Petőfi Népe, 1981. február (36. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-06 / 31. szám
safe'■sffmSr 1981. február 6. • PETŐFI NÉPE • 5 VÁLTOZÓ IDŐ, VÁLTOZÓ TÁRSADALOM ÚTTÖRŐÉLET Tanuló nemzetünk Az elmúlt évtizedben hazánkban — a népszámlálás adatai szerint is — tovább nőtt a tanulási kedv. Ez megmutatkozik abban, hogy az elmúlt tíz év alatt másfél millió ember végezte el az általános iskola nyolc osztályát. Az idősebbek közül csaknem 200 ezren éltek azzal a lehetőséggel, hogy esti, vagy levelező tagozaton pótolják, amit korábban elmulasztottak. A lakosság számához viszonyítva csökkent tehát az általános iskola nyolc osztályánál alacsonyabb végzettségűek aránya, ami egyben széles körű lehetőséget teremtett a továbbtanulásra a közép- és felső fokú iskolákban. így az 1970—1980 közötti időben a szakmunkás-képesítést szerzettek száma megkétszereződött, míg a középiskolát végzettekké más- félszeresére nőtt. Ám az igazsághoz tartozik az is, hogy hazánkban a 15—49 éves korosztály 12 százaléka még mindig nem rendelkezik befejezett általános iskolai végzettséggel. A feladatokat és lehetőségeket körvonalazó fehér foltok még szembetűnőbbé válnak, ha a részieteket vizsgáljuk. A lakosság iskolázottságában településtípusonként jelentős eltérések vannak. Táblázatunkból látható, hogy míg a főváros 15 éves és idősebb lakosságának több mint 78 százaléka elvégezte az általános iskola nyolc osztályát, addig ez az arány a községekben mindössze 55,8 százalék. A megyék közül a megfelelő korú lakosságból Győr-Sopron megyében csaknem 69, Baranya megyében 67 százalék az általános iskolát végzettek aránya. Szabolcs megyében 15—X éves ez az arány 58, Békés megyében 58,4 százalék. A középiskolát végzettek aránya a fővárosban több mint háromszorosa a községekben ilyen végzettséggel rendelkezők arányának. A megyék közül . középiskolai végzettség tekintetében Győr- Sopron megye jár az élen több, mint 24 százalékkal, majd Csong- rád megye következik, ahol a 18 éves és idősebb lakosság 22 százaléka végzett középiskolát. örvendetes, hogy a szakmunkásképző iskolát, illetve a középfokú szakiskolát végzettek aránya az elmúlt tíz év alatt több mint a kétszeresére emelkedett, s még biztatóbb a helyzet, ha azt is hozzátesszük, hogy a nőknél az emelkedés még nagyobb. A továbbtanulási kedv egyébként a két nemnél több vonatkozásban eltérő, mert a nők között nemcsak a szakmai képzésben, de á közép- és felső fokú továbbtanulásban is erőteljesebb a nö18—X éves ált. isk. 8 osztályát végzettek aránya középiskolát végzettek aránya _______ T erület összesen: férfi nő összesen: férfi nő Budapest 78,4 82,6 74,8 • 38,5 41,7 35,8 Városok 73,5 78,1 69,2 29,2 30,7 29,9 Községek 55,8 61,6 50,3 12,3 12,5 12,2 ÖSSZESEN: 66,2 71,2 61,7 23,3 24,2 , 22,4 vekedés. Ez lehetővé teszi, hogy a nők nagyobb arányban tölthessenek be különböző, magasabb végzettségeket igénylő munkaköröket. A felső fokú végzettséggel rendelkezők száma 63 százalékkal magasabb, mint tíz évvel ezelőtt volt. Legerőteljesebb a növekedés az oktatási-tudományos területen, de ezzel csaknem azonos a közgazdasági-kereskedelmi és műszaki végzettségű diplomások arányának növekedése is. Hazánkban az 1980-as évek elején a diplomások száma majdnem félmillió, ebből mintegy 120 ezren műszaki, több, mint 46 ezren mezőgazdasági, 180 ezren oktatási-tudományos.-kulturális munkára képesítő diplomával rendelkeznek. A többi felső fokú végzettségűek a közgazdasági, a kereskedelmi, az egészségügyi, továbbá a különböző művészeti, jogtudományi és igazgatási munkára kaptak képesítést. A hétévesnél idősebb lakosokat figyelembe véve országosan minden ezer főre 51 diplomás jut, a községekben 21, a fővárosban viszont 107. Elgondolkoztató, hogy a városokban, ahol az említett korúak száma több, mint 50 százalékkal meghaladja Budapestét, a, magasabb képzettségűek kevesebben vannak, mint a fővárosban. Gy. Z. BEMUTATÓ MA ESTE Középkori történet, modern dráma Akikre büszkék vagyunk! • Pápai Erika a verseny előtt. A zongoránál Danicsné Kiss Éva, mellette Szabóné Horváth Márta áll. Nincsenek pontos adataink arra, hogy hány kisdobos és úttörő tanul az ének-zenei tagozatú általános iskolákban, a zeneiskolákban, vagy magántanárnál éneket, hangszeres zenét, de számuk minden bizonnyal több ezerre tehető. A zenét tanuló általános iskolások közül — természetesen — jó néhányan egész életüket a zene művelésére, tanítására szánják. pedagógusokká, művészekké lesznek. A nagy többségnek pedig életét szebbé, tartalmasabbá teszi a muzsikálás. Az elmúlt hetek során két kecskeméti úttörő ért el kimagasló helyezést a Szombathelyen rendezett hegedűversenyen. ráp. elemeztek regényt és verset, szerveztek író—olvasó találkozót, kerestek fel könyvtárat, könyvesboltot. A jól végzett munkát igazolja, hogy az elmúlt napokban a bácsalmási úttörőcsapat tagjai háromezer forint értékű szépirodalmi könyvet kaptak ajándékba az országos úttörőelnökségtől. Ezekben a napokban rendezik meg a Rákóczi Kupa teremlabdarúgó-tornát, amelyre tíz község csapatának úttörő-labdarúgóit, szurkolóit hívták meg. Csatlakoztak — Évek óta készülök a Becket vagy Isten becsülete megrendezésére, kedvelt színdarabjaim egyike. Régóta foglalkoztatnak hasonló emberek, hasonló típusok, mint Becket Tamás, vagy Henrik. Benne vannak ők a Káin és Ábel-ben, benne vannak a Ravelszkiben és A félkegyelműben. Mi a közös a felsorolt művekben? Hőseik értékes emberi tartalmakat hordoznak, de más-más igazság elkötelezettjei, így szembe kerülnek egymással. Anouilh művének kecskeméti bemutatója előtt néhány nappal jegyeztem föl egy próbaszünetben Beke Sándor rendező szavait. Eddigi munkásságának, idézett gondolatainak ismeretében magától értetődő kérdéssel folytathattam beszélgetésünket: «m • A még jelmez nélküli próbán készült fényképen Osz- ter Sándor (a király), Tolnai Miklós (Becket Tamás) és Holl Zsuzsa (Gwendoline) látható. (Méhesi Éva felvétele — Tulajdonképpen egy barátság szetmorzsolódásanak a drámáját láthatják majd a nézők? — Pontosan erről van szó. Henrik az uralkodás elkötelezettje, Becket Tamás pedig a kortalan becsületé. Anouilh színdarabja azért gyönyörű, mert mindketten a lehetetlent kísértik. A köz-' és magánélet harmóniájára törekszenek egy olyan szerepfelosztás- fcan, amely kizárja az egymás iránti érzelmeket. Akkor is ragaszkodnak barátságukhoz, amikor a király és az általa egyházfővé kinevezett Becket ellentétes politikai érdekei ezt nem teszik lehetővé. Külön tragédiájuk, hogy Henriknél a Becket iránt érzett sze- retetvágy válik a politikai cselekvések mozgatórugójává. — Hallhatnék egy példát erre — a lélektanban régóta ismert — magatartásra? —; Amikor Henrik királlyá koronáztatja a fiát, elsősorban Becket érsekprímási jogait akarja korlátozni. így nem is képes felelősen mérlegelni, hogy hibás politikai lépést követ el. ' — Ügy látom, Banovich Tamás vendégművész játéktere elsősorban hangulatot ad. Nyilván a rendezés is a mű időtlenségét, következésképp tanulságainak mai érvényét hangsúlyozza. —" A színpadot a székesegyház és a tengerpart uralja. Ez a megoldás minden jelenethez jó érzelmi és vizuális feltételeket teremt. Nem zárja ki sem a XI. századot, a történet valódi idejét, sem a XX. századot, .korunkat. Más-más viszonylatban ma is hasonló döntések elé kerülhetünk, Az 1959- fcen írt mű a mai ember szemléletmódjával közelít az angol királyság hatalmi harcaihoz. — Tanulmányaimból úgy emlékszem, hogy Angliában akkor minden írni—olvasni tudó embert egyházi személynek tekintettek, így furcsa kettőség alakult ki, amely leginkább Becket Tamás egyéniségében érzékelhető. A király szolgálatába szegődve ritka eréllyel hajtja végre a központosítási intézkedéseket. A gazdag londoni kereskedő fia egyházi emberként is ugyanilyen kemény és kérlelhetetlen marad. Megöletése, majd szentté avatása után a középkori szerzeteseszmény vonásaival ruházták fel, ezért tapadtak alakjához a hamis, „papos” tulajdonságok. — Többeket megtévesztett szerepének értelmezői közül ez a beállítása: puha, kegyeskedő, áj- tatoskodó emberként ábrázolták. Kemény, férfias, katonás Becket lesz Tolnai Miklós, ahogy ezt a történelmi hűség és Anouilh legmélyebb, legigazibb drámája kívánja. Méltó ellenfelet kap Henrikben, akit Oszter Sándor vendégművész alakít. Ügy vélem, sikerült jól kiosztani a többi fontos szerepet is. Remélem szép, jól sikerült előadást láthatnak nézőink. — Köszönöm■ a tájékoztatást, nem tartom fel, ilyenkor minden percre szükségük van. Heltai Nándor A' két kecskeméti úttörő, a hunyadivárosi úttörőcsapat hatodikosa, Pápai Erika, és a Béke téri úttörőcsapat hetedikese, Kiss Mónika. Koruknak megfelelően két korcsoportban versenyeztek. Mindkettőjüket Szabóné Horváth Márta hegedűtanár készítette fel, és játékukat Danicsné Kiss Éva kísérte zongorán. Az elődöntőkön túljutva Erika Vivaldi: G-dúr concertójának első részletét, valamint Raimeau: Gavotte című művét adta elő. Mónika kilenc társával jutott döntőbe. Komarovszkij Variációk, valamint Vivaldid a-moll concertójának első részletét mutatta be. Az igencsak erős mezőnyben Erika a Kulturális Minisztérium különdíját kapta jutalmul! Mónika játékával az országos hegedűversenyen, Szombathelyen, a Eartók-teremben a III. díjat nyelte el! A Komarovszkij-mű hiteles tolmácsolásáért a Magyar—Szovjet Baráti.Társaságkü- löndíját is elnyerte, amely kéthetes zenei táborban eltölthető julalomüdülést jelent. Végül, a neves művészekből, kritikusokból álló bírálók szavait idézzük: mindketten kulturáltan, stiláris szempontból ízlésesen, a belső hangulati mondanivalót érzelemgazdagon és emellett minden apró részletében kidolgozot- tan adták elő. Külön erényüknek minősítették, hogy mind a négy hangversenyen — az elődöntőket is figyelembe véve — elfogultság nélkül játszottak. Hírek Bácsalmásról A Bácsalmáson .tanuló pajtások szeretik a könyvet, szeretnek olvasni, ennek már esztendők óta sok tanújelét adták. Tavaly az úttörőcsapat hat raja és tizenkét őrse nevezett be a Barátunk, a könyv — akcióba, amelynek soA kecskeméti Petőfi-iskola úttörőcsapatának felhívásához —, amelyben a' Halason épülő mozgássérült gyerekek otthonához kérik a kisdobosok és úttörők se- gítéségét — elsőként a bácsszőlősi úttörőcsapat jelnetette be csatlakozását. íme, levelük: „Mi, a bácsszőlősi 2457. számú Petőfi Sándor úttörőcsapat kisdobosai és úttörői csatlakozunk a kecskeméti úttörők felhívásához, amely a Petőfi Népe 1981. január 16-i számában, az Üttörőéletben jelent meg. Gyűjtjük a papírt, vasat, az érte kapott pénzt pedig befizetjük a megadott csekkszámlára. Tesszük ezt örömmel és hittel, abban a reményben, hogy sikerrel teljesítjük elhatározásunkat. Klénár Erzsébet csapattitkár, Bcrencsi Ágnes rajtitkár, Csin- csák Erika és Szűcs Ildikó kisdobosok, valamint Mondovics Mihály csapatvezető”. Seimeci Katalin REJTVÉNY FEJTŐKNEK 10 40 70 A7. itt látható ábrába írjatok számokat ügy. hogy a vízszintes és függőleges sorok, valamint az átlók számainak összege azonos legyen! (Segítségül: a kapott szám háromjegyű.) A megíejtéseket február ll-ig kérjük beküldeni címünkre — Petőfi Népe Szerkesztősége. Kecskemét. 6C01, Pf.: 76. — levelezőlapon! a címoldalra most is írjátok rá: ÜTTÖRÖREJTVÉNY. A helyes' megfejtések beküldői között tíz könyvet sorsolunk ki. NÉPI DEMOKRÁCIÁNK SZÜLETÉSE (IV.) A volt csatlósok BULGÁRIA, Magyarország és Románia — a vesztes államok nemzetközi státuszának rendezése még súlyosabb problémákat vetett fel, s a nagyhatalmak között további összeütközésekhez vezetett. A volt „csatlós országok” — Hitler szövetségesei — 1,944 őszén, 1945 elején a velük kötött fegyverszüneti egyezmények értelmében nemzetközi ellenőrzés álá kerültek, s elvesztették szuverenitásuk jó részét. (A fegyverszüneti egyezmények végrehajtásának ellenőrzésére felállított ún. Szövetséges Ellenőrző Bizottságok (SZEB) mindhárom országban szovjet elnökséggel rqűködtek, amelyekben a nyugatiak a háború befejezéséig csak mint megfigyelők vettek részt, később hatáskörük bővült ugyan, de a SZEB gyakorlati tevékenységét továbbra is a szovjet misszió iqtézte. Ez a helyzet mindhárom országban a demokratikus erőknek kedvezett. A SZOVJETUNIÓ, hogy elősegítse a legyőzött kis államok bel, ső demokratizálódását, és segítsen nemzetközi elszigetelődésük felszámolásában, 1945 május végén javasolja az angol és az amerikai kormánynak, hogy a nagyhatalmak — még a békeszerződés megkötése előtt — vegyék fel a diplomáciai kapcsolatot Bulgáriával és Romániával s egy későbbi időpontban, Magyarországgal. Truman azonban elutasította Sztálin ajánlatát arra hivatkozva, hogy bolgár és román népi demokráciák nem demokratikus rendszerek, ott nincs szólásszabadság, s a kormányzat nem képviseli a nép akaratát. Ha finomabb fogalmazásban, de hasonlóképpen foglalt állást Churchill is. A nyugati neheztelések mögött valójában az húzódott meg, hogy Romániában 1945. március 6-án — szovjet támogatással — Petru Groza vezetésével baloldali kormány alakult, amelyből kimaradtak a nagy polgári pártok — a Nemzéti Parasztpárt és a Liberális Párt — emberei, Bulgáriában pedig május végére kiszorították a kormánykoalícióból az angolszáz orientációjú polgári , köröket s a Földművesszövetség — a bolgár parasztpárt — élén is baloldali fordulatra került sor. Sztálin "persze nem fogadta el Truman és Churchill érvelését, így az újabb levélváltások sémi vezettek eredményre. POSTDAMBAN szintén felmerült a kérdés, s a nyugati politikusok azzal a követeléssel léptek fel, hogy a baloldali bolgár és román kormányokat alakítsák át, vonják be azokba a polgári erők képviselőit is, különben nem járulnak hozzá diplomáciai elismerésükhöz. A Szovjetunió ezzel nem értett egyet, s Potsdam után a maga részéről rendezte államközi kapcsolatait egykori ellenfeleivel. 1945. augusztus elején Romániával, majd egy hét múlva Bulgáriával, végül szeptember 25-én Magyarországgal létesített diplomáciai viszonyt. Magyarország esetében némiképp másként alakult a helyzet. Mivel a román és bolgár kormány diplomáciai elismerésének kérdésében a külügyminiszterek londoni értekezletén sem sikerült az ellentéteket áthidalni, • Byrnes amerikai külügyminiszter, hogy a feszültséget csökkentse, váratlan gesztusként bejelentette, hogy az USA kész Magyarországgal a diplomáciai kapcsolatokat felvenni, ami 1945 november 2-án meg is történt. A bonyolult helyzetre végül 1945 decemberében, a moszkvai külügyminiszteri értekezleten sikerült kölcsönös engedményekkel megoldást találni. Az angol és amerikai kormány — bár korábban teljes átszervezést követelt —, beleegyezett abba, hogy a román Groza- és a bolgár Geor- giev-kormányt 2—2 ellenzéki politikussal kiegészítsék. Cserébe ígéretet kaptak arra, hogy Romániában megtartják a szabad választásokat, s mindkét országban a polgári ellenzék nagyobb működési lehetőséget kap. A moszkvai egyezmény végrehajtó-- sára azonban csak Romániában került sor, Bulgáriában az ellenzék kevésnek találta az engedményt s nem volt hajlandó belépni a koalíciós kormányba. így Románia diplomáciai elismerése 1946. február 5-én megtörtént, míg Bulgáriával a két nyugati nagyhatalom csak 1947 őszén vette fel a diplomáciai kapcsolatot. A VOLT CSATLÓS országokkal a békeszerződés mielőbbi megkötésének gondolatát az angol diplomácia vetette fel azzal a hátsó szándékkal, hogy annak aláírása után a szovjet hadseregnek el kell hagynia Közép- és Dél-Kelet-Európát, s a nyugatiak ezután könnyedén visszaszerezhetik politikai befolyásukat a térségben. A potsdami konferencián az USA és a Szovjetunió is elfogadták azt a tervet, hogy a náci Németország volt szövetségeseivel békét kell kötni, de már a tárgyalások során nyilvánvalóvá vált, hogy a nyugati hatalmak az olasz, békeszerződés kérdését el akarják különíteni, s Olaszországnak kedvezményeket biztosítani. Hosszas előkészületek után 1946 nyarán kezdődött meg a párizsi békekonferencia, amely kidolgozta a volt csatlós országokkal kötendő béke- szerződések szövegét, amelyet végleges formájukban a külügyminiszterek New York-i értekezlete hagyott jóvá. Az aláírásra 1947. február 10-én került sor. A BÉKESZÉRZÖDÉSEK ki-" sebb módosításokkal lényegében a fegyverszüneti egyezmények előírásait tartalmazzák. Románia és Magyarország esetében semmissé nyilvánították az ún. bécsi döntéseket, s visszaállították a háború, ill. az 1940 előtti határokat, s mindkét országot jóvátétel fizetésére kötelezték.-* (Erdély kérdésében 1946. május 7-én született meg a döntés, mely szerint Erdélynek teljes egészét Romániának kell juttatni.) Bulgáriában, Magyarországon és Romániában korlátozták a hadsereg létszámát, s nyomatékosan sürgették a fasizmus maradványainak felszámolását, valamint a politikai szabadságjogok biztosítását. Ezekben a kérdésekben a nyugati hatalmak elfogadták a szovjet álláspontot, részben hogy mielőbb be lehessen fejezni a tárgyalásokat, részben azért, mert a Szovjetuniótól az olasz békeszerződésnél vártak „ellenszolgáltatásokat”. A békeszerződések 1947 őszén léptek életbe. Bulgária. Románia és Magyarország ekkor nyerték vissza teljes szuverenitásukat. Vida István
