Petőfi Népe, 1981. február (36. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-10 / 34. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BAC8-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVI. évi. 34. szám Ára: 1,40 Ft 1981. február 10. kedd Befejeződött a leszerelési bizottság tanácskozása Bécsben vasárnap befejeződött a biztonsági és leszerelési kérdé­sekkel foglalkozó nemzetközi bi­zottság, kétnapos tanácskozása. Az, Olof Palme, volt svéd kormány­fő vezette, tavaly szeptemberben alakult bizottság ezúttal a hadá­szati támadó fegyverek korláto­zása kérdésének, valamint a Bécs­ben folyó közép-európai haderő­csökkentési tárgyalások alakulá­sának szentelte figyelmét. A Palme-bizottság megítélése szerint a hadászati támadó fegy­verek korlátozásáról folyó tárgya­lások sorsa nem csupán a két érintett nagyhatalom, a Szovjet­unió és az Egyesült Államok ügye. A SALT-folyamat az egész vilá­got, valamennyi- népet érintő nagy jelentőségű kérdés. Georgij Arbatov akadémikus, sajtóértekezletén kijelentette, hogy ha Washington elveti a há­rom amerikai kormánnyal ki­dolgozott SALT—2. egyezményt, akkor aligha lehet szó a SALT- tárgyalások folytatásáról. ÁTSZERVEZÉS UTÁN ; * fllR -. ' - - • Korszerűbb üzem lesz a Pamutnyomó halasi gyára S Már az új vetülékcsévélőn • Üjabb gépek kerülnek a helyükre a dorozsmai szerelők keze készítik elő a szövésre a fonalat. nyomán. Az elmúlt év végéig a budapesti gyárhoz tartozott a Pamutnyomóipari Vállalat kis­kunhalasi gyáregysége. A nagy távolság sokszor okozott gondokat a szállításban és a termeléssel kapcsolatos ügyek intézésében. Az ipari átszervezéssel most változott a hely­zet, ugyanis a halasi üzemet 1981. január 1-vel a szegedi Pamutnyomóipari Vállalat Textilművekhez csatolták. Az átszervezés több szempontból is kedvező a kiskunhalasi gyáregység számára. A termelési költségek szempontjából például lényeges, hogy a szállítási költségek egyharmadára csökkentek. Nyert a halasi üzem azzal is, hogy a szegedi anya­gyár máris gondoskodik korszerűbb felszereléséről. Az eddigi keskeny — 90 centiméter munkaszéles­ségű — szövőgépeket, 160 centiméter munkaszéles­ségű félautomata szövőgépekre cserélik ki. Ezt a munkát folyamatosad fél év alatt végzik el, s a 140 keskeny gép helyére 108 nagyobb termelé­kenységű félautomata gép kerül, amelyekből egy szövőnő tizenkettőt tud kezelni. Ez pedig a halasi üzem munkaerőgondjait is enyhíti. Eddig 20 új gép került a helyére. A szegediek segítenek nemcsak a szerelésben, -hanem a szövő­nők átképzésében is. A halasi gyáregységben egyéb­ként ágyneműanyagot készítenek svéd megrende­lésre. s a szélesebb anyag keresettebb is a külföldi piacokon. N. O. • Itt már az új gépeken folyik a munka. (Pásztor Zoltán felvételei) Művelődési programok a nagyközségekben A nagyközségi rang- egyebek között arra is kötelez, hogy a közönség igényeinek megfelelő és azt formáló, színvonalas rendezvényekkel töltsék ki e településeken a közművelődési programokat. A megye nagyközségeiben, vagy legalábbis azok többségében, e kívánalomnak hosszú évek óta igyekez­nek eleget tenni a kulturális élet helyi irányítói, szervezői. Ezt bizonyítja egyebek között az a tény is, hogy a kifejezetten helyi jelentőségű közművelődési eseményeken, eseménysorozato­kon kívül megyei vagy járási szintű — a kulturális és művé­szeti élet tágabb szféráiba bete­kintést nyújtó — rendezvények­nek is gyakorta otthont adnak nagyközségeink'. így lesz ez az idén is. Sok szín­vonalas irodalmi, zenei, népmű­vészeti és más rendezvényt „im­portálnak” egész éven át. Több megyei > rendezvény házigazdája lesz Lakitelek. A nagyközség mű­velődési házában mutatkoznak be márciusban Kiskunság és Bácska vidék legjobb népi énekesei. A Kórusok Országos Tanácsának megyei szervezete és a Bács-Kis­kun megyei Művelődési Központ ugyanitt rendezi meg májusban a nepdalkörök és citer-azenekarok minősítő versenyét, júliusban pe­dig a „Népzene tábortűznél” cí­mű tőserdei folklórműsorra kül­denek meghívókat. Lajosmizse ad otthont az úttö­rő-fúvószenekarok tervezett már­ciusi ■ megyei találkozójának. Kunszentmiklós nagyközség prog­ramját gazdagítja a költészet napjának megyei ünnepsége, amelyre április tizenegyedikén kerül sor a helyi művelődési házban, a megyei könyvbarátbi- zottság rendezésében. Izsákon egy nappal később, április' tizenkette­dikén a megye legjobb díszítő- művészeti szakköreinek munkái­ból nyitnak majd kiállítást. A megye zenetanárainak hagyomá­nyos hangversenyét április köze­pén Kiskunmajsán rendezik. Tiszakécskén, mint minden év­ben, az idén is jelentős esemény­nek számít majd a nyári képző- művészeti alkotótábor, amely a program szerint julius közepén nyílik, s az ehhez kapcsolódó tár­lat, amelyet az egy hónapon át ott élő művészek münkáiból ren­deznek. Ősszel ebben a nagyköz­ségben rendezi meg a Megyei Művelődési Központ a tizenhar­madik Bács-Kiskun megyei fotó- kiállítást. A járási szintű esemé­nyek közül megemlítjük az álta­lános iskolai énekkarok kalocsai járási találkozóját, amelyet ápri­lisban Dunavecsén, a kiskunha­lasi járás népdalköreinek bemu­tatóját, amelyet májusban János­halmán rendeznek. E csupán példaként felsorolt nagyobb rendezvényeken kívül a legtöbb nagyközség közművelődé­si programját képzőművészeti események is gazdagítják. R. M. MEZŐGAZDASÁG ÉS ÉLELMISZERIPAR A MEGYÉBEN Egyeztető tárgyalás, tanácskozás Kecskeméten A megyei tanács elnökhelyette­se részletesen elemezte az 1980- as év munkáját meghatározó kö­rülményeket. Utalt az MSZMP Központi Bizottsága 1978. március 15-i határozatára, a Miniszterta­nács 1979-es ülésére, amelyen Bács-Kiskun megyét beszámoltat­ta a mezőgazdaság és élelmiszer- ipar helyzetéről, fejlesztési fel­adatáról. Ezután ágazatonként ér­tékelte az 1980. évi termelési eredményeket. Megvalósultak az alapvető célok A mezőgazdaság bruttó terme­lése 4,4 százalékkal haladta meg az 1979. évit, Az eredmények fon­tos jellemzője — az előző évhez viszonyítva — a szántóföldi nö­vénytermesztésben és a gyümölcs- termesztésben lényeges, a szőlő- termesztésben mérsékeltebb a nö­vekedés. A zöldségtermesztésben visszaesés következett be. Az ál­lattenyésztés eredménye összessé­gében szinten maradt. Kedvező, hogy a vetetlen szántóterület kö­zel 11 százalékkal mérséklődött. A vetésszerkezeten belül legje­lentősebb a gabonafélék aránya. A búza termésátlaga hektáron­ként 240 kilogrammal volt maga­sabb az országosnál. Igen nagy azonban a szóródás még a közel azonos környezetben gazdálkodó üzemek között is. Az átlagter­més a szövetkezeti gazdaságokban 2,5 és 6,3 tonna között volt hek­táronként. Ez nagy tartalékot. je­lent, amelyet a jövőben feltétlen ki kell aknázni. Az abraktakarmány-gazdálkp* dás alapja a kukorica, amelyet a tavaszi kipusztulás, valamint a kedvezőtlen időjárás következté­ben silónak történő betakarítás miatt kevesebbet hozott a várt­nál. Az elmúlt év még inkább be­bizonyította a korai fajták elő­nyét. Közepes év a kertészeti ágazatban A kedvezőtlen időjárás éreztet­te hatását a zöldségnövények ter­melésében is. A 22 ezer hektárt meghaladó termöfelület az előző évi szinten alakult, azonban a fajtaösszetétel nem minden eset­ben találkozott az igényekkel. • Dr. Matos László előadást tart. Egyes zöldségfajokból, például káposzta, zöldbab stb., értékesí­tési gondok is voltak. A szőlő- és gyümölcságazat a termésmennyiséget nézve jó kö­zepes évet zárt, de a kedvezőt­len időjárás eredményeként egyes termékek minőségileg elmaradtak a kívánt szinttől. A felvásárlás nem volt zökke­nőmentes. Elsősorban a kajszi okozott problémákat. Alig volt különbség'-az export-, a konzerv­ipari és a szeszipari felvásárlási ár között. Az elmúlt évben a termelő üzemek csaknem 2 ezer hektár szőlőt és 625 hektár gyümölcsöst telepítettek. Ezzel a szőlőtelepítés 5 százalékkal több lett, mint a tervezett, a gyümölcstelepítés vi­szont elmaradt 22,5 százalékkal az V. ötéves tervidőszak telepítési célkitűzéseitől. Fejlődött az állattenyésztés A mezőgazdasági nagyüzemek vágóállat- és állatitermék-előállí- tása nőtt, a hatékonyság javult, de e területen továbbra is van még tennivaló. Folytatódott a szakosodás és ennek eredményeként a hús­hasznú szarvasmarha-létszám to­vább nőtt. A fajlagos tejhozam 3800 literre emelkedett. Az ab- rak takarmány-felhasználás kis­mértékben javult. A sertésállomány a megye ösz- szes gazdaságaiban az 1979. évi számított -létszámnál 2,1 százalék­kal kevesebb, azonban 1977-hez viszonyítva 7,1 százalékkal nőtt. A juhállomány tovább gyarapo­dott, de az egy anyára jutó gyap­júhozam csökkent. Igazodva a hazai és a külpiaci igényekhez, a baromfiágazat ter­melése az átmeneti megtorpanás után nőtt. (Folytatás a 2. oldalon.) Jól bevált módszer, hogy a szakminisz­tériumok és a megyék veze­tői évente rendszeresen értékelik a népgazdasági terv ágazati teljesítését, s megjelölik a következő idő­szak felada­tait. Ilyen egyeztető tár­gyalást tartot­tak hétfőn dél­előtt Kecske­méten a Me- „ . , . . . . _j . • Az értekezlet zogazdasági es Élelmezésügyi Minisztérium, valamint a megye párt- és tanácsi vezetői. A MÉM képviseletében Lakatos Tibor miniszterhelyettes, továb­bá több főosztály vezetője és szak- referensei vettek részt a megyei pártbizottság székházában tar­tott megbeszélésen. Bács-Kiskun megyét dr. Romany Pál, az MSZMP megyei bizottságának el­ső titkára, dr. Gajdócsi István megyei tanácselnök képviselte. Részt vett a tárgyaláson Erdélyi Ignác, a megyei pártbizottság ' titkára, és dr. Matos László, a megyei tanács elnökhelyettese is. Dr. Király László, mezőgazda- sági és élelmezésügyi osztályve­zető tájékoztatója hangzott el elsőként, aki Bács-Kiskun megye mezőgazdasági, élelmiszeripari termelésének részletes alakulását, ágazati eredményeit ismertette, és szólt az egy évvel korábban lezajlott hasonló feladategyeztető tárgyaláson megfogalmazott kér­dések sorsáról, a tennivalók meg­oldásának módjáról. A múlt évi feladatégyeztetés óta a mezőgazdasági és élelmiszer- ipari termelés különböző ágaza­taiban megnőttek Bács-Kiskun megye feladatai. Ezek végrehaj­tásához szükség van az országos szervek, így a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium tá­mogatására. A tárgyaláson a mi­nisztérium és a megye vezetői kö­zött szóba került többek között a fűszerpaprika-termelés, az ültet­vénytelepítés, a halászat fejlesz­tésének lehetősége, az állatenyész­elnöksége. t és ben, kertészeti termelésben a háztáji gazdaságok további tá­mogatásának a lehetősége, Bács- Kiskun gabonaiparának, az Állat­forgalmi és Húsipari Vállalat fél­egyházi üzemének rekonstrukció­ja, a kedvezőtlen adottságú nagy­üzemek helyzetének javítása, és azok a feladatok, amelyeket mi­nisztertanácsi határozat jelölt meg Bács-Kiskun megye mező- gazdasági, élelmiszeripari terme­lésének fejlesztése érdekében. A tárgyalás végén Lakatos Ti­bor és dr. Romány Pál összegezte a kölcsönös tennivalókat, amelye­ket 1981-ben, valamint a követ­kező esztendőkben kell megol­dani. * Délután a kecskeméti kertészeti főiskola nagyelőadó termében Bács-Kiskun megye mezőgazda­ságának és élelmiszeriparának helyzetéről és időszerű feladatai­ról tartottak értekezletet. A me­gye szövetkezeti, állami gazda­sági, élelmiszeripari, kutatóinté­zeti, felvásárló és forgalmazó vál­lalati, valamint a politikai és ál­lami vezetőket, dr. Filius István, a kertészeti főiskola igazgatója köszöntötte, közöttük dr. Romány Pált, az MSZMP Központi Bizott­ságának tagját, a Bács-Kiskun megyei pártbizottság első titkárát. Lakatos Tibor mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyet­test és dr. Gajdócsi Istvánt, a me­gyei tanács elnökét, majd felkér­te dr. Matos Lászlót vitaindító előadásának megtartására. Dr. Matos László beszéde MÉÉ* • A tanácskozás résztvevői. (Straszer András felvételei)

Next

/
Thumbnails
Contents