Petőfi Népe, 1981. február (36. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-10 / 34. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1981. február 10. Elutazott hazánkból indira Gandhi a mozgalom egységére szólított fel a török külügyminiszter liter Turkmen, a Török Köztár­saság külügyminisztere vasárnap befejezte magyarországi hivatalos látogatását, s a délutáni órákban elutazott Budapestről. Útjának következő állomása Párizs. Bú­csúztatására a Ferihegyi repülő­téren megjelent Púja Frigyes kül­ügyminiszter és Rosta László, a Magyar Népköztársaság ankarai nagykövete. Jelen volt Ogilz Gök- men, a' Török Köztársaság, és Jacques Lecompt, a Francia Köz­társaság budapest nagykövete. A magyar—török tárgyalások­ról közleményt adtak ki. (MTI) Luns NA TO-főtitkár szemrehányásai BRÜSSZEL Joseph Luns a NATO főtitkára hétfőn hangot adott annak az amerikai elégedetlenségnek, hogy az európai NATO-országok nem költenek eleget katonai célokra. A főtitkár belga újságírókat fo­gadott, s kijelentette: „Megértem, hogy Belgium súlyos gazdasági válságot ér át, de azt is megér­tem, hogy az Egyesült Államok, amely nagy összegeket költ kato­nai kiadásokra, néha elégedetlen a nyugat-európai magatartással ezen a területen.” Lúns kifejtette: a nyugat-euró­pai NATO-országok hétszer any- nvit költenek szociális célokra, mint katonai célokra. .Az Egye­sült Államokban megváltozott a helyzet: ott az arány három az egyhez. A ‘beszélgetés belga résztvevői megállapították: Luns iminden te­rületen igyekezett az új amerikai kormányzat politikáját magyaráz- gatni, és védelmezni. Egy NATO- szóvivő egyébként hétfőn megcá­folta azokat a híreszteléseket, amelyek angol és holland lapok­ban jelentek meg, s amelyek sze­rint Luns hamarosan távozik fő­titkári tisztségéből. (MTI-) Öt hete sztrájkolnak á brit tengerészek ötödik hetébe lépett a brit ke­reskedelmi tengerészek bérköve­telő sztrájkmozgalima, amelynek során egy-két napos forgósztráj­kokkal zilálják szét _a szigetor­szág nemzetközi személyhajó-for- galmát, főleg a kompjáratokét. Hétfőn és kedden nem közleked­nek az átkelőjáratok a déli kikö­tők és a Csatorna-szigetek, illetve a bretagne-i városok között. Je­lenleg világszerte mintegy 200 brit hajó vesztegel kikötőben a sztrájk miatt. A bérkövetelő mozgalom lassan felbomlasztja a hajózási vállala­tok tömbjét. Eddig négy vállalat teljesítette a tengerészek köve­teléseit. Megkezdődött az el nem kötelezettek külügyminisztereinek értekezlete • P. V. N. Rao indiai külügyminiszter Nguyen Co Thach vietnami külügyminiszterrel tárgyal a kambodzsai kérdésről az 'értekezlet előtt. (Telefotó — MTI) ÜJ-DELHI Az indiai főváros Vigyan Bha- van palotájában hétfőn megkez­dődött az el nem kötelezett or­szágok külügyminisztereinek négynaposra tervezett értekezlete. A konferenciát megnyitó Isi- doro Malmierca Peoli kubai kül­ügyminiszter (jelenleg Kuba ál­lamfője a mozgalom soros elnö­ke) üdvözlő szavai után Indira Gandhi, a házigazda India mi­niszterelnöke lépett a szónoki emelvényre. Nagy érdeklődéssel várt beszédében' az indiai kor­mányfő arra szólította fel a kon­ferencián részt vevő mintegy 140 ország, szervezet és nemzeti moz­galom küldötteit, hogy őrizzék meg az el nem kötelezett mozga­lom egységét, s utasítsák el az olyan kísérleteket, ’ amelyeknek célja a mozgalom tagjainak egy­más elleni kijátszása. Az afga­nisztáni eseményeket, valamint az Irak és Irán közötti há)>orút annak példájaként említette, mi­lyen könnyen „nyerhetnek báto­rítást különböző erők az el nem kötelezettek mozgalma elleni fel­lépésre". Az indiai kormányfő hangot adott meggyőződésének, hogy a most megnyílt fórum nagy szerepet játszik a mozgalom so­rainak szorosabbra zárásában a neokolonializmus ellen, a béke megőrzéséért, a nemzetközi biz­tonság és együttműködés elmélyí­téséért, valamint -az új gazdasági világrend megteremtéséért vívott harcában. Ezután kezdődött meg a négy­napos érdemi vita. Az India ja­vasolta napirendtervezetről elő­zőleg egy politikai és egy gazda­sági bizottságnak nevezett testü­let egyezkedett. Az ASEAN-or- szágok célja Vietnam megbélyeg­zése azért, mert segítséget nyújt Kambodzsának, s ugyanakkor tö­röltetni akarják az indiai-óceáni Diego Garcia amerikai támasz­pont veszélyére figyelmeztető szö­vegrészeket. Irán és Pakisztán azt sürgette, hogy a konferencia Afganisztán ürügyén ítélje el a szovjet maga­tartást, és egyben Irán az afga­nisztáni küldöttség kirekesztése mellett is szót emelt. Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Elnökségének el­nöke az el nem kötelezett orszá­gok mozgalma megalapításának 20. évfordulója és a mozgalom értekezlete alkalmából táviratban üdvözölte Fidel Castrót, a Ku­bai Köztársaság Államtanácsá­nak elnökét, miniszterelnököt, a mozgalom soros elnökét, és Indi­ra Gandhi miniszterelnök-asz- szonyt, az értekezlet házigazdá­ját. Az el nem kötelezettek mozgal­ma bebizonyította, hogy azoknak a népeknek az érdekeit szolgálja, akik a súlyos gyarmati örökség leküzdését, a társadalmi és a gaz­dasági .haladást tűzték ki célul. A fejlődő országok évszázados ál­mainak megvalósításáért folyta­tott következetes küzdelem külö­nös figyelmet érdemel akkor, ami­kor egyesek ismét a hidegháború időszakába akarják taszítani a világot, fokozni igyekeznek a fegyverkezési hajszát, és egész térségeket* kívánnak ellenőrzé­sük alá vonni. A Szovjetunió és az el nem kötelezett országok közös vagy hasonló álláspontot foglalnak el korunk olyan alapvető kérdései­ben, amelyek megoldásától nagy­mértékben függ az emberiség sorsa. A népeknek a szabadságért és békéért folytatott küzdelmében jelentős helyet foglalnak el az el nem kötelezett országok. A velük való barátság és együttmű­ködés fejlesztése a Szovjetunió elvi álláspontja volt és marad a jövőben — hangsúlyozza Leonyid Brezsnyev. A VARSÓI KOHÁSZOK felhívása Magyar kitüntetés Összeült a LEMP KB plénuma szovjet építőknek . Varsóban hétfőn délelőtt tíz órakor megkezdte munkáját a Lengyel Egyesült Munkáspárt Közppnti Bizottságának nyolcadik teljes ülése. A tanácskozáson Sta­nislaw Kania, a központi bizott­ság első titkára elnököl. A napi­rend első pontjaként Tadeusz Grabski, a politikai bizottság tag­ja, a KB titkára előterjeszti a po­litikai bizottság referátumát, amelynek témája: „A párt fel­adatai a szakszervezetek tevé­kenységi körülményeinek és szo­cialista jellegének formálásában”. A másik napirendi pont; be­számoló a politikai bizottság munkájáról. A varsói kohómű pártszerve­zete felhívással fordult a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságához. A felhívás, ame­lyet vasárnap este ismertettek a varsói televízóban, hangsúlyozza, bogy „a szüntelenül tartó társa­dalmi feszültség és az egyre rom­ló gazdasági helyzet az állam és a nemzet létét, sorsát veszélyez­teti”. A pártszervezet ezenkívül hyug- talanságát fejezi ki amiatt, hogy „az eddigi döntések félmegoldá­sok voltak és nem találtak álta­lános támogatásra”. Mint a varsói rádió hétfőn reg­gel jelentette: a Jelena Gora-i vajdaságban hétfőre tmeghirde­tett általános sztrájk ügyében a tárgyalásokat Varsóban folytat­ják. A megbeszélések résztvevői már el is utaztak a fővárosba. A kormánybizottság és a regio­nális Szolidaritás sazkszervezet sztrájkbizottsága között megkez­dett és hétfőre virradóan felfüg­gesztett megbeszélésen részt vett a Szolidaritás országos egyeztető bizottságának, több tagja, élükön Lech Walesával, a bizottság el­nökével. (MTI) MOSZKVA Magas magyar kitüntetésben részesítettek több szovjet szak­embert, akik részt vettek a Szov­jetunió és a KGST egységes energiarendszerét összekötő, 750 kilovoltos távvezeték építésében. Az ukrajnai Vinnyicát Albertir- sával összekötő vezeték a szovjet és a magyar szakemberek, veze­téképítők összefogásával készült el, s eredményesen segíti Magyar- ország villamosenergia-ellátását. A szovjet szakértőknek dr. Szű­rös Mátyás moszkvai magyar nagykövet ünnepélyes keretek között adta át hétfőn a Népköz- társaság Elnöki Tanácsa által adományozott kitüntetéseket. A Munka Érdemrend arany foko­zatát kapta Alekszandr Sarov, az ENERGOS2ETYPROJEKT ter­vezőintézet főszakértője. A Mun­ka Érdemrend ezüst fokozatát ketten kapták meg. (MTI) AZ SZKP XXVI. KONGRESSZUSA - V. Tovább a béke útján Az SZKP kongresszusa nem csupán szovjet belügy — nagy­fontosságú nemzetközi esemény is. Itt jelölik ki a párt, az ország külpolitikai irányvonalát. Az el­múlt két kongresszus e téren kü­lönösen jelentős volt: a XXIV. kongresszuson született meg az a békeprogram, amely oly nagy ha­tást gyakorolt a világ fejlődésére, s meghatározta a hetvenes évek nemzetközi politikáját. A XXV. kongresszus pedig nemcsak meg­erősítette, hanem ki is bővitette ezt a programot. Megvalósult célok Az elmúlt évtizedet, minden ■ konfliktus, viszály ellenére, az enyhülés évtizedének nevezik, s ebben szerepe volt a békeprog­ram megvalósulásának. Indokí­nában megszűnt a nyílt, fegyve­res imperialista beavatkozás. 1971-ben, a XXIV. kongresszuson még csak feladatként jelölhették meg az európai enyhülés és biz­tonság programját — azóta meg­született a helsinki záróokmány, s nagyot léptünk előre az együtt­működés, a kapcsolatok kölcsönös fejlesztése terén. Tíz éve még csak általános célkitűzés volt a fegyverkezési verseny korlátozá­sa. Azóta viszont aláírták az első SALT-szerződést, s ha a hadá­szati támadófegyverek korlátozá­sára vonatkozó másodjk szovjet- amerikai szerződés mindmáig nem is lépett érvénybe, azért előírásait Washington kénytelen figyelembe venni. A gondok növekedtek Az enyhülés gondolatának elő­retörésén agresszív imperialis­ta erők koncentrált támadása sem tud változtatni. Ez történelmi fo­lyamat. Nagy lépésekkel jutott előre a gyarmati rendszer felszá­molása, a világ újabb országai léptek a szocialista fejlődés útjá­ra. A többi között e célokat szab­ta meg tíz évvel ezelőtt a XXV. kongresszus békeprogramja. Meg­valósulásában döntő szerepe volt a Szovjetunió, a szocialista orszá­gok közös erőfeszítéseinek. A Szovjetunió következetesen folytatja a békeprogramban meg­jelölt utat. Az elmúlt néhány év­ben száznál több olyan fontos ja­vaslatot terjesztett elő, amely a nemzetközi enyhülésre, a fegy­verkezési verseny korlátozására és megszüntetésére, a leszerelés­re irányult. Az új kongresszusnak azonban most tekintetbe kell vennie azt, hogy a nemzetközi helyzet az elmúlt években rom­lott — mindenekelőtt az Egyesült Államok vezetésének hibájából. Ha a hidegháború korszakát nem is lehet egyszerűen felújítani, a gondok megnövekedtek. • A hábo­rús gócok nem mindenütt szün­etek meg, sőt újabbak keletkeztek, s újabb térségekben vált veszé­lyessé a feszültség. A konfliktusok rendezéséért A Szovjetunió, amely mindig, minden eszközzel következetesen kiállt a konfliktusok békés ren­dezéséért, nyíltan kijelentette, hogy nem engedi meg az erő- egyensúly erőszakos megváltozta­tását. De kinyilvánította azt is, hogy semmi olyat nem akar ten­ni, amely más országok érdekeit, biztonságát veszélyeztetné. Az SZKP — s ennek a kong­resszus nyilván hangot ad — nem engedi meg a békeprogram elte­metését. Folytatni kívánja az év­tizedes eredményes politikát. A pártkongresszus minden bizony­nyal új ösztönzést ad a békéért, az enyhülésért folyó világméretű harcnak. Kis Csaba (Következik: VI. negyedmilliárd ember nevében) Egyeztető tárgyalás, tanácskozás Kecskeméten (Folytatás az 1. oldalról.) Anyagi-műszaki ellátás A talajtápanyag-vizsgálatok 3 évvel ezelőtt megindultak. A vizs­gálatok eredményei megteremtet­ték a feltételét a hatékony és ki­egyenlített műtrágya-felhaszná­lásnak. Áz elmúlt évben átmene­ti műtrágya-ellátási gondok ká­liumból voltak, de alapvető hiány nem akadályozta a táp­anyagpótló munkát. Az ellátást javította, hogy üzembe helyezték a Kalocsai Agráripari Egyesülés tárházát. A mezőgazdasági üzemek 2,2 milliárd forintot érő beruházást valósítottak meg, amely 100 mil­lióval több az előző évinél. Növekedett a nagy teljesítményű traktorok aránya. Áz alkatrészel­látás azonban nem javult. Népgazdasági érdek, hogy a fo­lyamatban lévő építkezések befe­jezése mellett az energiatakaré­kos megoldásokat kell támogatni. A kedvezőtlen adottságú szövet­kezetek 32 millió forintos fejlesz­tési támogatása túlnyomórészt a gépesítést és az ültetvénytelepí­tést szolgálta. Másfél milliárdos nyereség Az előző év szintje körül ala­kult az 1980-as esztendő mező- gazdasági nagyüzemekben elért nyeresége, amely meghaladja a másfél milliárd forintot. Az üze­mi termelési érték 12 százalékkal több az elmúlt évinél. Összessé­gében megállapítható az is, hogy a nagyüzemek döntő többségének anyagi helyzete szilárd, a gaz­dálkodás ma még kiaknázatlan lehetőségeinek feltárásával mód­juk van további fejlődésre. Több termékcsoportban nél­külözhetetlenek a háztáji és a kisegítő gazdaságok termékei. Az állami intézkedések és a helyi szervezőmunka hatására terme­lésük egyre, jobban alkalmazkodik az igényekhez. Jelentősen része­sültek a növénytermesztésből, va­lamint az állattenyésztésből is. A kisüzem állítja elő a zöldség- termelés csaknem felét és az állattenyésztésből is 44 százalé­kosan részesül. Négyszázalékos termelésnövekedés Az elmúlt esztendők eredményei­nek áttekintése után dr. Matos László rátért az 1981-es év főbb feladatainak ismertetésére. .Töb­bek között elmondta: — A népgazdaság alapvető kö­vetelményei nem változnak. A gazdálkodás alapja az ésszerű földhasználat, a korszerű magas biológiai értékű szaporítóanyag alkalmazása és a hatékony táp­anyag-gazdálkodás kell legyen. E céloknak megfelelően nagyobb hangsúlyt kap a termőhelyi adott­ságokhoz jobban igazodó, a köz- gazdasági feltételeket figyelembe vevő termelési szerkezet kialakí­tása. A megye mezőgazdaságának termelését 1980-boz viszonyítva 2j5—3 százalékkal kell növelni. A háztáji és a kisegítő gazdaságok termelésének szintentartása mel­lett a nagyüzemek előtt álló fel­adatok ennél viszont jóval na­gyobbak, legalább 4 százalékos termelésnövekedést kell elérni. . A szántóföldi növénytermesz­tés szerkezetében jelentősebb vál­tozás csak az ipari növényeket és a zöldségféléket érinti. A gazdaságosság és a termelés biztonsága r érdekében korszerű­síteni kell a technológiát, meg­változtatva a fajtaösszetételt, a rövidebb tenyészidejűek javára, hiszen ezek fokozzák a betakarí­tás biztonságát, jelentősen csök­kentik a szárítás energiaszükség­letét. A gyümölcs és a bor egyre nö­vekvő exportcikkünk, de a gyü­mölcs a belső ellátás szempont­jából is alapvető. Ezért folytatni kell a szőlő- és gyümölcstelepíté­seket, valamint a meglévő ültet­vények korszerűsítését, biztosítva az úgynevezett üzemi rotációt. A gyümölcságazat az ismert termelési, de élsősorban értékesí­tési problémák miatt kedvezőtlen helyzetben van. A megyei nagy­üzemek gyümölcstelepítési terve 1981-re mindössze 428 hektár. Ez messze elmarad a megyei és az országos szükségletektől. Az állattenyésztésnél cél az ed­dig elért termelési eredmények megtartása, a hatékonyság és a gazdaságosság fokozásával. Az élelmiszeripar fejlesztése A év egyik legfontosabb fel­adata az élelmiszeripar fejleszté­se. Ennek érdekében a gabona­iparnál a felvásárolt termények biztonságos elhelyezése céljából növelni a tárolótereket. A Bácskai Húsipari Közös Vál­lalat üzembe helyezése ellenére még mindig jelentős mennyiségű élő sertés elszállítására kell szá­mítani. Ezért szükséges a kiskun­félegyházi vágóhíd üzembővitő felújítása. A baromfiipar kecskeméti üze­mében befejeződött a felújítás. Rövid időn belül elkészülnek ez­zel a munkával Kiskunhalason is, ami lehetővé teszi, hogy a gyár termelése 20 százalékkal növe­kedjen. A tejiparban Kecskeméten és Bácsbokodon üzembővítésre ke­rül sor. Kalocsán a KAGE tejfel­dolgozó üzem építését tervezi. Ez­zel megvalósul a napi szükségle­tet fedező 540 ezer literes feldol­gozó háttér. A tartósítóipar elmaradt ag, üzemek feldolgozó vonalának korszerűsítésével és a dolgozók, munkakörülményeinek javításá­val. Ezt a következő években szükséges pótólnia. Kétszeresére emelkedik a bajai hűtőház feldolgozó kapacitása, az 1983-ra befejezendő felújítással. Végezetül dr. Matos László hoz­záfűzte, hogy a gazdasági és tár­sadalmi szervek mozgósítsák a szövetkezetek, az állami gazda­ságok és a vállalatok dolgozóit a célkitűzések megvalósítására, va­lamint éljenek a szocialista mun­kaverseny és a brigádmozgalom­ban rejlő lehetőségekkel. Végül hozzászólások következ­tek. Elsőként Alföldi Lajos, a Ba­jai Mezőgazdasági Kombinát ve­zérigazgató-helyettese kért szót, majd dr. Lakatos Tibor minisz­terhelyettes tolmácsolta a mező- gazdasági és élelmiszeripari dol­gozóknak, vezetőknek a minisz­térium köszönetét, elismeréssel szólt az elért eredményekről. A tanácskozás dr. Romány Pál zárszavával ért véget. K. A. — Cz. P. vív; wwXw.w A jugoszláv kormány az inflációról BELGRAD Jugoszláviában ez év januárjá­ban a kiskereskedelmi árak átlag 8,4, a létfenntartási költségek pedig 7,5 százalékkal emelkedtek. Ilyen nagyfokú havi drágulásra az országban a gazdasági reform bevezetése óta, több, mint másfél évtizede nem volt példa. « Az infláció felgyorsulásáról tár-, gyalt Veszelin Gyurapovics el­nökletével megtartott ülésén a jugoszláv szövetségi végrehajtó tanács (a kormány). Az ülésen megállapították, hogy 1981 ele­jén bekövetkezett áremelkedések következtében igen bonyolult, és kedvezőtlen helyzet alakult ki. Az infláció fokozódásának, a rendkívül gyors drágulásnak nincs gazdasági alapja, s komoly szociális^ és gazdasági következ­ményekkel jár. A szövetségi kormány közvet­len társadalmi akciót sürget a kedvezőtlen irányzatok megszün­tetésére. Hangsúlyozza: a gazdá­sági és fejlesztési problémákat nem az árnövelések útján, hanem a munkatermelékenység javítá­sáért, a kapacitások és a belső tartalékok jobb kihasználásáért, a termelési költségek csökkenté­séért folytatott y mindennapos harccal kell megoldani. A jugoszláv szövetségi végre­hajtó tanács határozatban köte­lezte az illetékes országos szerve­ket, hogy e hó végéig tegyenek javaslatot a föderáció hatásköré­be tartozó inflációellenes intéz­kedések hatékony végrehajtására. Tömeges tiltakozás a terrorizmus ellen BILBAO (AFP) megbénította a közlekedést is. Szünetelt a tanítás és a közigaz- Legkevesebb 80 ezren tiltakoz- gatási szervek munkája is tilta- tak a terrorizmus ellen hétfő este kozásul az ellen, hogy az ETA a Bilbaoban tartott nagygyűlésen, terroristái pénteken meggyilkolták A baszkföldi 24 órás általános Jósé Maria Ryant, a lemonizi sztrájk az ipari üzemeken kívül atomerőmű főmérnökét. A •é I • Kép 1975-ből: Leonyid Brezsnyev aláírja a helsinki értekezlet zá­róokmányát. (Fotó: APN — KS)

Next

/
Thumbnails
Contents