Petőfi Népe, 1981. február (36. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-10 / 34. szám

1981. február 10. • PETŐFI NÉPE • 3 Ersekcsanádi vasárnap • Az iskolai előadóterem, melyet a Bűzakalász Tsz brigádja épített. • Kovács Irén harmadéves tanuló Kecskeméfen, a széchenyivárosi ABC-ben. (Straszer András és Méhesi Éva felvételei) VÁLASZ CIKKÜNKRE Jó dolgában azt se tudja, mit csináljon, Arra az emberre mond­ják (értik), akivel elszaladt a ló, túlságosan is jól megy neki. Változhat-e netán pozitív ér­telművé ez a szólás például egy olyan faluközösség esetében, mint amilyen Érsekcsanád? Megüti a fülem, hogy a Bajá­hoz közeli község szemétgyűjtő­telepe a Rózsadomb nevet kapta. Mutatják az itteniek, . hogy ez „fönt”) egész a falu szélén talál­ható. Azóta híres-nevezetes hely ez,- hogy a múlt tavaszon oda- hordtak minden szemetet, kaca- tot az udvarokból. örzsi néni és Kenyeres bácsi — Mintha fizettek volna érte, úgy ment mindenki a dombhoz a saját feleslegével. Az idén is készülünk erre — ezzel fogad otthonában Melcher Jánosné, a népfront nőbizottságának elnöke. Melcherné háztartásbeli. Ta­vasztól őszig a kertet gondozza. Emellett naponta, hetente rend­szeresen törődik a magukra ma­radt idősekkel. — Itt, a mi utcánkban lakik örzsi néni, Felső Lajosné. Aztán meg Kenyeres Lajos bácsi, aki 86 éves. Spak Józsefné nyolcvan. Bócsáné, és még sorolhatnám őket. Olyanok, mint a papa, aki velünk él és aki most épp az új­ságost várja a kapuban, mert már elmúlt 9 óra. Ezeket mondja a három éve nőbizottsági elnök, Melcherné, s megtoldja még ezzel: — Nem kívánnak tőlünk vala­mi nagy dolgot a falu öregjei. Leginkább csak beszélgetni akar­nak. S milyen hálásak, amikor el­visszük őket kirándulni! Jártunk velük Sopronban és Észak-Ma- gyarországon. Ezenkívül mi, fia­talabbak el szoktunk menni Bács- borsódra is, hogy a szociális otthon gondozottjaival beszélgessünk. Aranyosak, kedvesek ám hozzánk nágyon. Mielőtt eljönnénk, fogják a kezünket, cirógatják a karun­kat. Harmincötén a népfrontban Szép, csendes a vasárnap Ér­sekcsanádon. És mennyi a jó do­log, amiről még szólni kell! Rendezettek a porták. Tisztára sepertek a járdák. Faluhelyen ezt már megszokták. Az étteremben akár király is ebédelhetne. Re­mek isikolája van Érsekcsanádnak. A Búzakalász Tsz bővítette ta­valy két tanteremmel. Azóta, az új fizikai és kémiai, előadóterem­ben együtt kísérleteznek, készül­nek a jövőre a gyerekek. A harmincöt tagú népfront­ÚJSAGH1R: A Haza Szolgála­táért Érdemérem arany fokoza­tával tüntették ki a Helvéciái önkéntes rendőri csoportot. A közelmúltban rendezték meg a Belügyminisztérium önkéntes segítőinek második országos érte­kezletét. Az elismerést hozó ünne­pi eseményt követően beszélge­tünk Vancsai Lajossal, a helvé- ciai önkéntes rendőri csoport ve­zetőjével, Gabnai László ön­kéntes rendőirrel, csoportpa- rancsnok-helyettessel és Móczár Mátyás rehdőr alhadnaggyal, a körzeti megbízottak alosztályve­zetőjével. — Huszonnégy évvel ezelőtt alakult meg Helvécián a rendőr­ség körzeti megbízottja irányítá­sával az önkéntes rendőri cso­port. — mondta Gabnai László alapító tag. — Szükség is volt er­re. hiszen az egyetlen rendőr 9 ezer hektárnyi terület közrend­jéért és közbiztonságáért volt a felelős. A község akkor még nem létezett, csupán a szétszórt tanya- világ, amely Ágasegyházától Vá­rosföld és Orgovány határig ter­jedt. Szőlőtermelő vidék volt ez máir akkoriban is, s ami ezzel együtt járt, ittak az emberek. A szeszfogyasztás, az alkoholizmus pedig alapja a bűnözésnek. Egy ember ezen az irdatlan területen, segítőtársak nélkül, semmit sem ért . volna. Ezért akkor négyen' vagy öten —, ma már nem em­lékszem rá — vállaltuk, hogy se­gítünk. Sem akkor, sem ma nem volt könnyű dolguk az önkéntes rend­őröknek. Járták szolgálatban a íj 9 Szabó Ilona, a népfrontbizott- ság elnöke ajánlotta... I 9... Pilisi Xavérné pedig bri­gádjával befogadta a bácsalmási gyerekeket. bizottságban a lehető legjobb szövetségben dolgoznak együtt a közös célok megvalósításáért. Amíg azonban egy kecskeméti népfrontos, például a Széchenyi- városban, a környezetét igyek­szik szépíteni elsősorban, a Duna- menti Érsekcsanádon a másokról való közvetlen gondoskodás a jel­lemző. Pilisi Xavéréknál pereg a film­vetítő. Vasárnapi vetítést tarta­nak csak úgy maguknak, és most már a betoppant látogatónak. Az 52 éves férj vízvezeték- és. villanyszerelő. De ha kell, kutat fúr, s a televíziójukat és a rádió­jukat is megjavítja néha. A kis­iparos húsz éve megsérült a hát­gerincénél, amikor egy ózdi épít­kezésen leesett 14 méter magas­ból. Ennek ellenére ma is sokat és szorgalmasan dolgozik. Van tanyavilágot, figyeltek, s különbö- 'zó jelzéseket adtak olyan körül­ményekről, amelyek lehetővé tet­ték . bűncselekmények elkövetését. Nemcsak ez volt a dolguk. Az is, hogy a körzeti megbízottal részt vegyenek bűnözők elfogásában vagy éppen önállóan teljesítsenek szolgálatot. Havonta 16—20 órát dolgoztak, sokkal többet . vállal­tak, mint amennyi á hivatalos előíráé volt. — A meggyőződés vitt odáig, hogy belépjek az önkéntes rend­őri csoportba — vette át a szót Vancsai Lajos. — Egyik munka­társammal elhatároztuk, hogy ön­kéntes rendőrök leszünk, mert szerettük volna, hogy a környé­ken rend, fegyelem, biztonság uralkodjék. A szolgálat előre meg­ható,rozott terv szerint történt, ám sokszor eltértünk tőle, ugyan­is az élet mást kívánt. Főleg munkaszüneti napokon és éjszaka töltöttünk nyolc-nyolc órát szol­gálatban, közúti ellenőrzésen, portyázáson. Számtalan olyan al­kalom vol't, hogy önállóan he­lyeztük szolgálatba magunkat, feltéve a karszalagot, amikor mo­tor-, vagy kerékpártolva jókat kellett lefülelni, vagy közúti bal­eset színhelyét biztosítani. VancSai Lajos 1975-ben lett csoportpairancsnok, s a körzeti megbízottal közösen arra töreke­dett,''hogy nagyobb legyen az ön­kéntes rendőrök szervezettsége. A tizenegy tagú csoport nagyon so­kat tett Helvécián és környékén a bűncselekmények megelőzésé­ben, a portyaszolgálatban, jelzé­sek adásában, a körzeti megbí­értelme. Ez derül ki a filmkoc­kákból is. Gyerekek Bácsalmásról Zümmög a gép. Az abaligeti strand kék medencéjében Xavér és felesége két gyerekkel — An- nuskával és Jancsikával — vízi­labdázik. A lurkók az övéik ... azaz mégsem egészen, mivel Pi­liseknek valójában nincs saját gyermeke. Ki lehet mégis a filmbeli kis­lány és kisfiú? A feleségé a szó: — Tizenkét éve átjött hozzám Szabó Ilona, az érsekcsanádi nép­frontbizottság mostani elnöke: „Ilonka (merthogy engem is an­nak hívnak), vállalnál-e a szün­időre pár gyereket a Bácsalmási Nevelőotthonból? ' Vállaltam, öt gyerekkel „indul­tunk” annak idején. Hányatott sorsú volt valahány. Szüleik nem akartak tudni róluk. Azaz, volt egy, aki eljutott az egyik kislány­nyal a levélbeli kapcsolatig. Ám személyesen sose érdeklődött. Azonkívül, hogy tízszer is leírta üzenetül a „Drága kislányom!”- at, egyszer se mutatkozott. A pártfogoltaknak és nekünk is adott egyfajta melegséget, hogy a bácsalmási otthon gyerekei á szünidőket és a szabad hétvégét velünk és az őket ugyancsak pat­ronáló munkahelyi brigádom, a Bajai Gyapjú- és Textilnyers- anyag-forgalmi Vállalat Táncsics szocialista brigádja tagjainál töl­tötték és töltik többen ezután is. Úgy nyitják az ajtót, úgy csinál­nak reggelit maguknak, mint a zott értesítésében, a közlekedési morál megtartása érdekében. — Nem minden ok nélkül java­soltuk e magas kitüntetésre az önkéntes rendőri csoportot — mondta Móczár Mátyás rendőr alhadnagy, alosztályvezető. — A körzeti megbízott, Makány József rendőr főtörzsőrmester is ezen az értekezleten kapta meg a Köz- biztonsági Érem arany fokozata kitüntetést. A gazdasági és a ta­nácsi vezetők évek óta elismerően nyilatkoznak az önkéntes rendőri csoport tevékenységéről, ugyanis nemcsak a közrend és közbizton­ság fenntartásából, de más tár­sadalmi munkából is kiveszik a részüket. A lakosság elismeri az önkéntes segítőket, sőt bizalom­mal fordulnak hozzájuk. Igaz, a legfiatalabb önkéntes rendőr is több mint tíz éve szolgál. Az ön­kéntes rendőri csoport kezdemé­nyezte egyébként, hogy hétvége­ken ügyeleti szolgálatot tartsanak a körzeti megbízotti irodán. Rengeteg élmény, órákban nem is mérhető szolgálatellátás van e csoport mögött. Decemberben egy nagy létszámú tolvaj bandát lep­leztek le, Szilveszter éjszakáján pedig segítettek elfogni egy kö­rözött, veszélyes bűnözőt. Mint mondták, siettek, hogy éjfélre a pezsgőt otthon fogyasszák el. Si­került. Az alosztályvezető hamis­kásan mosolyogva egy „elmarasz­talást” is megemlített: — A csoport tagjai ismerik a szabályzatot, mégsem, tartják be: többet dolgoznak az előírtnál. Gémes Gábor családtagok. Még szomszédolnak is — így a derék háziasszony és anyahelyettes. A gyerekek közül, persze, töb­ben már felnőttek. Zámbó Irénke Pándra ment férjhez. Már neki is vannak gyermekei. Lacsák Ilona, aki Hódmezővásárhelyre költö­zött, a brigádtól és a Pilisi házas­pártól kapott kelengyét házasság- kötésekor. S milyen jó érzés tud­niuk, hogy például Kiss Anna, aki óvodáskora óta Pilisiék és a brigád „gyermeke”, rria állatgon­dozónak tanul Kiskunfélegyhá­zán. Irénke, a boltos Egy állami- és Pilisi-gondozot­tal, Kovács Irénkével, itt talál­kozom. Január utolsó vasárnapját tölti a gyermekszerető párnál. Kapcsolatuk tízéves. Pilisiék számára többek, ' mint vasárnapi szülők. Az akasztói szü­letésű kislánynak nyolcéves korá­tól ők- a család. Irénke élelmi­szer-eladónak készül. Mint a kecskeméti Kereskedelmi és Ven­déglátóipari Szakmunkásképző Intézet harmadéves tanulója, hét közben kollégiumlakó a megye- székhelyen; és egy széchenyivá­rosi ABC-ben ismerkedik válasz­tott szakmájával. Sok ilyen vasárnap telt el és még telik el Érsekcsanádon, mint ez a mostani. S mind hozott — és hoz — valamit nem egy, de több idősnek és fiatalnak.. Jó dolgában az érsekcsanádi ember mégiscsak tudja, mit csi­nál. Kohl Antal Százéves pedagógus Százéves születésnapja alkalmá­ból köszöntötték hétfőn Tarkó János nyugalmazott igazgató-ta­nítót. A nyugdíjas pedagógusok budapesti otthonában — ahol az idős pedagógus csaknem egy év­tizede él — bensőséges ünnepsé­gen méltatták Tarkó János több mint négy évtizedes pedagógiai munkásságát. Pozsgay Imre mű­velődési miniszter köszöntő le­velét Hanga Mária miniszterhe- helyettes adta át. Tarkó János kapta meg először a rubin okle­velet, amelyet tavaly alapítottak a 70 esztendővel ' ezelőtt végzett óvónők és tanítók tevékenységének elismerésére. Szebben csomagolva... Kéziszerszámok, üvegáruk, különbö­ző zárak, lakatok ős még vagy 200-féle aprócikk korszerű, példaként szolgáló csomagolásban látható hétfőtől egy hé­ten át Budapesten a Ferunion Műsza­ki Külkereskedelmi Vállalat Mérleg utcai székházában. Ezeket az árucikkeket exportálja a vállalat. Annak érdekében, hogy az ioari szakemberek előtt is bebizonyít­sák: a csomagolás korszerűsége nagy­mértékben befolyásolja az értékesítési lehetőségeket és az exportárakat, be- mua'ják néhány vállalat újszerű cso­magolási megoldásait, amelynek során magyar gépeket és hazai alapanyagot használnak fel. A kiállításra meghívták a Ferunion valamennyi Ipari partnerét, valamint a belkereskedelmi és más értékesítő vállalatok képviselőit, a kiállítástól azt várják a szakemberek, hogy az iparvállalatok a jövőben nagyobb gon­dot fordítanak majd a csomagolás kor­szerűsítésére, hiszen nem egy példa mutatja, hogy sok esetben a Ferunion által exportált cikkeket a vevő átcso­magolva dobja a piacra, s a külső megjelenési forma az árban is tükrö­ződik. (MTI) A Petőfi Népe 1980. december 20-i számában cikk jelent meg „Mielőtt bontásra ítélnék" címen F. Tóth Pál tollából. Elöljáróban el kell mondanunk, hogy minden esetben őszinte érdeklődéssel ta­nulmányozzuk azokat a cikkeket, megjegyzéseket, amelyek új gon­dolatokat, megszívlelendő ötlete­ket tolmácsolnak. Örülünk, ha a város múltjának értékeit védelme­zik, hiszen ez találkozik a mai tanácsvezetés törekvéseivel is. Ezt a törekvést igazolja a város álta­lános rendezési tervének elkészí­téséhez sugallt irányelv is, amely a ktfrutakkal határolt történelmi városmagban nem engedi mega teljes szanálásos rekonstrukció alkalmazását. Ezt a törekvést tá­masztja alá az is, hogy a tanács felmérette és dokumentáltatta a körúton belül található népi, vala­mint polgári építészet emlékeit. Ezt éppen azért végeztette el, hogy a folyamatban lévő várösméretű rekonstrukció során pontosan el­különíthesse az értékes építészeti emlékeket az értéktelenektől. A tanács munkája azonban nem állhat meg az építészeti és törté­neti értékek védelménél. Ezzel együtt Kecskemét minden részé­re kiterjedő rekonstrukcióval al­kalmassá kell tenni a város térbeli szerkezetét, a gazdagabb, tartalma­sabb életünk igényeinek kielégí­tésére. Terveink' eleve úgy készültek, hogy a város szerkezetének új szükségletek szerinti átalakítása az építészeti és más értékek meg­tartásával valósulhasson meg. De bármilyen őszinte is régi értéke­ink megmentésének szándéka, mégis előfordulnak ütközések. Ez történt a Széöhenyi tér 11. számú lakóépület esetében is. Itt főleg az okozott gondot és követelt na­gyobb körültekintést, hogy az épü­let műemléki védelem alatt áll. A nyilvántartásban nem mint fel­tétlenül fenntartandó „’műemlék”, hanem lehetőleg fenntartandó „műemlék jellegű” épületként sze­repel. A lehetőleg fenntartandó épület megőrzése, illetve lebontása kér­désében az általános rendezési terv adhat javaslatot. Esetünkben a rendezési terv készítői több va­riációt megvizsgáltak, s próbálták menteni a házat. Végül mindent összevetve határozták meg a kis­körút nyomvonalát, amely meg­követeli a lakóház .elbontását. Az elvégzett műemléki vizsgálat ugyanis megállapította, hogy a gö­rögkeleti templom jelenlegi sző­kébb környezetében álló épületek­től megfosztva, túlságosan idege­nül állna egy utakkal körülhatá­rolt „szigeten”. Ezért a volt PI- ÉRT-raktárt és a Sárkány-féle házat meg kell tartani. A kiskör­út, így a Sárkány-féle ház telkére nem tolható el. Ezt az eltolást azért sem lehet megvalósítani, mert a Csányi utcai malom és a gabonasilók is megmaradnak, így az út vonalvezetésébe indokolat­lanul ívet kellene beiktatni. Egyéb­ként a görögkeleti templom mel­letti épületeket (Hornyik János utca 2. és a Széchenyi tér 9.) az általános városrendezési terv mű­emléki vizsgálata védelem alá ja­vasolja helyezni. Az is egyértelmű, hogy a Szé­chenyi tér 13. szám alatti kéteme­letes épület helyén sem lehet a körutat átvinni, mert itt 8 darab nagyméretű lakás lebontásával kellene számolni. S ha ezen túl keressük az új nyomvonal helyét, akkor is megtartásra javasolt épü­letekbe ütközünk. Ebben az eset­ben még a Hoffmann János utca értékes épületeinek szanálásával és esztétikai egységet képező tömb­jeinek megbontásával járna. Ügy gondoljuk, hogy fentiek alapján a Széchenyi tér 11. szám alatti lakóház megmentésé érdekében az összes lehetséges alternatívát megvizsgáltuk. Fentiek mellett válaszolnunk kell még a „sétálóudvar” megva­lósításának realitására vonatkozó felvetésre is. A cikk szerint ez nem Lugossy László Köszönöm, meg­vagyunk című filmjének díszbe­mutatójával vasárnap este a Vö­rös Csillag filmszínházban meg­kezdődött a XIII. magyar játék­filmszemle. Az ünnepi díszelő­adás közönségét — köztük kultu­rális életünk több vezető szemé­lyiségét, s számos, a szemlére ér­kezett külföldi vendéget — Far- kasinszky Lajos, a Fővárosi Ta­nács elnökihelyettese, a játékfilm­szemle igazgatója köszöntötte. Megnyitó beszédében a többi között hangoztatta: a magyar fil­mek némelyike évi egymillió né­zőt is vonz, ugyanakkor .mosta­nában nem teljesen harmonikus a mozit szeretők kapcsolata az alko­tásokkal. — A szemle szervezői remélik: a bemutatott filmeket kísérő fo­lehet előbbre való a külső kerü­letek útjainál, járdáinál, csator­náinál. Megítélésünk szerint ez a megfogalmazás „göröngy” a meg­valósítás útjában, ' mert indoko­latlanul hangulatot kelt és vala­miféle tanácsi luxusköltekezés lát­szatát kelti. A „sétálóudvart” két ok miatt is meg kell valósítani. Egyrészt a Centrum Áruház helyéről tekinté­lyes üzlet-alapterületet bontottunk le, amelyek helyett csak keveset tudtunk adni. Másrészt a „sétáló­udvar” az ott elhelyezendő keres­kedelmi vállalatok- anyagi alap­jaiból épül meg. Így nyilvánvaló, hogy például a ruházati kereske­delmi vállalat pénzéből csak a „sétálóudvar” üzletét lehet kiala­kítani, s ez a pénz nem használ­ható fel a „külső kerületek úttal, járdával, vízzel való ellátására. A tanács tehát nem vádolható" luxusköltekezéssel, így a „sétáló­udvar” kiépítése és a peremrészek ellátatlansága nem állítható egy­más mellé a „forrás” oldal isme­rete nélkül. Köszönjük, hogy a témákat fel­vetették, így alkalmunk volt ter­vezett intézkedéseink indítékait is kifejteni. Őszinte érdeklődéssel várjuk további megjegyzéseiket és javaslataikat. Juhász István főmérnök A szerkesztő megjegyzése Juhász István főmérnök, úgy érzem, félreértette cikkemet, ami­ben nem csupán egy épület sorsa miatt emeltem szót, hanem egy bizonyos jelenség kialakulása el­len. S hogy |nem egészen ok nél­kül, arra egy másik cikk is utalt nemrég, amely Katona József szü­lőháza érdekében /próbált — re­méljük nem végképp megkésve — vétót kiáltani. Ez is azt mutatja, hogy a tervezők ceruzája olykor nem a legjobb nyomvonalon ha­lad, s néha a laikusok szavára, értékmentő, óvó, szavaira van szükség, hogy a helyzetfelismerés megszülessen. Kecskemét „történelmi város­magjának" kiskörúttal való köz- refogása valóban kellemes kis szi­getet hozott Hétre máris a sétáló, pihenő emberek számára. De fel­színre hozott sok ellentmondást is a kiskörút nyomvezetésében, melyek egy része ikésőbb sem lesz feloldható. Ki tudná például, hogy miért épült az óvónőképző kollé­giuma szinte a tengelyébe ennek a nyomvonalnak? S vajon tudták- e a válaszcikkben említett „Sé­tálóudvar” tervezői, hogy nem­csak egy műemlékjellegü épület szanálása okoz majd gondot szá­mukra, de az udvar alatt elterü­lő hatalmas, bazaltfalú, beton­tetős pince is, ami fölött majd az út fog elhaladni. A tanácsot, mint testületet, sen­ki sem vádolta és vádolhatta „luxusköltekezéssel”, de annak pontos felmérése, hogy mit. kell majd elbontani és betemetni, ta­lán mégis elvárható a szakembe­rektől hasőnló esetekben. Hiszen, a példánál maradva, ennek költ­ségeit az Qtt megnyíló boltok egyetlen gazdája sem fogja meg­fizetni. Vanridk tehát gyenge pontjai ennek a nehezen kialakuló és meglehetősen sók pénzt felemész­tő kiskörút-rendszernek, amiről a lakosság előtt is őszintén kell beszélni, nehogy utólag érje szem­rehányás a tervezőket, beruházó­kat, kivitelezőket. Szóljunk töb­bet arról is, hogy mi mibe kerül, s érvekkel támasszuk alá a dön­téseket, úgy, ahogy most a város főmérnöke megtette. Mert a mi generációnk nemcsak épületeket szanál, de megszokott utcahangu­latokat, régi városképet és a há­zakkal együtt igen gyakran „lel­kieket" is, az ottlakó emberek életérzéseit, ezer szállal kötődő szokásokat és hagyományokat. Ezért nagy hát mindannyiszor a közös felelősség: a ma élők és az utókor előtt. F Tóth Pál kozott érdeklődés hozzájárulhat ahhoz, hogy a magyar filmművé­szet újabb ütközeteket nyerjen a közönségért folytatott csatában — mondotta Farkasinszky Lajos. A megnyitó előadás műsorán szereplő Köszönöm, megvagyunk — a Budapest Stúdió produkció­ja — csütörtöktől az országos mo­zihálózat programjában is meg­tekinthető. A mai munkáskörnye­zetben játszódó történet főszerep­lője a Vasárnapi szülők című film­ben feltűnt tehetséges fiatal ama­tőr színésznő, Nyakó Juli, vala­mint Madaras József és Szabó La­jos. A Vörös Csillag mozi hétfőtől csütörtökig egész napon át tartó vetítésein 23 művet mutat be. (MTI) ' V. ~ y-:­Kitüntetett önkéntes rendőrök Megkezdődött a játékfilmszemle A bontás indokolt

Next

/
Thumbnails
Contents