Petőfi Népe, 1981. február (36. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-24 / 46. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVI. évf. 46. szám Ára: 1,40 Ft 1981. február 24. kedd Koszorúzási ünnepség a Szovjet Hadsereg megalakulásának évfordulója alkalmából A Szovjet Hadsereg és Hadi­tengerészeti Flotta megalakulásá­nak 63. évfordulója alkalmából, hétfőn koszorúzási ünnepséget rendeztek a gellérthegyi Felsza­badulási Emlékműnél. Az emlékműnél a fegyveres erők tagjai álltak díszőrséget, a zenekar eljátszotta a szovjet és a magyar himnuszt. A Magyar Népköztársaság fegy­veres erői nevében Czinege La­jos hadseregtábornok, honvédel­mi miniszter, Horváth István bel­ügyminiszter, Borbély Sándor ve­zérőrnagy, a munkásőrség orszá­gos parancsnoka koszorúzott. A szovjet nagykövetség koszorúját Valerij Muszatov ideiglenes ügy­vivő, Ivan Zsukov, a nagykövetség egyesített pártszervezetének tit­kára és Anatolij Popov vezérőr­nagy, katonai és légügyi attasé helyezte el. Az ideiglenesen hazánkban ál­lomásozó szovjet déli hadsereg­csoport nevében Vladlen Ko- leszov altábornagy, Mihail Polja- kov altábornagy, Borisz Koroljkov vezérőrnagy, a déli hadseregcso­port katonai tanácsának tagjai helyeztek el koszorút. A Magyar Partizán Szövetség nevében Úszta Gyula altábornagy, a Magyar Partizán Szövetség fő­titkára', Nagy József és Herencsár Lajos1, a szövetség * választmá­nyának tagjai koszorúztak. Kecskeméten a Szovjet Hadsereg és Haditengerészeti Flotta meg­alakulásának 63. évfordulója al­kalmából a Szabadság téren' a megye fegyveres testületéinek ne­vében, a helyőrségparancsnokság, a rendőr-főkapitányság és a mun­kásőrség vezetői helyezték el a hősi emlékműnél a megemléke­zés koszorúit. Ij|f||lii§ KORÁBBAN ZÁRUL A TANÉV Versenyben a szakma kiváló tanulói Országos döntőre készülnek azok a fiatalok, akik megyei do­bogós helyeket szereztek meg a Szakma Kiváló Tanulója címért folyó versenyeken. Az idén hat- vanan jutattak tovább Bács-Kis- kunhól a mindent eldöntő elmé­leti és gyakorlati erőpróbákra# Az első iskolai fordulók után négyszázan maradtak versenyben az ipari és építőipari, kereskedel­mi és vendéglátóipari szakmák harmadéves képviselői közül. A megyei szintű találkozóknak ott­hont adó iskolák jól felkészültek a lebonyolításra. Minden feltétel adva volt a tantermekben és tan­műhelyekben, hogy ki-ki bizo­nyítsa képességeit a három—öt tagú értékelő bizottság előtt.1 A résztvevők a Művelődési Minisz­tériumból kapott központi felada­tokat oldották meg. A legtöbb első, második és harmadik helye­zést a kecskeméti 607-es és 623- as számú, a kiskunfélegyházi 608- as és a bajai 609-es számú szak­munkásképző intézetek könyvel­hették el maguknak. Egységes mérce után jutottak 'tehát tovább az arra érdemesek az országos döntőkre. Ezek közül Bács-Kiskunban rendezik meg a karosszéria-lakatos, gépjármű- villamossági műszerész és az au­tószerelő szakmák versenyeit március 11—13-án. A végső erőfel­mérésre a kecskeméti 607-es és 623-as, valamint a 650-es számú szabadszállási ipari szakmunkás­képző intézetek várják az indu­lókat. A többiek az ország más városaiba utaznak, hogy március 6-tól kezdve adjanak számot a tudásukról. A Szakma Kiváló Tanulója címért indított versenyek közvet­len haszna jelentkezik abban, hogy alaposabbá válik a szakmun­kásvizsgákra való' fölkészülés. Aki megfelelő eredményt ér el az országos döntőn, a tanév befe­jezése előtt, már március első felében megszerezheti a végzett­séget tanúsító bizonyítványt. Köz­vetve pedig a hozzáértőbb ipari, mezőgazdasági és építőipari mun­kákban, szolgáltatásokban, ka- matozódik majd az a fáradozás, amivel a magasabb követelmé­nyeknek szeretnének megfelelni a fiatalok. ,vV H. F. Megkezdődött Moszkvában a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXVI. kongresszusa szágok katonai-politikai védelmi szövetsége hűségesen szolgálja a békét. Minden szükségessel ren­delkezik ahhoz, hogy megbízha­tóan megvédelmezze a népek szo­cialista vívmányait. És mi min­dent megteszünk, hogy továbbra is így legyen! Elvtársak! Mi távol állunk at­tól, hogy a mai szocialista világ képét csupa ünnepi színekben ábrázoljuk. Előfordulnak orszá­gaink fejlődésében bonyodalmak is. A gazdaság intenzív fejleszté­sére, a nagyszabású szociális programok magvalósítására való áttérés, a kommunista tudat for­málása — nem megy végbe egy- csapásra. Idő és fáradhatatlan al­kotó útkeresés kell hozzá. És ter­mészetesen tanulnunk kell egy­mástól. A szocialista építés évei alatt a testvéri országok sokrétű pozi­tív tapasztalatokat szereztek a termelés szervezésében, az irá­nyításban, a népgazdasági prob­lémák megoldásában. Tudjuk, például, milyen hoz­záértően, szervezték meg a me­zőgazdasági termelőszövetkezetek és vállalatok munkáját Magyar- országon, milyen értékes tapasz­talatok vannak a termelés éssze­rűsítésében, az energia-, a nyers­anyag- és az anyagtakarékossá g területén az NDK-ban. Nem kevés az érdekes és érté­kes tapasztalat Csehszlovákia tár­sadalombiztosítási rendszerében. Bulgáriában és több más euró­pai szocialista országban az ag­ráripari kooperáció hasznos for­máit találták meg.” A szocialista integrációval fog­lalkozva az előadó megállapítot­ta, hogy az előző kongresszuson megszabott feladatok megvaló­sulásának eredményéként konk­rét tettekben öltenek testet a hosszú távú célprogramok, meg­gyorsul az integráció üteme. Mintegy 120 sokoldalú és több mint ezer kétoldalú egyezményt kötöttek meg. Befejezéséhez kö­zeledik a KGST-országok 1981— 1985-re szóló népgazdasági ter­veinek koordinálása. Jóllehet az utóbbi évek nem voltak a legkedvezőbbek több szocialista ország népgazdasága számára, a KGST-tagországok gazdasági növekedésének üteme az elmúlt 'évtizedben mégis két­szer gyorsabb volt, mint a fejlett tőkés országoké. A KGST-orszá­gok továbbra is a világ legdina­mikusabban fejlődő országcso­portját alkotják. A szónok felhívta a figyelmet annak fontosságára, hogy a Szov­jetunió és a szocialista országok között minden tekintetben köl­csönösen előnyösen alakuljanak a gazdasági kapcsolatok. Elmon­dotta, hogy a Szovjetunió az el­múlt öt év alatt a KGST-orszá­gokból 90 milliárd rubel értékű árut kapott, szállításainak érté­ke pedig elérte a 98 milliárd ru­belt. „Az együttműködésünk során felmerülő problémákat közösen oldjuk meg, mindegyik testvéri ország érdekei és a közös érde­kek összehangolásának útjait keressük. Ez vonatkozik például a kőolaj, a földgáz, valamint más olyan nyersanyagok és iparcikkek kedvezményes árának megálla­pítására, amelyeket a KGST-tag­országok egymásnak szállítanak. Előfordulnak különleges esetek is, amikor barátaink sürgős se­gítségre szorulnak. Így volt ez Vietnammal, amely 1979-ben Pe­king barbár agressziójának esett áldozatául.” „A Szovjetunió és a szocialista közösség más országai sürgősen élelmet, gyógyszert, építőanyagot küldtek, haditechnikát szállítot­tak. Így volt Kambodzsával is, (Folytatás a 2. oldalon.) Az MTI tudósítói jelentik Moszkvából: Hétfőn délelőtt Moszkvá­ban megnyílt a Szovjet­unió Kommunista Pártjának XXVI. kongresszusa. Az ün­nepélyes megnyitón, csak­nem ötezer választott kül­dött, száznál több külföldi küldöttség, nagyszámú meg­hívott vendég előtt a Kreml kongresszusi palotájában a központi bizottság megbízá­sából LeonyM Brezsnyev, a KB főtitkára mondott meg­nyitót. Hosszan tartó, lelkes taps-' sál fogadták a kongresszusi küldöttek az elnöki emelvé­nyen helyet foglaló szovjet vezetőket, a párt politikai bizottságának tagjait és pót­tagjait, a központi bizottság titkárait és számos külföldi küldöttség vezetőjét, köztük Kádár Jánost, az MSZMP Központi Bizottságának első titkárát is. Jelen volt az ülésen Gáspár Sán­dor, a Szakszervezeti Világszövetség elnöke, a SZOT főtitkára, aki az SZKP KB meghí­vására vesz részt a kongresszuson. Leonyid Brezsnyev bejelentette: a kong­resszusra 5002 küldöttet választottak meg. A megnyitó ülésen 4994 küldött volt jelen. Ezután a hétfő délelőtti ülésen elnöklő Mihail Szuszlov, az SZKP KB Politikai Bi­zottságának tagja, a Központi Bizottság tit­kára köszöntötte a jelenlevőket. Elmondotta, hogy a kongresszuson 123 kommunista és munkáspárt, haladó párt küldöttsége van je­len 109 országból. Ezután megemlékezett a szovjet és a nemzetközi kommunista és mun­kásmozgalomnak az SZKP XXV. kongresz- szusa óta elhunyt nagy személyiségeiről. Ja­vaslatára a jelenlevők egyperces néma felál­lással juttatták kifejezésre tiszteletüket a nagy munkásmozgalmi vezetők emléke iránt. A megnyitó után a vezető testületek meg­választásával, a napirend elfogadásával a kongresszus megkezdte munkáját. A napi­rend első pontjaként Leonyid Brezsnyev ter­jesztette be a központi bizottság beszámoló­ját a XXVI. kongresszusnak. Kongresszusi előadói beszédé­ben Leonyid Brezsnyev elöljáró­ban 'megállapította, hogy az ed­dig megtett út eredményes volt, sikeresen oldották meg az előző pártkongresszuson kitűzött fel­adatokat. A tizedik ötéves terv eredményeként a Szovjetunió gaz­daságilag gyarapodott, termelési és tudományos-technikai poten­ciálja növekedett, és védelmi ké­pessége megszilárdult. Jelentős esemény volt a Szovjetunió új alkotmányának elfogadása. Ez az alkotmány magasabb rendű sza­kaszt nyitott meg a szocialista demokrácia fejlődésében.' Az SZKP KB főtitkára rámu­tatott, hogy nemzetközi vonatko­zásban a beszámolási időszak 'bonyolult és viharos volt. „Min­denekelőtt a világpolitika két irányzatának intenzív harca jel­lemezte. Egyfelől: a fegyverkezé­si hajsza megfékezésének, a béke és az enyhülés megszilárditásá- nak, a népek szuverén, jogai és szabadsága védelmének irányvo­nala. Másfelől: az enyhülés alá- ásását, a fegyverkezési hajsza fokozását célzó irányvonal, a fe­nyegetőzésnek és a más népek ügyeibe való beavatkozásnak, a felszabadító harc elfojtásának po­litikája. Ezekben az években tovább nö­vekedett a Szovjetuniónak és a szocialista közösség többi orszá­gának ereje, aktivitása és tekin­télye.” Leonyid Brezsnyev kitért a népek forradalmi harcában el­ért győzelmekre, és rámutatott, hogy leszűkült az imperialista uralom szférája a világban, kiéle­ződtek a tőkés világ ellentmon­dásai. Jelentősen növekedett az imperializmus agresszivitása. „Amikor a 80-as évek elején a nemzetközi látóhatáron sűrű­södtek a felhők, a Szovjetunió áll­hatatosan folytatta a harcot a há­borús veszély elhárításáért, az enyhülés megőrzéséért és elmé­lyítéséért, a gyakorlatban fej­lesztette a kölcsönösen előnyös együttműködést a világ országai­nak .többségével. Más békeszerető államokkal, a Nyugat reálisan gondolkodó kö­reivel együttesen folytattuk a harcot a beszámolási időszakban a fegyverkezési hajsza ellen. Ma teljesen nyilvánvaló: a Szovjetunió és szövetségesei most még inkább, mint valaha, a béke fő támaszai Földünkön. Egészben véve, elvtársak, a XXV. kongresszus óta eltelt idő­szak nem volt egyszerű, Nem ke­vés nehézség volt — mind az ország gazdasági fejlődésében, mind a nemzetközi helyzetben. Ennek ellenére a kitűzött célo­kat elértük. Ez ismételten a szo­cialista rendszer hatalmas lehe­tőségeit, a szovjet nép áldozat- készségét, lenini pártunk elvi os'ztálypol'itikájának helyességét bizonyítja.” A legfontosabb feladat a béke megvédése Az SZKP nemzetközi politiká­ját részletesen ismertetve, Leo­nyid Brezsnyev hangsúlyozta, hogy ma mindennél fontosabb kérdés a béke megőrzése, min­den ember legfőbb jogának, az élethez való jogának 'biztosítása. Az SZKP 'lankadatlan figyel­met szentelt a szocialista orszá­gokkal való barátság és együtt­működés megszilárdításának — folytatta. „Velük együtt építjük az új, szocialista világot, az államok kö-„ zötti kapcsolatoknak a történe­lemben eddig egyedülálló új tí­pusát, a valóban igazságos, egyen­jogú testvéri kapcsolatokat. Éppen ilyen szellemben alakul­nak kapcsolataink a szocialista közösség országaival: Bulgáriával, Csehszlovákiává]^. Kubával, La­osszal, Lengyelországgal, Ma­gyarországgal, Mongóliával, a Német Demokratikus Köztársa­sággal, Romániával, Vietnammal.” „A társadalmi-gazdasági fej­lődés, a nemzetközi politika vala­mennyi nagy 'horderejű problé­máját illetően megszilárdult elvi nézetazonosságunk. Ez a testvéri kommunista pártok állandó együttműködésének az eredmé­nye, a mi közös vívmányunk. Igen fontos, hogy pártjaink ve­zetőségei között mély, kölcsönös megértés, bizalom és egyetértés van”. Ebben az összefüggésben mél­tatta a legfelső .szintű 'baráti ta­lálkozókat a Krímben, a párt- és kormányküldöttségek cseréjét, a minden szinten megvalósuló együttműködést. Üj típusú államközi kapcsola­tok alakultaik ki a szocialista or­szágok között — mutatott rá. „A testvéri országok többségének al­kotmánya hangsúlyozza a Szov­jetunióval való barátság és együttműködés eszméjét. Ez nagy bizalom országunk iránt, és mi ugyanezzel válaszolunk. A Szov­jetunió új alkotmánya a szovjet külpolitika sarkkövének nyilvá­nítja a szocialista országokkal fennálló barátságot, együttműkö­dést és kölcsönös segítséget. Az elmúlt időszak meggyőzően megmutatta, hogy milyen befo­lyásos és jótékony szerepet ját­szik az európai és általában a nemzetközi ügyekben a Varsói Szerződés szervezetének és min­denekelőtt politikai tanácskozó testületének tevékenysége. Szer­ződésünk legfelsőbb politikai szerve, egyengetve az össz-euró- pai értekezlethez vezető utat, bukaresti, moszkvai és varsói ülésein egész sor új kezdeménye­zést tett, amelyek széles körű érdeklődést keltették az egész vi­lágon”. E kezdeményezések fő célja az enyhülés megvédése, az, hogy erőteljes ütemet, azaz új lendü­letet kapjon. A központi bizottság jelenti a kongresszusnak: a szocialista or­esze

Next

/
Thumbnails
Contents