Petőfi Népe, 1981. február (36. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-06 / 31. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1081. február 6.

„LEGYEN VALÓBAN A MÁSODIK OTTHONUK” • A tágas var

n rouzem.

A FÉKON űj kalocsai gyárában

Az utolsó simítások még hátravannak az új gyáron, de január

4-e óta imár itt dolgoznak a kalocsai FÉKON-os lányok és asz- szonyok. Földúlt udvar közepén áll az épület, de benn tisztaság, fény, meleg és tágasság fogadja a belépőket.

— Két és fél nap alatt települtünk át ide — újságolja a szak- szervezeti bizottság titkára, Sebők Anna. — Látnia kellett volna a hurcolkodó, rendezkedő, takarító asszonyok lelkesedését.

Németh Tibor igazgató és Katus Istvánné, a pártalapszervezet titkára, akik szintén társaságunkban vannak, elégedettek az ide- költözés gyorsaságával, és az új üzembeli termelés eddigi ütemével.

Gyárnéző utunkon a ■ nyersanyag-, illetve a készáruraktár az első állomás. Az NSZK-beli Zimmermann cégnek készített gyönyörű blúzok fogason függesztve — nem összehajtogatva —, nylonzsákba bújtatva várják a kamiont.

*

Ma munkásgyűlést tartottak az új gyárban. Eljött Katz Ervin, a FÉKON Ruházati Vállalat vezér- igazgatója is.

— Legyenek jó gazdái a gyárnak, s legyen valóban a második otthonuk — kérte a kollektívától.

Az első számú vezető elmondta, hogy az új üzem 80—81 millió fonalba került. Sokat korszerűsödött a cég az V. ötéves tervben. Csak gépekre 100 milliót költöttek. Nagy értékű beruházásaikhoz hitelt vettek föl az exportárualapok bővítését segítő központi keretből. Ebből épült a kalocsai gyár is. A hitelt vissza kell fi- zeínij s a banknak ígért mértékben kell növelni a tőkés exportot, a külgazdasági egyensúly javítása érdekében.

Egyébként a FÉKON nagykollektívája 3' százalékkal túlteljesítette az V. ötéves tervi árbevételi előirányzatát, a nyereségük 15—20 százalékkal kevesebb lett a vártnál, a szabályozók módosítása miatt. A jó munka révén a bél eket 37—40 százalékkal emelhették. (Kalocsán ebben az idő• Sebök Istvánné, a Zrínyi Ilona brigád vezetője a munkás- gyűlésen a vasalást nehezítő problémát vetett föl.

szakban a FÉKON-üzemben nőttek leggyorsabban a keresetek.) Nőtt a tőkés export, a magasabb szakmai igényű áruk aránya.

— A XII. pártkongresszus - határozata értelmében az idén fel kell készülnünk az ötnapos munkahét bevezetésére — hangzottak a vezérigazgató ígéretes szavai. — A bevezetés időpontja önökön múlik, azon, hogy ezt a termelés csökkenése nélkül meg tudjuk-e csinálni. Jól ki kell használnunk a munkaidőt. Az új' munkaszervezéssel a kalocsai gyártól, amelyet sajnos, nem tudtunk a tervezett időben üzembe helyezni, az idén 15 százalékos termelékenységnövelést várunk.

A vezérigazgató arról is tájékoztatta a munkásgyulés résztvevőit, hogy a FÉKON-terimékek jól értékesíthetők, az idén jelentékenyen emelni tudták az exportáraikat. A jó piaci pozíciókat hibátlan minőséggel és a szállítási. határidők betartásával őrizze a kalocsai közösség is.

*

— Ez a gyártás-előkészítő részlegünk, itt készítjük el az új termékek első darabjait — mutatja be a gyár újabb részét Katus Istvánné. — Mellette a Szabászat található.

— Hogy tetszik az új munkahely? — kérdezzük Németh Ist- vánnétól, aki gallérok bélelését ragasztja, a helyükre ponthegesz- IŐ géppel.

— Nagyon — hangzik a tömör, mosollyal kísért válasz.

Ez a felelet mindenfelé. Nem csoda, ha örülnek a dolgozók a korszerű szociális létesítményekkel fölépített gyárnak, hiszen a régi üzemük ósdi, zsúfolt volt.

*

A munkásgyűlésen Németh Tibor igazgató összefoglalta a gyár tavalyi eredményeit. A nyereség kétszerese lett a tervezettnek, az első osztályú termékek aránya 96 százalék.

*

— Fejlődtünk, de igazán elégedettek nem lehetünk — sűrítette össze véleményét. S meg is indokolta azt, többek között a szalagokon belül, javításra visz- \ szavetett munkadarabok jelentős számával.

— Bízom benne, hogy pontos, fegyelmezett munkával megoldjuk a jövőben a vállalattól kapott nagyobb feladatokat is — mondta az igazgató —, s elősegítjük a gyárépítés költségeinek gyors megtérülését.

*

Az üzemépület emeletén tágas varrodában helyezkednek el a szalagok, már az új, termelékeny- seget javító szervezés szerint. A dolgozókat állandó és változó műveleti csoportokba osztották be. Az utóbbiakba azokat, akik hamar képesek áttérni az újabb fazonok készítésére. A többiek az állandóbb jellegű műveleteket végzik. Ebben a szervezésben mindenki maximálisan kifejtheti képességeit, amire a teljesítménybérezés is ösztönzi.

— Ez itt „étkezősziget" — állítja meg csoportunkat Németh Tibor igazgató. — A régi üzemben

• Az idősebb generációt képviseli Németh Istvánné, aki a szabászaton gallérbéléseket ragaszt be.

0 Damaskó Éva szakmunkásje- lölt, az ügyes tanulók egyike.

a gép széléről reggeliztek az asz- szonyok. Most hűtőszekrénybe tehetik az ennivalót, és itt az asztaloknál étkezhetnek. Az ebédet a másik épületben a melegítőkonyhás étkezdében fogyasztják el. Ott lesz az orvosi rendelő és a boltbüfé is.

Élénk volt a munkásgyűlés. A felszólaló lányok és asszonyok ígéretet tettek a jó munkára az új gyárban. De fölvetettek problémákat is. Szembekerült egyéni és közérdek — látszólag. Kulcsár Józsefné, a Kállai Éva brigád vezetője sok okos gondolat közt azt is szóba hozta, hogy azokat a be- tanulókat, akiknek,a fölvételét az oktató nem javasolja, ne alkalmazzák gyárban, mert a szakma iránti érzéketlenség csak kárt okoz a kis közösségnek, és a népgazdaságnak is.

Ez az érvelés jól hangzott, de van egy másik igazság is, amelyet Kormos Miklós, a városi pártbizottság jelenvolt gazdaságpolitikai munkatársa fejtett ki:

— Aki ma fiatal, abból öt év alatt olyan gyakorlattal rendelkező munkás lehet, mint aki ma száz. százalékot teljesít. Legyűrik türelmesek! Ne sajnáljunk egy kis áldozatot sem a fiatalokért! Hiszen''munkásközösség volnánk! A szalagbeli felnőtt dolgozók tekintsék gyereküknek a fiatalokat, s ne sajnálják, ha egy forinttal kevesebbet keresnek az ő tapasztalatlanságuk miatt. Jó munkássá kell nevelni őket. Persze,- aki varrni nem tud jól megtanulni, annak máshol kell helyet keresni a gyárban.

Horváth Józsefné anyagbevizsgáló, s mások azt kérték, hogy a külföldi partnerrel hamarabb szállíttassák ide az anyagokat, hogy idegeskedés nélkül lehessen ellenőrizni a minőségüket, s legyen idő a kiszabásra. Az idegeskedés a szabványra várakozó varrónőknél kedvezőtlenül hat a minőségre.

, ' ' '•

A befejező részlegen át a tanműhelybe jutunk, ahol Rézmann- né Kühner Anna oktatja a lányokat a konfekciókészítésre. Jelenleg 109 tanulója van a gyárnak. Számukat szívesen növelnék — hallottuk Tamás László személyzetistől mert a iétszárhot' a

fiatalok nevelésével akarják gyarapítani.

Az ifjú szakmunkásjelöltekre Számítanak a bizonyításban: a népgazdaság pénzét jó helyre fektették be a kalocsai FÉKON- gyárba. A. Tóth Sándor

0 Az „étkezőszigeten" Sebők Anna szb-titkár, Németh Tibor igazgató, és Katus Istvánné párttitkár.

PÁRTALAPSZERVEZETEK ÉLETÉBŐL

Meg kell kezdeni a fiatalítást

Egy évre választották meg Borbély Lajosnét, a Kecskeméti Konzervgyár III. pártalapszervezetének titkárává. Már azelőtt is tagja volt a pártvezetőségnek. A hatvanöt tagú pártalapszervezet 70 százaléka nő, s öt pártcsoportban tevékenykednek, a konzervüzemben, a szárítóban, a laboratóriumban, a készáruraktárban és a szállítási osztályon. A nők aránya a pártvezetőségben is megmutatkozik, ugyanis a vezetőség hét tagja közül csupán egy a férfi. Ez így van rendjén, hiszen a konzervgyár dolgozóinak több mint kétharmada nő.

— A pártalapszervezet átlag- életkora 40 év — mondta Borbély Lajosné —, s bár nem beszélünk elöregedésről, mégis fontosnak tartjuk a fiatalítást. Sajnos, az utóbbi években kevés fiatalt vettünk fel a párt tagjai sorába, így az életkor egyre magasabb lett. Oda kell figyelnünk erre a jelenségre, hiszen az. üzemünk dolgozóinak 30 százaléka 30 év alatti,

Mint minden pártalapszervezet, ők is tervet 'készítettek a párttag-utánpótlásra. Hat fiatalt szemeltek ki, akik közül öten KISZ- tagok. A hatodik éppen hogy csak kinőtt a KISZ-korosztályból, de korábban maga is részt vett a szervezeti munkában.

— Bátran támaszkodhatunk a RlSZ-fiatalokra, mert jól dolgoznak, tanulnak, aktívak a mozgalmi munkában. A pártcsoportok, amelyek ajánlják, javasolják a fiatalok felvételét, ismerik, őket, figyelik emberi magatartásukat, munkamoráljukat. Miután az

adott gazdasági egységnek a pártcsoportok a gazdái, az ő segítségük nélkül képtelenek lennénk a pártalapszervezet megújítására.

A párttagfelvételi tervet az alapszer vezetyezetős égé, a párt- csoportbizalmíakkal kibővített vezetőségi ülésen beszélik meg, döntenek közösen. A pártcsoportok ennél a pártalapszervezetnél nagyon kritikusak, s nemegyszer döntenek úgy egy-egy párttagfelvétel esetében, hogy várjon még az illető, dolgozzon tovább, bizonyítson. Ez a pártcsoportok felelősségét is mutatja, anjielynek tagjai egy-egy értekezlet keretébei1! vitatják meg; ki érdemli meg a bizalmat.

— Már korábban, még amikor vezetőségi tag voltam, észrevettem: senki sem jelentkezik önállóan, hogy tagja szeretne lenni a pártnak. Véleményem szerint az emberek ezt szerénységből teszik, ám van olyan érzésem is: elvárják, szóljanak nekik, gondoljanak

rájuk. Amikor szóvá tesszük, a megkérdezettek zöme kijelenti, gondoltam rá, de nem szóltam, hátha elutasítanak ... Visszatérve a KISZ-alapszervezet ajánlására, elmondhatom, hogy ma már a fiatalok sokat változtak ebből a szempontból. Az akcióprogramok összeállításánál a párttaggá nevelést, ajánlást állítják a középpontba. Nem rejtik véka alá a véleményüket, s akit ajánlanak, annak is megmondják a magukét, azt, min, hol kell változtatni.

A párttaggá neveléshez a KISZ- szervezeten kívül a pártcsoport is ad feladatokat a fiataloknak, de ezenkívül megragadnak minden lehetőséget, hogy beszélgessenek velük, rriegismerjék politikai elkötelezettségüket, emberi magatartásukat.

Azt már mástól tudtuk meg, hogy éppen ez a pártalapszervezet kezdeményezte, hogy töltsék fel a műszakok létszámát, amely azzal az eredménnyel járt: mindhárom műszakban működik a termelő vonal. A III. pártalapszervezet kommunistái egyébként az elsők, ha többletmunkáról, vasárnapi műszakról van szó, s ezzel magukkal ragadják a többi dolgozót is. A pártalapszervezet legfontosabb tennivalója — mint ez Borbély Lajosné szavaiból is kitűnt — töretlenül folytatni ezt a példamutató munkát, ám ehhez kellenek a fiatalok, azok, akik átveszik az idősebbektől a „stafétabotot”. Gémes Gábor

HÁZUNK TÁJA

Amit a metszésről tudni kell

A tél január végén és február első hetében .kiengedett fagyos szorításából. Csalóka tavasz ébresztgeti a Bács-Kiskun megyei kiskerteket. Néhol már felvetette fejecskéjét a hóvirág. Az amúgy március elejére várt a barkafeslés is megkezdődött a Tisza menti füzesekben. Mindez és a napközbeni csaknem tízfokos hőmérséklet, bátorítást ad a gyümölcsfa-tulajdonosoknak, hogy

megkezdjék a metszést. Érdemes néhány gondolatot hozzáfűzni ehhez a termőfelület- és terményszabályozó munkához. Gyakran látni „öntevékeny” munka utáni hatalmas lombot, vagy túlterhelt gyümölcsfákat, melyek a következő évben hihetetlen „zöld gyarapodással” válaszolnak a könyörtelen beavatkozásra.

0 Mínusz 5 Celsius-fok feletti hőmérsékletnél mát hozzákezdhetünk a metszéshez.

Nemcsak a gyakorlat,- hanem a tudományos kutatás is bizonyította, hogy ilyenkor télutón leginkább az almás termésűeket metszhetjük.

Elvben kétféle módszert különböztethetünk meg.

Az első, amikor adott a fa alakja és ezt az úgynevezett termőfelületet tartjuk kordában úgy, hogy megfelelő legyen a fa-, lomb-, termésarány. A másik, amikor magunk alakítjuk ki a suhángból vagy a koronás oltványból a megfelelő formát. A kertekben leginkább a sudaras, kombinált koronák terjedtek el, amelyek termőfelületének nevelése három vagy négy oldalvezérvesszőből és egy fővezérvesszőből indult ki. Emellett megtaláljuk az úgynevezett orsófákat is a megyei almás kiskertekben. Egyre többen kísérleteznek azonban gyümölcsnövényekkel, amelyek jobb termőhelykihasználást, így nagyobb termést biztosítanak egységnyi területen, ami a, kistermelőnek elsőrendű érdeke.

A SUDARAS ÉS KOMBINÁLT KORONA METSZÉSE. Tételezzük fel, hogy a negyedik-ötödik évnél járunk, amikor az almafánk már hat-hét méter magas, és kialakult a vázrendszer. A sudaras formánál még megvan a fővezér, “a felfelé törő ág, a kombinált koronaformánál viszont ezt már eltávolítottuk, így a napsütés akadálytalanul juthat a fa belsejébe. Ebben az esetben célunk, a koronaritkítás mellett a további magasságnövekedés visz- szafogása. Ennek érdekében az első ágcsoport vázágaiból előtörő vesszőket yagy tőből eltávolítjuk, vagy metszetlenül hagyjuk, így alig növekedve termést hoznak. A felfelé törekvés következményeként legerősebben a vesszők csúcsrügyei hajtanak ki. Az alsóbb helyzetű oldalrügyekből rö- videbb hajtások keletkeznek, a vessző alaprészein található rügyek alvó állapotban maradnak, ami egyes ágak felkopaszodásához vezet. Mindezt tudva, láthatunk hozzá a többszörösen elágazó ágvégződések ritkításához, -hogy ne zárják el a korona belső részét a napfény elől. Elsősorban a ritkító metszéssel a korona külső részeit kell gyéríteni.

Ezzel az almafa-termőfelületet, kívülről befelé mélységi irányban növeljük. Célszerű fűrésszel eltávolítani azokat az ág- és gallyrészeket, amelyek túl közel állnak egymáshoz, vagy keresztezik egymást.

A vázágak alsó részein elhelyezkedő „fattyúvesszőket” kiritkíthatjuk. Elsősorban a vízszintes helyzetet megközelítő, gyengén növekvő vesszőket hagyjuk meg abból a célból, hogy a vázágak alsó részén újabb fiatalabb termőfelületet alakítsunk ki.

A SZABOLCSI, NAGY SÄN- DOR-FÉLE METSZÉST elsősorban a jonatán fajtáknál alkalmazhatjuk. Ez egyfajta liszthar- matvédettséget biztosít a fáknak. A termőkorú fákat évről évre rendszeresen kell metszeni, a vázágakat és a térkitöltő elágazások vezérvesszőit a növekedési erélynek megfelelően rövidítve. Ezzel a metszéssel a rövid dárdák és a sima termőnyársak (termőrészek) kivételével lényegében az összes vesszőt visz- szametsszük. Így a lisztharmattal fertőzött vesszőcsúcsokat eltávolítjuk és ez elősegíti a gombabetegség elleni védekezést.

A VÉKONYVESSZÖS METSZÉSI MÓDSZER lényege, hogy a többszörösen elágazó, 1 legyengült, vékony vesszőket a koronaritkító metszés során eltávolítjuk. A 6 milliméternél vékonyabb vesszők minősülnek kivá- gandónak, a 12 milliméter vagy ennél vastagabbak pedig értékesnek. Ezzel a módszerrel az el- sűrűsödést akadályozhatjuk meg. Mivel a szomorúfűzszerűen lelógó, felkopaszodott, legyengült vesszőkön, termőrészeken nem fejlődnek ki életképes termőrügyek.

AZ ORSOFAK METSZÉSEKOR a lényeg, hogy,a korona- és ter- mőrészritkító munkák során szellős, laza koronát alakítsunk ki. Ezt csak rendszeres, de nem erős ritkító metszéssel érhetjük el, mivel ezek a koronaformák általában gyenge növekedésű alanyt, illetve fajtát igényelnek, eredményesen alkalmazhatjuk az úgynevezett Pillar-metszést,

amelynek lényege, hogy a korán termőre forduló koronaformának a hajtásnövekedés, a termőrész- képződés és a minőségi terméshozás egyensúlya miatt szüksége van rendszeres ifjító metszésre. A két-három éves termőrészeken, termőgallyakon legfejlettebbek a termőrészek, a termőrügyek és a legszebbek a gyümölcsök. A Pillar-metszéssel éppen ezért a karcsúorsó-koronábari csak 3 éves korig hagyjuk meg a gallyakat. A negyedik éves részeket tődből el kell távolítani, és helyettük I éves vesszőket neveljünk — leváltásukra — tprrnőgallyakká. Ez a módszer, bár munkaigényes, de a rendszeres és kiváló minőségű nagy térméshozamokban megtérül az időráfordítás. Ezenkívül előnye, hogy nagyon egyszerű és szinte sablonosán végezhető.

A GYÜMÖLCSNÖVÉNYEK METSZÉSEKOR legfontosabb,1 hogy már jól kialakított ágrendszerünk legyen. A Haag-sövény- nél szem előtt kell tartani azt, hogy a sövényfal mindkét irányban 50—70 centiméternél szélesebb ne legyen. A termőfelületét halbordás-rendszerűen metsszük. Az idősebb fáknál alkalmazzuk a könyököltető metszési elvet, amikor egy megfelelő szögállású vesszőre váltjuk ki a nagyon szélesre törő, növő gallyakat.

A Hungaria-sövény hazai éghajlathoz, alkalmazkodott termesztési módszer, amelynél a ritkító metszésre különösen nagy gondot kell fordítani.

Cz. P.