Petőfi Népe, 1981. február (36. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-22 / 45. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1981. február 88. ^megyehatáron ^ dunäviirsiiiiyi pcWä. . . A Duna—Tisza közi Homokhátság néhol cserepesedésre Hajlamos talaján gazdálkodik a most már nyugodtan állíthatjuk, országos hírű dunavarsányi Petőfi Termelőszövetkezet. A kiváló gazdaság sikerét 1973 óta fémjelzik elismerések. A kedvezőtlen termőhelyi adottságú szövetkezet tizenegy évvel ezelőtt még 8 millió forint termelési érték mellett 1,2 millió forint* veszteséggel zárta az évet. A közelmúltban tartott zárszámadás számadatai hűen mutatják az eltelt időszak töretlen fejlődését. Árbevételük több mint 1,3 milliárd forint volt. Az alig 12 aranykoronás földeken termeltek 4902 tonna búzát, 10 ezer 620 tonna kukoricát, leadtak 5084 tonna húst, ebből 2916 tonna értékes nyúl volt, fejtek 6 millió 440 ezer liter tejet és ezek ellenértékeként a bruttó jövedelmük meghaladta a 313 millió forintot. • A silótornyokban légmentesen tárolják a nedves kukoricát. Kezdeményező készségből már a korábbi években is jelesre vizsgáztak. Elsőként cserélték le a szarvasmarha-állományukat jól telejő tiszta vérű holstein frízre. Az eredmény nem maradt el, évente 6 ezer liter tejet fejnek tehenenként. Ottjártunkkor Agócs István, termelési elnökhelyettes tájékoztatott a közelmúlt eredményeiről, és a tervekről is szólt néhány szót. amelyek biztosítékául szolgálnak az elkövetkezendő sikerekhez. A közös gazdaságban régóta törekednek a komplex technológia kialakítására, és ragaszkodnak ahhoz, az elvhez, hogy a megtermelt javak minden grammját teljes egészében értékesíteni kell. Korszerű technológia Lassan befejezéséhez közeledik a nedves kukorica tárolására alkalmas telepük építése is. Birtokában vannak a világhírű Har- vestore silótorony technológiájának. Emellett a toronysiló mellett tárolnak nedves kukoricát, betontámfalakkal bíró úgynevezett horizontális silókban. A világszínvonal a korszerű technológia és az olcsóbb tárolási mód sikeres ötvözete az AGRO— VARSÁNY nedves szemester- mény-tárolási módszer. Dunavar- sár.yban négy — egyenként 850 tonna befogadó képességű — betonsiló mellett két, átmeneti tárolásra alkalmas Harvestore-to- ronnyal oldották meg, hogy a nedves kukorica felhasználásáig beltartalmi értékben 'károsodást ne szenvedjen. A toronysilók befogadó képessége egyenként szintén 850 tonna. Az itt tároIF és erjesztett szemeket etetik fel az állatokkal elsőként, majd a kiürülést követően a falközi silóból a toronyba töltik a takarmányt. A technológiát oly mértékben gépesítették, hogy a 85 vagon termény áttöltése 24 óra alatt megtörténik. Megakadályozzák azt, hogy nem kívánatos biokémiai reakciók a tárolt terményben lejátszódhassanak. Kevesebb takarmánnyal A dunavarsányi technológia szerint elegendő a nedves kukorica mennyiségétől és felhasználási ütemétől függően egy-két 500—1200 köbméteres toronysllót építeni és a mellé telepített betontárolókkal együtt megoldható, hogy kihasználják a toronysilók biztonságának előnyét, valamint a horizontális tárolók olcsóságát. A tornyokból a nedves takarmány a keverő manipuláló üzembe jut. Itt a roppantott szemhez melléktermékeket keverhetnek, ha az etetési technológia szükségessé teszi. A dunavarsányiak kihasználják a nedves kukorica tárolási módszer minden előnyét. Úgy határoztak, hogy az Idén már egyetlen gramm kukoricát sem szárítanak meg. Az 5500 tonna kukorica vizelvonásos tartósításához 220 tonna tüzelőolajat kellene felhasználni. Ennek ellenértékét az idén már beírhatják a nyereség rovatba. Az már plusz eredményként jelentkezik, hogy a nedves kukorica a számítások szerint az állatok etetésénél 12 százalékkal jobban hasznosul. A dunavarsányiak esetében ugyanannyi takarmánnyal 70 tonnával több húst állíthatnak elő. Ha úgy számolnak, hogy a teljes beruházási költség, 11 millió forint, akkor is 2—2,5 év alatt megtérül. Nedves kukorica etetésével elérték, hogy a tehenészetben egy liter tejet 33 deka takarmány fel- használásával termeltek. A sertéshizlaldában pedig egy kilogramm húsgyarapodáshoz csupán 3,12 kilogramm nedves kukoricát etettek meg az állatokkal. Hatalmas előnye még az eljárásnak, hogy a kukorica betakarítás ideje a korábbi 60—70 napról 20—30 napra csökken, mert a kombájnok kapacitása határozza meg a begyűjtés ütemét. Kukoricából üzemanyag Az országban eddig egyedülálló ötlet megvalósításán dolgoznak a dunavarsányi mérnökök. Vizsgálják a motoralkohol előállításának lehetőségét. Dél-Amerikában, Nyugat-Európában már nagy tételekben állítanak elő elsősorban kukoricából rendkívül magas oktánszámú üzemanyagot. A motoralkoholgyártó üzem méreteit úgy tervezik, hogy annak melléktermékét feletethessék a 3 ezres szai vasmar ha-állománny al. Naponta 20 tonna kukoricából 100 hektoliter motoralkoholt nyernek majd. A gyártáskor keletkező mellékterméket pedig az állatok elé adják, hisz a kíméletes mikrobiológiai folyamatokon alapuló technológia lehetővé teszi, hogy a kukorica fehérjetartalma és vitamintartalma teljes egészében megmarad. Ha a tervük megvalósul, kettős célt érnek el a dunavarsányiak. Gyártanak eddig csupán importból beszerezhető értékes energiahordozót, s ugyanakkor hozzájutnak az állatok takarmányozásánál nélkülözhetetlen, beltartalmi értékben gazdag melléktermékhez is... ^ Szabó Pál Miklós Akiknek együtt előnyösebb Özemet gyönyörködtető ^ eozin-mázas porcelánfigurák; nagyfeszültségű szigetelők; épületburkoló lapok; számi tógép-vezérlésű köszörűgépekhez • használatos csiszolókorongok — első hallásra egymással nehezen rokonítható termékek. .Mégis van közös tulajdonságuk: megannyi egyéb cikkel együtt finomkerámia-ipari gyármányok, amelyek a tizenöt telephellyel rendelkező országos nagyvállalat, a Finomkerámiaipari Művek gyáraiban-üzemeiben készülnek. A FIM 11 ezer embert foglalkoztat, közülük hétezret vidéki gyáraiban. Most, amikor a népgazdaságban nem ritkák a szervezeti változások, dr. Sárközy Dezsőt, a művek vezérigazgatóját kérdeztük meg: miért előnyös a gyáraknak — s természetesen a népgazdaságnak is — e nagyvállalati forma? — A -termelőegységek gazdálkodása önálló ugyan, s következésképp érzékelik a piaci hatásokat és a gazdasági szabályozókból származó követelményeket, ám élvezik azokat a kooperációs lehetőségekből adódó előnyöket is, amelyeket csak egy nagyobb vállalat képes megteremteni. Ilyen előny a kerámiagyártás hát— Milyen jövő vár a Hódme- zővásárhegyi Majolikagyárra? — Az a gyár hozzávetőleg hetvenéves, s a helyi fazekas-hagyományokra alapozva, az alföldi festőművészek — Tonyai János és köre — hívták életre. Ma a termelés körülményei nem jók: a majolikagyárat rendbe kell tenni. Látványos beruházásra nem telik, ráadásul a világpiacon csökkent a majolikaáruk iránti kereslet. Ennek ellenére meg kell találni azt az optimumot, amely mind a termelés / felfutásával, mind a beruházási költségekkel arányban áll. — Az iparág legpatinásabb gyára a Pécsett 1868-ban alapított Zsolnay Porcelángyár. Visszakapja-e vajón régi rangját? — A jellegzetesen Zsolnay-ke- rámiák gyártásának fejlesztésével szeretnénk visszaszerezni azt a rangot, amely a pécsi gyár termékeit a húszas években Európa- szerte fémjelezte. Az eozin „titkát” sehol a világon nem ismerik, de a gyárban is mindenkor csak ketten a tudói. Azzal a gondolattal foglalkozunk, hogy művészi színvonalú kandallókat, cserep- kályhákat készítsenek exportra. A pécsiek edénygyártásában az esztétikai-művészi színvonal emelése a cél; olyan szállodai étkészleteket kell gyártani, amelyeket Európa bármely hoteljében asztalra lehet tenni. — A nagyvállalati forma aka- dálya-e a viszonylagos önállóságnak? — Nem. Január 1. óta például a Herendi és a Hollóházi Porcelángyár önálló vállalatként működik. A FIM büszke lehet' arra, hogy része volt a nagyhírű herendi gyár megújításában. A hollóházi gyár, amely a település egész lakosságának kenyerét adja, a hatvanas években már-már a fennmaradásáért küzdött; azóta az elaggott műhelyek helyén korszerű gyár épült. E két beruházás több mint hétszázmillió forintba került. Ma, önálló vállalatként, mind Herend, mind Hollóháza jelentős devizát hoz a magyar népgazdaságnak. tériparának központi kialakítása: az alapanyagok, a mázak, a kerámiafestékek, az égetési segédeszközök, az őrlőtestek, a speciális szerszámok, s a célgépek gyártása. De az importanyagok vásárlásakor a nagyobb tételek miatt kedvezőbbek az árak, s előny ^z is, hogy a külföldi cégek konszignációs raktárakat létesítettek nálunk. — A Finomkerámiaipari Müveknek köztudottan jelentős az exportja is... — A FIM termelésének egyötödét exportálja, s ennek nagyobb hányadát tőkés országokba. Negyvennél több tőkés országba szállítunk, évente mintegy tíz százalékkal növelve kiviteliünket. — Milyen lehetőségei voltak és lesznek a gyárak fejlesztésének? — A hetvenes években négymilliárd forintot fordíthatunk fejlesztésre. Aligha kétséges, hogy például a korszerű _ Romhányi Építési Kerámiagyár önerőből nem nőtt volna ki a kicsiny cse- répkályhagyárból. E fejlesztés foglalkoztatáspolitikai szempontból is fontos volt, hiszen a létszám megduplázásához vezetett. De Nógrád megyének eleve egyik meghatározó iparága a finomkerámia: új az ugyancsak romhányi kétszáz fős csiszolókorong-gyár és a tolmácsi, százötven embert foglalkoztató gépgyár, Balassagyarmaton pedig megújult a négy- százötven fős kondenzátorgyár. így a FIM Nógrádban mintegy kétezer embernek ad munkát. Ami a nógrádi üzemek jövőjét illeti: Romhányban továbbfejlesztjük a csiszolókorong-gyártó részleget, az Építési Kerámiagyár pedig — miközben a legnagyobb magyar burkolólapgyár marad — a hazai kerámiaipar festék- és frittegyártó bázisaként is tovább korszerűsödik. A tolmácsi gépgyár, amely valaha egy gépállomás elhanyagolt szerelőüzeme volt, a kerámiaipari célgépgyártás bázisa lesz, a balassagyarmati üzem pedig az elektrotechnikai alkatrészgyártó program keretében lép előbbre. Hódmezővásárhelyen az Alföldi Porcelángyárat már a Finomkerámiaipari Művek létesítette, átadása óta továbbfejlesztette, s< jelenleg vállalatunk legnagyobb gyára. Most exportfejlesztő hitelt szándékozunk felvenni, hogy a padlóburkolólapok gyártását korszerűsíthessük. így megteremtjük annak feltételeit, hogy a legigényesebb vevőinket is kiszolgálhassuk fürdőszobaberendezésekkel. Egyszersmind az is megoldódik, hogy e berendezések színben, dekorációban egymással összhangban legyenek, ily módon termékeink még eszté- tikusabbakká válnak. A TÁRGYALÓTEREMBŐL: Tolvajok Kecskeméten Vannak úgynevezett klasszikus bűncselekmények, vagyis olyanok, amelyek szinte egyidősek az emberiséggel. Ezek közé tartozik a lopás is. Már a legrégibb írásokban is találkozunk tolvajokkal, s amikor az államalapító I. István király törvénykönyvet alkotott, az egyik legsúlyosabban büntetendő cselekményként a lopást tüntette fel. Meglehetősen ismert az a kitétel, amely egy tyúk ellopását halállal büntette, jobb esetben „csupán” kezét, orrát, fülét vágták le a tettesnek. Természetesen ma már egészen más a helyzet. Fejlődött a jogrendszer, s az eseteket elbíráló jogászoknak kötelességük figyelembe venni — a tényeken túl — az elkövető körülményeit, a tett indító okait és sok egyéb tényezőt. A jogban teljesen járatlan ember is tudja, hogy lopásnál jóval súlyosabb bűncselekmények is előfordulnak. Halállal, kar- és orrlevágással tehát már régen nem büntetik a tolvajokat... Mert tolvajok ma is vannak. A Kecskeméti Járásbíróság például a közelmúltban ítélkezett hat ember fölött, akik úgy gondolták, fényesen megélhetnek abból, ha másokat megdézsmálnak. Ez a „fényes élet” azonban — mint minden hasonló esetben — meglehetősen kétes értékű, és nagyon rövid volt. A múlt év január elsején követték el az első lopást. Nem lehet azt hinni, hogy éppen új életet akartak kezdeni ezzel, hiszen a kezdeményező, Varga István (Kecskemét, Talfája utca 29.) már többször volt büntetve. Nos* ő volt az, aki az említett napon felkereste Szijjártó Imrét (Kecskemét, Talfája 130.) és Sánta Katalint (Kecskemét, Batthyány u. 38.), hogy menjenek el inni valamit. A Budai kapunál levő italboltban derült ki, hogy bár Varga hívta őket, neki nem (volt pénze, de Szijjártó fizetett. Az italboltban meglátták S. J - nét, akit Varga ismert, és azt javasolta társainak, vágják meg az asszonyt, mert van pénze. Megvárták, amíg az illető távozik az Italboltból, utána eredtek, s egy alkalmas pillanatban Varga István kirántotta az asszony kezéből a táskát, és elszaladtak. A temetőbe mentek, ahol a táskában alig kevesebb, mint kétezer forintot találtak, amit elosztottak. Két hónap múlva, március 7-én Szijjártó és Sánta Katalin — akik élettársak voltak — ittasan mentek hazafelé a Szegedi Lajos utcában levő lakásukra. Útközben észrevették, hogy a sarkon egy Barkas tehergépkocsi áll, senki nem tartózkodik benne. Szijjártó a kocsi rakteréről leemelt négy darab Pirelli belső gumitömlőt, és hazavitték a lakásukra. Másnap ezeket átadták Rebek Zol- tánnénak (Kecskemét, Szolnokihegy 59/a.), aki motorral haza szállította a gumikat. A rendőrség nála találta meg. Másnap Szijjártó és élettársa ugyancsak ittasan tartott hazafelé. A Lenin téren jártak, amikor a férfi a nyolcas számú házba bement azzal, hogy WC-t keres. Ehelyett azonban a pincében kötött ki, s ott az egyik dróthálós tüzelőtárolóban füstölt sertéshúsokat látott. Az ajtót kifeszítette, és elvitte a sonkákat, csülköket, oldalast, sőt egy bödön zsírt is ellopott. Ezeket másnap ismeretlen személyeknek eladta. Március 10-én Szijjártó, Varga együtt ittak a körözés alatt álló Olajos János (Kecskemét, Március 15. utca 42.) büntetett előéletű fiatalemberrel. Olajos elmondta társainak, hogy tud egy házat, ahonnan sertéshúst lehetne lopni. Megállapodtak abban, hogy még aznap este elmennek a helyszínre. Kilenc óra körül érkeztek a Kecskemét, Akácfa utca 27. számú házhoz, ahol Olajos és Szíjártó bemászott a kerítésen. Olajos tudta a járást, és a kamrához vezette tolvajtársát. A nyitott kamrában aztán alaposan föl- pako’ltak: zsákba szedték a kolbászt, sajtot, májast, szalonnát, sonkát, s ezeket Szijjártó lakásán a hűtőszekrénybe tették. Az üres zsákkal visszatértek. Ekkor már mind a hárman bemásztak, és újabb zsákmánnyal távoztak el, s azt szintén Szijjártóékhoz vitték. Vargának volt egy külön akciója is: a Nagykőrösi utcán ellopott egy Komár segédmotort, és azt eladta Szűcs Imre (Kecskemét, Budaihegy 6.) nevű ismerősének, aki bár tudta, hogy lopott holmit vesz, mégis kifizetett érte ezer forintot. Szűcs a motort ha- závitte, szétszedte, a motorblokkor szétfűrészelte és a vázzal együtt, egy nádasba dobta. Az alkatrészeket megtalálták nála. A legnagyobb „haszon” azonban abból' a bűncselekményből származott, amelyet 1980. április 2-án követtek el. A kezdeményező és az ötletgazda ezúttal Rebek Zol- tánné volt. Amikor a déli órákban Szíjártóval és az asszony testvérével a Tabdi borozóban italoztak, Rebekné közölte a férfiakkal, hogy haragszik szállásadójára, akinek van pénze, ő tudja is, hol tartja, s el kellene lopni. Szijjártó azonnal beleegyezett a lopásba, és már indultak is a tett színhelyére, a Munkácsi utca 12. számú házba. Ott Rebekné bemászott a szállásadónő lakásának ablakán, őt követte Szijjártó, Bent kutatni kezdtek a szekrényekben, s hamarosan több betétkönyvet találtak. A három betétkönyv azonban fenntartásos volt, így a bennük levő 35 ezer forintot nem tudták kivenni. De egy borítékban találtak ötezer forint készpénzt. Ebből Rebeknének 500 forintot adott Szijjártó, a többit zsebre vágta. Ugyancsak az asszony vitte el a három betétkönyvet is, amelyeket lakásán később megtaláltak. A Kecskeméti Járásbíróság Szijjártó Imrét egy év és hathór napi börtönre ítélte, és két évre eltiltotta a közügyektől, s mert alkoholista, elvonó kezelésre is kötelezte. Olajos János egy év és kéthónapi börtönt kapott, és három évre eltiltották a közügyektől. Varga István büntetése két év börtön, és három év a közügyektől eltiltás. Rebek Zoltánné nyolchónapi börtönt kapott, amelynek végrehajtását háromévi próbaidőre feltételesen felfüggesztették. Mellékbüntetésként 1500 forint pénzbüntetéssel sújtották, és pártfogói felügyeletet rendeltek mellé. Sánta Katalint 10 hónapi börtönre ítélte a bíróság, de az ítélet végrehajtását nála is háromévi próbaidőre feltételesen felfüggesztették és pártfogói fely ügyeletet rendeltek el a három esztendőre. Szűcs Imre tízhónapi javító-nevelő munkát kapott. Az ítélet Szijjártó Imre kivételével jogerős és végrehajtható. G. S. fefoXfrSrffl*»:*»:« I KISKUNFÉLEGYHÁZI ÁFÉSZ értesíti taglalt, hogy 1981. február 19-től március 13-ig terjedő időszakban tartja tagértekozle tóit Minden tagunknak névre szóló meghívót küldünk. A tagértekezletek után tombolasorsolás lesz. Kérjük tagjainkat, hogy értekezleteinken megjelenni, észrevételeikkel és javaslataikkal munkánkat segíteni szíveskedjenek.- AZ ÁFÉSZ INTÉZŐBIZOTTSÁGA 276 I Hosszúhegyi Állami Gazdaság vállalkozót keres ■ szőlőterület művelésére. A művelés formál: Egyéni művelés. Részes művelés. Küzüs telepítés tartós használattal. Jelentkezés: Sükösd, Dózsa Gy. u. 168. Telefon: Sükösd,' 10. Tóth István központi kertésznél. 163 F. T.
