Petőfi Népe, 1981. február (36. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-28 / 50. szám

1981. február 28. • PETŐFI NEPE • 3 KISKUNHALASI TANÁCSÜLÉS: „Megfontoltabb tanácsi gazdálkodás, a lehetőségek jobb kihasználása” A MEGYÉK KÖZÖTT VÁLTOZATLANUL BÁCS-KISKUN AZ ELSŐ Az Országos Takarékpénztár eredményei, tervei • Szavaznák a tanácsülés résztvevői. Bács-Kiskun többi váro­si tanácsá­hoz hasonlóan a kiskunhala­si is az 1981- es költségve­téssel és fej­lesztési prog­rammal fog­lalkozott csü­törtök délutá­ni ülésén. A téma gazdája, előadója So­mogy vári Jó­zsefivé pénz­ügyi, terv- és munkaügyi osztályvezető volt. A tanács­kozáson a leg­hevesebb vita az útépítésre és belvíz-elvezetés­re szánt keret felhasználásáról bontakozott ki, de lássuk az elő­terjesztést a legelejétől... Az idei költségvetést 237 mil­lió forintban határozták meg a ■tanács vezetői. Ez az összeg 8,6 százalékkal nagyobb a tavalyi előirányzatnál, ám tudni kell, hogy az 1980-as fejlesztések kö­vetkeztében is — és egyébként is — automatikusan növekedtek az intézmények fenntartási költsé­gei, továbbá fokozottan éreztetik hatásukat az árváltozások is. E külső és elháríthatatlan körülmé­nyekkel számolva, Halason is hangsúlyozták: a korábbi évek­ben tapasztaltaknál megfontol­tabb tanácsi gazdálkodásra és a saját lehetőségek eredményes ki­aknázására lesz szükség 1981-ben. A legtöbb munka a szociális és kulturális ágazat irányítóira vár — a fejlődés is náluk volt a leg­dinamikusabb —; az összbevétel­nek több mint a felét (123 millió forint) fordíthatják majd a fel­adatok megoldására. Ezek közül csak jelzésszerűen néhány: el­készült az új, 50 személyes szo­ciális otthon; az elmúlt évben nőtt a szociális gondozásba és segélyezésibe bevontak száma; nyolc ággyal bővült a Semmel­weis kórház, tizenhattal a nővér- szállás; eggyel magasabb a házi- gondozói létszám, és ősz óta egy- gyel több a gyermekorvosi kör­zetek száma. Ez mind-mind plusz kiadás ... A közművelődés, a kultúra 78 millióval részesedik a. költségve­tésiből, Bővültek a napközi ott­honos és a menzaférőhelyek, a mezőgazdasági szakközépiskolát fokozatosan szakmunkásképzővé szervezik át, komoly támogatást kap a könyvtár, a városi sport- egyesület, valamint az úttörő­tábor. Fejlesztésre Kiskunhalason 15 millióval kevesebb, összesen 80,2 millió forint jut az idén. A cél- csoportos lakásberuházás 37 mil­liót „visz el”: a Kossuth II. lakó­telepen egy hatvanlakásos épü­let kiviteleziése húzódott át 1981- re — ez 26 millióba kerül —, a többi pénz szanálásra, tervezői díjak kifizetésére kell. Egyebek között folytatódik a lakótelepi Utak kiépítése és befejezik az autóbusz-pályaudvar felújítását. Alaposan megduzzadt idegenfor­galom szolgálatába kívánnak ál­lítani majdan egy új motelt; e célra 1981-ben csaknem 2 millió forintot tartalékolnak. Tervezik a város legsárosább utcájának, a Tó utcának a teljes helyreállítását, erre 4,7 millió fo­rint áll rendelkezésükre. A mű­szaki osztály négy egyenértékű alternatív javaslatot dolgozott ki, és parázs vita után az első vál­tozatot fogadta el a testület. En­nek lényege» hogy elkészül a Kossuth utca csapadékvíz-gerinc­vezetéke, illetve útburkolata, és a gázvezeték lefektetése után megcsinálják a Köztársaság és a Szilády Aron utca felületét is. A tanácstagok Tánczos Sándor tanácselnöknek a lejárt határide­jű tanácshatározatok végrehajtá­sáról szóló beszámolóját követően és a bejelentések, valamint az interpellációk előtt elfogadta és határozati rangra emelte az 1981. évi költségvetés és a fejlesztési alap tervezetét. K. F. Készül a Bartók-emlékház Március 18-án ünnepélyes kül­sőségek között emlékházzá és kul­turális központtá avatják fel azt a pasaréti,. Csalán út 29. szám alatti kétszintes villát, ahol Bar­tók Béla, korunk egyik legna­gyobb zeneművésze élt és alkotott 1932-től 1940-ig, amerikai emigrá­ciójának kezdetéig. A napokban fejeződött be a villa átépítése, felújítása, s azóta már meg is kezdődött a múzeum és a kulturális intézmény beren­dezése. Erről beszélgettünk dr. Strackné Mohos Mártával, a Bu­dapesti Történeti Múzeum közmű­velődési főosztályának vezetőjé­vel, aki az emlékház anyagát ösz- szeállította és elhelyezi —• mun­katársai segítségével. — Mit láthatunk majd a Bar- tók-emlékházbán? — A földszinten Bartók és a természet kapcsolatával ismerked­hetnek a látogatók — válaszolja. — Itt helyezzük el a nagy zene­művész rovar-, ásvány- és nö­vénygyűjteményét, valamint azo­kat a szebbnél szebb érmeket, melyek gyűjtésével ugyancsak szeretettel foglalkozott kevés sza­bad idejében. Két képzőművészeti alkotás is díszíti majd a földszint falait: Tillenz Istvánnak Bánókról készült portréja, és Mestes Sán-' dór grafikusművész munkája, ez utóbbi a Merkúr bolygónak azt a kráterét ábrázolja, amelyet annak idején Bartók Béláról neveztek el. A földszinti tárlókat Bartók­ról szóló könyvek töltik meg, s a Rózsavölgyi zeneműbolt kihelye­zett részlegében a látogatók meg­vásárolhatják Bartók Béla mű­veinek kottáit, hanglemezeit, magnetofonkazettáit, és a leg­újabb Bartók-köteteket, tanulmá­nyokat. a XVII. századi, festett kazettás famennyezetet, amelyet minded­dig az Iparművészeti Múzeumban őriztek. Egykori alkotója korának híres művésze: Asztalos Szabó Ist­ván volt, s a közelmúltban kon­zerválta és restaurálta dr. Sárdy Lorand restaurátor. Az emeleten ötvenszemélyes kamara-hangver­senytermet alakítottak ki, melyet quadrofontechnikával, képmagnó­val, dia- és filmvetítővel is fel­szerelnek. Rendszeresen tartanak majd nyilvános koncerteket. Az emlékház vezetősége lehetőséget biztosít fiatal hazai és külföldi zeneművészek első -nyilvános be­mutatkozására. — Mit láthatunk majd az em­lékház második emeletén? — Itt helyezzük el a Bartók életével és munkásságával kap­csolatos kiállítást. Bár tárgyi do­kumentumaink nem túlságosan gazdagok — a zeneművész költöz­ködései és a háború pusztításai sok mindent megsemmisítettek —, de sikerült eredeti állapotában be­rendezni egykori dolgozószobáját, a faragott íróasztallal, bőrfotellel és kedvenc Bösendorfer zongorá­jával. Külön tárlókban helyezzük el metronómját, tollát, tintásüve­géi, cvikkerét, ceruzáját, radírját és sakk-készletét. A falakat népi hangszerek, népművészeti cserép­edények, valamint hímzett ingek és tarisznyák, népviseleti ruhák, szűrök, főkötők, mellények dí­szítik — mindezeket Bartók gyűjtötte, hazai és külföldi nép­dalkutató útjain. Az emlékház va­lamennyi termében hangszórókat helyezünk el, melyekből Bartók Béla zongorajátékát hallhatják a látogatók — saját műveit és má­sok szerzeményeinek tolmácsolá­sát. Erre a célra a rádió hang- archívumának eredeti Bartók- anyagait kaptuk meg és használ­juk fel. Külön vitrinben mutat- 'juk be a nagy zeneművész hazai és külföldi kitüntetéseit és dokto­ri talárját^ 1 Tájékoztatónk befejezéséül' el­mondotta még: szeretnék felhasz­nálni az emlékházat a zenei ne­velés céljaira is. Az első emeleti kamaraterem hangversenyei mel­lett ezért a nyári hónapokban szabadtéri koncertek is lesznek, majd a villa kertjében rendsze­res tárlatvezetéseket tartanak, előadássorozatokat rendeznek. Sok más 'tervvel is foglalkoznak, melyek közös célja: legyen az emlékház Budapest egyik neveze­tessége, egyben a környék zenei Centruma. A Bartók-emlékház megnyitása alkalmából avatják fel a villa kertjében Varga Imre szobrász- művész egész alakos Bartók-szob- rát. , G. T. Az első emeleten helyezik el azt • Az emlékház udvara Varga Imre szobrával. (Fotó: Hauer Lajos — KS) Az OTP-be visszük megtakarított pénzünket. Az OTP-től veszünk lakást — OTP-kölcsönnel, azaz „ótépére”. Utána: fizetjük az OTP-t... Az OTP-nél vásárolunk valutát ha külföldre utazunk, lottót vagy totót, ha nyerni szeretnénk — s szinte végeérhetetlenül lehetne so­rolni az Országos Takarékpénztárral kialakított már-már mindennapi kapcsolatunkat. A ma embere nemcsak cipőt javíttat, színházba jár, kórházban kezelteti magát — azaz: igénybe veszi az anyagi és nem anyagi jellegű szolgáltatásokat — hanem, s ez a fejlődés velejárója, pénzügyi szolgáltatási igényt is támaszt, amiből következően az Or­szágos Takarékpénztár is szolgáltató szervezet, intézmény: alapvetően a lakossági banki feladatok ellátására hivatott pénzintézet. Az OTP klasszikus és alapvető feladata — ma már rendkívül sok­irányú egyéb munkája mellett — a lakossági takarékbetétek kezelé­se, és, ezek terhére — a pénzügyi kormányzat által megjelölt célokra és feltételek mellett — a lakossági hitelek folyósítása. A kölcsön for­rása tehát a betét — más szavakkal: hiteligényének kielégítésében önmagát finanszírozza a lakosság. Mérséklődött a megtakarítás Most, az V. ötéves középtávú tervidőszak végeztével és a kö­vetkező kezdetén az OTP Bács- Kiskun megyei Igazgatósága is mérleget készített a lakossági be­tét- és hitelállomány alakulásá­ról; az eredményekről és a ter­vekről. Az elmúlt ötévés időszak utolsó két esztendejében Bács- Kiskunban is — az országoshoz hasonlóan — nagyrészt az ismert ár- és jövedelempolitikai intéz­kedések hatására a lakosság meg­takarítása, a takarékbetét-növe­kedés mértéke mérséklődött, ki­sebb volt a megszokottnál. Együtt, összességében nézve az elmúlt öt évet, a fejlődés mégis jelentős. A betétállomány 3,8 milliárd fo­rinttal növekedett, 6 százalékkal meghaladva a tervezettet, s 1980. december 31-én elérte a 8,2 mil­liárd forintot. Változatlanul Bács- Kiskunban a legtöbb a betét. Az egy lakosra jutó átlagbetét a -tervidőszak elején volt 7600-ról 14 400 forintra nőtt. Ugyanakkor jelentősen nőtt a hitel iránti igény is — döntően a lakásépítéssel, állagmegóvással és korszerűsítéssel kapcsolatban, öt év alatt 3,3 milliárddal nőtt a hitelállomány, s a múlt esztendő végén meghaladta az 5,8 milliárd forintot. Ha összevetjük a mérleg két oldalát, akkor azt látjuk, hogy a megye lakossági takiarékibetét- állományának 71 százaléka van hitelként a családoknál, akik ál­talában rendiben, havi részletek­ben törlesztik tartozásukat. Tanulságos röviden elemezni a hiteleket. Az 5,8 milliárd forint 90 százaléka hosszú — 15—35 éves lejáratú —, elsősorban a lakás­hiány megoldásával, a helyzet ja­vításával kapcsolatos hitel. Mind­össze 500—600 millió forint az áruvásárlási, a személyi, a mező- gazdasági és egyéb rövid- és kö­zéplejáratú kölcsön. Több hitel otthonteremtésre A VI. ötéves tervidőszakban a lakossági takarékbetét-állomány várhatóan 2,8 milliárddal növeke­dik, és 1985 végére eléri a 11 mil­liárd forintot, ami 35 százalékos fejlődés. A hitel 3,8 milliárddal — 65 százalékkal — nő, s az újabb kölcsönök engedélyezése mellett a törlesztéseket is figye­lembe véve, a tervidőszak végére eléri a 9,5 milliárd forintot. Ha ismételt pillantást vetünk a be­tét—hitel mérleg két oldalára, akkor megállapíthatjuk, hogy a betétek 86 százaléka lesz hitel­ként a lakosságnál. I Jó ez, vagy rossz? Jó is meg rossz is! Jó, mert a Hitelállomány ilyen mértékű növekedése mögött — eddig is, és a jövőben is — leg­égetőbb társadalompolitikai fel­adatunk, a lakáshelyzet javítása, enyhítése áll. Hiszen, mint már említettük, a lakossági hitelek csaknem 90 százalékát erre a cél­ra folyósítjuk. Rossz, mert romlik az egyen­súly, csökken a lakosság önfinan­szírozó képessége. Viszont: nem célunk a társadalompolitikai szempontból elengedhetetlenül szükséges és indokolt, a lakás- helyzet további (a lehetőségekhez képest) viszonylag gyors ütemű javításával, új otthonok építésé­vel kapcsolatos hitelek mérséklé­se. A mérleg másik oldalának, a megtakarítások összegének kelle­ne jobban növekednie. Bács-Kiskun lakásgazdálkodási célkitűzésében — az építésben, az állagmegóvásban, a korszerűsítés­ben, sőt, most már cserében, "vá­sárlásban, telkek kialakításában is — az OTP hitelezői, építtetői és finanszírozói részvétele egyre növekszik, ma már mintegy 87 százalék! Ez a részarány na­gyon megtisztelő, de ugyanakkor nagy felelősséget is ró ránk. A lakásépítési program meg­valósítása azonban nemcsak — és nem is elsősorban — a taka­rékpénztár pénzügyi közreműkö­désétől függ. A tanácsoknak, a tervezőknek, a beruházóknak, a kivitelezőknek sokoldalú és egy­re hatékonyabb együttműködésé­re volt szükség, hogy az elmúlt öt évben 25 ezer otthon épült fel. Ez rendkívüli eredmény, s az V. ötéves tervidőszakra mindenkép­pen a jól végzett munka tuda­tával tekinthetünk vissza. Nem volna azonban helyes, ha megfeledkeznénk azokról az egyé­nekről, családokról, akik szintén tevékeny résztvevői, sőt, teher­viselői a lakásépítési programnak, hiszen a felépült 25 ezerből 20 ezer otthon magánerőből épült. Még akkor is megkülönböztetett tisztelet és segítség illeti az épít­kezőket, ha valójában nem is egészen saját erővel történnek az így nevezett lakásépítések és vásárlások. Tudni kell ugyanis, hogy a családi és többszintes, sa­játerős (közkedvelt nevükön: az OTP) lakások építéséhez a telek közműköltségeit — az árban, vagy a használatbavételi díjban — a tanácsok csak résziben ter­helik át a lakosságra; hogy az el­tartottak után 20—30 ezer forint szociálpolitikai kedvezmény, a munkáslakás-akció 60—100 ezer forintos állami támogatása, a hosszúlejáratú építési-vásárlási, OTP- és vállalati kölcsönök 0—3,5 százalékos kamatterhe ■ messze alatta marad a hitel önköltségé­nek -r- az OTP átlagosan csaknem 5 százalékot fizet a hitelforrást biztosító betétek után —■ és mind­ezeket az állami központi költ­ségvetés fedezi. Az elmúlt öt év során felépült 20 ezer sajáterős otthonnak a két­harmada családi ház, tehát me­gyénkben még mindig meghatá­rozó, kedvelt ez a forma, noha egyre korszerűbb formáival is ta­lálkozunk. Jól segíti az előrelé­pést — és ezért kell üdvözölni — az információs és szolgáltató iro­dák városokban kialakítandó há­lózata, amely a lehető legtöbb segítséget nyújtja az építkezők­nek (a kecskeméti már működik is). Az 1975. és 1980. között felépült csaknem 7 ezer többszintes sa­játerős társasházlakás 72 százalé­ka — 4769 otthon — az OTP be­ruházásában készült el. A taka­rékpénztárnak ez a tevékenysé­ge az utóbbi években rendkívül dinamikusan fejlődött, hiszen az első 15 éves lakásépítési program időszaka alatt (1961—1975. között) mindössze 3900 OTP-lakás épült. A mostani tervidőszakban — amint az már köztudott — 18— 20 ezer lakás építése a cél. 3120 állami, 15—17 ezer sajáterős la­kás, amiből 37 százalék többszin­tes, 63 százalék pedig családiház- formában valósulna meg. Az OTP e tervidőszakban is' legalább 4 ezer lakást kíván saját beruhá­zásában felépíttetni. Új, kedvezőbb feltételek Hitelkibocsátásd tervünk mind­ezeket figyelembe véve készült. Ez azt jelenti, hogy — mint ed­dig is — minden jogos hoászú le­járatú építési-vásárlási és rövid- középlejáratú fogyasztási és ter­melési hitelt kielégítünk. A la­kossági takarékbetét és a lakos­sági hitel közötti egyensúly meg­tartása, és lehetőség szerinti ja­vítása azonban a hitelbírálatok­nál — az egyének és családok jö­vedelmi helyzete alapján — az eddigieknél nagyobb differenciá­lásra készteti az OTP-t. A mun­kások, a többgyermekesek és a fiatal házasok bármilyen jellegű hiteligénylését megkülönböztetett figyelemmel bíráljuk el, elégítjük ki. Hasonlóképpen eltekintünk a differenciált elbírálástól azokban az esetekben is, ahol egyéb ren­delkezések maximális hitelössze­get garantálnak. Az előirányzatok szerint tehát 2—3 százalékkal csökken az ál­lami és ugyanennyivel nő a saját- erős lakásépítés aránya az előző középtávú tervidőszakhoz képest, a sajáterős lakásépítésen belül pedig mintegy 2—3 százalékkal kellene növekedniük a többszin­tes társasházlakásoknak, és eny- nyivel csökkenniük a családi há­zaknak. Ez utóbbi kategóriában viszont mindjobban szükséges volna, hogy növekedjék az épí­tési tárca által ajánlott típusterv szerint készülő, valamint a kor­szerű (sor- és láncház, átriumház) családiház-forma, amelyek egyéb­ként az év elejétől az eddigiek­nél lényegesen kedvezőbb pénz­ügyi- és hitelfeltételekben része­sülnek. A közelmúltban elég sok jog­szabályváltozás történt a lakos­sági betétek és hitelek kapcsán, elsősorban a lakásgondok javítá­sával összefüggésben. Részint az OTP-fiókofcban, részint az emlí­tett információs irodákban kész­séggel adnak e változásokról tá­jékoztatást, és igyekszünk a sajtó útján is közölni a legfontosabb tudnivalókat. Dudás Ede az OTP megyei igazgatója Befejeződött a jelentkezés az egyetemekre, főiskolákra A középiskolákban lezárult a jelentkezés a felsőoktatási intéz­mények nappali tagozataira: az utolsó éves tanulók, illetve a ta­valy érettségizettek február 25-ig adhatták be felvételi kérelmüket. Az 1979-4>en, vagy az ennél ko­rábban érettségizett fiataloktól a felsőoktatási intézményekben március 30-ig fogadják el a jelent­kezéseket. A pályázók tehát még csaknem négy hónapig készülhet­nek a nagy erőpróbára, mivel a felvételi vizsgákat június 24. és július 11-e között tartják. A fel­sőoktatási intézmények egyébként idejében tájékoztatják a pályázó­kat a vizsgák ^időpontjairól. A bölcsészettudományi karok pszi­chológia szakára jelentkezőknek a felvételi vizsgát megelőzően al­kalmassági vizsgát kell tenniük. Korábban kezdik a vizsgázást azok is, akik matematikából, fi­zikából és biológiából felvételiz­nek, nekik ugyanis — május 25- én és 26-án — közös érettségi­felvételi dolgozatot kell írniuk. A vizsgaeredmények döntik el: a pályázók közül kik folytathat­ják majd tanulmányaikat az or­szág felsőoktatási intézményeinek első évfolyamain, ahol összesen mintegy 16 ezer hallgatót fogad­nak szeptemberben. A tudomány- egyetemek természettudományi karain — az utóbbi évek tapasz­talatai szerint — Budapesten" a legnagyobb a túljelentkezés, itt a kollégiumi helyek száma is kor­látozott. Ezért az iskolákban fel­hívták a pályázók figyelmét: a vidéki jelentkezők közül na­gyobb a felvételi esélyük azok­nak, akik a lakóhelyükről a leg­jobban megközelíthető vidéki egyetemre nyújtják be felvételi kérelmüket. A humán — főleg az idegennyeivű és pszichológiai- szakokon, ahol szintén többszörös túljelentkezés várható, szorosabb lesz a felvételi verseny, mint a műszaki szakokon. A jelentkezők csak egy hazai felsőoktatási intézménybe adhat­ták be kérelmüket, jelentkezési lapjaikon azonban — az elutasí­tás esetére — kérhették átirányí­tásukat más főiskolára vagy szakra. Az orvostudományi egye­temre jelentkezők például feltűn­tethették, hogy ha nem nyernek felvételt, az egészségügyi főis­kolán a gyógytornász szak kivé­telével, melyik szakon kívánnak továbbtanulni. A tanárképző fő­iskolákra pályázók másodsorban a területileg illetékes tanítókép­ző főiskolát, a tanítóképző főis­kolára jelentkezők pedig a terü­letileg illetékes óvónőképző inté­zetet is megjelölhették jelentke­zési lapjukon. A felvételi bizottság határoza­táról' írásban értesítik a jelentke­zőket. Az elutasító határozat el­len — ennek kézbesítésétől szá­mított nyolc napon belül — fel­lebbezhetnek azok, akik a szük­séges pontszámot elérték, tehát eredményesen vizsgáztak, de fel­vételi kérelmüket a bizottság más okból nem teljesíthette. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents