Petőfi Népe, 1981. február (36. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-28 / 50. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1981. február SS. Nemcsak paprikát szárítanak • A vöröshagyma-szárítás sok embernek ad munkát. (Tóth Sándor felvételei) • Lenn: szállítószalagon jut a szárítóberendezés szalagjára a nyers vörös­hagymaszelet. A szabad- szállási Lenin Termelőszövet­kezetben 1976 óta dolgozik a 42 millió forint költséggel lét­rehozott szárí­tó. A közös gazdaságban 250 hektáron terunesztett fű- szerpaprikának 80 százalékát helyben dolgoz­zák fel. A kam­pány szeptem­ber elejétől de­cemberig tart. Korábban ja­nuártól szep­temberig ki­használatlanul állt az üzem. Tavaly viszont levélzöldek, petrezselyem és zeller tartósítá­sával is foglal­koztak. Az ősz- _ szesen 90 tonna készterméket a HUNGAROFRUCT Külkereske­delmi Vállalaton keresztül az NSZK-ba és Hollandiába szállítot­ták. Kísérletképpen vetettek 10 hektár parajt is. A begyűjtött le­veleket megsZárítotlák, és jó áron értékesítették a piacon. A levélzöldek mellett az idén vöröshagyma-szárítással is foglal­koznak a szabadszállásiak. Száz vagon makói hagyma feldolgozá­sa 'nem kis feladat. A tisztított vöröshagymát szeletelik, majd szárítják. így most már nemcsak a paprikaszezonban dolgoznak a gépek. Jit * 's_ t ^ \ ;í £ jt : •:$ s • «ft! :: Mozgásban a munkaerő A munkaerő-gazdálkodást egy sor olyan módo­sulás jellemzi, amelyet a fejlődés mérsékeltebb üteme, a termékszerkezet-váltás, illetve az ezzel összefüggő munkaerőmozgás idézett elő. Ezek a változások már 1976—80. között megkezdődtek, s abban nyilvánultak meg, hogy a munkaerő-állo­mány több évtizedes gyarapodása után megkezdő­dött a keresők létszámának apadása. Az új jelen­ségek közé tartozik, hogy míg a korábban dinami­kusan növekvő ipari, építőipari létszám mérséklőd­ni kezdett, „fordult a kerék” a mezőgazdaságban is — az agrárdolgozók száma növekedésnek indult. Ugyancsak a változások listájára írandó, hogy a vállalatok munkaerő-kereslete csökkent. □ □ □ A számítások szerint az elkövetkező öt évben a munkaképes korú lakosság mintegy 50 ezer fővel csökken. Kisebb lesz a nyugdíjas munkavállalók tábora is. A keresők létszámának ilyen mértékű apadását nem ellensúlyozzák a gyesről visszatérő nők. Mindezek alapján az iparban és az építőipar­ban foglalkoztatottak száma 5 év múlva a mosta­ninál 120—150 ezerrel lesz kevesebb; várható vi­szont, hogy a szállításban, a hírközlésben, az egész­ségügyiben és a szolgáltatásokban nő a létszám. A következő fél évtizedben a munkaerő keresle­te és kínálata megközelíti az egyensúlyi állapotot. Ez azonban nem azt jelenti, hogy ezután bárki bár­hol elhelyezkedhet. A gazdaság új követelményei és a foglalkoztatás­politika feltételeinek megváltozása időszerűvé tette a munkagazdaság újraértékelését — hangsúlyozták a február közepén tartott III. munkagazdasági konferencián. A VI. ötéves tervidőszak egyik köz­ponti feladata várhatóan a teljes és hatékony fog­lalkoztatás egyidejű megvalósítása. A gazdasági fej­lődés jellegéből adódóan a korábbinál több társa­dalmi és egyéni konfliktus feloldására, enyhítésére lesz szükség. Az említett tanácskozáson a munka­ügyi. miniszter leszögezte: a két követelmény egy­idejű teljesülése egyúttal kifejezi a munkához való jog és az ezzel járó kötelezettség egységét is. □ □ □ A teljes foglalkoztatás emellett azt is jelenti, hogy maximálisan ki kell használni a termelés legfonto­sabb erőforrását: az ember fizikai és szellemi ké­pességeit. A teljes foglalkoztatás megvalósításában változást hoz, hogy az irányító szervek — az állami vállalatok és a szövetkezetek mellett — jobban fi­gyelembe veszik a második gazdaság lehetőségeit. A második gazdaság térnyerése egyebek közt azzal magyarázható, hogy ilyenképpen több mód nyílik a lakosság igényeinek kielégítésére, s a verseny ki­bontakozása feltehetően elősegíti az indokolatlan jö­vedelemkülönbségek felszámolását. □ □ □ A teljes foglalkoztatás természetesen nem való­sítható meg ingyen. A munkaerőmozgást kikénysze­rítő struktúraváltással kapcsolatban nem elég a propaganda, nem elég a meggyőzés. Az átképzés, az utaztatás pénzbe kerül. Ami a másik fő kérdést, a hatékony foglalkozta­tást illeti, ezzel kapcsolatban mindenkinek vannak rossz tapasztalatai. Ezek a következőkben foglalha­tók össze: nem egyenletes a terhelés, különböző jog­címeken gyakran elvonják a dolgozókat az alapte­vékenységtől. Továbbá: a munkahelyek átszerve­zésekor, az ösztönzők kialakításakor nem mindig és nem mindenütt veszik tekintetbe az emberek egyé­niségét, a dolgozók érdekelt. A Magyar Villamos Művek Tröszt fogyasztásmé­rő terhelési görbéi szerint a hét különböző napjain rendkívül eltérő a munka intenzitása és hatékony­sága. Különösen hétfőn és a szabad szombat előtti pénteken kúsznak alacsonyan a görbék. Nem törés­mentesek a műszakváltások sem. n □ □ Az ötnapos munkahétre való áttérés is indokolt-, tá teszi, hogy a vállalatok és szövetkezetek, illetve maguk az emberek — mindenki a maga posztján — az eddiginél jobban gazdálkodjanak, a termelés legfontosabb erőforrásával. A heti munkaidő csök­kentése néhány területen már az idén, július l*én megkezdődik. Az ötnapos munkahét célja a pihenő-' idő növelése, az életkörülmények javítása. Ez azon­ban semmiképpen sem valósítható meg olyan áron, hogy a muftkaidő-rövidítés miatt csökken a gazdál­kodó szervezetek teljesítménye, romlik a termékek és a szolgáltatások minősége, és a termelési koope­ráció, netán csökken a dolgozók keresete. Vagyis a rövidebb munkaidőnek termelékenységnövekedés­sel kell együtt járnia, s ez — miután új beruházá­sokra csak gyéren lesz lehetőség — egyúttal a bel­ső tartalékok feltárását, a szervezettség színvona­lának javítását is igényli. M. P. Jugoszláv Renault A Novo Mesto-i IMV autógyár­ban, Szlovénia nagyüzemében nagyarányú rekonstrukciós és kor­szerűsítési programot hajtottak idegre. A cél, hogy a francia Re­nault Autógyárral kötött szerző­désnek megfelelhessenek: a jövő­ben ugyanis ez a jugoszláv autó­gyár lesz az egyedüli gyártója és szállítója a Renault—4 gépkocsi­nak. A tervek szerint a kibővített termelési kapacitás lehetővé teszi 150 ezer Renault—4 és 50 000 ka­ravánjármű — lakókocsi — előál­lítását. (BU DAPRESS—TANJUC) A BÍRÓSÁG ÍTÉLETEIBŐL: Késedelmes gépjavításért kártérítés Kereskedelmi és gazdálkodó szerveknek, szolgáltatásokkal foglalko­zó vállalatoknak mindenkeppen komoly tanulságokkal szolgál az az ügy, amely a közelmúltban ítélettel fejeződött be a Kecskeméti Me­gyei Bíróságon. A felperes a Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gaz­daság, az alperes pedig a Rács-Kiskun megyei AGROKER Vállalat volt. A perbe menet közben belépett az AGROTRÖSZT is. SZAKMÁR — HOMOKMÉGY Jegyzetsorok két zárszámadó közgyűlésről Felelősségteljes tanácskozásokon összegezik elmúlt évi gazdálkodási eredményeiket a megyében működő mezőgaz­dasági termelőszövetkezetek, szakszövetkezetek. Egyben dön­tenek a soron következő tervidőszak feladatairól, közös ten­nivalóikról is. Hozzáértés, reális megítélés, demokratikus légkör jellemzi a lakosság e fontos fórumait. A mérleg kedvező, hiszen a közös gazdaságok túlnyomó többsége tudott javítani elmúlt évi eredményein. E megállapítások vonatkoznak arra a két termelőszövetkezeti közösségre is, ahol e sorok írója is tanú­ja volt az eredmények számbavételének. Igazodva a körülményekhez Farkas Lajos, a szakmán Pető­fi Tsz elnöke rövid visszaemléke­zéssel kezdte a vezetőség beszá­molóját. Felidézte a húsz évvel azelőtti időt, amikor is megala­kult a közös gazdaság. A mintegy háromszáz alapító közül már csak huszonegynéhányan dolgoznak. A mostani tagság életkori átlaga vi­szont figyelmet érdemel, ugyanis mindössze harmincnégy év. Az elnöki referátumból egyér­telműen kiderül, hogy eredményes gazdasági évet hagytak maguk mögött. Bizonyosság rá a 150 mil­liós ánbevétel, a 12 milliós tisz­ta nyereség. Az átlagosan 14 aranykoronás területen gazdál­kodó szövetkezetben joggal sorol­ták a jövedelmező ágazatok közé a kukoricát, a pecsenyecsirkét és a 240 hektár vízfelülettel rendel­kező halászatot. Talán a jó ízű sziki pontyból a megyeszékhely üzleteibe is több jut az idén. A háztáji gazdaságokból 45 milliót forgalmaztak, ami ugyancsak fi­gyelemre méltó eredmény. Ellenőrzések, munkafegyelem. Az egész téma kritikus és egy­ben önvizsgáló minősítést kapott. Az elmúlt évben tíznél is több meevei és járási szerv ellenőrei. revizorai jártak a. termelőszövet­kezetben. Gyakran napokig, sőt hetekig vizsgálták a gazdálkodás menetét, a szövetkezet belső éle­tét. Az elnök nem csak udvari­asságból mondott köszönetét mind­ezért. A külső szemlélőben ennek ellenére felmerül, hogy vajon ezek a gyakori ellenőrzések elég­gé hatékonyak-e? A közgyűlésen felszólaló ellen­őrző és döntőbizottsági elnökök is ebben a felfogásban tájékoz­tatták a tagságot. A felsorakozta­tott példák is egyértelműd- jel­zik, hogy a külső szervek által végzett ellenőrzések akkor lesz­nek még hatékonyabbak és talán gyakoriságuk is csökkenhet, ha a belső ellenőrzési rendszer, az önkontroll jobb lesz. Szóvá tették a munkafegyelemmel kapcsolatos gondokat. így például azt, hogy az elmúlt gazdasági évben 11 ezer volt a táppénzes napok száma. A gátló jelenségek megszüntetésé­re is szavaztak a jelenlevők, ami­kor a jelentések, beszámolók sor­sáról döntöttek. Minősítések. Az elnöki beszámoló zárótételeként a jelenlevők tájé­koztatást kaptak arról, hogy a bizalmunkból lett szövetkezeti vezetők hogyan dolgoznak, meny­nyire részesei a közösség ered­ményeinek. A szakmai munka el­bírálása mellett, emberi maga­tartásuk, közéleti, politikai tevé­kenységük is mérlegre került. Vén Ferenc elnökhelyettes, . Csa­nádi István főágazatvezető, Iván Andrásné főkönyvelő és még jó nóhányan, akik az irányító appa-. rátushoz tartoznak, összességében kedvező megítélést kaptak. Még a kritikusabb, bátorító megálla­pítások ellenére Is. A szakmári Petőfi Tsz-iben második éve foly­tatják e követésre érdemes gya­korlatot. A tagság nevében és egyetértésével, mindannyiuk- oku­lására és hasznára. Megduplázott eredmények Homokmégyen a művelődési otthon volt a színhelye az Arany­kalász Termelőszövetkezet köz­gyűlésének. Nem túlzó a megál­lapítás: szinte az egész falu ott volt. Még a legkisebbek is, a he­lyi úttörőcsapat képviselői, akik rövid műsorral és köszönő sza­vakkal méltatták a közös gazda­ságtól kapott támogatást. Vendégek, vélemények. A kör­nyező települések termelőszövet­kezeti vezetőin kívül jelen van az Aranykalász Tsz, nyugdíjas elnö­ke, Papp Ferenc is. Elsők között gratulál a tagságnak a jó ered­ményekhez és a vezetőség munká­járól szólva sem fukarkodik az elismerő szavakkal. Lelkes taps köszönti. Farkas Lajos a szakmári Pe­tőfi Tsz elnöke, öregcsertő, Ho­mokmégy, Szakmár közös gazda­ságainak együttműködéséről be­szélt. Konkrét javaslatokat, le­hetőségeket említett, hivatkozva a nagyjából azonos körülményekre, az egymás segítéséből fakadó erőre. A helyi tanács elnökétől, Mar- kella Károlytól senki sem Veszi rossz néven, hogy nem a szövet­kezet eredményeiről beszél. Há­romszáznál többen vannak a te­remben, s ez ritka jó alkalom szó- bahozni a legidőszerűbb község­politikai feladatokat, a lakosság ellátásával, művelődésével ösz- szefüggő kérdéseket. A felszóla­lás még egyértelműbbé tette a tanács és a tsz közös szerepét, feladatát a faluközösség érdeké­ben végzett tevékenységben. Gazdasági eredmények, feladatok. Marosi Károly termelőszövetkeze­ti elnök könnyű helyzetben van, amikor a közgyűlésen elnöklő Györki István párttitkár felkéri a vezetőség beszámolójának is­mertetésére. Ugyanis a tagság már a legfontosabb eredményeket is­meri. Tudják például, hogy a jö­vedelmet leginkább gyarapító nö­vényféleségek közül a búza és az őszi árpa kiemelkedik. A hektá­ronkénti 50 mázsán felüli átlag­termés Homokmégyen rekordnak számít. Az állattenyésztés legtöb­bet produkáló ágazatai pedig a szarvasmarha és a juhászat. * A soron következő időszakban éppen a juhászat kap majd meg­különböztetett figyelmet. Az idő­sebb szövetkezeti gazdák szívesen támogatják a vezetőséget abban a törekvésben, hogy a VI. ötéves tervciklusban az állattenyésztés tovább fejlődjön. Mint mondják, a homokmégyi emberek mindig szerették az állattartást. Szívük és tapasztalatuk van hozzá. A kiváló gabonatermésen kívül még egy rekordot mondhat ma­gáénak a szövetkezet. A múlt évi tiszta nyereségük meghaladta a 10 milliót. Ez pontosan a duplá­ja az 1979. évinek. A közgyűlés végén a kitünte­tések, jutalmak átadását követő kézfogásokban, a nyugdíjasok­tól történt elköszönés pillanatai­ban, de az esti órákig tartó vi­dám, közös szórakozás mozzana­taiban is jelen volt a közös el­határozás: az eredményeket tar­tani kell. Szabó Attila Az ügy előzményeihez tartozik, hogy az erdőgazdaság 1979 no­vemberében hat darab erőgépet vásárolt, amelyekre 12 hónapos garanciát vállalt az AGROKER. legfeljebb azonban 1500 üzemórát. Vállalta, hogy a gépek meghibá­sodása esetén — az említett kere­teken belül — a hiba felülvizsgá­latát a bejelentéstől számított há­lom napon belül megkezdi, és azt legkésőbb nyolc napon belül be­fejezi. Nos, a megvásárolt erőgépek az üzemeltetés során''egymás után elromlottak, üzemképtelenné vál­tak. Az erdőgazdaság 1980. július 2-án kelt levelében felszólította az eladót, hogy a gépek javítá­sának késedelme miatt keletkezett kárt fizesse meg. Ezt a felszólítást azonban az AGROKER elutasítot­ta, viszont a gépek javítását sem fejezte be. Erre az erdőgazdaság — érdekmúlásrá hivatkozva — olyan tartalmú levelet intézett az AGROKER-hez, hogy az adás­vételi szerződéstől eláll. Ugyanakkor a felperes gazda­ság bírósághoz fordult, és kérte, kötelezzék a gépellátó vállalatot a gépek éllenértékének — több. mint nyolcmillió forintnak — és az összeg évi 15 százalékos kama­tának visszafizetésére, valamint 667 ezer forint meghiúsulási köt­bér, továbbá 783 ezer forint kár­térítés (arra az időre, amíg a gé­peket nem tudta, használni) — amely összeget később majdnem másfél millióra emelte — meg­fizetésére. Az alperesként szereplő AGRO- KFR a kereset elutasítását kérte. Vitatta a szerződéstől történő el­állás joghatályosságát, előadta, hogy a hibákról csak a július 2-án kelt levélből értesült, Hivat­kozott arra is, hogy a garanciális javításra a Lajosmizsei AGRO- SZER Közös Vállalattal szerző­dött, és az erőgépek új típusúak, más tulajdonságokkal rendelkez­nek, mint amire a gépek kezelőit kioktatták, s a hibák létrejötté­ben a szakszerűtlen . kezelés is közrehatott. Sajnos, az AGROSZER Válla­lat képviselője a szabályszerű idé­zés ellenére sem jelent meg a tárgyaláson, viszont — mint em­lítettük — perbe lépett az AGRO­TRÖSZT, amelynek képviselője többek között elmondotta, hogy az alkatrészekről a granciális ja- , vitásokat végző vállalatnak kell gondoskodnia, méghozzá olyan formában, hogy a szükséges al­katrészeket három hónappal ko­rábban igényelje. Ehhez viszont arra lett volna szükség, hogy á felperes — az erdőgazdaság — jelezze a hibákat, de a perben csupán július 2-i dátum található, noha a gépek hamarabb meghi- basodtak. Az alperesként szereplő AGROKER legalábbis csak ekkor* ét lesült a hibákról. A bíróság végül is úgy döntött, hogy — egyetértve az ügyészi in­dítvánnyal — nem kötelezi a vé­telár visszafizetésére az alperesi,, mert a szóbanforgó gépek megfe­lelő kijavítás után rendeltetéssze­rű használatra alkalmasak. Ugyanakkor kötelezte az alperest, hogy fizessen meg az erdőgazda­ságnak 603 ezer forintot. éS an­nak 1980. február 15-től számított évi 15 százalékos kamatát — kár­térítés címén. Az ilyen összegű kár azáltal érte az erdőgazdasá­got, hogy a nagy értékű gépeket a meghibásodás és a késedelmes javítás miatt használni nem tud­ta. Kötelezte a bíróság arra is az alperes vállalatot, hogy az erő­gépeket. 1981. február 15-ig javít­sa meg (a szerk. megjegyzése: ez n javítás megtörtént, ám a ko- , rabban megjavított két. erőgép újra használhatatlanná vált). Ugvanakkoi' kötelezte a peres fe­leket. arra, hogy a rájuk eső el­járási illetéket viseljék.. ítéletének indoklásában meg­jegyzi a bíróság többek között, hogy nem volt vitás: a meghibá­sodott erőgépek kijavítására csak a vállalt határidőt követően, ese­tenként több hetes késedelemmel került sor. Az ide vonatkozó ren­delet szerint pedig „aki a szerző­dést megszegi, kötbér és kártérí­tési felelősséggel tartozik, kivéve, ha bizonyítja, hogy a szerződés teljesítése érdekében úgy járt el, ahogy az gazdálkodó szervezettől az adott helyzetben általában el­várható". Az alperes — hangzik az ítélet indoklása — indokolat­lanul hivatkozott arra, hogy az erőgépek meghibásodását a vevő- szolgálatot ellátó vállalaton kívül neki — mármint az AGROKER- nek — is be kellett volna jelen­tenie. Ilyen kötelezettséget a jót­állási feltételek nem tartalmaz­nak. Az ítélet még nem jogerős. G. S.

Next

/
Thumbnails
Contents