézett. Négy éve dolgozik itt az üzemben, jelenleg gépkezelő. — Nem bánta meg a munkahelyváltást? — Hát az órabér az nem magas, de a kiegészítéssel megvan átszámítás, a négyezernek min- dig van föle. — Az egészség? — A biciklizés, motorozás megtette a magáét, ki van kopva a gerincem. Kétszer voltam kórházban. De már nem sok időm van, harminckét hónap a hátralék a nyugdíjig. — A család? — .Három lányom, mint a Csi- csónénak. A legidősebb és a legkisebb Pesten él, a középső Szombathelyen. A két idősebb férjnél van, s már unokám is három ... — Hazajárnak? — A pestiek kéthetente. Szombathelyről már nehezebb ... ösz- szetartó család a miénk. Legutóbb a disznótorba mindenki megérkezett. Azért is hizlaltunk hármat: kettő a gyerekeké, egy a miénk. Van két tehenünk meg egy bikaborjú, azokkal a feleségem bajlódik. A háztájiban szőlő van, igaz, öregebbek a tőkék, mint én, de a fejadagot megtermi. Az őszibarackfákat viszont már én telepítettem. Ha a szövetkezet úgy veszi át, hogy érdemes oda adni, nem buszozunk a terméssel. Tavaly azonban piacra vittük, Miskére, meg Kalocsára. — Megéri a három műszakot is vállalva a bejárás? — Megszokja az ember. Én azon a kéleshalmi tanyán nőttem föl, nem szívesen hagynám oda. Itt a biztos kereset, a háztájiban meg annyit vállalunk, amennyi erőnkből telik. Nem is gondoltam arra, hogy másként is lehetne. A tmk-sok foglalták el a mai napra Ja- nicsek Tibor- né birodalmát. A finomító kezelőnője ilyenkor sem tétlenkedik, nem az a fajta asz- szony, aki ölhetett' kézzel ábrándozik. — Jánoshalmiak vagyunk. Azért mondom többesben, mert a férjem is itt dolgozik. Jobban mqndva, én jöttem utána öt évvel ezelőtt. Dolgoztam én a lakóhelyemen is, mielőtt gyes-re mentém a kisebik lányommal. Azután osz- tottunk-szoroztunk, s vállaltam a bejárást, meg a három műszakot. Persze ezt csak úgy -lehetett, hogy a nagyobbik lányomék velünk laknak, így a kicsit rájuk bízhattam. Nekem megéri a bejárás. Az éjszakai és -délutáni pótlékkal együtt négyezer körül keresek. S a pénzre meg nagy szükség van, most fejeztük be az építkezést. Három szoba, padlástér-beépítéssel : számomra. a legszebb a világon ... Szeretem a munkám. Hogy milyen lesz a párlat, az rajtunk, kezelőkön is múlik. És elmondhatom, hogy jó a kollektíva. A brigádunk most az aranykoszorús címért küzd, s reményeink vannak, hogy sikerül. Párttag vagyok, 1964 óta. ' Ez szintén a felelősségteljes munkára ösztönöz. A ' kollektív szerződés módosításához a mi brigádunk tagságának a véleményét is kikérték. Mondtam: csak olyant javasoljunk, ami teljesíthető. Például a veszélyességi pótlék bevezetését, hiszen üzemünk A kategóriás, azaz fokozottan tűz- és robbanásveszélyes. Elnézem a toronymagas berendezéseket, a kígyózó csővezetékeket. S köztük a halk szavú, törér keny asszonyt, aki irányítója, uralkodója ennek a „boszorkány- konyhának”. Janicsekné számára büszkeség, hogy nemcsak elérik a 96—96,5 százalékos szeszfokot, hanem tartják is ezt a kiváló minőséget. Zokszót cáak -akkor hallani tőle, amikor a szabad időről kérdezem. — Az aztán kevés van. A tévéhez szinte nem is jutok. Karácsonyra sok könyvet kaptam, azokat is kézbe kellene venni. Néha szakítok időt a kézimunkázásra. A családban a házimunkát közösen végezzük, mindenkire jut feladat. Csak így lehet elfogadhatóan egyeztetni a kettőt, a munkába járást, meg a családot... Érdemes ingázni, vagy muszáj? A választ a körülmények döntik el. A Kiskunhalasi Állami Gazdaság például jól szervezett munkásjárataival megkönnyíti a dolgozók napi utazását. A jobb -kereset, a biztos munkahely is a bejárás mellett voksoltat, akárcsak a sikerélményt nyújtó munka. Legfeljebb azon érdemes elgondolkodni, hogy az ingázóknak mit jelent a „három nyolcas”, melyből csupán az egyik, a munkaidő nyolc órája a biztos. A szórakozás, a pihenés megcsonkított óráit ők áldozzák föl azért, hogy dolgozhassanak. . .. ■ Nagy Mária É
