Petőfi Népe, 1981. február (36. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-28 / 50. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1981. február SS. Nemcsak paprikát szárítanak • A vöröshagyma-szárítás sok embernek ad munkát. (Tóth Sándor felvételei) • Lenn: szállítószalagon jut a szárítóberendezés szalagjára a nyers vöröshagymaszelet. A szabad- szállási Lenin Termelőszövetkezetben 1976 óta dolgozik a 42 millió forint költséggel létrehozott szárító. A közös gazdaságban 250 hektáron terunesztett fű- szerpaprikának 80 százalékát helyben dolgozzák fel. A kampány szeptember elejétől decemberig tart. Korábban januártól szeptemberig kihasználatlanul állt az üzem. Tavaly viszont levélzöldek, petrezselyem és zeller tartósításával is foglalkoztak. Az ősz- _ szesen 90 tonna készterméket a HUNGAROFRUCT Külkereskedelmi Vállalaton keresztül az NSZK-ba és Hollandiába szállították. Kísérletképpen vetettek 10 hektár parajt is. A begyűjtött leveleket megsZárítotlák, és jó áron értékesítették a piacon. A levélzöldek mellett az idén vöröshagyma-szárítással is foglalkoznak a szabadszállásiak. Száz vagon makói hagyma feldolgozása 'nem kis feladat. A tisztított vöröshagymát szeletelik, majd szárítják. így most már nemcsak a paprikaszezonban dolgoznak a gépek. Jit * 's_ t ^ \ ;í £ jt : •:$ s • «ft! :: Mozgásban a munkaerő A munkaerő-gazdálkodást egy sor olyan módosulás jellemzi, amelyet a fejlődés mérsékeltebb üteme, a termékszerkezet-váltás, illetve az ezzel összefüggő munkaerőmozgás idézett elő. Ezek a változások már 1976—80. között megkezdődtek, s abban nyilvánultak meg, hogy a munkaerő-állomány több évtizedes gyarapodása után megkezdődött a keresők létszámának apadása. Az új jelenségek közé tartozik, hogy míg a korábban dinamikusan növekvő ipari, építőipari létszám mérséklődni kezdett, „fordult a kerék” a mezőgazdaságban is — az agrárdolgozók száma növekedésnek indult. Ugyancsak a változások listájára írandó, hogy a vállalatok munkaerő-kereslete csökkent. □ □ □ A számítások szerint az elkövetkező öt évben a munkaképes korú lakosság mintegy 50 ezer fővel csökken. Kisebb lesz a nyugdíjas munkavállalók tábora is. A keresők létszámának ilyen mértékű apadását nem ellensúlyozzák a gyesről visszatérő nők. Mindezek alapján az iparban és az építőiparban foglalkoztatottak száma 5 év múlva a mostaninál 120—150 ezerrel lesz kevesebb; várható viszont, hogy a szállításban, a hírközlésben, az egészségügyiben és a szolgáltatásokban nő a létszám. A következő fél évtizedben a munkaerő kereslete és kínálata megközelíti az egyensúlyi állapotot. Ez azonban nem azt jelenti, hogy ezután bárki bárhol elhelyezkedhet. A gazdaság új követelményei és a foglalkoztatáspolitika feltételeinek megváltozása időszerűvé tette a munkagazdaság újraértékelését — hangsúlyozták a február közepén tartott III. munkagazdasági konferencián. A VI. ötéves tervidőszak egyik központi feladata várhatóan a teljes és hatékony foglalkoztatás egyidejű megvalósítása. A gazdasági fejlődés jellegéből adódóan a korábbinál több társadalmi és egyéni konfliktus feloldására, enyhítésére lesz szükség. Az említett tanácskozáson a munkaügyi. miniszter leszögezte: a két követelmény egyidejű teljesülése egyúttal kifejezi a munkához való jog és az ezzel járó kötelezettség egységét is. □ □ □ A teljes foglalkoztatás emellett azt is jelenti, hogy maximálisan ki kell használni a termelés legfontosabb erőforrását: az ember fizikai és szellemi képességeit. A teljes foglalkoztatás megvalósításában változást hoz, hogy az irányító szervek — az állami vállalatok és a szövetkezetek mellett — jobban figyelembe veszik a második gazdaság lehetőségeit. A második gazdaság térnyerése egyebek közt azzal magyarázható, hogy ilyenképpen több mód nyílik a lakosság igényeinek kielégítésére, s a verseny kibontakozása feltehetően elősegíti az indokolatlan jövedelemkülönbségek felszámolását. □ □ □ A teljes foglalkoztatás természetesen nem valósítható meg ingyen. A munkaerőmozgást kikényszerítő struktúraváltással kapcsolatban nem elég a propaganda, nem elég a meggyőzés. Az átképzés, az utaztatás pénzbe kerül. Ami a másik fő kérdést, a hatékony foglalkoztatást illeti, ezzel kapcsolatban mindenkinek vannak rossz tapasztalatai. Ezek a következőkben foglalhatók össze: nem egyenletes a terhelés, különböző jogcímeken gyakran elvonják a dolgozókat az alaptevékenységtől. Továbbá: a munkahelyek átszervezésekor, az ösztönzők kialakításakor nem mindig és nem mindenütt veszik tekintetbe az emberek egyéniségét, a dolgozók érdekelt. A Magyar Villamos Művek Tröszt fogyasztásmérő terhelési görbéi szerint a hét különböző napjain rendkívül eltérő a munka intenzitása és hatékonysága. Különösen hétfőn és a szabad szombat előtti pénteken kúsznak alacsonyan a görbék. Nem törésmentesek a műszakváltások sem. n □ □ Az ötnapos munkahétre való áttérés is indokolt-, tá teszi, hogy a vállalatok és szövetkezetek, illetve maguk az emberek — mindenki a maga posztján — az eddiginél jobban gazdálkodjanak, a termelés legfontosabb erőforrásával. A heti munkaidő csökkentése néhány területen már az idén, július l*én megkezdődik. Az ötnapos munkahét célja a pihenő-' idő növelése, az életkörülmények javítása. Ez azonban semmiképpen sem valósítható meg olyan áron, hogy a muftkaidő-rövidítés miatt csökken a gazdálkodó szervezetek teljesítménye, romlik a termékek és a szolgáltatások minősége, és a termelési kooperáció, netán csökken a dolgozók keresete. Vagyis a rövidebb munkaidőnek termelékenységnövekedéssel kell együtt járnia, s ez — miután új beruházásokra csak gyéren lesz lehetőség — egyúttal a belső tartalékok feltárását, a szervezettség színvonalának javítását is igényli. M. P. Jugoszláv Renault A Novo Mesto-i IMV autógyárban, Szlovénia nagyüzemében nagyarányú rekonstrukciós és korszerűsítési programot hajtottak idegre. A cél, hogy a francia Renault Autógyárral kötött szerződésnek megfelelhessenek: a jövőben ugyanis ez a jugoszláv autógyár lesz az egyedüli gyártója és szállítója a Renault—4 gépkocsinak. A tervek szerint a kibővített termelési kapacitás lehetővé teszi 150 ezer Renault—4 és 50 000 karavánjármű — lakókocsi — előállítását. (BU DAPRESS—TANJUC) A BÍRÓSÁG ÍTÉLETEIBŐL: Késedelmes gépjavításért kártérítés Kereskedelmi és gazdálkodó szerveknek, szolgáltatásokkal foglalkozó vállalatoknak mindenkeppen komoly tanulságokkal szolgál az az ügy, amely a közelmúltban ítélettel fejeződött be a Kecskeméti Megyei Bíróságon. A felperes a Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság, az alperes pedig a Rács-Kiskun megyei AGROKER Vállalat volt. A perbe menet közben belépett az AGROTRÖSZT is. SZAKMÁR — HOMOKMÉGY Jegyzetsorok két zárszámadó közgyűlésről Felelősségteljes tanácskozásokon összegezik elmúlt évi gazdálkodási eredményeiket a megyében működő mezőgazdasági termelőszövetkezetek, szakszövetkezetek. Egyben döntenek a soron következő tervidőszak feladatairól, közös tennivalóikról is. Hozzáértés, reális megítélés, demokratikus légkör jellemzi a lakosság e fontos fórumait. A mérleg kedvező, hiszen a közös gazdaságok túlnyomó többsége tudott javítani elmúlt évi eredményein. E megállapítások vonatkoznak arra a két termelőszövetkezeti közösségre is, ahol e sorok írója is tanúja volt az eredmények számbavételének. Igazodva a körülményekhez Farkas Lajos, a szakmán Petőfi Tsz elnöke rövid visszaemlékezéssel kezdte a vezetőség beszámolóját. Felidézte a húsz évvel azelőtti időt, amikor is megalakult a közös gazdaság. A mintegy háromszáz alapító közül már csak huszonegynéhányan dolgoznak. A mostani tagság életkori átlaga viszont figyelmet érdemel, ugyanis mindössze harmincnégy év. Az elnöki referátumból egyértelműen kiderül, hogy eredményes gazdasági évet hagytak maguk mögött. Bizonyosság rá a 150 milliós ánbevétel, a 12 milliós tiszta nyereség. Az átlagosan 14 aranykoronás területen gazdálkodó szövetkezetben joggal sorolták a jövedelmező ágazatok közé a kukoricát, a pecsenyecsirkét és a 240 hektár vízfelülettel rendelkező halászatot. Talán a jó ízű sziki pontyból a megyeszékhely üzleteibe is több jut az idén. A háztáji gazdaságokból 45 milliót forgalmaztak, ami ugyancsak figyelemre méltó eredmény. Ellenőrzések, munkafegyelem. Az egész téma kritikus és egyben önvizsgáló minősítést kapott. Az elmúlt évben tíznél is több meevei és járási szerv ellenőrei. revizorai jártak a. termelőszövetkezetben. Gyakran napokig, sőt hetekig vizsgálták a gazdálkodás menetét, a szövetkezet belső életét. Az elnök nem csak udvariasságból mondott köszönetét mindezért. A külső szemlélőben ennek ellenére felmerül, hogy vajon ezek a gyakori ellenőrzések eléggé hatékonyak-e? A közgyűlésen felszólaló ellenőrző és döntőbizottsági elnökök is ebben a felfogásban tájékoztatták a tagságot. A felsorakoztatott példák is egyértelműd- jelzik, hogy a külső szervek által végzett ellenőrzések akkor lesznek még hatékonyabbak és talán gyakoriságuk is csökkenhet, ha a belső ellenőrzési rendszer, az önkontroll jobb lesz. Szóvá tették a munkafegyelemmel kapcsolatos gondokat. így például azt, hogy az elmúlt gazdasági évben 11 ezer volt a táppénzes napok száma. A gátló jelenségek megszüntetésére is szavaztak a jelenlevők, amikor a jelentések, beszámolók sorsáról döntöttek. Minősítések. Az elnöki beszámoló zárótételeként a jelenlevők tájékoztatást kaptak arról, hogy a bizalmunkból lett szövetkezeti vezetők hogyan dolgoznak, menynyire részesei a közösség eredményeinek. A szakmai munka elbírálása mellett, emberi magatartásuk, közéleti, politikai tevékenységük is mérlegre került. Vén Ferenc elnökhelyettes, . Csanádi István főágazatvezető, Iván Andrásné főkönyvelő és még jó nóhányan, akik az irányító appa-. rátushoz tartoznak, összességében kedvező megítélést kaptak. Még a kritikusabb, bátorító megállapítások ellenére Is. A szakmári Petőfi Tsz-iben második éve folytatják e követésre érdemes gyakorlatot. A tagság nevében és egyetértésével, mindannyiuk- okulására és hasznára. Megduplázott eredmények Homokmégyen a művelődési otthon volt a színhelye az Aranykalász Termelőszövetkezet közgyűlésének. Nem túlzó a megállapítás: szinte az egész falu ott volt. Még a legkisebbek is, a helyi úttörőcsapat képviselői, akik rövid műsorral és köszönő szavakkal méltatták a közös gazdaságtól kapott támogatást. Vendégek, vélemények. A környező települések termelőszövetkezeti vezetőin kívül jelen van az Aranykalász Tsz, nyugdíjas elnöke, Papp Ferenc is. Elsők között gratulál a tagságnak a jó eredményekhez és a vezetőség munkájáról szólva sem fukarkodik az elismerő szavakkal. Lelkes taps köszönti. Farkas Lajos a szakmári Petőfi Tsz elnöke, öregcsertő, Homokmégy, Szakmár közös gazdaságainak együttműködéséről beszélt. Konkrét javaslatokat, lehetőségeket említett, hivatkozva a nagyjából azonos körülményekre, az egymás segítéséből fakadó erőre. A helyi tanács elnökétől, Mar- kella Károlytól senki sem Veszi rossz néven, hogy nem a szövetkezet eredményeiről beszél. Háromszáznál többen vannak a teremben, s ez ritka jó alkalom szó- bahozni a legidőszerűbb községpolitikai feladatokat, a lakosság ellátásával, művelődésével ösz- szefüggő kérdéseket. A felszólalás még egyértelműbbé tette a tanács és a tsz közös szerepét, feladatát a faluközösség érdekében végzett tevékenységben. Gazdasági eredmények, feladatok. Marosi Károly termelőszövetkezeti elnök könnyű helyzetben van, amikor a közgyűlésen elnöklő Györki István párttitkár felkéri a vezetőség beszámolójának ismertetésére. Ugyanis a tagság már a legfontosabb eredményeket ismeri. Tudják például, hogy a jövedelmet leginkább gyarapító növényféleségek közül a búza és az őszi árpa kiemelkedik. A hektáronkénti 50 mázsán felüli átlagtermés Homokmégyen rekordnak számít. Az állattenyésztés legtöbbet produkáló ágazatai pedig a szarvasmarha és a juhászat. * A soron következő időszakban éppen a juhászat kap majd megkülönböztetett figyelmet. Az idősebb szövetkezeti gazdák szívesen támogatják a vezetőséget abban a törekvésben, hogy a VI. ötéves tervciklusban az állattenyésztés tovább fejlődjön. Mint mondják, a homokmégyi emberek mindig szerették az állattartást. Szívük és tapasztalatuk van hozzá. A kiváló gabonatermésen kívül még egy rekordot mondhat magáénak a szövetkezet. A múlt évi tiszta nyereségük meghaladta a 10 milliót. Ez pontosan a duplája az 1979. évinek. A közgyűlés végén a kitüntetések, jutalmak átadását követő kézfogásokban, a nyugdíjasoktól történt elköszönés pillanataiban, de az esti órákig tartó vidám, közös szórakozás mozzanataiban is jelen volt a közös elhatározás: az eredményeket tartani kell. Szabó Attila Az ügy előzményeihez tartozik, hogy az erdőgazdaság 1979 novemberében hat darab erőgépet vásárolt, amelyekre 12 hónapos garanciát vállalt az AGROKER. legfeljebb azonban 1500 üzemórát. Vállalta, hogy a gépek meghibásodása esetén — az említett kereteken belül — a hiba felülvizsgálatát a bejelentéstől számított hálom napon belül megkezdi, és azt legkésőbb nyolc napon belül befejezi. Nos, a megvásárolt erőgépek az üzemeltetés során''egymás után elromlottak, üzemképtelenné váltak. Az erdőgazdaság 1980. július 2-án kelt levelében felszólította az eladót, hogy a gépek javításának késedelme miatt keletkezett kárt fizesse meg. Ezt a felszólítást azonban az AGROKER elutasította, viszont a gépek javítását sem fejezte be. Erre az erdőgazdaság — érdekmúlásrá hivatkozva — olyan tartalmú levelet intézett az AGROKER-hez, hogy az adásvételi szerződéstől eláll. Ugyanakkor a felperes gazdaság bírósághoz fordult, és kérte, kötelezzék a gépellátó vállalatot a gépek éllenértékének — több. mint nyolcmillió forintnak — és az összeg évi 15 százalékos kamatának visszafizetésére, valamint 667 ezer forint meghiúsulási kötbér, továbbá 783 ezer forint kártérítés (arra az időre, amíg a gépeket nem tudta, használni) — amely összeget később majdnem másfél millióra emelte — megfizetésére. Az alperesként szereplő AGRO- KFR a kereset elutasítását kérte. Vitatta a szerződéstől történő elállás joghatályosságát, előadta, hogy a hibákról csak a július 2-án kelt levélből értesült, Hivatkozott arra is, hogy a garanciális javításra a Lajosmizsei AGRO- SZER Közös Vállalattal szerződött, és az erőgépek új típusúak, más tulajdonságokkal rendelkeznek, mint amire a gépek kezelőit kioktatták, s a hibák létrejöttében a szakszerűtlen . kezelés is közrehatott. Sajnos, az AGROSZER Vállalat képviselője a szabályszerű idézés ellenére sem jelent meg a tárgyaláson, viszont — mint említettük — perbe lépett az AGROTRÖSZT, amelynek képviselője többek között elmondotta, hogy az alkatrészekről a granciális ja- , vitásokat végző vállalatnak kell gondoskodnia, méghozzá olyan formában, hogy a szükséges alkatrészeket három hónappal korábban igényelje. Ehhez viszont arra lett volna szükség, hogy á felperes — az erdőgazdaság — jelezze a hibákat, de a perben csupán július 2-i dátum található, noha a gépek hamarabb meghi- basodtak. Az alperesként szereplő AGROKER legalábbis csak ekkor* ét lesült a hibákról. A bíróság végül is úgy döntött, hogy — egyetértve az ügyészi indítvánnyal — nem kötelezi a vételár visszafizetésére az alperesi,, mert a szóbanforgó gépek megfelelő kijavítás után rendeltetésszerű használatra alkalmasak. Ugyanakkor kötelezte az alperest, hogy fizessen meg az erdőgazdaságnak 603 ezer forintot. éS annak 1980. február 15-től számított évi 15 százalékos kamatát — kártérítés címén. Az ilyen összegű kár azáltal érte az erdőgazdaságot, hogy a nagy értékű gépeket a meghibásodás és a késedelmes javítás miatt használni nem tudta. Kötelezte a bíróság arra is az alperes vállalatot, hogy az erőgépeket. 1981. február 15-ig javítsa meg (a szerk. megjegyzése: ez n javítás megtörtént, ám a ko- , rabban megjavított két. erőgép újra használhatatlanná vált). Ugvanakkoi' kötelezte a peres feleket. arra, hogy a rájuk eső eljárási illetéket viseljék.. ítéletének indoklásában megjegyzi a bíróság többek között, hogy nem volt vitás: a meghibásodott erőgépek kijavítására csak a vállalt határidőt követően, esetenként több hetes késedelemmel került sor. Az ide vonatkozó rendelet szerint pedig „aki a szerződést megszegi, kötbér és kártérítési felelősséggel tartozik, kivéve, ha bizonyítja, hogy a szerződés teljesítése érdekében úgy járt el, ahogy az gazdálkodó szervezettől az adott helyzetben általában elvárható". Az alperes — hangzik az ítélet indoklása — indokolatlanul hivatkozott arra, hogy az erőgépek meghibásodását a vevő- szolgálatot ellátó vállalaton kívül neki — mármint az AGROKER- nek — is be kellett volna jelentenie. Ilyen kötelezettséget a jótállási feltételek nem tartalmaznak. Az ítélet még nem jogerős. G. S.
